Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Erdőszéli tisztás (új)
Arthenior közelében (új)
SzántóföldekTharg birtokok (új)
Füves puszta (új)
Kikötői erdőség (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 46 (901. - 920. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

920. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-01-08 20:35:46
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

*Hirtelen mar belé az az érzés. A tudata peremén azonnal megfeszülnek az érzékek, és megszólal rajtuk az összes vészcsengő. A kérdések és az indokok egy pillanat alatt a háttérbe söpörtetnek. A sarka önkéntelenül böki meg a lova véknyát, amitől a hátas arrébb lép pár lépést, ahogy az idegesen tipródó jószágok szoktak. Ám az az érzése, hogy ehhez nem is nagyon kellett a noszogatás.
Megtanult már bízni az ösztöneiben. Most se megy ellenük. Valami baljósat, valami fenyegetőt érez a lány felől. Olyasmit, amire vagy pengét ránt vagy kihátrál előle. Most az előbbit aligha választhatja. Ha az a kard a kezébe szökik, sosem tudni, mivel kell megfizetnie az árát. A mandulaszemű ugyanúgy a Kereskedőház tagja. Ez pedig további érv amellett, hogy ezt a feszültséget, akármi is az oka, ne hagyja kipattanni.*
- Úgy *bólint a válaszra, immár biztonságosabb távolból.* - Akkor hát igyekezz mielőbb jelenteni. Magam is így teszek *mondja, s már fordítja is a város felé a lovát, hogy vágtába ugratva a hátast, eltűnjön a ködben.
Nem sokáig tartja a tempót, épp csak annyira, hogy elég messze kerüljön.
~Ez meg mi a fene volt?~ pillant hátra a nyeregben. Még mindig érzi azt a feszültséget a tagjaiban. Olyan nagy kortyokban nyeli a levegőt, mint aki egész eddig lélegzetet se vett.
Nem érti az egészet. Jó kedéllyel, barátilag szólította meg a lányt és ezt kapja? Aztán meg... ki tudja, hová fajult volna a dolog, ha... Még mindig futkos a hideg a hátán. Mégis mi rosszat tett ő a mandulaszeműnek? Jó, kést szegezett neki. Igaz. De, a rohadt életbe is, mi mást tehetett volna, amikor a kormossal együtt zsákba akarták rakni azt a tharg szukát? Ha rajta múlt volna, hagyja nekik, de ez nem így működik!
~Talán a mélységi az oka?~ kombinál tovább. Lehet, hogy volt köztük valami? Ez sok mindent megmagyarázna. Így lehet egy ártatlan, tréfának szánt kérdéssel darázsfészekbe nyúlni.
Yeza nagyot fúj és nyűgösen megmasszírozza az orrnyergét. Tény, hogy ez a viszony nem maradhat így. Valahogy orvosolnia kell, mert már így is épp elég bonyodalom van az életében.
Mondjuk az se vet rá túl jó fényt, hogy így ott hagyta. Gyalogosan volt, ráadásul sok holmival. Ha nem ebbe az abszurd irányba csavarodik a dolog, biztos felszíjazta volna legalább a málhát a lovára. Kettejüket nem valószínű, hogy elbírná szegény pára. De az biztos, hogy így már nem fog visszafordulni érte! Büszkeség ide vagy oda, semmi kedve betört koponyával végezni az árokba lökve. Legalább a másik is kiszellőztetheti a fejét, amíg hazaér. Vagy valami. Egy érvnek ez is jó.*

919. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-01-08 14:08:51
 ÚJ
>Nawanthiri Shardipandra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76

