Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Erdőszéli tisztás (új) Arthenior közelében (új) | Szántóföldek | Tharg birtokok (új) Füves puszta (új) Kikötői erdőség (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 28 (541. - 560. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160
560. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-06-29 21:46:24
Üzenet elküldve: 2021-06-29 21:46:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 447
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 447
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Nem elég levadászni//
*Pihent eleget, így most már újult erővel vághat neki a munkának. Itt az ideje kivágni azokat a darabokat a bőrből. A legkényesebb része az eddigi munkáinak. Ezért is fogja újfent igénybe venni a mesterkardját. Vágásra nem kell jobb annál. Felhelyezi a megfelelő sablont a bőrre és aztán a borotva éles pengével körbe vágja. Minden egyes darabot egyeséve kell kivágni és közben biztosítani, hogy még véletlenül se mozduljon el a fa sablon. Pont ezért térdel rá. Amint ezzel megvan szomorúan szemléli meg a szétvágott bőrt, amivel annyit dolgozott az utóbbi időben. Viszont nincs idő a szomorkodásra. Ha nem is rögtön, de hamarosan neki áll összevarrni a farabokat. Ez már női munka, aminek nem kéne kifognia rajta. A bőrműves ár segítségével képes lyukat ütni a vastag bőrön. Tűje meg cérnája segítségével pedig gondosan összeöltögeti. Alaposan rögzíti a darabokat egymáshoz, ezért elég sűrű öltéseket használ. Mondani sem kell, hogy nem egy napos munkáról van itt szó. Maga a kabát mérete is jócskán megnehezíti a dolgát, de az igazi kihívást a kemény bőr okozza. A teljes kabát összevarrása után is ott vannak még a zsebek meg a csontgombok. Ugyan ez már csak a munkák vége, de még mindig nagy odafigyelést követel meg. A kimarad bőrökből még belső zsebekkel is ellátja kabátját. Csak ezután mondhatja, hogy készen. Fel is próbálja rögvest, hogy meglássa, hogyan áll új ruhadarabja.*
*Pihent eleget, így most már újult erővel vághat neki a munkának. Itt az ideje kivágni azokat a darabokat a bőrből. A legkényesebb része az eddigi munkáinak. Ezért is fogja újfent igénybe venni a mesterkardját. Vágásra nem kell jobb annál. Felhelyezi a megfelelő sablont a bőrre és aztán a borotva éles pengével körbe vágja. Minden egyes darabot egyeséve kell kivágni és közben biztosítani, hogy még véletlenül se mozduljon el a fa sablon. Pont ezért térdel rá. Amint ezzel megvan szomorúan szemléli meg a szétvágott bőrt, amivel annyit dolgozott az utóbbi időben. Viszont nincs idő a szomorkodásra. Ha nem is rögtön, de hamarosan neki áll összevarrni a farabokat. Ez már női munka, aminek nem kéne kifognia rajta. A bőrműves ár segítségével képes lyukat ütni a vastag bőrön. Tűje meg cérnája segítségével pedig gondosan összeöltögeti. Alaposan rögzíti a darabokat egymáshoz, ezért elég sűrű öltéseket használ. Mondani sem kell, hogy nem egy napos munkáról van itt szó. Maga a kabát mérete is jócskán megnehezíti a dolgát, de az igazi kihívást a kemény bőr okozza. A teljes kabát összevarrása után is ott vannak még a zsebek meg a csontgombok. Ugyan ez már csak a munkák vége, de még mindig nagy odafigyelést követel meg. A kimarad bőrökből még belső zsebekkel is ellátja kabátját. Csak ezután mondhatja, hogy készen. Fel is próbálja rögvest, hogy meglássa, hogyan áll új ruhadarabja.*
559. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-06-29 19:33:12
Üzenet elküldve: 2021-06-29 19:33:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Nem gondoltalak ilyennek.
*Igazából ő bárkinek kész elhinni bármit, hiszen nincs oka kételkedni.*
- Persze, mindenki abban hisz, amiben csak szeretne.
*A thargok abban hisznek, hogy őseik szellemei hatással vannak az élőkre. Aenaenek pedig hajlik arra, hogy ez valóban így van, bár nem pont úgy, ahogyan azt mások elképzelik. Nem láncokat zörgetnek, nem folyatnak ragacsos folyadékot a plafonból és kulcslyukakból. Egyszerűen csak beférkőznek az ember agyába, a bőre alá, nem feltétlenül azért, mert valójában léteznek, hanem mert annyira hinni akarnak bennük. Vagy mert kicsit több ördögvigyort szívtak a kelleténél és az eleve kimerült agyuk csúfos játékot űz velük. Aenae elég racionális elme ahhoz, hogy így gondolja. Lepillant alkarjára, valahogy viszketni kezd a bőrébe vésett rúna. Ellenáll a vágynak, hogy megvakarja.*
- Néz én annyit ígérhetek, hogy beszélek a barátommal. Ha ő rábólint, akkor a többi már rajtad múlik, hogy bebizonyítsd, megéred a bizalmam és az övét.
*Végül is a bizalom nem kerül semmibe és a Yagnaros eset után ki van éhezve arra, hogy valaki normálisan viselkedjen, hogy ne akarjon se kifosztani, se megölni senkit. Ha pedig Lily nem szolgálná meg ezt a bizalmat? Akkor Aenae számtalan eszközzel rendelkezik az enyhétől egészen a durváig. Az előbb a vakarózást állta meg, most pedig azon, hogy megsimítsa Yagnar fokosát, amit az eset óta magánál tart.*
- Igen, a tied. Igazából személyeket nem nagyon szoktam rajzolgatni, de ha mégis, akkor mindig nekik adom.
*A "mindig" talán igen erős túlzás, mert Lily a második, akit megörökített, az első Habrertus volt, aki valószínűleg csak udvariasságból fogadta el a Yagnar teteme fölött papírra vetett skiccet és azóta egy fiók mélyén pihen. Aenae persze nem sértődne meg azon, ha valóban így lenne, de Lily öröme teljesen őszintének tűnik és ez Aenaet teljesen zavarba is hozza. Az ölelés meg? Ha nem lenne mögötte a fa, akkor valószínűleg hátrahőkölne, de így csak megmerevedik. Egy végtelennek tűnő pillanat múlva már képes arra, hogy meglapogassa Lily hátát, viszont amíg amaz el nem engedi, addig bent tartja a levegőt. Nem szokta meg, hogy mások csak úgy, váratlanul behatolna a személyes terébe és ami azt illeti nem is szereti az ilyesmit, de megembereli magát és igyekszik úgy tenni, mintha semmi baj nem lenne ezzel. Elég hamar rendezi is a vonásait, a kérdésre csak legyint.*
- Ugyan, semmiség.
- Nem gondoltalak ilyennek.
*Igazából ő bárkinek kész elhinni bármit, hiszen nincs oka kételkedni.*
- Persze, mindenki abban hisz, amiben csak szeretne.
*A thargok abban hisznek, hogy őseik szellemei hatással vannak az élőkre. Aenaenek pedig hajlik arra, hogy ez valóban így van, bár nem pont úgy, ahogyan azt mások elképzelik. Nem láncokat zörgetnek, nem folyatnak ragacsos folyadékot a plafonból és kulcslyukakból. Egyszerűen csak beférkőznek az ember agyába, a bőre alá, nem feltétlenül azért, mert valójában léteznek, hanem mert annyira hinni akarnak bennük. Vagy mert kicsit több ördögvigyort szívtak a kelleténél és az eleve kimerült agyuk csúfos játékot űz velük. Aenae elég racionális elme ahhoz, hogy így gondolja. Lepillant alkarjára, valahogy viszketni kezd a bőrébe vésett rúna. Ellenáll a vágynak, hogy megvakarja.*
- Néz én annyit ígérhetek, hogy beszélek a barátommal. Ha ő rábólint, akkor a többi már rajtad múlik, hogy bebizonyítsd, megéred a bizalmam és az övét.
*Végül is a bizalom nem kerül semmibe és a Yagnaros eset után ki van éhezve arra, hogy valaki normálisan viselkedjen, hogy ne akarjon se kifosztani, se megölni senkit. Ha pedig Lily nem szolgálná meg ezt a bizalmat? Akkor Aenae számtalan eszközzel rendelkezik az enyhétől egészen a durváig. Az előbb a vakarózást állta meg, most pedig azon, hogy megsimítsa Yagnar fokosát, amit az eset óta magánál tart.*
- Igen, a tied. Igazából személyeket nem nagyon szoktam rajzolgatni, de ha mégis, akkor mindig nekik adom.
*A "mindig" talán igen erős túlzás, mert Lily a második, akit megörökített, az első Habrertus volt, aki valószínűleg csak udvariasságból fogadta el a Yagnar teteme fölött papírra vetett skiccet és azóta egy fiók mélyén pihen. Aenae persze nem sértődne meg azon, ha valóban így lenne, de Lily öröme teljesen őszintének tűnik és ez Aenaet teljesen zavarba is hozza. Az ölelés meg? Ha nem lenne mögötte a fa, akkor valószínűleg hátrahőkölne, de így csak megmerevedik. Egy végtelennek tűnő pillanat múlva már képes arra, hogy meglapogassa Lily hátát, viszont amíg amaz el nem engedi, addig bent tartja a levegőt. Nem szokta meg, hogy mások csak úgy, váratlanul behatolna a személyes terébe és ami azt illeti nem is szereti az ilyesmit, de megembereli magát és igyekszik úgy tenni, mintha semmi baj nem lenne ezzel. Elég hamar rendezi is a vonásait, a kérdésre csak legyint.*
- Ugyan, semmiség.
558. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-06-26 10:45:24
Üzenet elküldve: 2021-06-26 10:45:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
-Hát ismertem lányokat, akik sikítva szaladtak volna ki Lanawinból, amint megláttak egyet. Nem szeretném, hogy ilyennek gondolj. *A végét már csak a nem létező bajusza alatt mormolja. Sok dolgot el lehet mondani a félvérről, de, hogy gyáva lenne, arra még nem adott bizonyítékot. És ezt az állapotot igyekszik is megtartani. A békák és az eső hangjának altató hatása ismét az árvaházat juttatja eszébe. Ő leginkább a fiúk és a lányok hálótermei között őrt álló, vagy sokkal inkább ülő, Lámpás Lupi horkolására szenderedett álomba. Már amikor a körülmények ezt engedték és senki sem sutyorgott, vagy nevetgélt a sötétben.*
-Én pedig az aranyhalban szeretnék hinni. *Sóhajt fel egy grimasszal kísérve. Az természetesen igaz, hogy szívesebben élne egy sokkal elfogadóbb világban, ahol szerencsétleneknek is jut némi szerencse. De sajnos ezt nem választhatja meg.*
-Valóban? *Vonja fel a szemöldökét Aenae szavaira és Rokion jut eszébe. A fiú sosem árulta el, hogy miért kényszerült bujdosó életvitelre. A kérdésre is mindig csak ennyit felelt mosolyogva: Két ember csak úgy tud megőrizni egy titkot, ha az egyikük halott. Mivel Lily sem meghalni, sem a gyilkolni nem akart, ennél tovább sosem rágta a csontot. Persze magyarázhatta volna, hogy ő csupán részben ember, ám ez nem lett volna több szőrszál hasogatásnál.*
-Igazad lehet. Ha pedig az ember lányában kellemesen csalódnak, az olyan jópont, amit nem érhet el az, aki eleve nem hátránnyal indul. *Mosolya őszinteségről árulkodik, de már kevesebb reményt fűz azokhoz a boldog szép napokhoz.*
-Szoktam. És még nem is hallottad az egész repertoárt. *Nevet fel röviden miközben felpillant a rajzból. Az, hogy ő szép lenne, túl mutat a túlzás fogalmán. De túlságosan vidám ahhoz, hogy vitába szálljon egy bókkal. Egy olyan alkotást tart a kezében, amin ő is szerepel. És, ha a jelenlétén kívül mást nem is adott hozzá, kivette a részét abból, hogy ez a remek alkotás teljes legyen. Ez pedig olyan elmondhatatlan érzést kelt benne, amit még nem tapasztalt. Valami szép született, amit nem fog felfalni az éhes árvák serege. Nem mintha a zabkása, vagy a káposzta leves a szépségükről lennének híresek, de valamilyen szinten az ételek is alkotásnak minősülnek.*
-Az enyém? *Nyílnak akkorára a kéklő szemek, hogy majdnem kipotyognak a helyükről. Messze nem számított arra, hogy a rajz neki készül. Persze a hátán lévő írás csak akkor kap értelmet, ha az a félvér kezében van. Ám addig még nemjutott, hogy összefűzze a két dolgot. Sőt az utóbbi egyenesen ki is ment a fejéből.* -Nem fogadhatom el. Sokat dolgoztál rajta és... *Dermed meg egy pillanatra, mikor a mondat elér a tudatáig.* -Hogy mit írtál a hátuljára?! *Szélsebesen fordítja meg a papírt és kezdi el bogarászni a szavakat. Ami nem is esik nehezére egészen az aláírásig. Azzal kapcsolatban pedig úgy dönt, hogy ráér bíbelődni. Hisz tisztában van vele, hogy ki írta oda. Legalábbis nincs oka kételkedni. Egy hirtelen ötlettől vezérelve, térden csúszva Aenae elé araszol, majd, amennyiben nem ütközik ellenállásba, szorosan megöleli a nőt. Néhény hosszúra nyúlt pillanat után enged csak a szorításból.* -Nagyon szépen köszönöm! Hogyan tudnám meghálálni?
