Archívum - Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 244 (4861. - 4880. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
4880. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-12 22:23:56
Üzenet elküldve: 2014-01-12 22:23:56
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - indulóban//
*A tábort elhagyva keletnek fordulnak, hogy mielőbb elérjék a lovak számára sokkal jobb terepnek számító karavánutat. Kagan nem hajtja őket, nem akarja kockáztatni sem a lovak, sem lovasaik épségét. A hidegre tekintettel akár szótlanul is haladhatnának, ha nem kellene Kagannak komolyan elbeszélgetnie Cessával a "legendás királylány" és a valóság közötti különbségről, illetve arról, hogyan kellene öltözködni azoknak, akik nem akarnak feltűnést. Ugyanezt Isurii is megkapja, bár visszafogottabb, mint húga, de a jövőre nézve nem árt, ha tudja, mit nem lehet.*
- Cessa, vegyél példát a nővéredről, Isurii, meg ne próbálj így emberek közé menni!
*Északról, a Hold Karavánpihenőjének ősi, kitaposott karavánútján kisebb lovascsapat éri el Arthenior városát. Mondanánk, hogy kapuját, de falak híján még a lovon ülők sem vetemednek ilyesmire, holott nekik három vaskos kőoszlop egymáson már komoly építészeti munkának számít.*
*Az élen lovagló Kagan Thargodar - ki már túltette magát vérei, Cessa és az azért jóval visszafogottabb Isurii látványán, és a dörmögést is abbahagyta - összevont szemöldökkel, komor tekintettel vizslatja a települést. A férfi magas, majdnem két méter, és az elmúlt napok pihenése és jobb kosztja máris meglátszik rajta. Furcsa színű ragadozószeme, vállas, izmos alakja a városok között húzódó hegyvidék barbár törzsfőit idézi, akárcsak felszerelése: posztóöltözékére húzott láncinge fölé szívós bőrvért, fejére arcvédős barbár sisak, lábán erős, mestermunkának minősülő csizma. Lova nyergén pajzs és fokos, oldalán csatabárd, övében dobótőr pihen. Ékszerek, jelképek, egyéb drágább vagy nívósabb dolgok nincsenek nála, miért is lennének. Ügyes kezek készítette medvebundáját öklöt formázó fibula fogja össze.*
*A kis csapat egyenesen a főtérre lovagol. Vannak náluk sokkal nagyobb csoportok is, és sokkal különösebb szerzetek, így talán annyira nem szúrnak szemet. Kagan megállítja hátasát, és próbálja befogadni a látványt: soha nem látott még ennyi épületet, vagy szökőkutat, de ha már itt tartunk, nem sokszor látott ennyi embert és más lényt egyszerre.*
- Haladjunk tovább. Valian és Hrothgaar mennek elől. Előbb nézzük meg azt a... Barakkot. *merthogy a két törzstag már járt a városban, felderítették, és nem kell méteres közelben tartania őket a ruhájuk miatt, mint Cessát.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.12 22:26:35
*A tábort elhagyva keletnek fordulnak, hogy mielőbb elérjék a lovak számára sokkal jobb terepnek számító karavánutat. Kagan nem hajtja őket, nem akarja kockáztatni sem a lovak, sem lovasaik épségét. A hidegre tekintettel akár szótlanul is haladhatnának, ha nem kellene Kagannak komolyan elbeszélgetnie Cessával a "legendás királylány" és a valóság közötti különbségről, illetve arról, hogyan kellene öltözködni azoknak, akik nem akarnak feltűnést. Ugyanezt Isurii is megkapja, bár visszafogottabb, mint húga, de a jövőre nézve nem árt, ha tudja, mit nem lehet.*
- Cessa, vegyél példát a nővéredről, Isurii, meg ne próbálj így emberek közé menni!
*Északról, a Hold Karavánpihenőjének ősi, kitaposott karavánútján kisebb lovascsapat éri el Arthenior városát. Mondanánk, hogy kapuját, de falak híján még a lovon ülők sem vetemednek ilyesmire, holott nekik három vaskos kőoszlop egymáson már komoly építészeti munkának számít.*
*Az élen lovagló Kagan Thargodar - ki már túltette magát vérei, Cessa és az azért jóval visszafogottabb Isurii látványán, és a dörmögést is abbahagyta - összevont szemöldökkel, komor tekintettel vizslatja a települést. A férfi magas, majdnem két méter, és az elmúlt napok pihenése és jobb kosztja máris meglátszik rajta. Furcsa színű ragadozószeme, vállas, izmos alakja a városok között húzódó hegyvidék barbár törzsfőit idézi, akárcsak felszerelése: posztóöltözékére húzott láncinge fölé szívós bőrvért, fejére arcvédős barbár sisak, lábán erős, mestermunkának minősülő csizma. Lova nyergén pajzs és fokos, oldalán csatabárd, övében dobótőr pihen. Ékszerek, jelképek, egyéb drágább vagy nívósabb dolgok nincsenek nála, miért is lennének. Ügyes kezek készítette medvebundáját öklöt formázó fibula fogja össze.*
*A kis csapat egyenesen a főtérre lovagol. Vannak náluk sokkal nagyobb csoportok is, és sokkal különösebb szerzetek, így talán annyira nem szúrnak szemet. Kagan megállítja hátasát, és próbálja befogadni a látványt: soha nem látott még ennyi épületet, vagy szökőkutat, de ha már itt tartunk, nem sokszor látott ennyi embert és más lényt egyszerre.*
- Haladjunk tovább. Valian és Hrothgaar mennek elől. Előbb nézzük meg azt a... Barakkot. *merthogy a két törzstag már járt a városban, felderítették, és nem kell méteres közelben tartania őket a ruhájuk miatt, mint Cessát.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.12 22:26:35
4879. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-12 17:59:50
Üzenet elküldve: 2014-01-12 17:59:50
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Épp besötétedik mire a városfalhoz ér, a kapunál nem ütközik különösebb problémába, csupán két őr kémleli a város előtti területet merev arccal. ~Úgy tűnik nem félnek semmitől.~ Gondolja, majd egyenletes léptekkel áthalad a két őr között és megérkezik a főtérre, ahol már jó nagy nyüzsgés fogadja Meglátja a fogadó tábláját és határozott léptekkel elindul felé. ~A hosszú út után jól fog esni egy kupa bor. ~ Gondolja, majd kezét a kilincsre téve belép a fülledt helyiségbe.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.12 18:06:48, a következő indokkal:
Hozzászólás helyszínleíráshoz igazítása.
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.12 18:06:48, a következő indokkal:
Hozzászólás helyszínleíráshoz igazítása.
