Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Erdőszéli tisztás (új)
Taverna a Három Baráthoz (új)
SzántóföldekTharg birtokok (új)
Füves puszta (új)
Kikötői erdőség (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 141 (2801. - 2820. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2820. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-09-09 20:16:42
 ÚJ
>Nixomia Grendaer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 290
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Tündérvarázs //
// Lelkes néző //
// Akadályverseny //

* Még éppen látja, hogy mi történik az utolsó elágazásnál, mikor odaér. Rögtön megkedveli a hatalmas termetű szakállas játékost. Tetszik neki, ahogyan a nagy testével igyekszik haladni. Reméli, hogy ő fog beérni hamarabb a célba, de sajnos nem így történik. Zsákutcába jut és így neki véget ért a verseny. A tündér lány se jár sikerrel. Szerencséje a macskából visszaváltozó tündérnek van. Nixomia gyorsan informálódik a többi nézőtől, így sikerül felvennie a fonalat. Mint kiderül a következő menet lesz a döntő. A főnyereményért majd a két elf fog megküzdeni egymással. Még nem döntötte el, hogy kinek fog szurkolni, ez majd a játék közben úgy is kiderül. Jelenleg úgy tesz, mint valószínűleg a többi néző is. A rejtvény megoldásán agyal. Lenne egy tippje, szóval kíváncsian várja, hogy mi a válasz.*


2819. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-09-09 19:08:13
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Nyíl)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 913
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Akadályverseny//
//2. forduló//

//Pycta//

*Az elf nem szerencsés, varázslata nem sikerül, s félő, hogy varázslat nélkül a továbbhaladás esélye hatványozottan csökken. Azonban korábban hozott egy, talán véletlenszerű döntést, mely kapcsán ugyan már-már remegős alakban, de még irbiszként ugrik a trió elé. Varázs, nem varázs, egy terjedelmes méretű erdei ragadozó látványa, Bestét fülsiketítő és láncot tépő hisztérikus ugatásra sarkallja. Nem merész, vagy bátor ugatás ez, hűen jelzi a közbeiktatott szűkölés és Uribóhoz való közeledése. Dostér kíváncsian tekint fajtársára, akit varázslat nélkül is lenyűgöz bőséggel. Pyctának nincs szerencséje, s mégis egy korábbi véletlen döntés vezeti ahhoz, hogy továbbjusson, mint korábban Rolgent, bár ő nem szándékosan nevettette meg a szúnyogokkal a tündérbrigádot. Dostér félreáll, s mancsa alig észrevehetően előre int, s mutatja a helyes irányt. Pycta felzárkózhat a zenélő Valuryenhez.*

//Rolgen//

*A harcos megörül. Gondolkodás nélkül indul el a mutatott irányba megkerülve Bestét, a baloldali leágazáson. Eleinte az ösvény nem másabb, mint eddig, ugyanúgy oldalról és felülről is határolt, hamarosan azonban szövevényes indák jelennek meg, előbb csak egy-kettő, aztán egyre és egyre több, míg egy fertályóra elteltével az alagút lassan véget ér, cél nélkül. Zsákutca. Uribo csupán a kutyától védte, de a helyes irányt nem mutatta meg. Rolgen nem téved el ugyan, sérülést sem szerez, demire visszaér, addigra Pycta és Valuryen már elérte célját. Rolgennek a játék, véget ér. Nem távozik azonban üres kézzel. Furcsa módon, az idős tündér által teremtett labirintus nem várt meglepetést tartogat, az idáig eljutó kiesőknek is. Talán, hogy díjazza a részvételt? Vagy eddig pont elegendőnek mérte a küzdelmet, s a belefektetett verejtéket? Nem tudni, azonban az egyik inda végében érezhető alkoholszagra figyelhet fel. Egyértelműen azoktól a piros bogyóktól származnak, melyek a földön hevernek. Úgy, jó maroknyi nagyságú egy és három darab van belőlük. Ha Rolgen egyenként megszagolja őket, ismerős illatot fedezhet fel. Az egyik a már kóstolt tündérpuncs, a másik ser, a harmadik rum. A bogyókat akadálytalanul felveheti, s egyenként, egy napra elegendő szeszre tehet szert, természetesen a gyomrában, ha megeszi, a választott típusból. A különbség csupán, hogy kiváló évjárat mind, máshol ilyet nem fogyaszthat.*

//Vieljana//

*A tündérlány továbbjuthat, de ott a kérdés, hogy időben-e... azonban sajnos nem. Az elágazást eléri, azonban csak az acsarkodó Bestét, a kíváncsian és unott képpel szemlélődő Dostért, valamint a feszült, kutyáját visszafogni akaró Uribot találja. Pycta, Valuryen már régen továbbhaladt, Rolgen pedig talán még mindig a bal oldali ágban küzd az indákkal, vagy talán már visszafelé tart. A tündérlánykának sajnos nem sikerült, azonban, mint Rolgen, ő sem távozhat a tündérek közül üres kézzel. Langyos melegséget érezhet ruházata zsebéből, már, ha van ilyen, ha nincs, akkor övéből. Egy apró szütyő jelenik meg, benne egyetlen szem maggal. Egyszerű és kedves magocska, a lányka számára ismeretlen növénytől. Jelenleg nem tudhatja, hogy mi lehet, talán egyszer, ha több ideje lesz elültetheti és kiderül, már persze csak akkor, ha megtartja. Vieljana számára a verseny véget ért... vagy... talán újabb kihívás várja majd?*

//Tündérvarázs//
//Akadályverseny//
//Utolsó forduló//
//Pycta, Valuryen//
//Érintőlegesen Rolgen, Vieljana//