-Hát ismertem lányokat, akik sikítva szaladtak volna ki Lanawinból, amint megláttak egyet. Nem szeretném, hogy ilyennek gondolj. *A végét már csak a nem létező bajusza alatt mormolja. Sok dolgot el lehet mondani a félvérről, de, hogy gyáva lenne, arra még nem adott bizonyítékot. És ezt az állapotot igyekszik is megtartani. A békák és az eső hangjának altató hatása ismét az árvaházat juttatja eszébe. Ő leginkább a fiúk és a lányok hálótermei között őrt álló, vagy sokkal inkább ülő, Lámpás Lupi horkolására szenderedett álomba. Már amikor a körülmények ezt engedték és senki sem sutyorgott, vagy nevetgélt a sötétben.*
-Én pedig az aranyhalban szeretnék hinni. *Sóhajt fel egy grimasszal kísérve. Az természetesen igaz, hogy szívesebben élne egy sokkal elfogadóbb világban, ahol szerencsétleneknek is jut némi szerencse. De sajnos ezt nem választhatja meg.*
-Valóban? *Vonja fel a szemöldökét Aenae szavaira és Rokion jut eszébe. A fiú sosem árulta el, hogy miért kényszerült bujdosó életvitelre. A kérdésre is mindig csak ennyit felelt mosolyogva: Két ember csak úgy tud megőrizni egy titkot, ha az egyikük halott. Mivel Lily sem meghalni, sem a gyilkolni nem akart, ennél tovább sosem rágta a csontot. Persze magyarázhatta volna, hogy ő csupán részben ember, ám ez nem lett volna több szőrszál hasogatásnál.*
-Igazad lehet. Ha pedig az ember lányában kellemesen csalódnak, az olyan jópont, amit nem érhet el az, aki eleve nem hátránnyal indul. *Mosolya őszinteségről árulkodik, de már kevesebb reményt fűz azokhoz a boldog szép napokhoz.*
-Szoktam. És még nem is hallottad az egész repertoárt. *Nevet fel röviden miközben felpillant a rajzból. Az, hogy ő szép lenne, túl mutat a túlzás fogalmán. De túlságosan vidám ahhoz, hogy vitába szálljon egy bókkal. Egy olyan alkotást tart a kezében, amin ő is szerepel. És, ha a jelenlétén kívül mást nem is adott hozzá, kivette a részét abból, hogy ez a remek alkotás teljes legyen. Ez pedig olyan elmondhatatlan érzést kelt benne, amit még nem tapasztalt. Valami szép született, amit nem fog felfalni az éhes árvák serege. Nem mintha a zabkása, vagy a káposzta leves a szépségükről lennének híresek, de valamilyen szinten az ételek is alkotásnak minősülnek.*
-Az enyém? *Nyílnak akkorára a kéklő szemek, hogy majdnem kipotyognak a helyükről. Messze nem számított arra, hogy a rajz neki készül. Persze a hátán lévő írás csak akkor kap értelmet, ha az a félvér kezében van. Ám addig még nemjutott, hogy összefűzze a két dolgot. Sőt az utóbbi egyenesen ki is ment a fejéből.* -Nem fogadhatom el. Sokat dolgoztál rajta és... *Dermed meg egy pillanatra, mikor a mondat elér a tudatáig.* -Hogy mit írtál a hátuljára?! *Szélsebesen fordítja meg a papírt és kezdi el bogarászni a szavakat. Ami nem is esik nehezére egészen az aláírásig. Azzal kapcsolatban pedig úgy dönt, hogy ráér bíbelődni. Hisz tisztában van vele, hogy ki írta oda. Legalábbis nincs oka kételkedni. Egy hirtelen ötlettől vezérelve, térden csúszva Aenae elé araszol, majd, amennyiben nem ütközik ellenállásba, szorosan megöleli a nőt. Néhény hosszúra nyúlt pillanat után enged csak a szorításból.* -Nagyon szépen köszönöm! Hogyan tudnám meghálálni?
557. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-06-25 20:53:53
Üzenet elküldve: 2021-06-25 20:53:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Persze, miért ijednél meg békáktól? Nagyon kellemes muzsika a brekegésük, megnyugtató, mint az eső. Úgy jobban alszom.
*Nem mintha a Varangyvidéknek nevezett gazdaságban vagy annak környékén valaha aludt volna, de a tetőn monoton kopogó esőt tényleg szereti és valóban jobban alszik esőben.*
- Elhiszem. De szeretnék hinni abban is, hogy nem így van.
*Mélyen belegondolva, Lilynek tényleg igaza van. Nevelőapja sosem vásárolt kutyabőrt magának, így ők mindig külön kaszt voltak, még akkor is, ha vagyon tekintetében nem maradt el a család a gazdagnegyedi nemesektől. Amikor pedig apadni kezdek a háborúban az anyagi források, akkor sorra fordultak el tőlük, Aenae emlékszik, hogy mit érzett, mikor elmaradoztak a báli vagy teadélutánra szóló meghívások, később pedig az utcán találkozva sokan a fejüket is elfordították. Akkor nagyon rosszul esett neki, egy sértett kamaszlány volt, akinek düledezett az elefántcsonttornya. Az egykori ismerősök nagy része pedig nem élte túl a lázadást, minek haragudjon rájuk? Kaganon kívül más halottra nem is akar haragudni, igazából Kaganra sem, csak nem tudja elengedni az érzést.*
- Azt gondolom, hogy az igazság mindig kiderül. Minél később, annál nagyobb a csalódás. Míg ha eleve úgy állnak hozzád, hogy ismerik az előéletedet, akkor megcáfolhatsz minden sztereotípiát és kellemes csalódást okozhatsz.
*Különben meg nem is tudja, hogy mikor láthatja legközelebb Cha'ysst, bár abban teljesen biztos, hogy Lily nem a legelső megbeszélendő témájuk volna. Főleg azért nem, mert elsőre egészen biztosan nem beszélgetnének.*
- Nem vagy bolond, de bolondságokat beszélsz.
*Ironikus, hogy pont az önértékelési zavarok garmadájával küzdő Aenae próbál valakit meggyőzni arról, hogy szép. A győzködést azért nem viszi túlzásba, mert tudja, hogy milyen kellemetlen az ilyesmi, ő is mindig zavarba jön attól, ha megdicsérik.*
- A tied. És a hátuljára írtam, hogy vendégül lássanak a Tavernában.
*Kézmozdulattal hárítja el, mikor Lily vissza akarná adni neki a rajzot.*
- Persze, miért ijednél meg békáktól? Nagyon kellemes muzsika a brekegésük, megnyugtató, mint az eső. Úgy jobban alszom.
*Nem mintha a Varangyvidéknek nevezett gazdaságban vagy annak környékén valaha aludt volna, de a tetőn monoton kopogó esőt tényleg szereti és valóban jobban alszik esőben.*
- Elhiszem. De szeretnék hinni abban is, hogy nem így van.
*Mélyen belegondolva, Lilynek tényleg igaza van. Nevelőapja sosem vásárolt kutyabőrt magának, így ők mindig külön kaszt voltak, még akkor is, ha vagyon tekintetében nem maradt el a család a gazdagnegyedi nemesektől. Amikor pedig apadni kezdek a háborúban az anyagi források, akkor sorra fordultak el tőlük, Aenae emlékszik, hogy mit érzett, mikor elmaradoztak a báli vagy teadélutánra szóló meghívások, később pedig az utcán találkozva sokan a fejüket is elfordították. Akkor nagyon rosszul esett neki, egy sértett kamaszlány volt, akinek düledezett az elefántcsonttornya. Az egykori ismerősök nagy része pedig nem élte túl a lázadást, minek haragudjon rájuk? Kaganon kívül más halottra nem is akar haragudni, igazából Kaganra sem, csak nem tudja elengedni az érzést.*
- Azt gondolom, hogy az igazság mindig kiderül. Minél később, annál nagyobb a csalódás. Míg ha eleve úgy állnak hozzád, hogy ismerik az előéletedet, akkor megcáfolhatsz minden sztereotípiát és kellemes csalódást okozhatsz.
*Különben meg nem is tudja, hogy mikor láthatja legközelebb Cha'ysst, bár abban teljesen biztos, hogy Lily nem a legelső megbeszélendő témájuk volna. Főleg azért nem, mert elsőre egészen biztosan nem beszélgetnének.*
- Nem vagy bolond, de bolondságokat beszélsz.
*Ironikus, hogy pont az önértékelési zavarok garmadájával küzdő Aenae próbál valakit meggyőzni arról, hogy szép. A győzködést azért nem viszi túlzásba, mert tudja, hogy milyen kellemetlen az ilyesmi, ő is mindig zavarba jön attól, ha megdicsérik.*
- A tied. És a hátuljára írtam, hogy vendégül lássanak a Tavernában.
*Kézmozdulattal hárítja el, mikor Lily vissza akarná adni neki a rajzot.*
556. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-06-25 16:19:02
Üzenet elküldve: 2021-06-25 16:19:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 447
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 447
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Nem elég levadászni//
* Most, hogy ezzel megvan ideje, hogy elkezdje a kabátja elkészítését. Amíg várakozott a bőrre volt ideje körbejárni a környéket. Akad itt lentebb a folyó partján egy öreg halászviskó. Látszólag már egy ideje elhagyatott. Vastagon lepi a por be. A teteje is elégé megviselt állapotban van. Tartós lakásnak nem lenne jó, de átmeneti dolgozó műhelynek megjárja. Átvonul hát oda minden cuccával. Kezdésképpen üresre kipakolja a bent lévő lomokat. Az asztal elég jó állapotban van, szóval az marad. Fel is teríti rá a bőrt. Régen csinált ilyesmit még ifjú korában, mielőtt neki kezdett a lovagi kiképzésnek. Minden lánynak meg kellett tanulnia az ilyesmit.*
- Szóval, akkor hogyan is állunk? Ki kéne szabni belőle a szükséges darabokat, majd aztán össze varrni. Így olyan egyszerűen hangzik.* Első lépésként előkapja a még használatlan váltás ruháját. Abból is a felső az ami most kell neki a méretek miatt. Így nem kell szórakoznia azzal, hogy külön levegye őket. Annyi, hogy deréktól lefelé, majd hozzászámolja. Az asztalos szerszámkészlet szinte minden eszközt tartalmaz, amire szüksége lehet. Bőrműves árt is vett, szóval, csak az alapos tervezgetés van hátra. Egy kapát nagyon sok részből tevődik össze. Először megrajzolja a tervezet ruhát egészben. Elnagyolt vázlat, de lényeget tartalmazza, ami nem más, mint, hogy miképpen fog kinézni. Vonalvezetése enyhén karcsúsított, lábszárközépig érő női kabát. Eleje középen kétsoros gombolással, 4x2 gombbal záródik. Karöltőből az aljavonalig érő szabásvonal látható. Háta karkörből induló aljavonalig érő szabásvonal. Hátközepe szabásvonallal készül, melyben hosszú, takart lépéshasíték található. Nyakmegoldása mélyített törésvonalú, fazonos gallér. Az elején egy-egy zsebfedős kétszegélyes, bevágott zseb található. A kabát kétvarrásos, bevarrt ujjal készül. Mellformázó varrása a nyakkörbe helyezett. Szerencsére a kabát legtöbb része páros anyagból készül, így az esetek javarészben csak egyszer kell elkészítenie a sablont. A páros darabok a következőek, amit a papírján egymás alá felír:
- 2 db eleje középrész
- 2 db eleje oldalrész
- 2 db eleje alátét
- 2 db háta középrész
- 2 db háta oldalrész
- 2 db felsőujja
- 2 db alsóujja
- 2 db zsebfedő
- 2 db zsebszegő
A maradék rész az már csak szimpla egydarabos. Ezeket is felsorolja:
- 1 db felsőgallér
- 1 db alsógallér
- 1 db háta nyakkör eldolgozó pánt
Ezt a csekélységet most meg kell rajzolni. Több, mint egy napot vesz ez igénybe. Hosszadalmas folyamat, mire kicsiben, de méretarányosan megszerkeszti őket. A két elejét ráadásul külön kell megszerkesztenie, mert azok párosak ugyan, de nem egyformán néznek ki. Majd eldobja az agyát, hogy újra ilyen aprólékosan kell végeznie valamit. Már bánja, hogy nem bízta ezt rá valami szabóra. Azt ezt követő napok aztán arra mennek el, hogy az öreg polc és szekrénylapokból ezeket a sablonokat életnagyságúan kivágja. Hiszen nem a bőrt akarja majd tönkre vágni. Fából akad itt, de ilyen ritka prémes bundából nemigen. Vannak percek, amikor csak ordítva tombol kint, mert tele szálkával a keze és még a sablonok se sikerülnek. Ha ezt is sikerül összekínlódnia, akkor tart pár nap szünetet. Kell neki is, mert idegölő ez már.*
