Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Erdőszéli tisztás (új)
Taverna a Három Baráthoz (új)
SzántóföldekTharg birtokok (új)
Füves puszta (új)
Kikötői erdőség (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 68 (1341. - 1360. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1360. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-07 12:36:45
 ÚJ
>Khad'un Árnyköpeny avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

*Khad arra ébred a tisztáson, hogy még nem falta fel semmi. Ez felettébb megnyugtató tapasztalat. Úgy dönt, a szántóföldek felé veszi az irányt. Rövid idő alatt ott is van. Amerre csak néz, gabonamezők. Csűrökkel, tanyákkal ízlésesen teleszórva. Az úton két őrjárattal találkozik, amit nem ért, ennek egy békés területnek kéne lennie, minek ide ennyi őr? Egyikük sem szólítja meg, és neki ezzel semmi baja. Eközben rájön, merre menjen. Úgy dönt, meglátogatja Amon Ruadh-ot.* ~Voltam már arrafelé, bár olyan nyolc éve, de mégis mi változhatott azóta? ~ *Ahogy ezen elmélkedik, a nap már jócskán túljutott delelőjén. És már lát a távolban egy pár fát, ami jelzi, hogy jó úton jár.*


1359. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-06 17:54:06
 ÚJ
 avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Nincsenek nagy tervei a mai napra, a különös idegen fél-elfet ott hagyja a tisztáson, majd úgy dönt kimegy az északi erdőségbe, oda, ahova még nem tette be a lábát. Nevelőszüleit rég látogatta már meg, ezért ha ideje engedi benéz hozzájuk is, hacsak nem talál valami érdekesebb felfedezni valóra. Elindul észak-északkeleti irányba a szántóföldeken keresztül, majd az erdőmélye felé fordul északnyugatnak. Igyekszik kerülni ezúttal kétes külsejű utazókat és inkább a mellék járásokat részesíti előnyben, ahol vadon kívül mással nem igen találkozhat.
Délidőtájt megáll harapni valamit a tarisznyájából, majd iszik egy jót a nélkülözhetetlen kulacsból. Az erdőség a kedvenc vidéke egész Lanawinon, többre becsüli a hegyvidéknél, a mocsárnál vagy a pusztánál, mert abban van a legtöbb élet és csoda.
Nem szívesen utazna más helyekre, csak ha épp a szükség vagy az út úgy kívánja.
Szép napsütéses színek hava, a természet átváltozásának ideje és egyesek szerint a legszebb időszak Lanawinon, persze vannak akiknek nem tetszik, de Myjnak kifejezetten. Nem hiába nevezik színek havának. ~Egyedül és boldogan, de óvatosan.~ Ez kedvenc mondása, többször is elmondja magában, főleg, amikor idegeneket vél látni az útján. Rögvest elkerüli őket, nem idegen gyülőlet ez, mielőtt bárki rosszra gondolna, csupán elővigyázatosság. Eddig sohasem s remélhetőleg ezután sem hagyja cserben.*

A hozzászólás írója (Myj Sulovir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.10.06 18:17:03


1358. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-06 16:32:40
 ÚJ
>Khan, a Félszemű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//A múlt nyomában//