- Ím hát, a két döntős! *Érkezik tapsolva az öreg tündér, s lassan veri össze két tenyerét, mire hirtelen a labirintus, akárha egy apró lyuk szippantaná be, kacskaringózva eltűnik, mintha sohasem lett volna. Vieljana és Rolgen, ha megtartották, apró ajándékukkal a kiindulási ponton találhatják magukat a vásárban, s mehetnek, amerre szeretnének.*
- Ügyesek voltatok, de legfőképpen kitartóak és figyelembe vettétek, hogy mindez csak játék csupán. *Mély hangon, szinte énekelve beszél, s halványan mosolyog hozzá.*
- Elérkeztünk hát a végső próbához, melynek legvégén hasznos tapasztalatokkal, apró ajándékokkal és a fődíjjal távozhattok. Lássuk hát. *Az öreg tündér nem hagy pihenőt, csupán kényelmesen elhelyezkedik, s egy intésére tábortűz lobban fel előttük, miközben leül.*
- Ősidők óta létezik, köztünk jár, fajtól, nemtől, kortól független. Hiszem, hogy nem én vagyok az egyetlen... aki ismeri, aki szereti, s aki társalgáskor figyelembe veszi. Elégedett az, ki kapja, s fejet hajt, ki adja, idősnek jár, s a bölcsnek, ó, és a még a nőknek! Tán te is megkapod egykoron, s lehetsz még király, akinek kijár. Mi az?
*Huncut mosoly a szája sarkában, lassú mozdulatok, mellyel pipáját gyújtja meg.*
- Nos? Egyszerű. *Vonja meg a vállát miközben lágy és bodor füstöt ereget a csillagok felé.*


2818. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-09-09 17:41:52
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 479
OOC üzenetek: 114

Játékstílus: Megfontolt

//Mézédes//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Amint odaér, kiderül, hogy helyesen gondolta és csak egy sima karos szerkezet az, ami csukva tartja azt a fránya kaput. Azonban az ágy nem bizonyul elég hosszúnak vagy a kar túl súlyos, mert nem igazán akar mozdulni. ~Hogy az a megveszekedett! Ne szarakodj már velem, mert visszajövök holnap és aprófává kaszabollak! ~ Bár hiába minden fog összeszorítás, meg kell állnia, gondolkodni, mert ez így nem fog összejönni. Próbál felágaskodni, hogy átnézzen a kapu felett, de úgy véli, ha megpróbálna átmászni, akkor a tákolmány olyat reccsenne alatta, még a szomszédokat is felriasztaná, az biztos. Ha meg a kutya rángatja le a lábánál fogva, az még kellemetlenebb lenne, így az újbóli próbálkozás mellett dönt. Előtte hátrales, hogy társa még mindig a megfelelő helyen tartózkodik-e, miután pedig erről megbizonyosodott, újra nekiugrik.*




2817. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-09-09 03:13:32
 ÚJ
>Dren Tredher az erdő grófja avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 177
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

//Mézédes//

*Megértette a feladatát és ott lapul a bokorban a kavicsait szorongatva és lélegzetvisszafojtva nézi a vörös munkásságát. Odaoson a kapuhoz és bajlódik vele. Dren-ben felmerül a kérdés, hogy odamenjen-e segíteni, de aztán eszébe jut, hogy nem ez a terv és ami fontosabb, hogy ott egy démonmedvekutya. Szóval megnyugtatja magát, hogy ő itt jó helyen van és csak nézi továbbra is a történéseket. Nem tudja, hogy a vörösnek gondja akadt-e vagy csak nagyon alapos. Felmerül benne, hogy odaszól neki, de aztán elveti az ötletet mert megint eszébe jut a démonmedvekutya. Szóval csak ott gubbaszt és vár.*


2816. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-09-08 23:05:41
 ÚJ
>Rolgen Rhaavos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Akadályverseny//
//Második Forduló//

*Széles vigyor terül szét arcán, no lám, még sem annyira nehéz ez a feladvány. Ő sem agyalt rajta a muszájnál többet s lám, kifizetődőnek bizonyult.*
-Köszönöm, jó ember.
*Biccent a fickó felé, s mit sem törődve a vicsorgó fenevaddal elindul balra. Szedi a lábait, elvégre talán a többiek nem oly vehemensek, mint ő, most végre előnyre tehet szert. Minden agyafúrtságát latba vetette, s lám, kifizetődőnek bizonyult. Ám az is biztos, hogy ha a férfi rossz irányba küldte, hát első dolga lesz visszafordulni és pépesre verni a pofáját.*


2815. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-09-08 15:02:03
 ÚJ
>Laurentitia Sminderhen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Lyzaura//