4878. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-12 14:35:17
Üzenet elküldve: 2014-01-12 14:35:17
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Sötét, borús idő van. Reggel, hajnal körül lehet, ezért még köd is van. Eltelik pár perc, az eső is elkezd esik már. Egyszer csak, egy emberi alak rajzoldóik ki a ködből. Arthenior városának kapujához ér. 2 őr áll ott. Meglátják, hogy az az alak egy szerzetes, legalábbis úgy gondolják, ezért köszönnek neki. A szerzetes visszaköszön, majd megy tovább. Végre megérkezik a főtérre. Szétnéz. *
~ Szóval hát ez lenne Arthenior. Kellemes, nyugodt városnak tűnik. Remélem, hogy igazat beszéltek, és itt tényleg tudok igemondást tanulni. De hogy fogok eligazodni? Lehet, hogy segítséget kellene kérnem. ~
* Ekkor el kezd korogni a hasa *
~ Mikor ettem, ittam utoljára? ~
* Szétnéz, majd meglát egy fogadót. A táblájára " Pegazus fogadó " van írva. *
~ Az jó helynek tűnik. Ott csak kapok enni és inni. ~
~ Szóval hát ez lenne Arthenior. Kellemes, nyugodt városnak tűnik. Remélem, hogy igazat beszéltek, és itt tényleg tudok igemondást tanulni. De hogy fogok eligazodni? Lehet, hogy segítséget kellene kérnem. ~
* Ekkor el kezd korogni a hasa *
~ Mikor ettem, ittam utoljára? ~
* Szétnéz, majd meglát egy fogadót. A táblájára " Pegazus fogadó " van írva. *
~ Az jó helynek tűnik. Ott csak kapok enni és inni. ~
4877. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-11 22:59:35
Üzenet elküldve: 2014-01-11 22:59:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Cemyl//
*Quantall érdeklődve hallgatja a mesét. Érdekesnek találja bár ő másképp hallgatja a történetet.*
~Érdekes. Nem hiszem, hogy az a lány azt nem vette észre, hogy a szemtelen az idős volt-e vagy fiatal. És a tömegnek az is az eszébe juthatott volna, hogy egy idős ember nem tud jól elfutni. Bár azt is gondolhatják, hogy ilyen jól rejtőzött el.~
*Legjobban a történet végén lepődik meg Quantall.*
~Egy mágia? Vajon mikor és, hogy került a bűbáj hatása alá a juhász? És miért tette ezt az a varázsló? Gondolom könnyen szerezhetett volna máshonnan is pénzt.~
*A mese végeztével mégis oda is lép a mesélőhöz.*
-Érdekes történet volt. És tetszett a zenei aláfestés is.
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.11 23:21:42, a következő indokkal:
Jeljavítás.
*Quantall érdeklődve hallgatja a mesét. Érdekesnek találja bár ő másképp hallgatja a történetet.*
~Érdekes. Nem hiszem, hogy az a lány azt nem vette észre, hogy a szemtelen az idős volt-e vagy fiatal. És a tömegnek az is az eszébe juthatott volna, hogy egy idős ember nem tud jól elfutni. Bár azt is gondolhatják, hogy ilyen jól rejtőzött el.~
*Legjobban a történet végén lepődik meg Quantall.*
~Egy mágia? Vajon mikor és, hogy került a bűbáj hatása alá a juhász? És miért tette ezt az a varázsló? Gondolom könnyen szerezhetett volna máshonnan is pénzt.~
*A mese végeztével mégis oda is lép a mesélőhöz.*
-Érdekes történet volt. És tetszett a zenei aláfestés is.
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.11 23:21:42, a következő indokkal:
Jeljavítás.
4876. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-11 14:11:08
Üzenet elküldve: 2014-01-11 14:11:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*A főtér közelébe érve Devron leszáll a szekérről és a kocsis markába nyom néhány aranytallért.*
- A szolgálataidért. *Mormolja a csuklyája alatt majd előveszi botját és elindul a főtér irányába. A kocsis egy darabig nézi a kevéske fizetést majd köp egyet, megfordítja a szekeret és odébbáll. ~ A fizetség ~ Gondolja miközben botja halk kopogásával kísérve távolodik a szekértől. ~ Egyenlő legyen a munkával. ~ A nevelője mindig ezt mondta neki. Devron úgy látja, hogy a ló sokkal többet tett mint a hajcsárja. Az ide út során a pihenőknél többször lecsutakolta szegény jószágot és almát is szerzett neki. A térre érve csak néhány munkából hazafelé tartó embert lát.
~ Lassan beesteledik. ~ Gondolja ~ bizonyára már mindenki otthon van.~
A főtér közepén egy kutat pillant meg és arra veszi az irányt. Közben fellöki egy fiatalember aki a szagából ítélve egész nap a lovak alól üríthette a termést.*
- Bocsánat. * Mondja kurtán a fiú majd ahelyett, hogy segítene széles léptekkel továbbáll. Devron feltápászkodik és folytatja útját. A kútnál megpillant egy szerelmespárt akik a lemenő nap sugarában és annak tükröződésében gyönyörködve ölelik egymást. A kúthoz ballag botját peremnek támasztja majd tölcsért formál a kezéből és csillapítja szomjúságát. Mikor végez megtörli száját és botját megragadva egy fogadó felé veszi az irányt. Odaérve megragadja a kilincset majd lassan benyit.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.11 17:17:40, a következő indokkal:
Jelpótlás; jeljavítás.
- A szolgálataidért. *Mormolja a csuklyája alatt majd előveszi botját és elindul a főtér irányába. A kocsis egy darabig nézi a kevéske fizetést majd köp egyet, megfordítja a szekeret és odébbáll. ~ A fizetség ~ Gondolja miközben botja halk kopogásával kísérve távolodik a szekértől. ~ Egyenlő legyen a munkával. ~ A nevelője mindig ezt mondta neki. Devron úgy látja, hogy a ló sokkal többet tett mint a hajcsárja. Az ide út során a pihenőknél többször lecsutakolta szegény jószágot és almát is szerzett neki. A térre érve csak néhány munkából hazafelé tartó embert lát.
~ Lassan beesteledik. ~ Gondolja ~ bizonyára már mindenki otthon van.~
A főtér közepén egy kutat pillant meg és arra veszi az irányt. Közben fellöki egy fiatalember aki a szagából ítélve egész nap a lovak alól üríthette a termést.*
- Bocsánat. * Mondja kurtán a fiú majd ahelyett, hogy segítene széles léptekkel továbbáll. Devron feltápászkodik és folytatja útját. A kútnál megpillant egy szerelmespárt akik a lemenő nap sugarában és annak tükröződésében gyönyörködve ölelik egymást. A kúthoz ballag botját peremnek támasztja majd tölcsért formál a kezéből és csillapítja szomjúságát. Mikor végez megtörli száját és botját megragadva egy fogadó felé veszi az irányt. Odaérve megragadja a kilincset majd lassan benyit.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.11 17:17:40, a következő indokkal:
Jelpótlás; jeljavítás.
4875. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-11 10:48:55
Üzenet elküldve: 2014-01-11 10:48:55
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Sem Skarten//
*Nem tudni mi ütött a lányba, miért beszél ennyit hosszan, minden kérdésre adott esély nélkül. Ilyet soha sem tett azelőtt. Ez most nagyon nem zavarja! Érez valami furcsát a másikon és segíteni akar neki. Azt akarja, hogy jobb legyen a férfinek, ehhez viszont elengedhetetlen az ilyen fajta beszéd. Legalábbis apja mindig ezt mondta neki. Azonban a hosszú fecsegésére nem azt a reakciót kapja, amit várt. Azt hitte a másik örjöngeni és kiabálni fog, vagy legalább morcos lesz, de nem. Lesütött szemekkel áll, arcáról a harag eltűnik, s csak szomorú vonások lesznek rajta. Ahogy így áll a tündérnek úgy tetszik, mintha szoborrá dermedt volna. Szerencsére nem ez a helyzet. Mikor elkezd beszélni a szomorú, zavart szemek a lány szemeit fürkészik. De a lány nem szól semmit, csak hallgat.*
~Kész megsajnáltam ezt a férfit! Szegény, nem jó ekkora félelemben élni. Én nem bírnám ki, hogy lehet ennyyire félni, ha egyszer mind egyből vagyun, s egy helyre jutunk. El kell fogadni ez a természet rendje. Ha harmóniában élünk vele, könnyebb a lelkünk és nem félünk annyira.~
*Ezt természetesen csak magának mondja, nem is gondol arra, hogy megszólaljon, mikor a férfi ilyen szomorú. Ekkor hirtelen hátat fordít neki, s elindul a főtér irányába. Majd vissza fordítja fejét és még tesz egy megjegyzést, s elköszön Velenry- től. A lány vissza próbál mosolyogni, de csak egy erőltetett valami kerül arcára. Mikor a férfi már elég távol van, a vállán pihenő madárkához szól.*
- Ugye, hogy nem hagyhatjuk ennyiben! Utána kell mennünk, segíteni akarok és ezt meg is teszem.
