Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Erdőszéli tisztás (új) Arthenior közelében (új) | Szántóföldek | Tharg birtokok (új) Füves puszta (új) Kikötői erdőség (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 150 (2981. - 3000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4164-4183
3000. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-11-10 21:31:05
Üzenet elküldve: 2019-11-10 21:31:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Vásári menet//
* Szépen sorra meséli a történteket, de Cassy rákérdez a boszorkányra. Nagyot sóhajt és elmondja, hogy kire gondolt.*
– Vyliassa az. Láttam, ahogyan elvarázsolta Khult. Sőt mikor rágondoltam, akkor odajött hozzám és beszélni kezdett. Szerintem olvasott a fejemben. Később a szobámba is bejött egy másik lánnyal. Beszorított a sarokba. Egy igazi démon.* A fiú félt tőle és ez a hangjából is jól halható. Sőt még idegesen körbe is kémlel. Aztán Rey kezd el kérdezősködni Pirtianesről.*
– Nem, dehogy! A kevés ott élő emberi lakosság közé tartoztam. Én ott is születtem. Mi nem dolgoztunk rabszolgákkal. Az igaz, hogy nem néztek minket sokra és elég nehézkesen éltünk, de mi szabad lakosok voltunk. Csak pénzünk nem volt, hogy elköltözzünk a városból. Te is onnan származol?* Kérdez vissza, bár nem lepné meg a dolog, mivel elég sok mélységi él arrafelé. Cassyről meg az derül ki, hogy Wegtorenből jött ide.*
– Én se panaszkodhatok a Sellőház miatt. Tényleg jó hely.* Mondja ő is, mivel ez igaz is. A vásárlással kapcsolatos beszéd végeztével megállnak pihenni annál a nagy fánál. Miután elhelyezkedtek Wrexan előveszi az elemózsiát. Mivel látja, hogy az aranyhajú keze fáj, ezért kibontja előre és úgy adja át. Felnyújtják a cipót, amit ő készségesen felszeletel.*
– Persze, rögtön felvágom.* Miután végzett átadja. Az evés megkezdésekor magához vesz mindenből egy keveset. Aztán elkezd enni ő is. Megpróbálkozik egy erős paprikával, amit csak úgy harapva eszik. Combos azt meg kell, hagyni, de ezt igyekszik nem kimutatni a többiek felé. Arra, hogy az almát meghagyják későbbre csak bólint egyet. A piknik szó olyan érdekesen hangzik, hogy önkéntelenül is elismétli.*
– Piknik.* Ízlelgeti meg. Még soha nem csinált ilyesmit, ez nála olyan úri mulatságnak hangzik. Arra, hogy milyen a város csak bólogat Rey szavaira, mert benne is csak ennyi maradt meg.*
* Szépen sorra meséli a történteket, de Cassy rákérdez a boszorkányra. Nagyot sóhajt és elmondja, hogy kire gondolt.*
– Vyliassa az. Láttam, ahogyan elvarázsolta Khult. Sőt mikor rágondoltam, akkor odajött hozzám és beszélni kezdett. Szerintem olvasott a fejemben. Később a szobámba is bejött egy másik lánnyal. Beszorított a sarokba. Egy igazi démon.* A fiú félt tőle és ez a hangjából is jól halható. Sőt még idegesen körbe is kémlel. Aztán Rey kezd el kérdezősködni Pirtianesről.*
– Nem, dehogy! A kevés ott élő emberi lakosság közé tartoztam. Én ott is születtem. Mi nem dolgoztunk rabszolgákkal. Az igaz, hogy nem néztek minket sokra és elég nehézkesen éltünk, de mi szabad lakosok voltunk. Csak pénzünk nem volt, hogy elköltözzünk a városból. Te is onnan származol?* Kérdez vissza, bár nem lepné meg a dolog, mivel elég sok mélységi él arrafelé. Cassyről meg az derül ki, hogy Wegtorenből jött ide.*
– Én se panaszkodhatok a Sellőház miatt. Tényleg jó hely.* Mondja ő is, mivel ez igaz is. A vásárlással kapcsolatos beszéd végeztével megállnak pihenni annál a nagy fánál. Miután elhelyezkedtek Wrexan előveszi az elemózsiát. Mivel látja, hogy az aranyhajú keze fáj, ezért kibontja előre és úgy adja át. Felnyújtják a cipót, amit ő készségesen felszeletel.*
– Persze, rögtön felvágom.* Miután végzett átadja. Az evés megkezdésekor magához vesz mindenből egy keveset. Aztán elkezd enni ő is. Megpróbálkozik egy erős paprikával, amit csak úgy harapva eszik. Combos azt meg kell, hagyni, de ezt igyekszik nem kimutatni a többiek felé. Arra, hogy az almát meghagyják későbbre csak bólint egyet. A piknik szó olyan érdekesen hangzik, hogy önkéntelenül is elismétli.*
– Piknik.* Ízlelgeti meg. Még soha nem csinált ilyesmit, ez nála olyan úri mulatságnak hangzik. Arra, hogy milyen a város csak bólogat Rey szavaira, mert benne is csak ennyi maradt meg.*
2999. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-11-10 18:48:55
Üzenet elküldve: 2019-11-10 18:48:55
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Mézédes//
*Dren azzal, hogy áll, és bámul, páholyból figyelheti, hogy próbálja magát a félvér YIlanda felhúzni, de mind hiába, mindezt a holdak ezüstös fényének leple alatt. Bár az ablakokban megjelentek a gyertyafények, egyelőre viszont emberi mozgás nincs, csak az acsarkodó kutya hangja, és a kerítés túloldalán a fújtató kiscica, aki görnyedt hátán tőle telhető maximálisan felborzolta szőrét. Persze ettől ő még egy picike cica marad, és YIlanda sem szabadul a problémás helyzetből.
Bár a lány rúgása betalál, és hallhatja is, ahogy nadrágjának szövete szakadva enged el, amivel nyer is neki egy pillanatot, de mindez a röpke idő kevés ahhoz, hogy fel tudja húzni magát rendesen - miután a kutya valamelyest lejjebb cibálta -, és az utcára küszködhesse magát. Először tagadhatatlanul jobban járt, hiszen a fogak ezúttal nem csak felsértek bőrét, hanem egyenesen belemélyednek. Az erős agyarak könnyen fúródnak a lány lábszárába, a boka feletti részbe, és most onnan fogva igyekszik leráncigálni őt a kutya.*
*Dren azzal, hogy áll, és bámul, páholyból figyelheti, hogy próbálja magát a félvér YIlanda felhúzni, de mind hiába, mindezt a holdak ezüstös fényének leple alatt. Bár az ablakokban megjelentek a gyertyafények, egyelőre viszont emberi mozgás nincs, csak az acsarkodó kutya hangja, és a kerítés túloldalán a fújtató kiscica, aki görnyedt hátán tőle telhető maximálisan felborzolta szőrét. Persze ettől ő még egy picike cica marad, és YIlanda sem szabadul a problémás helyzetből.
Bár a lány rúgása betalál, és hallhatja is, ahogy nadrágjának szövete szakadva enged el, amivel nyer is neki egy pillanatot, de mindez a röpke idő kevés ahhoz, hogy fel tudja húzni magát rendesen - miután a kutya valamelyest lejjebb cibálta -, és az utcára küszködhesse magát. Először tagadhatatlanul jobban járt, hiszen a fogak ezúttal nem csak felsértek bőrét, hanem egyenesen belemélyednek. Az erős agyarak könnyen fúródnak a lány lábszárába, a boka feletti részbe, és most onnan fogva igyekszik leráncigálni őt a kutya.*
2998. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-11-10 15:00:55
Üzenet elküldve: 2019-11-10 15:00:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Vásári menet //
*Cassy igyekszik bevonni Wrexant a társalgásba, látszik rajta, hogy ért az emberi lélekhez. Reynek fel sem tűnt, hogy kihagyják a kölyköt a beszélgetésből, igazából azt is kezdte elfelejteni, hogy ő is velük van. Most talán szégyellnie kéne magát, de ő nem az a típus.*
- Nem is tudom, mikor volt először fegyver a kezemben.
*Mormogja maga elé, kissé elmélázva, s próbálja felidézni a hideg és kemény tőr tapintásának érzetét, amikor először nyúlt fegyverhez. Nem jár sikerrel, csak a szokásos emlék ugrik be, a legkorábbi kép, de biztos benne, hogy nem akkor használt először fegyvert.*
~Pirtianes, huh?~
*Zökkenti ki a város említése a nosztalgiázásból, s ezüst íriszeit a fiúra emeli.
Fiatalnak tűnik, ilyen kölykök nem igen szoktak önszántukból Pirtianesbe menni dolgozni, főleg nem bányásznak. Rey nagyon jól tudja, miféle hely az, és azt is el tudja képzelni, mit kereshetett ott Wrexan. Hiszen ő is szinte ott nőtt fel, reggeltől estig edzett, úgyhogy mindig látta a hajnalban elhaladó, majd sötétedéskor visszatérő nyúzott csapatot, akik szinte végelgyengülésig hurcolják magukat, hogy ne haljanak éhen. Ezzel szemben ő minden nap a barakk udvarán gyakorolt, mindig volt mit ennie, és este rendes házban térhetett nyugovóra. Szeretett ott lenni, jól érezte magát a fajtársai között.*
- Rabszolga voltál esetleg?
*Szegezi az ártatlan fiúnak a nyers kérdést, mert abból akad ott bőven, és ez megmagyarázná, miért volt ilyen sora ilyen fiatalon.
Nem tagadja, elkezd érdeklődni Wrexan iránt, vagyis inkább az információk iránt, amivel rendelkezhet a fiú. Ő maga egy felsőbb helyzetből tapasztalta meg a város mindennapi életét, de kíváncsi a másik szemszögére is. Elvégre minél több helyről gyűjt információt, annál összetettebb, árnyaltabb képet tud festeni az adott dologról. Ő pedig a reális, valós tények híve, szereti úgy látni a dolgokat, ahogy vannak, nem kiszínezni, vagy szürkíteni.
Közben készülődnek a lepihenéshez, így Rey elveszi Cassytől a terítőt, és egy laza, elegáns mozdulattal a földre teríti. Letelepszik a többiekhez, és magához vesz egy kést. Gyorsan és mesteri pontossággal szeletel magának egy kis erősebb paprikát, kissé komikus lehet ez a látvány egy külső szemlélőnek. De hiába, aki egész életében fegyvert forgatott, az mindenféle pengével megtanul bánni, legyen szó tőrről, vagy egyszerű konyhakésről.
