Archívum - Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 132 (2621. - 2640. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2640. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-07-22 14:14:10
Üzenet elküldve: 2012-07-22 14:14:10
Rang: Játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Szelíd
//Skree Yanah//
*Skree nekikezd a történetnek. A lovag figyel rá. Nem mindenre reagál, de a legtöbb mondat és szó után bólint egyet-egyet. Ahogy elhallgatja, Skreenek volt része nagyon sok kalandban. Nem is meglepő, hiszen elég tapasztalt nőnek látszik.
Ami egyedül furcsa Errdam számára, hogy Úrnője nem emlegeti a kapcsolatokat. Biztos valakihez Ő is nagyon kötődött...
Amint így hallgatja, kiérnek a Főtérre. A strázsák nekikezdenek az esti körtúrának. Errdam pedig egyből a fogadó felé invitálja a nőt. Mikor Skree végez a történettel így szól a lovag:*
-Megmondom neked őszintén, én nem rég jöttem-e városba így sajna nem hallhattam a történetetekről.*Hatásszünet.* És volt valaki az emlegetettek közül... aki nagyon közel állt hozzád Úrnőm?
*Kérdezi a lovag és közben megérkeznek a Fogadó ajtajához.*
*Skree nekikezd a történetnek. A lovag figyel rá. Nem mindenre reagál, de a legtöbb mondat és szó után bólint egyet-egyet. Ahogy elhallgatja, Skreenek volt része nagyon sok kalandban. Nem is meglepő, hiszen elég tapasztalt nőnek látszik.
Ami egyedül furcsa Errdam számára, hogy Úrnője nem emlegeti a kapcsolatokat. Biztos valakihez Ő is nagyon kötődött...
Amint így hallgatja, kiérnek a Főtérre. A strázsák nekikezdenek az esti körtúrának. Errdam pedig egyből a fogadó felé invitálja a nőt. Mikor Skree végez a történettel így szól a lovag:*
-Megmondom neked őszintén, én nem rég jöttem-e városba így sajna nem hallhattam a történetetekről.*Hatásszünet.* És volt valaki az emlegetettek közül... aki nagyon közel állt hozzád Úrnőm?
*Kérdezi a lovag és közben megérkeznek a Fogadó ajtajához.*
2639. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-07-22 09:24:49
Üzenet elküldve: 2012-07-22 09:24:49
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
*A főtér. Utoljára nem tudta szemügyre venni ezt a helyet. Most viszont körbenéz, és megállapítja: ennél gondozottabb helyen rég járt. Nincs a házak falán moha, se szenny az úton. Ahogy Las sétál a főtéren, úgy érezi, itt akar maradni, nem akar tovább sötételfek után nyomozni, csak itt letelepedni, és meghalni. Majd hangtalanul kuncog ezen a gondolaton. Nem, a halálnak még várnia kell. Nem szándékozik a közeljövőben meghalni. Ekkor furcsa bizsergés fogja el a testét. Egyre inkább elhomályosodik a látása. Majd a hallása is. Végül minden érzékszerve leáll. Nem tud gondolkodni sem, csak hirtelen valami végtelen üresség közepén találja magát. Másra nem emlékezett, mikor magához tér. A földön fekszik. Talán ezt hívják elf-látomásnak? Jobb lenne, ha emlékezne is rá, mi volt vele abban a látomás-világban. Ekkor észreveszi, hogy egyik füle kilóg a haja alól. Gyorsan visszarejti, és reméli, hogy senki sem látta meg. Igyekszik felkelni, de nem tud. Ekkorát esett volna? Nem emlékszik. Arra tud csak gondolni, hogy a legközelebbi kőig elvonszolja magát. Nyilván furcsán néz ki a főtéren hason csúszó öregember, amint egy kő felé vonszolja magát.*
A hozzászólás írója (Las Hagger) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.22 09:25:10
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.07.22 15:15:36, a következő indokkal:
Múlt helyett jelenidő; E/1 helyett E/3.
A hozzászólás írója (Las Hagger) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.22 09:25:10
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.07.22 15:15:36, a következő indokkal:
Múlt helyett jelenidő; E/1 helyett E/3.
2638. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-07-22 07:56:50
Üzenet elküldve: 2012-07-22 07:56:50
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
*Már kezd világosodni. Lisast kinyújtóztatja elzsibbadt végtagjait. Most, hogy világos van, jobban szemügyre tudja venni a teret. Nem járt még városban. Az erdők sűrűjéhez van szokva, de első ránézésre tetszik neki a hely. Körbe néz és egy táblán akad meg a szeme, amin a 'Pegazus fogadó' felirat áll. Felpattan a földről és a fogadó felé veszi útját, Shael pedig szó nélkül követi őt. *
2637. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-07-22 01:56:28
Üzenet elküldve: 2012-07-22 01:56:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
*Éjjel érkezik, ahogyan az hozzá illik. Fejét most is csuklya fedi, ám a sötételfeknél eltöltött idő megtanította a sötétben látás művészetére, így nem okoz gondot neki kikerülni a másik irányba haladó három lovaskocsit. A kapuhoz érve egy őr lép elé, és leeresztett lándzsával megállásra szólítja fel. Darthon ránéz a férfira. 'Nem igazán fiatal már...de még nem is öreg' Előrébblép egyet, és mélyzöld tekintetét az előtte álló strázsa szemébe mélyeszti. Az remegni kezd, majd megszégyenülve, félve elfordul. Az elf elhaladtában még kurtán biccent a másiknak, aztán belép Arthenior főterére. A szemközti fa alatt egy lány alszik valami óriási behemóttal.'Nem szívesen kerülnék szembe velük' Odasétál a kúthoz, megtölti kulacsát, aztán jobbhíjján leül egy padra. A többiek elhúzódnak tőle...egyenlőre jobb is így. 'Amíg nem szeretnek addí ellenségeim se lesznek' Felhajtja a maradék méregerős pálinkát, amit még otthonról hozott magával, aztán feláll, és elindul a fogadó felé.*
A hozzászólás írója (Darthon Valykr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.22 01:58:03
A hozzászólás írója (Darthon Valykr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.22 01:58:03
2636. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-07-21 23:18:06
Üzenet elküldve: 2012-07-21 23:18:06
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
*Jó ideje ült már a bokrok között. Ideje lett volna bemennie a városba. Az őr viszont nem tetszik neki. Úgy dönt, vár, míg váltanak, hátha olyan őr jön helyette, aki könnyebben beengedi. Az, hogy kiderüljön, nem is ember, hanem elf, az utolsó dolog, amit akar. Végre egy másik alak közeledik. Ő lesz az új őr. Szerencsés, azt hitte az éjszaka tetejéig is itt kell kuporognia. Első ránézésre az új őr is elf. Nem, ő félelf. Még csak ez hiányzott! A félelfek nincsenek oda az emberekért, még annyira sem, mint amennyire az előző őr lehetett. De nincs olyan dolog, ami maradásra bírhatná! Odamegy az őrhöz:*
- Szívélyes üdvözletem, a nevem Las.
- Las mi? - *kérdezi durván az őr.*
- Csak Las. Szeretnék bemenni ebbe a gyönyörű városba.
- Ilyen későn embereknek nincs bemenetel.