* Most, hogy ezzel megvan ideje, hogy elkezdje a kabátja elkészítését. Amíg várakozott a bőrre volt ideje körbejárni a környéket. Akad itt lentebb a folyó partján egy öreg halászviskó. Látszólag már egy ideje elhagyatott. Vastagon lepi a por be. A teteje is elégé megviselt állapotban van. Tartós lakásnak nem lenne jó, de átmeneti dolgozó műhelynek megjárja. Átvonul hát oda minden cuccával. Kezdésképpen üresre kipakolja a bent lévő lomokat. Az asztal elég jó állapotban van, szóval az marad. Fel is teríti rá a bőrt. Régen csinált ilyesmit még ifjú korában, mielőtt neki kezdett a lovagi kiképzésnek. Minden lánynak meg kellett tanulnia az ilyesmit.*
- Szóval, akkor hogyan is állunk? Ki kéne szabni belőle a szükséges darabokat, majd aztán össze varrni. Így olyan egyszerűen hangzik.* Első lépésként előkapja a még használatlan váltás ruháját. Abból is a felső az ami most kell neki a méretek miatt. Így nem kell szórakoznia azzal, hogy külön levegye őket. Annyi, hogy deréktól lefelé, majd hozzászámolja. Az asztalos szerszámkészlet szinte minden eszközt tartalmaz, amire szüksége lehet. Bőrműves árt is vett, szóval, csak az alapos tervezgetés van hátra. Egy kapát nagyon sok részből tevődik össze. Először megrajzolja a tervezet ruhát egészben. Elnagyolt vázlat, de lényeget tartalmazza, ami nem más, mint, hogy miképpen fog kinézni. Vonalvezetése enyhén karcsúsított, lábszárközépig érő női kabát. Eleje középen kétsoros gombolással, 4x2 gombbal záródik. Karöltőből az aljavonalig érő szabásvonal látható. Háta karkörből induló aljavonalig érő szabásvonal. Hátközepe szabásvonallal készül, melyben hosszú, takart lépéshasíték található. Nyakmegoldása mélyített törésvonalú, fazonos gallér. Az elején egy-egy zsebfedős kétszegélyes, bevágott zseb található. A kabát kétvarrásos, bevarrt ujjal készül. Mellformázó varrása a nyakkörbe helyezett. Szerencsére a kabát legtöbb része páros anyagból készül, így az esetek javarészben csak egyszer kell elkészítenie a sablont. A páros darabok a következőek, amit a papírján egymás alá felír:
- 2 db eleje középrész
- 2 db eleje oldalrész
- 2 db eleje alátét
- 2 db háta középrész
- 2 db háta oldalrész
- 2 db felsőujja
- 2 db alsóujja
- 2 db zsebfedő
- 2 db zsebszegő
A maradék rész az már csak szimpla egydarabos. Ezeket is felsorolja:
- 1 db felsőgallér
- 1 db alsógallér
- 1 db háta nyakkör eldolgozó pánt
Ezt a csekélységet most meg kell rajzolni. Több, mint egy napot vesz ez igénybe. Hosszadalmas folyamat, mire kicsiben, de méretarányosan megszerkeszti őket. A két elejét ráadásul külön kell megszerkesztenie, mert azok párosak ugyan, de nem egyformán néznek ki. Majd eldobja az agyát, hogy újra ilyen aprólékosan kell végeznie valamit. Már bánja, hogy nem bízta ezt rá valami szabóra. Azt ezt követő napok aztán arra mennek el, hogy az öreg polc és szekrénylapokból ezeket a sablonokat életnagyságúan kivágja. Hiszen nem a bőrt akarja majd tönkre vágni. Fából akad itt, de ilyen ritka prémes bundából nemigen. Vannak percek, amikor csak ordítva tombol kint, mert tele szálkával a keze és még a sablonok se sikerülnek. Ha ezt is sikerül összekínlódnia, akkor tart pár nap szünetet. Kell neki is, mert idegölő ez már.*
555. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-06-24 15:02:15
Üzenet elküldve: 2021-06-24 15:02:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Aenae bólogatása már-már elégedettséggel töltené el, amennyiben nem vádolnák azzal, hogy fél a békáktól. Persze a rusnya kétéltűek nem tartoznak a kedvenc állatai közé, de hogy ő bármitől is rettegjen, azt kikéri magának. Az utcák kövén, vagy porán nem is mutathatja ki egyetlen sebezhető pontját, vagy félelmét sem. Amint így tenne áldozattá válna a sorstársai számára. Így ez az ösztönös védekezés be is épült a félvérbe. Lilyenn Freggi a rettenthetetlen. Vicces is lenne, a korát és fegyverforgatásba vetett képességeit tekintve. Ám néha elég bátornak tűnni, hogy mások szemében azok lehessünk. Egy magabiztos utcagyerek ritkábban lesz rabszolgakereskedők áldozata, mint egy bömbölő koldus.*
-Bizony nem! Ha pedig akadna is bármi, ami rémületet kelt bennem, az nem a békák hada lenne. *Amint pedig ez ehagyja a száját, kénytelen nevetésben kitörni. Hisz ő maga is tisztában van vele, hogy teljesen hihetetlen amit állít. Egy vézna lány Lanawin ellen. Nem túl előnyös arányok.*
-Hiába viselkedsz úgy, mint a többi béka. Ha nem vagy normális béka, azok kitagadnak. Hidd el! *Mondja, olyan hangnemben, mintha élt volna varangyok között. Bár a hasonlat megfelel a tapasztalatainak. Sajnos olyan világban él, ahol ha valaki nem áll be a sorba, annak billog jut megértés helyett.*
-Nyilván. *Válaszol és minden elszántságát bevetve próbálja nem lebiggyeszteni az ajkait.* -És nekem is tetszik az ilyen hűség. Csak tudod, ekkora hátránnyal indítínai, mindenféle előnyök nélkül, nem sok eséllyel kecsegtet a siker irányába. *Ezek a szavak is tapasztalatra épülnek. A "Mihez is értesz?" jellegű kérdésekre adott vállrándítások, ritkán végződtek fizetős munkával. Amennyiben ehhez hozzácsapódik, hogy egy tolvajjal áll szemben, a munkáltató páros lábbal rúgja ki a dolgozni vágyót.*
-Azt nagyon jól teszed. Sosem tudhatod, hogy egy homlok mögött mennyi furfang lapul meg. *Mosolyog elismerően a művészre, majd a kezébe vett rajznak szenteli a figyelmét.*
-A képeden talán, de itt kívül... *Fintorodik el kissé a szavak hallatán. Ha Lily szépnek is mondható, az teljességgel a természet műve. Hiszen maga sem tudja, hogy mikor törődött utoljára a küllemmel. Leszámítva persze a sötét tincseinek nyírbálását. Ezt is csak azért szokta elkövetni, hogy legalább az ne nőjön a nyakára. Egy hosszantaró utolsó pillantást vet a képre, mielőtt visszanyújtaná Aenae felé. Közben pedig azon töpreng, hogy vajon eljön-e a búcsú ideje.*
*Aenae bólogatása már-már elégedettséggel töltené el, amennyiben nem vádolnák azzal, hogy fél a békáktól. Persze a rusnya kétéltűek nem tartoznak a kedvenc állatai közé, de hogy ő bármitől is rettegjen, azt kikéri magának. Az utcák kövén, vagy porán nem is mutathatja ki egyetlen sebezhető pontját, vagy félelmét sem. Amint így tenne áldozattá válna a sorstársai számára. Így ez az ösztönös védekezés be is épült a félvérbe. Lilyenn Freggi a rettenthetetlen. Vicces is lenne, a korát és fegyverforgatásba vetett képességeit tekintve. Ám néha elég bátornak tűnni, hogy mások szemében azok lehessünk. Egy magabiztos utcagyerek ritkábban lesz rabszolgakereskedők áldozata, mint egy bömbölő koldus.*
-Bizony nem! Ha pedig akadna is bármi, ami rémületet kelt bennem, az nem a békák hada lenne. *Amint pedig ez ehagyja a száját, kénytelen nevetésben kitörni. Hisz ő maga is tisztában van vele, hogy teljesen hihetetlen amit állít. Egy vézna lány Lanawin ellen. Nem túl előnyös arányok.*
-Hiába viselkedsz úgy, mint a többi béka. Ha nem vagy normális béka, azok kitagadnak. Hidd el! *Mondja, olyan hangnemben, mintha élt volna varangyok között. Bár a hasonlat megfelel a tapasztalatainak. Sajnos olyan világban él, ahol ha valaki nem áll be a sorba, annak billog jut megértés helyett.*
-Nyilván. *Válaszol és minden elszántságát bevetve próbálja nem lebiggyeszteni az ajkait.* -És nekem is tetszik az ilyen hűség. Csak tudod, ekkora hátránnyal indítínai, mindenféle előnyök nélkül, nem sok eséllyel kecsegtet a siker irányába. *Ezek a szavak is tapasztalatra épülnek. A "Mihez is értesz?" jellegű kérdésekre adott vállrándítások, ritkán végződtek fizetős munkával. Amennyiben ehhez hozzácsapódik, hogy egy tolvajjal áll szemben, a munkáltató páros lábbal rúgja ki a dolgozni vágyót.*
-Azt nagyon jól teszed. Sosem tudhatod, hogy egy homlok mögött mennyi furfang lapul meg. *Mosolyog elismerően a művészre, majd a kezébe vett rajznak szenteli a figyelmét.*
-A képeden talán, de itt kívül... *Fintorodik el kissé a szavak hallatán. Ha Lily szépnek is mondható, az teljességgel a természet műve. Hiszen maga sem tudja, hogy mikor törődött utoljára a küllemmel. Leszámítva persze a sötét tincseinek nyírbálását. Ezt is csak azért szokta elkövetni, hogy legalább az ne nőjön a nyakára. Egy hosszantaró utolsó pillantást vet a képre, mielőtt visszanyújtaná Aenae felé. Közben pedig azon töpreng, hogy vajon eljön-e a búcsú ideje.*
554. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-06-24 13:07:38
Üzenet elküldve: 2021-06-24 13:07:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Bólint. Arra is, hogy a lány megköszönné, ha szólna az aranyhalnál pár jó szót az érdekében, meg arra is, hogy Darna mama mennyi kihívást talált volna benne. Ha másban nincs is Aenaeben kihívás, hát étkezési szempontból biztosan van.*
- Persze, hogy nem félsz.
*Mondja békítő hangon, bár tudja, hogy semmi szükség erre, mert Lily valójában nem sértődött meg és mint mindenki másnak, vélhetően neki is megvannak a saját démonai, mint mindenki másnak. Hogy ezt honnan tudja? Aenae is mindig azt mondja, hogy nem fél semmitől, pedig rengeteg dologtól retteg. Például attól, hogy nem tud megfelelni mások és a saját elvárásoknak.*
- Én, ha békává vált előkelőség lennék, akkor keresném a többi béka társaságát és úgy viselkednék, mint ők. Hogy valójában hogy viselkednek az elvarázsolt és igazi békák, azt nem tudom.
*Habrertus biztosan tudná, mert Habrertus mindent tud, vagy legalábbis szeret úgy csinálni, mint aki mindent tud. Aenae hallja is a fülében a "Gyermekem" kezdetű mondatai, miben a varangyok viselkedését ecseteli. Vagy bármi mást, amivel kioktathat bárkit.*
- Igen. A barátokban az a jó, hogy megválogathatod őket.
*Ő elmondhatja magáról, hogy három szülővel is rendelkezik, vagyis rendelkezett, mert mostanra egy sem él. De a három szülőjéből éppen azt szerette a legjobban, akihez semmiféle vérségi kötelék nem fűzte. Az édesanyjával és édesapjával való viszonya olyan volt, amilyen. Nem is viszony, hanem iszony. De szerencsére vannak barátai, Effy meg Cha'yss - a férfival jóval többek pusztán barátoknál - és Laorra is szeret barátjaként tekinteni.*
- Azt gondolom, hogy a barátság egyik alappillére az őszinteség. Gondolom, hogy belátod, hogy nem hallgathatok el előle egy ilyen fontos információt. Mindazonáltal ő is támogatná a jó útra térésedet. Vagy ha nem, hát meg tudnám győzni.
*Megvannak erre a módszerei, Relael például rávette egy combfix megvásárlására, mert az ilyen állítólag fantasztikus hatással van a férfiakra.*
- Egyáltalán nem gondoltalak féleszűnek.
*Ábrándosnak igen és alapvetően kedvesnek, de nem féleszűbb, mint Aenae maga. Az pedig kifejezetten megmosolyogtató, hogy mennyire örül a rajznak. Aenae kicsit zavarba is jön. Nem gondolná mesterműnek, látja a hibákat, azokat a részeket, amiket gyakorolnia kell. Végül megrántja a vállát.*
- Ugyan, nagyon szép vagy a valóságban is.
*Bólint. Arra is, hogy a lány megköszönné, ha szólna az aranyhalnál pár jó szót az érdekében, meg arra is, hogy Darna mama mennyi kihívást talált volna benne. Ha másban nincs is Aenaeben kihívás, hát étkezési szempontból biztosan van.*
- Persze, hogy nem félsz.
