Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Erdőszéli tisztás (új)
Taverna a Három Baráthoz (új)
SzántóföldekTharg birtokok (új)
Füves puszta (új)
Kikötői erdőség (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 195 (3881. - 3900. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

3900. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-08-20 12:44:30
 ÚJ
>Histerainay Hursoy avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Apuci kicsi lánya//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*~Kérlek ne jöjjenek elő az elvonási tüneteid~ Még élénken emlékezik arra mennyi bajt okozott nekik az ital. Természetesen aggódik az ilyen kis megjegyzések végett is, de ezt most nem mutatja. A feje amúgy is forog az elvesz, nem vesz el játéktól. A kútba azért szerencsére nem esik bele, még húzni is tudja utána a másik agyát. Az meg jól a falhoz nyomja. ~Basszus~ markol a férfi hajába, mert nyilván ráérzett valami megnevezetlen gyenge pontjára. Nem éppen szégyenlős ezekben a pillanatokban, de egy idő után finoman eltolja Nazront. *
- Más terveink vannak *mondja és igyekszik megigazítani közben magát kisebb- nagyobb sikerrel*
- Tessék! A fűig sem jutottunk el, hogy összegyűrd a ruhámat. Kívánság teljesítve *vigyorog*


3899. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-08-16 11:32:20
 ÚJ
>Vaszív Utorkh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Úton-útfélen, de inkább útfélen//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Nem a kíméletesség mozgatta az ork fegyverét, amikor ízületre célzott, sokkal inkább a gondolat, hogy úgy áldozzanak a Vérúrnak ~ Vér szálljon az ajkára. ~, hogy az áldozat ne harcban essen el. A Király akciója megelőzi az övét, így az öreg elmozdul a pallos markolatával leadott ütés elől, az célt téveszt, így már odavész a meglepetés ereje. Nem bánkódik sokat a hasztalan támadás miatt, már csak azért sem, mert az öreg paraszt visszatámad. Ütése eléri az ork arcát, vért fakaszt az orrából, de harcképtelenné nem teszi. Ó, nem. Fordít egyet a palloson, az öreg hátralépése minden bizonnyal helyet ad ennek és jobbal a marokolatot, ballal a penge alsó harmadára fogva igyekszik beletolni azt a paraszt gyomrába.
Meronnan már végzett eggyel, ha az öreggel is sikerül, akkor csak a két fiatalabb marad hátra. Ők is jók lesznek élő áldozatnak.*


3898. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-08-15 14:18:32
 ÚJ
>Mirthemnor Knili avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

* Mirthemnor Knili végre barátságosabb vidékre tévedt, ahol szintén szívesen lakna. Mondjuk egy tanyán a sok közül. Szerte tekint az úton, és mindenütt földeket, és tanyákat lát. Ő csak megy, és beszívja magába a friss levegőt. Itt nem kell tartania a haramiáktól vagy a vadaktól. Nem mintha ő olyan félős lenne, de azért jobban szereti a békét, és a biztonságot. Az úton megpróbál beazonosítani pár virág fajtát. Nem tudja biztosra megállapítani mifélék lehetnek. Jól megjegyzi hogy nézetek ki. Majd utánanéz. Már igencsak kerülgeti az éhség a törpöt, és csak remélni tudja, hogy nemsokára odaér a Pegazus fogadóba ahol eszik pár falatot. Nem fog koldulni, mivel van pár arany az erszényében amit még a régi munkálatokért kapott a családtól akiknek az istállójában lakik. *


3897. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-08-14 18:02:58
 ÚJ
>Meronnan Rhaavos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 239
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

//Úton-útfélen, de inkább útfélen//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Csapásának eredménye megrészegíti. Vér fröccsen, ő pedig vigyorogva lépi át az elesett fiút, s a hátráló felé veszi az irányt.
Nem érdekli az óbégató férfi. Nem először ránt fegyvert Vaszív társaságában, tisztában van az ork képességeivel. Bajsza alatt töretlen vigyorral lóbálja meg a bárdot, majd válla fölé helyezi.*
- A Kikötő Mészárosai jöttek el hozzád, ostoba paraszt! A Király pedig mindig megfizeti, ami jár! Még a Sötétség urának is! *Kedveli a hangzatos szavakat, pláne, ha azok vérontással párosulnak. A gyilkos tekintet nem kíséri szavainak címzettjét, azok még mindig kiszemelt áldozatán nyugszanak.
A fiú mellkasát célozva lendíti meg a csatabárdot, igyekezvén a hely szűkösségére is gondolni közben. Gyorsan le kell tudniuk ezt a hacacárét, mert a hangzavar idevonzhat másokat is. Lelkek ide vagy oda.*


3896. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-08-14 17:09:38
 ÚJ
>Nazron Trimlend avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Apuci kicsi lánya//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

