Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Erdőszéli tisztás (új) Arthenior közelében (új) | Szántóföldek | Tharg birtokok (új) Füves puszta (új) Kikötői erdőség (új) |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 109 (2161. - 2180. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2284-2303
2180. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2025-12-20 21:31:53
Üzenet elküldve: 2025-12-20 21:31:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 506
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 506
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A Szürke Légió - II. fejezet//
//Középhad//
*Örül sikerésen, s leginkább annak, hogy varázslatával ha közvetve is, de néhány ellenfelet a túlvilágra küldtek, míg társai esélyeit javíthatta. Az egyedüli kellemetlen velejárója mindennek, hogy akad egy ork, aki ennek hatására felfigyel rá. Karheia haragosan összeszorítja fogait, hiszen neki egyedüli cél lebeg a szemei előtt, hogy végre meglelhesse Yagnart, s őt segíthesse a küzdelemben, támadója pedig egy akadály, melyet minél előbb el szeretne gördíteni útjából.
A pillanat tört része alatt több esetleges forgatókönyv jut eszébe, akár pengéjét is segítségül hívhatná, de amíg még akad benne némi szusz, addig ahhoz fordul, amiben igazán jó.
Nem óhajt többet tenni, mint ellépni a felé érkező buzogány elől, és lehetőleg minél távolabb kerülni a támadótól, közben pedig egy látszólag igen szokatlan kézmozdulatot tesz.*
A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására a célpont nem mágikus felszerelése meggyullad, körönként egyre erősödő sérüléseket okozva (1, 2 ...), egyre jobban égve. Ereje az égés ellehetetlenüléséig, illetve eloltásáig tart, vagy addig, míg a célpont a ruhát le nem veti magáról.
//Középhad//
*Örül sikerésen, s leginkább annak, hogy varázslatával ha közvetve is, de néhány ellenfelet a túlvilágra küldtek, míg társai esélyeit javíthatta. Az egyedüli kellemetlen velejárója mindennek, hogy akad egy ork, aki ennek hatására felfigyel rá. Karheia haragosan összeszorítja fogait, hiszen neki egyedüli cél lebeg a szemei előtt, hogy végre meglelhesse Yagnart, s őt segíthesse a küzdelemben, támadója pedig egy akadály, melyet minél előbb el szeretne gördíteni útjából.
A pillanat tört része alatt több esetleges forgatókönyv jut eszébe, akár pengéjét is segítségül hívhatná, de amíg még akad benne némi szusz, addig ahhoz fordul, amiben igazán jó.
Nem óhajt többet tenni, mint ellépni a felé érkező buzogány elől, és lehetőleg minél távolabb kerülni a támadótól, közben pedig egy látszólag igen szokatlan kézmozdulatot tesz.*
A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására a célpont nem mágikus felszerelése meggyullad, körönként egyre erősödő sérüléseket okozva (1, 2 ...), egyre jobban égve. Ereje az égés ellehetetlenüléséig, illetve eloltásáig tart, vagy addig, míg a célpont a ruhát le nem veti magáról.
2179. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2025-12-20 21:21:07
Üzenet elküldve: 2025-12-20 21:21:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Szürke Légió - II. fejezet//
//Balszárny//
*Még élnek, szinte ezt el sem hiszi ezt. A halál fémes ízét érezte szájában, amikor a nyílvesszők könyörtelenül csapódtak be mellettük, s ha hinne bennük bizonyosan a Szellemeknek tudná be azt, hogy szívük még dobog a mellkasukban. Thaleena nem osztja Tharasy örömét, a leány sokkal reálisabb és borúlátóbb, valamint még mindig ott motoz benne a balszárny, melyet vélhetően teljesen be is darált már az ork sereg azon része. Hátrapillantva, sötéten fürkészi a wargokon lovagló bestiákat, és megborzong. Ha valamivel, akkor azokkal a lényekkel nem szeretné szembetalálni magát.*
- A dombot? Minek?
*Rosszallóan ráncolja homlokát, ennek ellenére a szerzett hátast a domb felé irányítja. Valamivel lassabb tempóra vált, hogy az állat erejével is spórolhassanak, mert jól tudja, hogy az ütközetnek még koránt sincs vége.*
//Balszárny//
*Még élnek, szinte ezt el sem hiszi ezt. A halál fémes ízét érezte szájában, amikor a nyílvesszők könyörtelenül csapódtak be mellettük, s ha hinne bennük bizonyosan a Szellemeknek tudná be azt, hogy szívük még dobog a mellkasukban. Thaleena nem osztja Tharasy örömét, a leány sokkal reálisabb és borúlátóbb, valamint még mindig ott motoz benne a balszárny, melyet vélhetően teljesen be is darált már az ork sereg azon része. Hátrapillantva, sötéten fürkészi a wargokon lovagló bestiákat, és megborzong. Ha valamivel, akkor azokkal a lényekkel nem szeretné szembetalálni magát.*
- A dombot? Minek?
*Rosszallóan ráncolja homlokát, ennek ellenére a szerzett hátast a domb felé irányítja. Valamivel lassabb tempóra vált, hogy az állat erejével is spórolhassanak, mert jól tudja, hogy az ütközetnek még koránt sincs vége.*
2178. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2025-12-19 19:34:58
Üzenet elküldve: 2025-12-19 19:34:58
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Az orkok nyomában//
*Ha esetleges rajtaütés nem is zavarja meg az utat, és Ettwallder végig éberen kémleli a tájat, Alesian furulyájának vidám dallama legalább valamelyest feldobja az eseménytelen vonulást.
Előző nap esett az eső. A föld felázott, a szántóföldek sárosak, a faluba vezető út nehézkes. A háttérben lustán forognak a szélmalmok lapátjai, mintha mit sem törődnének azzal, ami körülöttük zajlik.
Kalácsfalvába érve Gaerralosnak sokáig keresgélnie sem kell. A falut átszelő sáros földutat megannyi lábnyom tarkítja: csizmák, bakancsok, páncélos léptek mély nyomai. Ha alaposabban körbenéznek, gyorsan világossá válik az ok is.
A faluban szinte kizárólag nők, aggastyánok és gyermekek maradtak. Láthatóan minden férfikéz, amely elbír egy kardot vagy lándzsát, elhagyta a települést. Ha ez önmagában nem volna elég egyértelmű, az asszonyok gyászos, fáradt tekintete elárulja az igazságot: a háború elérte Kalácsfalvát.
A jövevényeket alapvetően rosszalló pillantások kísérik. A harcedzett kompánia látványa nem kelt megnyugvást. Ugyanakkor nem egy gyermek áll meg tátott szájjal, kíváncsian bámulva a fegyvereket, páncélokat és a lovakat.
Bredocnak és Naesalának végül sikerül megszólítania egy testesebb asszonyt. Szemei vörösek, poros arcát könnyek száradt nyomai szelik át. Az első kérdésre némán figyeli Bredocot, szinte üres tekintettel.
Naesala kérdésére összehúzza a szemét. Egy pillanatra rosszalló pillantást vet az elf nőre, majd fáradt sóhaj szakad fel belőle.*
- Igen… harcolnak. Már biztosan. Az urainkkal és a fiainkkal együtt. *Hangja elcsuklik.* - Hogy hol, azt nem tudom… és attól félek, nem is jön haza senki, hogy elmesélje.
*Arca megkeményedik, tekintetében fájdalom helyét harag veszi át.*
- Mit érdekel ez egyáltalán titeket? *Csattan fel.* - A férfiak nem elegek? Elvisznek minket is?!
*Ha esetleges rajtaütés nem is zavarja meg az utat, és Ettwallder végig éberen kémleli a tájat, Alesian furulyájának vidám dallama legalább valamelyest feldobja az eseménytelen vonulást.
Előző nap esett az eső. A föld felázott, a szántóföldek sárosak, a faluba vezető út nehézkes. A háttérben lustán forognak a szélmalmok lapátjai, mintha mit sem törődnének azzal, ami körülöttük zajlik.
Kalácsfalvába érve Gaerralosnak sokáig keresgélnie sem kell. A falut átszelő sáros földutat megannyi lábnyom tarkítja: csizmák, bakancsok, páncélos léptek mély nyomai. Ha alaposabban körbenéznek, gyorsan világossá válik az ok is.
A faluban szinte kizárólag nők, aggastyánok és gyermekek maradtak. Láthatóan minden férfikéz, amely elbír egy kardot vagy lándzsát, elhagyta a települést. Ha ez önmagában nem volna elég egyértelmű, az asszonyok gyászos, fáradt tekintete elárulja az igazságot: a háború elérte Kalácsfalvát.
A jövevényeket alapvetően rosszalló pillantások kísérik. A harcedzett kompánia látványa nem kelt megnyugvást. Ugyanakkor nem egy gyermek áll meg tátott szájjal, kíváncsian bámulva a fegyvereket, páncélokat és a lovakat.