*Mondja békítő hangon, bár tudja, hogy semmi szükség erre, mert Lily valójában nem sértődött meg és mint mindenki másnak, vélhetően neki is megvannak a saját démonai, mint mindenki másnak. Hogy ezt honnan tudja? Aenae is mindig azt mondja, hogy nem fél semmitől, pedig rengeteg dologtól retteg. Például attól, hogy nem tud megfelelni mások és a saját elvárásoknak.*
- Én, ha békává vált előkelőség lennék, akkor keresném a többi béka társaságát és úgy viselkednék, mint ők. Hogy valójában hogy viselkednek az elvarázsolt és igazi békák, azt nem tudom.
*Habrertus biztosan tudná, mert Habrertus mindent tud, vagy legalábbis szeret úgy csinálni, mint aki mindent tud. Aenae hallja is a fülében a "Gyermekem" kezdetű mondatai, miben a varangyok viselkedését ecseteli. Vagy bármi mást, amivel kioktathat bárkit.*
- Igen. A barátokban az a jó, hogy megválogathatod őket.
*Ő elmondhatja magáról, hogy három szülővel is rendelkezik, vagyis rendelkezett, mert mostanra egy sem él. De a három szülőjéből éppen azt szerette a legjobban, akihez semmiféle vérségi kötelék nem fűzte. Az édesanyjával és édesapjával való viszonya olyan volt, amilyen. Nem is viszony, hanem iszony. De szerencsére vannak barátai, Effy meg Cha'yss - a férfival jóval többek pusztán barátoknál - és Laorra is szeret barátjaként tekinteni.*
- Azt gondolom, hogy a barátság egyik alappillére az őszinteség. Gondolom, hogy belátod, hogy nem hallgathatok el előle egy ilyen fontos információt. Mindazonáltal ő is támogatná a jó útra térésedet. Vagy ha nem, hát meg tudnám győzni.
*Megvannak erre a módszerei, Relael például rávette egy combfix megvásárlására, mert az ilyen állítólag fantasztikus hatással van a férfiakra.*
- Egyáltalán nem gondoltalak féleszűnek.
*Ábrándosnak igen és alapvetően kedvesnek, de nem féleszűbb, mint Aenae maga. Az pedig kifejezetten megmosolyogtató, hogy mennyire örül a rajznak. Aenae kicsit zavarba is jön. Nem gondolná mesterműnek, látja a hibákat, azokat a részeket, amiket gyakorolnia kell. Végül megrántja a vállát.*
- Ugyan, nagyon szép vagy a valóságban is.
553. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-06-23 14:33:48
Üzenet elküldve: 2021-06-23 14:33:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
-Azt megköszönném. *Kuncog a lelki szemei elé táruló képen. Ahogy a halacska sikátorok között kutakodik egy Lily nevű félvér után. Vajon kérdezősködne? És ha tenné, akadna valaki aki tudná kiről van szó és a segítségére lenne?*
-Velem sok dolga lett volna szegény asszonynak. Azért benned is talált volna kihívást. *Nevet Aenae felé mutatva. Közben azon töpreng, ha találkozna egy hasonló lelkületű valakivel, vajon faragatlanság lenne-e napi szinten meglátogatni. Vagy mennyire egészséges süteményeken élni? A háta közepére sem hiányzik egy fogfájás. Bár amilyen az ő szerencséje, egy kemencében kötne ki, mint azzal a testvérpárral akarták tenni a mesében.*
-Én aztán semmitől sem félek! *Horkan fel sértődöttet játszva. Még az orrát is felhúzza hozzá. Pedig ennek a mondatnak annyi valóságalapja sincs, mint az aranyhalas mesének. A lány nagyon is fél. Fél a magánytól, ami egy ideje már a nyomában jár. Fél Xidros haragjától és a vele járó büntetéstől. Gyakran a holnapoktól is fél, mikor éhesen hajtja álomra a fejét. Rengeteg dolog kelt benne félelmet, ám ezt nem fogja senki orrára kötni.*
-Viszont azt gondolom, ha léteznek is elvarázsolt békák, őket az igaziaktól távol kell keresni. Nem vagyok szakértő, de valószínűleg ők is kiközösítik a furcsább társaikat. És ki lehetne furcsább a számukra? *Lilynek ismét sikerült meglepnie önmagát. Ritkán hagyják el bölcseségek a száját, de határozottan abban a hitben van, hogy most sikerült.*
-Jó lehet, ha vannak barátaink. *Sóhajt fel.* -Ha pedig nem árulod el neki, hogy egy épp jó útra térő enyveskezűt pártfogolsz, még működhet is a dolog. *És igen, a félvér nagyon szeretné, ha működne. Nem csupán azért mert akkor jóideig meg lenne a betevője, azért is mert talán új ismerősöket is szerezhet. Akár barátokat is. Tartozhatna valahová, ha csak egy kis időre is.*
-Hozzátenném, hogy nem vagyok olyan féleszű, amilyennek látszom. ~Vagy mutatni szoktam magam.~ Gyorsan tanulok és Toren elmondhatná, hogy becsületesen dolgozom. *Nyilatkozik, mintha épp jelentkezne a munkára. Még az arcára is kiül az elszántság. Jó is lenne végre kicsit normálisnak érezni magát. Olyannak, aki pénzt keres és tudja, hogy mi vár rá holnap. Ábrándjaiból a felé nyújtott alkotás szakítja ki. Mielőtt elvenné a rajzot, még megtörli a tenyereit az inge ujjába. Nem mintha olyan piszkos lenne, ez egyfajta reflex nála. Mikor végre hozzákerül elkerekedett szemekkel bámulja. Néhány néma pillanatig a mutatóujjával simogatja mielőtt megszólalna. Nehezen emészti meg ezt a csodát, aminek ő maga is a része.*
-Ez gyönyörű! Olyan élethű, hogy szinte meg lehet fogni. *Mondja le sem véve a tekintetét a papírról.* -Még engem is sikerült széppé varázsolnod. *Szélesíti tátott ajkait mosolyra. Összehasonlítási alap hiányában, ez a legszebb rajz amit valaha látott. Persze ha volna is versenytárs, egy napi járófölddel kullogna emögött. Legalábbis a lány szemében.*
-Azt megköszönném. *Kuncog a lelki szemei elé táruló képen. Ahogy a halacska sikátorok között kutakodik egy Lily nevű félvér után. Vajon kérdezősködne? És ha tenné, akadna valaki aki tudná kiről van szó és a segítségére lenne?*
-Velem sok dolga lett volna szegény asszonynak. Azért benned is talált volna kihívást. *Nevet Aenae felé mutatva. Közben azon töpreng, ha találkozna egy hasonló lelkületű valakivel, vajon faragatlanság lenne-e napi szinten meglátogatni. Vagy mennyire egészséges süteményeken élni? A háta közepére sem hiányzik egy fogfájás. Bár amilyen az ő szerencséje, egy kemencében kötne ki, mint azzal a testvérpárral akarták tenni a mesében.*
-Én aztán semmitől sem félek! *Horkan fel sértődöttet játszva. Még az orrát is felhúzza hozzá. Pedig ennek a mondatnak annyi valóságalapja sincs, mint az aranyhalas mesének. A lány nagyon is fél. Fél a magánytól, ami egy ideje már a nyomában jár. Fél Xidros haragjától és a vele járó büntetéstől. Gyakran a holnapoktól is fél, mikor éhesen hajtja álomra a fejét. Rengeteg dolog kelt benne félelmet, ám ezt nem fogja senki orrára kötni.*
-Viszont azt gondolom, ha léteznek is elvarázsolt békák, őket az igaziaktól távol kell keresni. Nem vagyok szakértő, de valószínűleg ők is kiközösítik a furcsább társaikat. És ki lehetne furcsább a számukra? *Lilynek ismét sikerült meglepnie önmagát. Ritkán hagyják el bölcseségek a száját, de határozottan abban a hitben van, hogy most sikerült.*
-Jó lehet, ha vannak barátaink. *Sóhajt fel.* -Ha pedig nem árulod el neki, hogy egy épp jó útra térő enyveskezűt pártfogolsz, még működhet is a dolog. *És igen, a félvér nagyon szeretné, ha működne. Nem csupán azért mert akkor jóideig meg lenne a betevője, azért is mert talán új ismerősöket is szerezhet. Akár barátokat is. Tartozhatna valahová, ha csak egy kis időre is.*
-Hozzátenném, hogy nem vagyok olyan féleszű, amilyennek látszom. ~Vagy mutatni szoktam magam.~ Gyorsan tanulok és Toren elmondhatná, hogy becsületesen dolgozom. *Nyilatkozik, mintha épp jelentkezne a munkára. Még az arcára is kiül az elszántság. Jó is lenne végre kicsit normálisnak érezni magát. Olyannak, aki pénzt keres és tudja, hogy mi vár rá holnap. Ábrándjaiból a felé nyújtott alkotás szakítja ki. Mielőtt elvenné a rajzot, még megtörli a tenyereit az inge ujjába. Nem mintha olyan piszkos lenne, ez egyfajta reflex nála. Mikor végre hozzákerül elkerekedett szemekkel bámulja. Néhány néma pillanatig a mutatóujjával simogatja mielőtt megszólalna. Nehezen emészti meg ezt a csodát, aminek ő maga is a része.*
-Ez gyönyörű! Olyan élethű, hogy szinte meg lehet fogni. *Mondja le sem véve a tekintetét a papírról.* -Még engem is sikerült széppé varázsolnod. *Szélesíti tátott ajkait mosolyra. Összehasonlítási alap hiányában, ez a legszebb rajz amit valaha látott. Persze ha volna is versenytárs, egy napi járófölddel kullogna emögött. Legalábbis a lány szemében.*
552. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-06-23 12:54:22
Üzenet elküldve: 2021-06-23 12:54:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*A lenge széltől átitatott erdőség kezd kikopni, a fák egyre elszórtabban lelhetők fel és gyarapodni látszik a művelhető földek látványa. A tűző nap hevesen vetül rá, ami miatt felülről ingre vetkőzik. A kalapot hagyja egyedül a fején, mert az valami kis védelmet ad a nap hevétől. Alig van árnyék az út mellett, időnként azonban muszáj megállnia hűsölni egy kis időre. Így halad a földeken nem sokat törődve azzal, hogy a parasztok éppen dolgoznak. Nem kenyere a fizikai munka, sőt a meleget is ki nem állhatja. Az a fajta, aki jobb szeret inkább felöltözni a hideg ellen, mert a nyári forróság ellen egy bizonyos szint után már nincs mit levenni, hogy szellősebb legyen a gnóm vagy éppen ember fia.*
551. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-06-23 12:48:17
Üzenet elküldve: 2021-06-23 12:48:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Mindenképpen szólni fogok neki, hogy keressen fel.
*Ha esetleg találkozik az aranyhallal, akkor ennyit igazán megtehet, mert egy apró szívesség nem kerül semmibe.*
- Állítólag kíméletlenül tömött mindenkit, aki nem volt elég kerek.
*Az ilyesmi a hozzá hasonló, sovány és finnyás embereknek amúgy nem olyan szórakoztató. De tény és való, hogy ő sosem éhezett, ha valaha is nélkülöznie kellett volna, akkor hamar leszokott volna ezekről az allűrökről.*
- Ugyan, semmi hátborzongaó nincs benne, hacsaknem félsz a békáktól. De szerintem a békák jobban félnek tőlünk, mint mi tőlük.
*Aenaenek legalábbis nagyon ingerküszöb alatt vannak a varangyok, persze rondák, sőt kifejezetten undorítóak, de erről igazán nem tehetnek. Békaszemmel nézve persze lehetnek csinosak, de hát Aenaenek nincs békaszeme.*
- Meg az elvarázsolt béka, ugye...
*Elmereng egy pillanatra, hogy vajon mennyire örülne a megjelenő hercegnek. Igazából semennyire. Az aranyhal is sok, de a herceg aztán már pláne.*
- Egyrészt nagyon kedves barátom, úgy hiszem, hogy ha megkérném, akkor nem mondana nemet. Illetve nagyon okos fiatalember, neked is találna helyet.
*Érzi, hogy kicsit talán túl sokat elárul a Cha'ysszal való kapcsolatáról, bár van egy üzleti oldala is, de az ilyen szívességek valószínűleg nem üzleti megfontolásból születnek.
Most a papírosra néz, félrebiccentett fejjel tanulmányozza a rajzot, itt-ott belesatíroz.*
- Azt hiszem, hogy kész van.
*Kicsit előrehajolva a lány felé nyújtja, hogy megnézhesse. A rajz nem rossz, de nem is árulkodik arról, hogy készítője kiemelkedő tehetség lenne. A tájat tökéletesen vissza tudta adni, de az emberábrázoláson van még mit csiszolnia, természetesen nem rakott a lány arcára bibircsókot és a nadrágja szakadását sem vetette papírra, ahogyan a túlméretes vért is éppen ráillőnek néz ki.*
- Mindenképpen szólni fogok neki, hogy keressen fel.
*Ha esetleg találkozik az aranyhallal, akkor ennyit igazán megtehet, mert egy apró szívesség nem kerül semmibe.*
- Állítólag kíméletlenül tömött mindenkit, aki nem volt elég kerek.