Játékstílus: Vakmerő

*Ha nem volna olyan mélyen visszahúzódva önmagába, talán meglepődne a vörös felcsattanásán, meg az útjába rúgtató lovon. Rezignáltan megáll, de a zsákjait nem rakja le. Mindössze véletlen úgy fordul a vállán a teherhordó rúd, hogy a vége a ló szemére mutasson. Mégis mi a baja a vörösnek? Feltett egy kérdést, ő meg válaszolt. Igaz, csupán udvariasan, de már megtanulta, hogy a kedvességgel Yeza nem tud mit kezdeni, és nem is viszonozza.
Talán az udvariasság már nem elég neki, tisztelet is kell. Hajlongás és alázatos szavak. "Hallom és engedelmeskedem." Járna neki? Nawanthiri nem érzi úgy. Kettejüknek nagyon más elképzeléseik vannak a kollegialitásról. Yezának csak az a lényeg, hogy a bárónál meg a heges arcúnál bennfentes legyen, a munkatársait lenézi. Ezt a múltkori, kalmárlaki eligazításon mindenki számára világossá tette. Hanem amikor bátornak kell lenni, a vörös híres wegtoreni önérzete a nem kevésbé híres wegtoreni alakoskodássá változik, amivel a Tűz Városának emberei csúsznak-másznak az óriások között. Akit óriások neveltek, nem sok tiszteletreméltót talál ebben.
Hosszan, kifejezéstelen arccal nézi a feléje nyújtott kezet. Annyira, de annyira könnyű lenne! Csak odaadja a gyűrűjét, és szabad. A vörös mond majd Aztyannak, amit akar, mandulaszem pedig visszatér a Kikötőbe, hajóra száll, és soha nem látják többé. Mindenki nyer.*
~Amúgy nem akarod kirántani a nyeregből?~
*Nawanthirishardipandrában (a démonban) az a legszörnyűbb, hogy sokszor igaza van. A szerzetes élénken emlékszik arra az álomra, amiben Aztyan eladta a thargoknak. Szívesen megnézné a koleganője arcát, amikor a kezébe nyomja a leviatános ékszert, hogy még azzal a mozdulattal ráfogjon a karjára és a földre vigye. Ki tudja, mit váltana ki belőle? Ha szerénységet nem is tanul, legalább kijelöli a határokat kettejük között. Nawanthiri baljós lassúsággal félrebillenti a fejét.*
- Én nem mondtam fel. Aztyanhoz megyek jelenteni. Limmennek meg nem volt gyűrűje.
*A hangjából eltűnt az iménti szórakozottság. Udvarias most is, de készültség lappang benne. Az ő termetével, ködben-félhomályban fölér ez egy burkolt fenyegetéssel. Az is, ahogy utána elhallgat. Ha a vörös nem állja menten útját a lóval, és kezdi utasítgatni, talán megpróbálna újra - sokadjára - nyitni felé. A dolgok állását elnézve azonban aligha kapna többet foghegyről odavetett félszavaknál. Olyannal pedig mindkét zsákja, és a puttonya is tele van.*

A hozzászólás írója (Nawanthiri Shardipandra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.08 14:16:58

918. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-01-07 13:56:01
 ÚJ
>Dalthondan Rohirdehwing avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

*A furulyázást gyorsan megunja és jobb szórakozás híján csendben folytatja útját a Kikötőbe. Még nem látta a Kikötőt és túl jókat sem hallott róla, de egyszer mindennek eljön az ideje. Mivel nem várja senki, így nem is siet, néhány a közelében lévő szánóföld között járkál. Vannak gazdák akik viszont felfigyelnek rá és nem restek rosszmodorúan a tudtára adni, hogy nem látják szívesen. Természetesen sűrű bocsánatkérések közepette ott is hagyja őket és tovább folytatja útját a Kikötő felé, ami még mindig jókora távolságra van gyalog.*
-Egy ló nem ártana. Majd ha lesz rá alkalmam veszek egyet.
*Fogadja meg magának.*

917. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-01-07 09:32:56
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

- Ó! *Minden önuralmára szüksége van, hogy ne üljön ki az arcára megkönnyebbülés. Bár minden bizonnyal a szája szegletébe kunkorodott volna egy derűs mosolyka, ha nem úgy folytatódik a párbeszéd, ahogy.
~Mi van? Mi a kilencélű franckarika van már megint?!~ Yeza homlokára ráncok szaladnak, és egy pillanatra megfeszül az állkapcsa, ahogy visszanyeli, ami elsőre a szájára szökne. A másik nem mond semmi gorombát, még a hangsúlyára se lehetne mondani, hogy visszatetsző, ám a szenvtelen, kurta válasz így egyben mégis undoknak hangzik. Nem is kicsit.
Azok után, hogy épp csak meglépett a Báró meg a barbár királykisasszonyka fancsali képének bámulása elől, most meg belefut ebbe? Hát mi van itt? Ingyen adják valahol a penészes citromot?
Nem, Yezának nem erőssége az együttérzés, ha a mérleg másik serpenyőjében az ő gondjai vannak. Még akkor se, ha egy gyerek elvesztéséről van szó. A porontyok meg a család nem az ő világa. A párocska majd úgyis csinál másikat. Ha meg nem, akkor szépen szerelembe savanyodnak egymás mellett vagy keresnek mást. Tökély kisasszony pedig sóhajtozhat tovább a jóléttel kipárnázott trónusán! Yezát elfutja az epe, valahányszor eszébe jut. Gyűlöli az olyanokat, akiknek tálcán hordja az élet a lehetőségeket meg a kiváltságokat, mégis olyan képet vágnak hozzá, mintha minden ellenük lenne. Neki meg jutott egy rohadt doboz, amiben a fejét Wegtorenbe vinnék! Üvölteni lenne kedve.
Nawa kapcsán sosem ringatta magát olyan illúzióba, hogy barátnők vagy bajtársak vagy akármi ilyesmi. Igaz, a Kancellárral esett fiaskóban egész gördülékenyen dolgoztak össze. Igazából alig tud valamit a lányról, attól függetlenül, hogy sokféle arcát látta már. De mégis csak mindketten a Kereskedőházat szolgálják! Társak a leviatános címer égisze alatt. És most ez a társ úgy néz keresztül rajta, úgy koptatja le a társaságával együtt, mint akármelyik jöttment parasztot, aki elbizonytalanodott a ködben. Igen, annak a szűkszavú útbaigazításnak a fülébe csengő visszhangját minden szívdobbanásnyi eltelt idő egyre undokabbá és gorombábbá szikkasztja.*
- Gondolom akkor te is *vágja lova véknyába a sarkát, hogy a pár lépésnyire távolodó Nawanthiri elé ugrassza a hátast.* - Add a gyűrűket! *nyújtja a tenyerét a másik felé. Valahogy most egészen egyértelműnek tűnik ez a magyarázat. És persze, legalább magyarázat, ami több a semminél. Yeza ennyivel most meg is elégedne, hiszen pont elég neki a maga nyűge, Aztyan meg szintén pont megérdemli, hogy egy semmitmondó vállvonással szúrja ki a szemét, amikor az okokról kérdez.*