*Az üveget persze rögtön kiszúrja, noha annak hiányában is messziről ordítana a lányról, hogy alaposan rátöltött a tegnap részegségére. Ugyanakkor olyan meglepetést is produkál most, amivel még megszaladt fantáziája sem számolt volna. Ő lélekben arra készült, hogy asszonya jó szándékból vezérelt emberölést próbál majd végrehajtani rajta egy olyan kulimásszal, amit a mezők-legelőkön összegyűjtött növényekből főzött ki. Igaz, egy kétes színű-szagú folyadékot még így is meglögyböl egy másik, jóval kevésb bizalomgerjesztű kinézetű üvegcsében. Ha adott volna Khan számára a választás, inkább venné el a maradék rumot; a feje már egyébként is sokkal jobban van (sőt, történetesen Hollóval való találkozása óta már helye sincs a sebnek), de a mirákulummal felérő gyógyulást aligha magyarázhatja majd azzal, hogy a friss hegyi levegő tette. A számonkérésig hátralévő időt jobb, ha arra használja, hogy a leghihetőbbre faragja azt a választ, amit egy képtelen szituációra adni készül.*
- Te mezítláb jöttél fel idáig? *A férfinek is megvan az a szokása, hogy gyakran a legjelentéktelenebb dolgokra képes rámutatni és azokat olyan színben feltüntetni, mintha legalábbis a világ sorsa múlna azon, megtudja-e a miérteket vagy sem. Így van ez most a mezítlábas menyecske útjával is: elnézve Dyn állapot már önmagában az is egy kisebb csoda, hogy nem szabdalta ínasra a talpát azzal, hogy az ősz küszöbén toporgó erdőt így szelte át. Említést sem téve az újonnan aratott mezőket beterítő törekek egész hadáról vagy a hegylábat itt-ott csipkéssé formázó sziklakiszögellésekről.* Én kérlek szépen eluntam a várakozást. Olyan soká voltál el, hogy azt hittem rám esteledik, mire haza találsz támolyogni.
*Elröhögi magát: na nem teli szájból (egyelőre), mert a helyzet kezd kissé olyan állást venni, mint amikor az otthonbeli nő várja haza a férjét, aki persze munka után még tett egy kitérőt az italmérők felé és amikor belöki az ajtót, azt alkoholszagú felhő kíséretében teszi. Most ők fordítanak egyet a felálláson, s Khan fogalmaz úgy, mint a feleség, akinek türelme és megértése is elfogyott már abban a házasságban, ami úgy tetszik, örökidők óta tart.*
- Már ha épp optimista kedvemben talált meg a gondolat és nem rögtön azzal kezdtem el számolni, hogy megint magadra haragítottad az egyik borászat házőrzőit. Vagy talán el is felejtetted már, hogy mi űzött a karjaimba? *Peremen átkukucskáló, sandra rókakép néz le a Vörösre: magabiztosnak érzi pozicíóját odafent, látszik, hogy nem tartja valós fenyegetésnek Dyn abbéli kijelentését, hogy majd ő mászik fel mellé. Nem mintha olyan magas lenne egyébként a kalyiba beltere, de az ilyen erdőmélyi menedékek pusztán merő funkcionalitásból születnek, ezért a működésük szempontjából haszontalan részek ki is maradnak. Így például se létra, se feljutást megkönnyítő kapaszkodók nincsenek beleépítve, ami most kifejezetten baj, mert Dyn józanul is nehezen tántorítható el attól, ha a fejébe vesz valamit, hát még amikor kapatos.*
- Átszabtad, mi? Kitől loptad és hol a rohadásba találtál te épp egy lagzira készülő arát? *Igazából nem is biztos, hogy erre feltétlenül tudni akarja a választ, úgyhogy ha a lány esetleg nem válaszolna rá, nem is forszírozza majd, mert lehet, hogy holnap már azon kell agyalnia, hogyan rázzanak le egy hadnyi feldühödött násznépet.* Hát. Jól áll. Főleg ott fent.
*A sebtében történt igazításnak igen látható jelei vannak, de ezt még csak felróni sem lehetne a "szabómesternek", akinek szolgálatait elképzelése szerint szintén nem pénzen váltottak meg. Sokkal hihetőbb előtte az a kép, hogy a Vörös kilátásba helyezte bizonyos testrészek átigazítását, mintegy ellenjutatásként, ha az elvégzendő munka minősége nem lesz szája ízének megfelelő. Ez a gondolat melegséggel önti el a szívét és annak bizonyságával, hogy ezt a nőt neki teremtették.*
- Várj, mert le fo... *De már nem tudja befejezni, mert Dyn varázsos gyorsasággal lát hozzá tervének kivitelezéséhez és csakhamar rögtönzött létrát eszkábál az épen maradt bútordarabokból. Persze, amikor elkezdi megmászni az ingatag tákolmányt, az előbb-utóbb meg is adja magát a tömegvonzás és rossz egyensúlyozás törvényeinek. Dyn maga is a földön találná magát, ha a férfi nem kapna a csuklója után. A jelenet epikus voltát csak tovább emeli, hogy így, a perem felett lógva Dyn lába alig van fél embernyi magasságra a talajtól, tehát kívülről nézve még röhejesebbnek is tűnhetnek, mint amennyire ő látja magukat ebből a helyzetből.*
- Téged aztán semmi sem beszélhet le arról, amit a fejedbe vettél, igaz, tündérem? *Magához húzza végül a lányt, mindezt olyan könnyedén, mintha papírmaséból készült tárgyat emelgetne csak. Az utóbbi hónapok nem vesztek (teljesen) kárba Vadvédben: súlyhiányát visszaszorította és újra erőt diktált tagjaiba is, hála a nyurga elf kitartó és rendszeres egzecíroztatásának.* Holló volt.
*Eleinte nem akarta elmondani a másiknak, hogy mi történt és hogy miért is van a tetőn, de nem látja értelmét elkerülni a dolgot. Na meg, ha már Dyn előtt sem vállalja az igazságot, ki előtt tenné?*
- Elbóbiskolhattam, amíg odavoltál és amikor felébredtem valami hegyorom szélén találtam magam, ahogy pofán ver a szél. Ott ült nem messze tőlem. Gondolom már rég tette tiszteletét nálam, úgyhogy most eljött egy kicsit... beszélgetni. Fogalmam sincs mit akar és hogy azt miért épp nálam keresi: folyamatosan azt hajtogatja, hogy... feladatom van. Ebben mondjuk egyetértek vele és veled is. *Mielőtt a lány erre érdemben reagálhatna, felé fordul. A levegőn ülő hangulat valamelyest feszültebb is lesz emiatt, de ahogy az első szavakat kiejti, úgy meg is enyhülhetnek majd.*
- Dyntina az Akármilyen nevű családból, fele-e-e-eee... *A tetőszerkezet mostanra dönt úgy, hogy teljesen megadja magát kettejük súlya alatt és egyetlen, hosszan elnyújtott reccsenéssel beszakad alattuk az egész. Hiába a vak szerencse, ami éppen a tető azon pontján találja őket, ami az ágy felett van, a váratlan esés, na meg a fejükre hulló törmelék gondoskodnak róla, hogy Khan megint álmot lásson. Ezúttal sötétet és még kevésbé kívántat.*


1357. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-05 09:50:01
 ÚJ
>Rolfeuss Kelardo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Nyílt//
//Furcsa utazók//

*Igazság szerint Brohennek aligha van választása. Vagy kint hagyja a díszpintyeket, vagy távozik a faluból, ezzel megfosztva magát a lehetséges üzlettől. Illetve létezik az az opció, hogy szarvakat meg hosszú, hegyes fogakat növeszt és leigázza a falut, az "értékeket" meg lenyúlja. De ez vélhetően nem fog bekövetkezni.*
-Uccu, nosza! Gyerink.
*Ő még nem akart Jizzor mellől távozni, de nem is erősködik.*
-Nékem vót az öröm, koma!
*Először értetlenül nézi a tenyérnyi, lilás színű ásványt. Szemei nem gyakran látnak hasonlót, nincsenek hozzászokva.*
-A mitisz? *kérdez vissza.* -Hű, koma. Ez nagyon szép! Vigyázni fogok rája, ígérem! Megőrizem.
*Úgy illene, hogy ő is adjon valami emléket, de nem igazán akad semmi a keze ügyében. Csupán legfeljebb a csutkapipa lenne, de egy megrágott és elnyűtt csutkapipát adni elég ízléstelen lenne.*
-No, majd mellássuk!
*Hisz e a babonákban? Hát... kicsit igen, kicsit nem. Mindenesetre zsebre vágja az ametisztet, méghozzá a mélyebb, nagyobb zsebébe, mert hát egy tenyérnyi kristály mégsem egy csikkzseb nagyságú ugye.*
-További jó szerencsét, koma! Osztán ha mé erre a vidékre járol, nézzed meg a jó öreg Rolfot a Tharg birtokoná, a folyókanyarulat mellett!
*Azzal útjára engedi a kereskedőt, és figyel Jizzor szavaira.*
-Deglett jószág nem kő! Morew? Na aztat mennézem! Lehet jó vón pár felszerelés!
*Azzal megindul a szomszéd utcába, megkeresni ezt a Morew nevű fickót. Pár lépés után azonban visszafordul Jizzorhoz.*
-Osztán hogyan néz ki az a Morew?


