Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Erdőszéli tisztás (új) Arthenior közelében (új) | Szántóföldek | Tharg birtokok (új) Füves puszta (új) Kikötői erdőség (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 20 (381. - 400. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2223-2242
400. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-01-07 21:10:17
Üzenet elküldve: 2021-01-07 21:10:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mesék Miniorból //
*Roth épp, kiérdemelt szabad idejében, kinn üldögél Minior egyetlen, hosszú utcáján egy lócán, közel a kúthoz és tőrével egy földről felszedett ágat metsz céltalanul, amikor patkó kopogást hall. Felnéz és látja, hogy egy kókadozó fejű nő baktat, lovon ülve, közeledve felé. Bár nem feltétlenül felé közeledik, de bármelyik irányból is jönne, az mindenképp Roth irányába is tartana.
Pár pillanat habozás után, miközben csodálkozva figyeli a közeledőt, hogy mi lehet vele, rájön, hogy nagy valószínűséggel rettentő álmos lehet és a lovat elnézve az meg rettentő szomjas. Így hát az ágat, amivel az imént múlatta az időt, lerakja a lócára és integetve feláll és néhány lépést tesz az idegen felé, akit most lát először.
~Biztos nem idevalósi, akárcsak én, bár amióta itt vagyok ritka volt erre a látogató, mint a fehér holló. Lehet el is tévedt vagy csak hosszú útról jön. Kérdezzük csak meg illedelmesen.~
Amit megtanult az évek alatt, hogy a tisztelet mindenkinek kijár, de ez már annyira természetessé vált Rothnál, hogy nem is kell gondolkodnia azon, hogy miként szólítson meg ismeretleneket. Nem haboz és barátságos hangon megszólítja a közeledő lovast.*
-Üdvözöllek kedves idegen Miniorban. Látszik rajtad, hogy nem távolról érkezel és fáradt vagy. Gyere ülj ide erre a lócára s pihenj meg. A lovadnak inni adhatsz abből a kútból.
*Szivélyesen köszönti az idegen nőt és először az ülőalkalmatosságra mutat, majd a kútra, és már nyúlna a kantár után, hogy segíthessen megfogni a lovat, amíg a nő épségben lekászálódhat arról.*
// Mesék Miniorból //
*Roth épp, kiérdemelt szabad idejében, kinn üldögél Minior egyetlen, hosszú utcáján egy lócán, közel a kúthoz és tőrével egy földről felszedett ágat metsz céltalanul, amikor patkó kopogást hall. Felnéz és látja, hogy egy kókadozó fejű nő baktat, lovon ülve, közeledve felé. Bár nem feltétlenül felé közeledik, de bármelyik irányból is jönne, az mindenképp Roth irányába is tartana.
Pár pillanat habozás után, miközben csodálkozva figyeli a közeledőt, hogy mi lehet vele, rájön, hogy nagy valószínűséggel rettentő álmos lehet és a lovat elnézve az meg rettentő szomjas. Így hát az ágat, amivel az imént múlatta az időt, lerakja a lócára és integetve feláll és néhány lépést tesz az idegen felé, akit most lát először.
~Biztos nem idevalósi, akárcsak én, bár amióta itt vagyok ritka volt erre a látogató, mint a fehér holló. Lehet el is tévedt vagy csak hosszú útról jön. Kérdezzük csak meg illedelmesen.~
Amit megtanult az évek alatt, hogy a tisztelet mindenkinek kijár, de ez már annyira természetessé vált Rothnál, hogy nem is kell gondolkodnia azon, hogy miként szólítson meg ismeretleneket. Nem haboz és barátságos hangon megszólítja a közeledő lovast.*
-Üdvözöllek kedves idegen Miniorban. Látszik rajtad, hogy nem távolról érkezel és fáradt vagy. Gyere ülj ide erre a lócára s pihenj meg. A lovadnak inni adhatsz abből a kútból.
*Szivélyesen köszönti az idegen nőt és először az ülőalkalmatosságra mutat, majd a kútra, és már nyúlna a kantár után, hogy segíthessen megfogni a lovat, amíg a nő épségben lekászálódhat arról.*
399. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-01-07 19:27:02
Üzenet elküldve: 2021-01-07 19:27:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mesék Miniorból //
*Pashthra lova igazán engedelmesen poroszkál alatta, Arja meg ha el nem is bóbiskol a hatalmas csatamén hátán, de szinte teljesen ráhagyja a lóra az irányítást. A Szántókon át északnak, Artheniorba vezető utat persze amúgy sem nagyon lehet eltéveszteni, még ha sok-sok kisebb-nagyobb, szélesebb és keskenyebb földút és ösvény ágazik le mindenfelé róla. Maga a két szekérnyom széles út azonban ha nem is nyílegyenesen, hanem néhol álmos kanyarokkal, de eltéveszthetetlenül és eltökélten viszi a rajta lévő utazót, járjon az gyalogszerrel, vagy épp üljön lovon vagy szekérbakon, északnak, a Levegő városába.
Így Arja ül a ló hátán, egyik kezével épphogy megtartva a gyeplőt, és szinte félálomban adja át magát a nyeregben való ringatózás álmosító élményének, jó néhány megtett mérfölddel maga mögött.
Talán így történhet meg, hogy igazán minden akarata és szándéka ellenére, vélhetően csakis a ló (vagy talán valamely, a lónál sokkal titokzatosabb hatalom) szándékának köszönhetően egyszer csak arra eszmél meglepődve, hogy a mén és vele ő maga is egy aprócska, alig néhány házból álló szántóföldi falucska egyetlen utcáján poroszkál. Egy dologban biztos, ahogy kíváncsian nézelődni kezd: még sohasem járt itt ezelőtt.*
// Mesék Miniorból //
*Pashthra lova igazán engedelmesen poroszkál alatta, Arja meg ha el nem is bóbiskol a hatalmas csatamén hátán, de szinte teljesen ráhagyja a lóra az irányítást. A Szántókon át északnak, Artheniorba vezető utat persze amúgy sem nagyon lehet eltéveszteni, még ha sok-sok kisebb-nagyobb, szélesebb és keskenyebb földút és ösvény ágazik le mindenfelé róla. Maga a két szekérnyom széles út azonban ha nem is nyílegyenesen, hanem néhol álmos kanyarokkal, de eltéveszthetetlenül és eltökélten viszi a rajta lévő utazót, járjon az gyalogszerrel, vagy épp üljön lovon vagy szekérbakon, északnak, a Levegő városába.
Így Arja ül a ló hátán, egyik kezével épphogy megtartva a gyeplőt, és szinte félálomban adja át magát a nyeregben való ringatózás álmosító élményének, jó néhány megtett mérfölddel maga mögött.
Talán így történhet meg, hogy igazán minden akarata és szándéka ellenére, vélhetően csakis a ló (vagy talán valamely, a lónál sokkal titokzatosabb hatalom) szándékának köszönhetően egyszer csak arra eszmél meglepődve, hogy a mén és vele ő maga is egy aprócska, alig néhány házból álló szántóföldi falucska egyetlen utcáján poroszkál. Egy dologban biztos, ahogy kíváncsian nézelődni kezd: még sohasem járt itt ezelőtt.*
398. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-01-04 13:10:46
Üzenet elküldve: 2021-01-04 13:10:46
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Ősök útja//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Sharen'na és Rorkir megkapják a részüket Yagnartól, legalábbis az első részletet, ahogy a férfi mondja. A Csibék pedig elindulnak a hajók felé, hogy visszatérjenek zsákmányukkal a kikötőbe. Elégedettnek tűnnek, a férfiak hangosan röhögnek, hahotáznak, úgy tűnik, mind jól jártak a rajtaütéssel. Nincs veszteség, csak nyereség, vastagon. Yagnar felajánlja a többieknek, hogy térjenek vele vossza a thargokhoz. Egyedül bajos is volna ennyi szekeret visszavezetni az erődhöz. Sharen'na kurtán bólint, elteszi íját és keres magának egy szekeret, amit vezethet. Yagnar is felszáll az egyikre, amely után még egy szekér van kötve lovakkal, így lassabban, de a gyalogos tempónál mindenképp gyorsabbak lehetnek.
Rorkir is elégedett, annak ellenére is, hogy a javasasszony eléggé kitolt vele, de nincs komolyabb sérülés rajta, bár az a szer és a harc sokat kivett belőle. A szekereken végignézve akad olyan, amelyiken hordók vannak, kisebb-nagyobb, de a tartalmuk még kétséges.
Rorkir lovát könnyedén be tudná kötni valamelyik szekér mögé vagy elé és út közben is fel tudják szedni, nem szükséges elmenni érte és magának is talál egy szimpatikus szekeret, hogy elindulhassanak a tharg földek felé.