Vesz még mellé húst, és egy szelet kenyeret, de nem viszi túlzásba az adagot. Nem jó tele hassal gyalogolni, így csak annyit eszik, amennyi épp elűzi az éhségérzetet.*
- Bennem nem hagyott mély nyomot. Nagy, koszos, hangos és zsúfolt. Nincs rend, mondhatni káosz van, de mondjuk ez érthető, próbál talpra állni a város, többé-kevésbé talán sikerült már. Régen voltam ott, lehet most már más a helyzet.
*Írja le Artheniort, nem túl pozitív szavakkal. Inkább a kikötői népséghez húz, mint a városba.*
*Cassy igyekszik bevonni Wrexant a társalgásba, látszik rajta, hogy ért az emberi lélekhez. Reynek fel sem tűnt, hogy kihagyják a kölyköt a beszélgetésből, igazából azt is kezdte elfelejteni, hogy ő is velük van. Most talán szégyellnie kéne magát, de ő nem az a típus.*
- Nem is tudom, mikor volt először fegyver a kezemben.
*Mormogja maga elé, kissé elmélázva, s próbálja felidézni a hideg és kemény tőr tapintásának érzetét, amikor először nyúlt fegyverhez. Nem jár sikerrel, csak a szokásos emlék ugrik be, a legkorábbi kép, de biztos benne, hogy nem akkor használt először fegyvert.*
~Pirtianes, huh?~
*Zökkenti ki a város említése a nosztalgiázásból, s ezüst íriszeit a fiúra emeli.
Fiatalnak tűnik, ilyen kölykök nem igen szoktak önszántukból Pirtianesbe menni dolgozni, főleg nem bányásznak. Rey nagyon jól tudja, miféle hely az, és azt is el tudja képzelni, mit kereshetett ott Wrexan. Hiszen ő is szinte ott nőtt fel, reggeltől estig edzett, úgyhogy mindig látta a hajnalban elhaladó, majd sötétedéskor visszatérő nyúzott csapatot, akik szinte végelgyengülésig hurcolják magukat, hogy ne haljanak éhen. Ezzel szemben ő minden nap a barakk udvarán gyakorolt, mindig volt mit ennie, és este rendes házban térhetett nyugovóra. Szeretett ott lenni, jól érezte magát a fajtársai között.*
- Rabszolga voltál esetleg?
*Szegezi az ártatlan fiúnak a nyers kérdést, mert abból akad ott bőven, és ez megmagyarázná, miért volt ilyen sora ilyen fiatalon.
Nem tagadja, elkezd érdeklődni Wrexan iránt, vagyis inkább az információk iránt, amivel rendelkezhet a fiú. Ő maga egy felsőbb helyzetből tapasztalta meg a város mindennapi életét, de kíváncsi a másik szemszögére is. Elvégre minél több helyről gyűjt információt, annál összetettebb, árnyaltabb képet tud festeni az adott dologról. Ő pedig a reális, valós tények híve, szereti úgy látni a dolgokat, ahogy vannak, nem kiszínezni, vagy szürkíteni.
Közben készülődnek a lepihenéshez, így Rey elveszi Cassytől a terítőt, és egy laza, elegáns mozdulattal a földre teríti. Letelepszik a többiekhez, és magához vesz egy kést. Gyorsan és mesteri pontossággal szeletel magának egy kis erősebb paprikát, kissé komikus lehet ez a látvány egy külső szemlélőnek. De hiába, aki egész életében fegyvert forgatott, az mindenféle pengével megtanul bánni, legyen szó tőrről, vagy egyszerű konyhakésről.
Vesz még mellé húst, és egy szelet kenyeret, de nem viszi túlzásba az adagot. Nem jó tele hassal gyalogolni, így csak annyit eszik, amennyi épp elűzi az éhségérzetet.*
- Bennem nem hagyott mély nyomot. Nagy, koszos, hangos és zsúfolt. Nincs rend, mondhatni káosz van, de mondjuk ez érthető, próbál talpra állni a város, többé-kevésbé talán sikerült már. Régen voltam ott, lehet most már más a helyzet.
*Írja le Artheniort, nem túl pozitív szavakkal. Inkább a kikötői népséghez húz, mint a városba.*
2997. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-11-10 10:04:29
Üzenet elküldve: 2019-11-10 10:04:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Sok hűhó...//
*Amilyen szép, kissé fagyos, de napsütéses reggelre virradt a Kikötő, a Szántóföldekre érve, valahol a délutáni órák folyamán azt tapasztalja hosszúéletűnk, hogy be van borulva az ég, s mivel ez az idő nincs a kedvencei közé betudva, eléggé elszomorodik. A fekete felleggel takart éter számára lelombozó hatású, sőt, kifejezetten valami előszeleként kezeli, ha csak nem egy viharról van szó. A záporok, zivatarok nincsenek a bús időjárások közé sorolva nála, hiszen akkor legalább történik valami, de az előttük, szélcsendben megállt állapot, kifejezetten a rosszabbak táborát erősíti. Az már biztos, hogy lassacskán itt is esni fog, szóval amint csak tud, a városba kell érnie. Egy fás ligetet már megpillantott maga előtt, ahogyan Arthenior hátsó szélét is (már ha egy településnek egyáltalán van eleje és hátulja is), de semmi több, hosszú, lankás út áll még előtte a veteményesek között húzódó, csapáshoz hasonló szekérúton, szarvasbőr csizmájának két partján pedig a távolban, takaros házacskák szépítik meg az amúgy hangulatromboló, ősz végi képet. Hiszen Raenerold annyira kedveli a telet, bár sajnos tudja, hogy a Lihanechben még szokásosnak is mondható hóesés nagy valószínűséggel ugyanúgy elmarad itt is, mint Wegtorenben. A mélynek nem is mondható, de legalább őt egy ideig foglalkoztató gondolatokon, egészen az út végéig elmereng.*
A hozzászólás írója (Raenerold Fandaron Lachornus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.11.10 10:19:48
*Amilyen szép, kissé fagyos, de napsütéses reggelre virradt a Kikötő, a Szántóföldekre érve, valahol a délutáni órák folyamán azt tapasztalja hosszúéletűnk, hogy be van borulva az ég, s mivel ez az idő nincs a kedvencei közé betudva, eléggé elszomorodik. A fekete felleggel takart éter számára lelombozó hatású, sőt, kifejezetten valami előszeleként kezeli, ha csak nem egy viharról van szó. A záporok, zivatarok nincsenek a bús időjárások közé sorolva nála, hiszen akkor legalább történik valami, de az előttük, szélcsendben megállt állapot, kifejezetten a rosszabbak táborát erősíti. Az már biztos, hogy lassacskán itt is esni fog, szóval amint csak tud, a városba kell érnie. Egy fás ligetet már megpillantott maga előtt, ahogyan Arthenior hátsó szélét is (már ha egy településnek egyáltalán van eleje és hátulja is), de semmi több, hosszú, lankás út áll még előtte a veteményesek között húzódó, csapáshoz hasonló szekérúton, szarvasbőr csizmájának két partján pedig a távolban, takaros házacskák szépítik meg az amúgy hangulatromboló, ősz végi képet. Hiszen Raenerold annyira kedveli a telet, bár sajnos tudja, hogy a Lihanechben még szokásosnak is mondható hóesés nagy valószínűséggel ugyanúgy elmarad itt is, mint Wegtorenben. A mélynek nem is mondható, de legalább őt egy ideig foglalkoztató gondolatokon, egészen az út végéig elmereng.*
A hozzászólás írója (Raenerold Fandaron Lachornus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.11.10 10:19:48
2996. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-11-09 22:36:30
Üzenet elküldve: 2019-11-09 22:36:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Relael//
*A kúrta vigasztalásba nem hall bele semmi rosszat vagy érzéketlenséget. Jobban is ért még a szavak nélküli gesztusokból, azokra pedig igénye is van. Mikor Rel megsimogatja a fejét, kicsit hátra dönti azt, mint aki többet kér. Eközben Relael úgy beszél a házasságról és a férj jelöltekről, hogy az egyenesen jókedvre deríti Fäenrot.*
- Ember, vagy bocsánat, elf legyen a talpán, aki meghódítja a kisasszonyt! Amúgy, Relael, tud valamit Eeyrről? Csak mert mindenki emlegeti, de úgy láttam, senki sem ismeri igazán. Vagy csak nem beszélnek róla. *Érdeklődése őszinte. Fogalma sincs arról, hogy bármi jobb téma lehet a családnál és a házasságnál jelenleg.*
*A kúrta vigasztalásba nem hall bele semmi rosszat vagy érzéketlenséget. Jobban is ért még a szavak nélküli gesztusokból, azokra pedig igénye is van. Mikor Rel megsimogatja a fejét, kicsit hátra dönti azt, mint aki többet kér. Eközben Relael úgy beszél a házasságról és a férj jelöltekről, hogy az egyenesen jókedvre deríti Fäenrot.*
- Ember, vagy bocsánat, elf legyen a talpán, aki meghódítja a kisasszonyt! Amúgy, Relael, tud valamit Eeyrről? Csak mert mindenki emlegeti, de úgy láttam, senki sem ismeri igazán. Vagy csak nem beszélnek róla. *Érdeklődése őszinte. Fogalma sincs arról, hogy bármi jobb téma lehet a családnál és a házasságnál jelenleg.*
2995. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-11-09 22:23:37
Üzenet elküldve: 2019-11-09 22:23:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
//Fäenro Knirin//
*Egyre gyakorlottabbá válik a felsegítésben, így rövidesen mindketten nyeregben ülnek, és folytathatják útjukat. Kicsit elszomorodik az árva gyermek történetét hallva, és nem is bír ellenállni a késztetésnek, ezért egyik kezével kedvesen megsimogatja a fiúcska fejét.*
- Rosszabb is lehetett volna.
*Erőlteti ki magából sokadik gondolkodás után. Egykoron szociálisabb alkat volt, több együttérzéssel, akkor biztos tudta volna mi okosat mondjon egy ilyen helyzetben, most viszont meglőve érzi magát. Mondhatni szerencse, hogy témát váltanak, de nem sokkal jobbra, amitől még inkább tovább szomorodik.*
- Eeyrnek hála nincs!