1356. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-04 19:32:05
 ÚJ
>Kagan Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782

Játékstílus: Vakmerő

*A Tharg Birtokok és Kalácsfalva lassan elmarad mögötte. Elkerüli Miniort is, "talán majd visszafelé" felkiáltással, más meg nincs errefelé, hiszen a többi falvacska már mögötte vagy tőle messze délre van. Feltűnik ugyan a folyó artheniori kanyarulata, de Kagan arra sem kíváncsi különösebben.*
~ Mocskos városi csürhe. ~ *az egyetlen érzelem, mely újra fellobbant benne, és ifjonti éveit, no meg az Érkezés Idejét idézi, az haragja a városi népség iránt. A földművesek egyszerű fajtáját meg tudta kedvelni, és már vándorok és városőr talpasok sem borítják ki, de a nemesek és a kufárok még mindig levágni való barmok a szemében. Különösen mostanában, mióta nagytanácsosként korpa közé keveredett.*
~ Csak meg ne egyenek a disznók. Hehe. ~ *kicsit kilép, mert szeretne még sötétedés előtt célba érni, és könnyű vágtára fogja a hátast. Véget ér a Szántóföldek és kezdődik a végtelennek tűnő Füves Puszta. Egykor az orkok és nomádok földje, manapság pedig leginkább senkié...*




1355. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-03 23:45:36
 ÚJ
>Nanaia Gauri avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62

Játékstílus: Vakmerő

*Lassan már dalra fakad, ahogy újdonsült kis szőke barátjáról képzeleg, mert hát csodálatos egy állatot talált ki magának. Énekbe ugyan még sem kezd, de halk fütyörészéssel múlatja az időt, s közben cifrábbnál cifrább neveken gondolkodik. Sajnos meglehetősen ostoba nevek jutnak eszébe, mint Hajnal, Napsugár, Ciklon és a többi megszokott, már-már elcsépelt együgyű név. Végül hirtelen megvilágosodik az elméje és lámpaként gyúl ki fejében az ötlet. Hát az ő kis barátnője bizony Csillám lesz és póni.*


1354. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-03 20:38:34
 ÚJ
>Nolie Piwerd avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102

Játékstílus: Vakmerő

*Elindul visszafelé, ki az erdőből a szántókon át. Sajnos nem tudja, pontosan kit is keres, és azt sem, hol találhatja meg, így csak körbejárja a környéket, hátha rábukkan, vagy valaki hallott róla. Ezzel a módszerrel egyelőre nem járt sikerrel, így a találkozót elnapolja. Visszatér a városba, és majd mielőtt megint menne a kikötőbe az óriásnak és Norinak vinni a varázsitalokat, tesz néhány kört a pusztában és a szántók földjein. De annak még legalább egy hatja. Van ideje varázsitalokat gyűjteni, tanulni, és akkor hamarosan Nestart vagy kit is ismét felkeresheti a tartozása miatt. Mert tartozik, nem is kevéssel.
Összébb húzza mellkasán a barna kabátot. Erős, csípős színek havi szél fúj, egész teste átfagy. Alig várja, hogy visszaérjen a kúriába, rendbe szedje magát, és megjutalmazza magát az elmúlt napokért egy meleg fürdővel. Igazán megérdemli, hiszen rendben tartja a házat, míg a többiek nincsenek itt, szorgalmasan tanul, és még egy kis zsebpénzt is szerez magának. Hamarosan maga mögött hagyja a szántók kietlen vidékét, és már látja a város mellett húzódó fákkal szegélyezett ösvényt, és a tisztást, ahol mindig megpihen az útjai után. Talán majd most is, ha elég szélvédett, és nem fog a fák tövében ücsörögve dideregni.*


1353. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-03 20:04:35
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140

Játékstílus: Szelíd

//Nyílt//
//Furcsa utazók//

*Hosszas mérlegelés után bebocsátást kapnak a kis faluba egy feltétellel: ha a marcona zsoldosok kívül maradnak.*
-Jó lesz, jó lesz. *Bólogat a törpe Jizzor kikötésére.* Ezek hárman itt maradnak, mi pedig zaklatjuk a falusiakat. *Elvigyorodik saját ízetlen tréfáján, de a férfi sötét pillantását látva elkomorul.* Akarom mondani csak körbekérdezősködünk.
*Bajsza alatt morog még valamit, majd Rolfhoz fordul.*
-Úgy hiszem, itt akkor elválunk. Örülök, hogy eddig velem tartottál, koma, jó társaság voltál. *Mosolyog, majd benyúl a díszes köpeny zsebébe, és egy tenyérnyi méretű, lilás színű, tömbös kristályokból álló ásványt vesz elő.* Ametiszt. *Magyarázza, és a parasztnak nyújtja.* Nem értékes, de emlék a jó öreg Brohentől. *Vigyorog.* És ha hiszel a babonákban, akkor szerencsét is hozhat. A szóbeszéd szerint nyugtat és elűzi a betegségeket.
*Látszik rajta, hogy nem hisz benne, de nem mondja ki. Ha a másik szeretne hinni, hát csak rajta, lehet, szerencsével jár.*
-Lőtt vadak vannak. *Feleli Jizzor kedvetlenül.* Felesleges fegyverek vannak a raktárban, ha érdekel, keresd Morew-et, az öreget a szomszéd utcában.
*Biccent a megfelelő irányba.*