A folyóhoz közeli faluban csak pár leégett ház, tucatnyi halott marad a szűk tereken, utcákon és a sötét lassan visszahódítja a kis kereskedőfalut, ahogy a szekerek bakjára ült barbárok elhagyják azt.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Sharen'na és Rorkir megkapják a részüket Yagnartól, legalábbis az első részletet, ahogy a férfi mondja. A Csibék pedig elindulnak a hajók felé, hogy visszatérjenek zsákmányukkal a kikötőbe. Elégedettnek tűnnek, a férfiak hangosan röhögnek, hahotáznak, úgy tűnik, mind jól jártak a rajtaütéssel. Nincs veszteség, csak nyereség, vastagon. Yagnar felajánlja a többieknek, hogy térjenek vele vossza a thargokhoz. Egyedül bajos is volna ennyi szekeret visszavezetni az erődhöz. Sharen'na kurtán bólint, elteszi íját és keres magának egy szekeret, amit vezethet. Yagnar is felszáll az egyikre, amely után még egy szekér van kötve lovakkal, így lassabban, de a gyalogos tempónál mindenképp gyorsabbak lehetnek.
Rorkir is elégedett, annak ellenére is, hogy a javasasszony eléggé kitolt vele, de nincs komolyabb sérülés rajta, bár az a szer és a harc sokat kivett belőle. A szekereken végignézve akad olyan, amelyiken hordók vannak, kisebb-nagyobb, de a tartalmuk még kétséges.
Rorkir lovát könnyedén be tudná kötni valamelyik szekér mögé vagy elé és út közben is fel tudják szedni, nem szükséges elmenni érte és magának is talál egy szimpatikus szekeret, hogy elindulhassanak a tharg földek felé.
A folyóhoz közeli faluban csak pár leégett ház, tucatnyi halott marad a szűk tereken, utcákon és a sötét lassan visszahódítja a kis kereskedőfalut, ahogy a szekerek bakjára ült barbárok elhagyják azt.*
397. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-12-31 13:23:59
Üzenet elküldve: 2020-12-31 13:23:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ahogy a lány segítségével talpra áll, nagy levegőt vesz, s kifújja azt. Arcára diadalmas vigyor ül, bár talán kívülről nem tűnhet úgy, mintha nagy diadalt aratott volna, ő tudja az igazságot, s az ellenséget, még ha csak a fejében létezett is, legyőzte.*
-Ki, hogy a fene egye meg. Nem baj, többé nem szúr ki senkivel.
*Öblös kacaj hagyja el ziháló tüdejét, ahogy kijutnak a házból a zsákmánnyal együtt.*
-Kár.
*Feleli a válaszra, amit a kérdésére kapott.*
-Magam akartam tanítani neki egy leckét, de..
*Itt elhallgat egy kicsit, ahogy szeme megpillantja a lányt a földön heverve.*
-Ahogy látom más már megtette helyettem. Hallgatnotok kellett volna rám.
*Ezt már inkább csak magában búgja, ahogy fejét megrázza, de nem szomorú, nincs benne sajnálat. Arca egyenesen vigyorra húzódik, ahogy meglátja Yagnart, s szétnézve látja, hogy alaposan kipucolták a falut, bizonyosan elkényelmesedhettek az jó időkben. Szólna éppen, de egy súlyos erszény repül felé, amit el is kap, megdobál a levegőben, majd az övére akasztja, s biccent a férfi felé.*
-Remélem van jóféle sör.
*Nevet fel, majd a szekérre nézve hamar eszébe jut valamit.*
-A lovamat befoghatjuk elé, ha ott van még, ahol hagytuk. Úgy talán könnyebb dolgunk lesz.
*Bólint, mintha kapott volna választ, majd elindul megkeresni, hogy idehozhassa, ha nincs egyéb, ami miatt maradnia kellene. Yagnar szavaira csak helyeslően bólogat, mintha csak saját magát hallaná, így legalább megspórolja magának a szavakat.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ahogy a lány segítségével talpra áll, nagy levegőt vesz, s kifújja azt. Arcára diadalmas vigyor ül, bár talán kívülről nem tűnhet úgy, mintha nagy diadalt aratott volna, ő tudja az igazságot, s az ellenséget, még ha csak a fejében létezett is, legyőzte.*
-Ki, hogy a fene egye meg. Nem baj, többé nem szúr ki senkivel.
*Öblös kacaj hagyja el ziháló tüdejét, ahogy kijutnak a házból a zsákmánnyal együtt.*
-Kár.
*Feleli a válaszra, amit a kérdésére kapott.*
-Magam akartam tanítani neki egy leckét, de..
*Itt elhallgat egy kicsit, ahogy szeme megpillantja a lányt a földön heverve.*
-Ahogy látom más már megtette helyettem. Hallgatnotok kellett volna rám.
*Ezt már inkább csak magában búgja, ahogy fejét megrázza, de nem szomorú, nincs benne sajnálat. Arca egyenesen vigyorra húzódik, ahogy meglátja Yagnart, s szétnézve látja, hogy alaposan kipucolták a falut, bizonyosan elkényelmesedhettek az jó időkben. Szólna éppen, de egy súlyos erszény repül felé, amit el is kap, megdobál a levegőben, majd az övére akasztja, s biccent a férfi felé.*
-Remélem van jóféle sör.
*Nevet fel, majd a szekérre nézve hamar eszébe jut valamit.*
-A lovamat befoghatjuk elé, ha ott van még, ahol hagytuk. Úgy talán könnyebb dolgunk lesz.
*Bólint, mintha kapott volna választ, majd elindul megkeresni, hogy idehozhassa, ha nincs egyéb, ami miatt maradnia kellene. Yagnar szavaira csak helyeslően bólogat, mintha csak saját magát hallaná, így legalább megspórolja magának a szavakat.*
396. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-12-31 12:33:13
Üzenet elküldve: 2020-12-31 12:33:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Lóháton Artheniorba//
*Hát bizarrnak valóban elég bizarr a kis sárkánylégy, de Yathot inkább elbűvöli a természet apró csodája, mintsem hogy megijedjen, esetleg undorodjon vagy irtózzon tőle. Így May szavaira csak halkan felkuncog, miközben tartja a lépést a nővel.
Nem telik bele sok idő, a fák egyre inkább megritkulnak, s alig egy mérföld után már ki is érnek az erdőből, s eléjük tárul a várost körülölelő gazdaság. A szem akár a horizontig is ellát, csak néha szakítja meg a végtelen földeket egy-egy út mentén felbukkanó település, egy pár tucat takaros parasztházzal.*
- Hmm... Rendben, ez szerintem is egy jó ötlet, ez a történet könnyedén megállja a helyét bármely városi fogadóban.
*Nem lenne szokatlan látvány egy unatkozó feleség, aki városba ment elütni az időt, az elf találkozott pár hasonló kaliberű emberrel élete során. Általában ezek a nők valami szebb, drágább és kihívóbb ruhában ücsörögnek egy félreeső asztalnál, drága bort iszogatnak, esetleg valami különlegesebbet esznek, s úgy méregetik a betérő vendégeket, mint ha csak egy darab jó húst keresnének a piacon. Ha pedig valaki túl rámenős náluk, netán udvariatlan és modortalan, iszonyúan meg tudnak sértődni, s kikérik maguknak, hogy ők nem akármilyen léha lányok, ők bizony férjes asszonyok, s nem viselik el ezt a stílust. De ha a megfelelő ember vet szemet rájuk, valami jó vágású, középosztálybeli, műveltebb alak, akkor hamar szétnyitják a combjaikat.*
-Hagyok majd időt magamnak, hogy alaposan megfigyeljem a körülöttem lévőket. Csak találok majd egy belső embert.
*Na igen, ez az a része a játéknak, ami talán a legnagyobb kihívás az egészben. Pusztán a megfigyelőképességére hagyatkozhat, s itt-ott elkapott szófoszlányokból, esetleg pár átlagos kérdésre adott válaszból kell a nőnek kiderítenie, hogy kihez érdemes fordulni a továbbiakban. De azért reméli, hogy ha kellően résen van, s odafigyel, ezzel is megbirkózik.
A többi résszel nem lesz probléma, nem véletlenül hozott magával néhány szebb, díszesebb ruhát, s pár csillogó ékszert. A lantját majd a szobájában hagyja, ilyen hangszer nem igazán illik egy szórakozni vágyó, tehetősebb hölgy szerepéhez.*
- S akkor amint beérünk a városba, szét is válunk?
*Nem mintha zavarná, hogy majd egyedül kell folytatnia az utat és küldetését, csak lehetséges, hogy Maynek még mindig akad valami kész terv a tarsolyában, netán már előtte ott akarja hagyni Yathot, hogy még véletlenül se lássák őket együtt.*
*Hát bizarrnak valóban elég bizarr a kis sárkánylégy, de Yathot inkább elbűvöli a természet apró csodája, mintsem hogy megijedjen, esetleg undorodjon vagy irtózzon tőle. Így May szavaira csak halkan felkuncog, miközben tartja a lépést a nővel.