*A madárka felemelkedik és előre repül kicsit, a tündér pedig szépen viszonylag gyors tempóban indul meg a főtér felé. Kicsit lemaradt a férfitől, így nem nagyon tudja merre lehet. Megnyugszik és körül néz, végül pedig megpillantja a férfit. Nary megint rászáll a vállára, ő pedig amilyen csendben csak tud elindul a kiszemelt pad felé. Majd szépen, úgy hogy a másik lehetőleg ne vegye észre leül a földre. Próbál óvatos lenni ezért csak megszólal, s nem olyanokat csinál, amit azokkal szokott, akiket jobban ismer.*
- Innen mindent jól lehet látni. Ki találom, az idegeidre megyek. De csak segíteni akarok, ahhoz pedig mindenre szükség volt, amit mondtam. Bocsáss meg, ha valamivel megbántottalak, nem bírom nézni a szomorú arcokat.
*Mondja halkan, azzal lesüti a szemeit, s a macskakövet bámulja, meg a kismadarat, aki a lába előtt ugrál.*
*Nem tudni mi ütött a lányba, miért beszél ennyit hosszan, minden kérdésre adott esély nélkül. Ilyet soha sem tett azelőtt. Ez most nagyon nem zavarja! Érez valami furcsát a másikon és segíteni akar neki. Azt akarja, hogy jobb legyen a férfinek, ehhez viszont elengedhetetlen az ilyen fajta beszéd. Legalábbis apja mindig ezt mondta neki. Azonban a hosszú fecsegésére nem azt a reakciót kapja, amit várt. Azt hitte a másik örjöngeni és kiabálni fog, vagy legalább morcos lesz, de nem. Lesütött szemekkel áll, arcáról a harag eltűnik, s csak szomorú vonások lesznek rajta. Ahogy így áll a tündérnek úgy tetszik, mintha szoborrá dermedt volna. Szerencsére nem ez a helyzet. Mikor elkezd beszélni a szomorú, zavart szemek a lány szemeit fürkészik. De a lány nem szól semmit, csak hallgat.*
~Kész megsajnáltam ezt a férfit! Szegény, nem jó ekkora félelemben élni. Én nem bírnám ki, hogy lehet ennyyire félni, ha egyszer mind egyből vagyun, s egy helyre jutunk. El kell fogadni ez a természet rendje. Ha harmóniában élünk vele, könnyebb a lelkünk és nem félünk annyira.~
*Ezt természetesen csak magának mondja, nem is gondol arra, hogy megszólaljon, mikor a férfi ilyen szomorú. Ekkor hirtelen hátat fordít neki, s elindul a főtér irányába. Majd vissza fordítja fejét és még tesz egy megjegyzést, s elköszön Velenry- től. A lány vissza próbál mosolyogni, de csak egy erőltetett valami kerül arcára. Mikor a férfi már elég távol van, a vállán pihenő madárkához szól.*
- Ugye, hogy nem hagyhatjuk ennyiben! Utána kell mennünk, segíteni akarok és ezt meg is teszem.
*A madárka felemelkedik és előre repül kicsit, a tündér pedig szépen viszonylag gyors tempóban indul meg a főtér felé. Kicsit lemaradt a férfitől, így nem nagyon tudja merre lehet. Megnyugszik és körül néz, végül pedig megpillantja a férfit. Nary megint rászáll a vállára, ő pedig amilyen csendben csak tud elindul a kiszemelt pad felé. Majd szépen, úgy hogy a másik lehetőleg ne vegye észre leül a földre. Próbál óvatos lenni ezért csak megszólal, s nem olyanokat csinál, amit azokkal szokott, akiket jobban ismer.*
- Innen mindent jól lehet látni. Ki találom, az idegeidre megyek. De csak segíteni akarok, ahhoz pedig mindenre szükség volt, amit mondtam. Bocsáss meg, ha valamivel megbántottalak, nem bírom nézni a szomorú arcokat.
*Mondja halkan, azzal lesüti a szemeit, s a macskakövet bámulja, meg a kismadarat, aki a lába előtt ugrál.*
4874. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-10 19:10:57
Üzenet elküldve: 2014-01-10 19:10:57
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Raco Gerjonoe//
*Egyátalán nem zavarja a férfi karja, sőt inkább a mellkasának is dől, de persze mindent csak kényelmi szempontból teszi, semmilyen más gondolata vagy hátsó szándéka nincs. Annak nagyon üröl, mikor meghhalja, hogy Raco szerint a ló élevzi a társaságát. Igazából nem nagyon érti, hiszen az állatnak őket kell cipelnie a hátán, de hát nem ért ő annyira a lovakhoz, hogy ebbe beleszóljon.*
- Ó, nem így tökéletes.
*Válaszol mosolygós hangon, közben pedig rájön, hogy talán nem is akar hazamenni. Ott a fauluban nagyon unalmas, az anyja folyton a házimunkával nyaggatja, az apját sosem látja, igen, itt sokkal jobb lesz.*
- Rád bízom, én nem ismerem a várost.
*Azért egy kicsit fél, hogy felült egy teljesen idegen emberhez egy lóra, erre csak most jön rá. Mekkora ostobaságot csinált! Bármelyik pillanatban halott lehet!*
*Egyátalán nem zavarja a férfi karja, sőt inkább a mellkasának is dől, de persze mindent csak kényelmi szempontból teszi, semmilyen más gondolata vagy hátsó szándéka nincs. Annak nagyon üröl, mikor meghhalja, hogy Raco szerint a ló élevzi a társaságát. Igazából nem nagyon érti, hiszen az állatnak őket kell cipelnie a hátán, de hát nem ért ő annyira a lovakhoz, hogy ebbe beleszóljon.*
- Ó, nem így tökéletes.
*Válaszol mosolygós hangon, közben pedig rájön, hogy talán nem is akar hazamenni. Ott a fauluban nagyon unalmas, az anyja folyton a házimunkával nyaggatja, az apját sosem látja, igen, itt sokkal jobb lesz.*
- Rád bízom, én nem ismerem a várost.
*Azért egy kicsit fél, hogy felült egy teljesen idegen emberhez egy lóra, erre csak most jön rá. Mekkora ostobaságot csinált! Bármelyik pillanatban halott lehet!*
4873. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-09 22:47:36
Üzenet elküldve: 2014-01-09 22:47:36
![>Daeros Argien [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/5061_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
*Daeros végre megérkezik a városba. Meglehetősen elfáradt, s mivel a szarvasból sem maradt mostanra semmi, a gyomra is nagyot kordul a fogadó láttán. Azon gondolkozik, vajon betérjen-e mielőtt hazamegy, mert otthonában éppenséggel nincs semmi harapnivaló. Sosem hagy semmit ott mikor a vadonba indul, értelme sem lenne, mert mire hazaér mindent belepne a penész. Most pár napig kénytelen lesz magának vásárolni, ahelyett, hogy a természetből elvenné azt, amire szüksége van. Nagy sóhaj után komótos léptekkel indul hát el a fogadó felé, hogy valami harapnivalót kerítsen magának. Ilyenkor, szürkületkor nem sokan vannak a főtéren, csak a Pegazusból kiszűrődő vigadozás zaja töri meg a csendet. Tél van, ilyenkor estére mindenki hazatér, hogy a tűz mellett vészelje át az éjszakai fagyot. Kivéve persze azt a pár szerencsétlent, aki a szegénynegyed utcáin kénytelen éjszakázni, s közülük többen halálra fagynak, mire felkel a nap. A városban is farkastörvények uralkodnak, akár csak a vadonban, de Daeros számára elfogadhatatlan, hogy az emberek egymás torkának ugorjanak pár koszos aranyért. Pedig ez történik, nap mint nap. A vadállatok motivációja legalább érthető számára. Az önzés, a pénzéhség világ életében távol állt a férfitól, s kifejezetten örül annak, hogy a sárga fém hatalma sosem hatott rá.