1352. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-02 20:43:35
 ÚJ
>Rolfeuss Kelardo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Nyílt//
//Furcsa utazók//

~E mán. Minő fapofa falu ez e!~
*Valahol érthető persze, hiszen volt éppen elég bajuk, és fordított esetben Rolf sem tenné messzire keze ügyéből a fokosát.*
-Azok. *bólint a felsorolásra. Brohen is felszólal és előadja, hogy miért is vannak itt.
Az a pár pillanat, amikor a fickó hezitál óráknak tűnik, legalábbis a meláknak. Kellemetlen helyzet, ő meg csak lesni tud, mint a birka.*
-Nékem megfelel. *biccent, majd Brohenre pillant, aztán a testőreire.* -A szószátyárok szerintem itten maradhatnak. Nem hinném én, hogy baj vagy veszély vón itt. No, törpösuram... mi legyék?
*Ő tehát simán bemegy ha arról van szó. Legalább körülnéz kicsit.*
-Cimbora! Borbarát! Koma! *szól háromféleképpen Jizzornak, mielőtt újra a munkájával foglalkozna. Választhat, melyik szimpatikus.*
-Ha van jószág, fájin szerszám, vagy bármi, aminek a hasznát venném és eladó, nosza híjjatok csak! Engemet érdekel, bezony!


1351. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-02 20:18:05
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

//Kulkatarur//
//Faye és Lorew//

*Lorew elővette az illedelmes oldalát, ami így már elnyomta a titokzatosat. Faye számára kedvező ez a stílus, így elmosolyodik.*
-Nem tolakodó, Lorew! A tündérek szeretik a vendégeket! Ellenben szerencséje van, hogy itt talált!
*A széles mosoly közben visszaér a felszolgáló is, és Faye számára leteszi a teát, míg Lorew számára a bort. Na, nem tömény a bor, az nem illeszkedne egy ilyen társalgáshoz. Inkább a korhoz hűen fröccsszerűség, melynek az íze kellemesen hűsítő, ám maga az ital jóval kevésbé bódító, mint a hígítatlan fajtája.*
-Ha jól értem, akkor a folyó túloldalán van a Krenkataur, sőt, a járhatatlan út is Erdőmélye felé.
*Gondolkodik el egy pillanatra, majd az ajánlatra felhúzza az egyik szemöldökét.*
-Hogy érdekel-e, az attól függ, hogy van-e híd, ami átvezet a folyón, s melyen, ha nem is minden nehézség nélkül, de eljuthatok a különleges gyógynövényeket begyűjteni.
*Komolyan eljátszik a gondolattal, mert Erdőmélye és a Krenkataur is különleges hely, sok-sok értékes alapanyaggal.*
-Meg persze azon, hogy pontosan mit, vagy mennyit is kér érte. Mit tud ezekkel kapcsolatban elmondani?
*Kérdezi, és a kérdésekből arra lehet következtetni, hogy Lorew talán nem jött hiába. A kutatások számára kiváló hely lehet, és csupán mellékes előnyként jó politikai kapcsolat is alakulhat közöttük. Netán Lorew ismerősei révén Kulkataur számára nyílhat új piac, vagy mozgástér.*
-Ha híd nincs, természetesen érdekel az is, hogy mennyire hajózható a folyónak az a szakasza, ami a főágtól leágazik Erdőmélye felé. Vannak ilyen jellegű kutatásai? Felmérte már esetleg?


1350. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-02 19:55:41
 ÚJ
>Dyntina Danbur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Megfontolt

//A múlt nyomában//

*Lágyan lóbálja a kezében az üveget, amelynek alján már csak egy kevés barnás ital van. Mielőtt még bárki összekeverhetné, Dynti már méterekről megállapítaná, pusztán abból, ahogy a folyadék a flaska meglöttyen a flaska belső falán, hogy ez nem rum. Ízre sincs a közelében, bár a hatása egészen kellemes.
A szintén csak a kezében, egy rakás mással összefogott csizmáját már a bejárat előtt a földre ejti. Amint a puffanásra ő is odakapja a fejét, még maga is meglepetten veszi tudomásul, hogy mezítláb gázolt végig réteken, utakon, talán még erdőn is, ki tudja. Az ajtót nyitva a férfi hangja hamarabb éri, mint a látványa, de azért képtelen megállni, hogy a homlokához nyúljon.*
- Nem. Itt én vagyok. Te hol vagy? *Jó néhány lépést kell hátrafele tennie, bukdácsolva, szédelegve, hogy a tető pillantva a férfit ott találja, amerre sejtette. Bár a nap mögötte tér nyugovóra, ő mégis hunyorítva, fél szemét lehunyva pillant a férjére.
Előbb nem is ad ki hangot, csak lassan eltartja maga mellől a karjait, gesztusai és mimikája közösen formálja meg a szavakat: Hát ez meg mi a fene?*
- Ha? *Kimondva talán kicsit egyszerűbb és rövidebb, az ő szemszögéből mégis jóval beszédesebb az értetlensége a helyzet felett (vagy inkább alatt).
Talán, ha kicsit, vagy akár sokkal inkább józan lenne, ez a jelenet most egy kiadós kiabálással fűszerezett számonkéréssé válna, most viszont a vörös percekig csak némán bámul felfelé, megkísérelve azt, hogy értelmezze, mit keres az erősebben fejsérült férfi, akit ő ágyba parancsolt, a tetőn?*
- Hogy ez? *Komótosan pillant magára, majd szélesen vigyorogni kezd, ujjaival a szoknya alját húzgálva bájolog.* Kicsit átszabattam. *Arról, hogy eredetileg egyébként nem az övé az öltözék, igazából felesleges szólnia, megteszi helyette a kebelrésze… hát bősége, ami láthatóan a jóval ellátottabb nőre lehetett szabva eredetileg, s csak utólag igyekeztek a Vörösre szabni. Nagyjából pár órája.*
- De nem menyasszonyi ruha! Hikk… Mert menyasszony sem voltam. Na jó egyszer, de azt ne számoljuk. *Nagyokat legyint, s csak néha pillant fel Khan felé.* De, utána, voltam én… aztán lettem ez. A feleséged. Menyasszony nem voltam. Amúgy meg a hajam is be volt fonva, de zavart. *Tart egy kis szünetet, de ekkor megvilágosodik.*
- Gyere le, és vegyél megint feleségül! Vagy tudod, mit? Én megyek fel! Csak fogom a motyóm.
~És rájövök, hogy lehet feljutni.~
*Khan akármit is reagál, gyakorlatilag abból a szempontból ez most teljesen lényegtelen is, hogy a Vörös máris elindul a kunyhó körül, hogy egy valamire való létrát találjon, ennek azonban híjában vannak.*
- Tudod, történt ma valami csodálatos is. Elmúlt a másnaposságom. És azt hiszem, arra is rájöttem mint veszhettünk össze. *Ha létra nincs, megteszi néhány szék is, amit egymásra pakol. Az ötlet nagyjából odáig tűnik jónak, hogy kettőt egymásra pakol, majd eléjük még egyet, hogy onnan másszon tovább. Magát is meglepi az ital kreativitása, de amikor ott áll a két egymásra pakolt széken és még lábujjhegyről sem éri el a tetőt, ott akadnak hiányosságok.*
- És ki a fene engedte meg, hogy kimássz az ágyból?