- Ilyesmi eddig nem volt - *mondja, remélve, hogy igaza van.*
- Most már van! Amúgy sem szeretem az embereket, fel kell szólítsalak, hogy távozz!
"Remek, ezt láthattam volna előre." *Nem érdekli, megfordul, és eljön. Az őr csak örüljön magának. Ha tudná, milyen könnyen lelőhetné egy nyíllal. De ez nem rá vallana, nem öl meg senkit, ha nem muszáj. Inkább a kocsma felé veszi az irányt. Szereznie kell magamnak egy inast, és hát a kocsma a legjobb hely erre. Olyasvalaki kell, aki jártas erre fele. Meg persze jó lenne, ha nem kérne sokat a szolgálataiért.*
A hozzászólás írója (Las Hagger) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.21 23:18:35
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.07.22 15:12:35, a következő indokkal:
Múlt helyett jelenidő; E/1 helyett E/3; hiányzó jelek pótlása.
- Szívélyes üdvözletem, a nevem Las.
- Las mi? - *kérdezi durván az őr.*
- Csak Las. Szeretnék bemenni ebbe a gyönyörű városba.
- Ilyen későn embereknek nincs bemenetel.
- Ilyesmi eddig nem volt - *mondja, remélve, hogy igaza van.*
- Most már van! Amúgy sem szeretem az embereket, fel kell szólítsalak, hogy távozz!
"Remek, ezt láthattam volna előre." *Nem érdekli, megfordul, és eljön. Az őr csak örüljön magának. Ha tudná, milyen könnyen lelőhetné egy nyíllal. De ez nem rá vallana, nem öl meg senkit, ha nem muszáj. Inkább a kocsma felé veszi az irányt. Szereznie kell magamnak egy inast, és hát a kocsma a legjobb hely erre. Olyasvalaki kell, aki jártas erre fele. Meg persze jó lenne, ha nem kérne sokat a szolgálataiért.*
A hozzászólás írója (Las Hagger) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.21 23:18:35
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.07.22 15:12:35, a következő indokkal:
Múlt helyett jelenidő; E/1 helyett E/3; hiányzó jelek pótlása.
2635. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-07-21 21:50:37
Üzenet elküldve: 2012-07-21 21:50:37
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
*Esteledik. A városba vezető úton egy sötét alak közeledik. Az őrök a kapúnál állva gyanagvóan nézik az idegent és a mellette haladó állatot.
Shael még fiatal, növésben van, de már így is elég testes egy jószág. Nem csoda, ha rémületet kelt azokban, akik meglátják.
A bejáratnál állók kicsit habozva állítják meg a kapúhoz érő kétszemélyes csapatot. A lány látja az őrökön a kíváncsiság és egyben az aggodalom jelét is. Egy halvány mosoly jelenik meg az arcán a csukja alatt.*
- Jó estét! Lisast vagyok, ő pedig itt Shael. Már vacsorázott. Nem jelent veszélyt senkire. Meg szeretnénk szállni a városban pár napra.
*Az őrök gyanakvóan méregették a lányt. Nem tudták eldönteni, hogy vajon viccnek szánta e vagy talán komolyan gondolta amit az imént mondott. Végül beengedték, de továbbra is rajta tartották a szemüket a furcsa pároson.
Lisast és barátja, Shael a téren lévő hatalmas fához sétált. A lány nem nézelődött, nem akart figyelő tekintetekbe ütközni. Leült a fa tövéhez, Shael pedig az ölébe hajtotta fejét, majd mindketten elaludtak.*
Shael még fiatal, növésben van, de már így is elég testes egy jószág. Nem csoda, ha rémületet kelt azokban, akik meglátják.
A bejáratnál állók kicsit habozva állítják meg a kapúhoz érő kétszemélyes csapatot. A lány látja az őrökön a kíváncsiság és egyben az aggodalom jelét is. Egy halvány mosoly jelenik meg az arcán a csukja alatt.*
- Jó estét! Lisast vagyok, ő pedig itt Shael. Már vacsorázott. Nem jelent veszélyt senkire. Meg szeretnénk szállni a városban pár napra.
*Az őrök gyanakvóan méregették a lányt. Nem tudták eldönteni, hogy vajon viccnek szánta e vagy talán komolyan gondolta amit az imént mondott. Végül beengedték, de továbbra is rajta tartották a szemüket a furcsa pároson.
Lisast és barátja, Shael a téren lévő hatalmas fához sétált. A lány nem nézelődött, nem akart figyelő tekintetekbe ütközni. Leült a fa tövéhez, Shael pedig az ölébe hajtotta fejét, majd mindketten elaludtak.*
2634. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-07-21 21:13:51
Üzenet elküldve: 2012-07-21 21:13:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
* Az út Artheniorba visz, ahogy megtudta a legutóbbi pihenőjén. Egy város. Egy fogadó. Egy ágy. Bár élete nagyobb részében eddig fűágyon aludt, igencsak megszokta az illatos tiszta ágyneműt, vagy épp a friss szalmával kényelmesre tömött zsákokat. Fázott. Egyetlen jó a helyzetében, hogy egyre sötétebb lesz és ez szemevilágának kedvez.
Hallása már messziről jelezte neki a kis kordét és megfordulnia sem kellett, hogy tudja, egy lovacska húzza. Az eső monoton zuhogása sem nyomhatta el a paták dübögését és a méltatlankodó prüszkölést.
Csak reménykedett benne, hogy a dupla viaszosvászon megvédi a hátizsákjában lapuló könyvet a nedvességtől. Köpenyege átázott már és a bőréig hatolt a nyirok. Egy bögre forró aromás gyógynövény tea, az kell most. A kordé megelőzi. Idejekorán húzódik az útmenti fa takarásába. Nincs kedve megszólítani senkit e cudar időben. A városkapu már látszik. Mire odaér, a kereskedő már a kapupénzre alkuszik. Remekül mulat az ügyes üzleti fogáson. Két üveg a készletből és minden el van rendezve.
A kapuőr a zsákmánnyal elvonul. Ez az a pillanat, mit kihasználva átcsúszik az ellenőrzésen. Nincs sok pénze, alkudozni sincs kedve. Ha gond lesz belőle majd holnap rendezi.
A főtéri tócsákat átugrálva igyekszik fedél alá.
Pegazus fogadó.*
"Meseszép szárnyas paripák"
* Fut át a gondolat és halovány mosolyra készteti az emlék. Mestere mesélt neki róluk. Ám nem töpreng sokat. Benyit és körbenéz..
Hallása már messziről jelezte neki a kis kordét és megfordulnia sem kellett, hogy tudja, egy lovacska húzza. Az eső monoton zuhogása sem nyomhatta el a paták dübögését és a méltatlankodó prüszkölést.
Csak reménykedett benne, hogy a dupla viaszosvászon megvédi a hátizsákjában lapuló könyvet a nedvességtől. Köpenyege átázott már és a bőréig hatolt a nyirok. Egy bögre forró aromás gyógynövény tea, az kell most. A kordé megelőzi. Idejekorán húzódik az útmenti fa takarásába. Nincs kedve megszólítani senkit e cudar időben. A városkapu már látszik. Mire odaér, a kereskedő már a kapupénzre alkuszik. Remekül mulat az ügyes üzleti fogáson. Két üveg a készletből és minden el van rendezve.