A fogadó ajtajához lépve belöki azt, s még egy utolsó pillantást vet a kihaltnak mondható főtérre, majd csuklyával a fején, arca előtt a sállal azonmód belép.*
A fogadó ajtajához lépve belöki azt, s még egy utolsó pillantást vet a kihaltnak mondható főtérre, majd csuklyával a fején, arca előtt a sállal azonmód belép.*
4872. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-09 21:01:04
Üzenet elküldve: 2014-01-09 21:01:04
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
*Learon Derin figyeli a lány minden mozdulatát. Nagyon érdekesnek tartja, hogy egész könnyedén és gyorsan halad a műlábával. Ez a megfigyelés nem tart tovább egy-két percnél, mikor belegondol, hogy nem illik nézni a másik embereket.*
//Kyomi Bries//
-Ön is kedves hölgy. Biztos sokan mondták már.
~Szemrevaló egy lányka, az egyszer biztos.~
*Néhány ember kerülgeti őket, de Learont ez cseppet sem zavarja. Nem akar senkinek sem bosszúságot okozni, de ha már valakinek kell, hát az ismeretlen tömeg legyen az és ne Kyomi. Nyugodtan sétál a lány tempójában. Nem is tudja mikor volt utoljára, hogy nem sietett. Hiszen eddig mindig rohant valahova. Meg tudná szokni ezt a nyugodt gyaloglást, persze, ha nem a nyüzsgő főtér hideg kövét kellene taposnia cipőtelen talpaival.*
-Hogy az állataim? Nos, még csak három csirke, de ha már tanultam egy-két varázs trükköt, akkor szerintem lesz pénzem egy kecskére is. Most még nem áldoznám rá azt a kevéske aranyamat, ami van…
*A mondatot a közepén hagyja abba, mert egy férfi rátapos a lábára. Rögtön odakap, hiszen rajta nincsen semmi, ami megvédené az ilyen balesetektől. Tőle távol álló dolgot tesz. Káromkodik. Nem szokott ilyet csinálni, mert jobban szereti, ha nem bántja meg az embereket, de most véletlenül kicsúszik a száján.*
-Ó, hogy a facipős mindenedet te semmirekellő, hogy törnéd ki a bokád abban, amit hordasz!
*A szerinte nagyon kemény dorgálásnak nincs meg a várt hatása. A férfi csak lenéz Learon lábára, majd röhögve odébb áll. Learon még egy pillanatig mérgelődik magában, aztán továbbindul, mintha mi sem történt volna.*
-Na, hol is tartottam?
*Felejti el a kellemetlen incidens miatt a megkezdett mondatát. Nagyon szeret beszélni, úgyhogy rosszul érinti a dolog, hogy nem emlékszik miről is beszélt.*
//Kyomi Bries//
-Ön is kedves hölgy. Biztos sokan mondták már.
~Szemrevaló egy lányka, az egyszer biztos.~
*Néhány ember kerülgeti őket, de Learont ez cseppet sem zavarja. Nem akar senkinek sem bosszúságot okozni, de ha már valakinek kell, hát az ismeretlen tömeg legyen az és ne Kyomi. Nyugodtan sétál a lány tempójában. Nem is tudja mikor volt utoljára, hogy nem sietett. Hiszen eddig mindig rohant valahova. Meg tudná szokni ezt a nyugodt gyaloglást, persze, ha nem a nyüzsgő főtér hideg kövét kellene taposnia cipőtelen talpaival.*
-Hogy az állataim? Nos, még csak három csirke, de ha már tanultam egy-két varázs trükköt, akkor szerintem lesz pénzem egy kecskére is. Most még nem áldoznám rá azt a kevéske aranyamat, ami van…
*A mondatot a közepén hagyja abba, mert egy férfi rátapos a lábára. Rögtön odakap, hiszen rajta nincsen semmi, ami megvédené az ilyen balesetektől. Tőle távol álló dolgot tesz. Káromkodik. Nem szokott ilyet csinálni, mert jobban szereti, ha nem bántja meg az embereket, de most véletlenül kicsúszik a száján.*
-Ó, hogy a facipős mindenedet te semmirekellő, hogy törnéd ki a bokád abban, amit hordasz!
*A szerinte nagyon kemény dorgálásnak nincs meg a várt hatása. A férfi csak lenéz Learon lábára, majd röhögve odébb áll. Learon még egy pillanatig mérgelődik magában, aztán továbbindul, mintha mi sem történt volna.*
-Na, hol is tartottam?
*Felejti el a kellemetlen incidens miatt a megkezdett mondatát. Nagyon szeret beszélni, úgyhogy rosszul érinti a dolog, hogy nem emlékszik miről is beszélt.*
4871. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-09 19:06:19
Üzenet elküldve: 2014-01-09 19:06:19
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
*És valójában a tündér volt az. Hrothgaar meg is örül. Ezek szerint nem olyan rossz még a látása. Pár szó váltása után pedig úgy dönt, hozza ő is a lovát.*
- Egy perc és itt vagyok...
*Kicsivel azért tovább tart, mint egy minuta, míg visszakerül hátasával Felkapaszkodik a nyeregbe és ellenőrzi, megvan-e minden cucca.*
- Jah, minden megvan, mehetünk is.
*Lassacskán megindulnak tehát ki a városból. Valian felvilágosítja Hrothgaart a kovácsnál szerzett tapasztalatairól. Így a törpe bánatára azt az utat most kihagyja. Ideje visszatérniük a táborba.*
- Vesszek el, koma! Figyeld meg, visszaérünk és tuti történt valami bitang dolog a táborban, vagy ne legyen a nevem Hrothgaar!
*Ez a kellemetlen érzés keríti hatalmába, ahogy a tündérrel elindulnak vissza a Thargodar táborba.*
- Egy perc és itt vagyok...
*Kicsivel azért tovább tart, mint egy minuta, míg visszakerül hátasával Felkapaszkodik a nyeregbe és ellenőrzi, megvan-e minden cucca.*
- Jah, minden megvan, mehetünk is.
*Lassacskán megindulnak tehát ki a városból. Valian felvilágosítja Hrothgaart a kovácsnál szerzett tapasztalatairól. Így a törpe bánatára azt az utat most kihagyja. Ideje visszatérniük a táborba.*
- Vesszek el, koma! Figyeld meg, visszaérünk és tuti történt valami bitang dolog a táborban, vagy ne legyen a nevem Hrothgaar!
*Ez a kellemetlen érzés keríti hatalmába, ahogy a tündérrel elindulnak vissza a Thargodar táborba.*
4870. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:46:09
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:46:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Quantall//
*A lantot továbbra is az ölében pihentetve belekezd a mesébe.*
- Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy öreg juhász. Ennek a juhásznak egyebe sem volt, csak az az egy ruhája, amit éjjel-nappal viselt meg a furulyája; nap nap után kihajtotta a falu bírójának a nyáját, és ott járt mögötte furulyálva. Egy nap, ahogy a furulyát fújta, elébe toppant egy ifjú, és azt mondta:
- Hej, de szépen fújod, öregapám. No tessék, itt a kalapom a nótáért cserébe.
Azzal saját kalapját az öreg fejébe nyomta és eltűnt. Az öreg juhász csak megvonta a vállát, nem tudta mire vélni a dolgot, így nem is igazán törődött vele. Bizonyára megháborodott a fiú, neki meg úgysem volt kalapja. Megy tovább a nyáj mögött, fújja a furulyát, amikor nagy zajongással a szomszéd falu népe fut felé. Az öreg nagy csodálkozva nézte a nagy csődületet, mert ennyi embert egy rakáson még sosem látott. Ott volt a szomszéd bíró a feleségével, mind a négy szép lányával, és mind az összes népek a gyerekeikkel, kutyáikkal, tyúkjaikkal; valahol a csődület végén egy tehén kérődzött békésen; idáig hallatszott a néha felhangzó bőgése.