Bredocnak és Naesalának végül sikerül megszólítania egy testesebb asszonyt. Szemei vörösek, poros arcát könnyek száradt nyomai szelik át. Az első kérdésre némán figyeli Bredocot, szinte üres tekintettel.
Naesala kérdésére összehúzza a szemét. Egy pillanatra rosszalló pillantást vet az elf nőre, majd fáradt sóhaj szakad fel belőle.*
- Igen… harcolnak. Már biztosan. Az urainkkal és a fiainkkal együtt. *Hangja elcsuklik.* - Hogy hol, azt nem tudom… és attól félek, nem is jön haza senki, hogy elmesélje.
*Arca megkeményedik, tekintetében fájdalom helyét harag veszi át.*
- Mit érdekel ez egyáltalán titeket? *Csattan fel.* - A férfiak nem elegek? Elvisznek minket is?!
2177. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2025-12-17 22:09:37
Üzenet elküldve: 2025-12-17 22:09:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 554
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 554
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Az orkok nyomában//
*Bár tagadhatatlanul megvolt a maga nehézsége és néha kényszeredett kötelessége a városőri köteléknek, most a kérdésére kelletlenül érkező vagy épp egyáltalán nem érkező válaszokat hallva, mardosó a hiánya. Hosszú-hosszú ideje már, hogy nem küzdött civil harcosok oldalán, hasonló küldetésben pedig sohasem vett részt olyanokkal, akik egykor nem viseltek vörös köpenyt. Milyen bosszantó is ráeszmélni arra, hogy az a rend, ami ellen az ember fiatalon dacol, mennyire szükséges egy ilyen helyzetben.
Tudna ő erélyesebb lenni, sőt, nem az a fajta, aki megrettenne attól, hogy a pengéjével esetleg némi nyomatékot adjon szavainak, de ez jelen helyzetben felesleges. Összenéz Gaerral egy méltatlankodó pillantás erejéig, mintha tudná, hogy ő most megérti a kínját.*
- Tartsátok nyitva a szemeteket! *ennyit szól még a szekéren ülőknek, mikor végre elérik Kalácsfalva határát, végül pedig Görénnyel előre indul, hogy Bredoc mellett haladhasson. Ezt a környéken egyébként az elf meglepően jól ismeri, a Pitypangos Nagymajor nem volt túlságosan messze innen, néha-néha akaratlanul is megfordul errefelé.
A maga részéről egyébként idegesíti a muzsika, amit a tündér előad, de most nincs idő arra, hogy tovább zsörtölődjön. Inkább megállítja lovát, ahogy egykori parancsnoka szóba elegyedik egy paraszttal, hogy aztán némileg kiegészíthesse szavait.*
- Azt beszélik a thargok valahol a környéken ütköznek meg épp velük, tud erről valamit?
*Az ő hangvétele már kevésbé barátibb a bakáékoz képest, inkább tárgyilagos és lényegretörő.*
A hozzászólás írója (Naesala Wynroris) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.12.17 22:10:28
*Bár tagadhatatlanul megvolt a maga nehézsége és néha kényszeredett kötelessége a városőri köteléknek, most a kérdésére kelletlenül érkező vagy épp egyáltalán nem érkező válaszokat hallva, mardosó a hiánya. Hosszú-hosszú ideje már, hogy nem küzdött civil harcosok oldalán, hasonló küldetésben pedig sohasem vett részt olyanokkal, akik egykor nem viseltek vörös köpenyt. Milyen bosszantó is ráeszmélni arra, hogy az a rend, ami ellen az ember fiatalon dacol, mennyire szükséges egy ilyen helyzetben.
Tudna ő erélyesebb lenni, sőt, nem az a fajta, aki megrettenne attól, hogy a pengéjével esetleg némi nyomatékot adjon szavainak, de ez jelen helyzetben felesleges. Összenéz Gaerral egy méltatlankodó pillantás erejéig, mintha tudná, hogy ő most megérti a kínját.*
- Tartsátok nyitva a szemeteket! *ennyit szól még a szekéren ülőknek, mikor végre elérik Kalácsfalva határát, végül pedig Görénnyel előre indul, hogy Bredoc mellett haladhasson. Ezt a környéken egyébként az elf meglepően jól ismeri, a Pitypangos Nagymajor nem volt túlságosan messze innen, néha-néha akaratlanul is megfordul errefelé.
A maga részéről egyébként idegesíti a muzsika, amit a tündér előad, de most nincs idő arra, hogy tovább zsörtölődjön. Inkább megállítja lovát, ahogy egykori parancsnoka szóba elegyedik egy paraszttal, hogy aztán némileg kiegészíthesse szavait.*
- Azt beszélik a thargok valahol a környéken ütköznek meg épp velük, tud erről valamit?
*Az ő hangvétele már kevésbé barátibb a bakáékoz képest, inkább tárgyilagos és lényegretörő.*
A hozzászólás írója (Naesala Wynroris) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.12.17 22:10:28
2176. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2025-12-17 20:56:17
Üzenet elküldve: 2025-12-17 20:56:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Az orkok nyomában//
*Nincs itt nagy katonai fegyelem, vagy akár komoly kommunikációs hajlandóság sem. Bredoc kérdésére a volt városőrökön kívül csak Mykael válaszol hangosan, és míg Naesala élesen követel választ, a legtöbb, amit elér, egy bólintás Ettvalldertől. Tudja, erősködhetnének, hogy mindenkitől halljanak egy "igenis"-t, de mit érnének vele? A maga részéről inkább csak elkönyveli, hogy a tündérre semmi fontosat nem bízhatnak. Ha azt látja, hogy Naesala tovább akarná forszírozni a dolgot, igyekszik elkapni a pillantását, egy finom fejrázással jelezve, hogy ezt jobb elengedni.*
- Vihar keletre.
*Jelzi meg halkan, ahogy szemei az eget fürkészik; ezután az út talaja felé tekint.*
- Ha valaki látja nyomát, hogy valahol sokan egyszerre haladtak át, jelezze.
*Ha valóban sereget küldtek a thargok, hogy megállítsák az orkokat, az a lábnyomokból bizonyára elég hamar kiderül.
Végül elérkeznek Kalácsfalvára, és míg a többiek földművesekkel foglalkoznak, addig Gaerralos inkább más jeleket keres. Hiányzó földművesek, feltűnő helyen hordozott fegyverek, tűz nyomai... Nem biztos benne, hogy itt, tharg földeken olyan nagyon megbíznának bennük a parasztok, így tudni akarja azt is, amit esetleg elhallgatnának.*
*Nincs itt nagy katonai fegyelem, vagy akár komoly kommunikációs hajlandóság sem. Bredoc kérdésére a volt városőrökön kívül csak Mykael válaszol hangosan, és míg Naesala élesen követel választ, a legtöbb, amit elér, egy bólintás Ettvalldertől. Tudja, erősködhetnének, hogy mindenkitől halljanak egy "igenis"-t, de mit érnének vele? A maga részéről inkább csak elkönyveli, hogy a tündérre semmi fontosat nem bízhatnak. Ha azt látja, hogy Naesala tovább akarná forszírozni a dolgot, igyekszik elkapni a pillantását, egy finom fejrázással jelezve, hogy ezt jobb elengedni.*
- Vihar keletre.
*Jelzi meg halkan, ahogy szemei az eget fürkészik; ezután az út talaja felé tekint.*
- Ha valaki látja nyomát, hogy valahol sokan egyszerre haladtak át, jelezze.
*Ha valóban sereget küldtek a thargok, hogy megállítsák az orkokat, az a lábnyomokból bizonyára elég hamar kiderül.
Végül elérkeznek Kalácsfalvára, és míg a többiek földművesekkel foglalkoznak, addig Gaerralos inkább más jeleket keres. Hiányzó földművesek, feltűnő helyen hordozott fegyverek, tűz nyomai... Nem biztos benne, hogy itt, tharg földeken olyan nagyon megbíznának bennük a parasztok, így tudni akarja azt is, amit esetleg elhallgatnának.*
2175. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2025-12-17 20:06:06
Üzenet elküldve: 2025-12-17 20:06:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Szürke Légió - II. fejezet//
//Középhad//
*Az északi hangos üvölt, miközben éles pengéje végigszánt a húson. A kavargó indulatoktól alig érzi, ahogy a testére fröccsen a meleg vér, mintha nem is lenne igazán jelen, csak a bosszúszomj mozgatná tagjait. Az ork hörgése elvész a csata zajában, Kayaerr pedig egy pillanatig csak nézi zihálva, ahogy bizonytalan léptekkel távolodik. Nem iramodik utána, nem érdemel tőle irgalmat.