Nem telik bele sok idő, a fák egyre inkább megritkulnak, s alig egy mérföld után már ki is érnek az erdőből, s eléjük tárul a várost körülölelő gazdaság. A szem akár a horizontig is ellát, csak néha szakítja meg a végtelen földeket egy-egy út mentén felbukkanó település, egy pár tucat takaros parasztházzal.*
- Hmm... Rendben, ez szerintem is egy jó ötlet, ez a történet könnyedén megállja a helyét bármely városi fogadóban.
*Nem lenne szokatlan látvány egy unatkozó feleség, aki városba ment elütni az időt, az elf találkozott pár hasonló kaliberű emberrel élete során. Általában ezek a nők valami szebb, drágább és kihívóbb ruhában ücsörögnek egy félreeső asztalnál, drága bort iszogatnak, esetleg valami különlegesebbet esznek, s úgy méregetik a betérő vendégeket, mint ha csak egy darab jó húst keresnének a piacon. Ha pedig valaki túl rámenős náluk, netán udvariatlan és modortalan, iszonyúan meg tudnak sértődni, s kikérik maguknak, hogy ők nem akármilyen léha lányok, ők bizony férjes asszonyok, s nem viselik el ezt a stílust. De ha a megfelelő ember vet szemet rájuk, valami jó vágású, középosztálybeli, műveltebb alak, akkor hamar szétnyitják a combjaikat.*
-Hagyok majd időt magamnak, hogy alaposan megfigyeljem a körülöttem lévőket. Csak találok majd egy belső embert.
*Na igen, ez az a része a játéknak, ami talán a legnagyobb kihívás az egészben. Pusztán a megfigyelőképességére hagyatkozhat, s itt-ott elkapott szófoszlányokból, esetleg pár átlagos kérdésre adott válaszból kell a nőnek kiderítenie, hogy kihez érdemes fordulni a továbbiakban. De azért reméli, hogy ha kellően résen van, s odafigyel, ezzel is megbirkózik.
A többi résszel nem lesz probléma, nem véletlenül hozott magával néhány szebb, díszesebb ruhát, s pár csillogó ékszert. A lantját majd a szobájában hagyja, ilyen hangszer nem igazán illik egy szórakozni vágyó, tehetősebb hölgy szerepéhez.*
- S akkor amint beérünk a városba, szét is válunk?
*Nem mintha zavarná, hogy majd egyedül kell folytatnia az utat és küldetését, csak lehetséges, hogy Maynek még mindig akad valami kész terv a tarsolyában, netán már előtte ott akarja hagyni Yathot, hogy még véletlenül se lássák őket együtt.*
395. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-12-30 09:49:36
Üzenet elküldve: 2020-12-30 09:49:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Az erdőt maga mögött hagyva eléri a szántókat. Tervei szerint találkozik egy régi barátjával, akivel talán egy közös üzletet is le tudnak bonyolítani. Az alkímiával már rég foglalkozott, pedig ez kedvenc elfoglaltsága volt mielőtt bele nem folyt a politikai életbe. Így a tél beálltával az élet is lelassul, csakúgy a politika. Most lesz egy kis ideje, hogy kedvenc elfoglaltságával foglalkozzon, s kedvére kísérletezzen a bájitalokkal. Lépteit ezért szaporázza a karavánúton, mely átvezet a szántóföldeken, hogy végül az erdőszéli tisztásnál a városba tudjon lépni.*
394. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-12-26 12:53:49
Üzenet elküldve: 2020-12-26 12:53:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Lóháton Artheniorba//
-Ez előtt még én sem, még mindig úgy vélem, hogy kicsit bizarr a külseje. *Jegyzi meg kicsit halkabban, mintha csak a légy megérthetné, amit mond róla. Egészen megbarátkozott már a lény külsejével, de az első találkozásuk nem volt zökkenőmentes. Most már megtűri maga körül, nem úgy, mint az első időkben. Lassan elhagyják a sűrű erdőséget és kiérnek az utat követve egy naposabb, nyíltabb területre. A mellettük repkedő sárkánylégy szárnyán szépen megtörik a fény, és egyre sűrűbben halad el mellettük valaki, akár sétálva, akár szekérrel.*
-Örülök neki, hogy így gondolod. *Nem szeretne senkire túl nagy terhet róni vagy a képességeit messze túlszárnyaló feladatot akasztani a nyakába. Ekkor merül fel a korábban említett háttér történet, ami természetesen nem elhanyagolható fontosságú a feladathoz.*
-Talán az lenne a legjobb, ha eleinte sebezhetőnek és tehetősnek adnád ki magad, arra bizonyosan ráharapna egy kereskedő. Egy nőnél nem furcsa, ha szereti a csillogó holmikat és a szép ruhákat, ha csak nézegetni is. Nem kell feltétlen hazudnod neki, elég, ha csak nem árulsz el mindent. *Sejteti a dolgokat.*
-Esetleg kiadhatok magad egy tehetősebb kereskedő feleségének, aki az unalmát jött elverni a városba. Később megemlíthetnéd neki, hogy esetleg a kapcsolatai révén össze tudnál hozni egy jövedelmező üzletet számára. *Itt megtorpan a történet szála.*
-Remélem találsz megfelelő személyt, bár a kereskedők mind kapzsik és túlértékelik magukat, ha pénzt szimatolnak bizonyosan felakadnak a horogra. Csak ügyesen. De rád bízom a dolgot, hiszen úgyis a helyzet hozza majd a többit. Mit a véleményed? *Még most tudnak egyeztetni, biztonságban, egyelőre még távol vannak a várostól.*
-Én a Templomhoz fogok első nap menni, aztán a piacra, hogy beszerezzem Wrexannak, amit a Boszorkánykonyhához kért. *Vázolja fel, hogy merre is lesz megtalálható.*
-Ez előtt még én sem, még mindig úgy vélem, hogy kicsit bizarr a külseje. *Jegyzi meg kicsit halkabban, mintha csak a légy megérthetné, amit mond róla. Egészen megbarátkozott már a lény külsejével, de az első találkozásuk nem volt zökkenőmentes. Most már megtűri maga körül, nem úgy, mint az első időkben. Lassan elhagyják a sűrű erdőséget és kiérnek az utat követve egy naposabb, nyíltabb területre. A mellettük repkedő sárkánylégy szárnyán szépen megtörik a fény, és egyre sűrűbben halad el mellettük valaki, akár sétálva, akár szekérrel.*
-Örülök neki, hogy így gondolod. *Nem szeretne senkire túl nagy terhet róni vagy a képességeit messze túlszárnyaló feladatot akasztani a nyakába. Ekkor merül fel a korábban említett háttér történet, ami természetesen nem elhanyagolható fontosságú a feladathoz.*
-Talán az lenne a legjobb, ha eleinte sebezhetőnek és tehetősnek adnád ki magad, arra bizonyosan ráharapna egy kereskedő. Egy nőnél nem furcsa, ha szereti a csillogó holmikat és a szép ruhákat, ha csak nézegetni is. Nem kell feltétlen hazudnod neki, elég, ha csak nem árulsz el mindent. *Sejteti a dolgokat.*
-Esetleg kiadhatok magad egy tehetősebb kereskedő feleségének, aki az unalmát jött elverni a városba. Később megemlíthetnéd neki, hogy esetleg a kapcsolatai révén össze tudnál hozni egy jövedelmező üzletet számára. *Itt megtorpan a történet szála.*
-Remélem találsz megfelelő személyt, bár a kereskedők mind kapzsik és túlértékelik magukat, ha pénzt szimatolnak bizonyosan felakadnak a horogra. Csak ügyesen. De rád bízom a dolgot, hiszen úgyis a helyzet hozza majd a többit. Mit a véleményed? *Még most tudnak egyeztetni, biztonságban, egyelőre még távol vannak a várostól.*
-Én a Templomhoz fogok első nap menni, aztán a piacra, hogy beszerezzem Wrexannak, amit a Boszorkánykonyhához kért. *Vázolja fel, hogy merre is lesz megtalálható.*
393. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-12-20 13:11:55
Üzenet elküldve: 2020-12-20 13:11:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 279
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 279
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Mikor Sharen'na és Rorkir feltűnik, elégedett mosollyal arcán int feléjük. Arca, teste még mindig vértől mocskos, de ez most a legkevésbé sem zavarja. Öles léptekkel veszi feléjük az irányt, majd hajítja feléjük a két, gondosan kimért erszényt. Eképp Vérgőzös Rorkirnak 400 arannyal lesz nehezebb a szütyője,
míg Sharen'na Wylfgart szintúgy 400 arannyal lesz gazdagabb. .*
-Kezdetnek! *Rikkant feléjük, majd a mögötte felrakott szekerek felé biccent.*
-Kérlek, osztozzatok velem még a dicsőségben a thargok csarnokaiban. Na meg nem szívesen vezetném e szekereket fel egyedül, így a segítségeteket is szívesen venném.
*Hátrapillant még válla felett a Csibék irányába. Alighanem már szedelődzködnek, ha útra nem keltek még.