*Ahogy a történet haladt előre, Cemyl észrevétlenül, hogy a hallgatóság szinte észre sem veheti, apró, halk zenei elemekkel kíséri az elbeszélést.*
- Egyszerre elbődül a szomszéd bíró:
-Te voltál az, te gaz disznó!- erre felhangosodott a tömeg kiabálása, és két markos legény a juhászra vetette magát. Az se látott, se hallott döbbenetében, még a furulya is kipottyant a szájából.
-Te leselkedsz a lányaim után, te pernahajder?!- azzal lekapta a juhász fejéről a kalapot, és a legidősebb lány orra alá nyomta.
-Ez volt az, leányom?
-Pont ez, apám. Ugyanilyen lúdtoll volt abba a kalapba is tűzve!
Értette már az öreg, hogy mi történt, de hát magyarázhatta is ő bárkinek, hiába: senki nem hitte el, hogy a kalap nem az övé. Átvitték a szomszéd faluba, és bedugták a fogdába. Ott üldögélt egész álló nap és búslakodott. Egyszer csak nyílt az ajtó és egy peckes őr masírozott be rajta.
-No öreg, itt a kosztod!- mondta neki katonásan, és letett elé egy kis szalonnát kenyérrel. Aztán megemelte a kalapját és rákacsintott: az ifjú volt az, aki - nagy valószínűséggel - a bíró lányai után leselkedett. Az öreg felkiáltott és meg akarta ragadni a grabancát, de az ifjú gyorsabb volt, és kisiklott a kezei közül.
-Egyet se félj öreg, majd kijutunk innét!- kiabálta jókedvűen, és bevágta az ajtót maga után. A juhász bosszúsan az ajtóhoz ugrott, és feltépte: arra számított, hogy a legény bezárja maga után. De az ajtó nyitva volt, így a lendülettől átbucskázott a túloldalra és végiggördült a füvön; mondom, a füvön, mert az ajtó - hogy, hogy nem - a mező közepére nyílt. A juhász szép ívben zuhant a fűre, orral előre; az orránál pont ott feküdt a furulyája, amit még reggel ejtett el a nagy ijedségben. Fölvette, felállt és leporolta a ruháját. Körbenézett, de nem látott semmit; se emberek, se tehenek, se tyúkok. Csak saját nyája legelt körülötte békésen. Az öreg megvonta a vállát, és tovább furulyált; bizonyára maga is megháborodott; gondolta.
*A lány elhallgat; a mesének vége. A gyerekek egy-egy biccentéssel és mosollyal megköszönik a mesét, és elszaladnak.*
*A lantot továbbra is az ölében pihentetve belekezd a mesébe.*
- Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy öreg juhász. Ennek a juhásznak egyebe sem volt, csak az az egy ruhája, amit éjjel-nappal viselt meg a furulyája; nap nap után kihajtotta a falu bírójának a nyáját, és ott járt mögötte furulyálva. Egy nap, ahogy a furulyát fújta, elébe toppant egy ifjú, és azt mondta:
- Hej, de szépen fújod, öregapám. No tessék, itt a kalapom a nótáért cserébe.
Azzal saját kalapját az öreg fejébe nyomta és eltűnt. Az öreg juhász csak megvonta a vállát, nem tudta mire vélni a dolgot, így nem is igazán törődött vele. Bizonyára megháborodott a fiú, neki meg úgysem volt kalapja. Megy tovább a nyáj mögött, fújja a furulyát, amikor nagy zajongással a szomszéd falu népe fut felé. Az öreg nagy csodálkozva nézte a nagy csődületet, mert ennyi embert egy rakáson még sosem látott. Ott volt a szomszéd bíró a feleségével, mind a négy szép lányával, és mind az összes népek a gyerekeikkel, kutyáikkal, tyúkjaikkal; valahol a csődület végén egy tehén kérődzött békésen; idáig hallatszott a néha felhangzó bőgése.
*Ahogy a történet haladt előre, Cemyl észrevétlenül, hogy a hallgatóság szinte észre sem veheti, apró, halk zenei elemekkel kíséri az elbeszélést.*
- Egyszerre elbődül a szomszéd bíró:
-Te voltál az, te gaz disznó!- erre felhangosodott a tömeg kiabálása, és két markos legény a juhászra vetette magát. Az se látott, se hallott döbbenetében, még a furulya is kipottyant a szájából.
-Te leselkedsz a lányaim után, te pernahajder?!- azzal lekapta a juhász fejéről a kalapot, és a legidősebb lány orra alá nyomta.
-Ez volt az, leányom?
-Pont ez, apám. Ugyanilyen lúdtoll volt abba a kalapba is tűzve!
Értette már az öreg, hogy mi történt, de hát magyarázhatta is ő bárkinek, hiába: senki nem hitte el, hogy a kalap nem az övé. Átvitték a szomszéd faluba, és bedugták a fogdába. Ott üldögélt egész álló nap és búslakodott. Egyszer csak nyílt az ajtó és egy peckes őr masírozott be rajta.
-No öreg, itt a kosztod!- mondta neki katonásan, és letett elé egy kis szalonnát kenyérrel. Aztán megemelte a kalapját és rákacsintott: az ifjú volt az, aki - nagy valószínűséggel - a bíró lányai után leselkedett. Az öreg felkiáltott és meg akarta ragadni a grabancát, de az ifjú gyorsabb volt, és kisiklott a kezei közül.
-Egyet se félj öreg, majd kijutunk innét!- kiabálta jókedvűen, és bevágta az ajtót maga után. A juhász bosszúsan az ajtóhoz ugrott, és feltépte: arra számított, hogy a legény bezárja maga után. De az ajtó nyitva volt, így a lendülettől átbucskázott a túloldalra és végiggördült a füvön; mondom, a füvön, mert az ajtó - hogy, hogy nem - a mező közepére nyílt. A juhász szép ívben zuhant a fűre, orral előre; az orránál pont ott feküdt a furulyája, amit még reggel ejtett el a nagy ijedségben. Fölvette, felállt és leporolta a ruháját. Körbenézett, de nem látott semmit; se emberek, se tehenek, se tyúkok. Csak saját nyája legelt körülötte békésen. Az öreg megvonta a vállát, és tovább furulyált; bizonyára maga is megháborodott; gondolta.
*A lány elhallgat; a mesének vége. A gyerekek egy-egy biccentéssel és mosollyal megköszönik a mesét, és elszaladnak.*
4869. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:19:05
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:19:05
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alivya Ona//
*Szerencsére a lány alacsony, ezért tökéletesen látja az utat és az embereket. Jól érzi magát a lány jelenlétében, bár nem tudja, hogy mit érez igazából iránta. Hogy tudni, fogja a kantárt átkarolja hátulról a lányt, és reméli, hogy azt nem zavarja az, hogy két oldalt a férfi keze van, elvégre a lovat valahogy vezetni kell.*
-Mondtam, hogy nem lesz baj. A lónak is tetszik a jelenléted. Ha zavar a karom csak szólj, és cserélhetünk helyet, bár akkor neked kéne belém kapaszkodnod. És mond csak mit szeretnél megnézni először Arthenior falain kívül? Aludtál már sátorban? Csak azért kérdem, mert későre jár és lehet hogy olyan későn érnénk vissza, hogy érdemesebb lenne valahol sátrat verni.
*Növeli a ló sebességét egy kicsit, hogy időben kiérjenek a városból és talán lesz arra is ideje, hogy megtanítsa a lányt lovagolni, és lovat nyergelni mert amikor az istállóban voltak látta, hogy nagyon érdekli őt a dolog.*
*Szerencsére a lány alacsony, ezért tökéletesen látja az utat és az embereket. Jól érzi magát a lány jelenlétében, bár nem tudja, hogy mit érez igazából iránta. Hogy tudni, fogja a kantárt átkarolja hátulról a lányt, és reméli, hogy azt nem zavarja az, hogy két oldalt a férfi keze van, elvégre a lovat valahogy vezetni kell.*
-Mondtam, hogy nem lesz baj. A lónak is tetszik a jelenléted. Ha zavar a karom csak szólj, és cserélhetünk helyet, bár akkor neked kéne belém kapaszkodnod. És mond csak mit szeretnél megnézni először Arthenior falain kívül? Aludtál már sátorban? Csak azért kérdem, mert későre jár és lehet hogy olyan későn érnénk vissza, hogy érdemesebb lenne valahol sátrat verni.
