Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Erdőszéli tisztás (új)
Taverna a Három Baráthoz (új)
SzántóföldekTharg birtokok (új)
Füves puszta (új)
Kikötői erdőség (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 26 (501. - 520. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

520. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-03-03 10:23:51
 ÚJ
>Sheynah Adramossia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Amon Ruadh felé//

*Csendesen falatozik, és a beszélgetésbe ezúttal nem szól bele, csak hallgatja a többiek szavait. Elraktározza azokat. Ewangel pontosítására körülpillant. Tharg föld. Miért tölti ez most el biztonságérzéssel?
Néhány gyümölccsel a kezében visszaül a szekér bakjára. Nem azért, mert mindjárt indulnak, hiszen a pihenés mindenkinek kijár, a lovaknak is. Inkább csak, hogy messzebbre ellásson. A távolban kékesen derengő hegy magasodik a puszta fölé.
~Talán az az az Amon Ruadh, amiről Ewangel beszél.~
Pár mérföld. Tiszta időben akár tíz-tizenkét mérföldre is ellátni. Persze, a részletek ilyenkor már összemosódnak, a távoli hegy körvonalai is a homályba vesznek. Csak kékes derengése ad támpontot a tekintetnek.
Csak akkor fordul meg, elvéve tekintetét a hegyről, amikor a mélységi kérdést intéz Drannhoz. Kíváncsi a válaszra maga is, de nem erőlteti. Sőt.*
-Hagyd, hadd pihenjen.
*Szól oda a fekete elfnek, de nem durván, inkább kérve. A kocsin fekvő elf még elég gyenge lehet a sérüléseitől, minek szekálni? Majd elmeséli, ha felgyógyult. Sheynah nem látja a kérdés mögött megbújó tények fontosságát.
Később, ha Ewangel utasítást ad az indulásra, akkor újra kezébe veszi a gyeplőt, és annak segítségével elindítja a szekeret.*
-Na, haladjunk.


519. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-03-02 22:49:59
 ÚJ
>Quantall Ackumien Galanodel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 699
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Amon Ruadh felé//

*Ő még nekiáll sütögetni a gombáit. Az elf lány szavain nem lepődik meg. Legalább megtűrik. Néhány óra múlva ott is lesz. Ott jobban is megpihen már. Elég fáradt, hisz ő normálisan még nem pihente ki magát. A kislány azóta is alszik. A sérültnek pedig bár kéne, de mégsem teszi. Quantall oda is megy hozzá és feszülten figyel rá.*
-Te jártál ott kint köztük nem? Nem láttál ott egy hatalmas csontvázat? A keze akkora mint te magad.
*Figyel rá. Ha valakitől megtudhatja, hogy Theorekh okozza a bajt akkor az talán maga a férfi.*


518. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-03-02 16:23:01
 ÚJ
>Ewangel Nortsan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//Amon Ruadh felé//

* Elmosolyodik Shey szavain.*
- Tényleg könnyű, bár azért nem tudnék ellátni vele egy hadsereget. *mondja amint a barackkal és szilvával megrakott szekérre néz. Ha lett volna egy nagyobbacska táljuk akkor azt talán tele szedhették volna.
A nyulak végül nem lettek feláldozva, ez is jól bizonyítja, hogy milyen nagy a különbség az elfek és a barbárok között. Amikor ugyan ezt a varázslatot korábban bármikor megismételte a vége mindig nyúlpörkölt volt gyümölcsmártással.
A mélységi kérdésére körbe mutat.*
- Ez itt már Tharg védelem alatt áll. *mondja majd elgondolkodva néz ő is a mélységire.*
- Nálunk a törzsben bár megtűrik a mélység gyermekeit is de ne várj tárt karokra. *szól már előre, hogy felkészítse Quantallt a fogadtatásra. Ha jobban belegondol eddig nem is látott egy két nőstényen kívül mást a Vashegyen de ők is hamar továbbálltak.*
- Majdnem. *válaszol Drannak is.*
- Még néhány óra és Amon Ruadhon leszünk.
* Egyelőre a továbbiakon nem gondolkozik, hogy ott kit merre fognak elhelyezni meg effélék.*
- Ehehe, gyors érlelésű. *szórakozik egy jót a szóviccen, bár az is megeshet, hogy ezt komolyan gondolta Drann.*
- Igazad van, ha jobban belegondolunk alig pár perc kell ahhoz amit a természet egy év alatt képes megalkotni. Viszont azt hiszem a nap érlelte barack azért finomabb.
* A pihenő nem tart sokáig. Bevárják amíg mindenki eszik valamicskét, ha a sötételf hozzáfog a sütögetéshez akkor azt is majd pedig indulnak tovább a gázlón keresztül Amon Ruadhba.*


517. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-03-02 12:57:43
 ÚJ
>Dranndreshiann Morla DeLhor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Amon Ruadh felé//

