Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Erdőszéli tisztás (új) Arthenior közelében (új) | Szántóföldek | Tharg birtokok (új) Füves puszta (új) Kikötői erdőség (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 17 (321. - 340. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Arnakh Harlin [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10824_1484614002_ember_ferfi.jpg)
![>Dongnor Alonuard [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1608_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4613-4632
340. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-24 15:48:32
Üzenet elküldve: 2015-10-24 15:48:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Svir Gia//
*Valnir elismerő pillantást vet a férfi íjára.*
- Igen, sajnos néhány napja láttam néhányat a fajtájukból. Valószínűleg észrevették, hogy a nyomukban vagyok, ezért merészkedtek ki a vadonból. Ez esetben viszont még inkább az én felelősségem, hogy megtaláljam őket, és végezzek velük, hiszen ez már lakott terület.
*Valnir elismerő pillantást vet a férfi íjára.*
- Igen, sajnos néhány napja láttam néhányat a fajtájukból. Valószínűleg észrevették, hogy a nyomukban vagyok, ezért merészkedtek ki a vadonból. Ez esetben viszont még inkább az én felelősségem, hogy megtaláljam őket, és végezzek velük, hiszen ez már lakott terület.
339. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-24 13:46:22
Üzenet elküldve: 2015-10-24 13:46:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1655
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1655
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
//Valnir Eorlan//
*A táj még mindig nem a legizgalmasabb, a társaság szintén nem, de úgy látszik, ma mégis rávillantja aranyfogát a szerencse, olyasvalaki kerül eléjük, aki határozottan beszélni szeretne vele. Ez jó, nagyon jó, mert már kezdte unni, hogy egyszerűen csak körbelovagolják a birtokok határait. Az idegen kérdése viszont több, mint meglepő, na nem azért, mert nem tudja elképzelni róla, hogy a veszélyes zöldbőrű fenevadak után kutat, hanem mert úgy hiszi, hogy erre a környékre ritkán teszik be a lábukat, nem igazán számít itt orkokra.*
- Üdv! *Biccent Valnirnak a nyeregből. Egyelőre még nem száll le, így is tud válaszolni a másiknak. Ethea meg addig készenlétbe helyezheti magát, ha nem maradt le nagyon Svir mögött.*
- Nem én. Ha láttam volna, már rég olyanok lennének, mint a sündisznó. *Megmutatja az íját, azzal bizony lehet orkokra vadászni.*
- Csak nem láttál néhány agyarast? *Kérdi Valnirt fürkészve a tekintetével.*
*A táj még mindig nem a legizgalmasabb, a társaság szintén nem, de úgy látszik, ma mégis rávillantja aranyfogát a szerencse, olyasvalaki kerül eléjük, aki határozottan beszélni szeretne vele. Ez jó, nagyon jó, mert már kezdte unni, hogy egyszerűen csak körbelovagolják a birtokok határait. Az idegen kérdése viszont több, mint meglepő, na nem azért, mert nem tudja elképzelni róla, hogy a veszélyes zöldbőrű fenevadak után kutat, hanem mert úgy hiszi, hogy erre a környékre ritkán teszik be a lábukat, nem igazán számít itt orkokra.*
- Üdv! *Biccent Valnirnak a nyeregből. Egyelőre még nem száll le, így is tud válaszolni a másiknak. Ethea meg addig készenlétbe helyezheti magát, ha nem maradt le nagyon Svir mögött.*
- Nem én. Ha láttam volna, már rég olyanok lennének, mint a sündisznó. *Megmutatja az íját, azzal bizony lehet orkokra vadászni.*
- Csak nem láttál néhány agyarast? *Kérdi Valnirt fürkészve a tekintetével.*
338. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-24 13:10:42
Üzenet elküldve: 2015-10-24 13:10:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Svir Gia//
*Valnir valahogy nem találja a helyét a szántóföldön, kellemetlen érzés keríti hatalmába. A vadonhoz van szokva, nem pedig az effajta környékhez.
Egy néhány fős orkcsapatot üldöz már napok óta, de még nem találta meg a megfelelő alkalmat, hogy végezzen velük. Mióta családját lemészárolták az orkok, fő küldetésének azt tekinti, hogy megvédje az embereket e vérszomjas teremtményektől. Persze csak azokra támad rá, akik nincsenek túl sokan.
Az a csapat, amit jelenleg követ, nyugat felé tart, de úgy tűnik, Valnir elvesztette a nyomukat, pedig nem elhanyagolható ügyessége a nyomkeresésben.
Körülnéz, és a nem túl messzi távolban megpillant egy kalapos férfit.*
~Nincs más választásom~ *gondolja magában rövid morfondírozás után, és elindul az idegen felé. Amikor odaér hozzá, megszólítja:*
-Üdvözlet, uram! Véletlenül nem látott errefelé egy kis ork-csapatot?
*Valnir valahogy nem találja a helyét a szántóföldön, kellemetlen érzés keríti hatalmába. A vadonhoz van szokva, nem pedig az effajta környékhez.
Egy néhány fős orkcsapatot üldöz már napok óta, de még nem találta meg a megfelelő alkalmat, hogy végezzen velük. Mióta családját lemészárolták az orkok, fő küldetésének azt tekinti, hogy megvédje az embereket e vérszomjas teremtményektől. Persze csak azokra támad rá, akik nincsenek túl sokan.
Az a csapat, amit jelenleg követ, nyugat felé tart, de úgy tűnik, Valnir elvesztette a nyomukat, pedig nem elhanyagolható ügyessége a nyomkeresésben.
Körülnéz, és a nem túl messzi távolban megpillant egy kalapos férfit.*
~Nincs más választásom~ *gondolja magában rövid morfondírozás után, és elindul az idegen felé. Amikor odaér hozzá, megszólítja:*
-Üdvözlet, uram! Véletlenül nem látott errefelé egy kis ork-csapatot?
337. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-24 00:06:52
Üzenet elküldve: 2015-10-24 00:06:52
ÚJ
![>Arnakh Harlin [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10824_1484614002_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 249
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 249
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Arnakh lassan halad a lába már nem olyan mint mikor fiatal volt. Csakis csoszogni tud. Méghozzá tegnap esett és minden csupa sár. A sötét szakadt kabátjával eddig sem a legszebb volt, de így sárosan megázva még rosszabb. Éhes is és szomjas is. Utóbbiból természetesen inkább valami pálinkát kíván nem vizet. Meg is lát valahol egy kis parasztházikót. Már elég sötét van úgyhogy meg is kellene pihennie. Elhatározza hát, hogy meglátogatja a kunyhó gazdáját. Egy öregembert nem zavar el egy paraszt sem. Egyiknek sincs annyi esze.*
*Arnakh lassan halad a lába már nem olyan mint mikor fiatal volt. Csakis csoszogni tud. Méghozzá tegnap esett és minden csupa sár. A sötét szakadt kabátjával eddig sem a legszebb volt, de így sárosan megázva még rosszabb. Éhes is és szomjas is. Utóbbiból természetesen inkább valami pálinkát kíván nem vizet. Meg is lát valahol egy kis parasztházikót. Már elég sötét van úgyhogy meg is kellene pihennie. Elhatározza hát, hogy meglátogatja a kunyhó gazdáját. Egy öregembert nem zavar el egy paraszt sem. Egyiknek sincs annyi esze.*
336. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-23 22:03:55
Üzenet elküldve: 2015-10-23 22:03:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Misscouluerty kúria//
//Shenlina//
- Nem hiszel nekem?
*Mosolyodik el Harim, tanácstalanul vakargatva meg a fejét. A levegőt körüllengi valamiféle fura izgatottság, amelyet ritkán érez, és a legkevésbé sincs hozzászokva. Talán ezért is van, hogy újra kölyöknek érzi magát a lány mellett. Pedig már jó pár évet tapos maga mögött... Csendben figyeli, ahogy Shenlina vagdossa a zöldségeket, és kissé kínosan érzi magát. Talán meg kéne szólalnia, vagy folytatnia a pakolást, de gondolatai közepette az elf ismét megszólal. Elvigyorodik, ahogy hallgatja, akárhogy is nézi, van valami aranyos abban, ahogy beszél, ahogy látja a világot.*
- Olyan, mint egy ünnepség. A magam részéről kedvelem a hangos, zsúfolt helyeket. Olyan életteliek. Akár a kocsma esténként.
