Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Erdőszéli tisztás (új)
Arthenior közelében (új)
SzántóföldekTharg birtokok (új)
Füves puszta (új)
Kikötői erdőség (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 79 (1561. - 1580. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1580. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-01-20 19:51:40
 ÚJ
>Atehaner Nemarek [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

- Teljesen biztos, hát nem hiszel nekem?
~Persze, hogy nem.~
*Közben átérnek a Szántókra. A férfi nem fél, hogy találkoznak valakivel, aki feladhatja. Nem hiszi, hogy láthatta bárki is Bölénnyel, aki rögtön rohannak leadni az infót a városőrségnek.
Megpróbálja elásni minden idegességét, és felkészültség, attól talán a lány megnyugszik.*
- Nem kell, ne aggódj. Szereztem munkát, és még nem tanultam bele.
~Ez még nem is hazugság.~
- Feszült vagyok, félek hogy nem sikerül, ez minden.
*Gondolja, még rácsap egy kicsit.*
- Tudod, mióta azt híresztelik, hogy a Kikötő veszélyes egyre kevesebben dolgoznak ott, és jól megfizetik a jó munkaerőt.


1579. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-01-19 23:15:29
 ÚJ
>Risild Cithan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Nem hiányzik neki a város. És azt se bánja, amit eddig tett. Hát pénzből kell élni, miként máshogy.*
-Már csak azt kéne megfejteni, hogy merre is tovább.
*Eleinte még tervekkel érkezett, hogy majd a Patkányok, de igazából kimenne Wegtorenbe egy hajón. Sokat hallott már a tűz városáról és a Kikötőből, még ha nem is legális, de lenne útja oda. Még összeszedett pénzecskéje is. *
~Nem barátságos az, hogy a Patkányoknak dolgozzam. Én szeretem a nagyobb rugalmasságot. Mint például most rugalmasan falatozom egy keveset.~


1578. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-01-19 21:47:33
 ÚJ
>Carsaadi Maeriries avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

* Mikor kiér a szántóra kicsit megáll, megszemléli a változásokat, parányit gyérebb, zöld helyett most már inkább a sárga és a barna dominál, de az illat itt is éppoly finom, mint bárhol, ahol a természet közel van.
A csuklyáját kicsit hátrébb húzza, hogy ne essen úgy arcába, kipihente magát, tehát már indul is tovább, éppolyan jókedvű fél lassú tempóval, ahogy eddig is, ajkáról halk dallam száll fel, ezüst színű haját a szemből jövő szél kapja szárnyra, hogy kiszabadítva a csuklya alól a világ szeme elé tárja. *


1577. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-01-19 19:10:50
 ÚJ
>Kharasshi D'Rake avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Kharasshi, Rilkäline//

*Kicsit megnyugszik, mikor a nőstényke sietségre hivatkozva kibújik az invitálás alól. De mikor meggondolja magát, ráadásul őt odarendeli a gazda mellé pakolni, míg ő maga bemenne, na erre már elkezd lüktetni egy ér Kharasshi halántékán. Csak úgy szikrázik a tekintete, mikor odalép a lányhoz. A legszívesebben a nyakára szorítva segítené le, de meg van kötve a keze.
Az ígéretre egy leheletnyit enyhül, de cseppet sem tetszik neki jobban az ötlet. Szeretne bízni a nősténykében, de ennyire még nem megy.*
- Úrnőm, tudja, hogy az úr meghagyta, hogy nem hagyhatom magára *fogadkozik, bár ez inkább hangzik kijelentésnek.*
- Gyüjön csak, ne tipródjék kend. Hagyja csak az uramra a pakolást. Úgyse engedné oda kigyemedet. Jobb szeret mindent csak a maga esze után intézni. Ha valaki ott sertepertél, attú csak főfut benne a méreg *mondja az asszonyság.
Kharasshi nagyot sóhajt, s elindul a két nőszemély nyomában a házikó felé. Belépve azonnal megcsapja az orrát a frissen sült cipók illata. De rég is volt, hogy utoljára ilyet evett.*
- Csak ketten laknak itt? *kérdi az asszonyságtól, ahogy körbenéz.*
- Csak mink vagyunk, miuta a lyányom férjhő ment. Néha a sógorék átgyünek, ha dolog van, néha meg mink megyünk, ha őnáluk kéri a szükség.
*Az asszonyság térül-fordul, hellyel kínálja a vendégeket az asztalnál, s már hozza is a cipót egy-egy fa tálkán meg a csupor mézet. Utána meg eltürülget gyorsan három mázas pohárkát és az asztalra teszi őket egy vesszővel fonott hasas butellával együtt. Tölt a borból mindhármójuknak s köszöntésre is emeli az italt.*
- Bőségre és egészségre! *mondja.*