*Feleli megkönnyebbülést erőltetve hangjába.*
- Az kéne még! Baj a fejemre... Egyébként is a lázadáskor meghalt minden lehetséges vagyonos férfi. Nem igen van miből válogatni.
*Egyre gyakorlottabbá válik a felsegítésben, így rövidesen mindketten nyeregben ülnek, és folytathatják útjukat. Kicsit elszomorodik az árva gyermek történetét hallva, és nem is bír ellenállni a késztetésnek, ezért egyik kezével kedvesen megsimogatja a fiúcska fejét.*
- Rosszabb is lehetett volna.
*Erőlteti ki magából sokadik gondolkodás után. Egykoron szociálisabb alkat volt, több együttérzéssel, akkor biztos tudta volna mi okosat mondjon egy ilyen helyzetben, most viszont meglőve érzi magát. Mondhatni szerencse, hogy témát váltanak, de nem sokkal jobbra, amitől még inkább tovább szomorodik.*
- Eeyrnek hála nincs!
*Feleli megkönnyebbülést erőltetve hangjába.*
- Az kéne még! Baj a fejemre... Egyébként is a lázadáskor meghalt minden lehetséges vagyonos férfi. Nem igen van miből válogatni.
2994. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-11-09 17:11:59
Üzenet elküldve: 2019-11-09 17:11:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Virágom, virágom//
*Nyugodtan ballagnak a lánnyal, ha az tényleg belékarolna, s miután végig hallgatta, csak Lyna mondandójának végén szólalna meg, fordított sorrendben kezelve mindent, hiszen az a pozitív kisugárzás, ami ebből a félfajtársból sugárzik, egyszerűen elvarázsolja a hosszúéletűt. ~ Hogy tud ilyen boldog maradni annak tudatában, hogy kvázi árvának született? ~ Hihetetlen számára a történet, ugyanis ő, ha saját magából indul ki, már lassan egy teljes évszak óta siránkozik azon, hogy elpusztult az otthona.*
-Nagyon meglep, amilyen derűs a hangulatot. Ez értékelendő. *Mosolyodik a lányra.*
-Artheniorban? Biztosan jó lehetett akkor. A városi életben nekem csak egy rövid ideig volt részem, Lihanechben, de semmi egyéb. *Rázza meg a fejét. Juhar közben boldogan nyalogatná a kis Lynácska kezét, ha az hagyja. Gazdája tekintetét azonban ez nem kerüli el és rászólna az ebre.*
-Juhar, szemtelen, nem szabad! *Kissé azért elneveti magát, nem bírja megállni a csintalan bundást elnézve. Ezek után, hiába tartogattak utoljára, nehéz a témát kibontani, amit a félfajtárs kért tőle.*
-Tudod, ezt nehéz egyben tálalni. Rengeteg sok fajtája van az elfek kultúrájának is, akárcsak az embereknél van. Jelenleg Mil'Ochassban élek, de hiába erdei közösség, teljesen másmilyenek az ottaniak, mint Lombvárban, de ha kívánod, mindegyikről mesélek, csak kicsit hosszú és talán unalmas lesz. A városi elfekről meg főként nem tudok semmit: sajnos vannak olyanok, akik eldobták már az erdő szeretetét a szürke falakért, sőt, talán olyan is akad, aki jobban kedveli ezt az életmódot! *Mondja, eléggé felháborodottan, már nem, mintha a várost nézné le, csupán nem képes megérteni az ilyen gondolkodású hosszúeletűeket. Az elfek nem olyanok, mint az emberek, szerinte nekik nem ez a természetes.*
//Virágom, virágom//
*Nyugodtan ballagnak a lánnyal, ha az tényleg belékarolna, s miután végig hallgatta, csak Lyna mondandójának végén szólalna meg, fordított sorrendben kezelve mindent, hiszen az a pozitív kisugárzás, ami ebből a félfajtársból sugárzik, egyszerűen elvarázsolja a hosszúéletűt. ~ Hogy tud ilyen boldog maradni annak tudatában, hogy kvázi árvának született? ~ Hihetetlen számára a történet, ugyanis ő, ha saját magából indul ki, már lassan egy teljes évszak óta siránkozik azon, hogy elpusztult az otthona.*
-Nagyon meglep, amilyen derűs a hangulatot. Ez értékelendő. *Mosolyodik a lányra.*
-Artheniorban? Biztosan jó lehetett akkor. A városi életben nekem csak egy rövid ideig volt részem, Lihanechben, de semmi egyéb. *Rázza meg a fejét. Juhar közben boldogan nyalogatná a kis Lynácska kezét, ha az hagyja. Gazdája tekintetét azonban ez nem kerüli el és rászólna az ebre.*
-Juhar, szemtelen, nem szabad! *Kissé azért elneveti magát, nem bírja megállni a csintalan bundást elnézve. Ezek után, hiába tartogattak utoljára, nehéz a témát kibontani, amit a félfajtárs kért tőle.*
-Tudod, ezt nehéz egyben tálalni. Rengeteg sok fajtája van az elfek kultúrájának is, akárcsak az embereknél van. Jelenleg Mil'Ochassban élek, de hiába erdei közösség, teljesen másmilyenek az ottaniak, mint Lombvárban, de ha kívánod, mindegyikről mesélek, csak kicsit hosszú és talán unalmas lesz. A városi elfekről meg főként nem tudok semmit: sajnos vannak olyanok, akik eldobták már az erdő szeretetét a szürke falakért, sőt, talán olyan is akad, aki jobban kedveli ezt az életmódot! *Mondja, eléggé felháborodottan, már nem, mintha a várost nézné le, csupán nem képes megérteni az ilyen gondolkodású hosszúeletűeket. Az elfek nem olyanok, mint az emberek, szerinte nekik nem ez a természetes.*
2993. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-11-08 13:00:21
Üzenet elküldve: 2019-11-08 13:00:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Kimentve a fűtengerből//
- Így már érthető. *Mosolyogva válaszolja Szürke viselkedésére. Városi kutyusként nem tud úgy szaladgálni, mint itt kint a szabad természetben. Itt még kergetőzhet is a nyuszikkal és más állatokkal, mint minden hasonló kutya társa, csak sajnos neki feladata is van, egy vörös gnóm kisasszonyt szállítani a hátán. Most fent Éjtépő hátán már nem történhet túl nagy baj. A boka kötés ellen kissé tiltakozik a lány, de Ganer tovább folytatja a kötést és hamar végez is vele.*
- A kötés kell, hogy a bokádat egyben tartsa, amíg nem találunk egy rendes gyógyítót. *Egyáltalán nem gondolkodik semmilyen helyzet kihasználásán. Tényleg pusztán a jó szándék vezéreli és nem az önös érdekek vagy lehetőségek. Az öccse már más kérdés, ő bizonyára visszaélt volna a helyzettel, nem véletlen, hogy apjuk kitagadta a családból. Bizonyos értékek és elvek fontosabbak, mint az önös érdekek, ezt jól megtanította fiainak az idősebb gnóm apjuk. Kicsit értetlenül hallgatja az említett tábort, ahol kazalnyi furcsa dolog történt. Szerencsére nem arra készülnek visszafelé. Cil megemlít egy lehetőséget, amit Ganer eddig még nem ismert. A lány mutat is egy irányt és még hivatkozik is egy Mal nevű személyre, hogy tőle hallott egy közeli helyről amit elfek laknak. Ganer szemei felcsillannak a lehetőségen. Mindig is szerette az elf népet, nyelvüket, szokásaikat, kultúrájukat. Néhány évig lehetősége volt egy ilyen közösséggel élnie, még otthon Wegtorenben. *
- Az elfek barátságos nép, a legtöbbjük. Biztosan segítenének ellátni a bokádat is. *A szépek népe vagy hosszú életűek legtöbbje harmóniában él a természettel, ennél fogva nagy az esély, hogy találnak valakit közöttük, aki gyógyító. Mosolyogva fogadja a kutakodó kérdéseket, amik az elf falu említését követik.*
- Lázadás hírét az hallottam Wegtorenben. Azt, hogy az állapotok milyenek azt nem tudom. De ha olyan amilyennek most mondtad, akkor jobban odafigyelek majd. *A bölcs tanácsot megfogadja, ha a városba kell mennie valamiért. Egy kérdésre viszont még nem válaszolt.*
- Tanulni jöttem. Egész pontosan gyerekkorom óta érzékelek egy mindent átható és minden élőlényből sugárzó energiát. Olyasmi érzés ez, mint amikor vízben vagy és úszol. Érzékeled a feléd csapódó kisebb nagyobb hullámokat. Meg akarom érteni ezt az erőt, szeretném felhasználni, valami jóra, valami olyanra, ami a világ hasznára válik. *Nem tudja, hogy miért osztja meg az álmát egy szinte idegennel. Valahogy mégis azt érzi, hogy a lányban megbízhat. A családjában több elementarista is volt, sok nemzedékkel ezelőtt. A vérük talán most ért el Ganer-ig, hogy ezt a született képességet fejlessze és felhasználja. A lovon elég jól haladnak beszéd közben. A lombos fák árnyékából mintha valami épületet képe bontakozna ki.*
- Így már érthető. *Mosolyogva válaszolja Szürke viselkedésére. Városi kutyusként nem tud úgy szaladgálni, mint itt kint a szabad természetben. Itt még kergetőzhet is a nyuszikkal és más állatokkal, mint minden hasonló kutya társa, csak sajnos neki feladata is van, egy vörös gnóm kisasszonyt szállítani a hátán. Most fent Éjtépő hátán már nem történhet túl nagy baj. A boka kötés ellen kissé tiltakozik a lány, de Ganer tovább folytatja a kötést és hamar végez is vele.*
- A kötés kell, hogy a bokádat egyben tartsa, amíg nem találunk egy rendes gyógyítót. *Egyáltalán nem gondolkodik semmilyen helyzet kihasználásán. Tényleg pusztán a jó szándék vezéreli és nem az önös érdekek vagy lehetőségek. Az öccse már más kérdés, ő bizonyára visszaélt volna a helyzettel, nem véletlen, hogy apjuk kitagadta a családból. Bizonyos értékek és elvek fontosabbak, mint az önös érdekek, ezt jól megtanította fiainak az idősebb gnóm apjuk. Kicsit értetlenül hallgatja az említett tábort, ahol kazalnyi furcsa dolog történt. Szerencsére nem arra készülnek visszafelé. Cil megemlít egy lehetőséget, amit Ganer eddig még nem ismert. A lány mutat is egy irányt és még hivatkozik is egy Mal nevű személyre, hogy tőle hallott egy közeli helyről amit elfek laknak. Ganer szemei felcsillannak a lehetőségen. Mindig is szerette az elf népet, nyelvüket, szokásaikat, kultúrájukat. Néhány évig lehetősége volt egy ilyen közösséggel élnie, még otthon Wegtorenben. *
- Az elfek barátságos nép, a legtöbbjük. Biztosan segítenének ellátni a bokádat is. *A szépek népe vagy hosszú életűek legtöbbje harmóniában él a természettel, ennél fogva nagy az esély, hogy találnak valakit közöttük, aki gyógyító. Mosolyogva fogadja a kutakodó kérdéseket, amik az elf falu említését követik.*
- Lázadás hírét az hallottam Wegtorenben. Azt, hogy az állapotok milyenek azt nem tudom. De ha olyan amilyennek most mondtad, akkor jobban odafigyelek majd. *A bölcs tanácsot megfogadja, ha a városba kell mennie valamiért. Egy kérdésre viszont még nem válaszolt.*
- Tanulni jöttem. Egész pontosan gyerekkorom óta érzékelek egy mindent átható és minden élőlényből sugárzó energiát. Olyasmi érzés ez, mint amikor vízben vagy és úszol. Érzékeled a feléd csapódó kisebb nagyobb hullámokat. Meg akarom érteni ezt az erőt, szeretném felhasználni, valami jóra, valami olyanra, ami a világ hasznára válik. *Nem tudja, hogy miért osztja meg az álmát egy szinte idegennel. Valahogy mégis azt érzi, hogy a lányban megbízhat. A családjában több elementarista is volt, sok nemzedékkel ezelőtt. A vérük talán most ért el Ganer-ig, hogy ezt a született képességet fejlessze és felhasználja. A lovon elég jól haladnak beszéd közben. A lombos fák árnyékából mintha valami épületet képe bontakozna ki.*
2992. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-11-07 16:16:22
Üzenet elküldve: 2019-11-07 16:16:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Kimentve a fűtengerből//
- Igen, sajnos a városból ritkán mozdultunk ki *magyarázza, hogy Szürkének miért olyan nagy boldogság itta fűtengerben hemperegni, kergetőzni.