Egy nagy sóhajjal csillapít kapkodó légzésén, fülében azonban továbbra is vadul dübörög a vér, mikor Yagnart keresve körbefordul, azonban nem leli a felfordulásban.*
~ A rohadt életbe! ~ *morran magában, ahogy újra és újra felidézi a jarl parancsát. Meg kell találnia.
A tömeg fölé magasodó alak azonnal magára vonja a figyelmét. A wargháton ülő ork még ebben az őrjöngésben is kirí, úgy sejti valami vezér lehet. És ha ő az, akkor Yagnar bizonyosan őt vette célba. Kayaerr gyomra összeszorul a felismeréstől.
Pajzsát szorosabban emeli maga elé, és irányt vált. Nem a legrövidebb utat választja, hanem azt, ahol kevesebb az ellenfél, ahol egy-egy csapással továbbjuthat. Akárki is akadjon útjába, üvöltve ront rá kardjával a tharg leány.*
//Középhad//
*Az északi hangos üvölt, miközben éles pengéje végigszánt a húson. A kavargó indulatoktól alig érzi, ahogy a testére fröccsen a meleg vér, mintha nem is lenne igazán jelen, csak a bosszúszomj mozgatná tagjait. Az ork hörgése elvész a csata zajában, Kayaerr pedig egy pillanatig csak nézi zihálva, ahogy bizonytalan léptekkel távolodik. Nem iramodik utána, nem érdemel tőle irgalmat.
Egy nagy sóhajjal csillapít kapkodó légzésén, fülében azonban továbbra is vadul dübörög a vér, mikor Yagnart keresve körbefordul, azonban nem leli a felfordulásban.*
~ A rohadt életbe! ~ *morran magában, ahogy újra és újra felidézi a jarl parancsát. Meg kell találnia.
A tömeg fölé magasodó alak azonnal magára vonja a figyelmét. A wargháton ülő ork még ebben az őrjöngésben is kirí, úgy sejti valami vezér lehet. És ha ő az, akkor Yagnar bizonyosan őt vette célba. Kayaerr gyomra összeszorul a felismeréstől.
Pajzsát szorosabban emeli maga elé, és irányt vált. Nem a legrövidebb utat választja, hanem azt, ahol kevesebb az ellenfél, ahol egy-egy csapással továbbjuthat. Akárki is akadjon útjába, üvöltve ront rá kardjával a tharg leány.*
2174. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2025-12-16 18:31:59
Üzenet elküldve: 2025-12-16 18:31:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Szürke Légió - II. fejezet//
//Balszárny//
*Felkacag, látván a megfutó ork íjászokat.*
-Sikerült, te elf korcs! Sikerült! *Még bele is bokszol a hátast irányító húga vállába, mielőtt a következő nyilat idegre illesztené. Annyi orkot óhajt a túlvilágra küldeni íjának segítségével, amennyit csak lehet. Amennyiben lehetősége van, körbepillant a csatamezőn, még hátra is fordul. A farkaslovasok dolga nem hagyja nyugodni. Sokan voltak, túlságosan is sokan... Lehet, hogy az íjászokat szétkergették egy időre, de az ellen bizony túlerőben van. Ő pedig nem óhajt itt megdöglendeni, s van egy olyan érzése, hogy Thaleena sem viseltet másképp.*
-Óvatosan! *Kiáltja még előre.*
-Célozd a dombot! Lássuk át a csatateret!
//Balszárny//
*Felkacag, látván a megfutó ork íjászokat.*
-Sikerült, te elf korcs! Sikerült! *Még bele is bokszol a hátast irányító húga vállába, mielőtt a következő nyilat idegre illesztené. Annyi orkot óhajt a túlvilágra küldeni íjának segítségével, amennyit csak lehet. Amennyiben lehetősége van, körbepillant a csatamezőn, még hátra is fordul. A farkaslovasok dolga nem hagyja nyugodni. Sokan voltak, túlságosan is sokan... Lehet, hogy az íjászokat szétkergették egy időre, de az ellen bizony túlerőben van. Ő pedig nem óhajt itt megdöglendeni, s van egy olyan érzése, hogy Thaleena sem viseltet másképp.*
-Óvatosan! *Kiáltja még előre.*
-Célozd a dombot! Lássuk át a csatateret!
2173. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2025-12-16 18:25:05
Üzenet elküldve: 2025-12-16 18:25:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 281
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 281
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A Szürke Légió - II. fejezet//
//Középhad//
-Tartsatok ki! Öljétek őket! *Dohogja, bár nem figyel embereire. Minden figyelme ellenfeléé.
Hogy valami sugallat folytán, netán a harc hevében véletlen, de hüvelykujja a kardmarkolatra fonódva megnyomja a rejtett kis pöcköt. Persze nem tudja, mire való az, vagy úgy egyáltalán, hogy ott van. Bárhogy is, de megkísérel kitérni a támadás elől, s azzal a lendülettel, nagyot kiáltva lecsapni ellenfelére a pallossal. Igyekszik eltalálni a vezérnek látszó orkot, így a kardot magasra emeli válla felett, s egy jól irányzott keresztvágással illetni a lovast.*
//Középhad//
-Tartsatok ki! Öljétek őket! *Dohogja, bár nem figyel embereire. Minden figyelme ellenfeléé.
Hogy valami sugallat folytán, netán a harc hevében véletlen, de hüvelykujja a kardmarkolatra fonódva megnyomja a rejtett kis pöcköt. Persze nem tudja, mire való az, vagy úgy egyáltalán, hogy ott van. Bárhogy is, de megkísérel kitérni a támadás elől, s azzal a lendülettel, nagyot kiáltva lecsapni ellenfelére a pallossal. Igyekszik eltalálni a vezérnek látszó orkot, így a kardot magasra emeli válla felett, s egy jól irányzott keresztvágással illetni a lovast.*
2172. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2025-12-16 18:04:10
Üzenet elküldve: 2025-12-16 18:04:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
*Keményen hajtja a lovakat, egy perccel sem szeretne sokkal tovább maradnin a várostól, mint amennyire feltétlen muszáj. Számtalan dolga van és az idő vészesen fogy. Éppen emiatt nem is áll meg a világért sem, ugyan tiszteletteljesen int egy-egy elhaladó hölgynek csak a miheztartás végett, elvégre mégsem láthatnak minden nap egy Merchenhez fogható férfit. Meglehet éjszaka róla fognak álmodni, s miközben a férjüket ölelik is a nemes tündérre fognak gondolni. Ezen aztán igencsak jót mulat, ahogy tovább zötyög a tisztás felé.*
2171. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2025-12-15 23:22:50
Üzenet elküldve: 2025-12-15 23:22:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 315
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 315
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//A Szürke Légió - II. fejezet//
//Jobbszárny//
*Hatalmas égzengés mellett nyílnak meg az égi folyók. Emlékszik még, hogy kölyökként ilyenkor kiszaladtak a sátorból játszani a pocsolyákban és élvezték ahogy a puszta porát lemossa róluk a szellemek áldása. Mégse az a vidám felszabadító öröm van a lelkében ahogy ki-ki szurkál és pengéje néha mikor húst talál akkor kiáltást csal ki az áldozataiból. Szétnézve látja a két gigász párharcát, az érkező csapataikat akik már oldalról is ritkítják az ellent és egyre bizonyosabbnak érzi a győzelmüket, de az is feltűnik neki ahogy Akaarush veszélyes ellenféllel kerül szembe. Habár a tiszteletét vagy a szimpátiáját nem nyerte el a hím, de egy háború során nem engedhetik meg maguknak a vezető elvesztését. Csakhogy egy parasztlegény állja az útját, aki vadul nekiront. Az első csapás lecsúszik a pajzsáról. Nem támad egyből vissza. Hagyná, hogy a vad csapások lefárasszák tapasztalatlanabbnak tűnő ellenfelét, aki ha lassul akkor szúrna ki felé a kardjával.*
//Jobbszárny//
*Hatalmas égzengés mellett nyílnak meg az égi folyók. Emlékszik még, hogy kölyökként ilyenkor kiszaladtak a sátorból játszani a pocsolyákban és élvezték ahogy a puszta porát lemossa róluk a szellemek áldása. Mégse az a vidám felszabadító öröm van a lelkében ahogy ki-ki szurkál és pengéje néha mikor húst talál akkor kiáltást csal ki az áldozataiból. Szétnézve látja a két gigász párharcát, az érkező csapataikat akik már oldalról is ritkítják az ellent és egyre bizonyosabbnak érzi a győzelmüket, de az is feltűnik neki ahogy Akaarush veszélyes ellenféllel kerül szembe. Habár a tiszteletét vagy a szimpátiáját nem nyerte el a hím, de egy háború során nem engedhetik meg maguknak a vezető elvesztését. Csakhogy egy parasztlegény állja az útját, aki vadul nekiront. Az első csapás lecsúszik a pajzsáról. Nem támad egyből vissza. Hagyná, hogy a vad csapások lefárasszák tapasztalatlanabbnak tűnő ellenfelét, aki ha lassul akkor szúrna ki felé a kardjával.*
2170. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2025-12-15 21:27:11
Üzenet elküldve: 2025-12-15 21:27:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A Szürke Légió - II. fejezet//
//Jobbszárny//
*Goba egyelőre szerencsés a harc sűrűjében. Akik rátámadnak, talán még annyira se tudnak harcolni, mint ő maga. Goba legalább tudja, milyen érzés ölni. Tudja, milyen érzés, amikor a puszta kezére fröccsen az ellenség vére. És rá kell jönnie, hogy ez egy csatatér közepén se sokkal másabb, mint egy ökölharcban. Kicsit nagyobb itt a káosz, de a végén jön valaki, akit le kell ütni. Az megy.