A kapuőr a zsákmánnyal elvonul. Ez az a pillanat, mit kihasználva átcsúszik az ellenőrzésen. Nincs sok pénze, alkudozni sincs kedve. Ha gond lesz belőle majd holnap rendezi.
A főtéri tócsákat átugrálva igyekszik fedél alá.
Pegazus fogadó.*
"Meseszép szárnyas paripák"
* Fut át a gondolat és halovány mosolyra készteti az emlék. Mestere mesélt neki róluk. Ám nem töpreng sokat. Benyit és körbenéz..
2633. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-07-21 20:23:14
Üzenet elküldve: 2012-07-21 20:23:14
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Késő délután van már, az ég szürke s ömlik belőle az eső. A főtér kihalt; nem csoda, hisz már rég elmenekült mindenki a cudar istencsapása elől. A kövezeten méretes tócsák terjeszkednek, a padok ázottak, a szökökút víztükrét kicsipkézi az eső, a fák ágait lehúzza a rájuk hullott cseppek súlya.
De egyszer csak a kapuban strázsáló őr kénytelen kipillantani fedezéke alól. A városba vezető útról mintha halk csilingelés hallatszódna, bár az is kedvetlennek tűnik, mint mindenki ebben az esőben. Nem sokára kétkerekű szekér tűnik fel a pára mögül; előtte zömök, fakó ló halad. Szerencsétlen állat ázottan, lógó fejjel erőlködve lépdel előre az esőtől csúszóssá vált úton, a sár felverődött a lábaira és a hasára is. Hosszú, szőke sörénye a víztől összeállva tapadt a nyakára. A kantárjára erősített színes szalagokról is mocskos víz csöpög. A szár vége pedig egy szintén morcos alak kezében van, aki a szekér tetején görnyedten gubbaszt, a hátára vastag pokróc van terítve, fején lapos kúp alakú szalmakalap az arcába billentve. Másik kezében kirojtozott végű bot a ló fölé tartva. A kordé tartalma most titok marad, az is ugyanazzal a vastag pokróccal van leterítve; a gazdája csak reménykedhet, hogy az megvédi a portékát az esőtől.
Mikor lassan beér a városkapuba az őr is kelletlenül kilép az esőbe és megragadva a ló kantárját megállítja a szekeret. A nő felsóhajt, gyűlöli ezt a kötelező procedúrát, annyira bosszantó. De nem akarja, hogy kivegyék az irányítást a kezéből, lecsusszan a szekérről és a férfihez lép. Így is pöttöm egy alak, de még meghunyászkodó testhelyzetet is felvesz, nehogy a férfi sértve érezze magát, hogy egy fehérnép akarja megmondani neki mit tegyen. Hosszú, rojtos szoknyáját felfogja, hogy ne ázzon el; így láthatóvá válnak izmos vádlijai és a lábfejei, amiken sarut visel.*
-Jóuram... Én csak egy szerény kereskedő vagyok. Mindenféle földi jót hoztam ebbe a gyönyörű városba, távoli vidékekről. Eladni jöttem, így nyilvánvaló, hogy pénzem sincs, hogy vámot fizessek, így...
-Akkor az árudból kell vámolnunk.
*Vág közbe gorombán és szűk szavúan az őr. Úgy tűnik itt a nyájasság nem hat, hát édesebb eszközhöz kell folyamodni.*
-Rendben. Mit szólna egy különlegességhez; ezzel legközelebb csak a nyugati sivatagnál találkozhat.
*Ezekkel a szavakkal lép a kordéhoz, felhajtja a takarót és kis kotorászás után előhúz egy sötét üveget. Az őrnek az italt látván rögtön felcsillan a szeme. Úgy tesz, mintha fontolgatná az ajánlatot, de nyilvánvaló hogy Issk nemsokára beléphet a főtérre. De még nem ül vissza a kocsira, itt még nincs vége az üzletnek.*
-Kap még egy üveggel, ha holnap reggelig az árum érintetlen marad.
*Az őr rávigyorog Isskre, lopva átveszi az első üveget és mintha nem találkozott volna senkivel, eltűnik a bódéjában. A nő elégedetten bólint. Bornak bor volt, amivel lefizette az őrt, de hogy nem különleges, az hétszentség. Visszaül a szekérre és Barkát, a lovat a bódétól nem messze, a városfallal párhuzamosan állítja meg. Energikusan leugrik a földre és eloldja a lovat a szekérről, aztán az istálló felé vezeti. Mintha az állat sejtené is, hogy meleg alvóely és ízletes széna várja, élénkebben lépdel. Mielőtt a lovászfiú gondjaira bízná, dícsérve megpaskolja a ló nyakát. Végre ő is nyugovóra térhet. Egyetlen pillantásra méltatja a szárnyas lovat ábrázoló fatáblát, majd belép az ajtón.*
De egyszer csak a kapuban strázsáló őr kénytelen kipillantani fedezéke alól. A városba vezető útról mintha halk csilingelés hallatszódna, bár az is kedvetlennek tűnik, mint mindenki ebben az esőben. Nem sokára kétkerekű szekér tűnik fel a pára mögül; előtte zömök, fakó ló halad. Szerencsétlen állat ázottan, lógó fejjel erőlködve lépdel előre az esőtől csúszóssá vált úton, a sár felverődött a lábaira és a hasára is. Hosszú, szőke sörénye a víztől összeállva tapadt a nyakára. A kantárjára erősített színes szalagokról is mocskos víz csöpög. A szár vége pedig egy szintén morcos alak kezében van, aki a szekér tetején görnyedten gubbaszt, a hátára vastag pokróc van terítve, fején lapos kúp alakú szalmakalap az arcába billentve. Másik kezében kirojtozott végű bot a ló fölé tartva. A kordé tartalma most titok marad, az is ugyanazzal a vastag pokróccal van leterítve; a gazdája csak reménykedhet, hogy az megvédi a portékát az esőtől.
Mikor lassan beér a városkapuba az őr is kelletlenül kilép az esőbe és megragadva a ló kantárját megállítja a szekeret. A nő felsóhajt, gyűlöli ezt a kötelező procedúrát, annyira bosszantó. De nem akarja, hogy kivegyék az irányítást a kezéből, lecsusszan a szekérről és a férfihez lép. Így is pöttöm egy alak, de még meghunyászkodó testhelyzetet is felvesz, nehogy a férfi sértve érezze magát, hogy egy fehérnép akarja megmondani neki mit tegyen. Hosszú, rojtos szoknyáját felfogja, hogy ne ázzon el; így láthatóvá válnak izmos vádlijai és a lábfejei, amiken sarut visel.*
-Jóuram... Én csak egy szerény kereskedő vagyok. Mindenféle földi jót hoztam ebbe a gyönyörű városba, távoli vidékekről. Eladni jöttem, így nyilvánvaló, hogy pénzem sincs, hogy vámot fizessek, így...
-Akkor az árudból kell vámolnunk.
*Vág közbe gorombán és szűk szavúan az őr. Úgy tűnik itt a nyájasság nem hat, hát édesebb eszközhöz kell folyamodni.*
-Rendben. Mit szólna egy különlegességhez; ezzel legközelebb csak a nyugati sivatagnál találkozhat.