- Különös? *ízlelgeti a szót* Meglehet. De a maga módján mindenki különös egy kicsit, nem? *pillant vissza halvány félmosollyal a lányra. Kicsit sem bánja a jelzőt, sőt. Mindig is tudta, hogy bizonyos kérdésekben máshogy gondolkodik, mint az átlag, de ez inkább csak érdekes, mintsem zavaró adalék volt eddig az életében. Különcségéhez tartozik, hogy szereti alaposan feltérképezni az embereket és megtalálni bennük, ami a hétköznapitól eltérő. ~Mindenkiben van olyasmi... ~teszi hozzá csak magában, hisz ahogy egyre többet beszélget Lyzzel, ha nem is ugyanúgy, mint ő, de úgy véli, a lány is igencsak különösnek mondható*
- Engem meg igen, mármint mielőtt még megszülettem. Apám mindig is fiút szeretett volna, de aztán velem és a húgommal kellett beérnie... *nevet fel nem kis adag öniróniával. Ekkor döbben csak rá azonban, apja említése már nem vált ki félelmet vagy aggódást belőle. Most végre úgy érzi, teljesen ura az életének, apját pedig csak sajnálni tudja, amiért nem volt képes senkit igazán szeretni az életében. Nem akar azonban sokáig a múlt emlékein merengni ő sem, így nincs ellenére a témaváltás*
- Hidd el, az enyém se! A varrás piszok unalmas! *kacag fel ezúttal őszintén, megdöbbenve, ahogy Leonra terelődik a szó*
- Tényleg? Nem is említette, hogy ilyesmihez is ért... *tűnődik el a hallottakon, hiszen azt gondolta volna, a férfi a tű két végét se képes megkülönböztetni egymástól, nemhogy ruhákat javítson* Ennél sokkal marconább alkatnak tűnt, de ezek szerint az első benyomás csalóka. *beszél inkább csak magának, bár jobban belegondolva el kell ismernie, ha vannak olyan lányok, akiket a fiús dolgok érdekelnek, nyilván ennek az ellenkezője is létezik* Az az érzésem, ennek a képességnek még igen nagy hasznát fogjuk venni! *jegyzi meg, hiszen ennyi nő közt számtalan megjavítandó ruha akad majd a házban, amiken Leon bebizonyíthatja, mit is tud*
- Én is. De a lényeg, hogy már együtt vannak. *bólogat mosolyogva az újdonsült szülőket illető megjegyzésre*
- Az biztos! Nem is a sajátom, és még így is folyton aggódok érte, nehogy valami baja legyen, hát még mi lenne, ha... *még idejében elharapja a mondatot, bár Lyz így is sejtheti, arra gondolt, mi lenne, ha az övé lenne a baba. Olyan távol áll azonban jelen pillanatban attól, hogy ez megvalósuljon, hogy még gondolni se mer rá szívesen. Valami hasonlót vél azonban felfedezni a lány hanghordozásában és arckifejezésében, mikor a náluk lévő újszülöttről beszél*
- Ó, tényleg? Micsoda véletlen! Talán ha majd kicsit nagyobbak lesznek, talán ők is találkozhatnának egyszer, és játszhatnának együtt. Az ilyesmi jó hatással van rájuk... *tisztában van vele, hogy most még korai ilyesmire gondolni, de az tény, hogy a Szarvasligetben nem igazán akad majd hasonló korú játszópajtása a kis Rellannak, pedig anélkül félő, hogy esetleg unatkozni fog szegény, így kissé megkönnyebbül, hallva, hogy a szomszédban akadnak gyerekek, akikkel játszhat*
- Egyébként ha a picinek, vagy nektek bármikor orvosra lenne szükségetek, abban is tudunk segíteni. *említi meg Lyznek, hiszen most jut csak eszébe, a mágusokról való nagy diskurzus közepette egészen elfeledkezett Intathról* A város egyik legjobb orvosa épp nálunk lakik, ő segített levezetni a szülést is, és most több segítője is akadt, akik szintén nálunk szállnak meg. *magyarázza a lánynak, mielőtt a vásárlás kerülne szóba*
- Minx? *kérdez vissza izgatottan, miközben egy pillanatra megtorpan a sétálásban. Még sosem látott megszelídített minxet, sőt, ami az illeti, vadat se sokat és már épp szeretné megkérdezni Lyzt, megnézheti-e, mikor a lány már mutatja is az irányt az állat felé*
- Gyönyörű! *suttogja elképedve* Illik hozzá a neve. *fordítja el végül a tekintetét a minxről, hogy Lyzre pillantson* Hogy sikerült befognod? *érdeklődik az állat története felől, még ha nem is sikerül épp a legtapintatosabbra a kérdése*
- Természetesen. Ha gondolod, tehetünk egy kitérőt felétek a lámpásokkal, vagy maradhatnak nálunk és eljöhettek érte, amikor csak szeretnétek! *bólogat lelkesen, miközben vázolja a lehetőségeket, hiszen idejük és helyük is van bőven, nekik egyik megoldás se okoz problémát.*


2814. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-09-08 14:55:42
 ÚJ
>Karheia Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 321
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Egy igazi sorscsapás//

*A kérdésre röviden felnevet.*
- Ismerek, igen, így is mondhatjuk. Elég jól ismerem őket, főleg mert köztük nőttem fel, és főleg mert egy lennék közülük.
*Ha a Thargodar családhoz annyira nem is áll közel, de egyébként a barbárokhoz igen. Az ő neve megközelítőleg sem annyira ismert, de ez sosem zavarta, és sosem jelentette azt a számára, hogy kevésbé lenne népének teljes körű tagja.*
- Ezért is vagyok ijesztő, ugyebár.
*Utal vissza egy korábbi elejtett pár mondatukra, ami még mindig mulattatja, ha rágondol.*
- Miért bántottak volna? Ha nem szükséges, akkor senkit sem bántanak.
*Az már más kérdés, hogy egy tharg szerint mi a szükséges, és egy városi szerint mi az. A következő ötleten megint felkacag. Annyira jól szórakozik, hogy lassan az arca, és a hasa is megfájdul tőle.*
- Látod, az is lehet. A thargok egyébként is köztudottan szeretnek fenekekbe harapni.
*A nemesség áthelyeződésére kíváncsian hümmögni kezd.*
- Igen? Az hol is lenne amúgy? Azt tudom, hogy egyik részük a thargokhoz menekült. Igen, igen, még láttam is őket a kapuban tobzódni.
*Megdöbben azon is, hogy mennyi ideje itt van már. Sokkal kevesebbnek tűnt a számára.*
- Á szóval Wegtoren. Hallottam már róla, meséltek pár dolgot. Az alapján nagyon izgalmas helynek tűnik. Kíváncsi vagyok Artheniorba érve mennyi különbséget, vagy hasonlóságot fogsz tapasztalni.
*Láthatóan izgatottá válik, amit Csatangló is megérez, és kicsit gyorsabb tempóra vált, ami közel sem olyan kellemes, mint a lassú léptek ringatózása. Karheia határozottan, de nem túl durván feszesebbre húzza a kantárat, és ezzel lelassítsa az állatot. Az persze továbbra is kissé önfejű, és bosszúsan fújtat, de idővel megbékél.*
- Felindulásból, inkább. Nem igazán ismerek itt senkit, de főleg nem a városban. Illetve azt hiszem egy elf orvost. Gyönyörű szőke haja van. Ő valahol itt lakik a környéken.
*A tündér leány szavaira csupán aprókat bólogat, és igyekszik leplezni, hogy mennyire unalmas, és bosszantó, hogy mennyire el van foglalva a külsejével. Biztos elszörnyedne attól, ha látnád Karheia hátán a korbácsolások csúnya dudorait.*