*Nevet fel halkan a fiú, tény, hogy nem a szavak embere, de egyre idiótábbnak érzi magát. Talán tényleg jobb volna, ha csak tenné a dolgát, de az az igazság, hogy nem igazán akaródzik itt hagynia a leányzót.*
- Ha a faluról kérdeznek, azt hiszem, az öreg Bissar jut először eszembe. Nem tudom, ismered-e, de övé az egyetlen malom a közelben, néha besegítek neki, ha összegyűlik a munka. Jószívű fazon, csak kissé morgós. De értékeli a kemény munkát... ha valami probléma van, a legtöbben hozzá fordulnak, mert okos ember, habár nem szereti, ha ezt hangoztatják. Amúgy hosszú lenne végigmondani, de elég, ha egyszer ellátogatsz a fogadóba. Kissé apró, de kellemes hangulata van.
*Meglepődik Shen kérdése hallatán, hiszen elég hihetetlennek hangzik, hogy megkóstolhatná, amit az itteniek esznek... vagy talán a személyzetnek készíti? Különös egy lány, annyi bizonyos, de Harim most nem akar a szabályokkal foglalkozni.*
- Persze. Sosem ettem még ilyesmit. Megtanítasz? Talán egyszer megcsinálom édesanyámnak. Habár meglehet, hogy kidob a konyhából. Ha segíteni akarok, mindig azt mondja, hogy ez a nők dolga.
*Melegség költözik a tekintetébe, ahogy anyjáról beszél, ajkaira finom mosoly kanyarodik, akaratlanul is beleszagol a levegőbe, már érezni lehet a sülő hús illatát.*
//Shenlina//
- Nem hiszel nekem?
*Mosolyodik el Harim, tanácstalanul vakargatva meg a fejét. A levegőt körüllengi valamiféle fura izgatottság, amelyet ritkán érez, és a legkevésbé sincs hozzászokva. Talán ezért is van, hogy újra kölyöknek érzi magát a lány mellett. Pedig már jó pár évet tapos maga mögött... Csendben figyeli, ahogy Shenlina vagdossa a zöldségeket, és kissé kínosan érzi magát. Talán meg kéne szólalnia, vagy folytatnia a pakolást, de gondolatai közepette az elf ismét megszólal. Elvigyorodik, ahogy hallgatja, akárhogy is nézi, van valami aranyos abban, ahogy beszél, ahogy látja a világot.*
- Olyan, mint egy ünnepség. A magam részéről kedvelem a hangos, zsúfolt helyeket. Olyan életteliek. Akár a kocsma esténként.
*Nevet fel halkan a fiú, tény, hogy nem a szavak embere, de egyre idiótábbnak érzi magát. Talán tényleg jobb volna, ha csak tenné a dolgát, de az az igazság, hogy nem igazán akaródzik itt hagynia a leányzót.*
- Ha a faluról kérdeznek, azt hiszem, az öreg Bissar jut először eszembe. Nem tudom, ismered-e, de övé az egyetlen malom a közelben, néha besegítek neki, ha összegyűlik a munka. Jószívű fazon, csak kissé morgós. De értékeli a kemény munkát... ha valami probléma van, a legtöbben hozzá fordulnak, mert okos ember, habár nem szereti, ha ezt hangoztatják. Amúgy hosszú lenne végigmondani, de elég, ha egyszer ellátogatsz a fogadóba. Kissé apró, de kellemes hangulata van.
*Meglepődik Shen kérdése hallatán, hiszen elég hihetetlennek hangzik, hogy megkóstolhatná, amit az itteniek esznek... vagy talán a személyzetnek készíti? Különös egy lány, annyi bizonyos, de Harim most nem akar a szabályokkal foglalkozni.*
- Persze. Sosem ettem még ilyesmit. Megtanítasz? Talán egyszer megcsinálom édesanyámnak. Habár meglehet, hogy kidob a konyhából. Ha segíteni akarok, mindig azt mondja, hogy ez a nők dolga.
*Melegség költözik a tekintetébe, ahogy anyjáról beszél, ajkaira finom mosoly kanyarodik, akaratlanul is beleszagol a levegőbe, már érezni lehet a sülő hús illatát.*
335. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-23 19:40:56
Üzenet elküldve: 2015-10-23 19:40:56
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Misscouluerty kúria//
//Érkezés//
- Innen már én is látom!
* Végre közelednek a ház felé, vagyis kúriának mondják. Az övék odahaza ennél nagyobb, de amúgy is több generációra van tervezve meg ilyenek. Ő azt az egyet imádta benne, hogy jól el lehetett benne bújócskázni. Igaz, akkor még tökmagok voltak Morganus-al. A kúria előtt megállva már pattan is le, hogy közelebbről is szemügyre vehesse az épületet. Olyan kis családiasnak tűnik, szóval neki bejön a hely első pillantásra. Fekete csizmába tűrt fekete nadrág, bordó ing, csípőjén széles öv, azon a csontból készült tőrrel. Efelett bordó hímzéses fekete bőrkabát. Nem is tagadhatná, hogy vadóc természetű. *
- Tisztára hülye vagy Morg, persze hogy fel fog minket ismerni. Főleg ha megmondjuk a nevünket. Mi még kis gyerkőcök voltunk, mikor látott minket.
* Veregeti vállon bátyóját, hogy ne ijedezzen már annyit. Ja, meg ne is töprengjen túl sokat, az ilyesmi megárt neki. *
//Érkezés//
- Innen már én is látom!
* Végre közelednek a ház felé, vagyis kúriának mondják. Az övék odahaza ennél nagyobb, de amúgy is több generációra van tervezve meg ilyenek. Ő azt az egyet imádta benne, hogy jól el lehetett benne bújócskázni. Igaz, akkor még tökmagok voltak Morganus-al. A kúria előtt megállva már pattan is le, hogy közelebbről is szemügyre vehesse az épületet. Olyan kis családiasnak tűnik, szóval neki bejön a hely első pillantásra. Fekete csizmába tűrt fekete nadrág, bordó ing, csípőjén széles öv, azon a csontból készült tőrrel. Efelett bordó hímzéses fekete bőrkabát. Nem is tagadhatná, hogy vadóc természetű. *
- Tisztára hülye vagy Morg, persze hogy fel fog minket ismerni. Főleg ha megmondjuk a nevünket. Mi még kis gyerkőcök voltunk, mikor látott minket.
* Veregeti vállon bátyóját, hogy ne ijedezzen már annyit. Ja, meg ne is töprengjen túl sokat, az ilyesmi megárt neki. *
334. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-23 19:18:48
Üzenet elküldve: 2015-10-23 19:18:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Munka lehetőség //
* Érdekes dolgot tud meg a családról Shenlina. A fiatal leányzó ugyan is az elf lánykérdését egyszerűen hárítja.*
~Most tényleg azt szeret, amit az apja enged? Ez... kicsit nagyon furcsa.~
* Enyhe megrökönyödés suhan át lélektükreit, de nem szól semmit sem. Azt hallotta, hogy a nemeseknél sok furcsaság dívik. Na de mivel a lány nem adott megfelelő választ, az apa egymás után hoz elő hozzávalókat a kamrából és közelebbi polcokról.*
- Gyönyörű hús.
* Jegyzi meg s most bokájára tereli tekintett. Nagy levegőt vesz nadrágját felhúzza lábszárára. Majd ha kap kicsi segítséget, bekeni kenőccsel, hagyja, hogy a bőre beigya a kencét.*
- Apollia kisasszony. Szokott a konyhában leledzeni?
*Érdeklődik, míg a ház ura gyűjtögető úton van a spájzban.*
// Munka lehetőség //
* Érdekes dolgot tud meg a családról Shenlina. A fiatal leányzó ugyan is az elf lánykérdését egyszerűen hárítja.*
~Most tényleg azt szeret, amit az apja enged? Ez... kicsit nagyon furcsa.~
* Enyhe megrökönyödés suhan át lélektükreit, de nem szól semmit sem. Azt hallotta, hogy a nemeseknél sok furcsaság dívik. Na de mivel a lány nem adott megfelelő választ, az apa egymás után hoz elő hozzávalókat a kamrából és közelebbi polcokról.*
- Gyönyörű hús.
* Jegyzi meg s most bokájára tereli tekintett. Nagy levegőt vesz nadrágját felhúzza lábszárára. Majd ha kap kicsi segítséget, bekeni kenőccsel, hagyja, hogy a bőre beigya a kencét.*
- Apollia kisasszony. Szokott a konyhában leledzeni?
*Érdeklődik, míg a ház ura gyűjtögető úton van a spájzban.*
333. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-23 19:07:56
Üzenet elküldve: 2015-10-23 19:07:56
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Misscouluerty kúria//
//Érkezés//
* Szerencsére nem tévedtek el nagyon az úton. Volt némi kitérő-kerülő, de a földeket megtalálták és onnantól fogva már nem volt nehéz észrevenni a kúriát. Persze, látott már nagyobbat is, de az átlag emberek házánál azért nagyobb és a távolságtól még jó állapotúnak is tűnik. Később is ilyennek marad meg, ahogy egyre közelebb érnek az épülethez.