Néma Mraugnak ő is csak odabiccent, majd körülnéz. Keresi a következőt, akire rávetheti magát, vagy aki őt próbálja meg leütni.
Vörös kendője takarja az száját, lihegve veszi a levegőt, ahogy célpontot keres.
Aztán meglátja, hogy Akaaruushnak meggyűlik a baja Vérgőzös Rorkirral. Goba most se csinál mást, mint hogy megpróbál besegíteni: nekifut, hogy áthidalja a távolságot közte és a harcoló felek között, de ügyel rá, hogy Rorkir hátába kerüljön. Ha eléri őket akadálytalanul, akkor a csatakalapácsát ütésre lendíti, és megpróbálja a barbárt hátközépen vágni...*
//Jobbszárny//
*Goba egyelőre szerencsés a harc sűrűjében. Akik rátámadnak, talán még annyira se tudnak harcolni, mint ő maga. Goba legalább tudja, milyen érzés ölni. Tudja, milyen érzés, amikor a puszta kezére fröccsen az ellenség vére. És rá kell jönnie, hogy ez egy csatatér közepén se sokkal másabb, mint egy ökölharcban. Kicsit nagyobb itt a káosz, de a végén jön valaki, akit le kell ütni. Az megy.
Néma Mraugnak ő is csak odabiccent, majd körülnéz. Keresi a következőt, akire rávetheti magát, vagy aki őt próbálja meg leütni.
Vörös kendője takarja az száját, lihegve veszi a levegőt, ahogy célpontot keres.
Aztán meglátja, hogy Akaaruushnak meggyűlik a baja Vérgőzös Rorkirral. Goba most se csinál mást, mint hogy megpróbál besegíteni: nekifut, hogy áthidalja a távolságot közte és a harcoló felek között, de ügyel rá, hogy Rorkir hátába kerüljön. Ha eléri őket akadálytalanul, akkor a csatakalapácsát ütésre lendíti, és megpróbálja a barbárt hátközépen vágni...*
2169. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2025-12-15 20:33:58
Üzenet elküldve: 2025-12-15 20:33:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
-Arthenior éléskamrája, mi? Jegenye.
*Mondja az orra alatt az egyik pacinak, miközben a már járt úton végigzörögnek a szántóföldek vidékén. ~Tenyleg el kell gondolkodnom Nestar szavain ami azokat a korcsokat illeti.~ Már körvonalazódik egy vészterv a fejében, de még a pontos lépéseket nem tervezte meg előre. Ez hiányosság, lehetőség a hibára, amit nem igazán engedhet meg magának ebben a helyzetben. Vagy bármilyen helyzetben igazából, a bőre sokkal többet ér annál, minthogy lustaságból kerüljön veszélybe.*
*Mondja az orra alatt az egyik pacinak, miközben a már járt úton végigzörögnek a szántóföldek vidékén. ~Tenyleg el kell gondolkodnom Nestar szavain ami azokat a korcsokat illeti.~ Már körvonalazódik egy vészterv a fejében, de még a pontos lépéseket nem tervezte meg előre. Ez hiányosság, lehetőség a hibára, amit nem igazán engedhet meg magának ebben a helyzetben. Vagy bármilyen helyzetben igazából, a bőre sokkal többet ér annál, minthogy lustaságból kerüljön veszélybe.*
2168. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2025-12-14 23:21:52
Üzenet elküldve: 2025-12-14 23:21:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//A Szürke Légió - II. fejezet//
//Jobbszárny//
*Rorkir eddig kellően rászolgál törzsének nevére, és büszkeséget hoz őseire is, ahogy kaszabolja az orkokat, egyiket a másik után. A fröcsögő vér mintha mámorba ejtené, gyilkos táncot jár, és minden lépését halál követi, ahogy annak lennie kell. Persze tudja jól, hogy nincs egyszerű dolguk, az orkok egyre csak nyomulnak előre, és a parasztok bár roppant bátran és hősiesen küzdenek, a világ törvényeit ők sem írhatják át.*
-Tartsátok őket!
*Kiáltja, közben pedig egy hatalmas villám dörren épp felette. Az eső kellemesen csiklandozza forró testét miközben a dobótőrét útnak indítja. Nem várja meg, hogy célba talál-e azonnal nekiugrik hogy lopja a távolságot, s csak később látja, hogy milyen pontosan célzott. Meg is lepődik rajta, mert ez tényleg nem az erőssége, bizonyára a szellemek vezetik kezét. Így hát szabad az út Akaarushoz. ~Durogaar, sosem könyörögtem hozzád, nem kenyerem az ima. Senki, még te sem tudod majd, hogy jót cselekedtünk-e vagy rosszat, hogy miért harcoltunk s haltunk meg. Senki. Csak azt tudják majd, hogy kevesek álltak sokakkal szemben. Csak ez számít. Ezt lásd te is, Durogaar! Vezéreld a bosszúm! És ha ezt nem teszed meg..~*
-A POKOLBA VELED IS!
*Üvölti, mire a nagydarab orkhoz ér, vértől mocskos pallosát a magasba emelve igyekszik kettévágni a másikat, mit sem törődve holmi szavakkal, miket az kétségbeesetten mond.*
//Jobbszárny//
*Rorkir eddig kellően rászolgál törzsének nevére, és büszkeséget hoz őseire is, ahogy kaszabolja az orkokat, egyiket a másik után. A fröcsögő vér mintha mámorba ejtené, gyilkos táncot jár, és minden lépését halál követi, ahogy annak lennie kell. Persze tudja jól, hogy nincs egyszerű dolguk, az orkok egyre csak nyomulnak előre, és a parasztok bár roppant bátran és hősiesen küzdenek, a világ törvényeit ők sem írhatják át.*
-Tartsátok őket!
*Kiáltja, közben pedig egy hatalmas villám dörren épp felette. Az eső kellemesen csiklandozza forró testét miközben a dobótőrét útnak indítja. Nem várja meg, hogy célba talál-e azonnal nekiugrik hogy lopja a távolságot, s csak később látja, hogy milyen pontosan célzott. Meg is lepődik rajta, mert ez tényleg nem az erőssége, bizonyára a szellemek vezetik kezét. Így hát szabad az út Akaarushoz. ~Durogaar, sosem könyörögtem hozzád, nem kenyerem az ima. Senki, még te sem tudod majd, hogy jót cselekedtünk-e vagy rosszat, hogy miért harcoltunk s haltunk meg. Senki. Csak azt tudják majd, hogy kevesek álltak sokakkal szemben. Csak ez számít. Ezt lásd te is, Durogaar! Vezéreld a bosszúm! És ha ezt nem teszed meg..~*
-A POKOLBA VELED IS!
*Üvölti, mire a nagydarab orkhoz ér, vértől mocskos pallosát a magasba emelve igyekszik kettévágni a másikat, mit sem törődve holmi szavakkal, miket az kétségbeesetten mond.*
2167. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2025-12-14 18:19:14
Üzenet elküldve: 2025-12-14 18:19:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 903
OOC üzenetek: 1485
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 903
OOC üzenetek: 1485
Játékstílus: Vakmerő
//A Szürke Légió - II. fejezet//
//Jobbszárny//
* Percek alatt bődületes forgatag kerekedik a harctéren. A szellemek továbbra is segítségére vannak, más pedig nem is érdekli most, csak hogy Gholot holtan essen össze vagy legalábbis harcképtelenné váljon. Mivel fej nélkül harcoló orkot még nem látott, így továbbra is azon van, hogy megszabadítsa a marha nagy orkot a kobakjától. Örülne, ha a szellemek ember feletti gyorsasággal is megáldották volna, de persze nem szabad telhetetlennek lenni. A hatalmas erejű ork még Morwonnal is felveszi a versenyt, ami kissé nyugtalanítja az óriást – de legfőképp felbőszíti. Hiszen ő a nyers erő bajnoka, ahogy a költészet és az ivás legnagyobb művelője is kerek e világon. Ahogy nézi, Gholot nem beszéli jól a közös nyelvet, így csaknem biztos abban, hogy egyetlen verset se költött még. Morwon viszont még harc közben is "dalra fakad", ahogy tartja a mesterfegyvert, és hát jobb híján minden erejét bevetve próbál újra lecsapni Gholotra. *
– RAARGH! HRÁÁÁRGH!