1349. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-02 13:30:35
 ÚJ
>Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 752
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

*Egyesek csak átvágnak a környéken, nem nézve se jobbra se balra, de a jó kancellár kényelmes tempóban érkezik és a vidék szinte összes falvába be is kukkant. Az ideje persze nem elég hozzá, hogy akár hevenyészett népszámlálást tartson vagy felmérje a készleteket, de nem is ez a célja. Csak egy kicsit megismerni a tharg vidéket. Igyekszik sehol sem túlságosan lekezelően viselkedni, ami tőle szép teljesítmény. Akár ennek is köszönhető, hogy sehol sem túl barátságtalanok vele, bár amikor Szántáshát kis fogadójában megpihen és némi hideg sültért, kis kenyérért és darabka sajtért, na meg egy kis kupa karcos vinkóért nem kevesebb mint 22 aranyat gombolnak le róla, akkor van egy olyan sanda gyanúja, hogy kicsit baleknak nézték. De nincs mit tenni, éhes és szomjas, tehát kifizeti a kocsmárost (Mesélő (Daidalos)).
Tapasztalatait természetesen azonnal feljegyzi, egy részét már hű öszvére hátán zötykölődve. Ebben már nagy praxisa van, összeszoktak már annyira, hogy ha nem is kaligrafikusan, de olvashatóan vessen papírra sorokat menet közben is.*


1348. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-02 09:53:03
 ÚJ
>Leandana Kagantal [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1455
OOC üzenetek: 86

Játékstílus: Vakmerő

*Régen nem mozdult ki, ezért aztán hamar érezni kezdi azokat az izmait, amiket jellemzően lovaglásnál mozgat. Sajogni kezd combja belső fele, hasa és hátsója is, de kellemes az érzés. Ilyenkor érzi az ember, hogy él, és nem csak teng-leng. Merthogy manapság inkább csak úgy tengett-lengett, és szinte bebörtönözve érezte magát a Vashegyre, mert Kagan helyett neki kellett törődni annak minden ügyes-bajos dolgával. Igazság szerint nem szeret a Vashegyen ücsörögni, de Kagannál ritkán érhető el, hogy magával vigye ide-oda. Talán rá kéne vegye, hogy ők ketten, kettesben elmenjenek valahová és csak a régi szép időkről beszéljenek, ne pedig a jelen problémáiról.
Gyors tempóban halad, nem nagyon nézelődik, pedig ha nézelődne, akkor láthatná, hogy a szántóföldek már nem csupán füstölgő tarlónak látszanak, hanem újra termelés alá vonták őket.*


1347. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-30 23:04:59
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140

Játékstílus: Szelíd

//Nyílt//
//Furcsa utazók//

*Elérik a kis falu határát. A kis térre belépve nagy sürgés-forgás közepette találják magukat. Van munka bőven: házakat festenek, kerítéseket szögelnek újra, az asszonyok pedig friss gyümölcsökkel kedveskednek a szorgos munkásembereknek. A kis karaván érkezésére azonban elcsitul a munka moraja, bizalmatlanul méregetik az idegeneket. Rolf köszöntését feszülten hallgatják, de ízetlen tréfáján még csak el sem mosolyodnak.*
-Kereskedő, testőrök és földműves...
*Ismétli kimérten Jizzor, aki az előbb is felszólalt, miközben tekintetét végig hordozza a díszes társaságon.*
-Nem akarunk bajt, jó uram! *Emeli fel hangját Brohen is.* Egy artheniori ékszerész-művesnek szeretnék alapanyagot felvásárolni a már feleslegessé vált evőeszközökből, ékszerekből, használati tárgyakból.
*Magyarázza. A mogorva férfi összevonja a szemöldökét, hosszú másodpercekig nem szól semmit, majd nagyot sóhajt.*
-A zsoldosok itt maradnak a téren, ahol szem előtt vannak. Ti ketten bemehettek.
*Biccent feléjük, majd visszatér a tető foltozásához.*


1346. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-30 21:19:26
 ÚJ
>Zöldszarvas Daranel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Drahunok nyomában//