Egy egyszerű fogat, amit a Kikötőben bérelt fel. Egy fiatal testvérpár és sok-sok csomag. Leszállnak hát és a fogat mellől veszik szemügyre a környéket. *
- Remélem, hogy itthon van az öreg, na meg hogy a levél alapján felismer minket és barátilag fogad. Ha nincs szerencsénk, akkor barátságtalan lesz és, és nem tudom. Áh, felejtsd is el az utóbbit. Apa nem úgy mesélt róla, mint aki ilyen lenne.
- De úgy is mindjárt kiderül, nem?
* A fiatalabbik Morganus barna nadrágot és barna bőrkabátot, csizmát visel, galambszürke inggel. Az út során kicsit meggyűrődött, de ezt néhány simítással kiigazítja. Az alig port is leporolja. *
//Érkezés//
* Szerencsére nem tévedtek el nagyon az úton. Volt némi kitérő-kerülő, de a földeket megtalálták és onnantól fogva már nem volt nehéz észrevenni a kúriát. Persze, látott már nagyobbat is, de az átlag emberek házánál azért nagyobb és a távolságtól még jó állapotúnak is tűnik. Később is ilyennek marad meg, ahogy egyre közelebb érnek az épülethez.
Egy egyszerű fogat, amit a Kikötőben bérelt fel. Egy fiatal testvérpár és sok-sok csomag. Leszállnak hát és a fogat mellől veszik szemügyre a környéket. *
- Remélem, hogy itthon van az öreg, na meg hogy a levél alapján felismer minket és barátilag fogad. Ha nincs szerencsénk, akkor barátságtalan lesz és, és nem tudom. Áh, felejtsd is el az utóbbit. Apa nem úgy mesélt róla, mint aki ilyen lenne.
- De úgy is mindjárt kiderül, nem?
* A fiatalabbik Morganus barna nadrágot és barna bőrkabátot, csizmát visel, galambszürke inggel. Az út során kicsit meggyűrődött, de ezt néhány simítással kiigazítja. Az alig port is leporolja. *
332. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-23 18:40:25
Üzenet elküldve: 2015-10-23 18:40:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
//Misscouluerty kúria//
//Harim//
* Talán mindkettejüknek megvan a maga szemlélete és világ nézete. Viszont ezt meglehet becsülni és megérteni. Shenlina ezért is adta fejét vándorlásra, hogy megfigyelje a többi kétlábút, hogy miképpen viselkednek, vélekednek és cselekedek.*
- Hát... legyen úgy.
* Feleli csendesebben. Ha beszélgető partnere így vélekedik, akkor tegye azt. De az elf meg van arról győződve, hogy a szeretet igen is sokat segít a növények fejlődésén. Paprikát vesz elő s benyomva csumáját, hallja hogy a hús hogyan ropog. Mikor a csuma elválik a zöldségtől, kihúzza s vele megy a magok jó hányada is. Ki rázza a maradék kerek, sápatag magvakat s félbe vágva a zöldséget hátára fordítja a darabokat s közepes kockákra szeli fel.*
- Én is jártam a piacon. Jó hely. Hatalmas forgatag hömpölyög a keskeny utcákon, s egymást licitálják túl a kofák. Mondhatom igencsak hangzavaros egy hely, de sok mindent be lehet ott szerezni. Viszont nem valami biztonságos. Könnyen elkeveredhetnek az ismerősök egymástól.
* Meséli vissza gondolva az ottani tartózkodására.*
- Neked hogy tetszett?
* Érdeklődik kíváncsian. Egymás után veszi el az előkészített hozzávalókat s azokat egy tálba csúsztatja aprított változatban.*
- Kérlek mesélj egy kicsit erről a vidékről. Tudod új vagyok és kíváncsi vagyok az itt élőkre. Nem szeretnék velük haragba kerülni meg hasonló. Ehhez viszont tudnom kell az itteni szokásokat.
* Harim kicsit csendesnek tűnik, de egy kérdés szegez a lány felé.*
- Ebből ízletes salátát készítek. Megsózom, és némi fűszereket teszek bele. Jól összekeverem s sült mellé kínálnám. Megkóstolod majd a salátát?
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.10.23 19:04:12, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
//Harim//
* Talán mindkettejüknek megvan a maga szemlélete és világ nézete. Viszont ezt meglehet becsülni és megérteni. Shenlina ezért is adta fejét vándorlásra, hogy megfigyelje a többi kétlábút, hogy miképpen viselkednek, vélekednek és cselekedek.*
- Hát... legyen úgy.
* Feleli csendesebben. Ha beszélgető partnere így vélekedik, akkor tegye azt. De az elf meg van arról győződve, hogy a szeretet igen is sokat segít a növények fejlődésén. Paprikát vesz elő s benyomva csumáját, hallja hogy a hús hogyan ropog. Mikor a csuma elválik a zöldségtől, kihúzza s vele megy a magok jó hányada is. Ki rázza a maradék kerek, sápatag magvakat s félbe vágva a zöldséget hátára fordítja a darabokat s közepes kockákra szeli fel.*
- Én is jártam a piacon. Jó hely. Hatalmas forgatag hömpölyög a keskeny utcákon, s egymást licitálják túl a kofák. Mondhatom igencsak hangzavaros egy hely, de sok mindent be lehet ott szerezni. Viszont nem valami biztonságos. Könnyen elkeveredhetnek az ismerősök egymástól.
* Meséli vissza gondolva az ottani tartózkodására.*
- Neked hogy tetszett?
* Érdeklődik kíváncsian. Egymás után veszi el az előkészített hozzávalókat s azokat egy tálba csúsztatja aprított változatban.*
- Kérlek mesélj egy kicsit erről a vidékről. Tudod új vagyok és kíváncsi vagyok az itt élőkre. Nem szeretnék velük haragba kerülni meg hasonló. Ehhez viszont tudnom kell az itteni szokásokat.
* Harim kicsit csendesnek tűnik, de egy kérdés szegez a lány felé.*
- Ebből ízletes salátát készítek. Megsózom, és némi fűszereket teszek bele. Jól összekeverem s sült mellé kínálnám. Megkóstolod majd a salátát?
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.10.23 19:04:12, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
331. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-23 18:07:37
Üzenet elküldve: 2015-10-23 18:07:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Misscouluerty kúria//
//Shenlina//
*Nem mintha a lány meglepettsége szokatlan volna számára, jól tudja, hogy szeretete a munkája iránt nem éppen mindennapi dolog. A földművesek többsége ugyan büszke a munkájára, de annál kevesebben élvezik is azt... vagy éppen imádják.*
- Talán kicsit erős kifejezésnek tűnik... de a magam részéről találónak tartom.
*Vonja meg a vállát, kifejezvén, hogy a dologgal nem nagyon lehet mit kezdeni. Halkan felnevet a lány megjegyzésén, habár sejti, hogy az elf sem hiszi, hogy a növények Harim szeretetéből nőnének.*
- Na igen, bár érzelmekkel önmagában még nem lehet paradicsomot nevelni. Valójában minden az időzítésen múlik.
*Meg a trágyán, az eszközökön, az időjáráson, a talajon, és... minek is menne bele? Fogalma sincs róla, mi az, ami a nőket érdekelheti. Eddig csak a Misscoulueryti leányzó kérdezte a termesztésről, és valószínűleg őt sem a folyamat maga érdekelte. Habár máig nem derült ki, hogy tulajdonképpen mi. Minél tovább beszél a leányzó, annál inkább megvilágítja, ők ketten mennyire másképpen látják ezt a helyet... talán ez a konyha éppen azt jelenti Shenlina számára, mint Harimnak a szántóföld, de akárhogy is nézi, mégsem tudja olyan szépnek látni, mint a pusztaságot. Nem mondhatni, hogy sosem látott még konyhát, de a legtöbb eszköz ismeretlen számára, ahogy talán az ételek is, amelyek itt készülnek. Azért jól esik neki az óvatosság, amellyel az elf a gyümölcsöt óvja, akárha egy kisgyermek volna.*
- Itt születtem a faluban, és mindig is itt éltem. Talán az artheniori piac a legmesszebbi hely, ahová eljutottam.
*Persze a lány utazgatásaihoz képest talán szánalmasnak tűnik Harim aprócska világa, de őt nem igazán vonzza a távol, szereti az otthonát, az itteni embereket. Hogy esténként szinte az egész falu összegyűlik a kocsmában, hogy átintegethet a szomszéd földön dolgozó Varennek, ha éppen a közelben jár.*
- Mit készítesz?