Várná, hogy Ganer további névvel, vagy nevekkel toldja meg bemutatkozását, ám mindez elmarad. Cilanney szemöldökét előbb szigorúan összevonja, de aztán magában eldönti, hogy a másik gnóm bizonyára egynevű.*
~Szegény.~
*Tulajdonképp el is rendezi magában a dilemmát.
Bár Cilanney is zavarba jön a helyzet megoldást kíván, aminek megoldása mondhatni tálcán érkezik. Hálás Ganernek, hogy nem él vissza a közelséggel, és valóban a segítő szándék hajtja látszólag. Engedi magát a ló nyergébe segíteni, s úgy lógatja a lábát féloldalra. Várakozik Ganerre, azt gondolja ő is készül felülni mögé, de a mozdulat nem erre mutat, amikor kiveszi a kendőt, s kezébe veszi a lábát. Hiába is próbálná takarni a kivillanó bokáját, mert kimondottan annak az ápolása a cél.*
- Igazán nem fontos *pillog nagyokat az okuláré mögül, miközben gondosan rendezgeti szoknyájának ráncait.*
- Jaj, nem a nyuszik miatt! Hanem mert abban a táborban egy kazal furcsa dolog történt. *A hideg is kirázza tőle, ahogy a térdre rogyott kétségbeesett mimikájú elfre gondol. Mikor készen van a bokáján a kötés, indulhatnak is. *
- Amarra mehetünk *mutat az ellenkező irányba onnan, ahonnan érkezett.* Hallottam egy városi pletykát, illetve nem én, hanem Mal hallotta a piacon *ered meg a nyelve, és lovalja bele magát a legpontosabb megfogalmazásba. Arról persze nem szól, ki az a Mal. Ez most itt mellékes.*
- Elfek lakják, azt mondta.
~Vajon Lyessal megtalálta a húgát?~
- Mégis, mire vagy kíváncsi? *csicsergi a kérdést.* A városban lázadás tört ki, bolondság ilyen díszes öltözetben végigmasírozni ott.
*Kissé tudálékos, de hát tudós létére, mi más is lehetne?*
- Vagyis ezt a medaliont, ne tedd közszemlére, ha arra jársz. *Teljes bizonyossággal és meggyőződéssel engedi szavakba bújni gondolatait, tanácsait, miközben észrevétlen túljutnak a szántón is.*
- Igen, sajnos a városból ritkán mozdultunk ki *magyarázza, hogy Szürkének miért olyan nagy boldogság itta fűtengerben hemperegni, kergetőzni.
Várná, hogy Ganer további névvel, vagy nevekkel toldja meg bemutatkozását, ám mindez elmarad. Cilanney szemöldökét előbb szigorúan összevonja, de aztán magában eldönti, hogy a másik gnóm bizonyára egynevű.*
~Szegény.~
*Tulajdonképp el is rendezi magában a dilemmát.
Bár Cilanney is zavarba jön a helyzet megoldást kíván, aminek megoldása mondhatni tálcán érkezik. Hálás Ganernek, hogy nem él vissza a közelséggel, és valóban a segítő szándék hajtja látszólag. Engedi magát a ló nyergébe segíteni, s úgy lógatja a lábát féloldalra. Várakozik Ganerre, azt gondolja ő is készül felülni mögé, de a mozdulat nem erre mutat, amikor kiveszi a kendőt, s kezébe veszi a lábát. Hiába is próbálná takarni a kivillanó bokáját, mert kimondottan annak az ápolása a cél.*
- Igazán nem fontos *pillog nagyokat az okuláré mögül, miközben gondosan rendezgeti szoknyájának ráncait.*
- Jaj, nem a nyuszik miatt! Hanem mert abban a táborban egy kazal furcsa dolog történt. *A hideg is kirázza tőle, ahogy a térdre rogyott kétségbeesett mimikájú elfre gondol. Mikor készen van a bokáján a kötés, indulhatnak is. *
- Amarra mehetünk *mutat az ellenkező irányba onnan, ahonnan érkezett.* Hallottam egy városi pletykát, illetve nem én, hanem Mal hallotta a piacon *ered meg a nyelve, és lovalja bele magát a legpontosabb megfogalmazásba. Arról persze nem szól, ki az a Mal. Ez most itt mellékes.*
- Elfek lakják, azt mondta.
~Vajon Lyessal megtalálta a húgát?~
- Mégis, mire vagy kíváncsi? *csicsergi a kérdést.* A városban lázadás tört ki, bolondság ilyen díszes öltözetben végigmasírozni ott.
*Kissé tudálékos, de hát tudós létére, mi más is lehetne?*
- Vagyis ezt a medaliont, ne tedd közszemlére, ha arra jársz. *Teljes bizonyossággal és meggyőződéssel engedi szavakba bújni gondolatait, tanácsait, miközben észrevétlen túljutnak a szántón is.*
2991. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-11-07 11:54:52
Üzenet elküldve: 2019-11-07 11:54:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Vásári menet//
*Cassy egyáltalán nem sértődékeny, egy kurtizán dolgát nagyon megnehezítené az ilyesmi. Igaz, érzelmességnek és érzékenységnek nincs híján, de munkájával kapcsolatosan nem olyan könnyű megbántani, esetleg lelkiismeretfurdalást kaphat, ha elégedetlenek vele. Lehet persze szépíteni és elfogadni, hogy mivel foglalkozik, de attól még természetes módon mindenkiben ott lehet titkon a kettős mérce, hogy mégiscsak önfeladásból, önmaga tárgyiasításából él. A felszolgálás megerőltető jellegére tett megjegyzésre vidáman felel.*
- Éppen ellenkezőleg. Engem felpezsdít, szeretek a vendégek között sürögni-forogni. Jobb, ha van mindig mit csinálni. Persze, hozzá kell szokni a talpaláshoz és cipekedéshez, de hamar kialakul az állóképesség, és aztán már észre sem veszed, hogy eltelt a nap. Harcosként bizonyosan te is szinten tartod az erőnléted, és már nem is érzed a fegyverek súlyát úgy, mint mikor először vetted kezedbe, vagy nem fáradsz el olyan hamar a gyakorlatok során.
*Elhal a gyermeki lélek boncolgatásának témája, Cassy tapintatból nem fejtegeti tovább, nem tudja, hogy milyen érzéseket keltene Reyben, ha folytatná. Ha rajta múlna, ő szeretettel venné körbe azt a kislányt, aki Rey volt egykor, és akit valószínűleg bántottak. De akkor talán nem lenne az az erős és megközelíthetetlen nő, akivé érett, úgyhogy nehéz lenne eldönteni, jót tenne-e vele. Nem akarja Wrexant sem kihagyni a társalgásból, már egy ideje csendesen baktat mellettük. Úgy gondolja, ezek a dolgok nem érdeklik, ezért vált témát és kérdezi ismerőseiről. Önkéntelenül mosolyog, míg hallgatja, miképpen vették körül kollégái, de persze gúnynak nyoma sincs az arcán, csupán szelíd melegségnek.*
- Boszorkány?
*Szalad fel a szemöldöke, és Reyre is odapillant, vajon ő tudja-e, kiről van szó, hiszen szintén az asztalnál ült.*
- Kire gondolsz?
*Fordul vissza a fiúhoz kíváncsian, ha nem kap választ. Aztán elcsíp még egy információmorzsát a fiú múltjából, amire visszakérdez.*
- Szóval akkor te is jártál már Artheniorban? Ezek szerint csak nekem lesz újdonság.
*Jegyzi meg restelkedő mosollyal, és elhatározza, hogy majd igyekszik nem sokat ámulni és céltalanul nézelődni. A visszakérdezésre visszazökken a jelenbe.*
- Ó, hogy én? Néhány évvel ezelőtt jöttem át Wegtorenből. Ott is egy bordélyban dolgoztam. Egy kicsit más volt, mint a Sellőház, impulzívabb, nem ilyen elegáns. Itt jobban érzem magam.