* Ezúttal azonban nem ugyanoda támad, hiszen annyi esze csak van a meláknak, hogy az első csapás után jobban védi majd a nyaktájékát. Ehelyett Morwon átlósan, fentről lefelé sújt kardjával; akkora erővel, hogy ha betalál, mélyen beleszeljen ellenfele oldalába. Legalábbis ez a terv. *
//Jobbszárny//
* Percek alatt bődületes forgatag kerekedik a harctéren. A szellemek továbbra is segítségére vannak, más pedig nem is érdekli most, csak hogy Gholot holtan essen össze vagy legalábbis harcképtelenné váljon. Mivel fej nélkül harcoló orkot még nem látott, így továbbra is azon van, hogy megszabadítsa a marha nagy orkot a kobakjától. Örülne, ha a szellemek ember feletti gyorsasággal is megáldották volna, de persze nem szabad telhetetlennek lenni. A hatalmas erejű ork még Morwonnal is felveszi a versenyt, ami kissé nyugtalanítja az óriást – de legfőképp felbőszíti. Hiszen ő a nyers erő bajnoka, ahogy a költészet és az ivás legnagyobb művelője is kerek e világon. Ahogy nézi, Gholot nem beszéli jól a közös nyelvet, így csaknem biztos abban, hogy egyetlen verset se költött még. Morwon viszont még harc közben is "dalra fakad", ahogy tartja a mesterfegyvert, és hát jobb híján minden erejét bevetve próbál újra lecsapni Gholotra. *
– RAARGH! HRÁÁÁRGH!
* Ezúttal azonban nem ugyanoda támad, hiszen annyi esze csak van a meláknak, hogy az első csapás után jobban védi majd a nyaktájékát. Ehelyett Morwon átlósan, fentről lefelé sújt kardjával; akkora erővel, hogy ha betalál, mélyen beleszeljen ellenfele oldalába. Legalábbis ez a terv. *
2166. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2025-12-14 18:07:11
Üzenet elküldve: 2025-12-14 18:07:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Az orkok nyomában//
*Elég változatos a társaság már abból a szempontból is, hogy ki hogyan viselkedik. Mykael végül is zsoldostáborokban töltötte a gyermekkorát, gyakran cserélődő közegben, ahol aztán bőven volta alkalma találkozni mindenféle fickókkal. Így nem zavarja túlzottan, hogy valaki beszédes, vagy hallgatag, vagy esetleg goromba.*
- Meg.
*feleli tömören Naesala kérdésére. Jó lesz neki Bredoc terve. Nem kell azonnal eldönteni mindent, elég egyszerre egy lépést megtenni, és foglyot ejteni.
Tökvirág is letesz egyelőre a hódítási szándékáról, és a többiek se valami beszédesek, úgyhogy ő is eltölti az időt a farigcsálással mindaddig, amíg Kalácsfalvára nem érnek. Itt aztán érdeklődve néz körül. Szereti az ilyen falvakat. Fiatalkorában csupa efféle település jelentette neki a nem-katonai környezetet. Első nőjével is egy ilyen falu közelében bújt szénakazalba. Kíváncsian várja, milyen értesüléseik vannak a helyieknek, és milyen hangulatban vannak az ork pletykák nyomán. Az is beszédes, hogy mennyire veszik komolyan ezt ők, akik a legközelebb vannak a vészhez.*
*Elég változatos a társaság már abból a szempontból is, hogy ki hogyan viselkedik. Mykael végül is zsoldostáborokban töltötte a gyermekkorát, gyakran cserélődő közegben, ahol aztán bőven volta alkalma találkozni mindenféle fickókkal. Így nem zavarja túlzottan, hogy valaki beszédes, vagy hallgatag, vagy esetleg goromba.*
- Meg.
*feleli tömören Naesala kérdésére. Jó lesz neki Bredoc terve. Nem kell azonnal eldönteni mindent, elég egyszerre egy lépést megtenni, és foglyot ejteni.
Tökvirág is letesz egyelőre a hódítási szándékáról, és a többiek se valami beszédesek, úgyhogy ő is eltölti az időt a farigcsálással mindaddig, amíg Kalácsfalvára nem érnek. Itt aztán érdeklődve néz körül. Szereti az ilyen falvakat. Fiatalkorában csupa efféle település jelentette neki a nem-katonai környezetet. Első nőjével is egy ilyen falu közelében bújt szénakazalba. Kíváncsian várja, milyen értesüléseik vannak a helyieknek, és milyen hangulatban vannak az ork pletykák nyomán. Az is beszédes, hogy mennyire veszik komolyan ezt ők, akik a legközelebb vannak a vészhez.*
2165. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2025-12-13 04:48:54
Üzenet elküldve: 2025-12-13 04:48:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Szürke Légió - II. fejezet//
//Jobbszárny//
*Még az ég is elüvölti magát a csata közepette. Akaaruush maga körül mást sem hall csak kiáltásokat. Legyen az ork vagy ember. Első látásra nem volt biztos benne, de ahogy már eltett néhány ellenfelet láb alól láthatja, hogy ezek egyszerű parasztok. A kompániájának a tagjai jól bírják a sarat. Végül is tapasztalt harcosok. Boruddan van most a legközelebb hozzá. Ketten szelik a parasztok hadát, míg nem látja Boruddant elesni. Egy tőr okozta a vesztét. Hamarosan láthatja is a tőr gazdáját, aki éppen ők akarja megölni. Látta hogyan küzd a tharg, egyedül sok esélye nincs, de szerencséjére nincs is egyedül. Harc képzett orkok veszik körül, többek között a Vihar Agyar tagjai. Akaaruushnak csak azt a fegyvert kell kordában tartania, csak egy rövid időre.
Védekezésre adja hát a fejét. Kezében lévő kardja védekezőn emelkedik a barbár pengéje irányába. A pengét a sima végével állítja a másik útjába, ferdén tartva, hogy lehetőleg lecsússzon a penge a sajátján. Közben elüvölti magát.*
-Vihar Agyarok!
*Remélve, hogy társai a segítségére sietnek.*
-Íjászok!
*A két testvért még korábban hátrább hagyták, de túl messze nem lehetnek. Hátha az íjászok képesek kizökkenteni a barbárt.*
//Jobbszárny//
*Még az ég is elüvölti magát a csata közepette. Akaaruush maga körül mást sem hall csak kiáltásokat. Legyen az ork vagy ember. Első látásra nem volt biztos benne, de ahogy már eltett néhány ellenfelet láb alól láthatja, hogy ezek egyszerű parasztok. A kompániájának a tagjai jól bírják a sarat. Végül is tapasztalt harcosok. Boruddan van most a legközelebb hozzá. Ketten szelik a parasztok hadát, míg nem látja Boruddant elesni. Egy tőr okozta a vesztét. Hamarosan láthatja is a tőr gazdáját, aki éppen ők akarja megölni. Látta hogyan küzd a tharg, egyedül sok esélye nincs, de szerencséjére nincs is egyedül. Harc képzett orkok veszik körül, többek között a Vihar Agyar tagjai. Akaaruushnak csak azt a fegyvert kell kordában tartania, csak egy rövid időre.
Védekezésre adja hát a fejét. Kezében lévő kardja védekezőn emelkedik a barbár pengéje irányába. A pengét a sima végével állítja a másik útjába, ferdén tartva, hogy lehetőleg lecsússzon a penge a sajátján. Közben elüvölti magát.*
-Vihar Agyarok!
*Remélve, hogy társai a segítségére sietnek.*
-Íjászok!
*A két testvért még korábban hátrább hagyták, de túl messze nem lehetnek. Hátha az íjászok képesek kizökkenteni a barbárt.*
2164. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2025-12-12 17:41:17
Üzenet elküldve: 2025-12-12 17:41:17
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//A Szürke Légió - II. fejezet//
//Középhad//
*A csatatér közepén nagyjából kiegyenlített küzdelem alakul ki. A nyílzáporok által meggyérített tharg erők eleinte nagyjából egyenlő létszámban voltak a rájuk rontó négy századnyi orkkal. Ám az a helyzet hamar változni kezd, amikor az utolsó ork század (amelynek eredetileg a hátramaradt íjászokat kellett volna fedezni, de fegyelmezetlenül támadásra indultak, hogy ne maradjanak ki a küzdelemből) is becsatlakozik a közelharcba.