*Az ilyesmi a hozzá hasonló, sovány és finnyás embereknek amúgy nem olyan szórakoztató. De tény és való, hogy ő sosem éhezett, ha valaha is nélkülöznie kellett volna, akkor hamar leszokott volna ezekről az allűrökről.*
- Ugyan, semmi hátborzongaó nincs benne, hacsaknem félsz a békáktól. De szerintem a békák jobban félnek tőlünk, mint mi tőlük.
*Aenaenek legalábbis nagyon ingerküszöb alatt vannak a varangyok, persze rondák, sőt kifejezetten undorítóak, de erről igazán nem tehetnek. Békaszemmel nézve persze lehetnek csinosak, de hát Aenaenek nincs békaszeme.*
- Meg az elvarázsolt béka, ugye...
*Elmereng egy pillanatra, hogy vajon mennyire örülne a megjelenő hercegnek. Igazából semennyire. Az aranyhal is sok, de a herceg aztán már pláne.*
- Egyrészt nagyon kedves barátom, úgy hiszem, hogy ha megkérném, akkor nem mondana nemet. Illetve nagyon okos fiatalember, neked is találna helyet.
*Érzi, hogy kicsit talán túl sokat elárul a Cha'ysszal való kapcsolatáról, bár van egy üzleti oldala is, de az ilyen szívességek valószínűleg nem üzleti megfontolásból születnek.
Most a papírosra néz, félrebiccentett fejjel tanulmányozza a rajzot, itt-ott belesatíroz.*
- Azt hiszem, hogy kész van.
*Kicsit előrehajolva a lány felé nyújtja, hogy megnézhesse. A rajz nem rossz, de nem is árulkodik arról, hogy készítője kiemelkedő tehetség lenne. A tájat tökéletesen vissza tudta adni, de az emberábrázoláson van még mit csiszolnia, természetesen nem rakott a lány arcára bibircsókot és a nadrágja szakadását sem vetette papírra, ahogyan a túlméretes vért is éppen ráillőnek néz ki.*
550. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-06-23 11:19:38
Üzenet elküldve: 2021-06-23 11:19:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Úton hazafelé//
*Miközben a szántóföldek között haladnak arra lesz figyelmes, hogy bizony itt is elkezdődtek a munkák, nem is kicsit. Talán még több embert is látni, mint benn a város utcáin. Az árut szállító szekerek is egyre gyakrabban keresztezik az útjukat, bár azok egy része a kikötő irányából érkezik. ~ Tényleg! A doboz… ~ Jut eszébe az ajándék, amit a papnőtől kapott ajándékba, eddig teljesen el is feledkezett róla.*
-Talán talizmán. *Jut eszébe, mostanában elég sok spirituális behatás érte, ami mellett nehéz elmenni vakon. Nem itt, a szántók közötti úton fogja kibontani, de már találgatja magában, hogy mit is fog kezdeni a tárggyal, amit benne lel. ~Talán az irodában lenne a legjobb helye, bár a szobámban talán több időt töltök. Lehet, hogy megvéd a rémálmoktól is? ~ Mikor pedig odaérnek, ahol már a szántott földek elfogynak és a bokros, fás rész kezdi el uralni a tájat, leszáll, hogy meglesse. Mikor kinyitja akkor látja, hogy nem kevés aranyat tartalmaz a doboz, más szinte el se férne benne.*
-Hát erre nem számítottam. *Mondja a körülötte zizegő sárkánylégynek, aki erre is csak ugyan olyan bambán néz, mint a gyógynövényes könyvekre vagy az elé tett főtt húsra.*
-Nem kellett volna… biztos arra gondolt, hogy a segítségemért cserébe… aztán meg hogy messze nyissam csak ki. Furfangos. *Kattintja vissza a ládát, majd teszi el, mielőtt valaki arra járna.*
-Te mindig meglepsz Eeyr… *Néz fel az égre, hátha megkapja azt a jelet, amire vár, mióta kijött abból a furcsa templomból. ~Hm... vajon nem csak át akartak vágni? ~*
*Miközben a szántóföldek között haladnak arra lesz figyelmes, hogy bizony itt is elkezdődtek a munkák, nem is kicsit. Talán még több embert is látni, mint benn a város utcáin. Az árut szállító szekerek is egyre gyakrabban keresztezik az útjukat, bár azok egy része a kikötő irányából érkezik. ~ Tényleg! A doboz… ~ Jut eszébe az ajándék, amit a papnőtől kapott ajándékba, eddig teljesen el is feledkezett róla.*
-Talán talizmán. *Jut eszébe, mostanában elég sok spirituális behatás érte, ami mellett nehéz elmenni vakon. Nem itt, a szántók közötti úton fogja kibontani, de már találgatja magában, hogy mit is fog kezdeni a tárggyal, amit benne lel. ~Talán az irodában lenne a legjobb helye, bár a szobámban talán több időt töltök. Lehet, hogy megvéd a rémálmoktól is? ~ Mikor pedig odaérnek, ahol már a szántott földek elfogynak és a bokros, fás rész kezdi el uralni a tájat, leszáll, hogy meglesse. Mikor kinyitja akkor látja, hogy nem kevés aranyat tartalmaz a doboz, más szinte el se férne benne.*
-Hát erre nem számítottam. *Mondja a körülötte zizegő sárkánylégynek, aki erre is csak ugyan olyan bambán néz, mint a gyógynövényes könyvekre vagy az elé tett főtt húsra.*
-Nem kellett volna… biztos arra gondolt, hogy a segítségemért cserébe… aztán meg hogy messze nyissam csak ki. Furfangos. *Kattintja vissza a ládát, majd teszi el, mielőtt valaki arra járna.*
-Te mindig meglepsz Eeyr… *Néz fel az égre, hátha megkapja azt a jelet, amire vár, mióta kijött abból a furcsa templomból. ~Hm... vajon nem csak át akartak vágni? ~*
549. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-06-22 21:41:58
Üzenet elküldve: 2021-06-22 21:41:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 447
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 447
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Nem elég levadászni//
* Amíg pihen a hús ő sem tétlenkedik. A zsákmánynak egy csontját magához vette még anno, mert az úgyis csak hulladék volt. Most apró hosszúkás gombokat készít belőlük. Igyekszik körülbelül hasonlóra készíteni őket, de nem sír, ha nem ugyan olyanok. Ettől lesz egyedi. Nem sieti el a dolgot, mert most egyéb dolga sincs. Ráér farigcsálni ezeket, legalább jobban telik az idő. Ha a bőr kiszáradt, akkor kicsit benedvesíti a húsoldalt és összehajtja az egészet. Húst a hússal, bőrt a bőrrel. Ha ezzel megvan jól letakarja, hogy pihenjen egy éjszakát. Reggel kezdődik aztán az igazi munka. Be kell törni az egészet, hogy jó puha legyen. A gerinctől a has felé haladva. Kemény munka ez a kemény és vastag bőrrel. Meg is izzad benne, mire véleménye szerint elég jó lesz az egész. Eléggé igénybe veszi ez a munka karját. Ezzel végezve meg még be is kéne újra áztatni. Na ezt nem teszi meg már a mai nap. Pihen inkább, mert a következő nap jön a cserzés. Reggel dobja is bele sós vízbe az egészet, hogy ázzon egy pár órát. Addig megfőzi a cserző gárt. Vizet forral a a timsóval. Amíg ez kitart, addig a maradék tojások sárgáját sima sóval kikeveri. Ezután hozzáadja a felfőzőt víz egy jó részét, amikor már vissza hűlt egy kicsit, és lisztet. Addig kevergeti, amíg tejföl szerű masszát nem kap. Ezzel a masszával jól lekeni az egész bőrt. Most már csak száradnia kell megint. Újra szusszanhat és farigcsálhatja a gombokat. Amikor már eleget száradt, akkor benedvesíti és elkezdi feltörni a száraz bőrt. Már közel jár a végéhez, szóval nincs más hátra, csak a rámázás. Ez nem egyszerű, de igyekszik megoldani. Csak ki kell szegezni egy vaskos fára, hogy kisimuljon szépen. Kész akrobatika a nehéz bőrrel való kínlódás. Az biztos, hogy ilyet egyedül még egyszer nem vállalna be. A felszegelt bőrrel már csak egyetlen dolga van, ami nem más, mint a szőrős részének a megtisztítása. A maradék lisztet összekeveri a tiszta szesszel és jó alaposan átdörzsöli. Az egy dolog, hogy ezt megcsinálja, de hogy utána letisztítani az már egy másik. Mire ezt a lisztes izét kiszedi, majd meg bolondul. Rázni ezt a nagy bőrt nem fogja, szóval kezével meg minden mással, amit talál, azzal porolgatja, amíg ki nem jön belőle minden.*
- Elvileg készen vagyunk a nehezével.* Szemléli meg a munkáját. A leírás szerint így kellett, szóval jónak kéne lennie.*
* Amíg pihen a hús ő sem tétlenkedik. A zsákmánynak egy csontját magához vette még anno, mert az úgyis csak hulladék volt. Most apró hosszúkás gombokat készít belőlük. Igyekszik körülbelül hasonlóra készíteni őket, de nem sír, ha nem ugyan olyanok. Ettől lesz egyedi. Nem sieti el a dolgot, mert most egyéb dolga sincs. Ráér farigcsálni ezeket, legalább jobban telik az idő. Ha a bőr kiszáradt, akkor kicsit benedvesíti a húsoldalt és összehajtja az egészet. Húst a hússal, bőrt a bőrrel. Ha ezzel megvan jól letakarja, hogy pihenjen egy éjszakát. Reggel kezdődik aztán az igazi munka. Be kell törni az egészet, hogy jó puha legyen. A gerinctől a has felé haladva. Kemény munka ez a kemény és vastag bőrrel. Meg is izzad benne, mire véleménye szerint elég jó lesz az egész. Eléggé igénybe veszi ez a munka karját. Ezzel végezve meg még be is kéne újra áztatni. Na ezt nem teszi meg már a mai nap. Pihen inkább, mert a következő nap jön a cserzés. Reggel dobja is bele sós vízbe az egészet, hogy ázzon egy pár órát. Addig megfőzi a cserző gárt. Vizet forral a a timsóval. Amíg ez kitart, addig a maradék tojások sárgáját sima sóval kikeveri. Ezután hozzáadja a felfőzőt víz egy jó részét, amikor már vissza hűlt egy kicsit, és lisztet. Addig kevergeti, amíg tejföl szerű masszát nem kap. Ezzel a masszával jól lekeni az egész bőrt. Most már csak száradnia kell megint. Újra szusszanhat és farigcsálhatja a gombokat. Amikor már eleget száradt, akkor benedvesíti és elkezdi feltörni a száraz bőrt. Már közel jár a végéhez, szóval nincs más hátra, csak a rámázás. Ez nem egyszerű, de igyekszik megoldani. Csak ki kell szegezni egy vaskos fára, hogy kisimuljon szépen. Kész akrobatika a nehéz bőrrel való kínlódás. Az biztos, hogy ilyet egyedül még egyszer nem vállalna be. A felszegelt bőrrel már csak egyetlen dolga van, ami nem más, mint a szőrős részének a megtisztítása. A maradék lisztet összekeveri a tiszta szesszel és jó alaposan átdörzsöli. Az egy dolog, hogy ezt megcsinálja, de hogy utána letisztítani az már egy másik. Mire ezt a lisztes izét kiszedi, majd meg bolondul. Rázni ezt a nagy bőrt nem fogja, szóval kezével meg minden mással, amit talál, azzal porolgatja, amíg ki nem jön belőle minden.*
- Elvileg készen vagyunk a nehezével.* Szemléli meg a munkáját. A leírás szerint így kellett, szóval jónak kéne lennie.*
548. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-06-22 16:40:01
Üzenet elküldve: 2021-06-22 16:40:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
-Eleőtte mindenképpen kérdezd meg, hogy én kívántam-e már! *Kacsint a nőre a legbarátságosabb arcát mutatva. Nem mintha be akarná biztosítani a pozícióját egy legendából szökött halnál. De ezzel lesz teljes a történet. Nyilvánvaló okokból, Lily nincs abban a helyzetben, hogy válogathatna. Ám még ő sem híve a halak megevésének. Ennek megfelelően a pecázás sem nőtt a szívéhez. A halfélék zsigerelése teljesen más, mint például a nyulak, vagy mókusok nyúzása. Az ízük is különbözik. Nem beszélve arról, hogy mikor nyárson sült nyulat nyammogsz, nem kell a szálkáit bogarászni. A halacskáról csakhamar a környező településekre terelődik a téma. Kiemelve Kalácsfalvát, ami az aranyos nevével ellentétben, egy jelentős csomópont lehet a környéken. Az csak cseresznye a pitében, hogy saját legendval rendelkezik, aki kézzelfogható volt.*
-Bárcsak lett volna ilyen asszony a mi városunkban is! *Felel lemondóan. Hiszen a múltat nem lehet megváltoztatni aranyhal nélkül. Viszont a saját jövőjét még kézbe veheti. Egy nap talán otthonának tekinthet egy vidéket. Még neki is lehetnek barátai. Ne adják az istenek, házikója és férje is! Ám a lépcsőket fokonként szokás megjárni. Aki másképp próbálkozik, gyakran botlik meg.*
-A Varangyvidék kissé hátborzongatóan hangzik, de a koldus nem válogathat. *Illetve csak, amikor halak evéséről van szó.* -Neked lehet, hogy kedves barátod, ám sosem biztos, hogy egy épülő birtok körül, igényt tartanának egy vézna és fiatal lány kezére. Aki ráadásul nem ért semmihez, de fizetséget vár érte. Az efféle puccos dolgok szakembert követelnek. Szerinted én mit tehetnék? Főznék a jónépnek?