*Ezekkel a szavakkal lép a kordéhoz, felhajtja a takarót és kis kotorászás után előhúz egy sötét üveget. Az őrnek az italt látván rögtön felcsillan a szeme. Úgy tesz, mintha fontolgatná az ajánlatot, de nyilvánvaló hogy Issk nemsokára beléphet a főtérre. De még nem ül vissza a kocsira, itt még nincs vége az üzletnek.*
-Kap még egy üveggel, ha holnap reggelig az árum érintetlen marad.
*Az őr rávigyorog Isskre, lopva átveszi az első üveget és mintha nem találkozott volna senkivel, eltűnik a bódéjában. A nő elégedetten bólint. Bornak bor volt, amivel lefizette az őrt, de hogy nem különleges, az hétszentség. Visszaül a szekérre és Barkát, a lovat a bódétól nem messze, a városfallal párhuzamosan állítja meg. Energikusan leugrik a földre és eloldja a lovat a szekérről, aztán az istálló felé vezeti. Mintha az állat sejtené is, hogy meleg alvóely és ízletes széna várja, élénkebben lépdel. Mielőtt a lovászfiú gondjaira bízná, dícsérve megpaskolja a ló nyakát. Végre ő is nyugovóra térhet. Egyetlen pillantásra méltatja a szárnyas lovat ábrázoló fatáblát, majd belép az ajtón.*
2632. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-07-21 11:45:47
Üzenet elküldve: 2012-07-21 11:45:47
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*A főtéren áthaladva Jagen bele kezdet egy kid történetbe.*
-Hát pár éven át egy félork mellet szolgáltam úgy gondoltam rá mindig mint ha az apám lenne. Azt ígérte hogy megtanít mindenre de meghalt.Akkor döntöttem hogy megyek a magam útján és talán le is telepedek egy városban.
De nem igazán találok magamnak való munkát esetleg tudnál segíteni ebben hogy hol tudnék találni.
A hozzászólás írója (Jagen Haskar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.21 11:46:20
-Hát pár éven át egy félork mellet szolgáltam úgy gondoltam rá mindig mint ha az apám lenne. Azt ígérte hogy megtanít mindenre de meghalt.Akkor döntöttem hogy megyek a magam útján és talán le is telepedek egy városban.
De nem igazán találok magamnak való munkát esetleg tudnál segíteni ebben hogy hol tudnék találni.
A hozzászólás írója (Jagen Haskar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.21 11:46:20
2631. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-07-21 11:42:47
Üzenet elküldve: 2012-07-21 11:42:47
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Ismét a főtér. Persze senkit nem érdekel egy elf mágus, aki gyorsan átrohan a főtéren a szegénynegyed felé. Miért is figyelne rá bárki? Elfek, törpök, emberek... Ő is csak egy a tömegből. De talán egy nap... talán. Régi vágya, hogy egyszer hatalmas mágus legyen, olyan, akit mindenki ismer. Akiről látszik a hatalma, akiről látszik, hogy egy szóval a túlvilágra küldhet bárkit. De az még odébb van. A templom, és a mágia tanulása viszont közelebb visz hozzá...*
2630. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-07-21 11:32:36
Üzenet elküldve: 2012-07-21 11:32:36
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
*Jagennel kiléptek az ajtón és a szegénynegyed felé vették az irányt.*
-A Barakkba megyünk. Ott van a leg jobb kiképzés a városban. Ami pedig a munkát illeti még várok. De ez nem éppen egy ilyen ifjoncra tartozik. Gondolom te nem tudod mi volt az ork csata közben. *Rámosolyog a fiúra és folytatja.* De ne rólam beszéljük, hisz erre már elhasználtunk néhány mondatot. Mesélj kérlek kicsit magadról!
-A Barakkba megyünk. Ott van a leg jobb kiképzés a városban. Ami pedig a munkát illeti még várok. De ez nem éppen egy ilyen ifjoncra tartozik. Gondolom te nem tudod mi volt az ork csata közben. *Rámosolyog a fiúra és folytatja.* De ne rólam beszéljük, hisz erre már elhasználtunk néhány mondatot. Mesélj kérlek kicsit magadról!
2629. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-07-20 22:44:13
Üzenet elküldve: 2012-07-20 22:44:13
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
*Tarrog megörül, hogy megérkezik végre a hosszú útjáról és végre szeretett fogadójában ihat egy jó kupa bort. A városkaput elhagyva végre látja az egész várost. Újra szembe találja magát a szökőkúttal és hallja a nyikorgó táblát, rajta a 'Pegazus fogadó' felirattal. "De hiányzott már szeretett városom. Főleg a fogadó." Bár a fogadó ott áll már jó néhány éve, még mindig ugyan olyan tiszta mint amikor legutoljára látta. Azóta pedig eltelt pár év. Odaérve a vendéglőhöz kinyitja, vaskos ajtaját és belép a küszöbön.*
2628. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-07-20 18:24:02
Üzenet elküldve: 2012-07-20 18:24:02
Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
*Csak úgy érkezik, mint sokan mások. Északnyugat felől. Egy újabb város, ismeretlen emberekkel, s más fajokkal zsúfoltan. Belép a kapun, apró biccentés az őrök felé. Nem törődnek vele. Számukra csak egy elf a többi közül. Szőke, nyúlánk, kék szemű... Pedig ha alaposabban megnéznék, meglepné őket a szinte víztiszta, ám zöld szempár. A tekintet, melybe nem szeretnek elidőzni a pillantások. Zavarba ejtően világos és vesébe látó. Most sem néz senkire igazán. Arcán nem fut át nemtetsző fintor, csak a lelke rezdül. Az érzés a jelenlévő sokaságnak szól. Emberek, törpék, gnómok. Valamelyest enyhít a helyzeten a fajtársak jelenléte. A szökőkúthoz lép. Kezét a hűs kristálytiszta vízbe meríti. Tekintete a hatalmas, árnyat adó fa legfelső ágáig szalad fel. Minden sejtje visszakívánkozik az erdőbe. Percekig próbálja elcsitítani benseje erős vágyát. Aztán összeszedi magát, sóhajtva rázza le kezéről a drágakőként szikrázó cseppeket.*
"Stellian!" *Dobban a név, a szívéből, kínt osztva csupán.
Tekintete végigfut a téren ácsorgókon, az átsietőkön és a pihenőkön. Nem! Ő itt csak egy közülük. Minden városka legjobb hírforrása a fogadós!*
"Hát lássuk valóban így van e!"
* A Pegazus ajtajához lép és elszántan benyit....*
"Stellian!" *Dobban a név, a szívéből, kínt osztva csupán.
Tekintete végigfut a téren ácsorgókon, az átsietőkön és a pihenőkön. Nem! Ő itt csak egy közülük. Minden városka legjobb hírforrása a fogadós!*
"Hát lássuk valóban így van e!"