*Növeli a ló sebességét egy kicsit, hogy időben kiérjenek a városból és talán lesz arra is ideje, hogy megtanítsa a lányt lovagolni, és lovat nyergelni mert amikor az istállóban voltak látta, hogy nagyon érdekli őt a dolog.*
4868. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:14:10
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:14:10
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
* Úgy fest a kitartó várakozás végül eredményt hoz, s elő is tűnik a törpe. Fura hogy a bárd nincs vele, de hát ez is eredmény.*
-Az vagyok.*Biccent a másiknak, majd úgy fordítja a lovat, hogy egyfelé nézzenek.*
-Mindent megnéztem, minden rendben. Mennyünk vissza a táborba és jelentsünk, hogy a csajok lerohanhassák a helyet új rucit vadászni.*Halvány mosoly villan keresztül az arcán.*
-Kagan szerintem már kötéllel alig bírja őket ott tartani.*Int a másiknak, s amint az is nyeregbe szállt. Részéről már indulhatnak is vissza felé. Nem egy hosszú túra, csak macerás. Egyszerűbb lenne a városban. Na majd ezt is megbeszélhetik a következő tanácskozáson.*
A hozzászólás írója (Valian de Bravadore) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.09 18:14:40
-Az vagyok.*Biccent a másiknak, majd úgy fordítja a lovat, hogy egyfelé nézzenek.*
-Mindent megnéztem, minden rendben. Mennyünk vissza a táborba és jelentsünk, hogy a csajok lerohanhassák a helyet új rucit vadászni.*Halvány mosoly villan keresztül az arcán.*
-Kagan szerintem már kötéllel alig bírja őket ott tartani.*Int a másiknak, s amint az is nyeregbe szállt. Részéről már indulhatnak is vissza felé. Nem egy hosszú túra, csak macerás. Egyszerűbb lenne a városban. Na majd ezt is megbeszélhetik a következő tanácskozáson.*
A hozzászólás írója (Valian de Bravadore) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.09 18:14:40
4867. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-09 17:02:48
Üzenet elküldve: 2014-01-09 17:02:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
*Vagy öt percbe is beletelik, mire végre elérik a várost, hiszen úgy látszik, hogy a patás sérülése nem is annyira elhanyagolható, hiszen megjelennek már mögötte apró vércseppek is a földön. Azonban aggodalomra nincs ok, sokkal rosszabb helyzeteket is már átélt az állat, csak a fertőzés veszélye miatt muszáj igyekezniük.
A főtéren átsuhannak, s az istálló ajtaját robbanás szerűen csapja ki a férfi, aki hangosan, mély hangján felszól, s szinte az egész hely zeng tőle.*
- Lovász, ide, gyorsan!
*Gondolkodás nélkül vezeti oda az egyik üres helyre a patást - eközben a sietség közben véletlenül meglök egy barna szemű, vékony, csuklyás alakot -, s azonnal oda is siet hozzájuk a lovász, aki nagy aggodalommal simogatja végig az állatot.*
- Hát vele meg mi történt? *kérdi aggódva*
- Idefele jövet, a várostól egy öt percre belelépett szerencsétlen módon egy törött nyílba, ami átszúrta a patáját. Először még tudott menni, ám hamarosan már elkezdett sántítani, és ahogy néztem, már vérzik is a sebe.
*Mondja hadarva a Vörös, kicsit izgatottan, mire a férfi megvizsgálja a sebesült patát, s gyorsan elrohan valami kenőcsért, meg pár kötszerért. Eközben Mordach biccent utólag az idegen - Raco - felé a lökés végett, mikor is megjelenik újra az istállós, aki nagy gonddal, kedvesen telepedik le az állat mellé, s miután a Vörös kicsit megnyugtatja, a férfi tudja fertőtleníteni a patát, s be tudja kötözni. Viszont egy ideig jobb lesz, ha nem igazán használja lábát, s itt pihen pár napig az istállóban..
Mikor teljesen lenyugodott a ló, Mordach megveregeti az oldalát, megköszöni a lovásznak a segítséget, s miután váltott vele pár szót, kilép újra a főtérre. Gyomra ebben a pillanatban hangosan meg is kordul, s tekintete automatikusan is a fogadó homályos ablakára vetül, ami mögött egy kiadós, meleg reggelivel fogja lezárni a hosszú utat.
Előtte azonban úgy dönt, hogy a kellemes hűvösben, s ebben a misztikus ködös időben maradék dohányát elszívja a Pegazus előtt, mielőtt betérne oda. Meg is áll az ajtó mellett pár méterre, nekitámaszkodik a falnak, majd hosszú, fekete köpenyének egy zsebéből előhúzza a dohányt, majd pipáját, s jól megtömi azt. A borús, nedves időben vesztett az kicsit a szárazságából, így picit nehézkes a begyújtása, de a siker után az élvezet nem marad el! El sem tudja képzelni, hogy az öreg árus hogy tudja ennyi ízzel feldobni a dohányt, hogy a gyümölcsök, a fahéj mellett még valami igazán kesernyés dolgot is felfedez benne a férfi.. Igazából minden szippantás mást hordoz magában, s még a fejét is tenné rá a Vörös, hogy a füstje sem mindig szürkés..
Vagy egy tíz percig füstölög még, végül kiönti a maradékot a kis fekete eszközéből, majd visszacsúsztatja zsebébe. Leporolja magáról azt a pár ráfújódott hamufoltot, végül lenyomja a fogadó kilincsét, s betoppan a vaskos faajtón.*
A főtéren átsuhannak, s az istálló ajtaját robbanás szerűen csapja ki a férfi, aki hangosan, mély hangján felszól, s szinte az egész hely zeng tőle.*
- Lovász, ide, gyorsan!
*Gondolkodás nélkül vezeti oda az egyik üres helyre a patást - eközben a sietség közben véletlenül meglök egy barna szemű, vékony, csuklyás alakot -, s azonnal oda is siet hozzájuk a lovász, aki nagy aggodalommal simogatja végig az állatot.*
- Hát vele meg mi történt? *kérdi aggódva*
- Idefele jövet, a várostól egy öt percre belelépett szerencsétlen módon egy törött nyílba, ami átszúrta a patáját. Először még tudott menni, ám hamarosan már elkezdett sántítani, és ahogy néztem, már vérzik is a sebe.
*Mondja hadarva a Vörös, kicsit izgatottan, mire a férfi megvizsgálja a sebesült patát, s gyorsan elrohan valami kenőcsért, meg pár kötszerért. Eközben Mordach biccent utólag az idegen - Raco - felé a lökés végett, mikor is megjelenik újra az istállós, aki nagy gonddal, kedvesen telepedik le az állat mellé, s miután a Vörös kicsit megnyugtatja, a férfi tudja fertőtleníteni a patát, s be tudja kötözni. Viszont egy ideig jobb lesz, ha nem igazán használja lábát, s itt pihen pár napig az istállóban..
Mikor teljesen lenyugodott a ló, Mordach megveregeti az oldalát, megköszöni a lovásznak a segítséget, s miután váltott vele pár szót, kilép újra a főtérre. Gyomra ebben a pillanatban hangosan meg is kordul, s tekintete automatikusan is a fogadó homályos ablakára vetül, ami mögött egy kiadós, meleg reggelivel fogja lezárni a hosszú utat.