-Eleőtte mindenképpen kérdezd meg, hogy én kívántam-e már! *Kacsint a nőre a legbarátságosabb arcát mutatva. Nem mintha be akarná biztosítani a pozícióját egy legendából szökött halnál. De ezzel lesz teljes a történet. Nyilvánvaló okokból, Lily nincs abban a helyzetben, hogy válogathatna. Ám még ő sem híve a halak megevésének. Ennek megfelelően a pecázás sem nőtt a szívéhez. A halfélék zsigerelése teljesen más, mint például a nyulak, vagy mókusok nyúzása. Az ízük is különbözik. Nem beszélve arról, hogy mikor nyárson sült nyulat nyammogsz, nem kell a szálkáit bogarászni. A halacskáról csakhamar a környező településekre terelődik a téma. Kiemelve Kalácsfalvát, ami az aranyos nevével ellentétben, egy jelentős csomópont lehet a környéken. Az csak cseresznye a pitében, hogy saját legendval rendelkezik, aki kézzelfogható volt.*
-Bárcsak lett volna ilyen asszony a mi városunkban is! *Felel lemondóan. Hiszen a múltat nem lehet megváltoztatni aranyhal nélkül. Viszont a saját jövőjét még kézbe veheti. Egy nap talán otthonának tekinthet egy vidéket. Még neki is lehetnek barátai. Ne adják az istenek, házikója és férje is! Ám a lépcsőket fokonként szokás megjárni. Aki másképp próbálkozik, gyakran botlik meg.*
-A Varangyvidék kissé hátborzongatóan hangzik, de a koldus nem válogathat. *Illetve csak, amikor halak evéséről van szó.* -Neked lehet, hogy kedves barátod, ám sosem biztos, hogy egy épülő birtok körül, igényt tartanának egy vézna és fiatal lány kezére. Aki ráadásul nem ért semmihez, de fizetséget vár érte. Az efféle puccos dolgok szakembert követelnek. Szerinted én mit tehetnék? Főznék a jónépnek?
547. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-06-22 14:30:29
Üzenet elküldve: 2021-06-22 14:30:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Ha kifogom, akkor okvetlenül ezt fogom kérni tőle.
*Aeane esetében mondjuk ilyen veszély egyetlen halat sem fenyeget a veszély, hogy kifogja őket, mivel nem szokott pecázni. Meg amúgy sem enné meg, akkor meg egyáltalán minek horgászni? Az aranyhal kifogásának reményében? Nem, túl öreg már ahhoz, hogy higgyen a dajkamesékben és az ilyen mitikus lényekben. Persze tényleg tudna mit kívánni, de nem érzi úgy, hogy olyan nexusba kerültek volna Lilyvel, hogy ilyesmikről beszéljen neki. Ez nem Lilyn múlik, hanem Aenae alapvetően zárkózott személyiségén.*
- Értem. Érthető.
*Annyi baklövést szeretne visszacsinálni életében, hogy nem teljesítene annyit az a szerencsétlen aranyhal. Jobb nem is gondolni rá, hogy mit kívánna, de Lily vágyát teljesen megérti. Yagnar feléledése mellett azt is szeretné, ha az anyjával ne haraggal váltak volna el.*
- Az elöljáró felesége állítólag mindenféle süteménycsodákat csinált. De ez még az élőholt háború előtt volt. Gondolom meghalt, vagy máshová ment. Ha jól tudom, Darna volt a neve.
*Ő csak hallotta áradozni a népeket róla, hogy milyen süteménykölteményeket készített és, hogy mindenkit megtömött, akit túlságosan soványnak ítélt. Valószínűleg őt is tömte volna, ha ismeri, de Aenae rendkívül finnyás és ha nem a fogára való, akkor ő még becsületből sem eszi meg.*
- Biztos vagyok benne, hogy akadna munka. Egy nagyon kedves barátom a közelmúltban szerzett egy birtokot amoda át, thargföldön. Szerintem tőle alkalomadtán megkérdezhetnéd.
*Mármint egy olyan alkalomkor, mikor Cha'yss thargföldön tartózkodik. Jó lenne már, ha jönne. Aenae is nagyon várja ezt az alkalmat.*
- Varangyvidéknek hívják azt a földdarabot. Az állandó békabrekegés miatt.
*Nem mintha Aenae pontosan tudná, hogy melyik is az az inkriminált birtok, de a helyiek nyilván könnyedén útba tudnák igazítani. Majd talán megnézi magának, hogy tudja. Alkalomadtán.*
- Ha kifogom, akkor okvetlenül ezt fogom kérni tőle.
*Aeane esetében mondjuk ilyen veszély egyetlen halat sem fenyeget a veszély, hogy kifogja őket, mivel nem szokott pecázni. Meg amúgy sem enné meg, akkor meg egyáltalán minek horgászni? Az aranyhal kifogásának reményében? Nem, túl öreg már ahhoz, hogy higgyen a dajkamesékben és az ilyen mitikus lényekben. Persze tényleg tudna mit kívánni, de nem érzi úgy, hogy olyan nexusba kerültek volna Lilyvel, hogy ilyesmikről beszéljen neki. Ez nem Lilyn múlik, hanem Aenae alapvetően zárkózott személyiségén.*
- Értem. Érthető.
*Annyi baklövést szeretne visszacsinálni életében, hogy nem teljesítene annyit az a szerencsétlen aranyhal. Jobb nem is gondolni rá, hogy mit kívánna, de Lily vágyát teljesen megérti. Yagnar feléledése mellett azt is szeretné, ha az anyjával ne haraggal váltak volna el.*
- Az elöljáró felesége állítólag mindenféle süteménycsodákat csinált. De ez még az élőholt háború előtt volt. Gondolom meghalt, vagy máshová ment. Ha jól tudom, Darna volt a neve.
*Ő csak hallotta áradozni a népeket róla, hogy milyen süteménykölteményeket készített és, hogy mindenkit megtömött, akit túlságosan soványnak ítélt. Valószínűleg őt is tömte volna, ha ismeri, de Aenae rendkívül finnyás és ha nem a fogára való, akkor ő még becsületből sem eszi meg.*
- Biztos vagyok benne, hogy akadna munka. Egy nagyon kedves barátom a közelmúltban szerzett egy birtokot amoda át, thargföldön. Szerintem tőle alkalomadtán megkérdezhetnéd.
*Mármint egy olyan alkalomkor, mikor Cha'yss thargföldön tartózkodik. Jó lenne már, ha jönne. Aenae is nagyon várja ezt az alkalmat.*
- Varangyvidéknek hívják azt a földdarabot. Az állandó békabrekegés miatt.
*Nem mintha Aenae pontosan tudná, hogy melyik is az az inkriminált birtok, de a helyiek nyilván könnyedén útba tudnák igazítani. Majd talán megnézi magának, hogy tudja. Alkalomadtán.*
546. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-06-22 10:05:40
Üzenet elküldve: 2021-06-22 10:05:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Oh, bizony! És Lanawin nem csak kegyetlen tud lenni, hanem néhol ostoba módon igazságtalan is. Ékes példáért sem kell messzire baktatni. Milyen átgondolatlan törvényhozók képesek úgy határozni, hogy a lopást a tolvaj kezének levágásával büntetik? Nem csak azért a felháborodás, mert Lily is épp egy ilyen büntetés elől menekül. Azért is, mert ez csupán elrettentésnek jó. Elég egyértelmű, hogy aki ilyen módon lép a bűn útjára, az általában nem jókedvében teszi. Sokkal inkább valami kényszer viszi rá. Miért hiszik azt az okosok, hogy miután megcsonkították, majd visszatér a verejtékes munkához és, ha kicsit ügyetlenebbül is, de majd azzal keresi meg a kenyerét? Ez pedig csak egy a számos baklövésből, amivel a világ rendelkezik. Persze ez távol áll a kopogó szemek elől elcsent ételtől, de szépen rávilágít, hogy az élet nem egy süteményes tál.*
-Ha mindenképpen hosszú és boldog életet akarsz neki biztosítani, kívánd azt, hogy a saját vágyait teljesítse! *Veti fel a legkézenfekvőbb megoldást azon töprengve, hogy a nőnek milyen boldog élete lehet, amit még csoda folytán sem lehet szebbé varázsolni. Ezzel szemben az ő kívánsága teljes mértékben őncélú. Ha nem is nagyravágyó.*
-Igen. Nem sok, mégis minden. *Fűzi hozzá sóhajtva, majd a mutatott irányba fordítja a tekintetét.*
-Kalácsfalva! *Visszhangozza némi halk kuncogás után és láthatóan ennek az egyetlen szónak sikerül visszahoznia a jókedvét.* -Ez nagyon aranyos név. Kiábrándító is lenne, ha egy ilyen cuki helyen morcos népek élnének. *El is képzeli a jelenetet, amiben a molnár, már a hajnali órákban, fütyörészve ballag a malomba. Az utca másik oldalán meg, egy piacra siető kofa, éppen egy hatalmas szelet málnalekváros kenyeret nyom, a nem kevésbé vidám koldus kezébe. Szöges ellentéte annak a Lanawinnak amiben eddig élt. Ahogy pedig a példa mutatja, nem elképzelhetetlen. A folyó is jól hangzik. Az egyre melegebb időre való tekintettel, egy biztos módja a tisztálkodásnak. Biztos, ami biztos. Már csak valami törvényes megélhetés után kéne nézni és akár le is telepedhet valahol a thargok földjén. És miért is ne? Ki segíthetne ebben többet, mint egy helyi bárónő?*
-És szerinted akad megfelelő munkalehetőség arra, a magamfajta számára? Persze a jóízlés és a törvény keretein belül. *Nagyon távol áll a félvértől, hogy szajhának álljon. Fiatal is hozzá, bár ez ne mindenki számára akadály. De hamarabb választja büszkén az éhhalál lehetőségét.*
*Oh, bizony! És Lanawin nem csak kegyetlen tud lenni, hanem néhol ostoba módon igazságtalan is. Ékes példáért sem kell messzire baktatni. Milyen átgondolatlan törvényhozók képesek úgy határozni, hogy a lopást a tolvaj kezének levágásával büntetik? Nem csak azért a felháborodás, mert Lily is épp egy ilyen büntetés elől menekül. Azért is, mert ez csupán elrettentésnek jó. Elég egyértelmű, hogy aki ilyen módon lép a bűn útjára, az általában nem jókedvében teszi. Sokkal inkább valami kényszer viszi rá. Miért hiszik azt az okosok, hogy miután megcsonkították, majd visszatér a verejtékes munkához és, ha kicsit ügyetlenebbül is, de majd azzal keresi meg a kenyerét? Ez pedig csak egy a számos baklövésből, amivel a világ rendelkezik. Persze ez távol áll a kopogó szemek elől elcsent ételtől, de szépen rávilágít, hogy az élet nem egy süteményes tál.*
-Ha mindenképpen hosszú és boldog életet akarsz neki biztosítani, kívánd azt, hogy a saját vágyait teljesítse! *Veti fel a legkézenfekvőbb megoldást azon töprengve, hogy a nőnek milyen boldog élete lehet, amit még csoda folytán sem lehet szebbé varázsolni. Ezzel szemben az ő kívánsága teljes mértékben őncélú. Ha nem is nagyravágyó.*
-Igen. Nem sok, mégis minden. *Fűzi hozzá sóhajtva, majd a mutatott irányba fordítja a tekintetét.*
-Kalácsfalva! *Visszhangozza némi halk kuncogás után és láthatóan ennek az egyetlen szónak sikerül visszahoznia a jókedvét.* -Ez nagyon aranyos név. Kiábrándító is lenne, ha egy ilyen cuki helyen morcos népek élnének. *El is képzeli a jelenetet, amiben a molnár, már a hajnali órákban, fütyörészve ballag a malomba. Az utca másik oldalán meg, egy piacra siető kofa, éppen egy hatalmas szelet málnalekváros kenyeret nyom, a nem kevésbé vidám koldus kezébe. Szöges ellentéte annak a Lanawinnak amiben eddig élt. Ahogy pedig a példa mutatja, nem elképzelhetetlen. A folyó is jól hangzik. Az egyre melegebb időre való tekintettel, egy biztos módja a tisztálkodásnak. Biztos, ami biztos. Már csak valami törvényes megélhetés után kéne nézni és akár le is telepedhet valahol a thargok földjén. És miért is ne? Ki segíthetne ebben többet, mint egy helyi bárónő?*
-És szerinted akad megfelelő munkalehetőség arra, a magamfajta számára? Persze a jóízlés és a törvény keretein belül. *Nagyon távol áll a félvértől, hogy szajhának álljon. Fiatal is hozzá, bár ez ne mindenki számára akadály. De hamarabb választja büszkén az éhhalál lehetőségét.*
545. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-06-21 14:28:38
Üzenet elküldve: 2021-06-21 14:28:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A jóslat nyoma//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
- Való igaz, hogy kedvelem fogdosni azt a feneket. Ismersz már, mint a rossz pénzt.* Kuncog, főleg azok után, amiket még mond a lány.*
- Most erre mit mondhatnék? Részeg ember nem hazudik. Amúgy meg igencsak meggyőző vagy késsel a kezedben. És az a részeg ember elérte, hogy vele vacsorázzál.* Paskolja meg a hátsóját. A lány kemény ellenfél, ha szájalásról van szó. Régen is volt benne tűz és ez olykor előtör belőle. Most is csókjára csókkal felel, de még milyennel. Harap a kis bestia. Felelne is valami érceset, Erai szájas kijelentésére belé dermednek a szavak. Nem kell sokat győzködni, hogy maradjon az ágyban.*
- Te perverz!