* A Pegazus ajtajához lép és elszántan benyit....*
2627. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-07-20 11:00:55
Üzenet elküldve: 2012-07-20 11:00:55
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Calira Aeli és Reysod Rinbel//
*Amint kilépnek a fogadóból, vakító napsugarak fogadják őket. Worukim kénytelen egy pillanatra a szeme elé kapni a kezét, ameddig megszokja a fényviszonyokat. Amint sikerül felfognia Calira és Reysod kérdésének értelmét, a fejében egyszerre kezdenek el kavarogni a fájdalmasabbnál fájdalmasabb emlékek, de kettő percnyi vívódás után végre sikerül hangot kiadnia a torkán.*
-Artheniortól délre, egy kis faluban laktunk a szüleimmel. Apám lovag volt és azt akarta, hogy én is az legyek. Mikor öt éves voltam egy nagyobb ork csapat kezdett fosztogatni a környéken. A falu fegyverforgatói, apám vezetésével, az orkok ellen vonultak, de tőrbe csalták őket. A néhány túlélő hírül hozta apám halálát. Azon az éjszakán nem sokan tudtak aludni, de ha tudtak volna, akkor is felriadtak volna a faluhoz közelítő orkok csatakiáltásaitól. Majd felgyorsultak az események. Anyám lóra ültetett és elindított az erdő felé. Amikor visszanéztem, még láttam, amint az egyik ork szablyája lesújt anyám földön fekvő testére. Ezután két hétig bolyongtam az erdőben. Lévén, hogy elfogyott a vizem és az élelmem, nem sokáig bírtam. A tizenharmadik napon elájultam. Mikor magamhoz tértem, egy kastélyban voltam. Mint később kiderült, az erdőben élő lovagok találtak rám és mentettek meg. Amint erőre kaptam, hogy teljesítsem apám akaratát, én is lovag akartam lenni. Maguk közé vettek, ott nevelkedtem hosszú ideig. Amióta eljöttem onnan, járom a világot és az utam most Artheniorba vezetett...
*Amint kilépnek a fogadóból, vakító napsugarak fogadják őket. Worukim kénytelen egy pillanatra a szeme elé kapni a kezét, ameddig megszokja a fényviszonyokat. Amint sikerül felfognia Calira és Reysod kérdésének értelmét, a fejében egyszerre kezdenek el kavarogni a fájdalmasabbnál fájdalmasabb emlékek, de kettő percnyi vívódás után végre sikerül hangot kiadnia a torkán.*
-Artheniortól délre, egy kis faluban laktunk a szüleimmel. Apám lovag volt és azt akarta, hogy én is az legyek. Mikor öt éves voltam egy nagyobb ork csapat kezdett fosztogatni a környéken. A falu fegyverforgatói, apám vezetésével, az orkok ellen vonultak, de tőrbe csalták őket. A néhány túlélő hírül hozta apám halálát. Azon az éjszakán nem sokan tudtak aludni, de ha tudtak volna, akkor is felriadtak volna a faluhoz közelítő orkok csatakiáltásaitól. Majd felgyorsultak az események. Anyám lóra ültetett és elindított az erdő felé. Amikor visszanéztem, még láttam, amint az egyik ork szablyája lesújt anyám földön fekvő testére. Ezután két hétig bolyongtam az erdőben. Lévén, hogy elfogyott a vizem és az élelmem, nem sokáig bírtam. A tizenharmadik napon elájultam. Mikor magamhoz tértem, egy kastélyban voltam. Mint később kiderült, az erdőben élő lovagok találtak rám és mentettek meg. Amint erőre kaptam, hogy teljesítsem apám akaratát, én is lovag akartam lenni. Maguk közé vettek, ott nevelkedtem hosszú ideig. Amióta eljöttem onnan, járom a világot és az utam most Artheniorba vezetett...
2626. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-07-19 22:53:36
Üzenet elküldve: 2012-07-19 22:53:36
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Szelíd
//Fény és Árnyék- Fények- Skelnyr, Chotal, Turrog, Echnal és Lonea részére//
*Míg Chotal beszél a fogadó előtt állóknak van két perce cselekedni. Az egyértelművé válik, hogy ennyi idő alatt csak nehézkesen tudnak a közelébe férkőzni, ám a próbálkozás nem feltétlenül lehetetlen.
A tömeg tanácstalanul hallgat, aztán valaki a hátsó sorokból felrikolt.*
-Megmérgezte az átkozott, és el akarja magáról terelni a gyanút! *A csőcselék ismét ordibálni és dobálózni kezd.*
-Gyilkos! Gyilkos! Le a fejét! Az átkozott! *A hivatalnok elvigyorodik és minden további teketóriázás nélkül int a Chotalt körülvevő őröknek. Azok egyöntetűen bólintanak és lenyomják térdelő helyzetbe az orkot. A pallost tartó hóhér közelebb lép.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.19 22:58:58
*Míg Chotal beszél a fogadó előtt állóknak van két perce cselekedni. Az egyértelművé válik, hogy ennyi idő alatt csak nehézkesen tudnak a közelébe férkőzni, ám a próbálkozás nem feltétlenül lehetetlen.
A tömeg tanácstalanul hallgat, aztán valaki a hátsó sorokból felrikolt.*
-Megmérgezte az átkozott, és el akarja magáról terelni a gyanút! *A csőcselék ismét ordibálni és dobálózni kezd.*
-Gyilkos! Gyilkos! Le a fejét! Az átkozott! *A hivatalnok elvigyorodik és minden további teketóriázás nélkül int a Chotalt körülvevő őröknek. Azok egyöntetűen bólintanak és lenyomják térdelő helyzetbe az orkot. A pallost tartó hóhér közelebb lép.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.07.19 22:58:58
2625. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-07-19 22:47:53
Üzenet elküldve: 2012-07-19 22:47:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 211
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 211
Játékstílus: Szelíd
//Fény és Árnyék - Fények//
*Az ork kicsit meglepődik, mikor a tömeg skandálni kezdi, hogy 'Halljuk'. Ám hallja, hogy egy ismerős hang kezd el ordítozni. Turrog és a többiek azok. Felbujtották a csőcseléket. Ez jó... Jó valamilyen szinten. De nem elég. Egy biztos, jó hogy most már nincs egyedül ebben a nagy rakás... nem is mondja miben.
Mivel az őrség már nem lefogja, hanem csak körbeállja így óvatosan felkel térdelő pózból és közben ráncolva homlokát így szól:*
-Felállhatok? Köszönöm. Szabad vagyok és szabad lábon kívánok szólni.
*Megköszörüli a torkát és a nagy sokaságba néz. Mennyi ember. "Na jó Chothal, ezt akartad mindég, ne cseszd el."*
-Arthenior lakosai, katonák és közrendűek. Nemesek és szegények. Mint az már szépen körbejárta a fületeket, Twikkel tanácsos gyilkosának tartanak.*Itt egy répa repül felé, ami elöl sikeresen el is hajol.* Azonban az igazság nem ez. A gyilkosság nem az én lelkemet nehezíti. Egy és fél nappal ezelőtt az erdőben jártam. Egy próbán kívántam részt venni számos társammal, mikor hatalmas vihar rázta meg az erdőt... Feltételezem látták a nyomait! Ha én nekem nem hisznek, akkor menjenek és nézzék meg. A vihar elállása után az erdő széle felé egy bokor alatt találtam rá az önök Tanácsosának holttestére. Mint azt az őrség, hozzátartozók és hivatalnokok láthatták nem volt rajta egy karcolás sem. Nem tehettem mást, elindultam az őrség felé, hogy testet megmutassam. Nem hagyhatok kint egy holtteste... még a saját kultúrám szerint sem. Ám a furcsaság nem ez... valaki a Tanácsos arcát viseli!