A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2023.01.07 13:36:10, a következő indokkal:
Kérésre.

916. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-01-07 05:39:38
 ÚJ
>Nawanthiri Shardipandra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76

Játékstílus: Vakmerő

*Maga sem tudja, meddig énekli ugyanazt a dalt újra meg újra. A nap útja végén jár, a szántókra köd ereszkedik. Egy tucat lépés távolságból a dolgok körvonalai már elmosódnak, és úgy válnak viszonylagossá, ahogy a homály lassan mélyül.
Utazók jönnek-mennek. Egyedül vagy csapatban, szamáron, lovon, szekéren. Egy közeledő patadobogással több vagy kevesebb, nem számít. Amikor az épp melléje érő lovas útbaigazítást kér, a szerzetes mintha megtorpanna, de aztán nem áll meg, csak lelassít. Föltekint Yezára a kalapja alól.*
- A bádogvitéz felmondott. *feleli szórakozottan, majd a szabad kezével előrefelé int* Arthenior arra van.
*A vörös valószínűleg nem a legjobb pillanatában kapta el. Nawanthirin látszik, hogy elmerült a saját belső világába, és csak félig-meddig van jelen. Udvarias, de nagyon-nagyon távoli.*

915. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-01-06 07:05:52
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

*Nem jó most ez a nagy csönd. Egyre csak kergetik egymást Yeza gondolatai; és hát, azok a gondolatok most nem a legderűlátóbbak, akárhogy is nézzük.
Amióta Sulim eltűnt az artheniori éjszakában, minden csak még bizonytalanabb. Fogalma sincs, hogy áll a váltója ügye, ahogy arról se, hogy a Báró wegtoreni kapcsolatai elegendőek-e a kijárásához. Még az is felmerül benne, hogy talán Astyan gáncsolja a háttérben a dolgok haladását, de ezt az eshetőséget viszonylag hamar el is veti. Bár az intéző nem pártolja az ittlétét, de valószínűleg sosem menne szembe a gazdája óhajával.
Ocsmány, borús az ég és ködpászmák ereszkednek a vidékre, ahogy szürkület felé hajlik az idő. A vörösnek pedig nem tesz jót, hogy a meglévő idegessége mellett még csak be sem látja a környéket. Minden neszre összerezzen, minden ágreccsenésre odakapja a tekintetét. Nem mintha bármit is kivenne ilyen időben, akárhogy hunyorog.
Egy idő után aztán megállítja a lovát és kibontja a málhájából a főnixmintás kardot. Nem akar kockáztatni. Jobb, ha a keze ügyében van a fegyver.
Szíve szerint sietősre fogná, de inkább csak poroszkál. Nem szeretné, hogy meglepjék, meg eltévedni se akar. Tiszta időben nem is lenne gond, de a szántóföldek közé be-bekanyarodó utak most könnyen megvezethetik, ha nem figyel. Tulajdonképpen csak reméli, hogy még a város felé vivő szekérúton halad. Már az irányérzékét is egészen elvesztette, főleg, hogy még a napot sem látni ebben az átkozott időben.
Amikor meghallja a dudorászást, megörül, hogy útbaigazítást kérhet valakitől, de amikor felismeri a wegtoreni dallamot, azért meghűl benne a vér (már amennyire ez a hidegre való tekintettel még fokozható). Megtorpan. Aztán a szöveg nélküli éneknek vége szakad, Yeza pedig tanácstalanul ücsörög a nyeregben még pár pillanatig. Végül csak elindul, hiszen így csak célponttá teszi saját magát. Igaz, ami igaz, ha rá vadásznak, aligha énekelnének fennhangon közben. Bár Sulim arroganciájából kitelne. Lesz, ami lesz. Lassú ügetésben indul tovább, a kezét végig a kardja markolatán tartva.
Bár női hangnak vélte, de a ködből mégis egy férfi alakja bontakozik ki, mást pedig egyelőre nem lát az úton.*
- Elnézést, uram! Útba tudna igazítani Arthenior felé? *kérdi az alak mellé érve, aztán mindjárt értetlen grimasz szökik az arcára.* - Nawa~raptarapptiripptarapammpra~?
*Mindjárt forgolódni is kezd a nyeregben az idegesítő mélységit keresve a környéken. Biztos csak csurrant a susnyásban.*
- Hát a bádogvitéz? *kérdi, mert nem hall másfelől neszezést.* - Otthagytad a kovácsnál letétbe? *Felmerül benne ugyan, hogy valami baj történt, de hamar el is száll a gondolat. Csalánba nem üt a ménkü, ugyebár.*

914. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-01-05 10:26:48
 ÚJ
>Nawanthiri Shardipandra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76

Játékstílus: Vakmerő

*Alig néhány órát aludt a kikötői erdőben. Amikor felébredt, a szörny nem volt már vele, csak a hidegség. A reggeli formagyakorlat nehezen indult, de valahol a felénél rátalált a lüktetésére. Onnantól kezdve vele mozdult minden árnyék.
Enni nem hozott magával a Sellőházból, igaz, nem is hiányzik. Elég a víz. Jéghideg, mint egy feneketlen tóé.
Indulás előtt felmászik egy fára meditálni. Talán negyed órát lóg róla fejjel lefelé, lehunyt szemmel, mellei előtt összeillesztett tenyerekkel, mintha imádkozna. A tudata kitágul, és ezer apró neszt fogad magába. Nawanthirishardipandrának még a jelenléte sincs közöttük. Pedig a lány tudja, hogy itt van valahol.*

*Egy óra múlva kiér az erdőből. Amon Ruadh-ot és a tharg birtokokat lehetőség szerint elkerüli. Sziritánban beköszön az őröknek a barakkban a folyó mellett, vesz vizet is. A kapitány (egy tömbalkatú, feketeszakállú törpe) hiányolja mellőle a páncélozott kormost, de a lány magyarázat helyett elüti a dolgot egy béna viccel. A zsoldos meg van annyira udvarias, hogy nem feszegeti. Úgy fél órát marad, marad, nem többet. A katonák marasztalnák ebédre - egy szerzetes mégse libapásztorlány! - Nawanthiriben azonban benne van a mehetnék. Megköszöni a szíveslátást, és indul tovább.
Homokhegyen úgy halad át, mintha ott sem lenne - se ő, se a falu. Utána viszont a végeláthatatlan, barna szántók, a kanyargó út, az égen rohanó téli fellegek megindítanak benne valamit. Halkan dúdolni kezd, a léptei ütik hozzá a taktust. A dalt hamarosan kibuggyan a száján. Szövege nincs, csak zenéje és hangulata. Útrakelés, hátrahagyás. Magány. Ígéret. A szél messzire viszi a hangját a kopár tájon...*

913. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-12-25 20:52:55
 ÚJ
>Alissäna Lucthel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 296
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//A bajnok és a pillangó//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//

*Alissäna tanulékony leány, Denjaarral töltött kurta ideje alatt pedig megtanulta, hogy a férfi szeret a lényegre térni, s legfeljebb egy-egy jobb pillanatában van bőbeszédűbb hangulatban. Nem hiába dönt úgy az elf, hogy a férfi elé tárja kívánatosabb részeit, akinek úgy tűnik kedvére való ez a megmozdulása.
Belekapaszkodik az érdes kéregbe, miközben Denjaar teszi amit tennie kell. Alissäna közben ismételten lábujjhegyre áll, s ha úgy érzi szükségét, akkor igazít magán, ezzel segítve elő egyesülésüket. Egy óvatlan pillanatban felszisszen, jelezvén a fájdalmát. Úgy tűnik a tegnapi nap nyomott hagyott a leányban, s eddig nem is vette igazán észre. Nincs komolyabb jelentősége, elvégre az csak bőr, hús és csont, no meg egy apró kellemetlenség, amiket egy kis pihenés és sós vizes ülőfürdő hamar megold. Ezt az apróságot leszámítva Alissäna látszólag el van ragadtatva, legalábbis a jól betanult hangok erről árulkodnak. Időnként rövid dicséreteket, bátorításokat mond, csak azért, hogy megtörje a számára kínzó monotonitást, meg továbbra is abban reménykedik, hogy így egy-egy perccel kurtább lesz az aktus, de balszerencséjére Denjaarban most is akad elég kedv ahhoz, hogy ne ússza meg ennyivel.
Persze a befejezés most sem kíván elmaradni, amit boldogan konstatál. Válla felett hátrapillantva Denjaarra, aki elégedett mosolyt láthat Alissäna orcáján, amit a férfi könnyen tudhat be a teljesítményének, s nem annak, hogy az engedelmes kis pillangó valójában örül annak, hogy a wegtoreni férfiassága végül nadrágjába kerül vissza. A tegnapi kissé koszos ronggyal ismét letörölgeti magát, ruháját felhúzza és kabátját begombolja, mintha mi sem történt volna.*
- Mehetünk.
*Ismétli el ő is egy biccentés kíséretében, és félve bár, de közelebb lép a termetes hátashoz. Egyedül továbbra sem fog boldogulni, ezért továbbra is az egykori bajnok segítségét reméli.*


912. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-12-24 13:29:41
 ÚJ
>Denjaar Krultos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 550
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//A bajnok és a pillangó//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//

*Nem veszteget több szót a thargokra. Helyette elfoglalja magát a felettébb kellemes látvánnyal, amit Alissäna tár most elé.
Elégedett morgás kíséretében veszi birtokba kezeivel a finom kis formákat. Tetszik neki, hogy az elf mindig megtudja lepni, még ha csak apróságokkal is. Miközben Ősz a fa körül ólálkodva egykedvűen tépegeti a száraz, hideg fűcsomókat, ő követi a pillangót a kiszáradt fához. Ott aztán megfordítja, hogy a lány a fának támaszkodhasson, ha úgy óhajt. Egyik kezével megtartja a szoknyát az elf csípőjén, míg szabad tenyerébe jó alaposan beleköp, hogy türelmetlen mozdulatokkal készítse elő a terepet odalenn.
Nadrágját és ágyékkötőjét bokáig tolva ismét magáévá teszi az elfet, kellő elánnal. A harcos most sem sieti el, Alissäna még az eltelt időt is nehezen tudná követni, hacsak nem a tempójukat számlálva. Még néhány erőteljes lökés és nyögés a végén, miközben megtölti az elfet magjával, majd jóleső sóhaj kíséretében távolodik el két lépésre, hogy egy zsebéből előhúzott ronggyal törölgesse meg magát. Felhúzza ruháit, miközben megköszörüli torkát.*
-Mehetünk.
*Indul vissza a lóhoz, hogy a kantárért nyúlva odavezesse a lovat. Hagyja, hogy Alissäna rendbe szedje magát, mielőtt visszasegítené a ló hátára.*

911. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-12-24 13:14:08
 ÚJ
>Alissäna Lucthel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 296
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//A bajnok és a pillangó//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//

- Az. Nehezen tudom elképzelni, de hát erről sugdolóznak a mosónők.
*Megvonja vállait, hiszen majd kiderül ha végre odaértek. Denjaar szavára ő is fordul, s érdeklődve szemléli a kissé ködbe vesző formát.*
- Érdekesnek hangzik. Kíváncsi lennék miért fogadják el. Lehet valami fenséges erőkkel rendelkezik, ami miatt tisztelik.
*Érzi az indulatot a férfiban, aminek örül is, hiszen a szélsőséges érzésekre könnyen rá lehet segíteni, ezzel pedig szimpátiát érhet el. Ezúttal viszont csak az információt raktározza el, s nem hergeli tovább Denjaart, aki láthatóan nem kíván erről beszélni. Sokkal inkább más mozgatja meg őt, amit természetesen Alissäna érzékel.
Miután megérkeznek a kiszemelt helyhez, az apró termetű elf leány nyújtja kezeit a férfi felé, hogy megkapaszkodhasson benne, s éljen a segítség lehetőségével. Megkönnyebbül ha lába végre talajt ér, s valóban jól is esik neki kinyújtania őket. Kigombolja kabátját, így elől széttárja magán, de ha egy mód van rá nem bújik ki belőle, így is könnyedén lejjebb tudja annyira húzni ruhájának felső részét, hogy formás kis mellei napvilágot lássanak.*
- A wegtoreni asszonyok biztos szomorúak, hogy egy ilyen nagy étvágyú férfit elvesztettek.
*Búgja édesen, s miközben huncut mosoly kerekedik arcára, addig kezeivel lassú, de erőteljes masszírozgatásba kezd, persze csak a szöveten keresztül, mert hideg ujjacskái még elvennék a férfi kedvét.
Nem kell vezetni őt, Denjaar korábbi türelmetlenségeiből okulva önként araszol a fáig, majd odaérve szoknyája szélébe kapaszkodva egészen csípőjéig felhúzza azt.*


910. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-12-24 12:37:23
 ÚJ
>Denjaar Krultos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 550
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//A bajnok és a pillangó//