*Nairada számára azért lehet abszurd a kérdés, mert nem olyan körülmények között nőtt fel, mint az íjász, ki a természettől kapott sok mindent.*
~Saját fürdő? Hmmm... az már igen!~
-Ha nekem is lenne saját medencém, én sem a folyóban mártóznék meg. Bár utóbbinak szent meggyőződésem, hogy nagyobb a varázsa.
*A sodrásra kell figyelni, nehogy gond legyen, na meg persze az élőlényekre!*
-Valaki kapálózva, rémülten rohan ki a vízből, ha egy hal elúszik mellette, vagy hozzáér. *nevet.* -Az otthoni medencében bizonyára nincs ilyen.
*Mi úszhat az otthoni medencében? Hát... esetleg játék, vagy az alsógatya, vagy a barna.*
-Soha. *bólint.* -Ez nálam alapelv. Rosszabb vagyok ilyen téren, mint egy szerzetes.
*Vajon ha megházasodik, hogy oldja meg? Ott mégiscsak illene meginni egy pohárka pezsgőt a házasság egészségére. Vagy az apóssal egy kupica töményet dugiban.*
-Én maradok a teáknál.
*Meg szereti a kávét is. Erre az emberek társaságában kapott rá, akik minden reggelt a forró feketével kezdenek.*
~Aztán meg fosással folytatják.~
-Tyű, a mindent! *füttyent.* -Az... nagyon sok!
*Kicsit le is döbben a számok hallatán. Még úgy is, hogy ez a teljes "legénység".
A Drahunok nyoma tovább vezet az erdő felé. Szinte biztos, hogy jó felé haladnak.*
-Köszönöm, Nairada, hogy eljöttél velem idáig. Viszont ha nem haragszol, én elbúcsúzom most tőled. Az erdőbe nem kérhetem, hogy tarts velem. Főleg nem ebben a szép ruhákban. Remélem azért még fogunk találkozni. Kicsi a világ! *mosolyog és búcsút int útitársának, hacsak nem jön közbe valami nem várt dolog.*


1345. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-29 20:49:58
 ÚJ
>Khan, a Félszemű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//A múlt nyomában//
//A hozzászólás 16+-os jelenetet tartalmaz!//