*Erre a nép eddig dünnyögő, zsibogó tagjai is eltanácstalanodnak. Van aki inkább tréfának véli ezt.*
- A saját két szememmel láttam, amint a maguk Tanácsosa őrökkel váltott szót és lovon ült. Csuklyában. Szemtanúk voltak rá.
*Hatásszünet.*
-És most az ítélkezőimnek. Őszintén. Ha én megölnék valakit, miért hoznám vissza az őrségnek? Nem logikusabb lenne feldarabolni és elásni? Ennek semmi értelme.
*Hangja magabiztos és nem csuklott el, továbbra is szigorral néz végig a népen. A feje fölött már a nap fölkelt. Reméli hamar történik valami. Nem lesz második lehetőség.
A nép tanácstalan, néhányak helyeslik az ork szavait és egy-két őr is megjegyzi: 'Ez tényleg furcsa, hisz tegnap még tényleg látták.'
Az ork bármire kész, ha szökni, szökni, ha harcolni akkor harcolni. Csak jel kell neki és kész bármire. Nem fog meghalni emberek és szövetségeseik keze által.*
*Az ork kicsit meglepődik, mikor a tömeg skandálni kezdi, hogy 'Halljuk'. Ám hallja, hogy egy ismerős hang kezd el ordítozni. Turrog és a többiek azok. Felbujtották a csőcseléket. Ez jó... Jó valamilyen szinten. De nem elég. Egy biztos, jó hogy most már nincs egyedül ebben a nagy rakás... nem is mondja miben.
Mivel az őrség már nem lefogja, hanem csak körbeállja így óvatosan felkel térdelő pózból és közben ráncolva homlokát így szól:*
-Felállhatok? Köszönöm. Szabad vagyok és szabad lábon kívánok szólni.
*Megköszörüli a torkát és a nagy sokaságba néz. Mennyi ember. "Na jó Chothal, ezt akartad mindég, ne cseszd el."*
-Arthenior lakosai, katonák és közrendűek. Nemesek és szegények. Mint az már szépen körbejárta a fületeket, Twikkel tanácsos gyilkosának tartanak.*Itt egy répa repül felé, ami elöl sikeresen el is hajol.* Azonban az igazság nem ez. A gyilkosság nem az én lelkemet nehezíti. Egy és fél nappal ezelőtt az erdőben jártam. Egy próbán kívántam részt venni számos társammal, mikor hatalmas vihar rázta meg az erdőt... Feltételezem látták a nyomait! Ha én nekem nem hisznek, akkor menjenek és nézzék meg. A vihar elállása után az erdő széle felé egy bokor alatt találtam rá az önök Tanácsosának holttestére. Mint azt az őrség, hozzátartozók és hivatalnokok láthatták nem volt rajta egy karcolás sem. Nem tehettem mást, elindultam az őrség felé, hogy testet megmutassam. Nem hagyhatok kint egy holtteste... még a saját kultúrám szerint sem. Ám a furcsaság nem ez... valaki a Tanácsos arcát viseli!
*Erre a nép eddig dünnyögő, zsibogó tagjai is eltanácstalanodnak. Van aki inkább tréfának véli ezt.*
- A saját két szememmel láttam, amint a maguk Tanácsosa őrökkel váltott szót és lovon ült. Csuklyában. Szemtanúk voltak rá.
*Hatásszünet.*
-És most az ítélkezőimnek. Őszintén. Ha én megölnék valakit, miért hoznám vissza az őrségnek? Nem logikusabb lenne feldarabolni és elásni? Ennek semmi értelme.
*Hangja magabiztos és nem csuklott el, továbbra is szigorral néz végig a népen. A feje fölött már a nap fölkelt. Reméli hamar történik valami. Nem lesz második lehetőség.
A nép tanácstalan, néhányak helyeslik az ork szavait és egy-két őr is megjegyzi: 'Ez tényleg furcsa, hisz tegnap még tényleg látták.'
Az ork bármire kész, ha szökni, szökni, ha harcolni akkor harcolni. Csak jel kell neki és kész bármire. Nem fog meghalni emberek és szövetségeseik keze által.*
2624. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-07-19 22:05:12
Üzenet elküldve: 2012-07-19 22:05:12
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Szelíd
//Fény és Árnyék- Fények- Skelnyr, Chotal, Turrog, Echnal és Lonea részére//
*Skel átveszi az egyik hóhér szerepét kihasználva, hogy Chotal őrjöngésbe kezd. A hivatalnok jobbra dönti fejét, és ráharap lúdtollas pennájára. Ránéz az őrök parancsnokára, aki fintorogva vállat von, mikor a tömegből többen elkezdenek kiáltozni, hogy 'Halljuk, halljuk'. Artheniorban a nép szava dönt, ezt nekik is tiszteletben kell tartaniuk, bármennyire nincs ínyükre a dolog.*
-Mondd amit akarsz, de ne tartson sokáig. Két percet kapsz, addig elszürcsölöm a reggeli kávémat. *Vigyorog csúfondárosan, aztán int a parancsnoknak, akinek az utasítására még többen veszik körül Chotalt, hiszen egyszer már sikerült kitörnie. Ez pedig többet nem fordulhat elő.
Skel immáron Chotal mellett áll, és pallosára támaszkodik. A másik hóhér két lépéssel arrébb helyezkedik el, és egy háromélű, kétkezes kardot tart kezei között, amit az ork felé irányít.
Turrog hatására egyre többen kezdik el skandálni azt, hogy 'Halljuk!', a végén már az összegyűlt tömeg egésze kiáltozik. Viszont egyelőre úgy tűnik kíváncsi hangok helyett, gúnyosan szól a buzdítás. Ha mást nem is, időt nyertek a gondolkodásra és cselekvésre.*
*Skel átveszi az egyik hóhér szerepét kihasználva, hogy Chotal őrjöngésbe kezd. A hivatalnok jobbra dönti fejét, és ráharap lúdtollas pennájára. Ránéz az őrök parancsnokára, aki fintorogva vállat von, mikor a tömegből többen elkezdenek kiáltozni, hogy 'Halljuk, halljuk'. Artheniorban a nép szava dönt, ezt nekik is tiszteletben kell tartaniuk, bármennyire nincs ínyükre a dolog.*
-Mondd amit akarsz, de ne tartson sokáig. Két percet kapsz, addig elszürcsölöm a reggeli kávémat. *Vigyorog csúfondárosan, aztán int a parancsnoknak, akinek az utasítására még többen veszik körül Chotalt, hiszen egyszer már sikerült kitörnie. Ez pedig többet nem fordulhat elő.
Skel immáron Chotal mellett áll, és pallosára támaszkodik. A másik hóhér két lépéssel arrébb helyezkedik el, és egy háromélű, kétkezes kardot tart kezei között, amit az ork felé irányít.