-Nemes kisasszony, mi? *Nagyon nehezen tudná elhinni, hogy egy jöttment nemes képes lenne megvetni a lábát a Kikötőben. Jóval nehezebb terep, mint Arthenior, s tekintve az erőviszonyokat, nem sok jót jósol az elképzelésnek. Már ha Alissäna szavai igazak.
Immáron a dimbes-dombos szántók között vezet az útjuk. Fagyos a föld és kemény, ilyenkor nem nagyon dolgozik idekinn senki fia vagy lánya. Nincs olyan kapa vagy eke, mivel megérné most földet túrni.*
-Látod azt a hegyet? *Fordul hátra félig válla felett, s mutat közben a távolban felsejlő Vashegy felé.*
-Ott székelnek a thargok. És valóban. Egy fiatal kisasszony uralkodik felettük, s a fene sem tudja, hogyan csinálja. Azt várná ezektől a népektől az ember, hogy kivetik maguk közül az ilyen kis... *Nem fejezi be a mondandóját. Artheniorban töltött hivatali idejének jó részét az tette ki, hogy a szóban forgó úrnő után hajkurászott.* -Igazi bajkeverő.
*Így, a könnyed kis elf testecskével maga előtt egészen megjött a kedve a ténykedéshez. Ezt alighanem az előtte ülő is érezheti, tekintettel a hozzányomódó ágyék jelzéseire. Főleg, ha ilyen szolgálatkész a lány is. Az út szélén, az egyik dombocska tetején egy kiszáradt, göcsörtös fa pihen. Talán pont az a fa, ami alatt pihenve megpillantotta Jenarit a két városőr társaságában. Odavezeti Őszt, majd hátrafordul a nyeregben Alissäna felé.*
-Megteszi. *Morogja, miközben lekászálódik a nyeregből. Amennyiben az elf hajlandóságot mutat, hát lesegíti a nyeregből őt is.*

909. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-12-23 09:39:56
 ÚJ
>Karheia Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 501
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//A sas elszállt//

*Még mindig torkában dobog a szíve, nem csak a rémület, de a harag miatt is.*
- Csak a bajt hozzátok rám, ha így folytatjátok leláncollak titeket Learon birtokán és ott maradtok örökre.
*Morgolódik orra alatt, de persze üres fenyegetőzéséből vajmi keveset értenek a kölykök. A hanglejtésből kiszűrődő harag viszont elég ahhoz, hogy szégyenkezve kushadjanak helyükön, miközben Csatangló lassú léptekkel halad az úton.*
- Lehet odaadlak Rorkirnak titeket, ő majd engedelmességre tanít.
*Folytatja, de már inkább csak a saját szórakoztatása miatt. A barbár férfit sem véletlenül hozta szóba, éppen az ő kunyhójához tart, s reménykedik abban, hogy nem lel ott megint egy szőke leányt. Még most is feldühíti ez az emlék, de hiányzik neki a férfi, akivel úgy érzi valami sokkal ősibb módon értik meg egymást.*


908. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-11-30 09:58:36
 ÚJ
>Oleadriel Fennaran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

* Talán gyűjthetne néhány alapanyagnak valót az erdőkben. Még találhat pár aszott kökényt és a csipkebogyó termését is pont megédesítette a dér. *
~ Ott van még a galagonya is. ~
* Az ötletén felvidulva máris lelkesebben és szaporábban ballag, lehelete kavarog a szélben mögötte. Legutóbb a város környéki erdőkben látott elég sok vadrózsa bokrot, megnézhetné arrafelé... *

907. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-11-22 09:23:40
 ÚJ
>Wruzto Molzichygk avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Vakmerő

//Puccos//

*Öreg este van, mire kikötnek Sziritánban. Itt csak éjszakai pihenőt tartanak, az árukból nem raknak ki semmit. A legénység a fedélzeten marad, egyedül a kapitány megy be a faluba, hogy lovakat béreljen a hajnali induláshoz. A gázlón az évnek ebben a szakában nem lehet átjutni nélkülük, a Puccos pedig viszonylag nagy hajó: kifejezetten erre nemesített, hatalmas jószágok kellenek a vontatásához. Annyit esznek, mint egy hadsereg, de akkora súlyokat mágiával sem lehet megmozgatni, mint egy belőlük álló fogattal.
Mikor az ég szürkülni kezd, az ügyeletes matróz megint fölkelti az egész bandát. A lovak addigra már felszerszámozva várnak rájuk a parton, csak a hajó elé kell fogni őket. Grog, reggeli, aztán a legénység nagy része - köztük a szürke ork - elhagyja a hajót, hogy a paripáknak minél kisebb teherrel kelljen birkózniuk. A kapitány marad a kormánynál, az elsőtisztje meg kezeli a vitorlát. Egyedül ez nem olyan egyszerű mutatvány, de a fickó jóformán azóta vitorlákat bűvöl, hogy kijött az anyja hasából. Boldogulna ennél cifrábbal is.
A gázlón úgy kell átrángatni a Puccost. A legénységnek ezután is csak a harmada megy vissza a fedélzetre, hogy az erősebb sodrású, vagy zátonyos részeken evezővel segítsék irányban tartani a bárkát. A többiek a lovakat terelik, és élvezik a ködöt meg a szitáló esőt. Wruzto ezt az utóbbi csapatot erősíti. A gyihákkal nincs valami bensőséges viszonyban, de ez a munka nem is kíván druidát. Csak arra kell vigyázni, hogy a jószág irányban maradjon.*

906. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-11-19 09:05:32
 ÚJ
>Hamvas Ravaynor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Ezeken a vidékeken született, de abból a településből csak por, hamu és borzasztó emlékek maradtak. Úgyhogy azt jó messzire el is kerüli, ahogy a kikötői erdőség felé veszi az irányt. Köp is egyet ennek nyomán. ~Remélem egyszer még találkozok azokkal a fajankókkal. ~ Nem dühös, nem fűti harag, az már sok éve kihunyt belőle. Amikor az egyszerű halandónak nincs mit az arcába tömnie vajmi kevést érnek az elvek és elmosódnak a határvonalak jó és rossz között. Csak cselekvés van. Cselekvés vagy a halál.*

905. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-11-17 10:51:26
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49

Játékstílus: Vakmerő

//Rejtélyes igazságok//

*Hallgatja Valuryen magyarázatát és nagyjából képes is megérteni, miről beszél. Bár ő maga nem ismeri a saját határait, azt már tapasztalta, hogy valahogy minél több mágiaágba kóstol bele, egyre nehezebben képes már befogadni elméje az új varázslatokat és az adott ág elméleti alapjait.
Hallgatása jelzi, hogy nincs több kérdése a témában.*
- Annyit beszéltek poharakról, hogy megszomjaztam. - *Panaszolja Kilencedik, mire Krestvir egy zsebéből előkotort kis pohárkába tölt neki a kulacsából. Egy töményitalozáshoz használt apró edény ez, ami még mindig elég nagy a manónak, de kényelmesen tudja tartani. Otthonról pakolta el ezt is, előrelátóan. Néhány pillanatra megáll, hogy a víz ne lötyögjön és a manó nyugodtan tudjon inni.*
- Víz? A tegnapi piros víz jobb volna, de egye fene! - *Néz bele Kili a pohárba egy elégedetlen megjegyzést fűzve a tartalmához, de azért csak fölhajtja. Aztán mehetnek is tovább.*
- Alkalmaztam a Napvirág varázslatot, ám az csak élőlényekből képes kiűzni a gonosz entitásokat. Nem tudom, volt-e bármi hatása. Te hiszel a szellemekben?

A hozzászólás írója (Krestvir Drelm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.11.17 10:52:49

904. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-11-16 23:35:37
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 378
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

//Rejtélyes igazságok//

*Közben ha minden jól megy lassan elhagyják Synmira megnyugtató és békés otthonát, hogy Arthenior felé vegyék az irányt.*
-Hm. Nem is olyan ez, hogy mit enged az istenem és mit nem, inkább csak nem fér annyi minden az elmémbe, mint valakinek aki másvalamiben hisz.
*Persze ő ezt úgy érti, hogy Krestvir is bizonyosan hisz valamiben, ha másban nem a mágiában, vagy saját magában, a tettei igazságában, vagy a szemei által tapasztalt igazságban.*
-Kitölti a poharam egy részét, és így más dolgokból kevesebb fér bele, talán így tudnám szépen megfogalmazni. Talán olyan szintű elementáris mágiát már nem tudnék befogadni, de szerencsére jó hosszú lábaim vannak.
*Mondja mosolyogva és töretlenül a nyurga elf miközben már a szántóföld szépséges táját szemlélhetik.*
-Érdekes. Egy elátkozottszerű kard? Szívesen megvizsgálnám. Azt mindenképp meg tudjuk állapítani, hogy ártó szándékkal van-e felruházva, esetleg valami sötét varázs ül-e rajta. Talán ez is lehet egy kiindulópont nem?

903. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-11-16 22:59:59
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Mimóza)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Szelíd