*Az öntudatlanság, ami körbefonja az elf elméjét, mély, álomtalan, sötét és mozdulatlan. Lélegzik, bár a legkutatóbb figyelem is csak a 'talán' vélt jeleibe bír belekapaszkodni: a mellkas néha mintha leheletnyit emelkedne, a kéz mintha néha moccanna, de a bizonyosságot a szekér folyamatos mozgása újra és újra megkérdőjelezi.
Mélyen, nagyon mélyen rebben meg pilleszárnyként az öntudat, amikor megállnak. S kezd csalogatódni az eszmélet, egyre feljebb és feljebb párállva a létezés szintjein a barackillat hívogató csábítására.
Ahogy kinyitja a szemét, a szekér oldalának deszkaszálai bámulják szembe egészen közelről, míg lassan tudatosul benne, hol is van, és mit is csinál itt. Az öntudattal azonban a fájdalom is visszatér, hangosan felnyög, majd lassan a hang irányába fordul, és megpróbál feltámaszkodni. Bámulva a fenségesnek tűnő gyümölcs után nyúl.* - Napsugár barack. *Ismétli meg hitetlenkedve, és mohón beleharap a csodás gyümölcsbe.* - Köszönöm. *mondja két mohó falás között.* - Hol vagyunk? A Hegyen? A Thargoknál? *próbál meg közben tájékozódni, de csak egy gázlót lát nem messze. Sheynah épp gyümölcsöket gyűjt be egy téliesen kopasz, épphogycsak rügyezésbe kezdő útszéli szilvafáról. És egy ismeretlen sötételfet is lát, ő meg gombákat szedeget fel nem messze, vagy miket, ha jól látja. A látvány minden kínja ellenére pillanatnyi mosolyra készteti: biztosan megint varázslat.* - Nem tudtam, mit neveznek az artheniori piacon gyorsérlelésűnek, de most már értem. *Mondja teliszájjal, halvány mosollyal, egy másik barack után nyúlva.* - Mit veszítenek a zombik, hogy nem ehetnek ilyesmit! *morogja még, örülve a talán most már biztos szabadulásnak a maguk mögött hagyott rémálomból.*


516. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-03-01 21:56:08
 ÚJ
>Quantall Ackumien Galanodel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 699
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Amon Ruadh felé//

*Mikor már elég távol vannak akkor lassítanak és megállnak pihenni. Az elf lány varázslatát látva elmosolyodik.*
-Ügyes, de ilyet én is tudok csinálni.
*Száll le a nyeregből és hajol le majd suttog kicsit és összeszedi a földből nőtt ehető gombákat.*
-Mennyire vagyunk Tharg földtől?
*Szívesen lenne már ott. Szívesen kerülne biztonságba. Bár kérdéses, hogy mennyire lenne biztonságos a törzsnél. Nem ismeri őket. Ha nem szeretik a fajtáját akkor könnyedén bajba is kerülhet. Az elf nőre kell bíznia magát. Mostanában elég gyengének érzi magát, hogy mindig másokra kell az életét bíznia.*

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a fák néhány gyümölcsöt, a föld gombákat, a kis állatok magvakat kínálnak/gyűjtenek számára.

515. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-03-01 20:02:52
 ÚJ
>Sheynah Adramossia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Amon Ruadh felé//

*Távolodnak a vésztől, és ahogy a távolság nő, úgy lassul az iramuk. Már nem kell hajtani a lovakat, hogy azok verejtékben úszva vágtázzanak a szekérrel. Elég az, hogy kényelmes tempóban haladnak, olykor éppen csak poroszkálva. Nekik is kell a pihenés.
Megállnak. Hosszú, megkönnyebbült sóhaj szakad fel belőle. Szinte a gyomrában érzi már a rázkódást, így a pillanatnyi mozdulatlanság nagyon jól esik. Aztán döbbenten pillant Ewangelre, annak szavai után.*
-De hát tél van.
*Mágia. Erre persze nem gondol elsőre. Döbbenten figyeli hát, miként bűvöl gyümölcsöket a fákra az elf.*
-Így könnyű.
*Jegyzi meg, aztán leugrik a bakról. Mire a lány visszaér, kezében gyümölcsökkel, addigra ő átnézi a lovak zabláját, nem marta-e fel a szájukat a vas, és a többi lószerszámot is. Minden rendben van. A szekérről vizet kerít, és ha van egy üres veder, vagy valami tál, akkor megitatja az állatokat. Enni tudnak majd, hó nincs, csak megsárgult fűszálak.
A dicséret jól esik, hálásan mosolyog vissza Ewangelre.*
-Köszönöm. Szeretem őket. Annyira hűségesek tudnak lenni.
*Majdnem úgy, mint a kutyák. Igen. Sok mindenhez nem ért Sheynah, de a lovakhoz valamennyire. No meg azon dolgokra, amely egy családi tűzhely mellett szükséges. Erre nevelték.*
-Inkább a gyümölcsök. Hadd szaladgáljanak még.
*Nem kívánja most a nyúlhúst. Így maga is a fákhoz lép, és erről is, arról is szed néhány gyümölcsöt. Vélhetően többet, mint amennyit maga megeszik, de ezt a többieknek szánja. Drann és Lani közelében helyezi be a szekér aljába, majd egy ízletes barackba maga is beleharap.*


514. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-03-01 16:08:06
 ÚJ
>Ewangel Nortsan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//Amon Ruadh felé//

* Amint megfelelő távolságba értek a veszélyes helyektől, legyen az bármiféle veszély, nem csak a holtak csapata. Ewangel egyre gyakrabban fordul hátra és félve lesi Drann lélegzetét. Nagyon félti az elfet, kedves, jóravaló lénynek ismerte meg így szívesen segítené bármivel ami csak módjában áll.*
- Pihenjünk egy keveset. *szól amikor egy a gázló közelébe érnek.*
- Kérek némi gyümölcsöt a közeli fától. *mutat télvíz idején a még igen csak kopasz barack illetve szilvafa felé majd varázslathoz, folyamodik. Elmormolja a varázsigét majd pedig megy is szedni néhány szem gyümölcsöt, hogy azokkal Drann és Lani mellett állapodjon meg. A mélységinek mivel eddig kitartott mellettük ezért felajánlja, hogy ha van kedve nézzen egy cseppet körbe.*
- A közelben, olyan öt méteres körben felbukkanhattak gombák. Ha van kedved süthetünk néhányat ha találsz közöttük ehetőt. *mondja és figyelmezteti is egyúttal, hogy nem csak az ehetőek szoktak ilyenkor felbukkanni a földből. Shey felé is vet egy hálás pillantást.*
- Nagyon jól bánsz a lovakkal. *mondja majd a gázló felé néz el ami talán ha ötven méterre lehet tőlük.*
- Szedjél te is gyümölcsöt vagy vadássza a nyulakra. *mutat egy tapsifüles felé majd ismét Drann felé fordul és óvatosan simítja meg a vállát.*
- Eszel valamit? *kérdezi majd ha észrevesz valami mocorgást, életjelt akkor hozzáteszi.*
- Napsugár barack. *mosolyodik el miközben átnyújtja a gyümölcsöt. Hozott magával néhányat tehát ő maga is beleharaphat egy ízletesnek tűnő szilvába.*

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a fák néhány gyümölcsöt, a föld gombákat, a kis állatok magvakat kínálnak/gyűjtenek számára.

513. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-03-01 15:56:12
 ÚJ
>Rolfeuss Kelardo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Vadászat//

-No mondjuk dolgoztam én tisztességes földesúrnak is már életemben, de ritka faj a rendes gazda, a legtöbb egy disznó. De hát nem lehet mindenki gazdag, dógozó is köll a világban, aki betakarítja a termést, meg ellátja a jószágot... azt hogy hová születünk meg nem tuggyuk szabályozni. Nekik az jutott nekünk meg ez, no de azért még vehetnek emberszámba nem? Ez a Svir Gia rendes úraságnak tűnik így elsőre, ha jót akar magának akkor maradjék ilyen, mer itthagyják az emberek osztán leshet magába.
*Rolf még csak meg sem mukkan, hagy tegye Vylkera a dolgát. Úgy tűnik belejön a dologba a vadásznő, mert megvan a második hús a vadászat során.*
-Jihhááá ez is megvan e. *sétál oda és megragadja a két lábánál.* -Ez kinyúlt... milyen jó nem? A nyúl kinyúlt, kinyúlt a nyúl. Höhö.
*A nyúlhús nem kifejezetten a kedvence, mindig csak forog-forog a szájában, de lemenni valahogy nem akar, csak nagy nehezen, vagy némi víz segítségével lecsúszik... túl rágós neki, jobban kedveli a zsírosabb, szaftosabb húsokat. Ezek a szín húsok a piperkőcöknek valók, de nem válogat, ínséges időkben mindent meg kell becsülni.*
-Egy jó nagy bogrács raguleves ebbő má kigyön, de nézzünk még széjjel hátha belefutunk még valamibe. Magácskának mi a kedvenc étele? Nekem a túrós puliszka... hú abból betúrnék egy kondérval is, no meg jó laktató, attól megyen a munka. No meg szeretem a lepényt, levesből meg mindet, legfőképpen amúgy leveses vónék. Nyáron jó a hűsítő gyümölcsleves, ilyenkor meg a tartalmasabb raguféle. No de nem mondom már annyit mert kilyukad a gyomrom a végén.


512. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-03-01 14:08:32
 ÚJ
>Vylkera Rukha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Vadászat//

-A legtöbb gazdag néppel csak a baj van!
*Jelenti ki határozottan Vylkera*
-Azt hiszik, hogy amiért sok pénzük van meg nem szenvednek semmiben hiányt, máris többet érnek emberileg. Hát megmondom én, hogy egy frászt. Lenézik az egyszerű embereket és ténylegesen úgy bánnak velük mint a kutyákkal. Az összes ilyen megérdemelne egy fejbeverést meg ostorcsapkodást. De hát sajnos ez nem adatik meg az összesnek. Csak odahaza terpeszkednek a hatalmas villáikban és szolgák sora várja, hogy nyögjön valamit kis gazdájuk, hogy éppen mit kívánna tenni. Áhh, mindegy is! Ne is fecséreljük rájuk a szót, inkább azt néz!
*Mutat egyenesen eléjük egy kis bokros foltra. Körülbelül úgy 20 méterre előttük egy szürke bundájú mezei nyúl vakarózik és szimatol körbe. Egyelőre még nem látta meg őket így Vylkera kissé le is guggol, hogy továbbra is így maradjon a helyzet. Rátapos számszeríjára és felhúzza a ideget rajta nagy nehezen. Belehelyezi a nyilat és célra tart.*
-Ha nem döglene bele a lövésbe akkor a te dolgod lesz, hogy utána szaladj és fejbe vágd. Remélhetőleg nem lesz rá szükség.
*Súgja oda Rolfeussnak, majd újra a nyúlra összpontosít. Lélegzetét is visszatartja, majd meghúzza a ravaszt. Nagy csattanással repül ki a nyíl. Sajnos valamiért nem teljesen egyenesen száll, így nem oda csapódik be ahova a nő célzott. De még mindig a nyulat találta el. Valahol a hátába állhatott bele. Az állat hátra is vágódik az erős lövéstől. Úgy fest nem kell a fokossal agyonütni. Vylkera felnéz a célzó helyzetből, majd boldog vigyor ül ki az arcára.*
-Na van egy nyulunk is szerintem.


511. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-02-29 20:20:19
 ÚJ
>Rolfeuss Kelardo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Vadászat//

-No én sem... de ha húzok a nadrágszíjon úgy talán elég... egyébként van még egy kevéske zöldségem meg kompérom is, majd avval bepótolunk.
*Tovább bóklásznak és nézelődnek, lényegében eddig a vadászat nem alakul túlságosan fényesre, ha ezzel az egy madárral térnek vissza a faluba, akkor jobb lesz, ha inkább ketten itt helyben felfalják, mert úgy egy tolla sem maradna.*
-Levest köll belőle főzni abból jut is, marad is.
*Rolf ötletelése és észrevétele helyesnek bizonyul, mondjuk ezen nem lepődik meg... különbséget tud tenni az úri királylánykák, és az egyszeri sorból való leányzók között.*
-Áh értem. Bár fogalmam se nincsen hol van az a tó, de amúgy sem vónék én nagy ismerős erretájt. Hú én nagyon messzi földről jövök... idestova két havi járóföld is megvan innen, abba az irányba. *mutat nyugat felé.* -No nekem se vót már maradásom, mivel a földesúraság embereit fejbekólintottam, meg kicsit megcsapkodtam őket az ostorommal... meguntam, hogy kutyaként kezelték a dolgos társaimat. Ezután osztán hamar útra kéltem, egy ideje már ennek a városnak a környékén körözök össze-vissza... de úgy veszem én észre, hogy Kalácsfalvában van jövő. Ha nem majd továbbállok ennyi. *von vállat.* -A gazdagnegyedbe is vótam egy puccos villában... a mindenit ott osztán vót fényűzés meg pompa. De végül nem lett a munkából semmi, pedig jó kis fizettség lett vóna. No meg az a hely sem vót nekem való... mikor bevonultam a szekeremmel no képzelheti, hogy meresztették rám a szemüket a pénzesek. Ki tudtak vóna nyírni a szemükkel.


510. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-02-29 15:49:54
 ÚJ
>Vylkera Rukha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Vadászat//

*Rolf jól teszi, hogy nem veri széjjel a madarat, hiszen csak jobb sütve, vagy levesbe főve mintsem pépesen. Bár ha lecsapja a fokosa élesebb felével a fácán fejét, még talán az is egy megoldás lett volna, viszont akkor meg a vére ment volna mindenhová. Így volt a legjobb végezni vele, és így van egy ép és egész fácánjuk. Már csak a nyílvesszőt kell belőle kihúzni, de az ráér mikor már visszavitték feldolgozni.*
-Ez ki.
*Igazolja társát a madárt nézve. Majd körbetekint a havas tájon.*
-Igen-igen. Még kell lőni valamit, mert ez az egy darab madárka aligha lesz elég a falu kis maradékának. Főleg úgy, hogy az az óriási leány is megjelent. Na ő biztosan nem egy fácánt eszik meg reggelire.
*Tovább indulnak a földeken. Vylkera keresi a kisebb bokor csoportosulásokat ahol a kisebb állatok szeretnek megbújni amíg várják, hogy a veszély elmúljon. Jelen helyzetben ők ketten a veszély a fokosaikkal meg az íjpuskájukkal.*
-Nem butaság sőt, teli találat. Nem vagyok helyi. A lichanechi tó környékéről jöttem még jóval ezelőtt. De azon a környéken már nem volt maradásom, szóval eljöttem és elég sokat jártam az utam, majd végül itt kötöttem ki.
*Ecseteli miközben szemét oda-vissza járatja, figyelve, hátha kiugrik valami az egyik gödörből vagy földbucka mögül.*
-És te idevalósi vagy?


509. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-02-28 12:17:37
 ÚJ
>Rolfeuss Kelardo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Vadászat//

*Vylkera most megmutatja, hogy ügyes kis vadász. Eleve számszeríjjal nem egyszerű lőni, súlyban is többet nyom mint egy egyszerű íj, na meg ugye a mozgó célpont, ami ráadásul kicsi is... mert mondjuk ha egy őz lenne azon nagyobb a felület amit el lehet találni, legalábbis józan paraszti ésszel ez tűnik reálisnak. Mikor belecsapódik a fácánba a nyílvessző Rolf majd kicsattan az örömtől.*
-Éjjen Vylkera hurrá! Szép volt!
*A fácánkakas a végét rúgja, egyértelműen már csak a kegyelemdöfésre vár. Rolf odasétál, magasba emeli a harci fokost, ám mielőtt lecsapna leengedi kezét.*
-Ó én szamár. Ha agyoncsapom nem lesz belőle csak egy nagy trancsíros placcs. Az meg nem valami guszta.
*Picikét megtapossa a fácánkakas lábát, majd a fokos nyelével jól fejbe kólintja.*
-No ez kimúlt. De még lőni kell valamit nem? Ettől nem megyünk messzire, vagyunk egy csomóan. Majd én eztet viszem, ne magának keljék, ne zavarja semmi a lövésben.
*Az áldozat két lábát megfogja egyik kezébe, és úgy sétál vele tovább. Nem ereszti el, nem hagyja ott sehol, nehogy valaki vagy valami elorozza a zsákmányt.*
-Magácska amúgy hová valósi? Messze földről érkezett erre a vidékre? Magácska még olyan fiatalka a vándoroláshoz, és hát ne sértődjék meg de úgy fest, mint aki járatos a kóborlásban. Jó mondom vagy butaság? *kérdezősködik egyébként szépen halkan, nem ordítozik vagy ilyesmi, de pár szót csak lehet váltani attól, hogy éppen vadásznak.*


508. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-02-27 18:29:16
 ÚJ
>Vylkera Rukha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Vadászat//

*Tovább haladnak előre a hóban. Kicsit még szívja a fogát Vylkera amiért eltaposta a nyomokat, de hát már semmit nem lehet ez ellen tenni. Lehet a gnóm jötte zavarta meg és azért nem figyelt a lába elé. Csizmája orrával egy kisebb földkupacot bökdös, gyanítva, hogy azt nem a szél hordta csak úgy össze, mikor Rolfeuss felé kiált. A nő gyorsan odakapja a fejét, tudja, hogy a férfi meglátott valami állatot. Reflex szerűen kapja le a válláról a számszeríjat és be is támassza. Célra tart. Hirtelen fel se fogja, hogy mit fog lelőni, de most ez nem is fontos. A lényeg, hogy Rolfeuss látta, hogy mi az. Pár pillanat erejéig követi az állat útját, majd meghúzza a fegyver ravaszát. Az előre betöltött nyíl gyorsan száll ki a számszeríjból. A fácán gyors, de nem annyira, hogy ne tudja eltalálni. A nyíl beleáll az állatba, de nem öli meg. Csak lelassítja. Fájdalmasan sikolt fel a fácánkakas, de tovább folytatja a menekülését, de már sokkal lassabban.
Vylkera nem húzza fel újra fegyverét, hiszen látja, hogy a társa már fokossal a kezében közelít a madár felé. Ez itt a vég neki.
Amint Rolfeuss lecsapta a fácánt, a nő kocogós tempóban ott is terem, hogy megnézze közelebbről a prédát.*


507. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-02-26 16:27:49
 ÚJ
>Rolfeuss Kelardo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Vadászat//