Turrog hatására egyre többen kezdik el skandálni azt, hogy 'Halljuk!', a végén már az összegyűlt tömeg egésze kiáltozik. Viszont egyelőre úgy tűnik kíváncsi hangok helyett, gúnyosan szól a buzdítás. Ha mást nem is, időt nyertek a gondolkodásra és cselekvésre.*
2623. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-07-19 20:11:13
Üzenet elküldve: 2012-07-19 20:11:13
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*A szegénynegyed irányából érkezik a főtérre. Elvegyül a tömegben, pár percig nem is próbál haladni, csak sodortatja magát a tömeggel. Észrevesz egy embert, aki egy járókelő zsebében matat. Odalép, és botjával tarkón vágja a zsebmetszőt. Az rápillant, de nem teszi vissza a pénzt. Yishiru felemeli a kezét, mintha varázsolni akarna, és értelmetlen szavakat kezd morogni, mintha már készülne, hogy megnyomorítsa a tolvajt. A zsebtolvaj persze azonnal visszacsempészi a pénzt áldozata zsebébe, és inkább gyorsan elfut. Yishiru elégedetten áll odébb*
2622. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-07-19 18:49:18
Üzenet elküldve: 2012-07-19 18:49:18
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
//Fény és Árnyék - Fények//
*Turrog követi Echnal-t és az elfet a főtérre, ahonnan félre érthetetlen zajok szűrődnek be fogadó poros kis helységébe. Hatalmas tömeg és egy túlságosan is ismerős szerkezet tárul a kalandorok felé.* Kivégzés.* Suttogja halkan a törpe mikor meglátja az éppen fenőfélben lévő pallost. A gyönyörű fegyver és a pattogó szikrák majdnem annyira lefoglalják Turrog tekintetét mint az a zöld dolog, amit a kőre nyomnak. Kell pár perc, hogy a harcos másnapos elméjének teljesen leesen hogy az a zöld dolog egy nagyon is ismert ork.* Az isten szerelmére...* Nyögi fájdalmasan. Talán a helyzet kuszasága ilyen fájdalmas, bár az is lehet, hogy csak a hatalmas zaj bántja a harcos fülét.* Kis gondnak elég nagy... De nemsokára egy fejjel rövidebb gond lesz.* Turrog hangja keserű és komor, már éppen újra szóra nyitná száját mikor Clothal szörnyű üvöltése töri meg a parasztok rivalgását. A törpe a homlokához kap. Ilyen állapotban nem lehet kibírni az hangzavart. Egy pillanatig morog, majd kezét a magasba emelve ő is elordítja magát.* Halljuk!* Ordítja olyan hangosan hogy az még szinte neki is fáj. Pár járókelő elkerekedett szemmel húzódik arrébb mellőlük.* Halljuk!* Kiálltja újra, majd Echnal-ra pillant.* Azt hiszem jobb lenne ha utat nyitnánk a tömegben. Lehet hogy alibit kellesz biztosítanunk neki.* Súgja ujjával az ork felé bökve.*
*Turrog követi Echnal-t és az elfet a főtérre, ahonnan félre érthetetlen zajok szűrődnek be fogadó poros kis helységébe. Hatalmas tömeg és egy túlságosan is ismerős szerkezet tárul a kalandorok felé.* Kivégzés.* Suttogja halkan a törpe mikor meglátja az éppen fenőfélben lévő pallost. A gyönyörű fegyver és a pattogó szikrák majdnem annyira lefoglalják Turrog tekintetét mint az a zöld dolog, amit a kőre nyomnak. Kell pár perc, hogy a harcos másnapos elméjének teljesen leesen hogy az a zöld dolog egy nagyon is ismert ork.* Az isten szerelmére...* Nyögi fájdalmasan. Talán a helyzet kuszasága ilyen fájdalmas, bár az is lehet, hogy csak a hatalmas zaj bántja a harcos fülét.* Kis gondnak elég nagy... De nemsokára egy fejjel rövidebb gond lesz.* Turrog hangja keserű és komor, már éppen újra szóra nyitná száját mikor Clothal szörnyű üvöltése töri meg a parasztok rivalgását. A törpe a homlokához kap. Ilyen állapotban nem lehet kibírni az hangzavart. Egy pillanatig morog, majd kezét a magasba emelve ő is elordítja magát.* Halljuk!* Ordítja olyan hangosan hogy az még szinte neki is fáj. Pár járókelő elkerekedett szemmel húzódik arrébb mellőlük.* Halljuk!* Kiálltja újra, majd Echnal-ra pillant.* Azt hiszem jobb lenne ha utat nyitnánk a tömegben. Lehet hogy alibit kellesz biztosítanunk neki.* Súgja ujjával az ork felé bökve.*
2621. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-07-19 11:41:21
Üzenet elküldve: 2012-07-19 11:41:21
Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
*Mordach parányi emlékzápora után újra a síri csend áll be, pedig azt gondolta, hogy a hölgyemény azért hamarabb fog hozzátenni valamit az ő emlékeiből mondandójához. Lehet, hogy hozzá is tesz... csak gondolatban. Talán most is pár feltörekvő régmúlt kép dereng ott belül, s ezt a kis folyamatot nem akarja megszakítani, pedig szívesen hallgatná a tájról és a faluról szóló meséket. Nem véletlen, vándor életmód csörgedezik az ereiben, melybe a tábortűzi históriák is beletartoznak.
Ahogy a hölgy kimondja a falucska nevét, Mordach pár pillanatig ízlelgeti azt, lefuttatja gondolatainak keresőjében, végül ráakad néhány emlékre, melyek a közelmúltban történtek, pár évvel ezelőtt*
- Dorn, Dorn... Nagyon ismerősen cseng a név, az Awes család pedig végképp. Azonban mikor utoljára jártam ott, mintha a nép már más nevet emlegetett volna. Valami családi tragédiáról beszéltek, hatalomátvételről, s hogy mióta elment tőlük pár ember, nincs, ki kiálljon mellettük, nyomorúságos lett a sorsuk... Többet nem igazán tudok, mert csak két napra tértem be oda, abból is csak az estéket töltöttem ott, mivel egy két hónapos vadászúton vettem részt. Azt viszont határozottan mondhatom, nem túl rózsás a helyzet...
*Azonban a vörös hirtelen megtorpan beszédében, izzó szemeit zavartan a hölgyre szegezi, majd újra megszólal.*
- Természetesen az is lehet, hogy összekeverem valami másik faluval, sőt, minden bizonnyal ez történt! Arra délen rengeteg hasonló van, így...
*Nyel egyet, de olyan nagyot, hogy még az utolsó mondatot is teljes egészében lenyeli. Az információátadás vágya kissé túlcsordult, azonban nem akart ezzel rossz pillanatok okozni a másiknak. Viszont talán nem árt, ha tudja, mik történnek ott a szülőfalujában... *
- Quae? Nem semmi egy név! *szól fel határozottan, nagy hangon* Képzelje csak el, ha kikiáltanánk a hegyekben, milyen dallamba borulna az egész vidék!
*Eme kis mondatot bóknak szánta - tudna ő jobbat is, de ilyen jeges szívet nem szabad csak úgy minden sületlenséggel, és konkrét dologgal lerohanni. Olyat kell mondani, ami gondolkodóba ejti, ugyanakkor mégis jó érzéseket kreál.*
- Á, a huszonegyedik évét tapossa! Most majdnem megkérdeztem, hogy ez átszámítva, valójában mennyi is... *kacag fel* Tudja, manapság a teljes vérű emberek elég ritkák errefelé, s az elfek, félvérek pedig nagyon elterjedtek, akiknél nem is kell mondanom, hogy egy emberi év, valójában milyen sok is átszámolva...