//A mesterkard nyomában//
//A hozzászólás 16+-os elemeket tartalmaz//

*Bizonytalanság? Zavarodottság? A lovagnak igaza van; mindkettő elméjében fészkel. Az egész napos rohangálás után túl sokat posztolt ugyanis a ló hátán. Étlen-szomjan, ilyen feszültségek közepette kajtatni bizony sokat kivenne bárkiből, és Nilevard sem kivétel ezalól. Ugyanúgy utolérik tettei következményei, mint bárki más halandót Lanawin kék ege alatt.
Imbolyogni kezd a nyeregben, majd ájultan alá is fordul a lóról. Talán nagyobb körültekintéssel elkerülhető lett volna ez az eredmény, vagy ha felkészül a nyomozásra, így viszont vércukorszintjével egyetemben bukik alá. Öntudatlan állapotában édes lázálmok gyötrik, melyben a tolvajra lelve kiszabja az enyveskezű súlyos tettéhez méltó büntetését. Ezek a heves képek tartják melegen lelkét és testét a hűvös időben, mert bizony mire megébred már hajnaltájt jár az idő.
Hűvös szellőt érezhet a bőrén, ahogy felül teljesen meztelenül. Ott van ahonnét lefordult lováról, de nemhogy kardja nincs, egy árva inget sem hagytak meg a fényes lovagon. Mindennek tetejébe még hű hátasának is lába kélt az ájultan eltöltött idő alatt.
Ott áll zavarodottan az erdő szélén, s nem maradt semmije. Hogy kik voltak a martalócok? Talán a Szántóföldek parasztjai, talán páncélra vágyó utazók, talán mindegyik elvette az elalélt lovagtól, mit értékesnek vélt. Valaki – esetleg egy cserfes leány – még az ágyékkötőjétől is megszabadította, hogy teljes legyen az összkép. Most mehet, amerre lát, a Mezítelen Lovag.*

902. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-11-16 08:42:52
 ÚJ
>Znekke Leeradr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Meronnan Rhaavos//

*Vállat von a nevét ért kritikára. Igaz, ami igaz, tényleg túlzás, de azért nem teljesen alaptalan. ~ Mondja csak a magáét, addig se kérdez. ~ Ám Őfelsége csapongó előadásmódja kezdi bosszantani. Znekke egy csomó mindent kérdezne, de mire megszületik valami épkézláb gondolat a fejében, útitársa már két lépéssel előrébb jár - fejben és az úton is. Úgyhogy csak egyik lábát teszi a másik után, és hallgat. Néha bólint vagy mordul egyet, csak hogy jelezze, hogy jelen van és figyel a töredékes monológra. ~ És akkor kérdez... ~ Szinte hallani lehet, ahogy megcsikordulnak a fogaskerekek a fejében. ~ Tényleg, miben? Rövid válasz nincs, hosszút meg akar a fene. ~ Annak idején az öklével tüntette ki magát, és még ma is jobban szereti ily módon rendezni az ügyes-bajos dolgait. A gondolatra megjelenik egy vigyorkezdemény a szája sarkán. De azóta a pengével is megbarátkozott, igazából ügyetlennek se mondható vele... Kínosan hosszúvá vált vajúdás eredményét közli a nagydarab "királlyal".*

- Mikor miben. *Ha a férfi tud olvasni a jelekben, feltűnhet neki, hogy Znek keze ökölbe szorult egy pillanatra, és nem a kardja markolata felé mozdult. Ez akár válasz is lehet.*

~ Inkább meséljen ő. ~ *Ugyanezt a kérdést butaság lenne feltenni, ez még egy orknak is nyilvánvaló. Ekkora csatabárdot nem hord magánál véletlenül az ember. Így marad az, ami már a Vérkert óta piszkálja a csőrét.*

- És te... hogyan lettél király? *Erősen reméli, hogy hosszú mese lesz a válasz. A hallgatás még mindig sokkal jobban megy...*

901. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-11-15 17:45:58
 ÚJ
>Meronnan Rhaavos [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 279
OOC üzenetek: 41

Játékstílus: Vakmerő

//Znekke Leeradr//

-Kinek nem? *Feleli meg vigyorogva a fenékbe billentés kérdését az orknak, majd harsogva felkacag. Szívesen hátba verné a nőstényt, hogy jókedvre bírja amazt is, de elég egy pillantás hozzá, hogy elálljon ebbéli szándékától.*
-Znekke, a Néma. *Ismétli a nevet, miközben a Szántóföldekre érnek. Nem is oly rég járt itt, Vaszívval. Bár tudná, az az ork merre kódorog! Elég tágas a szántó viszont ahhoz, hogy ne szúrja ki csak úgy innét régi cimboráját. És pontosan ebből az okból kifolyólag nem érzi magát különösebb veszélyben.*
-Elég hülye név! *Pillant végül hosszas morfondírozás után Znekkére.* -Mármint a Néma. Miért lennél néma? Hülyeség! *Fűzi még hozzá a megállapítást.
Nem hagyja azonban felkínált becenevéhez hűen szótlan bámészkodni újdonsült cimboráját. Jobb, ha minél többet megtud róla, mielőtt Artheniorba érnek. Mármint a lényeges dolgokat, a többi úgy sem érdekli.*
-Elég sok ideig lógtam orkokkal meg óriásokkal. Megértetem maguk velük. Egy jó király ilyen. Megérteti magát. *Tudálékos homlokráncolással toldja meg szavait.*
-De mondd csak, Znekke. Mihez értesz inkább? Ökölben vagy erős vagy fegyverben? *Vigyorral méri végig az inas nőstényt. Hozzátehette volna még, hogy "netalán fejben", de ő még nem talált olyan agyarast, akire igaz lenne ez a tényállás.*

A hozzászólás írója (Meronnan Rhaavos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.11.15 17:47:40

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160