//Pár óra múlva//
*Histera aranyosan csacsog ott mellette, ahogy sétálnak. Természetesen bele karol a lányba, hogy még bensőségesebb legyen ez a kis frissítő séta. Már gyermekként is elég eleven lehetett, ahogy hallgatja a történéseket. Kellemes az idő is egy sétához, meg a társaság is. Szívesen hallgatja kedvesét, de váratlanul valaki közbeszól.*
~ Mi a fene? Ezt banyát honnan a faszomból ásták elő. Köszönni baszd meg luxus szomszéd? Ne mellesleg ki az anyádat érdekel, hogy te mit gondolsz szentfazék? ~* Ezekhez a gondolatokhoz a lehető legbarátságosabb mosolyát veszi elő. Kedvese pillantása magáért beszél, szóval kénytelen megállni, hogy ne küldje el melegebb éghajlatra a vén kurvát.*
- Jaj hát kérem mi még nem vagyunk házasok asszonyom. Viszont nagyon is igaza van hölgyem. Manapság mindenütt csak ezt a sok szemérmetlenséget lehet látni. Járt már a kikötőben? Na az aztán a fertő melegágya. A bűnös lelkek arrafelé csak vedelnek, meg bujálkodnak naphosszat. Én mondom, hogy jobb elkerülni azt a környéket. De már ez a környék se a régi. A minap tudja mit láttam? Valami legényke egy fiatal lánykával hancúrozott itt az út mellet. Nem tudom ki lehetett, de egyszerűen felháborító.* Adja alá a lovat a fiú, ki tudja mi járhat a fejében, de negédes mosolya sokat sejtett. Talán mégis csak jobban járt volna Erai, ha Naz kikel magából és elzavarj a némbert.*
//A jóslat nyoma//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
- Való igaz, hogy kedvelem fogdosni azt a feneket. Ismersz már, mint a rossz pénzt.* Kuncog, főleg azok után, amiket még mond a lány.*
- Most erre mit mondhatnék? Részeg ember nem hazudik. Amúgy meg igencsak meggyőző vagy késsel a kezedben. És az a részeg ember elérte, hogy vele vacsorázzál.* Paskolja meg a hátsóját. A lány kemény ellenfél, ha szájalásról van szó. Régen is volt benne tűz és ez olykor előtör belőle. Most is csókjára csókkal felel, de még milyennel. Harap a kis bestia. Felelne is valami érceset, Erai szájas kijelentésére belé dermednek a szavak. Nem kell sokat győzködni, hogy maradjon az ágyban.*
- Te perverz!
//Pár óra múlva//
*Histera aranyosan csacsog ott mellette, ahogy sétálnak. Természetesen bele karol a lányba, hogy még bensőségesebb legyen ez a kis frissítő séta. Már gyermekként is elég eleven lehetett, ahogy hallgatja a történéseket. Kellemes az idő is egy sétához, meg a társaság is. Szívesen hallgatja kedvesét, de váratlanul valaki közbeszól.*
~ Mi a fene? Ezt banyát honnan a faszomból ásták elő. Köszönni baszd meg luxus szomszéd? Ne mellesleg ki az anyádat érdekel, hogy te mit gondolsz szentfazék? ~* Ezekhez a gondolatokhoz a lehető legbarátságosabb mosolyát veszi elő. Kedvese pillantása magáért beszél, szóval kénytelen megállni, hogy ne küldje el melegebb éghajlatra a vén kurvát.*
- Jaj hát kérem mi még nem vagyunk házasok asszonyom. Viszont nagyon is igaza van hölgyem. Manapság mindenütt csak ezt a sok szemérmetlenséget lehet látni. Járt már a kikötőben? Na az aztán a fertő melegágya. A bűnös lelkek arrafelé csak vedelnek, meg bujálkodnak naphosszat. Én mondom, hogy jobb elkerülni azt a környéket. De már ez a környék se a régi. A minap tudja mit láttam? Valami legényke egy fiatal lánykával hancúrozott itt az út mellet. Nem tudom ki lehetett, de egyszerűen felháborító.* Adja alá a lovat a fiú, ki tudja mi járhat a fejében, de negédes mosolya sokat sejtett. Talán mégis csak jobban járt volna Erai, ha Naz kikel magából és elzavarj a némbert.*
544. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-06-21 11:16:36
Üzenet elküldve: 2021-06-21 11:16:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Szájával o-t formáz, mikor a lány arról magyaráz, hogy az árvaházi dolgozók az árvák kárára dőzsölnek. Valószínűleg naiv lehet, de álmában sem hitte volna, hogy valaki árvákon nyerészkedik. Akart árvaházat alapítani, abban a házban, ahol gyermekéveit töltötte, a csőcselék lázadása alig hagyott nyomot az épületen, pár betört ablak és egy meszelés után birtokba is vehették volna az árvák. Az épület azóta leomlott, az alatta kivájt alagútrendszernek "hála". Ő is majdnem otthagyta a fogát, ha Cha'yss nem menti meg, akkor nem a kardszúrás ölte volna meg, hanem a ráomló törmelék. Ez a "kaland" jelentősen elvette a kedvét nemhogy az árvaháztól, de attól is, hogy egy ideig Artheniorba betegye a lábát. A Lilytől megtudott adalék pedig az utolsó szeg az Aenae által alapítandó árvaház koporsójába.*
- Nem, nem hiszem, hogy ez veszélyeztetné a szerencsétlen aranyhal életét.
*Lehet, hogy ott a hiba, hogy Aenae teljesen szkeptikus az olyan dolgokkal szemben, amik nem kézzelfoghatóak. Így az aranyhal is. A házuk kertjében volt egy tavacska, abban úszkáltak aranyhalak - amik véletlenül sem aranyszínűek -, szóval ő csak ilyenre tud gondolni, nem pedig a csodatévő fajtára.*
- Ez jó kívánság. Nagyon jó kívánság.
*Mosolya most szelíd, megértő, mert az ő kívánsága, még ha nem is mondja ki, de hasonló lenne. Persze ő nem azért akarná Yagnart visszakapni, mert bármi érzelmi szál fűzi hozzá, hanem abból a prózai okból, hogy akkor nem tapadna a férfi vére a kezéhez. Ez talán egyfajta érzelmi szál, de teljesen másfajta, mint ami az árvát fűzi a halott anyjához.*
- Hát ez itt még Artheniorhoz tartozik. Sziritán a romtemplommal. Kalácsfalva az egyik legnagyobb település, van ott piac, malom, minden, amit akarsz, az már thargföld.
*Szabad kezével mutogatja is az irányokat.*
- A folyón túl már a végképp thargföldön jársz. A helyiek, kedvesek, segítőkészek. A thargföldiek különösen, de őket jobban ismerem, szóval csak róluk tudok nyilatkozni.
*Például a szűkszavú pásztor, Trodd, őt Aenae kifejezetten kedveli, biztosan azért, mert szűkszavú, napokig ülhetnének egymás mellett egyetlen szó nélkül.*
- A folyó a nagyon fantáziadús, Nagy Erdőkerülő folyó nevet viseli, amarra van egy rév, meg gázló.
*Kagan ugyan kitalálta, hogy Aenae folyónak fogja nevezni, de szerencsére nem épült be ez az elnevezés a köztudatba, Aenae szeme legalábbis biztosan kisülne, ha valaki így emlegetné. Tény és való, hogy ő szokta, de csak froclizásból.*
*Szájával o-t formáz, mikor a lány arról magyaráz, hogy az árvaházi dolgozók az árvák kárára dőzsölnek. Valószínűleg naiv lehet, de álmában sem hitte volna, hogy valaki árvákon nyerészkedik. Akart árvaházat alapítani, abban a házban, ahol gyermekéveit töltötte, a csőcselék lázadása alig hagyott nyomot az épületen, pár betört ablak és egy meszelés után birtokba is vehették volna az árvák. Az épület azóta leomlott, az alatta kivájt alagútrendszernek "hála". Ő is majdnem otthagyta a fogát, ha Cha'yss nem menti meg, akkor nem a kardszúrás ölte volna meg, hanem a ráomló törmelék. Ez a "kaland" jelentősen elvette a kedvét nemhogy az árvaháztól, de attól is, hogy egy ideig Artheniorba betegye a lábát. A Lilytől megtudott adalék pedig az utolsó szeg az Aenae által alapítandó árvaház koporsójába.*
- Nem, nem hiszem, hogy ez veszélyeztetné a szerencsétlen aranyhal életét.
*Lehet, hogy ott a hiba, hogy Aenae teljesen szkeptikus az olyan dolgokkal szemben, amik nem kézzelfoghatóak. Így az aranyhal is. A házuk kertjében volt egy tavacska, abban úszkáltak aranyhalak - amik véletlenül sem aranyszínűek -, szóval ő csak ilyenre tud gondolni, nem pedig a csodatévő fajtára.*
- Ez jó kívánság. Nagyon jó kívánság.
*Mosolya most szelíd, megértő, mert az ő kívánsága, még ha nem is mondja ki, de hasonló lenne. Persze ő nem azért akarná Yagnart visszakapni, mert bármi érzelmi szál fűzi hozzá, hanem abból a prózai okból, hogy akkor nem tapadna a férfi vére a kezéhez. Ez talán egyfajta érzelmi szál, de teljesen másfajta, mint ami az árvát fűzi a halott anyjához.*
- Hát ez itt még Artheniorhoz tartozik. Sziritán a romtemplommal. Kalácsfalva az egyik legnagyobb település, van ott piac, malom, minden, amit akarsz, az már thargföld.
*Szabad kezével mutogatja is az irányokat.*
- A folyón túl már a végképp thargföldön jársz. A helyiek, kedvesek, segítőkészek. A thargföldiek különösen, de őket jobban ismerem, szóval csak róluk tudok nyilatkozni.
*Például a szűkszavú pásztor, Trodd, őt Aenae kifejezetten kedveli, biztosan azért, mert szűkszavú, napokig ülhetnének egymás mellett egyetlen szó nélkül.*
- A folyó a nagyon fantáziadús, Nagy Erdőkerülő folyó nevet viseli, amarra van egy rév, meg gázló.