Felkászálódik a legelső szekér bakjára, onnan pillant útitársaira.*
-Pirkadatra tán ott is vagyunk. Soha jobb időzítést. *Szemmel láthatóan a legcsekélyebb érdeklődést sem mutatja a halottak felé, egyedül a párost fixírozza. Rorkir balul elsült kalandjáról egyáltalán nincs tudomása, de ha lenne, akkor sem izgatná különösebben.*
-Mondják, a vér nem válik vízzé. Ami vért pedig ma éjjel ontottunk, őseink boroshordóját tölti, s higgyétek el, alaposan a fenekére néznek. *Itt még egy rövidke kacajt is megejt. Fel van dobva. Lelki szemei előtt már a kép lebeg, ahogy visszatérnek a Vashegyre a megrakott szekerekkel.*
-No? Lócára, barátaim!
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Mikor Sharen'na és Rorkir feltűnik, elégedett mosollyal arcán int feléjük. Arca, teste még mindig vértől mocskos, de ez most a legkevésbé sem zavarja. Öles léptekkel veszi feléjük az irányt, majd hajítja feléjük a két, gondosan kimért erszényt. Eképp Vérgőzös Rorkirnak 400 arannyal lesz nehezebb a szütyője,
míg Sharen'na Wylfgart szintúgy 400 arannyal lesz gazdagabb. .*-Kezdetnek! *Rikkant feléjük, majd a mögötte felrakott szekerek felé biccent.*
-Kérlek, osztozzatok velem még a dicsőségben a thargok csarnokaiban. Na meg nem szívesen vezetném e szekereket fel egyedül, így a segítségeteket is szívesen venném.
*Hátrapillant még válla felett a Csibék irányába. Alighanem már szedelődzködnek, ha útra nem keltek még.
Felkászálódik a legelső szekér bakjára, onnan pillant útitársaira.*
-Pirkadatra tán ott is vagyunk. Soha jobb időzítést. *Szemmel láthatóan a legcsekélyebb érdeklődést sem mutatja a halottak felé, egyedül a párost fixírozza. Rorkir balul elsült kalandjáról egyáltalán nincs tudomása, de ha lenne, akkor sem izgatná különösebben.*
-Mondják, a vér nem válik vízzé. Ami vért pedig ma éjjel ontottunk, őseink boroshordóját tölti, s higgyétek el, alaposan a fenekére néznek. *Itt még egy rövidke kacajt is megejt. Fel van dobva. Lelki szemei előtt már a kép lebeg, ahogy visszatérnek a Vashegyre a megrakott szekerekkel.*
-No? Lócára, barátaim!
392. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-12-19 19:06:20
Üzenet elküldve: 2020-12-19 19:06:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Északnak //
*A férfi számára érdekes volt a spirituális utazás. Rájött arra, hogy bizony vannak olyan helyzetek, amiket nem ő ural. Mindig szkeptikus volt az ilyen dolgokkal kapcsolatban, mára azonban másként látja ezeket a dolgokat. Amióta megszabadult a dühétől teljesen másként látja az életét. Mintha egy mázsás sújt vett volna le a válláról. A harcos ugyanis, ha ideges akkor hibázni is hajlamos, az pedig végzetes is lehet. Graril egy mesterkardot forgat, ami abban segít neki, hogy kihasználja a képességeit, de ha esztelenül harcol, akkor a kard sem ér semmit. Közben végighallgatja azt, hogy a lány vívóleckéket vett egy kikötői őrtől, de még van hová fejlődnie.*
-Ha szeretnéd, akkor majd gyakorolhatunk.* Mondja kedves hangon a férfi, és vesz a felkínált halból. Úgy tűnik a szakács nem lehetett a főzéstudomány magaslatán, mivel a férfinek kicsit sós az étel, de legalább van mit ennie. A táskájából p is elővesz egy kis cipót, amit kettétör, és az egyik felét Arjának adja. Ha már ő megosztotta vele az ételét neki is így illik.*
-Remélem odahaza minden rendben van.* Morfondírozik a harcos.*
*A férfi számára érdekes volt a spirituális utazás. Rájött arra, hogy bizony vannak olyan helyzetek, amiket nem ő ural. Mindig szkeptikus volt az ilyen dolgokkal kapcsolatban, mára azonban másként látja ezeket a dolgokat. Amióta megszabadult a dühétől teljesen másként látja az életét. Mintha egy mázsás sújt vett volna le a válláról. A harcos ugyanis, ha ideges akkor hibázni is hajlamos, az pedig végzetes is lehet. Graril egy mesterkardot forgat, ami abban segít neki, hogy kihasználja a képességeit, de ha esztelenül harcol, akkor a kard sem ér semmit. Közben végighallgatja azt, hogy a lány vívóleckéket vett egy kikötői őrtől, de még van hová fejlődnie.*
-Ha szeretnéd, akkor majd gyakorolhatunk.* Mondja kedves hangon a férfi, és vesz a felkínált halból. Úgy tűnik a szakács nem lehetett a főzéstudomány magaslatán, mivel a férfinek kicsit sós az étel, de legalább van mit ennie. A táskájából p is elővesz egy kis cipót, amit kettétör, és az egyik felét Arjának adja. Ha már ő megosztotta vele az ételét neki is így illik.*
-Remélem odahaza minden rendben van.* Morfondírozik a harcos.*
391. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-12-19 16:03:46
Üzenet elküldve: 2020-12-19 16:03:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
// Északnak //
- Tényleg?? *bámul csodálkozva a férfira visszanézve, ahogy épp előre léptet Colonellel az ösvényen, de aztán visszafordul, hogy az útra is figyeljen. Sosem gondolta volna épp Grarilról, hogy fogékony lenne egy Eeyr küldte látomásra. Ő maga csak néhányszor élt át ilyesmit. A Fény nővérei azt mondták, nem mindenkinek adatik meg a nyitott szem, és a nyitott szív. ~Talán a Templom tette.~ csodálkozik a hallottakon, és azon is, amit a harcos még mesél.*
- Igen, láttam azt a Fát. Sosem láttam még hozzá foghatót. *dünnyögi, de még így is nehéz elképzelnie mindazt, amivel Graril meglepi.*
- Csak azon nem lepődöm meg abból, amit mondtál, hogy mindez MilOchassban történt... különös, igazán nem mindennapi hely! *mondja felélénkülve.*
- Nos, ezt igazán örömmel hallom! *fordul vissza megint kissé a ló hátáról a düh démonainak említésére, hogy Graril szemébe nézve a férfi láthassa az arcát, és hogy mennyire őszinte az öröme.
Mivel arról a bizonyos barátjáról a harcos úgy tűnik, nem akar többet elárulni neki, Arja ártatlanul nem is faggatja. Az fel sem ötlik benne a szóhasználat miatt, hogy ez a bizonyos barát nő lenne, méghozzá az a fajta, aki a szebbik nem egyik legősibb mesterségét űzi. Ha tudná, akkor azt gondolná, hogy valószínűsíthetően mesterfokon teszi azt, ha a harcos képes egy ekkora utat megtenni érte.
A báróról nem tud meg újabb híreket.
Graril következő kérdésére pedig elgondolkodik, ahogy már az őszi szántások mellett haladnak a sáros úton, rég maguk mögött hagyva a Vaserdőt.*
- Egy őr a Világítótoronyban elvállalta a tanításomat. Úgy gondolom, ő nagyon jó!
- De azt hiszem, elégedett volt velem. *néz büszkén Grarilra.*
- Sok mindenre megtanított.
- De nagyon sokat kell még gyakorolnom!
- Én... *teszi hozzá* - szerezni fogok egy kardot. Talán... *mondja álmodozón, de hittel* - talán Eeyr ebben is segíteni fog. *mondja komoly arccal.
De aztán hamar eltűnik a komolyság, és Arja újra a régi.*
- De már nagyon untam a halat! Pedig most sincsen más... És már nagyon éhes vagyok! *sóhajt, és hátranyúlva, anélkül hogy megállna, előcibálja a félretett apró, sós sült halakat. Aprók ugyan, de egészben el lehet őket ropogtatni.*
- Tessék! A felét neked adom! *nyújt át a férfinak néhány sült halat, ha az elfogadja őket, aztán nekilát, hogy eltüntesse a sajátjait.*
- Ezzel legalább elverjük az éhsédünket! *mondja félig teli szájjal, és valóban, hogy még a kulacsából is iszik a hideg halakra egy jót, mindjárt rózsásabb helynek látja a világot.
Főleg, hogy a levegő csípőssége is enyhül, délelőttre a nap is ki-kikukucskál a felhők mögül, bármennyire is hideg az idő.