*Talán akkor sem lesz okosabb, ha megválaszolják kérdését, de azért egy kicsit mégiscsak kíváncsi, hogy mit fogyasztanak ennek a háznak a lakói. Noha még van pár rekesz, amit nem ártana becipelnie.*
//Shenlina//
*Nem mintha a lány meglepettsége szokatlan volna számára, jól tudja, hogy szeretete a munkája iránt nem éppen mindennapi dolog. A földművesek többsége ugyan büszke a munkájára, de annál kevesebben élvezik is azt... vagy éppen imádják.*
- Talán kicsit erős kifejezésnek tűnik... de a magam részéről találónak tartom.
*Vonja meg a vállát, kifejezvén, hogy a dologgal nem nagyon lehet mit kezdeni. Halkan felnevet a lány megjegyzésén, habár sejti, hogy az elf sem hiszi, hogy a növények Harim szeretetéből nőnének.*
- Na igen, bár érzelmekkel önmagában még nem lehet paradicsomot nevelni. Valójában minden az időzítésen múlik.
*Meg a trágyán, az eszközökön, az időjáráson, a talajon, és... minek is menne bele? Fogalma sincs róla, mi az, ami a nőket érdekelheti. Eddig csak a Misscoulueryti leányzó kérdezte a termesztésről, és valószínűleg őt sem a folyamat maga érdekelte. Habár máig nem derült ki, hogy tulajdonképpen mi. Minél tovább beszél a leányzó, annál inkább megvilágítja, ők ketten mennyire másképpen látják ezt a helyet... talán ez a konyha éppen azt jelenti Shenlina számára, mint Harimnak a szántóföld, de akárhogy is nézi, mégsem tudja olyan szépnek látni, mint a pusztaságot. Nem mondhatni, hogy sosem látott még konyhát, de a legtöbb eszköz ismeretlen számára, ahogy talán az ételek is, amelyek itt készülnek. Azért jól esik neki az óvatosság, amellyel az elf a gyümölcsöt óvja, akárha egy kisgyermek volna.*
- Itt születtem a faluban, és mindig is itt éltem. Talán az artheniori piac a legmesszebbi hely, ahová eljutottam.
*Persze a lány utazgatásaihoz képest talán szánalmasnak tűnik Harim aprócska világa, de őt nem igazán vonzza a távol, szereti az otthonát, az itteni embereket. Hogy esténként szinte az egész falu összegyűlik a kocsmában, hogy átintegethet a szomszéd földön dolgozó Varennek, ha éppen a közelben jár.*
- Mit készítesz?
*Talán akkor sem lesz okosabb, ha megválaszolják kérdését, de azért egy kicsit mégiscsak kíváncsi, hogy mit fogyasztanak ennek a háznak a lakói. Noha még van pár rekesz, amit nem ártana becipelnie.*
330. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-23 15:28:03
Üzenet elküldve: 2015-10-23 15:28:03
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Munka lehetőség //
* Sikerül bejutni a konyhába, még ha lassacskán is. Nem örülne annak, ha Shenlina mégis jól főzne, de a bokája ilyen sérült maradna. Bicegős szakáccsal sem olyan jó az élet. Apollia is előkészíti azokat, amiket kért, így mire a személyzet leendő tagja leül, ott van minden. Apollia megjegyzésére a plafon bámulásába kezd, egy savanyú fintorral az arcán. *
- Mondjuk előszedek néhány dolgot és azokból alkot valamit. Ha felvesszük és egy év alatt sikerül rárimánkodnia néhány plusz kilót a lányomra, akkor magasabb fizetést kap.
* Tréfásan meghúz egy vékonyabb tincset lánya hajából, jelezve hogy érti ő a tréfát. *
- Apollia kicsim, segíts Shenlina-nak ellátni a bokáját, ha egyedül nem menne.
* Addig ő kipakol néhány dolgot az asztalra. Erdei gombákat, egy szép vastag vöröses húst, vaddisznótól származót. Néhány szelet sózott halat, krumplit, zöldségeket, erdei gyümölcsöket. Ezek a fő részek, minden mást, úgy mint liszt, zsiradék, vaj vagy tej, fűszerek, azt megtalálja a lány a konyhában, kamrában polcokon. Annyira nem kiismerhetetlen, hiszen az égetett mázú edények feliratozva vannak. Persze itt jó pont, ha az elf ismeri az ő nyelvük és írásuk. *
// Munka lehetőség //
* Sikerül bejutni a konyhába, még ha lassacskán is. Nem örülne annak, ha Shenlina mégis jól főzne, de a bokája ilyen sérült maradna. Bicegős szakáccsal sem olyan jó az élet. Apollia is előkészíti azokat, amiket kért, így mire a személyzet leendő tagja leül, ott van minden. Apollia megjegyzésére a plafon bámulásába kezd, egy savanyú fintorral az arcán. *
- Mondjuk előszedek néhány dolgot és azokból alkot valamit. Ha felvesszük és egy év alatt sikerül rárimánkodnia néhány plusz kilót a lányomra, akkor magasabb fizetést kap.
* Tréfásan meghúz egy vékonyabb tincset lánya hajából, jelezve hogy érti ő a tréfát. *
- Apollia kicsim, segíts Shenlina-nak ellátni a bokáját, ha egyedül nem menne.
* Addig ő kipakol néhány dolgot az asztalra. Erdei gombákat, egy szép vastag vöröses húst, vaddisznótól származót. Néhány szelet sózott halat, krumplit, zöldségeket, erdei gyümölcsöket. Ezek a fő részek, minden mást, úgy mint liszt, zsiradék, vaj vagy tej, fűszerek, azt megtalálja a lány a konyhában, kamrában polcokon. Annyira nem kiismerhetetlen, hiszen az égetett mázú edények feliratozva vannak. Persze itt jó pont, ha az elf ismeri az ő nyelvük és írásuk. *
329. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-22 21:14:22
Üzenet elküldve: 2015-10-22 21:14:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
//Misscouluerty kúria//
//Harim//
* A konyha egy élő terült, ahol minden másodpercben történik valami. Itt nem szabad elkalandozni lelkileg, ábrándozni vagy könnyedén venni a munka fázisokat. Mint néhány munka, a szakácsok is veszélyes feladatokat, munka fázisokat látnak el. Miért? Mert késekkel, tűzzel és forró edényekkel vannak körbevéve. Harim új lehet ebben a világban, ami a vaskos kőből készített falak között zajlik. Ez talán picit feszengős viselkedésén is látszik.Noha ez nem változtat azon, hogy zöldségei, amik igazából gyümölcsök, tökéletesek. *
- Szerelem?
* Ez kicsit meglepi. Nnem tudja hogy értse ezt. Na de nem fog egyből bolondságokat kérdezgetni. Inkább figyelmesen hallgatja a férfi szavait. Ahogy az érdes tenyérbe süpped a jókora kerekded, feszes héjú gyümölcs, érezni lehet a gyengédséget s a beszédből áradó szeretet. Ezt valamilyen szinten Shenlina megérti. Ő is szereti a növényeket, s hisz abban, hogy a virágok, fák vagy bokrok igen is reagálnak a feléjük nyújtott szeretetre. Mintha némaságba taszított lelkek lennének tehetetlen testbe zárva. Átveszi, vagyis kezébe adják a paradicsomot, aminek van is súlya.*
- Amilyen szeretettel beszélsz róluk, nem csodálom, hogy a növényeid szép termést hoznak.
* Szól mosolyogva.*
- Igen, még tanonckodom. Noha tudok főzni, bele kell rázódnom a konyha ritmusába, meg kell szoknom mi merre található.
* Magyarázza lassan befelé lépegetve a tágasabb tér felé.*
- Szeretek -e? Nem tudom. Eddig a személyzet kedves, és segítőkész. Nem mondhatok rosszat, ámbár még mindig furcsa a falak komorsága. Mi elfek szeretjük a természetet, persze nem úgy, hogy ölelkezünk a fákkal, meg bokrokkal, de épületeinknél igyekszünk a természetet is megóvni s bevezetni a házainkba. Igaz vándorlásaim során sok helyen megfordultam, s megszoktam az újdonságokat. Meg kellett szoknom, hogy az ember másképpen gondolkodik, mint én, vagy egy ork.
* Meséli Shenlina óvatosan letéve a kapott kis paradicsomot. A konyhával szomszédos helység, a kamra, s annak ajtaját kinyitva, int, hogy a fiú tegye be a gyümölcsöket. Ezután a konyha közepén lévő asztalhoz lép.*
- Messziről vándoroltam ide. Közrendű családban születtem. Végül eljöttem otthonról. Világot akartam látni, s megtalálni a helyet, ahol letelepedhetek s élhetek. Lehet, most ez sikerült is. De nem akarom elkiabálni.
* Vágódeszkát húz maga elé s megmosott uborkát negyedbe vágva közepes nagyságú kockákra szeli.*
- Te? Helybéli vagy? Vagy te is ide utaztál?