* Naz csak kacsint a lányra, amikor az a szemtelenkedést említi neki. Naná, hogy fog szemtelenkedni, mert hát nem is ő volna, ha nem tenne ilyet. Valami hasonló lehet a gyűrűs viccelődés is, amire szegény párja majd szívrohamot kap.*
- Igazad van, ez egy jó pont. Talán mégis feleségül veszlek.* Kacagja el magát, szegény Erai láttán, miközben elindul kifelé pucéron, de szerencsére megálljt parancsolnak neki.*
- Micsoda házisárkány vagy te.* Kuncogja a két csók között, mert ő is ad neki egyet.*
- Na jól van, nyertél. Felöltözöm.* Így is tesz, mire megjelenik a lány egy üres boros palackkal.*
- Ez tetszik. Bor is lesz benne?* A válasz hallatán lekonyul a szája.*
- Pedig egy nyelet bornak jobban örültem volna.* Sóhajtja, de aztán hamar elengedi ezt a dolgot. A cipelni valókat magához veszi, elvégre ő a férfi, majd aztán el is indul kedvesével.*
- Naaa! Hát ezt érdemlem? Micsoda gonosz egy nő az én kedvesem?* Neveti miközben még kint egy kicsit a falhoz nyomja.*
- De az én dögös kis babám mindenhogy vonzó. Ajj, de összegyűrném itt a fűben azt a szép kis ruhád.* Heves csókot lehel a húsos ajkakra, de tudja, hogy kedvese hamar le fogja pattintani, mert már amúgy is közölte, hogy ma nem akar semmit, meg szégyellős is. Biztos nem merné itt csinálni, ahol a szomszéd megláthatja. Ha lepattintják, akkor nevetve fogadja és indul el mellette az úton a város irányába.*


3895. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-08-13 01:45:49
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Morw)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 268
OOC üzenetek: 130

Játékstílus: Szelíd

//Úton-útfélen, de inkább útfélen//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

* Meronnannak még van ideje arrébb hurcolni a nőt, aki még próbál valamit mondani, de szavak nem jönnek ki a száján. Csak akkor szisszen nagyokat, amikor a férfi megfogja, s így felélénkül a fájdalom. Viszont ahhoz, hogy komolyabb ellenállásba kezdjen, már nincs elég ereje. Így csak az okozhat gondot, hogy az asszony még ellenállás nélkül sem a legkönnyebb eset – a szó szoros értelmében –, ám néhány rántással már beljebb is sikerül húzni őt, így az érkezőkre összpontosíthat.

Néhány másodperces csend következik, ahogy a hazaérkezők szép lassan beszállingóznak, mit sem sejtve a rájuk váró csapdáról. Aztán Meronnan előtör, és rögtön suhint is bárdjával. A következő pillanatban pedig féktelen ordítás hallatszik az egyik fiú felől. A bárd hatalmas erővel csapódik jobb combjába, egy az egyben átvágva a húst és a csontot is. Hirtelen minden véres lesz a közelében. A fiú bár túléli, a körülmények tekintetében nem sokáig. S, ha még el is látnák, hátralévő életét fél lábbal kéne leélnie.
A hirtelen jött rajtaütés tovább folytatódik, amikor Vaszív is támadásba lendül. Ő a legidősebb férfi térdére céloz a kés életlen végével. S bár a belevitt erővel nincs baj és a célzás is jónak mondható, fiának ordítására az idősebb férfi sem marad mozdulatlan, így Vaszív ütése valamivel feljebb éri a férfit. A combját érő ütés szintén nem lehet kellemes érzés, de a várt hatás elmarad, és egyből ellentámadásba kezd: nála nincs fegyver, így puszta öklét lendíti az ork arca felé. És betalál. Vaszív alighanem szenvedett már el fájdalmasabb sérüléseket is, így egy ereje teljében lévő parasztember ökle nem fogja harcképtelenné tenni, legfeljebb feldühíteni. Mindenesetre a férfi erőteljes jobbosa betalál, vért fakasztva az ork orrából. Ezután a férfi hátralép egyet és így kiált, ahogy csak kifér a torkán. *
– EZÉRT MEGFIZETTEK, TI NYOMORULTAK!
* Eközben a neki háttal álló fiatalabb fiú tágra nyílt szemekkel figyeli megcsonkított testvérét, majd még mielőtt Meronnan újra lesújthatna, hátrálni kezd és a földet kémleli, bizonyára valamiféle fegyver reményében, ám nem talál semmit, így csak tovább hátrál. *


3894. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-08-05 07:51:45
 ÚJ
>Ranendyl, a Korcs avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Egy hosszú út kezdete//

*Már kimerültnek érzi magát, pedig a java még csak most következik. Irigykedve nézi azokat, akik időnként elbaktatnak mellette lóháton, miközben ő már teljesen elkopott csizmájában menetel. Talpa már olyan vékony, hogy az apróbb köveket is megérzi a földúton, nem csoda tehát, hogy sajognak a lábai. Az viszont tagadhatatlan, hogy egész kellemes ez az esti séta számára. A házakban égő gyertyafény, és a holdak kirajzolják előtte az irányt. Senki nem nézi meg őt, senki sem törődik vele, egészen magányos az útja, mégis kellemes számára most az egyedüllét.*