Lassan egyre közelebb kerülnek a városhoz.*
- Tényleg?? *bámul csodálkozva a férfira visszanézve, ahogy épp előre léptet Colonellel az ösvényen, de aztán visszafordul, hogy az útra is figyeljen. Sosem gondolta volna épp Grarilról, hogy fogékony lenne egy Eeyr küldte látomásra. Ő maga csak néhányszor élt át ilyesmit. A Fény nővérei azt mondták, nem mindenkinek adatik meg a nyitott szem, és a nyitott szív. ~Talán a Templom tette.~ csodálkozik a hallottakon, és azon is, amit a harcos még mesél.*
- Igen, láttam azt a Fát. Sosem láttam még hozzá foghatót. *dünnyögi, de még így is nehéz elképzelnie mindazt, amivel Graril meglepi.*
- Csak azon nem lepődöm meg abból, amit mondtál, hogy mindez MilOchassban történt... különös, igazán nem mindennapi hely! *mondja felélénkülve.*
- Nos, ezt igazán örömmel hallom! *fordul vissza megint kissé a ló hátáról a düh démonainak említésére, hogy Graril szemébe nézve a férfi láthassa az arcát, és hogy mennyire őszinte az öröme.
Mivel arról a bizonyos barátjáról a harcos úgy tűnik, nem akar többet elárulni neki, Arja ártatlanul nem is faggatja. Az fel sem ötlik benne a szóhasználat miatt, hogy ez a bizonyos barát nő lenne, méghozzá az a fajta, aki a szebbik nem egyik legősibb mesterségét űzi. Ha tudná, akkor azt gondolná, hogy valószínűsíthetően mesterfokon teszi azt, ha a harcos képes egy ekkora utat megtenni érte.
A báróról nem tud meg újabb híreket.
Graril következő kérdésére pedig elgondolkodik, ahogy már az őszi szántások mellett haladnak a sáros úton, rég maguk mögött hagyva a Vaserdőt.*
- Egy őr a Világítótoronyban elvállalta a tanításomat. Úgy gondolom, ő nagyon jó!
- De azt hiszem, elégedett volt velem. *néz büszkén Grarilra.*
- Sok mindenre megtanított.
- De nagyon sokat kell még gyakorolnom!
- Én... *teszi hozzá* - szerezni fogok egy kardot. Talán... *mondja álmodozón, de hittel* - talán Eeyr ebben is segíteni fog. *mondja komoly arccal.
De aztán hamar eltűnik a komolyság, és Arja újra a régi.*
- De már nagyon untam a halat! Pedig most sincsen más... És már nagyon éhes vagyok! *sóhajt, és hátranyúlva, anélkül hogy megállna, előcibálja a félretett apró, sós sült halakat. Aprók ugyan, de egészben el lehet őket ropogtatni.*
- Tessék! A felét neked adom! *nyújt át a férfinak néhány sült halat, ha az elfogadja őket, aztán nekilát, hogy eltüntesse a sajátjait.*
- Ezzel legalább elverjük az éhsédünket! *mondja félig teli szájjal, és valóban, hogy még a kulacsából is iszik a hideg halakra egy jót, mindjárt rózsásabb helynek látja a világot.
Főleg, hogy a levegő csípőssége is enyhül, délelőttre a nap is ki-kikukucskál a felhők mögül, bármennyire is hideg az idő.
Lassan egyre közelebb kerülnek a városhoz.*
390. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-12-19 10:45:17
Üzenet elküldve: 2020-12-19 10:45:17
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Ősök útja//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A Csibék, Rozsdás vezetésével jó hangulatban pakolnak, hisz a zsákmány minden képzeletet felülmúlt. Talán, ha korábban tudták volna, már rég portyát szerveznek a területre, hisz láthatóan a hosszú békés időszak és a nyugalom elkényelmesítette az itt élő, gazdag kereskedőket és lakókat. Talán hamis biztonságérzetben ringatták magukat, hogy a közeli Vashegy oltalma rájuk is kiterjed. Ám tévedni látszanak, hisz éppen a thargok nevével ajkukon érkeztek a haramiák és fosztották meg őket nyugalmuktól és vele vagyonuktól is.
A Vihar Fiai teszik a dolgukat, szekérre és kordéra kerülnek a talán éppen a tharg piacra szánt áruk, hogy igáslovat kössenek eléjük.
Yagnar szava messzire száll a kiürült épületek között, egy-két leégett ház zsarátnoka pattog csak vissza neki, a Csibék öblös nevetése, hahotázása vegyül a némává váló falu éjjeli levegőjébe csak.
Rorkir kezd úrrá lenni saját testén és bár érzi a haláli fáradtságot, mégis képesnek gondolja magát talpra állni. Ha Sharen'na segít neki, akkor gond nélkül áll meg a lábain, bár úgy érzi, mintha egy egész csatát végigharcolt volna. Az íjász lány is megkönnyebbülhet, amikor a barbár kardforgató a nevén szólítja, ebből érezheti, hogy Rorkir talán már nem fog ártani neki. Derűs kis párbeszéd alakul ki a rommá váló szobában és mielőtt elindulnak Sharen'na még keresne még pár fiolát. A legtöbb összetört amikor Rorkir elpusztította a szobát, de négyet össze tud szedni a törmelékek közül. Felirat nincs rajtuk, hosszabb vizsgálatra volna szükség rájönni, mi is van valójában bennük. A ládát ketten könnyedén felkapják és már indulhatnak is vissza. Yagnar hangja már így éri őket, a kettősnek a folyó irányába kell mennie, hogy megpillanthassa a valóban mesés zsákmány mellett álló férfit és a Csibéket.
Az egyik épület aljában fekvő fehér kupacban a fűvesasszony házából kimenekült lányra ismerhetnek. Szegény pára nem tudott elmenekülni, ruhája sártól mocskos, hálóingét középen széttépték és kimondhatatlan dolgokat tettek vele. Még mindig nyitva lévő, üveges tekintete szomorúan néz a lángoktól megfestett szürke ég felé.*
- Ez a tiéd, barátom! *Nyom Yagnar Rhagodar kezébe egy 800 aranyat rejtő zsákot Rozsdás széles vigyorral.*
- Ahogy ez is! *Hahotázik az öt szekérre halmozott hatalmas zsákmány felé. Láthatóan nagyon jó kedve van, ahogy az összes Csibének is.*
- Mi megkaptuk a magunkét. *Halkul normális hangra, de még mindig mosolyog. Yagnar és társai nehezen mondhatnák meg, mennyit ér a szekereken lévő áru, de ránézésre van ott drágább és kevésbé drága holmi is, talán pár ezer aranyra rúg az értéke.*
- Van itt pár hajó, lecsorgunk a kikötőbe, ha nincs más, amit meg kellene beszélnünk. Az üzlet ránk eső részét teljesítettük, ha szükségünk lesz a segítségedre, akkor keresni foglak. *Ezt már bizalmasabban mondja Yagnarnak, de az odaérő Sharen'na és Rorkir is hallhatja.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A Csibék, Rozsdás vezetésével jó hangulatban pakolnak, hisz a zsákmány minden képzeletet felülmúlt. Talán, ha korábban tudták volna, már rég portyát szerveznek a területre, hisz láthatóan a hosszú békés időszak és a nyugalom elkényelmesítette az itt élő, gazdag kereskedőket és lakókat. Talán hamis biztonságérzetben ringatták magukat, hogy a közeli Vashegy oltalma rájuk is kiterjed. Ám tévedni látszanak, hisz éppen a thargok nevével ajkukon érkeztek a haramiák és fosztották meg őket nyugalmuktól és vele vagyonuktól is.
A Vihar Fiai teszik a dolgukat, szekérre és kordéra kerülnek a talán éppen a tharg piacra szánt áruk, hogy igáslovat kössenek eléjük.
Yagnar szava messzire száll a kiürült épületek között, egy-két leégett ház zsarátnoka pattog csak vissza neki, a Csibék öblös nevetése, hahotázása vegyül a némává váló falu éjjeli levegőjébe csak.
Rorkir kezd úrrá lenni saját testén és bár érzi a haláli fáradtságot, mégis képesnek gondolja magát talpra állni. Ha Sharen'na segít neki, akkor gond nélkül áll meg a lábain, bár úgy érzi, mintha egy egész csatát végigharcolt volna. Az íjász lány is megkönnyebbülhet, amikor a barbár kardforgató a nevén szólítja, ebből érezheti, hogy Rorkir talán már nem fog ártani neki. Derűs kis párbeszéd alakul ki a rommá váló szobában és mielőtt elindulnak Sharen'na még keresne még pár fiolát. A legtöbb összetört amikor Rorkir elpusztította a szobát, de négyet össze tud szedni a törmelékek közül. Felirat nincs rajtuk, hosszabb vizsgálatra volna szükség rájönni, mi is van valójában bennük. A ládát ketten könnyedén felkapják és már indulhatnak is vissza. Yagnar hangja már így éri őket, a kettősnek a folyó irányába kell mennie, hogy megpillanthassa a valóban mesés zsákmány mellett álló férfit és a Csibéket.
Az egyik épület aljában fekvő fehér kupacban a fűvesasszony házából kimenekült lányra ismerhetnek. Szegény pára nem tudott elmenekülni, ruhája sártól mocskos, hálóingét középen széttépték és kimondhatatlan dolgokat tettek vele. Még mindig nyitva lévő, üveges tekintete szomorúan néz a lángoktól megfestett szürke ég felé.*
- Ez a tiéd, barátom! *Nyom Yagnar Rhagodar kezébe egy 800 aranyat rejtő zsákot Rozsdás széles vigyorral.