*Észreveszi, hogy Rey felhúzza a csuklyát, de szerencsére nem elhatárolódása és magába fordulása jeleként. Tetszik neki a cinkos pillantás és a színészi játék azért is, mert Rey ezzel egy kicsit jobban kinyílik. De sejti, hogy az edzésben izzadó és izmaikat megfeszítő férfiak bámulása megint olyan téma, ami Wrexan érdeklődésén kívül esik, ezért visszafogja magát, hogy tovább görgesse a gondolatot. Megbeszélik hát a bevásárlási teendőket, a maga részéről is szívesen venne valamit, ha már a piacra mennek. Lehet, hogy társainak mégiscsak szüksége lesz némi toleranciára, ha Cassy megtorpan egy-egy standnál nézelődni és végigtapogatni a portékákat.*
- És a ló!
*Teszi hozzá derűsen a sorhoz, ugyanis annak megvétele nagyon kedvére való, várakozással néz elébe. A Rey által mutatott fára azonnal rábólint.*
- Tökéletes! Mintha csak arra várna, hogy a megfáradt vándorok megpihenjenek terebélyes lombja alatt.
*Figyelembe véve, hogy a fény zavarja Reyt, az árnyékosabb oldalra vonul és az ősziesen sárgállni kezdő fűben foglal helyet, ami halkan susogva hajladozik a szellőtől. Ha Wrexan leteszi az elemózsiás táskát, akkor Cassy jobb kezét lehetőleg kímélve, inkább bal kezét használva kibontja. Kivesz egy összehajtott, kockás terítőt, majd Reynek adja.*
- Megtennéd, hogy leteríted középre?
*Aztán előkerül egy-egy kendőbe csavarva szelelt sajt és egészben hagyott cipó. Utóbbit Wrexannak nyújtja, majd egy kést is.*
- Te pedig segítenél felvágni?
*Előkerül néhány kisebb szeletben kirántott csirkefalat, hogy a hús se hiányozzon, s akad még néhány édes-roppanós paprika és csípős zöldpaprika. Akinek kedve van, haraphat, aki szeretné, szeletelhet a késsel, Cassy szívesen veszi magához egészben az édeset.*
- Van még néhány szem alma is, ha szeretnétek. De meghagyhatjuk a visszaútra.
*Két vizes kulacsuk is van kisebb méretű bádogpoharakkal. A sok gyaloglás, a környezetváltozás egészen meghozta Cassy étvágyát, nem rest nekilátni.*
- Olyan régen piknikeztem, nem is emlékszem rá…
*Somolyog nosztalgikusan, egy kicsit szomorúan. Valójában felsejlik benne az emlék, csak inkább félreteszi és falatozik tovább.*
- Milyen Arthenior?
A hozzászólás írója (Cahress Damastant) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.11.07 11:58:51
*Cassy egyáltalán nem sértődékeny, egy kurtizán dolgát nagyon megnehezítené az ilyesmi. Igaz, érzelmességnek és érzékenységnek nincs híján, de munkájával kapcsolatosan nem olyan könnyű megbántani, esetleg lelkiismeretfurdalást kaphat, ha elégedetlenek vele. Lehet persze szépíteni és elfogadni, hogy mivel foglalkozik, de attól még természetes módon mindenkiben ott lehet titkon a kettős mérce, hogy mégiscsak önfeladásból, önmaga tárgyiasításából él. A felszolgálás megerőltető jellegére tett megjegyzésre vidáman felel.*
- Éppen ellenkezőleg. Engem felpezsdít, szeretek a vendégek között sürögni-forogni. Jobb, ha van mindig mit csinálni. Persze, hozzá kell szokni a talpaláshoz és cipekedéshez, de hamar kialakul az állóképesség, és aztán már észre sem veszed, hogy eltelt a nap. Harcosként bizonyosan te is szinten tartod az erőnléted, és már nem is érzed a fegyverek súlyát úgy, mint mikor először vetted kezedbe, vagy nem fáradsz el olyan hamar a gyakorlatok során.
*Elhal a gyermeki lélek boncolgatásának témája, Cassy tapintatból nem fejtegeti tovább, nem tudja, hogy milyen érzéseket keltene Reyben, ha folytatná. Ha rajta múlna, ő szeretettel venné körbe azt a kislányt, aki Rey volt egykor, és akit valószínűleg bántottak. De akkor talán nem lenne az az erős és megközelíthetetlen nő, akivé érett, úgyhogy nehéz lenne eldönteni, jót tenne-e vele. Nem akarja Wrexant sem kihagyni a társalgásból, már egy ideje csendesen baktat mellettük. Úgy gondolja, ezek a dolgok nem érdeklik, ezért vált témát és kérdezi ismerőseiről. Önkéntelenül mosolyog, míg hallgatja, miképpen vették körül kollégái, de persze gúnynak nyoma sincs az arcán, csupán szelíd melegségnek.*
- Boszorkány?
*Szalad fel a szemöldöke, és Reyre is odapillant, vajon ő tudja-e, kiről van szó, hiszen szintén az asztalnál ült.*
- Kire gondolsz?
*Fordul vissza a fiúhoz kíváncsian, ha nem kap választ. Aztán elcsíp még egy információmorzsát a fiú múltjából, amire visszakérdez.*
- Szóval akkor te is jártál már Artheniorban? Ezek szerint csak nekem lesz újdonság.
*Jegyzi meg restelkedő mosollyal, és elhatározza, hogy majd igyekszik nem sokat ámulni és céltalanul nézelődni. A visszakérdezésre visszazökken a jelenbe.*
- Ó, hogy én? Néhány évvel ezelőtt jöttem át Wegtorenből. Ott is egy bordélyban dolgoztam. Egy kicsit más volt, mint a Sellőház, impulzívabb, nem ilyen elegáns. Itt jobban érzem magam.
*Észreveszi, hogy Rey felhúzza a csuklyát, de szerencsére nem elhatárolódása és magába fordulása jeleként. Tetszik neki a cinkos pillantás és a színészi játék azért is, mert Rey ezzel egy kicsit jobban kinyílik. De sejti, hogy az edzésben izzadó és izmaikat megfeszítő férfiak bámulása megint olyan téma, ami Wrexan érdeklődésén kívül esik, ezért visszafogja magát, hogy tovább görgesse a gondolatot. Megbeszélik hát a bevásárlási teendőket, a maga részéről is szívesen venne valamit, ha már a piacra mennek. Lehet, hogy társainak mégiscsak szüksége lesz némi toleranciára, ha Cassy megtorpan egy-egy standnál nézelődni és végigtapogatni a portékákat.*
- És a ló!
*Teszi hozzá derűsen a sorhoz, ugyanis annak megvétele nagyon kedvére való, várakozással néz elébe. A Rey által mutatott fára azonnal rábólint.*
- Tökéletes! Mintha csak arra várna, hogy a megfáradt vándorok megpihenjenek terebélyes lombja alatt.
*Figyelembe véve, hogy a fény zavarja Reyt, az árnyékosabb oldalra vonul és az ősziesen sárgállni kezdő fűben foglal helyet, ami halkan susogva hajladozik a szellőtől. Ha Wrexan leteszi az elemózsiás táskát, akkor Cassy jobb kezét lehetőleg kímélve, inkább bal kezét használva kibontja. Kivesz egy összehajtott, kockás terítőt, majd Reynek adja.*
- Megtennéd, hogy leteríted középre?
*Aztán előkerül egy-egy kendőbe csavarva szelelt sajt és egészben hagyott cipó. Utóbbit Wrexannak nyújtja, majd egy kést is.*
- Te pedig segítenél felvágni?
*Előkerül néhány kisebb szeletben kirántott csirkefalat, hogy a hús se hiányozzon, s akad még néhány édes-roppanós paprika és csípős zöldpaprika. Akinek kedve van, haraphat, aki szeretné, szeletelhet a késsel, Cassy szívesen veszi magához egészben az édeset.*
- Van még néhány szem alma is, ha szeretnétek. De meghagyhatjuk a visszaútra.
*Két vizes kulacsuk is van kisebb méretű bádogpoharakkal. A sok gyaloglás, a környezetváltozás egészen meghozta Cassy étvágyát, nem rest nekilátni.*
- Olyan régen piknikeztem, nem is emlékszem rá…
*Somolyog nosztalgikusan, egy kicsit szomorúan. Valójában felsejlik benne az emlék, csak inkább félreteszi és falatozik tovább.*
- Milyen Arthenior?