1576. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-01-19 00:12:24
 ÚJ
>Rilkäline Mejnk'ha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 222
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Kharasshi, Rilkäline//

*Nem lát bele a férfi gondolataiba, s neki csak néhány apróság jutott az eszébe, amit jó volna beszerezni.*
~Lovat és szekeret? Néhány apróságért?~
*Figyeli a kibontakozó beszélgetést. Igyekszik kifejezéstelen arcot vágni, bár a szükséges tételeket úgy záporoztatja férfi, hogy majdnem felszökik Rilkäline szemöldöke. Ennyi mindenre nem gondolt. Nincs otthon abban, hogy mennyit eszik egy ló, vagy, hogy egy háztartást milyen mennyiségű alap élelmiszerrel lehet eltartani egy tél erejéig. Jó ideje nem törődött ilyesmivel. Végül megzabolázza a mennyiségek körül tekergő gondolatait, és jobban kezd figyelni a férfira. Az, hogy egyáltalán látja, hogy a száját rágja kínjában, csak azért lehetséges, mert a ló időközben önállósította magát, és egészen közel sétált hozzá. Valójában mulattatja a dolog, és hagyná is főni egy kicsit Kharasshit, ha nem féltené jobban a két kis paraszt népség életét.*
- Köszönöm a meghívást, de sietnék… *Mondja az invitáló asszonykának, némi kedvességet csempészve a hangjába, mint ha csak neki szólna a meghívás, s a férfi tényleg testőr volna, akárcsak egy kellék. Végül mégis meggondolja magát, ahogy elképzeli, hogy egyedül üldögél ezen a pimasz hátason, amíg a férfi a gazdával pakol. Ez viszont már nagyon nem tetszik neki.* bár, talán megkóstolnám azt a cipót, ha volna mellé egy kis méz. Addig Hor segít az urának a pakolásban. ~Úgyis túlteng benne az energia, legalább egy kicsit levezeti.~
- Úgy hamarabb végeznek, s hamarabb indulhatok útnak. *Folytatja a lány, miközben vet egy jelentőségteljes pillantást a férfira, s csak reménykedik, hogy Kharasshi nem veszti el türelmét hamarabb.*
- Gyüjjön csak, Kedveském, hogyne vón méz, hogyne vón *lelkesül az asszony. *Kerűjön bé *s már tárja is az ajtót, pedig a lány még le sem szállt a lóról.*
- Hor, segíts le, kérlek! *Szól Kharasshihoz csendesebben, de a tőle telhető legtöbb úrnői hangsúlyát a kérésbe csempészve, ha netalán mégiscsak hallaná a két házi, miközben kezét a férfi felé nyújtja. Lényegében azért kéri, hogy közelebbről suttoghassa mondandóját, miközben kékjeit a fakókba fúrja.* Pár perc az egész… jó leszek... de nem maradok a hátán. *Billenti fejét a ló felé, majd ha nem tartóztatja a férfi, akkor Rilkäline a ház felé indul, egyenesen az asszonyság után.*
- No, de gyüjjön az Úr is, ne kéressé magát, nagyon finom mézünk vón. Kóstolja csak meg... *Int az asszony Kharasshi felé.*




1575. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-01-18 20:32:06
 ÚJ
>Rolfeuss Kelardo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vadászlak//