Előtte azonban úgy dönt, hogy a kellemes hűvösben, s ebben a misztikus ködös időben maradék dohányát elszívja a Pegazus előtt, mielőtt betérne oda. Meg is áll az ajtó mellett pár méterre, nekitámaszkodik a falnak, majd hosszú, fekete köpenyének egy zsebéből előhúzza a dohányt, majd pipáját, s jól megtömi azt. A borús, nedves időben vesztett az kicsit a szárazságából, így picit nehézkes a begyújtása, de a siker után az élvezet nem marad el! El sem tudja képzelni, hogy az öreg árus hogy tudja ennyi ízzel feldobni a dohányt, hogy a gyümölcsök, a fahéj mellett még valami igazán kesernyés dolgot is felfedez benne a férfi.. Igazából minden szippantás mást hordoz magában, s még a fejét is tenné rá a Vörös, hogy a füstje sem mindig szürkés..
Vagy egy tíz percig füstölög még, végül kiönti a maradékot a kis fekete eszközéből, majd visszacsúsztatja zsebébe. Leporolja magáról azt a pár ráfújódott hamufoltot, végül lenyomja a fogadó kilincsét, s betoppan a vaskos faajtón.*
4866. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-09 15:30:43
Üzenet elküldve: 2014-01-09 15:30:43
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
*Újra tárul a fogadó ajtaja, ám ezúttal a vendég nem érkezik, hanem elhagyja a helységet. Hrothgaar behúzza maga mögött az ajtót és elindul. De merre is indul el?*
~hogy is mondta nekem az a hórihorgas bárd? Át a szegénynegyeden?~
*Nem egészen biztos a dolgában, ezért úgy dönt, hogy majd megkérdezi valakitől, de előbb…*
~előbb még kivégzem ezt a kis dohányt és utána indulok is.~
*Komótosan ballag el az egyik padhoz és leteszi nemesebbik felét rá, kényelmesen hátradől, és mint akinek nincs semmi jobb dolga, kicsit élvezi a pillanatot. Figyeli az itteni népek sürgését-forgását, ahogy legtöbbjük dolga után kajtatva halad előre. Sokuk arca arról tanúskodik, hogy gondolataiba mélyedve, a külvilágra alig-alig ügyelve megy dolga után.*
~mint azok a masinák, hogy hívják őket? Gépszolgák?~
*Az utolsó füst-sárkány is tovaúszik Hrothgaar feje felett, a törpe pedig elérkezettnek látja az időt, hogy ő is elinduljon feladata után. Csizmája talpához csapkodja a pipát, hogy az alján maradt égett dohánymorzsalék kipotyogjon. Helyéről felkelvén nyújtózik egyet, majd elrakja a kopottas kis eszközt.*
- Irány a kovács, látogassuk meg a helyi mestert.
*Elindul abba az irányba, amerre a bárd mutatta a kovácsműhelyt. Ahogy halad, egyszer csak megakad a szeme egy ismerős alakon.*
~vesszek el, ez a tündér!~
*Meresztgeti pár pillanatig a szemét, majd úgy dönt, próbára teszi, vajon tényleg jól lát-e?*
- Valian de Bravadore! Te vagy az, te anyaszomorító???
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.09 15:31:38
~hogy is mondta nekem az a hórihorgas bárd? Át a szegénynegyeden?~
*Nem egészen biztos a dolgában, ezért úgy dönt, hogy majd megkérdezi valakitől, de előbb…*
~előbb még kivégzem ezt a kis dohányt és utána indulok is.~
*Komótosan ballag el az egyik padhoz és leteszi nemesebbik felét rá, kényelmesen hátradől, és mint akinek nincs semmi jobb dolga, kicsit élvezi a pillanatot. Figyeli az itteni népek sürgését-forgását, ahogy legtöbbjük dolga után kajtatva halad előre. Sokuk arca arról tanúskodik, hogy gondolataiba mélyedve, a külvilágra alig-alig ügyelve megy dolga után.*
~mint azok a masinák, hogy hívják őket? Gépszolgák?~
*Az utolsó füst-sárkány is tovaúszik Hrothgaar feje felett, a törpe pedig elérkezettnek látja az időt, hogy ő is elinduljon feladata után. Csizmája talpához csapkodja a pipát, hogy az alján maradt égett dohánymorzsalék kipotyogjon. Helyéről felkelvén nyújtózik egyet, majd elrakja a kopottas kis eszközt.*
- Irány a kovács, látogassuk meg a helyi mestert.
*Elindul abba az irányba, amerre a bárd mutatta a kovácsműhelyt. Ahogy halad, egyszer csak megakad a szeme egy ismerős alakon.*
~vesszek el, ez a tündér!~
*Meresztgeti pár pillanatig a szemét, majd úgy dönt, próbára teszi, vajon tényleg jól lát-e?*
- Valian de Bravadore! Te vagy az, te anyaszomorító???
A hozzászólás írója (Hrothgaar Skyllagrimmson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.09 15:31:38
4865. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-08 23:02:34
Üzenet elküldve: 2014-01-08 23:02:34
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
* Lassan léptet a lóval a város kapuja felé. Más lehetősége nem lévén itt fogja bevárni a felderítő csapat többi tagját, aztán majd indulhatnak vissza a táborba. Addig ameddig vár előhúzza a lapos üveget, s nagyot kortyol a mai nap tanulságaira. Lesz mit átgondolnia.*
~Nagy pofájú banda, de majd meglátjuk~
*Nyugtázza első tapasztalatait, miközben mélyeket szipákol a pipából. Különösebben messze menő következtetések levonására kevés volt ez a 2-3 óra amit itt töltött. Ahoz hetek kellenek, és az sem ártana ha a táboruk kicsit közelebb lenne, és nem kéne mindig ki - be lovagolni a városba. Remélhetőleg a Thargodarok vezére hamarosan újra értelmezi álláspontját a taktikai elhelyezkedésről. Ő legszívesebben már most beszállásolná magát a Pegazusba.*
~ Franc se akar a pusztán szunyálni mindig ~
~Nagy pofájú banda, de majd meglátjuk~
*Nyugtázza első tapasztalatait, miközben mélyeket szipákol a pipából. Különösebben messze menő következtetések levonására kevés volt ez a 2-3 óra amit itt töltött. Ahoz hetek kellenek, és az sem ártana ha a táboruk kicsit közelebb lenne, és nem kéne mindig ki - be lovagolni a városba. Remélhetőleg a Thargodarok vezére hamarosan újra értelmezi álláspontját a taktikai elhelyezkedésről. Ő legszívesebben már most beszállásolná magát a Pegazusba.*
~ Franc se akar a pusztán szunyálni mindig ~
4864. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-08 20:32:59
Üzenet elküldve: 2014-01-08 20:32:59
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Raco Gerjonoe//
*Teljesen kétségbeesik - újra -, hogy hogyan fog ebből a kalamajkából kikerülni, hiszen az embertömeg nem akar csökkenni, sőt, mit több, mintha növekedni látszana. Nem akar újra sírni, nem kislány már! Részben. Akkor sem fog pityeregni, csak reménykedik benne, hogy a férfi észreveszi, hogy eltűnt és megkeresi. Szerencséje van, így is lett. A lelke újra boldog, hogy nem hagyták cserben. Feláll, leporolja magát, közben pedig mosolyogva válaszol.*
- Tudok, nincs semmi bajom, történ ennél már komolyabb dolog is velem.
*Halkan felsikít az ijedségtől, mikor felemelik a földről, de el kell ismernie, hogy elég kellemes így utazni.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.08 20:55:58, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
*Teljesen kétségbeesik - újra -, hogy hogyan fog ebből a kalamajkából kikerülni, hiszen az embertömeg nem akar csökkenni, sőt, mit több, mintha növekedni látszana. Nem akar újra sírni, nem kislány már! Részben. Akkor sem fog pityeregni, csak reménykedik benne, hogy a férfi észreveszi, hogy eltűnt és megkeresi. Szerencséje van, így is lett. A lelke újra boldog, hogy nem hagyták cserben. Feláll, leporolja magát, közben pedig mosolyogva válaszol.*
- Tudok, nincs semmi bajom, történ ennél már komolyabb dolog is velem.