*- Ahogy ez is! *Hahotázik az öt szekérre halmozott hatalmas zsákmány felé. Láthatóan nagyon jó kedve van, ahogy az összes Csibének is.*
- Mi megkaptuk a magunkét. *Halkul normális hangra, de még mindig mosolyog. Yagnar és társai nehezen mondhatnák meg, mennyit ér a szekereken lévő áru, de ránézésre van ott drágább és kevésbé drága holmi is, talán pár ezer aranyra rúg az értéke.*
- Van itt pár hajó, lecsorgunk a kikötőbe, ha nincs más, amit meg kellene beszélnünk. Az üzlet ránk eső részét teljesítettük, ha szükségünk lesz a segítségedre, akkor keresni foglak. *Ezt már bizalmasabban mondja Yagnarnak, de az odaérő Sharen'na és Rorkir is hallhatja.*
389. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-12-16 01:14:31
Üzenet elküldve: 2020-12-16 01:14:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Miközben leginkább azzal van elfoglalva, hogyan kerülje el a harcot a társával, meghallja Yagnar türelmetlen kiáltását. Válaszolni viszont nem mer, még a végén megijesztené az éppen megtorpanni látszó Rorkirt. Így hát elengedi a füle mellett a hívó hangokat, s teljes testével a férfi felé fordulva várja a fejleményeket.
Leplezetlen, megkönnyebbült sóhaj szakad fel mellkasából, amikor meghallja a nevét. Úgy tűnik, egyelőre mégsem kell ellátnia a férfi baját.*
-Istenekre, de örülök, hogy kitisztultál.
*Lép ezúttal közelebb, bajtársiasan megveregetveza másik vállát.*
-Hát, hallod, az a banya aztán rendesen kiszúrt veled. Már kezdtem attól tartani, hogy nyilat kell eresztenem a popódba.
*Nevet fel immár sokkal oldottabb hangulatban. A hálóinges lányra csak ciccegve ingatja a fejét, hogy ő bizony nem látott ilyen jelenetet. Talán pont a legnagyobb vagdalkozás közepette próbált elmenekülni a szerencsétlen, s így jelentéktelen kis alakja elkerülte a szemfüles vad leány figyelmét.*
-De nem hinném, hogy messzire jutott. Csak egyetlen alakot láttunk távozni, az pedig biztosan nem egy pendelyes leányka volt. Szerintem biztosan elkapta valaki út közben.
*Vonja meg a vállát, majd mikor meghallja a kincsekkel kecsegtető szavakat, lelkesen, zokszó nélkül nyújtja segítő kezét társának. Mielőtt azonban távoznának, Renna még a batyujába söpör néhány fiola főzetet, már amik még épen maradtak Rorkir kirohanását követően.
Ha sikerül kettejüknek megragadni a ládát, s elindulnak kifelé, Renna egy boldog, amolyan "minden rendben" intést küld Yagnar irányába, hogy tudassa vele, ismét mindketten beszámítható állapotban vannak. *
*Miközben leginkább azzal van elfoglalva, hogyan kerülje el a harcot a társával, meghallja Yagnar türelmetlen kiáltását. Válaszolni viszont nem mer, még a végén megijesztené az éppen megtorpanni látszó Rorkirt. Így hát elengedi a füle mellett a hívó hangokat, s teljes testével a férfi felé fordulva várja a fejleményeket.
Leplezetlen, megkönnyebbült sóhaj szakad fel mellkasából, amikor meghallja a nevét. Úgy tűnik, egyelőre mégsem kell ellátnia a férfi baját.*
-Istenekre, de örülök, hogy kitisztultál.
*Lép ezúttal közelebb, bajtársiasan megveregetveza másik vállát.*
-Hát, hallod, az a banya aztán rendesen kiszúrt veled. Már kezdtem attól tartani, hogy nyilat kell eresztenem a popódba.
*Nevet fel immár sokkal oldottabb hangulatban. A hálóinges lányra csak ciccegve ingatja a fejét, hogy ő bizony nem látott ilyen jelenetet. Talán pont a legnagyobb vagdalkozás közepette próbált elmenekülni a szerencsétlen, s így jelentéktelen kis alakja elkerülte a szemfüles vad leány figyelmét.*
-De nem hinném, hogy messzire jutott. Csak egyetlen alakot láttunk távozni, az pedig biztosan nem egy pendelyes leányka volt. Szerintem biztosan elkapta valaki út közben.
*Vonja meg a vállát, majd mikor meghallja a kincsekkel kecsegtető szavakat, lelkesen, zokszó nélkül nyújtja segítő kezét társának. Mielőtt azonban távoznának, Renna még a batyujába söpör néhány fiola főzetet, már amik még épen maradtak Rorkir kirohanását követően.
Ha sikerül kettejüknek megragadni a ládát, s elindulnak kifelé, Renna egy boldog, amolyan "minden rendben" intést küld Yagnar irányába, hogy tudassa vele, ismét mindketten beszámítható állapotban vannak. *
388. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-12-15 15:08:34
Üzenet elküldve: 2020-12-15 15:08:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A vöröses bundájú hiúz és fél-elf gazdája gyakorlott erdőlakóként gyorsan haladnak a sűrű erdőségben. A terület itt-ott havas, bár az örökzöld fák sűrűjén át jócskán megrostálódik az avarba lejutó hómennyiség. Téli, prémes csizmájában könnyen halad a puha hóban. Még a fagyos tél nem keményítette meg a lehullott havat, azon még könnyű a haladás. Néhány hat és még hűvösebb lehet. Ösztönei azt súgják, hogy kemény télnek néznek elébe. Ilyen helyzetben pedig kénytelen lesz a városon belül oltalmat találni. Az erdő szélére érve Lenxyn megáll, s fejével jelez gazdájának. Wyn megáll a hiúza mellett, kissé lehajol hozzá, majd tekintetét az állat feje irányába fordítja és próbálja kitalálni, hogy mit láthatott meg ragadozó társa. A távolban, az erdőből egy gímszarvas merészkedett a szántókra. Egyelőre békésen legeli a még fellelhető növényeket, amik esetleg a földeken maradtak. Ha a hiúz nem jelez, talán már Wyn is későn veszi észre a vadat, s akkora már elmenekült volna előle. Nagyon lassú léptekkel szélirányba fordul, s csak éppen annyira közelíti meg a szarvast, hogy egy bucka fedezékéből tisztán ráláthasson. Halkan kihúz tegezéből egy elf nyílvesszőt, majd visszacsapó íja idegére helyezi. Megfeszíti a húrt, s a szelet figyelembe véve célozni próbál. Nem sieti el, inkább alapos szeretne lenni mintsem, hogy elhibázza és megszökjön a vacsorája. Mikor úgy érzi, hogy legnagyobb esélye van a lövésre, akkor elengedi az ideget, majd a nyílvesszőt halálos útjára küldi. A terebélyes agancsú, jól táplált gímszarvas szívét célozza meg, de ilyen távolságból valahol a tüdejébe fúródik. Ettől nem pusztul el azonnal, hanem maradék erejével menekülni próbál.*
- Lenxyn utána, kapd el! *Hű társa azonnal reagál az utasításra és homlokegyenest a szarvas után ered, a vadmacskákhoz hasonló kecses és gyors futásával. Ha szerencséjük van, akkor még meglehet a hétre való zsákmányuk.*
- Lenxyn utána, kapd el! *Hű társa azonnal reagál az utasításra és homlokegyenest a szarvas után ered, a vadmacskákhoz hasonló kecses és gyors futásával. Ha szerencséjük van, akkor még meglehet a hétre való zsákmányuk.*
387. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-12-13 15:40:24
Üzenet elküldve: 2020-12-13 15:40:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Úton a birtokra//
- Megtámadták? Szörnyű! Szerencse, hogy épp bőrrel megúszták. Reméljük, hogy most nem fog történni semmi hasonló.* Van neki ugyan dísztőre, de mint a neve is mondja inkább csak dísz és nem fegyver. Forgatni se nagyon tudja.*
- Igen. A kikötő most elég vészes környéknek számít. El is lopták a felszerelésem, ráadásul még adót is kellett fizetnem.* Emiatt még mindig neheztel, mert jó kis összegbe került pótolnia azt, de úgy tűnik, hogy ő még olcsón megúszta.*
- Pont a lázadás közepébe? Maga aztán tényleg vonzza a bajt. Remélem Teysus megóv most minket a bajtól. Eddig nem panaszkodhatom, mert szépen egyengette utamat. * Feleli, mert istene tényleg megóvta eddig minden bajtól. A kikötőben is viszonylag olcsón megúszta a Patkányok látogatását is. Ettől függetlenül meg tudja érteni az atyai pofont, csak inkább nem emlegetné fel.*
- Ezt örömmel hallom.* Mosolyog, mert vágyik is már egy kis sebességre. Hamarosan alkalmuk is lesz rá, mert a fás erdei rész tova tűnik mögöttük. A művelt földek kopár télies látványa váltja fel. Már szinte semmi munka sincs a földeken ilyenkor. Az alkalmas tempóra bólint és ő is megnoszogatja Paripát.*
- Na gyí!* Nem is kell sokat nógatni, mert szinte rögtön ugrik is, hogy utolérje Emphemia lovát. Lova csak úgy siklik alatta, ezzel is bizonyítja, hogy mennyire jó vétel volt.*
- Megtámadták? Szörnyű! Szerencse, hogy épp bőrrel megúszták. Reméljük, hogy most nem fog történni semmi hasonló.* Van neki ugyan dísztőre, de mint a neve is mondja inkább csak dísz és nem fegyver. Forgatni se nagyon tudja.*
- Igen. A kikötő most elég vészes környéknek számít. El is lopták a felszerelésem, ráadásul még adót is kellett fizetnem.* Emiatt még mindig neheztel, mert jó kis összegbe került pótolnia azt, de úgy tűnik, hogy ő még olcsón megúszta.*
- Pont a lázadás közepébe? Maga aztán tényleg vonzza a bajt. Remélem Teysus megóv most minket a bajtól. Eddig nem panaszkodhatom, mert szépen egyengette utamat. * Feleli, mert istene tényleg megóvta eddig minden bajtól. A kikötőben is viszonylag olcsón megúszta a Patkányok látogatását is. Ettől függetlenül meg tudja érteni az atyai pofont, csak inkább nem emlegetné fel.*
- Ezt örömmel hallom.* Mosolyog, mert vágyik is már egy kis sebességre. Hamarosan alkalmuk is lesz rá, mert a fás erdei rész tova tűnik mögöttük. A művelt földek kopár télies látványa váltja fel. Már szinte semmi munka sincs a földeken ilyenkor. Az alkalmas tempóra bólint és ő is megnoszogatja Paripát.*
- Na gyí!* Nem is kell sokat nógatni, mert szinte rögtön ugrik is, hogy utolérje Emphemia lovát. Lova csak úgy siklik alatta, ezzel is bizonyítja, hogy mennyire jó vétel volt.*
386. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-12-10 18:43:37
Üzenet elküldve: 2020-12-10 18:43:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a birtokra//
- Így biztonságosabb, habár legnagyobb balszerencsémre történt már baj úgy is, hogy ketten utaztunk. Bár az is igaz, hogy az illetők, akik megtámadtak minket közben, pontosan tudták, kik vagyunk és hol találnak meg. Ettől eltekintve nem hinném, hogy bármi baj történne az úton, főleg napvilágban.