3893. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-08-03 14:31:06
 ÚJ
>Vaszív Utorkh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Úton-útfélen, de inkább útfélen//

*Nem törődik azzal, amit Meronnan a szobában csinál. Nem érdeklik kincsek, arany és a sok semmire sem jó érték. Neki dicsőség kell és vér, hogy lerója adósságát a Vér Ura előtt. ~ Vér szálljon az ajkára. ~ Elhelyezkedik az ajtó takarásában miután megosztotta észrevételeit a Királlyal.
Vár. Volt ideje várni és nem is kell csalódnia, hamarosan hangokat hall kintről. A háziak hazaérkeztek. Minden bizonnyal a napi munkától fáradtan és várva, hogy megpihessenek.
A Király elrejti a holttestet és az elalélt asszonyt, ami kedvez a tervnek. Amikor az első férfi megjelenik hagyja, hogy beljebb lépjen és utat adjon az érkezőknek. Megvárja, míg megbizonyosodik felőle, hogy az ifjú nem gyanakszik, majd tovább vár, hogy az ökrökkel a kép ifjabb is belépjen. Már csak egy van hátra és ha nem vették észre, akkor az utolsót is kivárja, csak akkor cselekszik, amikor a lebukás veszélyének szele megérinti.
A pallos túl nagy fegyver egy ilyen helyzetben, meglendíteni nem volna hely, így a rozsdás pengére fog, hogy a markolatot és a keresztvasat zúzófegyverként használhassa. Nem akar ölni. Amikor még a férfi nem vette észre, de már van lehetősége, megpróbál egy hatalmas ütést bevinni a markolattal a heges arcú térdére, hogy szétzúzhassa az ízületet. Ha ez sikerül, csak akkor fordul az ökrökkel foglalkozó ifjabbak felé. Innen már úgyis Sa'Terethen múlnak a továbbiak. ~ Vér szálljon az ajkára. ~*


3892. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-07-31 22:22:36
 ÚJ
>Lilyenn Freggi avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//Lilyenn ébredése//

-Nem... Én nem... Bizony nem... Nem loptam... *Motyogja Lily, miközben úgy rúgja le magáról a takarót, mintha az foglyul akarná ejteni. Szemei lassan nyílnak ki, ám légzése egy cseppet sem lassul. Hosszú pillanatok telnek el míg az elmosódott képből falak és néhány bútor rajzolódnak ki. Félvérünk azt sem tudja, hol lehet. Azzal pedig végképp nincs tisztában, hogy milyen módon került ide. Néhány mély lélegzet után megkísérli a felülést, majd a jobban szemügyre veszi a szobát. Egyszerű háznak tűnik a fél építése alapján. Lát bent egy kopott szekrényt és egy aprócska asztalt, amire egy pici tükröt erősítették. Még ez a szegényes környezet is sokkal több, mint amit a fél-elf valaha a magáénak tudhatott. Ez a felismerés enyhe mosolyt is csal az arcára. Ám ez hamar le is konyul, mikor rájön, hogy nem tudja mit, és hol keres.* ~Egyáltalán miért vagyok itt? Hol a szekér? Mi lett a parancsolgató szöszivel? A hegyes fülű nőszeméllyel?~ *Sorolja magában az utolsó emlékeit, végül a szájára tapasztja a tenyerét. Azonban előtte még kicsúszik egy szó az ajkai között.*
-A madárember! *Félvérünk ebben a pillanatban, minden erejét összeszedve, megpróbál felkelni az ágyból, ellenben egy vékonyka hang maradásra készteti.*
-A csőrös barátod hozott ide. Ő lenne a madárember? *Lily néhány pillanatig forgatja a szemeit, mire megpillantja a hang forrását. Egy apró ember lánykát.*
-I-igen. Ő az. Ho-hol van most? *Kérdezi zavartan, majd végül csak eszébe jut a jómodor.*
-Amúgy az én nevem Lilyenn. Téged, hogy hívnak? *Teszi fel a nyilván való kérdést, de hamar lényegesebb témára is evez.*
-Hol vagyunk? Mióta fekszem itt? *Folytatja a kérdések sorát, a kislány viszont Lily szavába vág.*
-Az én nevem Rionah. A többit meg nem tudom. *Zihálja a tíz éves forma kislány, majd így folytatja.*
-Hamarosan visszajönnek apukámék. Ők majd elmomdják, amit tudni akarsz. Tudod ők mindent tudnak. *Hallatszik Rionah szájából, minden szó után egyre nyugodtabb hangnemben.*
-Tudod Rionah, nekem nincs időm várni. Ha megmutatom, hol a holmim, és merre indult a madárember, már megyek is utána. Ezt még tudnád tenni nekem? *Kérdezi a félvér a lehető legtürelmesebb hangján. Pedig fejben már félúton tart a maszkos sötételf felé.*
-A táskád az ajtó mellett van. *Cincogja a kislány.* -A kardod pedig a kandallónak lett támasztva. *Fejezi be, végül el is szalad Lily tatyójáért.* -Tessék! Semmit sem vettünk ki belőle. A kardodat sajnos nem foghatom meg. Apuci megtiltotta. *Mondja, szemét lesütve Rionah.*
-Köszönöm! És ne aggódj, meg fogom találni. *Mosolyog rá a félvér.* -Hanem azt áruld el, ha tudod, hogy merre indult a csőrös barátom. ~Ha már azt nem tudod, hol vagyunk.~ *Bosszankidik magában az árva.*
-Óh! A városba ment. De annak már pár napja. *Vágja rá csillogó szemekkel a kislány.*
-Akkor én is a város felé indulok. Mondd meg apucidéknak, hogy mindent köszönök! *Kacsint a félvér Rionahra, majd magáhozveszi kórót és indulna is, ha a kislány nem szaladna utána.*
-Köszönd a barátodnak! A vállán cipelt idáig. *Mondja ismét lesütött szemmel, végül visszaszalad a konyhába, ahol folytatja a főzést. Lily pedig elindul, hogy ismét felkeresse a hollóembert. Vajon sikerül neki, vagy ismét hosszú éveket kell rá várnia?*