- Én is, de annak a palinak az orrán vér folyt utána, nem takony. *Részletkérdés ez már: Dyn a fejébe vett valamit és ha még egy seregnyi Khan állna is az eredeti háta mögött, egyesített erőkkel sem ingathatnák meg a nőt elhatározásában, miszerint ő igenis gyógynövénygyűjtő akcióba kezd. Hisz ő a nő képességeiben, távol álljék a szkepticizmustól, főleg ezen a területen, ahol a Vörös már bizonyította, hogy otthonosan mozog benne: Vadvédvből való megpattanásuk fő motivációja is az volt, hogy összetevőket keressenek a magzathajtó löttyhöz, ami minden érintett fél érdekét szolgálja. Az, hogy abból végeredményül egy elfajzott "törj be és mentsd ki akció" lett, már teljesen más lapra tartozik, viszont éppen ez a "lap" az, ami Khant aggasztja. Mert ezt a faktort mindenhova magukkal hurcolják, különösen lánghajú menyecskéje, akit a vész mindig a legidiótább formájában találja meg. És hát minek is akarná szépíteni, hogy a nő másnapos: simán összetévesztheti a herbákat, főleg ha nüansznyi eltérés van például csak a leveleik formája között, viszont hatásukban már annál jelentékenyebbek. Csak hogy hagyja megszaladt aggodalmát még tovább burjánzani, nyilván végletekben kezd el gondolkozni. Az egyik megöl, a másik talpra állít.*
- Mielőtt mész, idetolnád azt a flaskát? *Nem ficereg, mert akkor Dyn vissza talál fordulni és kikötözi az ágyhoz - azt meg nem akarná tönkretenni, mialatt a lány odavan. Ha kapcsolatuk hajnalán járnának, most látná elérkezettnek az időt, hogy szerelmetes búcsúlevelet hagyjon maga után és az együtt töltött éjszaka emlékét, de a képlet sok változóval bonyolódott már, úgyhogy ez nem opció. Ha a Vörös óvatlan, bizony egy olyan italosüveget ad Khannak, amiben a férfi által annyira kedvelt homokbor van. Kettejük közül egyedül Khan szokta ezt inni, mert a lány szerint túl savanyú (bár a pontos szavak a "meleg lóhúgy" szoktak lenni).
Fektében összefonja mellkasán a karjait. Dyn felvetése legalábbis elgondolkodtató és ha visszatekint a kapcsolatukat kikövező rögös út állomásaira, talál benne bizony szép számmal alkalmakat, amikor egy ártalmatlan szóváltás vérre menő beszédháborúvá vált. Régebben talán ezt megoldották volna annyival, hogy a másikra csapják a légyott helyszínéül választott ház, kúria vagy egyszerű faviskó ajtaját, aztán hatokig a közelébe sem szagolnak (már a másik közelségébe, nem az ajtókéba). Manapság ellenben már nem fordíthatnak hátat ezeknek, hiszen nem csak megosztják egymással a napjaikat, össze is kötötték azokat, szabad akaratból és kötődésből.*
- Talán nem tetszett, hogy miattam már a második mesterpengéd hagyo... veszte... tűnik el, bár mindkét esetre lenne logikus magyarázat. *Nyilván lenne, bár abból az egyik ezúttal tényleg kikezdhetetlen lenne, hisz csak álmukban történt meg és a másikban is csak félig-meddig vétkes a rókaarcú. Aztán persze van még úgy másik, másféltucatnyi téma ami az alkohollázban égő Vöröst kihozhatta a sodrából (ami egyébként ittas állapotában sokkal egyszerűbb, mint az ember hinné). A teljesség igénye nélkül: a zsoldos egykori afférjai és az azokból potenciálisan hátramaradt fattyak esete, a rum méltatlan szintű becsmérlése és kikiáltása mint a Gonosz, aki tetteik elhajlásáért egyedül a felelős. Vagy egy, ezeknél sokkal mélyebb gyökeret vert dolog volt az, ami végül egymás torkának ugrasztotta őket - van miben dagonyázni mindkettejük múltjában és nem egy dolog ezek közül mindmáig megoldatlan, tehát (ha jó mélyen is, de) tüskeként ott pihen bennük. De hát állította valaha valaki is, hogy a házasélet nyugalmas és harc nélküli lesz? Nem próbálja ennél tovább tartóztatni Dynt, a lánynak a friss levegő, neki meg a bornak csúfolt lőre fog jót tenni és néhány óra múltán valamivel rendezettebb gondolatokkal állhatnak bele az okfejtésbe. Legalábbis abban a pillanatban, amikor a lány kilépett az ajtón és nekivágott a rónának, még így is gondolta.
Mindaddig a pillanatig, amíg álmát meg nem zavarta a hajába kapó hegytetői szél, s a csendet sem törte derékba a halálmadarak jajjveszékelő hangja. A hogyan és mikor kérdések azonnal elporladnak nyelvén, amikor szemét nyitva megpillantja a kőperemen ülő alakot.*
- Te. *Hörögve tornázza ülő helyzetbe magát. Furamód, feje sem úgy lüktet már, mint korábban és amikor bizonyságot keresve megérinti tarkóját sem tolul szájára a szisszenés.*
- Én. *Feleli a legröhejesebb közhellyel a másik.*
- Manapság már kezdett az a gyanúm lenni, hogy megdöglöttél. *Amikor a kámzsás azzal talál felelni erre, hogy: "már réges-rég" pillanatnyi csend áll be kettejük között, aztán harsány-jóízűen elröhögik magukat. Nem sokkal később már a Félszemű is a sziklapártázat szélén ülve lógatja a lábát. Valahol alattuk ott húzódik az erdő, amiben a vadászlak is van és ahonnan a Csuhás kirángatta. Merthogy ez csakis az ő műve lehet, máskülönben miért épp vele ülne itt?*
- Nem untál még rá a törődő férj szerepére? *A kriptaszagú jelenés hangja nem sokat változott azóta, hogy utoljára "találkozott vele. Éppen olyan rezignált, mint első találkozásukkor is volt*
- Hogy unhatnék rá, amikor minden nap egy új kihívás mellette? Tudtad, hogy tegnap majdnem megölt? Hagyd el... hogyne tudnád. Ezért jöttél, hogy megint feltedd nekem a szokásos kérdéseid? *Amikor válaszul csendet kap tudja, hogy a Csuhás valójába talált.* Álhatatos egy rohadék vagy, de hát neked aztán tök mindegy, nem? Ha én nem, majd egy utánam következő kötélnek áll, hogy... hogy is szoktad mondani? "Beteljesítsen egy olyan sorsot, ami túlmutat az egyszeri emberén". Hány másiknak mondtad már el ugyanezt és bevált valaha, valakinél is? *Felsóhajt, ahogy enyhén hátradőlve megtámasztja magát.*
- Nem jutott még eszedbe, hogy előbb célt érsz azzal, ha egyszerűen elmondod, mi a francról van szó, ahelyett, hogy süketelsz és hangzatos próféciák meg ködös utalgatások mögé rejted?
- Nem kerülgetheted örökké a választást. *Mint mindig, a hollóruhás most sem vesz tudomást róla.*
- Nekem úgy tűnik, hogy már választottam.
*Szél kapja el a Csuhás ajkáról a nevetést, a felcsapó madárszárnyak zaja után Khan pedig ott találja magát, ahol elbóbiskolt. Azaz majdnem pontosan ott. A kámzsás rohadéknak gondja volt rá, hogy ne az ágyába vitesse vissza őt, ehelyett a tetőn hagyta.*
- Basz... Itt vagyok kincsem! *Amikor Dyn éppen a küszöbön próbálna átjutni, ő kidugja a fejét a tető pereme felett és még int is a lánynak. A dolog nehezebb része majd ezután jön: meg kell magyarázni, hogyan (és legfőképp miért) került ő az ágyból a tetőre.*
- Tudtad, hogy innen fentről majdnem ellátni a fürdőig?! *Nem sokra rá aztán leesik neki az is, hogy valami nem stimmel az összképpel és amikor betalál a felismerés, ő legalább annyira tanácstalanná fog válni, mint Dyn is lehet most.*
- Ez... egy... menyasszonyi ruha? Te honnan szereztél ilyet azon a helyen, ami az istenek háta mögött van kettővel? *Odáig már el se jut, hogy a kissé szagos készítményt észrevegye vagy hogy azzal kapcsolatban kellemetlen érzés költözzön gyomra tájékára.*


1344. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-28 22:17:43
 ÚJ
>Alenia Cirenhille Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

*Ugyanaz az út visszafelé már nem annyira érdekes. Olyan, mintha egy könyvet másodszor olvasnánk el, bár jobban belegondolva, még soha sem próbált könyvet visszafelé olvasni. Ha minden igaz, akkor egy teljesen más történetet kapnánk. Ezen felfedezés alapján mégis érdeklődő szemekkel tekint a tájra, a falvakra és a földekre, amik mellett elhalad a kocsi.
Közben hosszú bársonyköpenyét összehúzza magán. Mikor elment otthonról, még meleg idők voltak, ma pedig már majdnem fázik. Kellemetlen, de vigasztalja a tudat, hogy ma már a saját, jól megszokott ágyában hajthatja álomra a fejét. A nap állását elnézve csak éjszaka fog Artheniorba érkezni, aminek nem igazán örül, de nem aggódik. Bronwyn a házuk kapujában fogja letenni, onnan meg már csak betalál egyedül is.*


1343. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-28 19:56:23
 ÚJ
>Nairada Cray'ra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Drahunok nyomában//