A hozzászólás írója (Cahress Damastant) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.11.07 11:58:51
2990. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-11-06 19:06:55
Üzenet elküldve: 2019-11-06 19:06:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Vásári menet//
* Tovább folytatja a bámészkodást, amíg olyan dolgokról folyik a szó, amibe érdemileg nem igazán tudna beleszólni. De őt sem felejti el az arany hajú lány. Most rajta a sor, hogy beszéljen. Kérdések özöne zúdul rá, amiket szépen sorban válaszol meg.*
– Ó, hogy én? Hát elsőnek Ralas Úrral találkoztam, aki munkát ajánlott nekem. Azután Maydeleine kisasszony adott nekem új ruhát. Aztán mikor befejeztük az edző termet, akkor megismerkedtem Zammiria kisasszonnyal. Aztán este még azokkal, akik az asztalnál voltak. Főleg Khullal, mert vele még beszélgettünk egy kicsit. Meg az a boszorkány is ott van még.* A boszorkány szót különösen óvatosan ejti ki. Összeszedi magát, mert elkalandozott egy kicsit.*
– Bányász voltam Pirtianesben, de el kellett jönnöm és itt kötöttem ki. A városban mondták, hogy itt lenne munka, így hát lejöttem a kikötőbe.* Ezzel elégé összesűrítette a dolgokat, de amíg nem kezdik el, faggatni, addig nem mond többet. Inkább ő kérdez vissza, ha már erről beszélnek.*
– És te, hogy kerültél a Sellőbe?*Az edző teremről jut neki is eszébe, hogy még van Darellddel ott egy kis dolga. Kíváncsi, hogy mennyire fog bírni a kidobóval egy kiadós birkózásban. A festék vásárlás kapcsán pozitív visszajelzést kap. Szóval ha marad rá keret, akkor még lehet róla szó. Ez neki pont elég is.*
– Rendben. Természetesen előbb a mész, meg a szekér.* A bútorok ezek szerint rendben lesznek, mert már több irányból hallotta, hogy az előző tulajnak jó ízlése volt. Szóba kerül az evés is. Rey talál is alkalmas helyet hozzá. Wrexan részéről mindegy lenne, hogy hol esznek, ezért is bízza a többiekre ezt a dolgot. Márpedig úgy néz ki, hogy a mélységi is hasonló véleményen van.*
– Nekem mindegy, hogy hol állunk meg.* Úgy látszik a döntés Cassyre hárul.*
* Tovább folytatja a bámészkodást, amíg olyan dolgokról folyik a szó, amibe érdemileg nem igazán tudna beleszólni. De őt sem felejti el az arany hajú lány. Most rajta a sor, hogy beszéljen. Kérdések özöne zúdul rá, amiket szépen sorban válaszol meg.*
– Ó, hogy én? Hát elsőnek Ralas Úrral találkoztam, aki munkát ajánlott nekem. Azután Maydeleine kisasszony adott nekem új ruhát. Aztán mikor befejeztük az edző termet, akkor megismerkedtem Zammiria kisasszonnyal. Aztán este még azokkal, akik az asztalnál voltak. Főleg Khullal, mert vele még beszélgettünk egy kicsit. Meg az a boszorkány is ott van még.* A boszorkány szót különösen óvatosan ejti ki. Összeszedi magát, mert elkalandozott egy kicsit.*
– Bányász voltam Pirtianesben, de el kellett jönnöm és itt kötöttem ki. A városban mondták, hogy itt lenne munka, így hát lejöttem a kikötőbe.* Ezzel elégé összesűrítette a dolgokat, de amíg nem kezdik el, faggatni, addig nem mond többet. Inkább ő kérdez vissza, ha már erről beszélnek.*
– És te, hogy kerültél a Sellőbe?*Az edző teremről jut neki is eszébe, hogy még van Darellddel ott egy kis dolga. Kíváncsi, hogy mennyire fog bírni a kidobóval egy kiadós birkózásban. A festék vásárlás kapcsán pozitív visszajelzést kap. Szóval ha marad rá keret, akkor még lehet róla szó. Ez neki pont elég is.*
– Rendben. Természetesen előbb a mész, meg a szekér.* A bútorok ezek szerint rendben lesznek, mert már több irányból hallotta, hogy az előző tulajnak jó ízlése volt. Szóba kerül az evés is. Rey talál is alkalmas helyet hozzá. Wrexan részéről mindegy lenne, hogy hol esznek, ezért is bízza a többiekre ezt a dolgot. Márpedig úgy néz ki, hogy a mélységi is hasonló véleményen van.*
– Nekem mindegy, hogy hol állunk meg.* Úgy látszik a döntés Cassyre hárul.*
2989. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-11-06 00:27:55
Üzenet elküldve: 2019-11-06 00:27:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Vásári menet //
*Szerencsére Cassy nem veszi zokon a Sellőkre tett megjegyzését, hiszen Rey egyáltalán nem bántó szónak szánta, hangjában sem volt semmi él. Viszont utólag rájött, hogy lehet még sem kellett volna szólalnia, de hát az egyszer kimondott szó olyan, mint az elhajított tőr. Megállítani nem lehet, csak reménykedni, hogy célt téveszt.*
-Persze, a fél szolgálás is megerőltető lehet egész nap.
*Próbál egy halk megjegyzéssel szépíteni, majd úgy dönt, inkább hagyja a témát.
Az elf még tesz pár megjegyzést a sérült gyereklélek veszélyeire, amit Rey az előbbi megjegyzéseihez hasonlóan szintén nem igazán ért, és nem tűnik fel neki a lány hirtelen hallgatása, sem az, hogy esetleg pont Rey miatt hallgatott el, és talán még sajnálatot is érez a mélységi iránt.
Ezért továbbra sem fűz hozzá értelmes megjegyzést, csak flegmán megvonja a vállát. *
~Ez is egy nézőpont, el kell fogadni. ~
*Majd önkéntelenül bekúszik az agyába egy nem várt gondolat, de igyekszik gyorsan eltüntetni, mert feleslegesnek és értelmetlennek találja a rajta való elmélkedést. *
~Vajon engem is sérültnek tart? ~
*Közben lassan ritkulnak a fák, és egy kevés séta után eléjük tárul a szántóföldek tisztán átlátható síksága. Itt már az út is szélesebb, a nap pedig erősebben süt, hiszen kevesebb az árnyékot adó fa. Ez nem igazán tetszik a nőnek, így még inkább arcába húzza a fekete csuklyát.
Cassy kacsintására egy élesebb, akár kihívó ám is nevezhető mosollyal válaszol. *
-Biztos akad ott látnivaló...
*Alig észrevehetően még a szája szélét is megnyalja, bár ez inkább színészet, hiszen jobban belegondolva nincs senki a csapatból, akinek a látványa ilyen reakciót váltana ki belőle.*
-Valahol itt jó lesz?
*Néz körbe, és megállapodik a szeme egy árnyékot adó, magányos, öregebb fán az út szélénél. A döntést a többiekre bízza, elvégre ő csak egy kísérő testőr. *
*Szerencsére Cassy nem veszi zokon a Sellőkre tett megjegyzését, hiszen Rey egyáltalán nem bántó szónak szánta, hangjában sem volt semmi él. Viszont utólag rájött, hogy lehet még sem kellett volna szólalnia, de hát az egyszer kimondott szó olyan, mint az elhajított tőr. Megállítani nem lehet, csak reménykedni, hogy célt téveszt.*
-Persze, a fél szolgálás is megerőltető lehet egész nap.
*Próbál egy halk megjegyzéssel szépíteni, majd úgy dönt, inkább hagyja a témát.
Az elf még tesz pár megjegyzést a sérült gyereklélek veszélyeire, amit Rey az előbbi megjegyzéseihez hasonlóan szintén nem igazán ért, és nem tűnik fel neki a lány hirtelen hallgatása, sem az, hogy esetleg pont Rey miatt hallgatott el, és talán még sajnálatot is érez a mélységi iránt.
Ezért továbbra sem fűz hozzá értelmes megjegyzést, csak flegmán megvonja a vállát. *
~Ez is egy nézőpont, el kell fogadni. ~
*Majd önkéntelenül bekúszik az agyába egy nem várt gondolat, de igyekszik gyorsan eltüntetni, mert feleslegesnek és értelmetlennek találja a rajta való elmélkedést. *
~Vajon engem is sérültnek tart? ~
*Közben lassan ritkulnak a fák, és egy kevés séta után eléjük tárul a szántóföldek tisztán átlátható síksága. Itt már az út is szélesebb, a nap pedig erősebben süt, hiszen kevesebb az árnyékot adó fa. Ez nem igazán tetszik a nőnek, így még inkább arcába húzza a fekete csuklyát.
Cassy kacsintására egy élesebb, akár kihívó ám is nevezhető mosollyal válaszol. *
-Biztos akad ott látnivaló...
*Alig észrevehetően még a szája szélét is megnyalja, bár ez inkább színészet, hiszen jobban belegondolva nincs senki a csapatból, akinek a látványa ilyen reakciót váltana ki belőle.*
-Valahol itt jó lesz?
*Néz körbe, és megállapodik a szeme egy árnyékot adó, magányos, öregebb fán az út szélénél. A döntést a többiekre bízza, elvégre ő csak egy kísérő testőr. *
2988. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-11-05 18:58:15
Üzenet elküldve: 2019-11-05 18:58:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Arja (meg Graril) és a démonölő íj //
*A szántóföldek felé veszik az útjukat. Mindenütt szépen megművelt földterület helyezkedik el ahol járnak. Graril az óvatosabb fajta emberekhez tartozik, bár nem azért fizeti, hogy gondolkodjon annyi esze van, hogy tudja nem szabad mindenbe azonnal belecsapni, szükséges a gondos tervezés.*
- Nem hiszem, hogy találunk fogadót, de talán egy tanyára bekérezkedhetünk, ha úgy van, ott hátha ismerik ezt a kovácsot, ki tudja lehet nemcsak fegyvereket, de ekevasat, vagy szerszámokat is készít az itteni gazdáknak.*-mondja a férfi, majd szapora ügetésekkel a lány mellett terem.*
- Nem vagyok jó a névadásban, adj mind a kettőnek te nevet.*-mondja mosolyogva férfi, és közben tovább tartanak a puszta felé.*
*A szántóföldek felé veszik az útjukat. Mindenütt szépen megművelt földterület helyezkedik el ahol járnak. Graril az óvatosabb fajta emberekhez tartozik, bár nem azért fizeti, hogy gondolkodjon annyi esze van, hogy tudja nem szabad mindenbe azonnal belecsapni, szükséges a gondos tervezés.*
- Nem hiszem, hogy találunk fogadót, de talán egy tanyára bekérezkedhetünk, ha úgy van, ott hátha ismerik ezt a kovácsot, ki tudja lehet nemcsak fegyvereket, de ekevasat, vagy szerszámokat is készít az itteni gazdáknak.*-mondja a férfi, majd szapora ügetésekkel a lány mellett terem.*
- Nem vagyok jó a névadásban, adj mind a kettőnek te nevet.*-mondja mosolyogva férfi, és közben tovább tartanak a puszta felé.*
2987. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-11-05 09:17:54
Üzenet elküldve: 2019-11-05 09:17:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
// Arja (meg Graril) és a démonölő íj //
*Arja a férfira pillant, és elgondolkodik a dolgon, egy pillanatig maga elé bámulva. Akárhogy igyekeznek, mire átvágnak a szántókon, és bevehetik magukat a pusztába, késő délután lesz.
De nem szívesen vesztegetne el egy egész napot, az az igazság.*
- Majd meglátjuk. Ha találunk valami fogadót, akkor akár ott is tölthetjük az éjszakát. *von vállat, mert Arja szíve szerint általában inkább az ösztöneire hallgat, sokszor csak az utolsó pillanatban dönt, és nem az a mániákus tervezgető, ez az életkorából is adódik. De ez a fajta érzékenysége sokszor megsegítette már, mindenesetre inkább többször sült el jól, mint rosszul, még ha néha őrületbe ejtette is ezzel a környezetét.