* Kíváncsiskodik lopva tekintve beszélgető partnerére. Az, hogy csalfa lenne, nem tud róla. Voltak férfiak, akik tetszettek neki, de egyik sem ragadta meg a képzeletét annyira, hogy fellobbanjon a szenvedély lángja. Ennek folyamán komolyabb ismeretséget senkivel sem kötött férfiak körében, nőkkel meg alapból olyan téren nem ismerkedik. A kapott paradicsomot biztonságos helyre tolja, nehogy véletlen is belekapjon a kés.*
//Harim//
* A konyha egy élő terült, ahol minden másodpercben történik valami. Itt nem szabad elkalandozni lelkileg, ábrándozni vagy könnyedén venni a munka fázisokat. Mint néhány munka, a szakácsok is veszélyes feladatokat, munka fázisokat látnak el. Miért? Mert késekkel, tűzzel és forró edényekkel vannak körbevéve. Harim új lehet ebben a világban, ami a vaskos kőből készített falak között zajlik. Ez talán picit feszengős viselkedésén is látszik.Noha ez nem változtat azon, hogy zöldségei, amik igazából gyümölcsök, tökéletesek. *
- Szerelem?
* Ez kicsit meglepi. Nnem tudja hogy értse ezt. Na de nem fog egyből bolondságokat kérdezgetni. Inkább figyelmesen hallgatja a férfi szavait. Ahogy az érdes tenyérbe süpped a jókora kerekded, feszes héjú gyümölcs, érezni lehet a gyengédséget s a beszédből áradó szeretet. Ezt valamilyen szinten Shenlina megérti. Ő is szereti a növényeket, s hisz abban, hogy a virágok, fák vagy bokrok igen is reagálnak a feléjük nyújtott szeretetre. Mintha némaságba taszított lelkek lennének tehetetlen testbe zárva. Átveszi, vagyis kezébe adják a paradicsomot, aminek van is súlya.*
- Amilyen szeretettel beszélsz róluk, nem csodálom, hogy a növényeid szép termést hoznak.
* Szól mosolyogva.*
- Igen, még tanonckodom. Noha tudok főzni, bele kell rázódnom a konyha ritmusába, meg kell szoknom mi merre található.
* Magyarázza lassan befelé lépegetve a tágasabb tér felé.*
- Szeretek -e? Nem tudom. Eddig a személyzet kedves, és segítőkész. Nem mondhatok rosszat, ámbár még mindig furcsa a falak komorsága. Mi elfek szeretjük a természetet, persze nem úgy, hogy ölelkezünk a fákkal, meg bokrokkal, de épületeinknél igyekszünk a természetet is megóvni s bevezetni a házainkba. Igaz vándorlásaim során sok helyen megfordultam, s megszoktam az újdonságokat. Meg kellett szoknom, hogy az ember másképpen gondolkodik, mint én, vagy egy ork.
* Meséli Shenlina óvatosan letéve a kapott kis paradicsomot. A konyhával szomszédos helység, a kamra, s annak ajtaját kinyitva, int, hogy a fiú tegye be a gyümölcsöket. Ezután a konyha közepén lévő asztalhoz lép.*
- Messziről vándoroltam ide. Közrendű családban születtem. Végül eljöttem otthonról. Világot akartam látni, s megtalálni a helyet, ahol letelepedhetek s élhetek. Lehet, most ez sikerült is. De nem akarom elkiabálni.
* Vágódeszkát húz maga elé s megmosott uborkát negyedbe vágva közepes nagyságú kockákra szeli.*
- Te? Helybéli vagy? Vagy te is ide utaztál?
* Kíváncsiskodik lopva tekintve beszélgető partnerére. Az, hogy csalfa lenne, nem tud róla. Voltak férfiak, akik tetszettek neki, de egyik sem ragadta meg a képzeletét annyira, hogy fellobbanjon a szenvedély lángja. Ennek folyamán komolyabb ismeretséget senkivel sem kötött férfiak körében, nőkkel meg alapból olyan téren nem ismerkedik. A kapott paradicsomot biztonságos helyre tolja, nehogy véletlen is belekapjon a kés.*
328. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-22 19:51:21
Üzenet elküldve: 2015-10-22 19:51:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Misscouluerty kúria//
//Shenlina//
*Rémesen sajnálja a dolgot, de ez valahogy nem igazán látszik meg rajta, vigyorába költözik némi kisfiús rosszaság, ahogy alkalma nyílik jobban végigmérni a nem mindennapi leányzót... kissé tovább is bámulja a kelleténél, főleg a füle mögé tűrt göndör kis fürtöcskét. Ha a barátaival lenne, talán füttyentett is volna, miután végigmérte, de a konyhába fordulva, így kettecskén, hirtelenjében nehezen találja önmagát. Az igaz, hogy meglehetősen nyílt személyiség, de a környezet kényelmetlen, a találkozás váratlan, a fiú pedig serdülőkora végpontjához közelítve sem igen szokott még hozzá a másik nem társaságához.*
- Szóval amolyan tanonc vagy?
*Még főzni is tud... talán kiderül, hogy a varrásnak is mestere, és akkor már csak meg kell táncoltatnia. Habár talán az sem lesz olyan könnyű. A vörös lányok gyakorta csalfák.*
- Bizony, bizony. A környéken az enyém a legjobb paradicsom... ezért is kerül ebbe a konyhába.
*Ajkai apró fintorba húzódnak, továbbra is dacol a rendszerrel, mégha csak lélekben teszi is. Szívesebben szétosztaná a falusi kölykök közt...*
- Nem is tűnsz annak.
*Vigyorodik el Harim is, ujjai közé kap egy paradicsomot, és közelebb lépve a lány felé nyújtja.*
- Viszonzott szerelem... ők is szeretnek engem.
*Kacsint Shenlinára, majd apai szeretettel pillant az árva kis termésre.*
- Ha tehetném, nem válnék meg tőle, de legalább tudom, hogy jó kezekbe kerül.
*Oda is nyomja Shen markába, majd körülnéz a helyiségben, amely voltaképpen önmagában nagyobb, mint a Bakhari kukcó egésze... noha ez persze nem meglepő. Ez a hely továbbra is visszataszító.*
- Szeretsz itt dolgozni?
*Persze kicsit talán korai kérdés, de mégiscsak abszurd, hogy bárki is otthonosan érezze magát itt, márpedig egy szakácsnak ez igen fontos szempont.*
- Olyan rideg ez a hely. Honnan jöttél?
*Ha hozzá hasonló közegből származik, biztosan érteni fogja, hogy mire gondol... mindig is egy parasztlányt akart megkedvelni. Nincs is kedvesebb fordulata a sorsnak, mintha magunkhoz valót választ hozzánk.*
//Shenlina//
*Rémesen sajnálja a dolgot, de ez valahogy nem igazán látszik meg rajta, vigyorába költözik némi kisfiús rosszaság, ahogy alkalma nyílik jobban végigmérni a nem mindennapi leányzót... kissé tovább is bámulja a kelleténél, főleg a füle mögé tűrt göndör kis fürtöcskét. Ha a barátaival lenne, talán füttyentett is volna, miután végigmérte, de a konyhába fordulva, így kettecskén, hirtelenjében nehezen találja önmagát. Az igaz, hogy meglehetősen nyílt személyiség, de a környezet kényelmetlen, a találkozás váratlan, a fiú pedig serdülőkora végpontjához közelítve sem igen szokott még hozzá a másik nem társaságához.*
- Szóval amolyan tanonc vagy?
*Még főzni is tud... talán kiderül, hogy a varrásnak is mestere, és akkor már csak meg kell táncoltatnia. Habár talán az sem lesz olyan könnyű. A vörös lányok gyakorta csalfák.*
- Bizony, bizony. A környéken az enyém a legjobb paradicsom... ezért is kerül ebbe a konyhába.
*Ajkai apró fintorba húzódnak, továbbra is dacol a rendszerrel, mégha csak lélekben teszi is. Szívesebben szétosztaná a falusi kölykök közt...*
- Nem is tűnsz annak.
*Vigyorodik el Harim is, ujjai közé kap egy paradicsomot, és közelebb lépve a lány felé nyújtja.*
- Viszonzott szerelem... ők is szeretnek engem.
*Kacsint Shenlinára, majd apai szeretettel pillant az árva kis termésre.*
- Ha tehetném, nem válnék meg tőle, de legalább tudom, hogy jó kezekbe kerül.
*Oda is nyomja Shen markába, majd körülnéz a helyiségben, amely voltaképpen önmagában nagyobb, mint a Bakhari kukcó egésze... noha ez persze nem meglepő. Ez a hely továbbra is visszataszító.*
- Szeretsz itt dolgozni?