3891. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-07-25 22:33:25
 ÚJ
>Nor'Deron a Gyors avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

*Kilére a szántóföldre a vándor hamar visszasírja az erdő fái által nyújtott menedéket a nap tűző fényétől és melegétől. Hosszú bőrkabátja ilyenkor sajna mindig nagyobb tehernek bizonyul mint a hátán zötykölődő vándorbatyú, s bár úgy dönt tűrni fogja, mikor már a sokadik izzadságcsepp is végiggördül arcán, betelik az a bizonyos pohár. Igaz beletelik pár percbe, hogy lepakoljon, mjad a kabátot az ujjainál fogva kösse nyaka köré egyfajta különös köpenyt képezvén ezzel, de tekintve, hogy az éjszakát leszámítva semmi nem lohol a nyakában, ráér. Folytatja hát útját, egy-egy hosszass pillantást szentelve az összes horizont mentén húzódó nevenincs falucskának. Hosszas sétát követően ismerős illat csapja meg az orrát. Tengervíz.*


3890. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-07-25 16:55:30
 ÚJ
>Isavyre Eld'rise avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*A semmi közepén, egy két szántóföld között húzódó aprócska kis ösvényen haladnak, amikor Isavyre megérzi a tenger illatát, s így végre összeáll a fejében a kép, merre is lehetnek. Felmerül benne a gondolat, hogy a kutya talán valahol a kikötő környékén talált magának menedéket, mert egész céltudatosan halad abba az irányba. Kitartó egy állat, hisz órák óta tartó „hajszájuk” során még egyszer sem érezte szükségét pihenőnek, ellentétben az „üldözőjével”. Az almát is azóta viszi a szájában, igaz egy fél pillanatra már letette a földre, hogy új fogást találjon rajta. Isavyre talán nem véletlenül kezdi kicsit furcsán érezni magát; meglehet, hogy semmi különösebbet nem tervezett a mai napra, így az idejét tulajdonképpen semmitől nem veszi el ez a kis program, de arra sem készült, hogy a fél vidéket bejárja.
Persze eszébe jut, hogy feladhatná, de ha már ilyen sokáig eljutottak „együtt”, nem akar visszakozni.*



3889. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-07-21 18:55:00
 ÚJ
>Meronnan Rhaavos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 239
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

//Úton-útfélen, de inkább útfélen//

*Módszeresen rámolja ki a ruhaféléket a padlóra, az aranyat pedig zsebeibe gyűri. Mit sem törődik a vérző leánnyal közben. Nincs gondja rá, míg csendben van. Szórakozottan dudorászik, miközben Vaszív őrt áll. Közben. Az ork nem válaszol a kérdésére, ő pedig ráhagyja a dolgot. Áldozott ő már elégszer hozzá, hogy tudja, ehhez bizony oltár is elkél. És ha csak nincs Vaszív rongyos ingujja alatt egy, hát teljesen feleslegesen próbálkoznak. Vaszív azonban általában jóval jobban mozog a "sötétben", mint ő, így nem forszírozza a dolgot. Az ork figyelmeztetésre azonban felkapja fejét. Elhúzza a félholt leányt az útból, s a fal takarásában várakozik. Számolja a belépőket, s visszatartja lélegzetét. Nem ez az első, hogy többedmagával harcol. Rutinja van már az ilyesmiben. Fontos ilyenkor a nagy elán, na meg a meglepetés ereje. Némán fújtat, s izzítja a lelkében már izzó parazsat. Vagy ő, vagy ők. Ahogy meghallja az ajtó csukódását jelző nyikorgást vagy a hatodik pár csizma koppanását, válla fölé emelt fegyverrel lép ki ordítva, hogy az elsőt, ki szeme elé kerül, lecsaphassa. Nem céloz, csak vág. Nagyot suhint, s továbblép, remélve, hogy egynél többet is levághat közülük, mielőtt felocsúdnak.*