~Ott még kérdezősködhetünk is.~ tűnődik.*
- De most aztán vegyük szaporára! *mondja, és ha nem is vágtára, de kitartó, gyors ügetésre ösztökéli a kis kancát.*
- Nem kérdeztük meg a nevét! *kiáltja hátra, ahogy megugrik vele a ló. És még valami eszébe jut.*
- Annak se tudom a nevét! Elnevezheted, ha akarod, és ha van valami jó ötleted! *kiabálja, ha a férfi lemaradt volna, ha meg felzárkózik mellé, akkor épp csak annyira mondja hangosan, hogy biztosan meghallja.
Így aztán a lovak nevein való ötleteléssel el is tölthetik közben az időt, ahogy a folyó mellett felfelé haladnak a szántóföldek északi részén.
~Szellő? Szélvész? neem.~*
- Hogy hívnak, kincsem? *paskolja meg a kis ló nyakát előrehajolva, ahogy az vidám ügetésben rója az utat alatta, de persze választ nem kap a kérdésre, pedig Arja valószínű azon sem lepődne meg, ha a ló visszaszólna.*
*Arja a férfira pillant, és elgondolkodik a dolgon, egy pillanatig maga elé bámulva. Akárhogy igyekeznek, mire átvágnak a szántókon, és bevehetik magukat a pusztába, késő délután lesz.
De nem szívesen vesztegetne el egy egész napot, az az igazság.*
- Majd meglátjuk. Ha találunk valami fogadót, akkor akár ott is tölthetjük az éjszakát. *von vállat, mert Arja szíve szerint általában inkább az ösztöneire hallgat, sokszor csak az utolsó pillanatban dönt, és nem az a mániákus tervezgető, ez az életkorából is adódik. De ez a fajta érzékenysége sokszor megsegítette már, mindenesetre inkább többször sült el jól, mint rosszul, még ha néha őrületbe ejtette is ezzel a környezetét.
~Ott még kérdezősködhetünk is.~ tűnődik.*
- De most aztán vegyük szaporára! *mondja, és ha nem is vágtára, de kitartó, gyors ügetésre ösztökéli a kis kancát.*
- Nem kérdeztük meg a nevét! *kiáltja hátra, ahogy megugrik vele a ló. És még valami eszébe jut.*
- Annak se tudom a nevét! Elnevezheted, ha akarod, és ha van valami jó ötleted! *kiabálja, ha a férfi lemaradt volna, ha meg felzárkózik mellé, akkor épp csak annyira mondja hangosan, hogy biztosan meghallja.
Így aztán a lovak nevein való ötleteléssel el is tölthetik közben az időt, ahogy a folyó mellett felfelé haladnak a szántóföldek északi részén.
~Szellő? Szélvész? neem.~*
- Hogy hívnak, kincsem? *paskolja meg a kis ló nyakát előrehajolva, ahogy az vidám ügetésben rója az utat alatta, de persze választ nem kap a kérdésre, pedig Arja valószínű azon sem lepődne meg, ha a ló visszaszólna.*
2986. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-11-04 14:44:53
Üzenet elküldve: 2019-11-04 14:44:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Mézédes//
*Dren a nagy hős. Egy igazi lovag. Az a fajta akiről nagy legendák szólnak. Most is megmentette a dinnyét és elkerülte a bajt. Szorosan fogja a zsákmányát és szélesen vigyorog mikor kiabálást hall. A vörös az. Ez tagadhatatlan. Hirtelen megáll és néz visszafelé kezében a dinnyével. Reszket a lába és nem akar visszamenni. De mi van ha a medvedémonkutya elkapta a lányt. Mondjuk mit tehet. Átdobja a macskát hátha az elkapja a kutyát. De mi van ha akkor a kutya őrá is rátámad? Vagy ha a lánynak már annyi? Nem várt túl sokat. Kétségek közt toporog és nem tudja fusson, vagy menjen, vagy macskát zaklasson.*
*Dren a nagy hős. Egy igazi lovag. Az a fajta akiről nagy legendák szólnak. Most is megmentette a dinnyét és elkerülte a bajt. Szorosan fogja a zsákmányát és szélesen vigyorog mikor kiabálást hall. A vörös az. Ez tagadhatatlan. Hirtelen megáll és néz visszafelé kezében a dinnyével. Reszket a lába és nem akar visszamenni. De mi van ha a medvedémonkutya elkapta a lányt. Mondjuk mit tehet. Átdobja a macskát hátha az elkapja a kutyát. De mi van ha akkor a kutya őrá is rátámad? Vagy ha a lánynak már annyi? Nem várt túl sokat. Kétségek közt toporog és nem tudja fusson, vagy menjen, vagy macskát zaklasson.*
2985. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-11-04 14:10:39
Üzenet elküldve: 2019-11-04 14:10:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//Mézédes//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Már éppen kezdett örülni, hogy a dinnye is megvan, átért épségben a túloldalra és ők is hamarosan már mind a ketten az erdőben, de legalább a nyílt terepen lesznek, mikor hatalmas reccsenéssel adja meg magát a kerítés. Persze pont akkor, mikor még a fél fele a kerítés ezen oldalán lóbálja magát, de még reménykedik, egészen addig, míg meg nem érzi a kutya fogait a bőrén.*
-ÁÁu! AZT A KURVA ANYÁDAT! TAKARODJ! *Kiált fel, majd el is csitul, mert ennél már jobban szinte magára se tudná vonni a figyelmet, talán csak ha fennhangon hirdetné, hogy igen, itt van erre jöjjenek. Érzi, hogy a kutya igen izmos, de két kezével a kerítés tetejébe kapaszkodik, majd a szabad lábával hátra rúg, hátha eltalálja az eb fejét, hogy eressze, ami talán épp elég arra, hogy meglógjon. ~Persze az a mitugrász meg már itt sincsen! ~*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Már éppen kezdett örülni, hogy a dinnye is megvan, átért épségben a túloldalra és ők is hamarosan már mind a ketten az erdőben, de legalább a nyílt terepen lesznek, mikor hatalmas reccsenéssel adja meg magát a kerítés. Persze pont akkor, mikor még a fél fele a kerítés ezen oldalán lóbálja magát, de még reménykedik, egészen addig, míg meg nem érzi a kutya fogait a bőrén.*
-ÁÁu! AZT A KURVA ANYÁDAT! TAKARODJ! *Kiált fel, majd el is csitul, mert ennél már jobban szinte magára se tudná vonni a figyelmet, talán csak ha fennhangon hirdetné, hogy igen, itt van erre jöjjenek. Érzi, hogy a kutya igen izmos, de két kezével a kerítés tetejébe kapaszkodik, majd a szabad lábával hátra rúg, hátha eltalálja az eb fejét, hogy eressze, ami talán épp elég arra, hogy meglógjon. ~Persze az a mitugrász meg már itt sincsen! ~*
2984. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-11-04 01:12:37
Üzenet elküldve: 2019-11-04 01:12:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Vissza a Sellőért//
*A falu elhagyása, nem csökkentette az ellenérzéseit a helyiek irányába, de nem is kezd neki gyújtogatni azoknál, akik esetleg utána köptek. Van jobb dolga, is mint bolond emberekkel törődnie. Mady biztos halálra idegeskedi magát. Dreyia meg épp utazik felé bár lassan pihenőt tart, maga és a hátasa miatt is. Nem lenne pozitív a mérleg, ha kidől alóla a lova. A Tharg birtokot elhagyva, a szántóföldeken halad át. Egy egyszerű tanyánál meg áll és némi vizet és élelmet kér a gazdától, avagy gazdasszonytól, némi ígéretért cserébe hogy amint végeztek már ott sincs. Nem fog összeakaszkodni senkivel, nem fosztogató csapattal utazik, és nem is áll kézre neki az az élet. Csendesen nézi a tanya életét, ahogy gyerekek rohangásznak, és a felnőttek dolgoznak. Amint a lova evett, ivott és némileg kipihente magát, újra útra keltek. Az izmai már koránt sem sajogtak annyira, mint az első alkalommal, így végre élvezetesebbé vált az utazás.*
- Irány Arthenior közelébe, kezd hosszúra nyúlni ez a kaland.
*A falu elhagyása, nem csökkentette az ellenérzéseit a helyiek irányába, de nem is kezd neki gyújtogatni azoknál, akik esetleg utána köptek. Van jobb dolga, is mint bolond emberekkel törődnie. Mady biztos halálra idegeskedi magát. Dreyia meg épp utazik felé bár lassan pihenőt tart, maga és a hátasa miatt is. Nem lenne pozitív a mérleg, ha kidől alóla a lova. A Tharg birtokot elhagyva, a szántóföldeken halad át. Egy egyszerű tanyánál meg áll és némi vizet és élelmet kér a gazdától, avagy gazdasszonytól, némi ígéretért cserébe hogy amint végeztek már ott sincs. Nem fog összeakaszkodni senkivel, nem fosztogató csapattal utazik, és nem is áll kézre neki az az élet. Csendesen nézi a tanya életét, ahogy gyerekek rohangásznak, és a felnőttek dolgoznak. Amint a lova evett, ivott és némileg kipihente magát, újra útra keltek. Az izmai már koránt sem sajogtak annyira, mint az első alkalommal, így végre élvezetesebbé vált az utazás.*
- Irány Arthenior közelébe, kezd hosszúra nyúlni ez a kaland.
2983. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-11-03 18:20:59
Üzenet elküldve: 2019-11-03 18:20:59
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Mézédes//
*A kutya acsargó hangja egy időre megreked az alacsonyabb kerítés környékén. A kapu, a deszkák nyikorogva, recsegve panaszkodnak, ahogy a súlyos állat minden erejét bevetve ugrik nekik újra, és újra, de azok töretlenül tartják magukat. Az állat ahelyett, hogy feladná még dühösebbé válik, és fogaival megkísérli szétszedi a deszkákat. Ezzel sem jár sikerrel, ezért ásni is nekikezd, de rájön, hogy az túl lassú.
Vérszomjasan, türelmetlenül kezd el körözni, fel-le sétál a kerítés mentén, miközben a dinnyével már úton is van az egyik bűnelkövető. A kerítést bámulva hátrálni kezd, közben tovább ugat, ami már nem csak a ház lakóit, de a környéket is kezdi felverni, mind más kutyák formájában, mind ablakokban megjelenő gyertyafénnyel.