2813. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-09-08 14:18:24
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Mimóza)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Szelíd

//Mézédes//

*Dren úgy tűnik megértette a feladatát, és annak eleget téve a bokorban figyel, és várja a pillanatot, amikor esetlegesen cselekednie kellene, ami remélhetőleg nem következik be. YIlanda a kaput közelíti meg, eddig nem is akad gondja. Miután közelebbről megfigyeli, esetleg kitapogatja, megállapíthatja, hogy a zárt illetően helyesen tippelt, és úgy tűnik nem lesz nehéz dolga. Ám amint elkezd az ággal próbálkozni, rájön, hogy sajnos a kis szerkezet nem akarja megengedni magát, és ha túlzottan feszegeti, akkor nem kívánt zajt is csap vele, amire a kutya álmában felmorran, ezt pedig álmatagan hosszan kitartja. De egyelőre tovább pihen, minduntalan mély, horkoló, és szörcsögő hangokat adva ki. A félvér dönthet arról, hogy más ötlettel próbálkozik, vagy kicsit nagyobb kockázatot vállal a kapu kinyitásának újbóli megpróbálásával.
A kapu előtt állva, a kerítést közelebbről szemügyre véve, YIlanda láthatja, hogy nagyjából az a válláig ér, így könnyen át is nézhetne felette, ha a deszkák közötti rések nem lennének elegek a számára. Amíg a félvér lány próbál bejutni, addig Dren figyelhet, számára kedvezőbb a helyzet, hiszen a bokor rejtekéből jobban ráláthat a házra, illetve a lépcsőn alvó kutyára, mint a kapu takarásában lévő vörös hajú.*


2812. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-09-08 13:33:52
 ÚJ
>Cyprylana Yee'rylion avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Egy igazi sorscsapás//

-Ezek szerint te ismersz ilyen barbárokat? Nem bántottak? *Néz hatalmas szemekkel a másikra, hiszen most is egyedül utazik, számára hatalmas bátorságnak számít, hogy egyedül bemerészkedik a földjeikre.*
-Szóval tényleg szőrösek! Lehet, hogy nem is egy vaddisznó vett üldözőbe, hanem egy tharg, csak én még nem láttam olyat. *Morfondírozik el rajta egészen komolyan, állát az egyik kezével erőteljesen vakargatva. Majd felkúszik a nyeregbe és ott folytatja tovább.* -Nemesség, már hogy ne lenne? Csak áthelyezték magukat egy kevésbé háborgós környékre. Ahol még értékelik a jobbágyok, hogy van, aki kölcsönadja a földjét, hogy legyen mit művelniük. *Azért a szavaiból érződik, hogy melyik oldalon áll éppen. Megnyugodva konstatálja, hogy a nőnek is ugyan olyan információ vannak a városról, mint jómagának, így sem veszélytelen az út, de már nem olyan ijesztő. A nő dicsérő szavai lélekmelegítőként hatnak, feljebb húzza az orrát büszkén és elégedetten.*
-Igen, nálunk Wegtorenben nem tudsz úgy elmenni az utcán, hogy ne találkoznál két óriással legalább. Nagyon kell ám figyelni, ha gyalogszerrel vagyunk, mert azok a mamlaszok olyan hebehurgyák ám. De úgy hallottam itt azért egészen más a helyzet, talán sétálva sem annyira vészes. Nem, mintha nem tudnék magamra vigyázni. *Húzza ki magát, bár ez csak a tanult és jól begyakorolt védelmi gőg nála. Kicsit megszeppen, mikor a paripa elindul, de ezt az érzést gyorsan elveszi a formálódó táj látványa. Onnan föntről már egészen élvezhető a lengedező gabonamezők látványa és az őket meg- megtörő csűrök, parasztházak autentikus jellege. Jól meg is figyeli őket, hiszen más dolga sincsen, mint élvezni a nő vendégszeretetét és a lehető legkevesebb gondot okozni neki, míg együtt utaznak.*
-Tehát akkor csak felindulásból tartasz a városba? Vagy esetleg ismerősöd is lakik ott? Én, a tanítom egyik jó barátjához megyek, de persze a piacot még megejtem előtte, hogy nézne, ki ha ilyen hacukában állítanék be hozzá. *Csóválja a fejét és szorosabban magára húzza az anyagot, amit a nőtől kapott, hogy ne látszódjon ki annyira a hátsója. A változó mezők még inkább megragadják a figyelmét, nem igazán volt még szerencséje ilyen közelről megtapasztalni az élelmiszertermelést. Az ő városukban főleg már feldolgozottabb formában érkeznek a termények, mert a tűz városa környékén a megtermelésük igen bajos.*



2811. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-09-07 14:13:11
 ÚJ
>Frädricus Lisendrehl avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61

Játékstílus: Megfontolt

//Nyílt//

*Egy, láthatóan parasztok által lakott területre érkezik. Úgy néz ki az egész, mint egy végtelen uradalom, esetleg szántóföld. Nem ismeri az itteni viszonyokat, szóval nem kíván elhamarkodott döntést hozni, a pontos ismeretek hiányában. A szél bozontossá fodrászkodja szakállát és haját, köntösébe bele-belekap. Céljai vannak, bár már kezd esteledni, s eléggé fáradt is. Megkeresi a fogadót, aztán megpróbál lepihenni. Kíváncsi a város további arcaira is, nem csupán a csőcselék területeire. Egy parkszerű helyet pillant meg, ahova valószínűleg további útja fog tartani.*


2810. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-09-07 09:05:52
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 479
OOC üzenetek: 114