3888. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-07-19 14:26:26
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Morw)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 268
OOC üzenetek: 130

Játékstílus: Szelíd

//Úton-útfélen, de inkább útfélen//

* Az öregasszony szájára mintha még egy utolsó, halovány mosoly húzódna, mielőtt Meronnan csatabárdja kioltaná életét. Röviden felnyög, aztán örökre hallgat. Ellenben a földön fekvő nővel, akinek – mint az várható volt – nem tetszik, amit a férfi tett. Azonban egy kis óbégatás és káromkodás után befogja a száját, mivel nem akarja ő is úgy végezni, mint öreganyja.
A ládák egyszerűen nyílnak. Az egyikben csupán ruhaféléket talál, a másikban pedig 120 aranyra lel a férfi. Nem nagy összeg, de több, mint a semmi, így Meronnan Rhaavos bizonyára nem hagyja ott.
Közben Vaszív figyelmezteti társát a közelgő hazaérkezőkre, ami valóban logikusnak tűnik, de egyelőre semmit sem tudhatnak biztosra. Ha úgy döntenek, hogy várnak, a földön fekvő nő hamarosan kábán eldől a padlón. Életben marad és bizonyos mértékben környezetét is érzékeli, de a fájdalom és a vérveszteség miatt nem képes sokáig magánál maradni. Nagyjából fertályórányi várakozást követően az ork következtetése végre beigazolódni látszik. Hacsak nem néznek ki az ablakon (amit persze megtehetnek, de valószínűleg nem szeretnék kockáztatni észrevétlenségüket), csupán fülükkel hallhatják, hogy valami közeledik. Kerekek zörgése és paták koppanása hallatszik kintről. Végül az épület mellett a (feltételezhetően) szekér megáll és egy perc múlva nyílik az ajtó. Elsőként egy húsz év körüli fiú lép be az ajtón. Száznyolcan centiméter magas, inkább nyurga, mint izmos, de azért látszik rajta, hogy a földeken dolgozik, így nem fújná el az első fuvallat. Rövid, fekete haja van, szája fölött pedig vékony bajusz nő. A bejáratban megáll és beleszagol a levegőbe, elgondolkozik. Egy pillanatig úgy tűnhet, mintha észrevett volna valami gyanúsat, de aztán hacsak a bent lévők nem döntenek másképp, továbbindul egyenesen. Őt két ökör követi, a fiú a jobb oldalon található karámba tervezi vezetni őket. Az ökrök után jön egy szintén fiatal fiú, ránézésére még csak tizenhat éves lehet. Hasonlít testvérére, de valamivel alacsonyabb és neki még bajsza is épp csak pelyhedzik. Utolsóként pedig alighanem a családfő lép be. Feje búbján már ritkuló, sötét haja és dús bajusz, illetve szakáll fedi arcát. Arcát itt-ott hegek és megannyi ránc tarkítja. Azonban ő az utolsó, aki belép az ajtón, így ha eddig nem tette, Vaszívnak most kell változtatnia az elképzelésén. A férfi ugyanis készül becsukni az ajtót. Eddig sikerülhetett észrevétlenül meghúznia magát a sarokban, de ezután aligha lépnie kell, ha nem akarja elveszíteni a meglepetés erejét. Közben bizonyára Meronnan is felkészült az érkezőkre, így neki is van lehetősége elrejtőzni – illetve igény szerint a sérült és a halott nőt kevésbé feltűnő helyre ültetni –, ellenkező esetben valószínűleg már az első érkezőnek feltűnik majd, hogy valami nem stimmel a belső szobában. *


3887. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-07-14 14:15:46
 ÚJ
>Histerainay Hursoy avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Apuci kicsi lánya//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Erai párja legnagyobb szerencséjére ért a humorból, így inkább ő is, csak tréfásan válaszol.*
- Na na na Nazron! Ne szemtelenkedj! *persze a férfi nem hallgat rá. Nem is ő lenne, ha megtenné ~Látom megjegyezted, hogy harapok~ Aztán eljutnak a gyűrűvel való viccelődésig, ahol Naz szavai szinte kiugrasztják a lány szívét*
- M-most kaptál kaját *csak ennyit tud hirtelen kinyögni, úgyhogy az sem fogja zavarni, hogy a másik meztelenül pakolászik körülötte. Viszont azt már, csak észreveszi, hogy ez az őrült mindenáron, így akar kimenni az ajtón*
- Állj már meg te bolond! *Közben elteszi még a maradék kenyeret az útra, hiszen finom fajta volt, még magában is jó lehet. Aztán közelebb megy és hozzávágja a hímhez a táskát meg a ruháit is  miközben megcsókolja. ~Van itt valahol egy kifogyott borosüveg, még a dugója is megvan. Kimosok még egyet és rakok bele a tiszta kúti vízből kifelé menet~ Azt még felkapja, majd megszólal*
- Mehetünk. Ezt meg megtöltöm. *emeli fel, hogy értse a másik*
- Vonzóbb vagy így ruhában, már kezdtem unni a szottyadt bőrödet *szemtelenkedik, ahogy a kútból merít, kissé előre hajolva. Majdnem le is önti magát míg az üveggel és a felhúzott vödörrel szórakozik. Pedig nem volt a munka megerőltető, hiszen kicsi a vödör és így könnyebb*