Az eső lassan sárossá, sikamlóssá teszi a talajt, és ez az orkoknak jelent több gondot: nehezebbek mindenféle páncélzat nélkül is, hát még ha az is van rajtuk. Jobban kell küzdeniük azért, hogy megőrizzék egyensúlyukat és talpon maradjanak.
Ez a pici előny a thargokat segíti, miután korábban nekik kellett elszenvedni a több hátrányt az íjászok, illetve az ork roham letaglózó ereje miatt.
Yagnar Rhagodar nem sok időt veszteget az ork harcosra, aki az életére törne. Az ork már épp lecsapná, amikor váratlanul felbukkan Yagnar hű farkasa, és ráveti magát. Ez teljesen váratlanul éri az orkot, aki így nem is tudja elhárítani a végzetesnek bizonyuló harapást a torkára. Ám még percegik fetreng a földön a farkassal birkózva, azt megpróbálva lefejteni magáról, mire kiszenved annyira, hogy elengedje az állatot. Így a farkas most egy ideig nem fog tudni Yagnar segítségére lenni.
A tharg vezér elszántan halad tovább Druhuul felé. Pengéjének mágikus lángolása idő közben kialszik, de ez mit sem változtat a helyzeten.
Druhuul mindeközben teljesen bele van feledkezve a küzdelembe. Ő maga a wargháton érkező halál, a gyilkos penge-forgatag, jobbra-balra csap fegyvereivel, komoly riadalmat okoz az ellen soraiban. A parancsnoklással nem igazán foglalkozik, csak a harcnak él.
Jó wargja figyelmeztetőleg nyüszít fel, ennek hatására kap csak észbe és veszi észre Yagnart, aki a bal oldalán épp csapásra emeli pengéjét. Druhuul az utolsó pillanatban engedi le a bal kezével forgatott szablyáját, megpróbálva azt a tharg csapásának útjába állítani. Az utolsó pillanatban mozdítja kardját védekezésre, de sikerrel jár, mert szablyája blokkolja, eltéríti a lábára mért ütést.
Druhuul ezután rögtön vissza is támad a jobb kezében lévő szablyával. Nem fordult hozzá szembe Yagnarral, aki továbbra is az ő bal oldalán van. Ehelyett a jobb kezében tartott szablyával átszúr Yagnar felé…
Karheia Rhagodar eleinte akadálytalanul tudja követni Yagnart a csatában, már amennyire a harc káoszában ez lehetséges. Ám vezére idővel elszakad tőle, és küzdő harcosok állják el a varázslónő útját. Azonnal cselekszik és lángnyelveket indít útjának, amivel három ork harcost is eltalál. Ebből kettő mással viaskodik éppen, de most feljajdulva az oldalukhoz kapnak, ezzel tharg ellenfeleik kapnak esélyt arra, hogy végzetes csapást mérjenek rájuk. A harmadik ork azonban éppen végzett ellenfelével, így a tűzcsapás nem csak megsebzi, de fel is hívja a figyelmét Karheiára. Dühödten ront rá a nőre, kezében egy tüskékkel kivert buzogányt szorongatva, amit feje fölé emel, majd a nő felé sújt vele…
Kayaerr Horgadar ügyesen tér ki támadója elől. Félkarú ellenfelét a vérszomj és a sokk hajtja előre, így nem is nagyon fogja fel, hogy ellenfele már nincs előtte. Oda próbál lesújtani, ahol Kayaerr korábban volt, és bamba döbbentséggel fogja fel nehézkesen, hogy a nő már nincs is ott. Így aztán nem is védekezik a tharg csapása ellen, ami letaglózó erővel éri, főleg, mivel nincs ott a karja se, hogy a csapás útjába álljon.
Kayaerr rövidkardja végigszántja az ork oldalát a mellkasa magasságában, bordát tör és tüdőt tép fel. Az ork láthatóan nincs is már tudatában annak, hogy mi történik, bizonytalan lépésekkel halad tovább, miközben szájából véres buborékok törnek fel. Többé nem jelent fenyegetést senkire, és ha nem is viszi be neki senki a kegyelemdöfést, akkor is kimúlik magától rövid időn belül, ez egyértelmű.
Kayaerr így eldöntheti, hogy mit csináljon. Közelében több ork is akad, aki éppen thargokkal harcol. Yagnart momentán nem is látja a forgatagban, Druhuult is csak azért, mert wargháton a tömeg fölé magasodik úgy 15 méterre tőle, de sok ellenség és bajtárs választja el őket egymástól. Karheia is valamerre arra van, őt ki is szúrja a lány, mert a varázslónő körül lángra kapott több ellenség is. Kayaerr dönt, hogy kinek segít, milyen célpontot választ, vagy mi egyebet cselekszik…*
//Középhad//
*A csatatér közepén nagyjából kiegyenlített küzdelem alakul ki. A nyílzáporok által meggyérített tharg erők eleinte nagyjából egyenlő létszámban voltak a rájuk rontó négy századnyi orkkal. Ám az a helyzet hamar változni kezd, amikor az utolsó ork század (amelynek eredetileg a hátramaradt íjászokat kellett volna fedezni, de fegyelmezetlenül támadásra indultak, hogy ne maradjanak ki a küzdelemből) is becsatlakozik a közelharcba.
Az eső lassan sárossá, sikamlóssá teszi a talajt, és ez az orkoknak jelent több gondot: nehezebbek mindenféle páncélzat nélkül is, hát még ha az is van rajtuk. Jobban kell küzdeniük azért, hogy megőrizzék egyensúlyukat és talpon maradjanak.
Ez a pici előny a thargokat segíti, miután korábban nekik kellett elszenvedni a több hátrányt az íjászok, illetve az ork roham letaglózó ereje miatt.
Yagnar Rhagodar nem sok időt veszteget az ork harcosra, aki az életére törne. Az ork már épp lecsapná, amikor váratlanul felbukkan Yagnar hű farkasa, és ráveti magát. Ez teljesen váratlanul éri az orkot, aki így nem is tudja elhárítani a végzetesnek bizonyuló harapást a torkára. Ám még percegik fetreng a földön a farkassal birkózva, azt megpróbálva lefejteni magáról, mire kiszenved annyira, hogy elengedje az állatot. Így a farkas most egy ideig nem fog tudni Yagnar segítségére lenni.
A tharg vezér elszántan halad tovább Druhuul felé. Pengéjének mágikus lángolása idő közben kialszik, de ez mit sem változtat a helyzeten.
Druhuul mindeközben teljesen bele van feledkezve a küzdelembe. Ő maga a wargháton érkező halál, a gyilkos penge-forgatag, jobbra-balra csap fegyvereivel, komoly riadalmat okoz az ellen soraiban. A parancsnoklással nem igazán foglalkozik, csak a harcnak él.
Jó wargja figyelmeztetőleg nyüszít fel, ennek hatására kap csak észbe és veszi észre Yagnart, aki a bal oldalán épp csapásra emeli pengéjét. Druhuul az utolsó pillanatban engedi le a bal kezével forgatott szablyáját, megpróbálva azt a tharg csapásának útjába állítani. Az utolsó pillanatban mozdítja kardját védekezésre, de sikerrel jár, mert szablyája blokkolja, eltéríti a lábára mért ütést.
Druhuul ezután rögtön vissza is támad a jobb kezében lévő szablyával. Nem fordult hozzá szembe Yagnarral, aki továbbra is az ő bal oldalán van. Ehelyett a jobb kezében tartott szablyával átszúr Yagnar felé…
Karheia Rhagodar eleinte akadálytalanul tudja követni Yagnart a csatában, már amennyire a harc káoszában ez lehetséges. Ám vezére idővel elszakad tőle, és küzdő harcosok állják el a varázslónő útját. Azonnal cselekszik és lángnyelveket indít útjának, amivel három ork harcost is eltalál. Ebből kettő mással viaskodik éppen, de most feljajdulva az oldalukhoz kapnak, ezzel tharg ellenfeleik kapnak esélyt arra, hogy végzetes csapást mérjenek rájuk. A harmadik ork azonban éppen végzett ellenfelével, így a tűzcsapás nem csak megsebzi, de fel is hívja a figyelmét Karheiára. Dühödten ront rá a nőre, kezében egy tüskékkel kivert buzogányt szorongatva, amit feje fölé emel, majd a nő felé sújt vele…
Kayaerr Horgadar ügyesen tér ki támadója elől. Félkarú ellenfelét a vérszomj és a sokk hajtja előre, így nem is nagyon fogja fel, hogy ellenfele már nincs előtte. Oda próbál lesújtani, ahol Kayaerr korábban volt, és bamba döbbentséggel fogja fel nehézkesen, hogy a nő már nincs is ott. Így aztán nem is védekezik a tharg csapása ellen, ami letaglózó erővel éri, főleg, mivel nincs ott a karja se, hogy a csapás útjába álljon.
