*Amikor felébred a főtéren, még mindig este van. Azonban hirtelen bizonytalanság ébred benne.
"Csak egy óráz aludtam volna?" gondolkodik magában.*
-Hányadika van? - *kérdezi egy éppen előtte elhaladó őrt. Az őr válasz lesújtja, a felelet alapján egy nappal azután van, mint ahogy Draedel gondolta.*
"Az nem lehet. Eszerint egy teljes napot átaludtam?"
*A feje zúg, a gondolatai kuszák. Felül a padon és megpróbál visszaemlékezni.*
"Tegnap este bementem a kocsmába, ittam egy sört. Talán attól lettem rosszul? Nem. Én, ki a törpökkel ivóversenyeztem, és nemegyszer felül is kerekedtem? Talán beletett valamit az az átkozott kocsmáros?"
*Feláll, elhatározza, hogy bemegy és felnyársalja azt az alávaló gazembert, aki meg akarta mérgezni, de mielőtt tényleg megtenné még egyszer átgondolja a tegnapi napját.*
"Amikor kijöttem a kocsmából, még teljesen jól voltam, ez biztos. Mit csináltam azután?
Gondolkodj! Ah igen... Ott volt az az anyóka, aki almát árult, és ingyen megkínált eggyel. Várjunk csak... az alma! Leültem egy padra, megettem egy almát, és azután semmire sem emlékszem. Valószínűleg akkor aludhattam el."
*Magára néz, megvan-e mindene.*
"Szablyák - rendben. Pénz a szütyőben, ruhája alatt - rendben. Bross - re... Hol a bross?!"
*Kétségbeesetten fogdossa mellkasát, a szíve felett, ahol az anyjától kapott ékszert őrizte, még az őt fogva tartó orkok elől is elrejtve azt. És most eltűnt. Feláll, lehajol és benéz a pad alá, körbe is járta azt, de sehol sem találja.*
"Az a vén banya! Biztosan ő lopott meg, miután elaltatott az almájával!"
*Körülnéz. Az almáskosár még mindig ott áll a főtéren, de az árusának nyoma veszett*
"Vajon hol lehet? Muszáj megtalálnom."
-Nem látta hová ment, az a nő, aki tegnap almát árult? - *kérdezte meg a még mindig ott járkáló őrtől.*
-Dehogynem, a maga sógornőjét. - *feleli széles mosollyal az arcán az őr.*
-Hogy kimet?
-Hát a sógornőjét. Az este ment el sietve a szegénynegyed felé, azt mondta dolga van, és hogy maga majd kifizeti helyette az árusítási díját, ami egy napra pontosan 24 arany.
-Á, hát persze, a sógornőmet. - *mondja kedélyes hangon Draedel* - Talán leülhetne, és vehetne magának egy almát, amíg kiszámolom magának a pénzt.
-Ó, köszönöm egy alma most igazán jól esne, tudja a munka ebben a hőségben lefáraszt, és alaposan meg is éheztem.
*Az őr körülnéz, majd kivesz egy gyümölcsöt a kosárból, és leül vele a kúthoz. Draedel pénzét számolgatva figyeli, ahogy a strázsa beleharap, majd békésen elszunyókál. Ezután elrakja aranyát és gyors iramban elindul a szegénynegyed irányába.*