3886. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-07-13 13:22:27
 ÚJ
>Vendaar Radanos [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

*Hamar elhagyják a tisztást, és egy rövidebb erdőbéli út után el is hagyják a levegő városát. Vendaarnak valamiért egy kisebb kő esik le a szívéről, hogy úgy néz ki, nem követte senki és nem is hiányzik senkinek. Pedig az ifjú korcs figyelemreméltó volt valahol, de nem véletlenül volt kevert vérű. Persze ebből is látszik, hogy vannak olyan tisztavérűek, aki valamilyen bolond eszme miatt gyermeket nemzenek egy másik fajnak. Azt megérti, ha más fajút az ágyba csábítanak, hiszen a vadászat és a lehetőség izgalma megéri a kockázatot és vélhetően a nyeremény is különleges lesz. Ő is próbálkozott már más korcsokkal, alantasabb népekkel, főleg emberekkel. A saját fajából nehéz olyat találni, aki éppen őt akarná, nem beszélve a nem éppen hivalkodó életviteléről. Másik orgyilkosban nem is biztos, hogy feltétlenül megbízna, pedig az izgalom, hogy egy nőstény, akit kedvelsz, elmetszi a torkod, talán még elég izgalommal látná el még őt is. Elmélyedve nézelődik, egy kicsit meg is kopik a figyelme, mint zsoldosnak, de szerencsére az egyhangúságot csak a táj váltoás töri meg. Hamarosan elérnek a szántóföldekre, amik most épp üresen állnak, legalábbis ő nem vél felfedezni különösebb mozgást, igaz, nem is érdeklődik eléggé ahhoz, hogy bármit is kiszúrhasson. Talán ez nem túl jó jel, de fáradtnak érzi magát. Abban is biztos, hogy ő majd az utolsó őrséget vállalja majd este, hogy másnap már visszatérjen az ereje, ami mostanában a kevés pihenés miatt eléggé megkopott. A szél zúgása, a kerekek nyikorgása, a lovak prüszkölésén és fojtott beszélgetéseken kívül más nem zavarja meg a kis karavánt, amíg áthaladnak a művelendő földek mellett.*


3885. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-07-10 21:44:45
 ÚJ
>Törpi Ruuno avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

- Ruuno. - *Ismétli meg a nevét, valamivel hangosabban, mert azt hiszi, annak szól a visszakérdezés.
Majd a nő következő szavaira nem válaszol azonnal, mert éretlen gyermeki elméjének túl bonyolultnak bizonyul a fogalmazásmód. Nem érti, mire utal vissza Relael, mit jelent itt az összefüggés, vagyis hogy voltaképpen mi is a kérdés, vagy hogy ez egy kérdés volt, amire válaszolnia kellene.*
- Mit nem értesz? - *Kérdez vissza ezúttal ő, megragadva azt, amit sikerült értelmeznie a mondatból.
Aztán figyel Relael bemutatkozására, s noha szándékában áll megjegyezni a hosszú nevet is, valóban könnyebbség számára, hogy kap egy egyszerűbb változatot.*
- Rel... - *Ismétli el, hogy a fejébe vésse.
Majd kutyagolás közben föl-fölpillant barátja felé, akiből innen nem sokat lát, így szüksége van a megnyugtatásra, hogy még életben van. Reltől pedig nem csak ezt kapja, de még néhány biztató szót is... Igyekszik ellesni a mutatott irányba, de ő innen csak a végtelennek tetsző utat látja, meg még néhány foltot, amik talán távoli épületek lehetnek.
Elhiszi azonban a nőnek, hogy már közel járnak, pusztán a számára ez még túl hosszú útnak tűnik. Nem érzi jól magát. Melege van, szomjas, fáradt, fáj a feje, és Felhő miatt gondterhelt. Rég megbánta már, hogy elhagyta a várost.
Próbál azért kitartani, s még kocog is egy keveset, hátha akkor hamarabb ott lesznek és hamarabb pihenhet, de lehet látni vörös arcán, hogy mennyire küszködik, össze-összerántja arcát egy sírós grimasz. Ő is csak egy nyűgös gyerek, csak épp megszokta, hogy ritkán van értelme annak, hogy föladja, mert ha egy gondot meg kell oldani, az nem fog csak úgy elmúlni, hiába sír bármennyit is. Szóval hiába is panaszkodna most, hogy nem bírja tovább, hiába szeretné magát a földre vetni és várni a csodát, nincs meg az a biztonságérzete, hogy ezt megengedje magának. Örül, hogy valaki egyáltalán a segítségükre jött és hogy így Felhő talán jobban lesz. Miatta kitart és még sietni is próbál.
Relael következő kérdésére megint késve válaszol, de ezúttal már inkább a fáradtság miatt, lassabban fogja föl az elhangzottakat.*
- A templomból szoktunk kapni enni. Meg néha másoktól is... - *Magyarázza, s bár nem teljesen a kérdésre válaszol, hanem a maga szemszögéből közelít, de Relael talán már ezzel megkapja a feleletet arra is, amire valójában kíváncsi volt.*