*Nagyon reméli, hogy ahhoz hasonló eset, ami vele és Aenae-vel történt, soha nem fog megismétlődni. Ha mást nem, majd harap és rúgkapál, az mindig működik.*
- A kikötő azonban nem túl biztonságos hely manapság. Sajna egy pár évvel ezelőtti lázadás kellős közepébe is sikerült belecsöppennem. Rosszkor voltam rossz helyen. Szerencsére bajom nem történt, csak a legvégén egy atyai pofonnal meg is úsztam az esetet... Ebbe most hogy így belegondolok, lehet vonzom a bajt. Talán rossz emberrel utazik most, Tramal Úr. *Mosolyog a férfia.* Persze, vágtázzunk majd.
*Ennek egyébiránt el is jön az ideje hamar, hisz a tisztásról immár a szántóföldekre érnek. A táj egész más képet mutat minden évszakban, és neki a mostani tetszik a legkevésbé. Csupasz fák, szürkeség, hideg. Nem is vágyik másra most, minthogy otthon a kandalló melege mellett pihenhesse ki a hosszú utat. Amikor már olyan helyen járnak, ahol nem kell félni attól, hogy másokat eltipornak vágta közben, megszólal.*
- Most már szerintem alkalmas a gyorsabb tempó. Gyí!
*Azzal lovát nagyobb sebességre fogja, és tartja is azt, amennyiben a férfi hasonlóképp cselekszik és követi őt. Talán már Cafka is vágyik az otthon melegére.*
- Így biztonságosabb, habár legnagyobb balszerencsémre történt már baj úgy is, hogy ketten utaztunk. Bár az is igaz, hogy az illetők, akik megtámadtak minket közben, pontosan tudták, kik vagyunk és hol találnak meg. Ettől eltekintve nem hinném, hogy bármi baj történne az úton, főleg napvilágban.
*Nagyon reméli, hogy ahhoz hasonló eset, ami vele és Aenae-vel történt, soha nem fog megismétlődni. Ha mást nem, majd harap és rúgkapál, az mindig működik.*
- A kikötő azonban nem túl biztonságos hely manapság. Sajna egy pár évvel ezelőtti lázadás kellős közepébe is sikerült belecsöppennem. Rosszkor voltam rossz helyen. Szerencsére bajom nem történt, csak a legvégén egy atyai pofonnal meg is úsztam az esetet... Ebbe most hogy így belegondolok, lehet vonzom a bajt. Talán rossz emberrel utazik most, Tramal Úr. *Mosolyog a férfia.* Persze, vágtázzunk majd.
*Ennek egyébiránt el is jön az ideje hamar, hisz a tisztásról immár a szántóföldekre érnek. A táj egész más képet mutat minden évszakban, és neki a mostani tetszik a legkevésbé. Csupasz fák, szürkeség, hideg. Nem is vágyik másra most, minthogy otthon a kandalló melege mellett pihenhesse ki a hosszú utat. Amikor már olyan helyen járnak, ahol nem kell félni attól, hogy másokat eltipornak vágta közben, megszólal.*
- Most már szerintem alkalmas a gyorsabb tempó. Gyí!
*Azzal lovát nagyobb sebességre fogja, és tartja is azt, amennyiben a férfi hasonlóképp cselekszik és követi őt. Talán már Cafka is vágyik az otthon melegére.*
385. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-12-08 21:32:00
Üzenet elküldve: 2020-12-08 21:32:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Még küzdene az ártalmas szellemekkel, de úgy tűnik, hogy elméje kezd kitisztulni, s a démonok el-el tűnnek a szobából. Ahogy kezd ráeszmélni Rorkir, ordas nevetésben tör ki, még a házon kívül is hallhatják.*
-GYŐZTEM! KOTRÓDJATOK, DÉMONOK!
*Nevet, és köhög is egyszerre a fáradtságtól, szájára pedig vigyor húzódik. Ekkor kezdi meghallani a nő hangját, amit valószínűleg felé intézhet.*
-Hmmm. A halála után is rámrontott az a boszorkány.
*Köp egyet a halott banya irányába, mielőtt tisztuló tekintetével Renna szemeibe nézne.*
-Renna!
*Azzal, ha erejéből telik nagy küszködve felállna két saját lábára.*
-Segíts, van itt egy láda, meg néhány főzet. Talán értékesek.
*Szemét még azért a banyán tartja, nehogy véletlenül ismét felkeljen bosszút állni.*
-Kiszaladt innen egy hálóinges lány...
*Nem is fejezi be a mondatot, csak kérdőn néz a nőre. Közben pedig, ha sikerül felállnia és megszerezni, amit korábban látott, még ha Renna segítő keze is kell hozzá, úgy lassan kiindulhatnak az átkozott boszorkány házából.*
*Még küzdene az ártalmas szellemekkel, de úgy tűnik, hogy elméje kezd kitisztulni, s a démonok el-el tűnnek a szobából. Ahogy kezd ráeszmélni Rorkir, ordas nevetésben tör ki, még a házon kívül is hallhatják.*
-GYŐZTEM! KOTRÓDJATOK, DÉMONOK!
*Nevet, és köhög is egyszerre a fáradtságtól, szájára pedig vigyor húzódik. Ekkor kezdi meghallani a nő hangját, amit valószínűleg felé intézhet.*
-Hmmm. A halála után is rámrontott az a boszorkány.
*Köp egyet a halott banya irányába, mielőtt tisztuló tekintetével Renna szemeibe nézne.*
-Renna!
*Azzal, ha erejéből telik nagy küszködve felállna két saját lábára.*
-Segíts, van itt egy láda, meg néhány főzet. Talán értékesek.
*Szemét még azért a banyán tartja, nehogy véletlenül ismét felkeljen bosszút állni.*
-Kiszaladt innen egy hálóinges lány...