*Persze kicsit talán korai kérdés, de mégiscsak abszurd, hogy bárki is otthonosan érezze magát itt, márpedig egy szakácsnak ez igen fontos szempont.*
- Olyan rideg ez a hely. Honnan jöttél?
*Ha hozzá hasonló közegből származik, biztosan érteni fogja, hogy mire gondol... mindig is egy parasztlányt akart megkedvelni. Nincs is kedvesebb fordulata a sorsnak, mintha magunkhoz valót választ hozzánk.*
327. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-22 18:27:08
Üzenet elküldve: 2015-10-22 18:27:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
//Misscouluerty kúria//
//Harim//
* A konyha felé vezető kis folyosó illatokkal terhes, ahogy készül az ebédnekvaló. Ám a tisztaság is nagyon fontos. Shenlina felmossa a padlót, mert véletlenül ki loccsantott némi vizet Ahogy végez eme kellemetlen munkafázissal, visszatér számba venni a zöldség felhozatalt. Szeretne finom zöldség salátát készíteni a sült, füstölt szalonnába csavart csirke mell mellé. Keserűen sóhajt fel, mivel hiányzik a paradicsom.*
~ Hajaj! Most mitévő legyek? Pedig kellene a salátába. Mert hát.. uborka van, hagyma van és paprika is akad. De paradicsom... nem sok akad.~
* Vörös ajkait lefelé biggyeszti s tudomásul véve eme hiányosságot, kifordul a kamrából s a kijárat felé siet. Kell tennie valamit, hogy ne akadályozzák munkájának végzésében. A legtöbb hozzávalót fel tudja szeletelni, de akkor sem lenne az igazi.
Szóval kifelé siet magabiztos léptekkel, mikor is egy széles vállú, szalma kalapot viselő idegen bukkan fel ugyan csak gyors lépéseket diktálva. Shenlina meglepetten mered a hirtelen jött alakra, aki éppen hogy ki tudja kerülni, elkerülve így a drámai ütközést, ami jó pár érett paradicsom életébe kerülne. Shenlina meg is torpan, hogy háta mögé tekintve megnézhesse ki volt az a szórakozott, vagy figyelmetlen.Meglepetten konstatálja, hogy a ládákat tartó, szalmakalap uraság öltözete poros, kicsit nyúlt, de maga a személy vállas, erős alkatú férfi.*
~ No lám! Kikkel nem futok össze.~
- Hé! Lassabban!
* Mordul fel a lány dorgáló hangon. Pár erősen hullámos hajtincset fülei mögé tűr.*
- Igen. Új vagyok erre. Pár napja érkeztem ide. Nevem Shenlina és most a szakács mellett vagyok, míg le nem teszi a fakanalat. Segítek neki, s közben igyekszem beilleszkedni.
* Magyarázza. Amire rájött, hogy a férfi igencsak közvetlen s így gyorsan tud ismerkedni, ami egyáltalán nem baj a lány részéről.*
- Nyugodtan. Nem vagyok olyan öreg.
* Legyint mosolyra húzza ajkait.*
- Paradicsomos srác? Érdekes titulus. De szép darabokat hozol. Szép pirosak, majd ki csattannak a levüktől. Pont ilyenekre van szükségem.
* Örvendezik.*
- Hm. Szereted a zöldségeket?
//Harim//
* A konyha felé vezető kis folyosó illatokkal terhes, ahogy készül az ebédnekvaló. Ám a tisztaság is nagyon fontos. Shenlina felmossa a padlót, mert véletlenül ki loccsantott némi vizet Ahogy végez eme kellemetlen munkafázissal, visszatér számba venni a zöldség felhozatalt. Szeretne finom zöldség salátát készíteni a sült, füstölt szalonnába csavart csirke mell mellé. Keserűen sóhajt fel, mivel hiányzik a paradicsom.*
~ Hajaj! Most mitévő legyek? Pedig kellene a salátába. Mert hát.. uborka van, hagyma van és paprika is akad. De paradicsom... nem sok akad.~
* Vörös ajkait lefelé biggyeszti s tudomásul véve eme hiányosságot, kifordul a kamrából s a kijárat felé siet. Kell tennie valamit, hogy ne akadályozzák munkájának végzésében. A legtöbb hozzávalót fel tudja szeletelni, de akkor sem lenne az igazi.
Szóval kifelé siet magabiztos léptekkel, mikor is egy széles vállú, szalma kalapot viselő idegen bukkan fel ugyan csak gyors lépéseket diktálva. Shenlina meglepetten mered a hirtelen jött alakra, aki éppen hogy ki tudja kerülni, elkerülve így a drámai ütközést, ami jó pár érett paradicsom életébe kerülne. Shenlina meg is torpan, hogy háta mögé tekintve megnézhesse ki volt az a szórakozott, vagy figyelmetlen.Meglepetten konstatálja, hogy a ládákat tartó, szalmakalap uraság öltözete poros, kicsit nyúlt, de maga a személy vállas, erős alkatú férfi.*
~ No lám! Kikkel nem futok össze.~
- Hé! Lassabban!
* Mordul fel a lány dorgáló hangon. Pár erősen hullámos hajtincset fülei mögé tűr.*
- Igen. Új vagyok erre. Pár napja érkeztem ide. Nevem Shenlina és most a szakács mellett vagyok, míg le nem teszi a fakanalat. Segítek neki, s közben igyekszem beilleszkedni.
* Magyarázza. Amire rájött, hogy a férfi igencsak közvetlen s így gyorsan tud ismerkedni, ami egyáltalán nem baj a lány részéről.*
- Nyugodtan. Nem vagyok olyan öreg.
* Legyint mosolyra húzza ajkait.*
- Paradicsomos srác? Érdekes titulus. De szép darabokat hozol. Szép pirosak, majd ki csattannak a levüktől. Pont ilyenekre van szükségem.
* Örvendezik.*
- Hm. Szereted a zöldségeket?
326. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-22 17:57:18
Üzenet elküldve: 2015-10-22 17:57:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Misscouluerty kúria//
//Shenlina//
*Mintha csak tegnap lett volna, hogy ehhez az otromba palotához tévedt, amely zord magasságával megszakítja a szántóföld szívének kedves pusztaságát. Arcára most is az a kellemetlen fintor, gyomrába ugyanaz a zaklatottság költözik, a kúria falai pedig egyre csak közelednek, mint valami természeti katasztrófa, amelynek egyébként hasonló az eredménye. Utál megválni szeretett kis paradicsomaitól, de nem tehet mást... akárhogy is, a Misscouluerty család földjei nélkül most sehol sem lenne. Persze néha eljátszik a gondolattal, hogy sajátot szerezzen... de ez is csak amolyan gyermekded álom, egy elérhetetlen, kósza kis látomás. Ilyesmire sohasem lesz pénze. Ráadásul mégiscsak ez a szülőföldje, itt nőtt fel, minden emléke ideköti. Még emlékszik, ahogy először szaladt a végtelen pusztaságban, akkor még fölé magasodtak a kukoricaszálak, bőrét simogatták leveleikkel, a végtelen pedig csak rá várt. Akkoriban még fogalma sem volt, milyen valóságban is él... talán még most sincs. Mélázásából a hirtelen jött árnyék, majd a kapu halk nyikorgása ébreszti fel. Na remek, megérkezett... a kapuőr már hozzászokott a látogatásaihoz, a szalmakalap megemelésére is csak egy morcos bólintással válaszol, gondolkodás nélkül ereszti be a szekeret. Ami azelőtt szokatlan volt, már inkább megszokás, lepattan a szekérről, felkap pár rekesszel a paradicsomból, és ezúttal egyenesen a konyhába viszi. Befelémenet majdnem belerohan egy meglehetősen magas paradicsomhajú manóba, de egy jól irányzott mozdulattal megkerüli, és az asztalra rakja a zöldséget.*
- Hoppá. Bocsika.
*Fordul meg arcán egy félvigyorral, hogy jobban végigmérje a jövevényt, akit majdnem feldöntött, de mosolyát hamar leváltja a meglepettség a vörös szépség láttán. A fiú meglehetősen ritkán találkozik idegenekkel, pláne más fajok képviselőivel, akaratlanul is a hegyes fülekre kalandozik tekintete, úgy kell visszakényszerítenie az elflány íriszeire.*
- Új vagy itt? Még nem láttalak errefelé. A nevem Harim. Én lennék a paradicsomos srác.
*Bemutatkozás közben lekapja a kissé már megviselt szalmakalapot, és szabad kezét nyújtja a lány felé, fekete tekintetével kíváncsian fürkészi a reakcióját. (Magában pedig áldja az eget, hogy ezen a redvás napon is küld egy kis napfényt a sötétségbe.)*
- Te ki vagy? Remélem nem baj, hogy tegezlek.