3884. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-07-09 21:24:12
 ÚJ
>Nazron Trimlend avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Apuci kicsi lánya//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

- Ígérem nem hisztizek többet Histera kisasszony.* Szavaiból kiérződik, hogy most a nevén gúnyolódik.*
- Ide is kérek!* Fordítja oda a másik orcáját is, majd aztán tényleg eszik, mert éhes, mint a farkas. A tányért is kitörli az utolsó darab kenyérrel.*
- Jaj, de jól laktam.* Simogatja meg pocakját, hogy aztán kedvese szavaira megszabaduljon a köténykéjétől.*
- Könnyű prédának nem mondanálak. Veszélyes bestia vagy te.* Kacsint rá, mert máris elevennek érzi magát. Kacérkodik vele Hiszt, de a gyűrűre megkomolyodik, egy picit.*
- Talán húzok gyűrűt az ujjacskádra, csak még gondolkodom. Úgy hallottam, hogy rossz lány vagy, én pedig nem szeretem a rossz lányokat.* Teszi magát, mint valami gróf, csak ő egy szál semmiben teszi ezt. Nyúlna ő a textilért, de kedvese most kikosarazza. Szomorúan pillant a formás fenékre, de kénytelen beletörődni abba, hogy ma már vége van.*
- Pakoljunk akkor.* Segít neki, persze továbbra is ruha nélkül, ha pedig készen vannak, akkor az ajtó felé indul.*
- Na, akkor mehetünk?* Kicsit még agyára megy Erainak, csak, hogy érezze mély szeretetét.*
- Ruház meg kedvesem, ha ezt szeretnéd.* Feleli majd, ha az öltözéssel kapcsolatban kérdezik.*
- Egy csókért felöltözök.* Adja majd be a derekát, és ja megkapta, akkor elindul, hogy valamit magára rángasson.*
- Kész vagyok. Mehetünk?* Kérdezi majd, és, ha minden oké, akkor felőle indulhatnak is tovább. Most már közelebb a város, estére oda kéne érniük.*


3883. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-07-09 10:25:03
 ÚJ
>Relael Ellerin lae'Natar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 539
OOC üzenetek: 235

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Relaelt egyenesen taszítja a szenvedő állat csontos testének érintése. Egyszer volt egy kandúr macskájuk, aki elcsatangolt párzási időszakban, ami azt illeti igen hosszú időre eltűnt. Amikor visszatért hasonlóan nézett ki, mint ez az eb. Szörnyűséges látványt nyújtott a lánynak, aki hamar fel is adta simogatására irányuló próbálkozásait, amikor ujjai a bordákon és csigolyákon siklott végig. Nem sokkal azután megdöglött a macska.
A küzdelmes felkapaszkodást követően nyugodtnak tűnik az állat, így ezután már nincsen rá gondja. Kicsit megszánja a gyermeket, aki egyrészt ennyire aggódik az eb miatt, másrészt mellettük kutyagolni kénytelen.*
- Innen már gyorsan elérünk a városba.
*Nem teljesen tudni, hogy kinek mondja, de szavait hallhatja Ruuno is.*
- Tessék?
*A kijelentés kissé szokatlan számára, bár ő is hallotta, hogy a törpék a földből ugrálnak ki, bár eddig mindig azt hitte ezzel csak a fogadó részeg vendégei heccelik egymást.*
- Nem egészen értem az összefüggést, Ruuno.
*Bár meg kell hagyni eddig törpe gyermeket sem látott, már ez is csoda számba megy nála.*
- Relael...
*Elharapja szavait, hiszen a kisfiút csak összezavarná hosszú neve, s családjának Artheniorban betöltött titulusa.*
- Vagy Rel, röviden.
*A kérdés hallatán lepillant az állatra, akinek még emelkedik és süllyed a mellkasa.*
- Igen, él még. Nincs messze a város, ott majd jobban lesz. Látod?
*Kezével Arthenior felé mutat.*
- Ott távolabb látni a magasabb épületek tetejét, például a Templom és a Tanácsháza.
*Valószínűleg Ruuno onnan lentről aligha lát bármit is, de szavai még így is vigasztalóan hathatnak számára.*
- Akkor... nincs senki aki gondoskodna rólad?
*Érdeklődik tovább, s reméli annyi szufla még marad a gyerekben, hogy kurtán válaszolgasson neki.*