Játékstílus: Megfontolt

//Mézédes//

*Lehet, hogy eddig még a másiknak nem tűnt fel, de a nőt jobban izgatják jelenleg a dinnyék, mármint az ellopásuk, mint a társ vagy a vélten birtokolt információ maga. Ezen felül, soha sem kezdene magánál gizdábbal, hisz, ha kitenné száradni, a végén még elvinné egy kósza szellő, aztán bottal üthetné a nyomát. Inkább hasonlítaná az elfet egy gyerekhez, aki szorult helyzetében kénytelen azt tenni, amit mondanak neki, mintsem szembesülni az általa nem kívánt egyéb következményekkel.
Közben hallgatja a másik habogását és egyre inkább megerősödik benne a felismerés, hogy ezúttal lehet rossz lóra, azaz elfre tett. Minden kiejtett szava egyre lejjebb húzza a nő szemhéját.*
-Nah, remélem érthető volt. Te most akkor lapulj meg abban a bokorban és figyeld a kutyát, én meg beosonok. *Tájékoztatja az első lépésről és reméli, hogy nem túl nagy kihívás elé állította az elfet. Még a bokorról levág a tőrével egy erősebbnek tűnő ágacskát, olyan húsz vagy harminc centi hosszút, aztán szépen lassan kisétál a bokrok közül és a kapuhoz közelít, hogy megnézze milyen záró alkalmatossággal van felszerelve. Reményei szerint csak egy billenős retesszel, amit az imént zsákmányolt ággal fel is tud hajtani.*




2809. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-09-06 12:36:28
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 638
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

*Egy kicsit lassabb tempóra fogja a lovat. Ő is elfáradt már. A szántóföldek határán, ahol a folyó keresztezi az utat, leszáll a nyeregből és hagyja szusszanni meg inni a hátast. Ő is iszik. Jól esik már oltani a szomját. Elég hirtelen indult útnak. Se kulacsot se elemózsiát nem hozott magával. Az ételt mondjuk nem is kívánja. A mardosó érzés túlontúl jó összhangban van azzal, ami a lelkét emészti. Akármilyen pazar lakomára gondolna, ízetlennek érezné. Apróságokba kapaszkodva vonszolja előre magát a létben. Ez az út is ilyen. Épp csak valami cél, amitől úgy érezheti, hogy létezik. Csak erre a néhány órára. Csak maga előtt.
A táv felén már túl van, de lassabban haladt, mint remélte. Ha a városban friss hátasra is vált, estig akkor se biztos, hogy visszaér. Korábban kellett volna indulnia. Csak hát... Reggel még úgy tűnt... Nem számít. A kártyavárak könnyen omlanak, és ha omlanak, akkor általában porig. Nem kellett volna ilyesmiből építkeznie. Mindegy is.
Rőt tincseit visszaigazítja a csuklya alá. Ideje tovább indulni. A sebe eléggé húzódik. Nagyon nem tett neki jót a hosszú lovaglás, de ha minden igaz, már nem kell majd vesződnie az átkötözéssel. Nagyon reméli, hogy így lesz. Viszont ahogy a dolgai mostanság alakulnak, már egyre kevésbé mer olyasmiben bízni, hogy minden simán és tervszerűen fog alakulni. Eddig se volt jellemző ez az életére, hát még amióta így felborult minden. Egy próbát azonban mindenképp megér.
Nyeregbe száll és sarkát a ló oldalába vágva nekiindul, hogy a maradék utat a városig minél hamarabb maga mögé gyűrhesse.*


2808. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-09-05 19:57:18
 ÚJ
>Vasvillás Gizurina avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Másnap reggel//

*Biz' a Gizu rendes háziasszony! Nem hagyhatja, hogy édes ura étek nélkül maradjék a hosszú út előtt, s ébredés után máris téblábolni kezd a konyhában a reggeli előkészítéséhez. Csak úgy jár a csípeje közben, mint akinek olyan nagyon jó kedve van, hogy maj' kirepeszti a házfalat!*
- Ó, én biztoson szeretnék néha hazagyünni! Szerintem énnekem nagyon furcsa lesz ottan a sok városi nép közt. Kelleni fog maj' a lelkünknek a vidék.
*Tán mókásan hangzik, de a lóganaj szaga, a pusztákon járó-kélő szél, a vasvilla és az eszközök csirimpolása megadja azt a kellő falusias légkört, amiben ők felnőttek. Ennyi év távlatából az ember nem adja fel ezt az életérzést egykönnyen, s ahogy öregszik az illető, úgy lesz egyre nehezebb kieresztenie kezéből a kapanyélt.*
- Jóvan, bogaram! Szívesen, néked, bármikó'!
*Azzal ha ő is befejezi a falatozást, elpakol maguk után, aztán magára ölti szép, tiszta, hímzett ruhácskáit, s összepakolja egyéb holmiját, ruháját, meg némi ételt az útra. Nem akarja ő a hátán elvinni ezt az egész házat magával, hisz botorság lenne ennyi terhet cipelni! Csak a legfontosabbakat. Majd ami kell még, azt meg tudják venni közösen. Mire a kedvese visszaér, már jóasszony módjára ül kinn a bejárat mellett a lócán, s integet neki hevesen.*
- Vállalta? Haj, be örülök ennek! Osztán remélem, tarcsa is a szavát rendesen. No induljunk, aranyom.
*Azzal feláll, s még egy röpke pár másodpercig körbenéz a portán. Elköszön ettől a szép mindentől itt, aztán csak megtörölgeti a szemét és a Garrikh legény után indul asszonyos lépteivel.*
- Hoztam ételt is, meg friss vizet kulacsba', ha kéne. Meg ruhák is vannak ezekben a táskákban, de nem hozok én oly' sok dógot!
*Azért vagy minimum három batyu van nála, kettő a hátán, egy a kezében, de hát annyi kell. Meg osztán mi az neki! A Vasvillás Gizurina nem volna a Vasvillás Gizurina névre méltó, ha ily kevés terhet nem bírna elcipelni magával.*
- No osztán merre is megyen utunk most először, kedvesem? A nagy izgalom bizon kiverte a fejembül.