*Nem mintha olyan idősnek tűnne, dehát ki tudja, mi a módi az elfeknél. Merthogy az, legalábbis annak látszik, habár Harim nem teljesen magabiztos az ismereteiben.*
//Shenlina//
*Mintha csak tegnap lett volna, hogy ehhez az otromba palotához tévedt, amely zord magasságával megszakítja a szántóföld szívének kedves pusztaságát. Arcára most is az a kellemetlen fintor, gyomrába ugyanaz a zaklatottság költözik, a kúria falai pedig egyre csak közelednek, mint valami természeti katasztrófa, amelynek egyébként hasonló az eredménye. Utál megválni szeretett kis paradicsomaitól, de nem tehet mást... akárhogy is, a Misscouluerty család földjei nélkül most sehol sem lenne. Persze néha eljátszik a gondolattal, hogy sajátot szerezzen... de ez is csak amolyan gyermekded álom, egy elérhetetlen, kósza kis látomás. Ilyesmire sohasem lesz pénze. Ráadásul mégiscsak ez a szülőföldje, itt nőtt fel, minden emléke ideköti. Még emlékszik, ahogy először szaladt a végtelen pusztaságban, akkor még fölé magasodtak a kukoricaszálak, bőrét simogatták leveleikkel, a végtelen pedig csak rá várt. Akkoriban még fogalma sem volt, milyen valóságban is él... talán még most sincs. Mélázásából a hirtelen jött árnyék, majd a kapu halk nyikorgása ébreszti fel. Na remek, megérkezett... a kapuőr már hozzászokott a látogatásaihoz, a szalmakalap megemelésére is csak egy morcos bólintással válaszol, gondolkodás nélkül ereszti be a szekeret. Ami azelőtt szokatlan volt, már inkább megszokás, lepattan a szekérről, felkap pár rekesszel a paradicsomból, és ezúttal egyenesen a konyhába viszi. Befelémenet majdnem belerohan egy meglehetősen magas paradicsomhajú manóba, de egy jól irányzott mozdulattal megkerüli, és az asztalra rakja a zöldséget.*
- Hoppá. Bocsika.
*Fordul meg arcán egy félvigyorral, hogy jobban végigmérje a jövevényt, akit majdnem feldöntött, de mosolyát hamar leváltja a meglepettség a vörös szépség láttán. A fiú meglehetősen ritkán találkozik idegenekkel, pláne más fajok képviselőivel, akaratlanul is a hegyes fülekre kalandozik tekintete, úgy kell visszakényszerítenie az elflány íriszeire.*
- Új vagy itt? Még nem láttalak errefelé. A nevem Harim. Én lennék a paradicsomos srác.
*Bemutatkozás közben lekapja a kissé már megviselt szalmakalapot, és szabad kezét nyújtja a lány felé, fekete tekintetével kíváncsian fürkészi a reakcióját. (Magában pedig áldja az eget, hogy ezen a redvás napon is küld egy kis napfényt a sötétségbe.)*
- Te ki vagy? Remélem nem baj, hogy tegezlek.
*Nem mintha olyan idősnek tűnne, dehát ki tudja, mi a módi az elfeknél. Merthogy az, legalábbis annak látszik, habár Harim nem teljesen magabiztos az ismereteiben.*
325. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-20 21:00:22
Üzenet elküldve: 2015-10-20 21:00:22
ÚJ
![>Dongnor Alonuard [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1608_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Misscouluerty kúria//
//Apollia//
*Reggel Alon-t Cotard felkészítette. Illő ruhát adott rá melynek a mostani fő színe a a sötétlila volt. Nem beszélgettek úgy mint otthon szoktak. Az egész néma csendben folyt le. A búcsúzáskor Alon megerősíti, hogy eljön majd.*
-Természetesen kisasszony. Azt nem hagynám ki.
*Majd beszáll a kocsiba, Cotard felül a bakra és biztosan elindulnak. Alon a kocsi ablakán a lila függönyt elhajtja, hogy még utoljára integessen a házigazdának majd behúzza és pihen. Hátradől és sóhajt. Már elég távol vannak a kúriától mikor elkezd Cotard-al beszélgetni. Elmeséli neki, hogy mik történtek az öreg pedig figyelmesen hallgat.*
//Apollia//
*Reggel Alon-t Cotard felkészítette. Illő ruhát adott rá melynek a mostani fő színe a a sötétlila volt. Nem beszélgettek úgy mint otthon szoktak. Az egész néma csendben folyt le. A búcsúzáskor Alon megerősíti, hogy eljön majd.*
-Természetesen kisasszony. Azt nem hagynám ki.
*Majd beszáll a kocsiba, Cotard felül a bakra és biztosan elindulnak. Alon a kocsi ablakán a lila függönyt elhajtja, hogy még utoljára integessen a házigazdának majd behúzza és pihen. Hátradől és sóhajt. Már elég távol vannak a kúriától mikor elkezd Cotard-al beszélgetni. Elmeséli neki, hogy mik történtek az öreg pedig figyelmesen hallgat.*
324. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-20 20:26:32
Üzenet elküldve: 2015-10-20 20:26:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1655
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1655
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
- Nem rossz. *Mondja elismerően a rövidke felsorolásra miközben elhagyják a Grombar kastély környéki erdőség közelségét. Oda majd máskor megy, talán nem is hamarosan, talán nem is Etheával az oldalán. Etheával maga mögött meg biztosan nem, mert úgy nem lehet, még idegbajt kapna tőle szegény nő.*
- Akkor vacsoránk már biztosan lesz. Na persze néha nekem is a nyílvesszőmbe szalad valami. *Rém szerény most kivételesen, pedig amúgy elég jól bánik az íjjal. Ha alkalma lesz rá, talán majd meg is mutatja Etheának.
Az erdős részt maguk mögött hagyva a szántóföldeken át vezet az útjuk, hol valami kisebb ösvényen, hol még azon sem. A terep nem teljesen sík, néhol egy-egy kisebb dombocska tetejére is fel kell lovagolniuk, hogy aztán lefelé vegyék az irányt és így tovább. Nem diktál túl gyors tempót, nem sietnek nagyon.*
- És a kardoddal hogy bánsz? *Fordul oda Etheához miután lassított egy kicsit. Van sejtése a válaszról, Kagan valószínűleg nem csak azért adta mellé a harcost, hogy az folyton mellette kelletlenkedhessen.*
- Rég próbáltam már ki magam méltó ellenfél ellen. *Teszi hozzá egy kicsivel később. Ethea akár ajánlattételnek is veheti az előbb elmondottakat, Svir kíváncsi, él-e vele a nő. Egy kis gyakorlás biztosan meghozná az étvágyukat az ebédre csomagolt finomságokhoz, amik a nyeregtáskákban lapulnak.*
- Akkor vacsoránk már biztosan lesz. Na persze néha nekem is a nyílvesszőmbe szalad valami. *Rém szerény most kivételesen, pedig amúgy elég jól bánik az íjjal. Ha alkalma lesz rá, talán majd meg is mutatja Etheának.
Az erdős részt maguk mögött hagyva a szántóföldeken át vezet az útjuk, hol valami kisebb ösvényen, hol még azon sem. A terep nem teljesen sík, néhol egy-egy kisebb dombocska tetejére is fel kell lovagolniuk, hogy aztán lefelé vegyék az irányt és így tovább. Nem diktál túl gyors tempót, nem sietnek nagyon.*
- És a kardoddal hogy bánsz? *Fordul oda Etheához miután lassított egy kicsit. Van sejtése a válaszról, Kagan valószínűleg nem csak azért adta mellé a harcost, hogy az folyton mellette kelletlenkedhessen.*
- Rég próbáltam már ki magam méltó ellenfél ellen. *Teszi hozzá egy kicsivel később. Ethea akár ajánlattételnek is veheti az előbb elmondottakat, Svir kíváncsi, él-e vele a nő. Egy kis gyakorlás biztosan meghozná az étvágyukat az ebédre csomagolt finomságokhoz, amik a nyeregtáskákban lapulnak.*
323. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-20 20:26:15
Üzenet elküldve: 2015-10-20 20:26:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Munka lehetőség //
*Apolliának igazán nem telik sok időbe, hogy előkerítse az apja által kért dolgokat. Főleg, mert nem egy cseléd szolgál a házukban, őket aztán könnyű kérésekkel jobbra-balra szalasztani. Így mikor Shenlina megérkezik a konyhába, már ott találja a kisasszonyt is a tállal, teával és krémmel. Persze ezeket nem ő tartja, csak éppen jelen van, ha már egy új munkaerő vizsgáztatására került lehetőség.
