//Másnaposság netovábbja //
~Nah, persze…~
-Szóval te ilyen kíváncsi fazon vagy…- *Néhány pillanatig még fürkészi a másik vonásait, majd unottan a szökőkútra tekint és megrándítja vállát.* -…végül is, a kíváncsiság a fejlődés kulcsa. Most azonban, attól kell, tartsak, nem okozott nagyobb meglepetést a reakcióm. Ilyen egy ágrólszakadt részeg alak, se több, se kevesebb.-
*Kissé árnyalt ön-ön jellemzésével nem szánalmat akar kelteni, sem sajnálatot, egyszerűen ezt hozza ki belőle a másnaposság. Tapasztalta már, hogy ilyenkor hajlamos olyan dolgokat is mondani, amelyeket talán máskor is kimondana, az utolsó pillanatban azonban mindig megtorpan a nyelve. Nem is foglalkozik vele, akár szimpla őszinteségnek, akár önsajnálatnak tudja be a másik, neki teljesen mindegy. Reakció nélkül hallgatja végig az idegen szavait, miután pedig befejezte, Evesi némán üldögél még egy ideig, élvezve a napsütést.*
-Látod ezt a tömeget?- *Szólal meg végül.*-Valószínűleg mindannyian egy új élet reményében jöttek ide, hiszen a város nem is olyan régen volt a porig rombolva, aztán újjá építve. Új életet akartak, de fogadni mernék, hogy ugyanazt élik, mint azelőtt.-
*Habár a tömegről beszél, igazából saját magári érti. Ő is hasonló célból érkezett, bár sosem mondta ki nyíltan. Aztán az itt töltött idő egy része a piszkos munka végzésével telt, a másik részére meg már nem is emlékszik.*
-Persze, meglehet, hogy éppen te leszel az az egy, akinek sikerül új életet kezdenie… a piálásról pedig csak annyit, hogy nem az a lényeg, látnak-e, hanem az elvek…-
~Mondja ezt az alkoholista orgyilkos…~
*Evesi fásultan felkacag saját szerencsétlenségén, majd felel az idegen utolsó kérdésére is.*
-Nem tévedek el, az biztos. Lassan fél éve tengődöm itt és azt kell, hogy mondjam, ha egy nagyvárost láttál, láttad már mindet. Talán a felszínen van némi változatosság, de hamar rájössz, hogy az emberek mindenhol egyformán nyomorultak…-
A hozzászólás írója (Evesi Desler) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.09 16:18:17