2807. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-09-05 15:49:54
 ÚJ
>Ssyleana Lyzendra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Lyzaura//

*Nem szeretné tovább győzködni Laurentitiát, hogy bizony az ácsoknak igazuk van, és a kalapács nem az ő kezébe való. Ha pedig tudná, hogy felnéz rá, a jóleső érzés mellett el is szomorítaná. Ez a legtöbbeknek inkább ijesztő, semmint vonzó lenne.*
- Különös vagy Laurentitia *húzza el mosolyogva száját, mert számára pedig ez a szerény tenni akarás s nőies lágyság elegye az, amit sosem tudott magáénak, legalábbis sosem látta magát olyannak. Különbözőségük ellenére, vagy éppen ennek okán hasonlóan érdekli Lau jelensége.*
- Nem vadásznak szántak engem sem *somolyog az orra alatt, ahogy Laura sandít. Tudja jól, hogy a legtöbb család nem ilyen jövőt szán lányainak.*
- De varrni csak annyit tudok, amennyit muszáj. Nem lesz egy lyhanechi csipketerítő *nevet fel, mert annak idején, még kislány korában szerették volna nőiesebb területek felé terelni szülei, melyből ízelítőt ugyan kapott, sosem ragadta meg, s így a kislányos varrótudomány azon a szinten is maradt. Erről végül eszébe jut Leon.*
- Távol álljon tőlem a pletyka, de legutóbb például éppen Seles kedvese, Leon javította meg a ruhámat. *Szívesen tereli a társalgást könnyedebb, s a régi emlékekkel tűzdelt kellemesebb irányba. Mivel az önvédelemmel kapcsolatban többet nem mer ígérni, szívesen engedi a visszakanyarodni ebbe az irányba.*
- Sajnálom, hogy úgy alakult. *Nem szeretne több véleményt nyilvánítani, mert nem ismeri a részleteket. Ilyesmibe belefolyni pedig mindig ingoványos. *
- Biztosan nagyon aranyos. És sok felelősséggel jár *tudja, Nievesha óta. Emlékszik az első alkalomra, amikor Pycta a kezébe nyomta, hogy meg volt ijedve.* Egy ideje nálunk is lakik egy csöppség... *talán Lau nem tudja eldöntei, hogy szomorú miatta, vagy boldog. Kifejezés az arcán éppúgy kifürkészhetetlen, akár a hanglejtése. A gondolatot félbe hagyja, mert valóban egyszerre szomorú, és szívmelengető Nievesha jelenléte. Folyton eszébe jut, hogy egyszer talán sajátja is lehetne, mindemellett a kislányt úgy imádja, mintha a sajátja lenne.*
- Minxen. *Válaszolja a felmerülő kérdésre, ahogy a vásárosok felé igyekeznek.* Nekem minxem van, nem lovam. Kicsit nagyobb mint a többi, de majd meglátod. *Lyz lassít, majd meg is áll.*
- Nézd csak! Ott legel *mutat át két árus közt, ahonnan a fák közé láthatnak. Mivel nyereg van rajta, ezért eltéveszthetetlen. Békésen legelészik a ködszürke állat, majd komótosan rágva ízlelgeti a füvet fel-felemelve impozáns agancsos fejét.*
- Hajnalnak hívják. De kétlem, hogy ennyi lámpást elbírna. *Ha Pyctát megtalálná, Éjviharral ketten még meglennének a szállítmánnyal, de így egyedül aligha.*
- Azt hiszem, élnék a szekeretekkel...


2806. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-09-03 21:33:47
 ÚJ
>Nixomia Grendaer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 290
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Tündérvarázs //
// Lelkes néző //

* A varázslatot, mind a ketten remekül művelik, mert a süti elfogy az utolsó morzsáig. Végül Isqet sikerül lebeszélnie, hogy belefojtson néhány tündért a puncsos hordóba.*
– Helyes! Kár lenne az aranyos kis pofikájukért, na meg a finom sütiért.* Aztán a lány kérésére elmondja, amit tud a régi Tündérkertről. Hát elég megdöbbentő, ezt így hallani. Látszik, hogy társa nem szívesen beszél róla, ezért nem is firtatja tovább. Aztán Isq meglát számára valami érdekesnek tűnő dolgot. Egy síp azt, de nem hétköznapi darab ám. Mondjuk a lány még így is sokkalja az árát.*
– Úgy látom Lanawin nagy uralkodójának telik ilyesfajta drága játékszerekre.* El nevetgélnek egy kicsit és közben azon kapják magukat, hogy a mulatság lassan a végére kezd érni. Lassan eljön az ideje a távozásnak. A fél elf teszi meg az első lépést. Megadja a Nixomiának a helyet, ahol elérheti, ha keresné.*
– Kalapos Svir háza a romoknál. Rendben megjegyeztem. Majd felkereslek, ebben biztos lehetsz. Akkor ha jól sejtem ideje elköszönni. Én még nézelődök egy kicsit, amíg tart a mulatság, addig még itt megtalálsz.* Azzal a kezét nyújtja Isqehának. Mivel valószínűleg viszonozza a fogást, ezért úgy dönt elsüt még egy varázslatot. Erősen koncentrál és ha sikerrel jár, akkor még egy kis festékkel is gazdagítja a férfit. Ha nem jönne össze a varázslat, akkor csillámból gyúr egy labdát és azt vágja hozzá. Akárhogy is legyen nevetve gyorsan kereket old. Valószínűleg az akadály versenyt nézők közzé fog keveredni. Ha már ott van ott is marad lelkes nézőnek.*

A varázsló mereven előre tartja jobb tenyerét, melyből az általa választott színű festéksugár tör elő, ami megfesti a kijelölt tárgyat, vagy élőlényt. A varázslat egy percig tart, és folyamatosan adagolja a festéket, legfeljebb egy óriás festhető vele be teljesen.