*Halkan felsikít az ijedségtől, mikor felemelik a földről, de el kell ismernie, hogy elég kellemes így utazni.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.08 20:55:58, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
4863. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-08 20:32:40
Üzenet elküldve: 2014-01-08 20:32:40
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Learon Derin//
*A lány arcán, látván a férfi mosolyát, talán még nagyobb mosoly húzódik. Rég volt már, hogy ilyen széles vigyort mutatott Kyomi. Igaz az is, hogy általában mindig olyan furcsán néznek rá az emberek, mikor meglátják a lábát, és nem is tartózkodnak sokáig a lány közelében. De ez a férfi mintha más lenne. Ő nem néz rá furán, mintha észre se venné, hogy lába helyett egy fémműláb van, pedig biztos, hogy tudja, mivel nemsokkal ezelőtt bele is rúgott.
A férfi Kyomi nagy szerencséjére jobban ért a térképekhez, mint a lány, így könnyen még tudja mutatni, hogy hol van a kovácsműhely, és a templomot is megtalálja, ami állítása szerint az úticélja.*
- Köszönöm. *csak ennyit mond, de nem hiszi, hogy többre, másra szükség is lenne.* Biztos otthonos kis hely lett belőle. *mosolyog kedvesen a férfira. De végül el kell mennie a férfinak, már épp köszönne el tőle, mikor látja, hogy valami nincs rendben. Pontosabban az új ismerőse nem talál valamit. És csakhamar kiderül, mi az eltűnt tárgy, ami igazából nem is tűnt el,csak otthon hagyta, így inkább csatlakozna a lány hoz.*
- Örömmel fogadom a társaságát. Legalább addig sem leszek egyedül, és úgy vélem Maga egy igazán kedves ember. - mosolyog a férfira, majd térképét visszateszi táskájába, s szép lassan feláll, hogy aztán együtt indulhassanak el az úticéljuk felé.* De ha már elkísér, akkor szabad megtudnom a nevét? Az enyém Kyomi Bries. *mutatkozik be a lány, közben bicegve megindul a tömegben. Kicsit persze lassabban halad, mint a tömeg nagy része, ami persze sokaknak nem tetszik, de Kyomi ezzel nem foglalkozik.* És milyen állatai vannak? *teszi fel a kérdést, ami már érdekelte őt azóta, hogy a csirkéket felhozta a férfi.*
A hozzászólás írója (Kyomi Bries) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.08 20:34:19
*A lány arcán, látván a férfi mosolyát, talán még nagyobb mosoly húzódik. Rég volt már, hogy ilyen széles vigyort mutatott Kyomi. Igaz az is, hogy általában mindig olyan furcsán néznek rá az emberek, mikor meglátják a lábát, és nem is tartózkodnak sokáig a lány közelében. De ez a férfi mintha más lenne. Ő nem néz rá furán, mintha észre se venné, hogy lába helyett egy fémműláb van, pedig biztos, hogy tudja, mivel nemsokkal ezelőtt bele is rúgott.
A férfi Kyomi nagy szerencséjére jobban ért a térképekhez, mint a lány, így könnyen még tudja mutatni, hogy hol van a kovácsműhely, és a templomot is megtalálja, ami állítása szerint az úticélja.*
- Köszönöm. *csak ennyit mond, de nem hiszi, hogy többre, másra szükség is lenne.* Biztos otthonos kis hely lett belőle. *mosolyog kedvesen a férfira. De végül el kell mennie a férfinak, már épp köszönne el tőle, mikor látja, hogy valami nincs rendben. Pontosabban az új ismerőse nem talál valamit. És csakhamar kiderül, mi az eltűnt tárgy, ami igazából nem is tűnt el,csak otthon hagyta, így inkább csatlakozna a lány hoz.*
- Örömmel fogadom a társaságát. Legalább addig sem leszek egyedül, és úgy vélem Maga egy igazán kedves ember. - mosolyog a férfira, majd térképét visszateszi táskájába, s szép lassan feláll, hogy aztán együtt indulhassanak el az úticéljuk felé.* De ha már elkísér, akkor szabad megtudnom a nevét? Az enyém Kyomi Bries. *mutatkozik be a lány, közben bicegve megindul a tömegben. Kicsit persze lassabban halad, mint a tömeg nagy része, ami persze sokaknak nem tetszik, de Kyomi ezzel nem foglalkozik.* És milyen állatai vannak? *teszi fel a kérdést, ami már érdekelte őt azóta, hogy a csirkéket felhozta a férfi.*
A hozzászólás írója (Kyomi Bries) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.08 20:34:19
4862. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-08 20:24:51
Üzenet elküldve: 2014-01-08 20:24:51
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alivya Ona//
*A kutya szerencsére jó emberkereső és mivel tudja, hogy gazdája kit keres ezért megtudja találni a lányt. A férfi és szőrös társa miután rátalálnak, felsegíti a lányt.*
-Tudsz járni? Megütötted magad
*És még sok hasonló kérdést intéz a lányhoz, azt azonban belátja, hogy így nehéz lesz eljutni az istállóhoz, ezért felkapja karjaiba a tündérlányt és az istállóig viszi, viszont azt leszögezi séta közben, hogy nem romantikus szándéknak szánja, pusztán figyelmesség.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.08 20:52:22, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
*A kutya szerencsére jó emberkereső és mivel tudja, hogy gazdája kit keres ezért megtudja találni a lányt. A férfi és szőrös társa miután rátalálnak, felsegíti a lányt.*
-Tudsz járni? Megütötted magad
*És még sok hasonló kérdést intéz a lányhoz, azt azonban belátja, hogy így nehéz lesz eljutni az istállóhoz, ezért felkapja karjaiba a tündérlányt és az istállóig viszi, viszont azt leszögezi séta közben, hogy nem romantikus szándéknak szánja, pusztán figyelmesség.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.08 20:52:22, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
4861. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-08 20:18:25
Üzenet elküldve: 2014-01-08 20:18:25
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Raco Gerjonoe//
*Minden erejével azon van, hogy kövesse a férfit, próbál szorosan mögötte haladni. Meglepi, hogy a kutya nem szaladgál össze-vissza.
Hírtelen valaki mégiscsak befurakszik elé, láthatólag nagy siet, biztosan sürgős dolga akadt. Persze ez még nem ok arra, hogy egy apró tündért lökdössön arrébb. Alivya el is esik balszerencséjére, ám úgy Raco, sem a kutya nem vette észre, sőt, már el is tüntek a látóhatárról. Bárhogy is próbál felállni mindig nekimegy valaki és visszahuppan a poros kőre. Látja, hogy így nem sok értelme van fállni, így picire összekuporog, a táskáját az ölébe veszi és tűri, hogy mindenki - vagyis majdnem mindenki csöppnyi mérete miatt belerúg lépés közben.*
*Minden erejével azon van, hogy kövesse a férfit, próbál szorosan mögötte haladni. Meglepi, hogy a kutya nem szaladgál össze-vissza.
Hírtelen valaki mégiscsak befurakszik elé, láthatólag nagy siet, biztosan sürgős dolga akadt. Persze ez még nem ok arra, hogy egy apró tündért lökdössön arrébb. Alivya el is esik balszerencséjére, ám úgy Raco, sem a kutya nem vette észre, sőt, már el is tüntek a látóhatárról. Bárhogy is próbál felállni mindig nekimegy valaki és visszahuppan a poros kőre. Látja, hogy így nem sok értelme van fállni, így picire összekuporog, a táskáját az ölébe veszi és tűri, hogy mindenki - vagyis majdnem mindenki csöppnyi mérete miatt belerúg lépés közben.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9602-9621