Kayaerr rövidkardja végigszántja az ork oldalát a mellkasa magasságában, bordát tör és tüdőt tép fel. Az ork láthatóan nincs is már tudatában annak, hogy mi történik, bizonytalan lépésekkel halad tovább, miközben szájából véres buborékok törnek fel. Többé nem jelent fenyegetést senkire, és ha nem is viszi be neki senki a kegyelemdöfést, akkor is kimúlik magától rövid időn belül, ez egyértelmű.
Kayaerr így eldöntheti, hogy mit csináljon. Közelében több ork is akad, aki éppen thargokkal harcol. Yagnart momentán nem is látja a forgatagban, Druhuult is csak azért, mert wargháton a tömeg fölé magasodik úgy 15 méterre tőle, de sok ellenség és bajtárs választja el őket egymástól. Karheia is valamerre arra van, őt ki is szúrja a lány, mert a varázslónő körül lángra kapott több ellenség is. Kayaerr dönt, hogy kinek segít, milyen célpontot választ, vagy mi egyebet cselekszik…*
2163. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2025-12-12 12:29:06
Üzenet elküldve: 2025-12-12 12:29:06
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//A Szürke Légió - II. fejezet//
//Balszárny//
*A roham megindul, a lovaknak egyszerre kell versenyt futniuk az idővel, és az orkokkal egyaránt, nem könnyü a dolguk. Néhány warg üldözőbe veszi őket, akik leszakadnak a tharg harcosokról, s vicsorogva iramodnak utánuk. Tharasy félrefordul a nyeregben, kezét pedig az ősök szellemei vezethetik, ugyanis még a vágta közben is képes célozni és lőni. Sorban egymás után, akár egy mutatványos, egyet, kettőt, hármat és még egy negyedik warglovast is leterít, hol a páncéljuk nyakrészét megtalálva, hol a szemgödrúket, az egyiknek pedig a wargját találja el, mely megbicsaklik és maga alá temeti gazdáját. Sebesen és pontosan lő, minden bizonnyal nem lett volna képes rá, ha közben Thaleena nem fókuszálna minden porcikájával a kanca irányítására. A maradék néhány ork ugyan beéri őket, de a hátul lévők felveszik velük a harcot és még időben elbánnak velük. Viszont az ork íjászok sem restek, több százan feszítik meg az ideget fegyvereiken, és halálos nyílzáport eresztenek a levegőbe.*
-Pajzsot!
*Ordítja Fjolgar, és sokan a lovasok közül pajzsukat maguk elé tartva igyekeznek elkerülni az érkező nyilakat. Thaleena ügyesen lavíroz el a veszély mellett, nehány nyílvessző ugyan vészesen közel száll, de ezúttal szerencséjük van. Egy jó tucat azonban így is elesik közülük, amire a vezér csontrepesztő csatakiáltással felel. Saját lovát megsarkantyúzza, előretör a formációból, dárdáját magasra emeli és úgy zúdul az ork íjászokra. Azok pedig, látva a feléjük üvöltve vágtató robusztus harcost, képtelenek fegyelmezni magukat és egymást, a félelem sötét, csiklandós érzése végigfut a gerincükön. Sokan fegyvereik eldobva menekülnek, néhányan kétségbeesetten ismét lőni próbalnak. A megfutottak saját főerejükhöz igyekeznek eljutni, de a lovasok hamar beérik öket, és kegyelmet nem ismerve kaszabolják halomra mind, akit csak érnek.Az ikrek üldözhetik az ijászokat, hisz bőven akad belőlúk, idővel pedig bizonyosan ismét összeszedik magukat és ellentámadásba lendülnek a maroknyi lovas ellen. Vagy akár tovább is nyargalhatnak, csak rajtuk áll.
Eközben a balszárnyon maradt Tharg hazafik helyzete percről percre romlik, az érkező ork gyalogság végképp megtöri a soraikat. A túlerő fokozatosan hátrálásra készteti őket, kétséges hogy tovább tudják tartani az ellenség előrenyomulását*
//Balszárny//
*A roham megindul, a lovaknak egyszerre kell versenyt futniuk az idővel, és az orkokkal egyaránt, nem könnyü a dolguk. Néhány warg üldözőbe veszi őket, akik leszakadnak a tharg harcosokról, s vicsorogva iramodnak utánuk. Tharasy félrefordul a nyeregben, kezét pedig az ősök szellemei vezethetik, ugyanis még a vágta közben is képes célozni és lőni. Sorban egymás után, akár egy mutatványos, egyet, kettőt, hármat és még egy negyedik warglovast is leterít, hol a páncéljuk nyakrészét megtalálva, hol a szemgödrúket, az egyiknek pedig a wargját találja el, mely megbicsaklik és maga alá temeti gazdáját. Sebesen és pontosan lő, minden bizonnyal nem lett volna képes rá, ha közben Thaleena nem fókuszálna minden porcikájával a kanca irányítására. A maradék néhány ork ugyan beéri őket, de a hátul lévők felveszik velük a harcot és még időben elbánnak velük. Viszont az ork íjászok sem restek, több százan feszítik meg az ideget fegyvereiken, és halálos nyílzáport eresztenek a levegőbe.*
-Pajzsot!
*Ordítja Fjolgar, és sokan a lovasok közül pajzsukat maguk elé tartva igyekeznek elkerülni az érkező nyilakat. Thaleena ügyesen lavíroz el a veszély mellett, nehány nyílvessző ugyan vészesen közel száll, de ezúttal szerencséjük van. Egy jó tucat azonban így is elesik közülük, amire a vezér csontrepesztő csatakiáltással felel. Saját lovát megsarkantyúzza, előretör a formációból, dárdáját magasra emeli és úgy zúdul az ork íjászokra. Azok pedig, látva a feléjük üvöltve vágtató robusztus harcost, képtelenek fegyelmezni magukat és egymást, a félelem sötét, csiklandós érzése végigfut a gerincükön. Sokan fegyvereik eldobva menekülnek, néhányan kétségbeesetten ismét lőni próbalnak. A megfutottak saját főerejükhöz igyekeznek eljutni, de a lovasok hamar beérik öket, és kegyelmet nem ismerve kaszabolják halomra mind, akit csak érnek.Az ikrek üldözhetik az ijászokat, hisz bőven akad belőlúk, idővel pedig bizonyosan ismét összeszedik magukat és ellentámadásba lendülnek a maroknyi lovas ellen. Vagy akár tovább is nyargalhatnak, csak rajtuk áll.
Eközben a balszárnyon maradt Tharg hazafik helyzete percről percre romlik, az érkező ork gyalogság végképp megtöri a soraikat. A túlerő fokozatosan hátrálásra készteti őket, kétséges hogy tovább tudják tartani az ellenség előrenyomulását*
2162. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2025-12-12 12:24:57
Üzenet elküldve: 2025-12-12 12:24:57
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 581
OOC üzenetek: 86
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 581
OOC üzenetek: 86
Játékstílus: Szelíd
//A Szürke Légió - II. fejezet//
//Jobbszárny//
*Az égbolt szinte beleroppan, akkorát dörren egy villám rajta. A vihar fölébük ér. Úgy ömlik a sötét felhőkből a hűvös víz, mintha tisztára akarná mosni az egyre sűrűsödő vértócsákat körülöttük.
Morwon a magasba emeli a pirtianesi mesterpengét, s ugyanezt teszi Gholot a pörölyével. Ordítva esnek egymásnak, s úgy tűnik, a Porlasztó hamarabb lesújthat. Az óriás mágiája azonban teszi a dolgát. Pont annyival téríti el a felé érkező, súlyos csapást, hogy az célt tévesszen. A két fegyver félúton találkozik; Morwon kardjának éle kemény csattanással ütközik neki a hatalmas kalapács acélnyelének, s oly erőt szabadít fel e találkozás, hogy egy közeli, lándzsát szorongató paraszt ülepére puffan tőle. A fémes robaj messzire visszhangzik a dombok között. Az óriási ork megtántorodik, Morwon pengéjének vége ugyanis vállát éri, szinte leszakítva bal karjáról a páncéllemezt. Sűrű vér buggyan húsából.
Gholot vicsorogva hajol közelebb az óriáshoz.*
-AZT MONDTAM, MEGHAL! *Hiába igyekszik azonban Morwon fölé kerekedni, az óriás egyáltalán nincs híján erőnek. Épp ellenkezőleg. Mégis, a Porlasztó lassan, de biztosan, vicsorogva és ordítva, két kézzel kapaszkodva pörölyébe tolja el magától a pirtianesi mesterfegyvert. Legendás erőpróba ez, s kerüli is a jókora párost a csatamezőn, ki teheti.
Rorkir eközben kiszúrja egy kisebb csapat szószólóját. Akaaruush. Orkjai ugyan mozdulnak, hogy a parancsot teljesítsék, de a csata hevében vajmi kevés segítséggel lehetnek a Morwonnal birokra kelő Gholotnak. Elvégre ők az első vonal immáron. A fehér ruhás parasztok rajtuk.