3882. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-07-08 12:22:33
 ÚJ
>Törpi Ruuno avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*A legnagyobb gondot az állat lógó, hosszú végtagjai jelenthetik, amik miatt elég rossz rajta a fogás és csontos teste okán még azt az érzetet is keltheti, mintha mindjárt félbetörne az emelgetéstől. De azt nem mondhatni, hogy az eb ne működne együtt. Félelmében és kényelmetlenségében felnyüszög egyszer-kétszer, meg kapálózik a lábaival, de hamar elfárad és föladja.*
- Ne félj, Felhő, itt vagyok! - *Szól hangosan a kis törpe, miközben aggódva nézi a nő bajlódását, ahogy próbál a kutyával együtt nyeregbe szállni.
Mikor a ló kimozdul, akkor persze sietve hátrál el, egyébként meg csak téblábol és figyel, mert bármennyire is szeretne közreműködni, nem lát itt semmit, amiben segíthetne.
Aztán mikor végre úgy tűnik, hogy sikerült a nőnek a kutyával együtt elhelyezkednie, és miután megindulnak a lóval sem látja barátját kapálózni, vagy leesni, akkor megnyugszik valamelyest. Illetve egyből kapkodni kezdi apró lábait, hogy tartsa a lépést.
Ő is izzad rendesen, ajkain már látszik a kiszáradás. Nem törpéknek való ez az erős napsütés és meleg, főleg nem víz nélkül. De azért még tartja magát, mert hajtja a féltés, nem hagyhatja cserben a barátját. Arra készül, hogy a városban majd még kéregetnie vagy lopnia is kell valamit, hogy Felhő jobban legyen. Úgyhogy igazán nem engedheti meg magának a pihenőt, s még kilátásban sincs.*
- Ruuno... És nekem nincsenek szüleim, törpe vagyok. - *Válaszolja meg egyszerűen, egy kissé levegőtlenül.*
- Téged hogy hívnak? - *Kérdez vissza bátortalanul, hátha a kedves nő is elárulja a nevét.*
- Ugye él még? - *Kérdez aztán később, szomorúan, félelemmel lesve Felhő egyik kilógó lába felé. Az ő szemszögéből nézve a kutya elég mozdulatlan, és ez megijeszti.
Relael azonban láthatja, hogy az állat még lélegzik. Elég szaporán, halk fújtatással, ami azt illeti. Vélhetően meg van ijedve.*


3881. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-07-08 09:05:42
 ÚJ
>Relael Ellerin lae'Natar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 539
OOC üzenetek: 235

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Kimondva már ő is jobb ötletnek véli, hogy nem az apróág ül fel a lóra a kutyával együtt. Először ölébe veszi a kutyát, óvatosan nyúl alá, igazít kezén ha úgy érzi nem tartja biztosan, majd megemeli az ebet. Egyelőre úgy érzi biztosan tudja tartani őt, majd felegyenesedve a nyerget kezdi el méregetni. Végül taktikát vált, s hóna alá veszi az állatot, aminek igyekszik nem a hasát fogni, de biztos így is kényelmetlen neki ez a helyzet. Másik kezével a nyeregbe kapaszkodik.*
- Hóóó, hóóó. Nyughass már.
*Sziszegi kissé ingerülten, miközben igyekszik fellendülni, de visszaérkezik. Pár rövid kísérlet után végül elég lendületet szerez magának, s az állat hátára kerül, ami nyugtalan poroszkálásba kezd.*
- Na, ne méltatlankodj.
*Szól rá az elf lány, s közben igyekszik a kutyát is biztonságosan feltenni, meg a helyzethez képest kényelmesen felültetni maga elé. Az biztos, hogy izgalmas lesz így számára az út, hiszen ő annyira nem érzi még tapasztalt lovasnak magát, de jobb ötlete nincs.*
- Hű, máris kimelegedtem.
*Jegyzi meg kissé megkönnyebbülten, majd nagyon lassan elindulnak, hogy egyelőre szokhassa a kutya ezt a furcsa közeget, illetve ő maga is. Magában közben felteszi a kérdést, hogy megér e ennyi szenvedést egy pór fattyú kölyke, de inkább elhessegeti ezt a gondolatot, ahogy azt is, hogy apja bizonyosan forog a sírjában, hogy megint ilyen alávaló dologra vetemedett.
~ És ez még nem minden. Ha tudná... ~
De nem tudja, s emiatt nem kell már fájjon a feje. Már senki nem veri meg ilyen vagy olyan ürüggyel, jobb nem is foglalkozni a múlttal.*
- Na és mi a neved, fiú? A szüleid merre vannak?


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3945-3964