*Nem is fejezi be a mondatot, csak kérdőn néz a nőre. Közben pedig, ha sikerül felállnia és megszerezni, amit korábban látott, még ha Renna segítő keze is kell hozzá, úgy lassan kiindulhatnak az átkozott boszorkány házából.*
384. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-12-05 15:39:12
Üzenet elküldve: 2020-12-05 15:39:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 279
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 279
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Felpakol a szekérre, amit tud, majd megtörölve verejtékező homlokát körbefordul. Társait keresi tekintetével, s mivel nem leli őket, hát az egyszerűség kedvéért elordítja magát.*
-Sharen'na! Rorkir! *Nem szívesen hurcibálná egymaga a vashegyig az összeszedett szajrét, s nem is hagyná itt. Noha aligha hiszi már, hogy a Csibék megvezetnék őt és sutba dobnák az alkujukat, a bizalmatlansága töretlen. Jobb híján így kivár, elvégre nem gondolná, hogy a kettős bajba jutott volna. Számára valószínűbb forgatókönyv, hogy a kettős esetleg duhajkodik, netán pakol. Jobb híján ő is ezt teszi, míg kivár, már ha van alkalmas szekér a közelében. Nem fog itt hagyni semmit, az is biztos. Ám ha rövidesen nem kerülnek elő, a keresésükre kell indulnia.*
*Felpakol a szekérre, amit tud, majd megtörölve verejtékező homlokát körbefordul. Társait keresi tekintetével, s mivel nem leli őket, hát az egyszerűség kedvéért elordítja magát.*
-Sharen'na! Rorkir! *Nem szívesen hurcibálná egymaga a vashegyig az összeszedett szajrét, s nem is hagyná itt. Noha aligha hiszi már, hogy a Csibék megvezetnék őt és sutba dobnák az alkujukat, a bizalmatlansága töretlen. Jobb híján így kivár, elvégre nem gondolná, hogy a kettős bajba jutott volna. Számára valószínűbb forgatókönyv, hogy a kettős esetleg duhajkodik, netán pakol. Jobb híján ő is ezt teszi, míg kivár, már ha van alkalmas szekér a közelében. Nem fog itt hagyni semmit, az is biztos. Ám ha rövidesen nem kerülnek elő, a keresésükre kell indulnia.*
383. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-12-03 13:06:39
Üzenet elküldve: 2020-12-03 13:06:39
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Ősök útja//
*A fegyverekre már nem is nagyon van szükség, aki tehette már elhagyta a falut, miután az első sikolyok elhangzottak. Az már biztos, hogy a későbbiekben komolyabb őrséget állítanak, de ez már rajtuk nem segít. Arany is akad bőven, de az áruk sokkal számosabbak, több szekérre is felfér. Akad ott nyersanyag, ruha, vászon, ékszerek, tárgyak, prémek és bútorok is, mindenféle, amit a piacon kapni lehet.
Rozsdás elégedettnek tűnik, de Yagnar is az lehet, hisz valóban remek ötlet volt ide jönni. A férfi nem tudhatja, miért tartanak inkább számot az aranyra, mint az árukra, de beleegyezik az üzletbe.*
- Rendben. *Bólint a Csibék vezetője Yagnar szavaira.*
- Úgy legyen és ha máskor is szükségetek van segítségre, *tárja szét karjait széles mosollyal.* szóljatok bátran! *Nevet fel.*
- És ne feledd, mit ígértél az áthaladásra is. *Jegyzi meg fél szemmel Yagnarra kacsintva és elfogadja a felé nyújtott jobbot és megszorítja a másik alkarját.*
//Rorkir, Sharen'na//
*Máskor talán, tiszta fejjel Rorkir is tovább bírná a küzdelmet, ha ésszel és tapasztalattal forgatná a fegyvert, de most minden meggondolás nélkül, vadállatias ösztöntől vezérelve vagdalkozik tönkre téve a teljes berendezést. Végül pedig kimerülve rogy térdre a szoba közepén zihálva, verejtékben úszva.
A belépő Sharen'na így találja meg Rorkirt, aki úgy tűnik, még mindig nem tisztult ki teljesen. De a lány nyugodta marad és igyekszik ráébreszteni a férfit, hogy ő nem ellenség. Rorkir feje tényleg tisztul, a szemei égnek és még mindig száguld a vére az ereiben, de lassan ráeszmél, hogy hol is van és mi is történt vele és Sharen'na is kezdi felismerni.
Elég sok idő eltelt már mióta a házban vannak, a többiek azóta már máshol járhatnak, a lány tudja is, hogy mi történt odakint, tud a nagyobb zsákmányról, de egyelőre még azon van, hogy Rorkir ne vágja le.*
*A fegyverekre már nem is nagyon van szükség, aki tehette már elhagyta a falut, miután az első sikolyok elhangzottak. Az már biztos, hogy a későbbiekben komolyabb őrséget állítanak, de ez már rajtuk nem segít. Arany is akad bőven, de az áruk sokkal számosabbak, több szekérre is felfér. Akad ott nyersanyag, ruha, vászon, ékszerek, tárgyak, prémek és bútorok is, mindenféle, amit a piacon kapni lehet.
Rozsdás elégedettnek tűnik, de Yagnar is az lehet, hisz valóban remek ötlet volt ide jönni. A férfi nem tudhatja, miért tartanak inkább számot az aranyra, mint az árukra, de beleegyezik az üzletbe.*
- Rendben. *Bólint a Csibék vezetője Yagnar szavaira.*
- Úgy legyen és ha máskor is szükségetek van segítségre, *tárja szét karjait széles mosollyal.* szóljatok bátran! *Nevet fel.*
- És ne feledd, mit ígértél az áthaladásra is. *Jegyzi meg fél szemmel Yagnarra kacsintva és elfogadja a felé nyújtott jobbot és megszorítja a másik alkarját.*
//Rorkir, Sharen'na//
*Máskor talán, tiszta fejjel Rorkir is tovább bírná a küzdelmet, ha ésszel és tapasztalattal forgatná a fegyvert, de most minden meggondolás nélkül, vadállatias ösztöntől vezérelve vagdalkozik tönkre téve a teljes berendezést. Végül pedig kimerülve rogy térdre a szoba közepén zihálva, verejtékben úszva.
A belépő Sharen'na így találja meg Rorkirt, aki úgy tűnik, még mindig nem tisztult ki teljesen. De a lány nyugodta marad és igyekszik ráébreszteni a férfit, hogy ő nem ellenség. Rorkir feje tényleg tisztul, a szemei égnek és még mindig száguld a vére az ereiben, de lassan ráeszmél, hogy hol is van és mi is történt vele és Sharen'na is kezdi felismerni.
Elég sok idő eltelt már mióta a házban vannak, a többiek azóta már máshol járhatnak, a lány tudja is, hogy mi történt odakint, tud a nagyobb zsákmányról, de egyelőre még azon van, hogy Rorkir ne vágja le.*
382. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-12-03 07:34:07
Üzenet elküldve: 2020-12-03 07:34:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útja//
*Egyelőre úgy tűnik, figyelmeztető szavai nem találnak értő fülekre. Ötlete sincs, mit kaphatott a férfi a banyától, de szép kis átok lehet, ha így elhomályosítja az elméjét. Ő maga sajnos kevésbé ért a gyógynövényekhez, csak az alapokat ismeri, tudja, az erdőben melyik levél nedve gyógyít sebet, de körülbelül ennyi az össz tudása. Így nem mer semmit adni Rorkirnak, nehogy még inkább rontson a helyzeten.
A fenyegető szavakra védekezőn hátrébb lép párat, íját a földre szegezve. Nem akar társra lőni, s ellenségnek sem akar tűnni, érzékeltetni akarja, hogy nem kíván ártani senkinek.*
-Veled aztán jól elbántak.
*Feleli higgadtabb hangon, hátha így többet ér el, mint hangosan kiabálva.*
-Nem ismersz meg, Rorkir? Én vagyok az, Renna. A bajtársad.
*Amennyiben a férfi nem lendül akcióba, a lány megpróbál óvatosan közelebb lépni.*
*Egyelőre úgy tűnik, figyelmeztető szavai nem találnak értő fülekre. Ötlete sincs, mit kaphatott a férfi a banyától, de szép kis átok lehet, ha így elhomályosítja az elméjét. Ő maga sajnos kevésbé ért a gyógynövényekhez, csak az alapokat ismeri, tudja, az erdőben melyik levél nedve gyógyít sebet, de körülbelül ennyi az össz tudása. Így nem mer semmit adni Rorkirnak, nehogy még inkább rontson a helyzeten.
A fenyegető szavakra védekezőn hátrébb lép párat, íját a földre szegezve. Nem akar társra lőni, s ellenségnek sem akar tűnni, érzékeltetni akarja, hogy nem kíván ártani senkinek.*
-Veled aztán jól elbántak.
*Feleli higgadtabb hangon, hátha így többet ér el, mint hangosan kiabálva.*
-Nem ismersz meg, Rorkir? Én vagyok az, Renna. A bajtársad.
*Amennyiben a férfi nem lendül akcióba, a lány megpróbál óvatosan közelebb lépni.*
381. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-12-02 21:28:27
Üzenet elküldve: 2020-12-02 21:28:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
*Viszonylag sietősen folytatja útját a szántókon keresztül. Szeretné minél hamarabb letudni az utat Artheniorig. Minél hamarabb szeretne új munkát találni és új fegyverre szert tenni. Ideje még bőven van, tehát semmi akadálya nem lesz annak, hogy betérjen a kovácsműhelybe fegyvervásárlás céljából. A nap is még nagyjából delet mutat, noha sok ereje már nincs. Igen csak lehet érzékelni a hideg időket.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2223-2242