Az agyaros, termetes eb nekifeszülve tesz pár nagyobb lépést, majd elrugaszkodva átverekszi magát az alacsony kerítés, hátsó lábaival lendítve át termetes testét. Még szinte a földre sem érkezik, de már kapar, hogy minél hamarabb közelítse meg a célpontot, aki jelen esetben a magára hagyott YIlanda. A félvér lány már majdnem át is jutott a kerítésen, már csak egy utolsó lökés kellene, hogy átlendüljön, de elkésik vele.
A fogak csattannak, de szerencséjére nem teljesen lábába, többnyire a nadrágja szövetét harapva, és csak kisebb részben bőrét marva. A kutya erős fejmozdulatokat téve, és egész testének izmait bevetve próbálja lecibálni onnan a lányt, aki egyelőre tud kapaszkodni, és tudja valamelyest tartani magát.*
*A kutya acsargó hangja egy időre megreked az alacsonyabb kerítés környékén. A kapu, a deszkák nyikorogva, recsegve panaszkodnak, ahogy a súlyos állat minden erejét bevetve ugrik nekik újra, és újra, de azok töretlenül tartják magukat. Az állat ahelyett, hogy feladná még dühösebbé válik, és fogaival megkísérli szétszedi a deszkákat. Ezzel sem jár sikerrel, ezért ásni is nekikezd, de rájön, hogy az túl lassú.
Vérszomjasan, türelmetlenül kezd el körözni, fel-le sétál a kerítés mentén, miközben a dinnyével már úton is van az egyik bűnelkövető. A kerítést bámulva hátrálni kezd, közben tovább ugat, ami már nem csak a ház lakóit, de a környéket is kezdi felverni, mind más kutyák formájában, mind ablakokban megjelenő gyertyafénnyel.
Az agyaros, termetes eb nekifeszülve tesz pár nagyobb lépést, majd elrugaszkodva átverekszi magát az alacsony kerítés, hátsó lábaival lendítve át termetes testét. Még szinte a földre sem érkezik, de már kapar, hogy minél hamarabb közelítse meg a célpontot, aki jelen esetben a magára hagyott YIlanda. A félvér lány már majdnem át is jutott a kerítésen, már csak egy utolsó lökés kellene, hogy átlendüljön, de elkésik vele.
A fogak csattannak, de szerencséjére nem teljesen lábába, többnyire a nadrágja szövetét harapva, és csak kisebb részben bőrét marva. A kutya erős fejmozdulatokat téve, és egész testének izmait bevetve próbálja lecibálni onnan a lányt, aki egyelőre tud kapaszkodni, és tudja valamelyest tartani magát.*
2982. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-11-03 16:03:36
Üzenet elküldve: 2019-11-03 16:03:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Építészek//
*Az erdő fáit lassan felváltják a szántóföldek és tanyák.*
-Igen. Nyugalmas, csendes. Egy kis tanya kell, egy kis föld, néhány állat és kész a tökéletes élet. Csak termesztem a növényeket, nevelgetem az állatokat, vannak itt kisebb falvak, itt van Arthenior is. Nem vagy egyedül hiszen vannak szomszédok, a város is közel van. Ez lenne az aranyélet. Mármint számomra.
*Fejti ki elképzelését és egy kicsit mintha talán az álmait, jövőképét is, talán még arra is lehet következtetni, hogy azért megy az építkezésre, hogy a kapott fizetséget egy kis ház és föld megvételére tegye félre.*
*Az erdő fáit lassan felváltják a szántóföldek és tanyák.*
-Igen. Nyugalmas, csendes. Egy kis tanya kell, egy kis föld, néhány állat és kész a tökéletes élet. Csak termesztem a növényeket, nevelgetem az állatokat, vannak itt kisebb falvak, itt van Arthenior is. Nem vagy egyedül hiszen vannak szomszédok, a város is közel van. Ez lenne az aranyélet. Mármint számomra.
*Fejti ki elképzelését és egy kicsit mintha talán az álmait, jövőképét is, talán még arra is lehet következtetni, hogy azért megy az építkezésre, hogy a kapott fizetséget egy kis ház és föld megvételére tegye félre.*
2981. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-11-03 13:57:12
Üzenet elküldve: 2019-11-03 13:57:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Virágom, virágom//
*Sajnálatot, vagy szánalmat érez ki Gwaandril pillantásából, amire csodálkozva néz vissza. Nem érti, hogy miért kap ilyet, és ha tudná az okát sem fogná fel, elvégre ő sosem látta, hogy mi baj lenne azzal, hogy félvér. Persze Cerlyna végtelenül elfogadó, ő az orkokkal, vagy mélységiekkel szemben sem előítéletes, mert mindenben képes a jót meglátni, ezért is szokatlan számára, hogy többnyire miért nem kedvelik a félvéreket. Lyna szerint van abban valami szép, hogy valaki több kultúrának is a része lehet felmenői által. Persze sajnos ez rá nem igaz, hiszen szüleit nem ismerte, ezért sajnos az elf hagyományokról sem tanulhatott, ezt őszintén bánja.*
- Nem, nem hallottam még. Illetve egyszer-egyszer hallottam nemes elf kisasszonyokat beszélni a Gazdagnegyed utcáin, de csak ennyi.
*Azzal pedig nem ment sokra, csak távolról csodálhatta őket, meg időnként közelebbről, amikor adtak neki egy-két aranyat.*
- Tanítanál majd nekem pár dolgot?
*Nem feltétlenül csak a nyelvre gondol, hanem olyan elfes dolgokra, de ezt nem tette egyértelművé Gwaandril számára.*
- Köszönöm szépen.
*Ragyog fel arca egy kedves mosollyal.*
- Én is szeretem a nevemet. Ez az egyetlen dolog, amit a szüleimtől kaptam. Na meg persze az életemet.
*Szavai kicsit sem keserűek, inkább örömteliek. Ahelyett, hogy azt nézné mi minden nem adatott meg neki, inkább azt nézi, hogy mi az ami igen.*
- Erdei közösség?
*Csillogó szemekkel kérdez vissza, érzékelhetően fellelkesedik, és türelmetlenül várja, hogy meséljenek arról az erdei közösségről. Hogy bátorítsa erre az elf férfit, gyorsan el is kezd kérdezősködni, természetesen hadarva.*
- Milyen erdőben élni? Éltél már városban? Vadásztok, vagy termesztetek magatoknak? Szoktatok a városba járni? Tudtok kosarat fonni? Na és kötelet készíteni?
*Végtelen csodálattal várja a válaszokat megannyi kérdésére, aminek a felét sem tette fel. Nagyon szívesen megnézné magának, főleg mert meggyőződése, hogy ott sok a virág, és Lyna nagyon szereti a virágokat.*
- Ó, persze. Mindig jól jön a vidám társaság.
*Végre Juhar is teret kap, amit Cerlyna örömmel fogad. Kacagva nézi az állatot, akinek kedves, barátságos viselkedése boldogsággal tölti el őt.*
- Egy kis csoda vagy te, Juhar. Tudod?
*Hízeleg az állatnak, miközben mosolyogva tekint le rá.*
- Én Artheniorban éltem, vagy annak környékén, és oda is születtem. Nem igen jártam máshol még. De nem baj, hiszen csodák mindenhol vannak, például itt van Juhar is. Ugye?
*Néz az állatra megerősítést várva, például egy farok csóválás formájában.*
//Virágom, virágom//
*Sajnálatot, vagy szánalmat érez ki Gwaandril pillantásából, amire csodálkozva néz vissza. Nem érti, hogy miért kap ilyet, és ha tudná az okát sem fogná fel, elvégre ő sosem látta, hogy mi baj lenne azzal, hogy félvér. Persze Cerlyna végtelenül elfogadó, ő az orkokkal, vagy mélységiekkel szemben sem előítéletes, mert mindenben képes a jót meglátni, ezért is szokatlan számára, hogy többnyire miért nem kedvelik a félvéreket. Lyna szerint van abban valami szép, hogy valaki több kultúrának is a része lehet felmenői által. Persze sajnos ez rá nem igaz, hiszen szüleit nem ismerte, ezért sajnos az elf hagyományokról sem tanulhatott, ezt őszintén bánja.*
- Nem, nem hallottam még. Illetve egyszer-egyszer hallottam nemes elf kisasszonyokat beszélni a Gazdagnegyed utcáin, de csak ennyi.
*Azzal pedig nem ment sokra, csak távolról csodálhatta őket, meg időnként közelebbről, amikor adtak neki egy-két aranyat.*
- Tanítanál majd nekem pár dolgot?
*Nem feltétlenül csak a nyelvre gondol, hanem olyan elfes dolgokra, de ezt nem tette egyértelművé Gwaandril számára.*
- Köszönöm szépen.
*Ragyog fel arca egy kedves mosollyal.*
- Én is szeretem a nevemet. Ez az egyetlen dolog, amit a szüleimtől kaptam. Na meg persze az életemet.
*Szavai kicsit sem keserűek, inkább örömteliek. Ahelyett, hogy azt nézné mi minden nem adatott meg neki, inkább azt nézi, hogy mi az ami igen.*
- Erdei közösség?
*Csillogó szemekkel kérdez vissza, érzékelhetően fellelkesedik, és türelmetlenül várja, hogy meséljenek arról az erdei közösségről. Hogy bátorítsa erre az elf férfit, gyorsan el is kezd kérdezősködni, természetesen hadarva.*
- Milyen erdőben élni? Éltél már városban? Vadásztok, vagy termesztetek magatoknak? Szoktatok a városba járni? Tudtok kosarat fonni? Na és kötelet készíteni?
*Végtelen csodálattal várja a válaszokat megannyi kérdésére, aminek a felét sem tette fel. Nagyon szívesen megnézné magának, főleg mert meggyőződése, hogy ott sok a virág, és Lyna nagyon szereti a virágokat.*
- Ó, persze. Mindig jól jön a vidám társaság.
*Végre Juhar is teret kap, amit Cerlyna örömmel fogad. Kacagva nézi az állatot, akinek kedves, barátságos viselkedése boldogsággal tölti el őt.*
- Egy kis csoda vagy te, Juhar. Tudod?
*Hízeleg az állatnak, miközben mosolyogva tekint le rá.*
- Én Artheniorban éltem, vagy annak környékén, és oda is születtem. Nem igen jártam máshol még. De nem baj, hiszen csodák mindenhol vannak, például itt van Juhar is. Ugye?
*Néz az állatra megerősítést várva, például egy farok csóválás formájában.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4164-4183