*Kacag gúnyosan, s valójában tényleg örül annak, hogy nem egy hosszúfülüvel van dolga - no meg az ő fajtájukban nem igazán látni morcos hölgyet! Mindenki vidám, nincs semmi gondja...*
- Ó dehogynem, tisztában vagyok én a világ társadalmával! Ha nem lennék tisztában, most minden bizonnyal nem állnék itt! *kacsint sejtelmesen* Sajnos valóban, sokakat kell eltiporni, hogy elérjük a célunkat... S én szívesen tiprok, de... Sokan úgy gondolják, hogy rengeteg szegény, szerencsétlen él ezen a világon, akiket meg kell szánni, védeni, és sajnálni kell. Ám ez nem így van. Igen kevés az a réteg, akire azt mondhatom, hogy nem szabad eltaposni. Persze, az emberek eléggé elfogultak, s azt látják általában, ami kívül van.
*Bólint határozottan, azonban Quae utolsó két röpke szava gondolkodóba ejti. A férfi részéről újra beáll a csend, bár ez idő alatt rendbe rakja magában a dolgokat, s összerakosgatja a képeket. Végül pedig teljesen nyilvánvaló lesz neki, hogy ez a hölgyemény miért ilyen hűvös...*
- Sosem lehet összeegyeztetni az életet, a halállal. *veti oda* Ha mások életét veszi el rendszeresen, akkor már kezdem érteni, miért olyan jeges az a szív, ott bent... *felé fordul* Ha az Ön helyében lennék, én szerény véleményem szerint nem engednék közel magamhoz senkit, hiszen a foglalkozásom miatt éppen az kerülhet veszélybe, ki mellettem áll. Ezért hát felvennék egy maszkot, falat építenék magam köré, melyen senki sem tudna áthatolni, így hát attól sem kellene rettegjek, hogy miattam esik bajba egy szerettem.
*Mondja célzóan, s bár saját véleményét fogalmazta meg magára nézve, ezt leginkább Quaenek szánta, pontosabban róla gondolja ezt, s ha nem is teljes mértékben, de valamilyen szinten igaza lehet.*
- Ne mondhatnám, hogy elítéllek ezért - a célhoz sokszor másokon keresztül vezet az út.
*A tegeződésre bólint egyet, s végül a fogadóhoz érve feltárja az ajtót, majd előreengedi a hölgyet.*
Ahogy a hölgy kimondja a falucska nevét, Mordach pár pillanatig ízlelgeti azt, lefuttatja gondolatainak keresőjében, végül ráakad néhány emlékre, melyek a közelmúltban történtek, pár évvel ezelőtt*
- Dorn, Dorn... Nagyon ismerősen cseng a név, az Awes család pedig végképp. Azonban mikor utoljára jártam ott, mintha a nép már más nevet emlegetett volna. Valami családi tragédiáról beszéltek, hatalomátvételről, s hogy mióta elment tőlük pár ember, nincs, ki kiálljon mellettük, nyomorúságos lett a sorsuk... Többet nem igazán tudok, mert csak két napra tértem be oda, abból is csak az estéket töltöttem ott, mivel egy két hónapos vadászúton vettem részt. Azt viszont határozottan mondhatom, nem túl rózsás a helyzet...
*Azonban a vörös hirtelen megtorpan beszédében, izzó szemeit zavartan a hölgyre szegezi, majd újra megszólal.*
- Természetesen az is lehet, hogy összekeverem valami másik faluval, sőt, minden bizonnyal ez történt! Arra délen rengeteg hasonló van, így...
*Nyel egyet, de olyan nagyot, hogy még az utolsó mondatot is teljes egészében lenyeli. Az információátadás vágya kissé túlcsordult, azonban nem akart ezzel rossz pillanatok okozni a másiknak. Viszont talán nem árt, ha tudja, mik történnek ott a szülőfalujában... *
- Quae? Nem semmi egy név! *szól fel határozottan, nagy hangon* Képzelje csak el, ha kikiáltanánk a hegyekben, milyen dallamba borulna az egész vidék!
*Eme kis mondatot bóknak szánta - tudna ő jobbat is, de ilyen jeges szívet nem szabad csak úgy minden sületlenséggel, és konkrét dologgal lerohanni. Olyat kell mondani, ami gondolkodóba ejti, ugyanakkor mégis jó érzéseket kreál.*
- Á, a huszonegyedik évét tapossa! Most majdnem megkérdeztem, hogy ez átszámítva, valójában mennyi is... *kacag fel* Tudja, manapság a teljes vérű emberek elég ritkák errefelé, s az elfek, félvérek pedig nagyon elterjedtek, akiknél nem is kell mondanom, hogy egy emberi év, valójában milyen sok is átszámolva...
*Kacag gúnyosan, s valójában tényleg örül annak, hogy nem egy hosszúfülüvel van dolga - no meg az ő fajtájukban nem igazán látni morcos hölgyet! Mindenki vidám, nincs semmi gondja...*
- Ó dehogynem, tisztában vagyok én a világ társadalmával! Ha nem lennék tisztában, most minden bizonnyal nem állnék itt! *kacsint sejtelmesen* Sajnos valóban, sokakat kell eltiporni, hogy elérjük a célunkat... S én szívesen tiprok, de... Sokan úgy gondolják, hogy rengeteg szegény, szerencsétlen él ezen a világon, akiket meg kell szánni, védeni, és sajnálni kell. Ám ez nem így van. Igen kevés az a réteg, akire azt mondhatom, hogy nem szabad eltaposni. Persze, az emberek eléggé elfogultak, s azt látják általában, ami kívül van.
*Bólint határozottan, azonban Quae utolsó két röpke szava gondolkodóba ejti. A férfi részéről újra beáll a csend, bár ez idő alatt rendbe rakja magában a dolgokat, s összerakosgatja a képeket. Végül pedig teljesen nyilvánvaló lesz neki, hogy ez a hölgyemény miért ilyen hűvös...*
- Sosem lehet összeegyeztetni az életet, a halállal. *veti oda* Ha mások életét veszi el rendszeresen, akkor már kezdem érteni, miért olyan jeges az a szív, ott bent... *felé fordul* Ha az Ön helyében lennék, én szerény véleményem szerint nem engednék közel magamhoz senkit, hiszen a foglalkozásom miatt éppen az kerülhet veszélybe, ki mellettem áll. Ezért hát felvennék egy maszkot, falat építenék magam köré, melyen senki sem tudna áthatolni, így hát attól sem kellene rettegjek, hogy miattam esik bajba egy szerettem.
*Mondja célzóan, s bár saját véleményét fogalmazta meg magára nézve, ezt leginkább Quaenek szánta, pontosabban róla gondolja ezt, s ha nem is teljes mértékben, de valamilyen szinten igaza lehet.*
- Ne mondhatnám, hogy elítéllek ezért - a célhoz sokszor másokon keresztül vezet az út.
*A tegeződésre bólint egyet, s végül a fogadóhoz érve feltárja az ajtót, majd előreengedi a hölgyet.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9602-9621