*Kagan ugyan kitalálta, hogy Aenae folyónak fogja nevezni, de szerencsére nem épült be ez az elnevezés a köztudatba, Aenae szeme legalábbis biztosan kisülne, ha valaki így emlegetné. Tény és való, hogy ő szokta, de csak froclizásból.*
543. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-06-20 22:58:27
Üzenet elküldve: 2021-06-20 22:58:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//A jóslat nyoma//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
- Oh, Nazron! Te, csak örülj annak, ha megnő a fenekem! Tudom én, hogy imádod fogdosni. Látom ma nagyon szeretsz piszkálni. Gonosz férfi! Mindketten tudjuk, hogy amikor először igazán megpillantottad az arcomat, leesett az állad. Te viszont büdös voltál és részeg, úgyhogy... Egészen okés lett a külsőd azóta. *Erai igencsak magabiztosan „osztja ki” párját, hiszen mégsem hagyhatja, hogy a másik nyerjen ő meg, csak hallgasson meggyengülve egy csóktól. Sokkalta inkább egy újabbat kezdeményez és még jól meg is harapja közben, mert szimplán ehhez támadt kedve. Nevető szemekkel pillant a másikra és nemsokára ismét játékba kell, majd kezdenie. Hogyan is tudja egy nő az ágyban tartani a hímjét a legkönnyebben? A válasz elég egyszerű. *
- Én arra gondoltam eljátszadozom a testeddel, de hát, ha ennyire kiakarsz kelni az ágyból... Nem muszáj, hogy úgy használjam a szám. *Bármi is lesz erre a valószínűleg igencsak meglepett férfi válasza, Erai bizony igazán komolyan gondolta ezeket a terveket. Még közel sem fáradt el, hiába fáj egy csöppnyit a teste. *
//Pár óra múlva//
*Histera éppen lelkesen meséli a párjának mennyi mindent tudna kezdeni az eléjük terülő hosszú kerttel és ki nem hagyja azt a történetet, amikor először mászott ezen a helyen fára, majd jól el is szakadt a ruhája, amikor hirtelen egy idős hölgy hangja szakítja őt félbe. *
- Milyen helyes pár! Mióta házasok? Látszik, ahogy egymásra néznek, hogy mennyire szerelmesek. Mégsem enyelegnek szégyentelenül, hála az égieknek! Én vagyok a szomszéd asszonyuk, keressenek meg bármikor, ha segítségre lenne szükségük. Tudja igazán örülök, hogy nem valami szentségtelen emberé ez a föld, aki házasság előtt már ágyba feküdt bárkivel is. Magukon igazán látszik, hogy erkölcsös emberek. *Látszik az asszony már megjelenésén is, hogy tipikus karót nyelt szipirtyó. A ruhája színtelen és a nyakában hatalmas kereszt lóg, feszes kontya fekete kendőbe csavart, arca rezzenéstelen, ha mégis ül rajta valami érzelem, az a rosszindulat. Minden szava pletykára éhes és hányingert keltően mézédes. Szerencsétlen Histera meg sem mer szólalni, mert ha Trimlendet csak fele annyira felbosszantja a banya, mint maga a lányt, akkor ott olyan szavak fognak elhangozni, hogy Erai még el is ájjul. Szemeivel próbálja kérlelni kedvesét, hogy hagyja rá a szavakat a nőre és búcsúzzanak el. *
//A jóslat nyoma//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
- Oh, Nazron! Te, csak örülj annak, ha megnő a fenekem! Tudom én, hogy imádod fogdosni. Látom ma nagyon szeretsz piszkálni. Gonosz férfi! Mindketten tudjuk, hogy amikor először igazán megpillantottad az arcomat, leesett az állad. Te viszont büdös voltál és részeg, úgyhogy... Egészen okés lett a külsőd azóta. *Erai igencsak magabiztosan „osztja ki” párját, hiszen mégsem hagyhatja, hogy a másik nyerjen ő meg, csak hallgasson meggyengülve egy csóktól. Sokkalta inkább egy újabbat kezdeményez és még jól meg is harapja közben, mert szimplán ehhez támadt kedve. Nevető szemekkel pillant a másikra és nemsokára ismét játékba kell, majd kezdenie. Hogyan is tudja egy nő az ágyban tartani a hímjét a legkönnyebben? A válasz elég egyszerű. *
- Én arra gondoltam eljátszadozom a testeddel, de hát, ha ennyire kiakarsz kelni az ágyból... Nem muszáj, hogy úgy használjam a szám. *Bármi is lesz erre a valószínűleg igencsak meglepett férfi válasza, Erai bizony igazán komolyan gondolta ezeket a terveket. Még közel sem fáradt el, hiába fáj egy csöppnyit a teste. *
//Pár óra múlva//
*Histera éppen lelkesen meséli a párjának mennyi mindent tudna kezdeni az eléjük terülő hosszú kerttel és ki nem hagyja azt a történetet, amikor először mászott ezen a helyen fára, majd jól el is szakadt a ruhája, amikor hirtelen egy idős hölgy hangja szakítja őt félbe. *
- Milyen helyes pár! Mióta házasok? Látszik, ahogy egymásra néznek, hogy mennyire szerelmesek. Mégsem enyelegnek szégyentelenül, hála az égieknek! Én vagyok a szomszéd asszonyuk, keressenek meg bármikor, ha segítségre lenne szükségük. Tudja igazán örülök, hogy nem valami szentségtelen emberé ez a föld, aki házasság előtt már ágyba feküdt bárkivel is. Magukon igazán látszik, hogy erkölcsös emberek. *Látszik az asszony már megjelenésén is, hogy tipikus karót nyelt szipirtyó. A ruhája színtelen és a nyakában hatalmas kereszt lóg, feszes kontya fekete kendőbe csavart, arca rezzenéstelen, ha mégis ül rajta valami érzelem, az a rosszindulat. Minden szava pletykára éhes és hányingert keltően mézédes. Szerencsétlen Histera meg sem mer szólalni, mert ha Trimlendet csak fele annyira felbosszantja a banya, mint maga a lányt, akkor ott olyan szavak fognak elhangozni, hogy Erai még el is ájjul. Szemeivel próbálja kérlelni kedvesét, hogy hagyja rá a szavakat a nőre és búcsúzzanak el. *
542. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-06-20 20:21:37
Üzenet elküldve: 2021-06-20 20:21:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 447
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 447
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Nem elég levadászni//
* Másnap késve ébred, de a mai nap nem vészes számára. A tegnapi után ennyi igazán bele is fér. Reggeli után vizet tesz oda főni. Ha már zubog, akkor mehet a dézsába. Amint ez megtörténik, már hozza is rá a hideg vizet. Egy olyan jó kellemes vizet készít, amibe bele rakhatja a szükséges mennyiségű sót meg ecetet. Mérőeszköze nincs ugyan, de nagyjából szemre azért ez megy. Na meg nem kell azt grammra pontosan kimérni. Na, ha az ecet meg a só már belekerült, akkor átkeveri és bele helyezi a bőrt. Az ő munkája most véget is ért itt. Időnként átkeveri és kész. Az átlag bőrökre három napot javasolt, így erre még ráhagy egyet. Amikor letelik a negyedik nap, akkor újra felküzdi egy vaskos ágra a nehéz bőrt. Hagyja rendesen kicsurogni belőle ezt a levet. Amikor már látszik, hogy ez megtörtént, akkor néhány tojás sárgájából és a Barna Gbolis olaj egy részéből masszát csinál, amihez egy kis langyos vizet ad. Ezzel aztán jól átkenegeti a bőrös oldalát a bőrnek. Most egy újabb pihenősebb időszak következik, amíg kiszárad a bőr.*
* Másnap késve ébred, de a mai nap nem vészes számára. A tegnapi után ennyi igazán bele is fér. Reggeli után vizet tesz oda főni. Ha már zubog, akkor mehet a dézsába. Amint ez megtörténik, már hozza is rá a hideg vizet. Egy olyan jó kellemes vizet készít, amibe bele rakhatja a szükséges mennyiségű sót meg ecetet. Mérőeszköze nincs ugyan, de nagyjából szemre azért ez megy. Na meg nem kell azt grammra pontosan kimérni. Na, ha az ecet meg a só már belekerült, akkor átkeveri és bele helyezi a bőrt. Az ő munkája most véget is ért itt. Időnként átkeveri és kész. Az átlag bőrökre három napot javasolt, így erre még ráhagy egyet. Amikor letelik a negyedik nap, akkor újra felküzdi egy vaskos ágra a nehéz bőrt. Hagyja rendesen kicsurogni belőle ezt a levet. Amikor már látszik, hogy ez megtörtént, akkor néhány tojás sárgájából és a Barna Gbolis olaj egy részéből masszát csinál, amihez egy kis langyos vizet ad. Ezzel aztán jól átkenegeti a bőrös oldalát a bőrnek. Most egy újabb pihenősebb időszak következik, amíg kiszárad a bőr.*
541. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-06-20 12:35:24
Üzenet elküldve: 2021-06-20 12:35:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Épp az erős túlzás és pironkodó férfiak miatt lenne vicces a dolog. Ennél megfelelőbb eszköz talán nincs is, ha a meghökkentésük a cél. De a félvér viccnek szánta, így nem fog erősködni, hogy ez bizony jó ötlet. A téma lezárása érdekében, csupán ennyit fűz hozzá:* -Értem.
*Az árvaházi emlékeket is igyekszik rövidre fogni, hisz bármennyire is hihetetlen, nem azok voltak eddigi élete legszebb évei. Sokat elárulhatna róla, hogy azok lezárta után, csupán egy év telt el. Az sem díszes pompában. Azért mindennek van jó és rossz oldala is. Például a konyhán töltött idő és Rokion megismerése is a mérleg szebbik oldalára kerültek. Mégis csak a távozását követő időben érezte igazán szabadnak magát. Bármennyire is nyomorúságos az életvitele, azt ő teremtette elő. Lényegében a semmiből. Ez pedig változzon jó, vagy rossz irányba, szintén az ő felelőssége lesz.*
-Tudod, egy intézmény konyhájában dolgozni eléggé bennfentes dolog. A személyzet néha jobban dőzsöl, mint akiknek szánják az ételt. *Így kerülhettek Lily asztalára olyan fogások, amiknek még a létezéséről sem tudhatott a többi bentlakó. Az aranyhalas kérdésre kapott válasz hatására pimaszul elmosolyodik. Ami végre a szemén is látszik. Az első érzelemnyilvántítása, ami az egész arcára kihat. Hogy a sejtelmes csillogás jót, vagy rosszat jelent, nézőpont kérdése. Mindenesetre épp a halacsak sorsának örül. Mindenki vonja le a számára megfelelő következtetést! Mielőtt újra megszólalna, még visszaül a modellpózba. Ám a kárörvendő mosoly nem szűnik meg.*
-Szegény halacska! *Sóhajt fel, minden színészi tehetségét latbavéve.* -Csak a kívánságok választják el a serpenyőtől. Ha negvonod tőle, akár te magad is kizsigerelheted. Hisz mindig kifogják szerencsétlent. *Ölti ki a nyelvét kacsintva. Viszont, ha már Aenae elárulta, a lány is úgy érzi, hogy el kell mondania, mit is kívánna.*
-Én talán anyámat kérném vissza a kis házzal az erdőben. Akkor is, ha ez már kettőnek számít. A harmadikat pedig eltenném vész esetére. *Letséges, hogy furcsán hat Lily vágya. Hiszen kívánhatna vagyont, akár hatalmat is. Rengeteg szép ruhát, óriási birtokot szolgákkal, meg ahogy kell. Ám ő sosem álmodott ilyenekről. Ennek az is lehet az oka, hogy sosem érezte az ízüket. Viszont az űrt, a legfőbb okát amiért úgy véli, ő különbözik a legtöbb szerzettől, egész életében érezte. Egy viszonylag normális gyermekkor és a feltétel nélküli szeretet, nem beszélve egy mintás példaképről, teljesen más irányba terelte volna az életét. Néhány pillanattal később, ismét a tájba mélyesztett tekintettel
szólal meg.*
-Ha megkérlek, mesélsz kicsit a környékről? Mire számíthatok, ha arra megyek tovább amerre indultam? Milyen falvak, vagy erdők jönnek majd szembe? Esetleg folyó, vagy tó van a közelben? És kiknek a törvényeit leszek kénytelen betartani?
*Épp az erős túlzás és pironkodó férfiak miatt lenne vicces a dolog. Ennél megfelelőbb eszköz talán nincs is, ha a meghökkentésük a cél. De a félvér viccnek szánta, így nem fog erősködni, hogy ez bizony jó ötlet. A téma lezárása érdekében, csupán ennyit fűz hozzá:* -Értem.
*Az árvaházi emlékeket is igyekszik rövidre fogni, hisz bármennyire is hihetetlen, nem azok voltak eddigi élete legszebb évei. Sokat elárulhatna róla, hogy azok lezárta után, csupán egy év telt el. Az sem díszes pompában. Azért mindennek van jó és rossz oldala is. Például a konyhán töltött idő és Rokion megismerése is a mérleg szebbik oldalára kerültek. Mégis csak a távozását követő időben érezte igazán szabadnak magát. Bármennyire is nyomorúságos az életvitele, azt ő teremtette elő. Lényegében a semmiből. Ez pedig változzon jó, vagy rossz irányba, szintén az ő felelőssége lesz.*
-Tudod, egy intézmény konyhájában dolgozni eléggé bennfentes dolog. A személyzet néha jobban dőzsöl, mint akiknek szánják az ételt. *Így kerülhettek Lily asztalára olyan fogások, amiknek még a létezéséről sem tudhatott a többi bentlakó. Az aranyhalas kérdésre kapott válasz hatására pimaszul elmosolyodik. Ami végre a szemén is látszik. Az első érzelemnyilvántítása, ami az egész arcára kihat. Hogy a sejtelmes csillogás jót, vagy rosszat jelent, nézőpont kérdése. Mindenesetre épp a halacsak sorsának örül. Mindenki vonja le a számára megfelelő következtetést! Mielőtt újra megszólalna, még visszaül a modellpózba. Ám a kárörvendő mosoly nem szűnik meg.*
-Szegény halacska! *Sóhajt fel, minden színészi tehetségét latbavéve.* -Csak a kívánságok választják el a serpenyőtől. Ha negvonod tőle, akár te magad is kizsigerelheted. Hisz mindig kifogják szerencsétlent. *Ölti ki a nyelvét kacsintva. Viszont, ha már Aenae elárulta, a lány is úgy érzi, hogy el kell mondania, mit is kívánna.*
-Én talán anyámat kérném vissza a kis házzal az erdőben. Akkor is, ha ez már kettőnek számít. A harmadikat pedig eltenném vész esetére. *Letséges, hogy furcsán hat Lily vágya. Hiszen kívánhatna vagyont, akár hatalmat is. Rengeteg szép ruhát, óriási birtokot szolgákkal, meg ahogy kell. Ám ő sosem álmodott ilyenekről. Ennek az is lehet az oka, hogy sosem érezte az ízüket. Viszont az űrt, a legfőbb okát amiért úgy véli, ő különbözik a legtöbb szerzettől, egész életében érezte. Egy viszonylag normális gyermekkor és a feltétel nélküli szeretet, nem beszélve egy mintás példaképről, teljesen más irányba terelte volna az életét. Néhány pillanattal később, ismét a tájba mélyesztett tekintettel
szólal meg.*
-Ha megkérlek, mesélsz kicsit a környékről? Mire számíthatok, ha arra megyek tovább amerre indultam? Milyen falvak, vagy erdők jönnek majd szembe? Esetleg folyó, vagy tó van a közelben? És kiknek a törvényeit leszek kénytelen betartani?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160