2805. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-09-03 10:24:02
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 213
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Akadályverseny//
//Második Forduló//

*Úgy tűnik az apró kis terve sikerrel jár, s a macska tényleg kisegítette őt. ~Tényleg gonoszak ezek a macskák, nem hiába a szóbeszéd.~ Emésztgeti magában, de végül bárhonnan is nézi, borzasztóan örül neki, hogy a helyes útiránnyal lett gazdagabb, és tovább haladhatott. Végül is nem csinált semmi rosszat, csak egy aprócska csínyt, így a lelkiismerete is tiszta maradhatott. Hamar elér egy tisztásra a nagy labirintusból, melyből eleve fütyörészve sétál ki nagy boldogságában. Az öreget is meglátja, s valami emelvényt, amin egy serleg csücsül. ~Az vajon az enyém lehet?~*
-Üdv néked, barátom.
*Viszonozza a jelzőt, úgy érzi, hogy ezzel nem sérti meg az öreget. Majd meghallgatja a mondandóját, s szemei csak még tágabbra nyílnak, ahogy valóban, maga is elkezdi hallani a muzsikát, melyet ez a varázslatos tárgy játszik.*
-Csodálatos. Köszönöm!
*Le is kuporodik mellé törökülésben, majd egy vidám, szívderítő nótát szeretne hallani. Ha minden igaz, márpedig miért ne lenne az, úgy a serleg épp azt kezdi el játszani.*
-Ez jól fog passzolni annak, aki utánam ideér, legalább nem szomorítja majd jobban a zene.
*Úgy ül ott, fejét billegetve egyik oldalra, majd a másikra, apró mosollyal az arcán, és várja, hogy vajon ki lesz a második befutó.*


2804. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-09-02 21:04:13
 ÚJ
>Laurentitia Sminderhen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Lyzaura//

- Ne higgy nekik, biztos nem így van! *ellenkezik nevetve a lány szerénységét hallva, hisz úgy véli, Lyz jobban ért az ácsoláshoz, mint azt be meri vallani. Ha a mesterek szintjét nem is üti még meg, nála mindenképpen ügyesebb lehet, ezzel pedig a lány már önmagában kivívta az elismerését, bár ahogy beszélgetnek, kénytelen rájönni, egyre több dolog van, ami miatt felnézhet rá. Csak remélni tudja, hogy egy nap ő is ilyen határozott és talpraesett lesz majd, mint Lyz. Addig pedig csak marad a jó szándékú tenni akarás, és a remény, hogy segítsége nem okoz csak még nagyobb galibát a házfelújítás során* Úgy látszik, nem csak a készítéshez értesz, hanem a karbantartáshoz is. *jegyzi meg halvány mosollyal, ahogy a lányt hallgatja* Bárcsak én is tanultam volna ilyesmi, de sajnos nekem csak a női munkák jutottak a ház körül... *teszi még hozzá zavart kis nevetéssel. Na persze nem mintha gondja lenne a sütéssel meg a főzéssel, de kíváncsi természete hajtotta volna más dolgok megismerése felé is, ha az apai szigor nem szabott volna gátat ennek. Persze így is megtanult ezt-azt, azért a Lyzhez hasonló erős nők mellett jön csak rá, mennyi minden maradt még ki eddig az életéből. Túlságosan elkalandozik azonban gondolatban, hogy érdemben folytatni tudja a társalgást, így örömmel veszi, hogy a lány is zárná már a témát, hiszen igaza van Lyznek, annyi minden más van még, amiről beszélhetnek, mint az örökös munkálkodás otthonuk tökéletesítésén*
- Valóban nagy szerencse. Egy másik igen jó barátnőm pedig nemrég indult útnak, hogy mágiát tanuljon. Ha jól tudom, őt főképp a holdmágia érdekli... *jegyzi meg, ahogy eszébe jut Luni, hiszen a lány még nem tért vissza útjáról, így nem tudhatja, mennyire járt sikerrel, vagy milyen eredményeket ért, de biztos benne, ha más területen is, de egy nap Luniból is legalább olyan nagy mágus lesz majd, mint Aleimordból*
- Ó, ez csodásan hangzik, köszönöm! *lelkesedik fel Lyz ajánlatát hallva* Remélem, tényleg nem lesz túlzottan megterhelő számukra az oktatás... *fűzi még hozzá aggodalmasan, hiszen ahogy Lyznek, úgy biztos a barátainak is megvan a maga baja a saját házával, így igazán nem szeretné feltartani őket vagy hátráltatni az építkezésben. Mégis, a gondolatra, hogy nemsokára talán egyedül is képes lesz kissé jobban megvédeni önmagát, izgatottság és eltökéltség tölti el, megfogadva, hogy igyekszik majd annyit megtanulni, amennyit csak tud, ha lehetősége nyílik rá*
- Igen, csupa jót mondott róla. *mosolyodik el halványan, ahogy Seles és Vadvéd kerül szóba. Bár a lány nem volt túl bőbeszédű, mikor korábbi lakhelyéről beszélt, hiszen az időpont nem volt épp a legalkalmasabb erre, az ilyen kevésből is egyértelmű volt a számára, hogy Seles szeretett ott lakni* Sajnálom, hogy el kellett hagynotok... *nem teljesen volt egyértelmű számára a lány elbeszéléséből, miért hagyta ott Vadvédet, de abból a kevésből, amit elmondott, azt szűrte le, valamiért nem maradhattak ott tovább, és feltételezi, ez az ok az, amiért most Lyz és a barátai is egy új otthon építésén ügyködnek*
- A Szarvasligetben viszont jó helyük van, igazán békés ott az élet. *teszi hozzá réveteg mosollyal, egyértelműen arra a következtetésre jutva magában, hogy bizony a kis házuk megfelelő hely egy gyermek számára* Igen, Andorellan. Még csak pár napos, de most már az apukája is mellette van. Azt hiszem, lehetett valami vita köztük, mert amikor Selessel találkoztam, egyedül volt és egyedül hozta világra a babát is. Mármint Leon nélkül. *enged meg egy kis pletykálkodást magának, hiszen bár Leon rendes embernek tűnik, az, hogy képes volt magára hagyni a várandós kedvesét, az ő szemében nehezen megbocsátható vétek, így kíváncsi Lyz véleményére is az esetről, elvégre úgy tűnik, ő jobban ismeri mindkettejüket. Beszéd közben ő is vet még egy utolsó pillantást Selesre az asztalnál, integet is neki, ám követi Lyzt az árusok felé*
- Mivel érkeztetek? Mi egy szekérrel jöttünk, itt van nem messze, ha több mindent szeretnél vásárolni, segíthetünk elvinni... *ajánlja fel, hiszen ha Lyzék csak lovon jöttek, akkor nem sok mindent tudnak elszállítani, míg náluk a szekéren bőven van még hely. Természetesen azonban akkor sem sértődik meg, ha Lyz nem élne a lehetőséggel, a lányra bízza a döntést.*