A konyha közepén áll, a pult mellett, noha egyáltalán nem tűnik odavalónak. Pedig az utóbbi időben egyre többet jár ide, hogy ellenőrizze a dolgokat. Senki sem lazsál, rendesen dolgozik és a tisztaság is megfelelő.*
- Igazából édesapám dönti el, hogy mit szeretek és mit nem.
*Szélesen mosolyog rá a nőre, majd kicsit közelebb és lépked. Ám szemeiben szarkazmus bújik meg. Ahogy Efamarra néz, még szélesebbre húzódnak ajkai.*
// Munka lehetőség //
*Apolliának igazán nem telik sok időbe, hogy előkerítse az apja által kért dolgokat. Főleg, mert nem egy cseléd szolgál a házukban, őket aztán könnyű kérésekkel jobbra-balra szalasztani. Így mikor Shenlina megérkezik a konyhába, már ott találja a kisasszonyt is a tállal, teával és krémmel. Persze ezeket nem ő tartja, csak éppen jelen van, ha már egy új munkaerő vizsgáztatására került lehetőség.
A konyha közepén áll, a pult mellett, noha egyáltalán nem tűnik odavalónak. Pedig az utóbbi időben egyre többet jár ide, hogy ellenőrizze a dolgokat. Senki sem lazsál, rendesen dolgozik és a tisztaság is megfelelő.*
- Igazából édesapám dönti el, hogy mit szeretek és mit nem.
*Szélesen mosolyog rá a nőre, majd kicsit közelebb és lépked. Ám szemeiben szarkazmus bújik meg. Ahogy Efamarra néz, még szélesebbre húzódnak ajkai.*
322. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-20 09:45:59
Üzenet elküldve: 2015-10-20 09:45:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Munka lehetőség //
* A lány igencsak érdeklődő típus, s kíváncsi minden apró mozzanatra. Lassú, szinte tyúk lépésben biceg, minden rezdülés éles fájdalommal kínozza az elfet. Saját magának is köszönheti a dolgot, mert figyelmet figyelmetlen, s ennek ha nem is mindig, de meg lett a foganatja.*
- Értem.
* Nyugtázza csendesebben, s ajkába harapva lassan be is araszol a türelmet mutató férfi oldalán a házba. A konyha első ránézésre nagyon jól felszerelt. Amin elsőre Shenlina szemei megakadnak, az a tőlük balra eső sarokban kialakított tágas sütő tér, ami öblös tűzrakótérből áll és a mennyezet domború módon vezeti el a gőzt s párát egy szellőző nyílásba. Itt lehet aztán malacot, birkát vagy kecskét sütni, mert van fémből kovácsolt állvány, amit a ropogó tűz fölött ível át. A serpenyőknek akad ugyancsak fém tartó , amire a nyeles vas serpenyőket lehet illeszteni. A tűzhely homlokzata szép, oldalain szárított fűszernövény csokrok lógnak alá. A tűzhely és a belépők között robusztus előkészítő pult álldogál. Lapjának közepén fa tálak simulnak egymásba, s az idős szakács éppen éppen segédjeit igazgatja, akik valami finomat készülnek sütni. Az előkészítő asztaltól jobbra magas szekrény támaszkodik a falnak. Polcain köcsögök sorjáznak, amikben fűszerek, sütéshez kellő hozzávalók raboskodnak. Alul zsíros bödön barnállik másod magával.
Shenlina jobban nem is méri végig a helyszínt, inkább egy közeli három lábú széket vesz észre. Arrafelé igyekszik tendálni, mert a borogatás, meg boka kenegetés sokkal jobban hangzik most, mint a takarítás vagy főzés lehetősége.*
- Persze! Szívesen főzök önnek is, és a leányának is. Esetleg van valami elképzelés? Gondolom vannak olyan zöldségek, mártások, amiket esetleg ön, vagy Apollia kisasszonynem szeret igazán.
// Munka lehetőség //
* A lány igencsak érdeklődő típus, s kíváncsi minden apró mozzanatra. Lassú, szinte tyúk lépésben biceg, minden rezdülés éles fájdalommal kínozza az elfet. Saját magának is köszönheti a dolgot, mert figyelmet figyelmetlen, s ennek ha nem is mindig, de meg lett a foganatja.*
- Értem.
* Nyugtázza csendesebben, s ajkába harapva lassan be is araszol a türelmet mutató férfi oldalán a házba. A konyha első ránézésre nagyon jól felszerelt. Amin elsőre Shenlina szemei megakadnak, az a tőlük balra eső sarokban kialakított tágas sütő tér, ami öblös tűzrakótérből áll és a mennyezet domború módon vezeti el a gőzt s párát egy szellőző nyílásba. Itt lehet aztán malacot, birkát vagy kecskét sütni, mert van fémből kovácsolt állvány, amit a ropogó tűz fölött ível át. A serpenyőknek akad ugyancsak fém tartó , amire a nyeles vas serpenyőket lehet illeszteni. A tűzhely homlokzata szép, oldalain szárított fűszernövény csokrok lógnak alá. A tűzhely és a belépők között robusztus előkészítő pult álldogál. Lapjának közepén fa tálak simulnak egymásba, s az idős szakács éppen éppen segédjeit igazgatja, akik valami finomat készülnek sütni. Az előkészítő asztaltól jobbra magas szekrény támaszkodik a falnak. Polcain köcsögök sorjáznak, amikben fűszerek, sütéshez kellő hozzávalók raboskodnak. Alul zsíros bödön barnállik másod magával.
Shenlina jobban nem is méri végig a helyszínt, inkább egy közeli három lábú széket vesz észre. Arrafelé igyekszik tendálni, mert a borogatás, meg boka kenegetés sokkal jobban hangzik most, mint a takarítás vagy főzés lehetősége.*
- Persze! Szívesen főzök önnek is, és a leányának is. Esetleg van valami elképzelés? Gondolom vannak olyan zöldségek, mártások, amiket esetleg ön, vagy Apollia kisasszonynem szeret igazán.
321. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-10-19 18:45:53
Üzenet elküldve: 2015-10-19 18:45:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Misscouluerty kúria//
//Alon//
*A vacsora Efamar nélkül hamar eltelik, s utána sem kell már sok idő, hogy mind a ketten nyugovóra térjenek. A kisasszony még elkíséri a vendéget a szobájához.*
- Mindenképpen!
*Feleli neki nagy mosollyal az arcán, majd el is siet, hogy a kérésnek eleget tegyen. Kerít egy szolgát, aki elrendezi Alon komornyikját, majd ő maga is nyugovóra tér. Lenge hálóingjében még jó sokáig hanyatt fekszik az ágyában és a baldachint bámulja álmatlanul. Pedig nem rég még olyan kimerültnek érezte magát, s most mégsem jön álom a szemére. Még az is megfordul a fejében, hogy átoson a fiatal férfihoz, de nincs hozzá elég mersze, na meg igazából ambíciója sem, így az ágyában marad. Még csak az oldalára sem fordul. Nem tudja mikor, de végül sikerül elszenderednie, s reggel az ablakán bekúszó fényre ébred. Gyors készülődés után már teljes pompájában virít, ha ugyan kicsit gyengén is, de készen áll arra, hogy a vendéget búcsúztassa.*
- Jó utat! A bálon még találkozunk.
*Köszön el tőle, amikor Alon beszáll a kocsijába és elhajt. Apollia már alig várja azt a bált. Lehet, hogy találkozik álmai férfijával.*
//Alon//
*A vacsora Efamar nélkül hamar eltelik, s utána sem kell már sok idő, hogy mind a ketten nyugovóra térjenek. A kisasszony még elkíséri a vendéget a szobájához.*
- Mindenképpen!
*Feleli neki nagy mosollyal az arcán, majd el is siet, hogy a kérésnek eleget tegyen. Kerít egy szolgát, aki elrendezi Alon komornyikját, majd ő maga is nyugovóra tér. Lenge hálóingjében még jó sokáig hanyatt fekszik az ágyában és a baldachint bámulja álmatlanul. Pedig nem rég még olyan kimerültnek érezte magát, s most mégsem jön álom a szemére. Még az is megfordul a fejében, hogy átoson a fiatal férfihoz, de nincs hozzá elég mersze, na meg igazából ambíciója sem, így az ágyában marad. Még csak az oldalára sem fordul. Nem tudja mikor, de végül sikerül elszenderednie, s reggel az ablakán bekúszó fényre ébred. Gyors készülődés után már teljes pompájában virít, ha ugyan kicsit gyengén is, de készen áll arra, hogy a vendéget búcsúztassa.*
- Jó utat! A bálon még találkozunk.
*Köszön el tőle, amikor Alon beszáll a kocsijába és elhajt. Apollia már alig várja azt a bált. Lehet, hogy találkozik álmai férfijával.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4613-4632