*Hát elég gyermeteg hiba egy vadásztól a nyomot a sajátjával beszennyezni és kiolvashatatlanná tenni, de mindenkivel megesik az ilyen. A földművesnek nincs miért haragudnia.*
-No semmi baj, ne búsuljék magácska. Aha jóvan.
*Így hát tovább keresik a nyomokat. Rolf elég hangos egyébként, a nagy melák nem igazán ért a sunnyogáshoz, nincs is neki megszokva, de időnként leguggol, meg kicsit meggörnyedve is lépked, így próbál beleolvadni a környezetbe, ami nyilván nem sikerül, mindenesetre dicséretes az igyekezete, és még tréfásan is fest. Megtorpan mikor valami vöröses-barnás valamit lát a bokorban. Majdnem felbőg meglepettségében és izgatottságában, de végül szája elé teszi a kezét. Igyekszik kalimpálni a vadásznőnek, és mutogatni a bokor irányába, azonban nem sikerül észrevétlen maradnia. Egy szép díszes fácánkakas ugrik ki a bokorból. Rolfnak sem kell több.*
-Vylkera héj ott szalad, vagy ugrik vagy micsinál e! Lőjje agyon mer elmegyen!
*Mozgó célpontra nem könnyű lőni, de a lehetőség legalább megvan ahhoz, hogy a vadásznő megmutassa hogyan is bánik a számszeríjjal. Rolf megvárja amíg a nyílvessző elindul, csak utána lép a fácán felé, nehogy véletlenül ő kapja el a nyílvesszőt, aztán mehet a terítékre. Azért közelít, hogy ha nem is találja telibe a célt Vylkera csak súrolja, akkor Rolf a fokosával majd agyonvágja.*


506. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-02-25 16:49:12
 ÚJ
>Vylkera Rukha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Vadászat//

*Ha szerencséje van az embernek hamar nyomra lelhet az elég friss hóban és az lehet az első lépés a kiadós étkezéshez. Úgy tűnik rájuk mosolyog ma a szerencse, hiszen Rolfeuss máris talált valamit. Vylkera felkapja a fejét és odasiet a férfihoz. Leguggol és a nyomra szegezi a tekintetét. Vagyis csak szegezné, mert lépéseket hall. A hang irányába néz és látja, hogy a nemrégiben látott páros kisebbik tagja közelít feléjük, majd be is éri őket. Jönne vadászni velük? Nincs kizárva, de kevés értelmét látná a nő, hiszen a gnómok nem termettek a vadászatra, ők inkább az elméleti dolgokban kiemelkedőek. Végül kiderül, hogy nem csatlakozik a vadászathoz. Kissé fellélegzik Vylkera. Nem szeretné ha az ő felügyelete alatt történne valami baleset és az apró népség sérülékenyebb, így jobb is ha nem tart velük. Egy őrjöngő vaddisznó vagy egy csapat farkas valószínűleg őt nyársalná vagy tépné szét.
Mikor Rolfeuss bemutatja biccent egyet Calwor felé. Nem szól közbe, hisz felesleges. Amúgy se nekik van megvitatni valójuk hanem a két férfinek. A szekér kell neki, nem nagy meglepetés. Nem látta a nő, hogy a páros szekérrel érkezett volna, így az egyetlen használható szekér a közelben csak Rolfeussnak van.
Mikor megkérdi a gnóm, hogy kell-e valami a városból Vylkera elgondolkozik, de nem jut eszébe semmi olyan amiből most hiányt szenvedne. Egyedül az étel, de azt remélhetőleg nemsokára szerezni fognak. Válaszát egy nemleges fejrázással oldja meg. Mikor távozik a kereskedő, a nő int egyet és illedelmesen elköszön ő is.*
-Viszlát Calwor!
*Visszafordul társához, majd letekint újra nyomra. Ekkor észreveszi azt amit nem szeretett volna meglátni. A saját lába a nyom tetején éktelenkedik. Hirtelen ugrik arrébb, majd gyorsan térdre rogy és kezével óvatosan próbálja a havat úgy sepregetni, hogy valamit visszaszerezzen az eltiport nyomból. Közben nagyokat káromkodik. Nem segített se a káromkodás, se a hó turkálása. A nyom eltűnt és ennek az oka csakis önnön maga. Lassan felemeli fejét és Rolfeussra tekint, remélve, hogy nem túlzottan haragszik rá emiatt.*
-Hát, ezt elszúrtam. Sajnálom. Viszont a sajnálattal nem megyek semmire, az nem tölti ki a hasunkat. Szerintem folytassuk a nyomkeresést és tartsuk szemmel a kis bokrokat és buckákat. A nyulak és a fácánok ott szoktak bujkálni és ételt keresni maguknak.


505. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-02-25 16:02:05
 ÚJ
>Nalior Kyriar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*Miután letudta a füves pusztát, a fiatal férfi úgy emlékszik a szántók következnek. Ha minden igaz, már több mint valószínű hogy a közelben jár. Tény hogy az út hosszú de megéri a fáradtságot. Nailnek közben elfogyott az élelme, és vize is fogytán van. Igaz léptei sietősek, mert nem szeretne orkokkal, vagy hullákkal találkozni. Sok kereskedővel találkozott útközben, és aggasztó hírekkel tudtak csak szolgálni. Mindenesetre a fiú folyamatosan halad, szeme előtt csupán a botja, és célja lebeg. Egy jobb jövő. Egy szebb élet. Így hát ha kell átszeli a szántót keresztbe. De talán nem is jó ötlet. Majd kiderül.*


504. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-02-23 07:44:59
 ÚJ
>Rolfeuss Kelardo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Keressük főnök//

*Miközben a vadásznővel a nyomokat vizsgálják és készülnek fogni valami falni valót, meghallja a köszöntést, majd megjelenik az aprócska alak.*
-Jó szerencsét!
~Ejj no ez meg az apró.~
-Rolfeuss Kelardo. *nyújtja nagy lapát mancsát, amiben az aprócska férfié könnyedén elveszhet.* -Röviden Rolf. A vadásznő itten Vylkera. *mutatja be a hölgyeményt. A kérésre megdörzsölgeti a szakállát, és kicsit megpödri bajuszát. A szekere meg a lova minden vagyona, és noha szívesen kölcsönadja, de mikor mégis rákerül a sor benne van a hezitálás. Viszont ha egy csónakban eveznek muszáj segíteni egymást.*
-No nem bánom legyen hát... de a két szemük legyen oké? Vigyázzanak majdan nagyon rá mert régóta egyben van má. A szekerem négykerekű, két rudú, egy állattal fogatolható... osztán jó erős lovat kérjék az intéző úraságtól ne valami vézna gebét!
*A szekerét szívesen kölcsönadja, de Pajtás biz maradni fog az istállóban, a lovát nem szokta odaadni senkinek. Sőt lehet, hogy lovagol majd egyet a határban, bejárja a falut meg környékét.*
-Van egy nagy ponyva is, amivel teljesen be lehet borítani a szekeret, így meg lehet védeni az időjárástól is a szállítmányt. Egy dolog vóna még itten... a jobb hátulsó kereke kissé üt, azt mán le akartam vóna cserélni korábban is, szóval nagyon ne üsse majd a lovat.
*Azt nem várja el, hogy a kereskedők kicseréljék a szekérkereket, bár nem egy vagyon, olyan hetven aranyból biztosan kijönne.*
-Hú nékem csak pipadohány kéne egy rakat, meg két fenőkő... most más nincsen ami kéne. Hozzon azt kend nekem. *ezzel le is tudhatják a bérlést, egyébként nem is akar ő nyerészkedni ezen.*
-Hát én aztat nem tudom mi köll a falunak, azt az intéző úraság majd elmondja kendnek.
*Mindent megbeszélnek hát, így figyelme ismét a nyomokra és a vadásznőre terelődik.*
-Jó utat! *köszön még el az apróságtól.*


503. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-02-22 20:46:22
 ÚJ
>Calwor Isbreeb avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Keressük főnök//

-Só, ital, dohány.
*Motyogja magában Calwor, ahogy jegyzi a tételeket egész addig, amíg a legközelebbi adandó alkalommal papírra nem tudja vetni a fontos listát.*
-Bájital. Rendben, megnézem mit tehetek. Jól hallom, hogy az élelmiszer is híján van?
*A kérdésre nem vár feleletet, jól láthatóan elfoglalt ember az intéző. Annak rendje s módja szerint elindul a korábban említett szekér büszke tulajdonosa felé, hogy szakmájához híven kialkudjon egy kedvező ajánlatot a jármű bérbevételére. Rapa felé int, jelezvén, hogy minden rendben van, nemsokára visszaér. Kicsit megszaporázza a lépteit, ugyanis jól láthatóan távozóban van a férfi.*
-Szép jó napot uram. Hölgyem.
*Köszön rájuk néhány lépés távolságból, biccent a vadász felé is, ha az még meghallotta.*
-Elnézést a zavarásért, látom sietségben vannak.
*Akár így látja, akár nem, a túlzott udvariaskodás már-már a kereskedő névjegye, ha üzletkötésről van szó.*
-Calwor Isbreeb vagyok.
*Kezét nyújtja, ha úgy áll a helyzet, hogy a másik tudja fogadni a gesztust.*
-Nem tudom, hallotta-e az intéző úrral folytatott megbeszélésem, de elmondom kendnek is. Kereskedő szekér híján sajnos csak mint egy vadász vagy harcos a fegyvere nélkül -
*Fordul oldalra a nyílpuskával felfegyverkezett nő felé egy mosoly kíséretében.*
- és sajnos a barátom és én szárnyaszegett kofák vagyunk. Az intéző úr javasolta, hogy kendtől kérdezzem, kölcsön tudná-e adni a szekerét durván egy hat erejéig.
*Hadarva beszél kissé, és nagyokat szuszog; még nem fújta ki magát az eszeveszett tempót diktáló vadászt és társát utolérvén. Ösztönből karba fonná a kezeit, de kereskedő vénája nem engedi; nyíltnak, őszintének kell tűnnie, elvégre az is. És ezt mindenkivel tudatni szeretné - így vagy úgy.*
-Na persze cserébe megbeszélhetünk ám bármit.
*Hajlana a kedvezményre a gnóm, de ha a szakállasnak jobban jön a pénz, úgy az sincs ellenére. Négyszáz aranyért meg szekeret is lehet venni, hatvan aranynál nem tervez többet kiadni a bérlésre. De ez még mindig a vaskos fickón múlik.*
-Hozzak valamit a nagyvárosból cserébe?
*Igyekszik bizalmaskodni, közben veti fel az ötleteit a férfinak.*
-És egyébként kell valami a falunak? Szerszámok? Étel? Ital?
*Ezt a kérdést már igazán nem erőlteti, fel sem teszi, ha a másik nagyon menne, de adott esetben a nő válaszát is szívesen fogadja. Ha minden kérdésre választ kapott, vagy hamarabb hátat fordít Rolfeuss, úgy útjára engedi a párost, és elkönyvel magában minden hallott információt, majd visszaindul a főtérre, ahol remélhetőleg hamar megtalálja a barátját.*
-Jó munkát!
*Veti utánuk még búcsúzóul, a szimpátia keltés minden alkalmát megragadva.*
~Akármit is csináltok.~


502. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-02-22 19:37:59
 ÚJ
>Rolfeuss Kelardo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Vadászat//

-Irány-horány!
*Amikor a falu határában hátratekint a vadásznő akkor azt láthatja, hogy Rolf leszakadva ugyan tőle de követi... kicsit elmélázik a földműves.*
-Jövök közbe. *mutatja, és jobban felzárkózik. A kis Kalácsfalvai alakulatot a köz érdekében tehát hátrahagyják, de elvileg legfeljebb két órácska, és már mennek is vissza, remélhetőleg nem üres kézzel.*
-Maga a főnök. *vonja meg a vállát, neki aztán mindegy hol találnak valamit csak legyen. Kissé furcsának is találta, hogy nem az erdőbe mentek rögvest, de máris magyarázatot kapott miért is a szántóföldek a cél. A hó nem sok nyomot rejt, látszik, hogy kevés a mozgás errefelé.*
-Aaa... jóvan. *sétálgat leszegett fejjel mint aki bármelyik pillanatban orra esik. Őt még nem gyötri az éhség, sőt bármilyen fura nem ismeri ezt az érzést. Sosem volt dúsgazdag, bár most van éppen az erszényébe pénz, de mivel egyszerű ember így ritkán költ valamire, leginkább csak azokra ami szükséges, meg egy-két élvezeti cikkre. Parasztként azonban a megtermelt javakból élelme mindig volt... nem is igazi földműves az aki a megtermeltből nem tud magának egy részt félrerakni.*
-No itten van valami. Vylkera jöjjék csak ide ni. *inti magához a vadásznőt majd a földre mutat. A nyom egészen picike egyébként.*
-Há én nem értek a nyomolvasáshoz, de a patkány, borz, nyest, egér meg a róka nyomait felismerem, és ez biz egyik sem.
*Ezeket is csak azért ismeri, mert az ő munkájában ezek kártékony teremtések... na meg a vakond... na meg a zsizsik, csiga, sáska, levéltetű, férgek... szemtelen kis dögök.*


501. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-02-22 18:30:16
 ÚJ
>Vylkera Rukha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Vadászat//

-Akkor gyerünk. Ne vesztegessük az időt sokáig, irány vadászni!
*Mondja Rolfeussnak a nő és határozott léptekkel elindul a szántóföldek irányába. Csak a falu határán tekint hátra, hogy a férfi követi-e őt, de biztosra veszi, hogy igen. Hiszen most beszélték meg, miért döntetne máshogy?*
-A szántókon most könnyebb találni állatokat mint ha az erdőbe mennénk. A nyulak meg az őzek hó idején kimerészkednek a szántóföldekre és a ott keresnek táplálékot. Talán hamar fel is tűnik valami vad.
*Határozott léptekkel halad előre a hóban és közben folyamatosan figyel a lába elé. Egyrészt azért, hogy ne essen orra egy kiálló gyökérben, másodszorra pedig azért, hogy meglásson nyomokat. Lábnyomokat méghozzá. Jó kiindulópont tud lenni a hóba taposott lábnyom. Abból meglehet már tudni előre, hogy mit fognak jobb esetben enni.*
-Figyeld a havat, és keress lábnyomokat. Őzét, nyúlét, vagy amit csak látsz. Én is figyelem, de ugyebár több szem többet lát.
*Hasa újra megkordul. Most halkabban mint nemrég, de mégis jobban megérezte. Reméli, hogy hamar rábukkannak valami állatra, mert már mardossa az éhség.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3669-3688