~Hogy kellemesebb-e a fürdőház? Mégis milyen kérdés ez?~
*Nainak ez nyilvánvaló, így a feltételezést is furcsállja, de ettől függetlenül nem udvariatlan, ugyanolyan kedvesen válaszol, mint másra. Esetleg csak a megrökönyödést láthatja egy pillanatig az arcán.*
- Voltam, persze. De nem sokszor járok oda, van saját fürdőnk is. Igaz kisebb, csak két-három személyes medence, de egy hosszú nap után az is elmegy. Szerintem kellemesebb, mint a folyóban. Nyugodtabb, és... Hát nem is tudom, én jobban szeretem.
*A lány eléggé hozzászokott már, hogy míg ő élvezi a forró fürdőt, néha-néha megjelenik egy-egy szolgáló, hogy valami italt, nassolni valót hozzanak neki.*
- Soha? *Halkan elneveti magát.* Egyébként én sem sokat, ahhoz képest, hogy ezzel foglalkozunk. Vacsoránál egy pohárka bort, többet csak különleges alkalmakkor.
*Egyébként is nagyon válogatós ezen a téren, meg nem lenne túl nőies, ha minden este lerészegedve kullogna haza.
A következő kérdésekre elég könnyen tud válaszolni, hiszen a papírmunkákat ő intézi, így ezeket az adatokat szinte fejből tudja.*
- Úgy 150-200 fő körül. Na de persze ebbe benne vannak az ottani felelősök, akik csak irányítanak, a kereskedők, a karbantartók meg minden hasonló.


1342. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-28 17:05:36
 ÚJ
>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 62

Játékstílus: Vakmerő

//Kulkatarur//
//Faye és Lorew//

- Ez sok mindent megmagyaráz *mereng el egy pillanatra a szerzetes* Így részint szerencsésnek érzem, hogy eljöttem, és nem minősítettem a válasz hiányát egyértelmű elutasításnak, más szempontból viszont a jelenlétem kicsit talán tolakodó lehet, ezért elnézést kérek.
*Hát mit ad az ég, így bejelentés nélkül érkezett! Szörnyű dolog, de mégis feldolgozza valahogyan, és rátér a tárgyra.*
- Akkor megpróbálom most gyorsan összefoglalni a levelem tartalmát *majdnem sikerül is belekezdenie, de megzavarják őket. Igazán mérges a performanszban bekövetkezett törésért, de remek önuralmának hála nem szór szikrákat a szeme, inkább kedvesen elmosolyodik* Egy kis bort elfogadok, köszönöm.
*A hölgy teát kér, és ez nem is lepi meg annyira, sejtette, hogy olyasvalakiről van szó, aki kerüli az alkoholt. Mintegy, megutaztatta a pálinkát. Az üvegcse már úgyis több mérföldet látott, mint a lova.*
- Ha röviden és tömören akarnám kifejezni magam, nemrég nyakamba szakadt egy komoly teher, ami miatt kicsit agóniában vagyok. Az a helyzet, hogy nemrég a kezem ügyébe került egy védőbástya a természet erőivel szemben, vagy másképpen: egy faházegyüttes az erdő sűrűjében. Az Ellentétek Rendjének szállása volt ez még annak idejében, mikor volt értelme az Ellentétek Rendjéről, mint szervezetről beszélni. Jelenleg maroknyian maradtak csak, akikről tudok, és talán már ők sincsenek e világon... Eltűntek. Azonban maga a Zöldzug - ez a neve a faházegyüttesnek - igazán szépen meg lett csinálva, és nem is volt olcsó, így sajnálnám csak ott hagyni az enyészetnek vagy az erdőben bujkáló esetleges haramiáknak. Egymagamban remekül el tudok ott meditálni, de mindez eléggé... elenyésző funkció egy ekkora helynek.
*Hagy egy kis szünetet, ebben még semmi lényegi nem volt, csak amolyan váz vagy kerettörténet. Majd ha kettőt pislogtak, már folytatja is.*
- Sokat gondolkodtam hát, hogy van-e valaki a világon, aki legalább részben hasznát vehetné ennek, és az első, aki eszembe jutott, az ön volt. Úgy értesültem róla, hogy munkájának egy részét kutatás teszi ki, így rákérdeznék: segítené bármiben a munkáját, ha rendelkezne egy szállási lehetőséggel a folyókanyarulat közelében?
*Igazából van rá esély, hogy semmilyen tudományos érdekeltség nem köti sem Fayet, sem a falut az erdőhöz, és így teljesen értéktelen lenne számukra ott egy biztonságos bázis, ahol meghúzhatják magukat, ha több napot időznének el arrafelé, de hát... Ahhoz, hogy ezt előre kipuhatolja, tényleg meg kellett volna írja azt a levelet.*


1341. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-27 21:10:22
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

//Kulkatarur//
//Faye és Lorew//

*A beérkező helyet foglal, ahogy Faye kérte, és előadja a mondandója bevezetőjét. Természetesen a nő nem kaphatta meg az el sem küldött levelet, ilyen mágia még a tündérek népénél sincs.*
-Nem kaptam öntől levelet, Lorew.
*Jelenti ki nemes egyszerűséggel, miközben leteszi a kezéből a lúdtollat.*
-Bizonyára elvesztette a futár az útja során.
*A jó szándék természetesen meg van a nőben, s így nem is feltételezi, hogy azt a levelet a férfi valójában meg sem írta a férfi.*
-Úgyhogy kérem, mondja el nekem most, hogy mi volt a levél tartalma, s hogy én miben segíthetek!
*Feltekeri az előtte kiterített pergament, miközben belép a férfit korábban bekísérő nő.*
-Teát esetleg, vagy egy kevés bort, uram?
*Kérdezi a tündér, miközben Faye elrakja az eddig előtte heverő pergament. Miután a férfi megmondja, hogy mit is kér, Faye is feltárja a kívánságát.*
-Én egy teát kérek, köszönöm!
*Bólint egyet, miközben a rendelést felvevő nő ismét eltűnik, feltehetően azért, hogy meghozza a kért italokat.*
-Nos, Lorew? Minek köszönhetem a látogatását?
*Tér vissza a témára a nő, miközben figyelmesen Lorewre mered.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3669-3688