2803. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-09-02 19:33:10
 ÚJ
>Garrikh Bathron avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Másnap reggel//

*A jó asszony a nap előtt kél, s immár reggeliről is gondoskodik. Garrikh bizony nem is áll ellent, mosolyogva helyet foglal.*
- Legyen, köszönöm, annyira nem sietünk. *Egyezik bele, s mit Gizu előkészít abból vesz, majd szépen megreggelizik.*
- A jó hazai, ebből sohasem lehet eleget enni. *Sóhajt fel elégedetten, s máris hiányzik neki a tanya, de nem maradhat, kötelességei vannak, s hiszi, hogy itt vidéken nem lehet egy nagy családot eltartani, munkára van szüksége.*
- Tudod Gizu, olykor azért hazajöhetünk, néhanapján, persze nem sűrűn. Legalábbis amíg nem veszünk egy saját portát a városban, addig meg eléldegélünk a Kósza Pintyben. *Egy utolsót nyel, tölt Gizunak és magának is egy kupicával, aztán egy mosolygós koccintást követően lehajtja.*
- Most megyek. Addig készülj össze kérlek, hamarosan visszaérek és indulhatunk. *Biccent, majd kezébe fogva a lány arcát megcsókolja.*
- Köszönöm a reggelit, kedvesem! *Emelkedik meg a szemöldöke egy pillanatra. Egy utolsó kacsintás és távozik. A szomszéd nincs messze, csupán néhány fertályóra járóföld, azért nincs is olyan közel, mint mondjuk Artheniorban.*
- Jó napot! *Köszönti aztán, mikor a kerítése mellett dolgozni látja.* Szomszéd! Elutazunk, vigyázna az állatokra ha megkérem? Etetni, itatni meg ganézni kéne, megfizetem! *Apró erszényt vesz elő, majd Mesélő (Hádész)nak adja. Nem sok van benne, 100 arany, de itt vidéken ez nagy pénz, elegendőnek kell lennie, míg visszatér. Illedelmesen meghajol, majd elköszön és hazaindul. Otthon reményei szerint Gizu már elkészült, s indulhatnak. Már a kertkapuból kiabál.*
- Gizu! Hazaértem! Vállalta a szomszéd! Indulhatunk? *Kiáltja, miközben befelé ballag.*


2802. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-09-01 21:43:52
 ÚJ
>Dren Tredher az erdő grófja avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 177
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

//Mézédes//

*A másikban akár még az is felmerülhet milyen remek férjjelölt lehet a másik. Könnyen kezelhető, olyan figyelmesen tud nézni ami férfiaknál ritka és amilyen kis gizda nem kell aggódni, hogy más nők ellopják. Hatalmas szemekkel néz a vörösre és lelkesen bólogat és meg is ismétli amit a másik mondd.*
-Igen, igen, beosonsz értem. Igen, igen, én gubbasztok, rendben értem. Igen, igen dobok követ, koppan. Értem. Rendben. Igen, odaaraszolsz. Értem. Oké. Én akkor megyek. Rendben. Mikor integetsz. Rendben. Én osonok. Rendben. Csendben osonok! Értem csendben fogok osonni. És dobálok. Pajtát. Dinnyével? Ja kővel! Értem. Megvan. Akkor dobálok kővel pajta falát. Rendben. Ismételek. Jó. Szóval...*Kezd bele lassan.*Itt gubbasztok. Figyelem, azt a... azt. Ha ébredezik megdobálom kővel. Mármint a pajta falát. Úgy, hogy koppanjon. A pajta fala és nem az a az. Ha hadonászol nekem odaosonok. Csendben osonok oda és átveszem a dinnyét. Aztán visszaosonok. És figyelem a kutyát aki ha ébredezik akkor dobálom a pajta falát kővel és nem dinnyével úgy, hogy kopogjon. Aztán...azt hiszem ennyi.
*Néz a másikra megerősítésért, hogy nem hagyott ki valamit.*


2801. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-09-01 19:54:21
 ÚJ
>Vasvillás Gizurina avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Másnap reggel//

*Olyan nagyon izgul a Gizurina, hogy nem tud egyenletesen, szépen, mélyen aludni egész éjszaka. Olykor fel-felkel, aztán visszaalszik, s így megy ez reggelig. Szokásához híven korán kel, korábban, mint Garrikh. Egy kicsit sem érzi magát fáradtnak, meg amúgy is ritkán érez ilyet. A Gizu mindig tele van energiával! Kinyújtózik, s így hálóingben a konyha felé veszi az irányt, hogy reggelizzen, és kedvesének is megterítsen.*
- Haj!
*Riad fel a nagy sürgés-forgásban, amikor pakolás közben Garrikh hangját hallja maga mögül.*
- Én biz' jól! Nem tudtam bár túl sokat alukálni, de elég is vót annyi.
*A fenekét érő csípésbe elvörösödik, mint valami paprikaféle.*
- Ejnye! A farom! *A szomszéd neve hallatán csak legyint egyet.* Biztoson elfogadja majd az ajánlatodat. Ó, mit nekem egy kis gyaloglás?
*Aztán leül étkezni, közben bőszen bólogat.*
- Kész leszek. És te ugyan nem eszel, hm?
*Mondja, miközben kezébe vesz egy fél szál paprikás kolbászt.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3669-3688