Akaaruush a csatába temetkezik, ahogy a jobbján Sebhelyes Boruddan. Úgy osztják a halált, mintha ketten óhajtanák megnyerni a csatát. Kettő-kettő ellenfelet tettek el láb alól eleddig egyenként, s még a sebesültet, ki Akaaruush előtt fekszik épp, az életéért rimánkodva.
Rorkir keze azonban lendül, s párját ritkító pontossággal indítja útjának a dobótőrt a Vihar Agyar klánfője felé. Akaaruush arra eszmélhet, hogy a mellette küzdő Sebhelyes Boruddan felé fordul. Láthatja, hogyan kap a szívéhez, melyből egy tőr áll ki épp. Ujjai között fekete vér buggyan. Mintha mondani akarna valamit, de csupán egy halk nyögés hagyja el ajkát, mielőtt üveges tekintettel esne össze.
Elhulló társa háta mögül egy hatalmas harcos bukkan elő. Rorkir. A magasba emeli Durogaar Fehér Agyarát, s egyenesen őt célozza.
Goba sem tétlen eközben. Megadja a lehetőséget a felé érkező, vasvillás ifjoncnak, s ügyesen ki is tér előle. A lehetőséget megragadván gyűri orrba a roppant meglepett parasztlegényt, ki úgy dől a sárba, akár a szomjas ló. Fegyverével eztán sikeresen kupán vág hátulról egy széles karimájú kalapot viselő jobbágyot, megmentve ezzel klántársát, Néma Mraugot. Az ork bal karját szorongatja, mi igen csak vérzik. Nevéhez méltón, némán biccent csak köszönetképp Gobának, s igyekszik hevenyészve ellátni sérülését.
A fehér ruhás parasztok lendülete megtörni látszik a túlerőben. Újabb és újabb utánpótlás érkezik, s immáron az oldalukat is támadják. Zopal, ki pajzsát maga előtt tartva igyekszik kiszúrni több-kevesebb sikerrel, magasságából fakadóan nagyjából átláthatja a harcteret. Egy szép szál legény keveredik elé, s két kezében tartott buzogánnyal jókorát sóz az ork pajzsára. A támadása elvásik, de fel nem adja az ostromot.*
//Jobbszárny//
*Az égbolt szinte beleroppan, akkorát dörren egy villám rajta. A vihar fölébük ér. Úgy ömlik a sötét felhőkből a hűvös víz, mintha tisztára akarná mosni az egyre sűrűsödő vértócsákat körülöttük.
Morwon a magasba emeli a pirtianesi mesterpengét, s ugyanezt teszi Gholot a pörölyével. Ordítva esnek egymásnak, s úgy tűnik, a Porlasztó hamarabb lesújthat. Az óriás mágiája azonban teszi a dolgát. Pont annyival téríti el a felé érkező, súlyos csapást, hogy az célt tévesszen. A két fegyver félúton találkozik; Morwon kardjának éle kemény csattanással ütközik neki a hatalmas kalapács acélnyelének, s oly erőt szabadít fel e találkozás, hogy egy közeli, lándzsát szorongató paraszt ülepére puffan tőle. A fémes robaj messzire visszhangzik a dombok között. Az óriási ork megtántorodik, Morwon pengéjének vége ugyanis vállát éri, szinte leszakítva bal karjáról a páncéllemezt. Sűrű vér buggyan húsából.
Gholot vicsorogva hajol közelebb az óriáshoz.*
-AZT MONDTAM, MEGHAL! *Hiába igyekszik azonban Morwon fölé kerekedni, az óriás egyáltalán nincs híján erőnek. Épp ellenkezőleg. Mégis, a Porlasztó lassan, de biztosan, vicsorogva és ordítva, két kézzel kapaszkodva pörölyébe tolja el magától a pirtianesi mesterfegyvert. Legendás erőpróba ez, s kerüli is a jókora párost a csatamezőn, ki teheti.
Rorkir eközben kiszúrja egy kisebb csapat szószólóját. Akaaruush. Orkjai ugyan mozdulnak, hogy a parancsot teljesítsék, de a csata hevében vajmi kevés segítséggel lehetnek a Morwonnal birokra kelő Gholotnak. Elvégre ők az első vonal immáron. A fehér ruhás parasztok rajtuk.
Akaaruush a csatába temetkezik, ahogy a jobbján Sebhelyes Boruddan. Úgy osztják a halált, mintha ketten óhajtanák megnyerni a csatát. Kettő-kettő ellenfelet tettek el láb alól eleddig egyenként, s még a sebesültet, ki Akaaruush előtt fekszik épp, az életéért rimánkodva.
Rorkir keze azonban lendül, s párját ritkító pontossággal indítja útjának a dobótőrt a Vihar Agyar klánfője felé. Akaaruush arra eszmélhet, hogy a mellette küzdő Sebhelyes Boruddan felé fordul. Láthatja, hogyan kap a szívéhez, melyből egy tőr áll ki épp. Ujjai között fekete vér buggyan. Mintha mondani akarna valamit, de csupán egy halk nyögés hagyja el ajkát, mielőtt üveges tekintettel esne össze.
Elhulló társa háta mögül egy hatalmas harcos bukkan elő. Rorkir. A magasba emeli Durogaar Fehér Agyarát, s egyenesen őt célozza.
Goba sem tétlen eközben. Megadja a lehetőséget a felé érkező, vasvillás ifjoncnak, s ügyesen ki is tér előle. A lehetőséget megragadván gyűri orrba a roppant meglepett parasztlegényt, ki úgy dől a sárba, akár a szomjas ló. Fegyverével eztán sikeresen kupán vág hátulról egy széles karimájú kalapot viselő jobbágyot, megmentve ezzel klántársát, Néma Mraugot. Az ork bal karját szorongatja, mi igen csak vérzik. Nevéhez méltón, némán biccent csak köszönetképp Gobának, s igyekszik hevenyészve ellátni sérülését.
A fehér ruhás parasztok lendülete megtörni látszik a túlerőben. Újabb és újabb utánpótlás érkezik, s immáron az oldalukat is támadják. Zopal, ki pajzsát maga előtt tartva igyekszik kiszúrni több-kevesebb sikerrel, magasságából fakadóan nagyjából átláthatja a harcteret. Egy szép szál legény keveredik elé, s két kezében tartott buzogánnyal jókorát sóz az ork pajzsára. A támadása elvásik, de fel nem adja az ostromot.*
2161. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2025-12-10 18:52:05
Üzenet elküldve: 2025-12-10 18:52:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 315
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 315
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//A Szürke Légió - II. fejezet//
//Jobbszárny//
*Zopal-nak saját fajtársai oldalán is rég volt már lehetősége küzdeni, óriásokkal eddig még megúszta, hogy szembe kerüljön. Most se ő az ellenfél, de távolról is bőven elég, azt a küzdelmet látni. Nemcsak elég és biztonságosabb is távolról látni. Így se marad feladat nélkül. Ezek a parasztok, nem úgy, mint a múltkori faluban fegyverrel, felkészülten védik magukat. Pajzsával igyekszik védeni magát és a közelében lévőket és mint egy mozdíthatatlan szikla állni a rájuk támadók rohamát. A lehetséges szabadon hagyott testrészekre, pedig egy-egy szúrással vagy vágással lecsapni. Ellenfelei elszántak, de képzetlen harcosok. Az ő megfontolt mozdulatai viszont harctereken csiszoltak. Nem pusztai orkként harcol hanem emberzsoldos módjára. Viszont ha van ideje még egy üvöltés is kitör belőle.*
-Tartsátok magatokat! Szétzúzzuk őket!
//Jobbszárny//
*Zopal-nak saját fajtársai oldalán is rég volt már lehetősége küzdeni, óriásokkal eddig még megúszta, hogy szembe kerüljön. Most se ő az ellenfél, de távolról is bőven elég, azt a küzdelmet látni. Nemcsak elég és biztonságosabb is távolról látni. Így se marad feladat nélkül. Ezek a parasztok, nem úgy, mint a múltkori faluban fegyverrel, felkészülten védik magukat. Pajzsával igyekszik védeni magát és a közelében lévőket és mint egy mozdíthatatlan szikla állni a rájuk támadók rohamát. A lehetséges szabadon hagyott testrészekre, pedig egy-egy szúrással vagy vágással lecsapni. Ellenfelei elszántak, de képzetlen harcosok. Az ő megfontolt mozdulatai viszont harctereken csiszoltak. Nem pusztai orkként harcol hanem emberzsoldos módjára. Viszont ha van ideje még egy üvöltés is kitör belőle.*
-Tartsátok magatokat! Szétzúzzuk őket!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2284-2303