*Egyébiránt úgy van vele, hogyha semmilyen "misztikumot" nem tud kideríteni az itteni fákról, tehát épp olyanok, mint másutt, akkor legalább kirándult egyet. Nem rossz néha elnézni a környező falvakba, bejárni a településeket és felmérést végezni.
Hallja, hogy valaki szól, de nem tudja, hogy neki. Körülnéz, de nem lát senkit, majd egy kicsit lejjebb vándorol tekintete és megpillantja a hófehér bőrű, aprócska alakot.*
~No, ez is barlanglakó. Láccik, mer nem sütötte meg a nap a testit. Vagy szellem vóna?!~
-Hogy én e? *mutat magára.* -Szerencséje vón, kisember! Én biza tudom, hogy merre visznek az utak, bezony! Ha amarra mégy e. *mutat a megfelelő irányba.* -Akkor ha haladol mindég arra, akkó előbb vagy utóbb, de inkább előbb, eléred az erdőnek a szélit. Ottan vón egy izé... tisztás, a közepibe meg vón egy virágos domb. Mongyuk az lehet, csak nyáron virágzik, höhö! Sűrű, smaragdzöld a fű. Ha oda elérsz, onnét mán el se tudod téveszteni! Osztán amúgy, minek néked a város, he? *kérdezősködik.* -Nem jó neked itten, a szabad levegőn meg a békés tájon? Vagy dógod vón, he?


1574. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-01-18 17:27:43
 ÚJ
>Szárnyatlan Ertatsnoy avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vadászlak//

*Mikor elindult az erődből azt hitte, hogy ez jó szórakozás lesz, bár már kezd rájönni, hogy tévedett.*
~Menj csak el a városba, biztosan élvezni fogod.~
*Először minden szép és jó volt, csak azt nem mondták, hogy az odavezető úton bizony el lehet tévedni. Beér egy kis faluba, ám az nem igazán úgy néz ki, mint Arthenior.
A nullum a vállán furcsán pislog előre, felméri az idegen tájat.
Még egy kör értelmetlen mászkálás után a tündér úgy dönt, hogy ennek nem sok értelme van. Okosabb lenne megkérdezni valakit, hogy merre van a város, mint össze-vissza mászkálni. Le is szólítja hát az első személyt, akit meglát.*
- Elnézést! Meg tudja mondani, hogy merre menjek, ha a városba akarok jutni?


1573. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-01-18 09:31:27
 ÚJ
>Rolfeuss Kelardo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vadászlak//

*Járt már az általa csak "Vadászosok-nak" nevezett falucskában, úgyhogy számára nem ismeretlen a vidék. Legutóbb a törpe és annak furcsa utazó barátai voltak a társai, most azonban egyedül jött, szerencsét próbálni.
Pajtás hátán érkezik meg a faluba, ami két dologból él: húsból, fából. Kellően felöltözött a paraszt, akinek oldaláról nem hiányozhat az ostor, illetve hátáról ezúttal az igencsak méretes fejsze, aminek a feje egy bőrtokba van csomagolva, hogy biztonságosan lehessen cipelni.
Igazából az a célja, hogy felmérje az itteni fákat, amiket Kalácsfalvára visznek eladni. Kíváncsi, hogy mitől olyan különlegesek az itteni fák, ami miatt megélnek belőle. Igaz, hogy nem sokan lakják a falut, de fájuk az rengeteg van, hála a jó környéknek.
Mikor beérkezik a térre, egy kicsit megáll és körülnéz.*
~Minden a régi. Úllátom nem kóricál itt az a magos, aki rettegésbe tartotta őköt.~


1572. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-01-17 20:08:30
 ÚJ
>Kharasshi D'Rake avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Kharasshi, Rilkäline//

*Forog a gyomra ettől a nyájaskodástól, de kénytelen rászánni magát, ha üzletet akar. Azt az egyet azért szerencsésnek tartja, hogy legalább a lány nem kotyog bele. Bizony-bizony, sokkal jobban örül egy hallgatag úrnőnek, aki rá bízza a dolgokat és a háttérben marad.*
- Szép nagy birtok ez. Ha esetleg akadna olyan hátas, amelyik nem csak kocsizik, de nyereg alatt is szolgál, annak kiváltképp örülnék. Egy éltesebb kanca esetleg. Ha volna ilyenje eladó, szerszámmal együtt, nem sajnálnánk a fizetséget érte. *Ha már lovat vesz, akkor már olyat, aminek máskor is hasznát veheti. Szekér nélkül nem tudnának elvinni ennyi mindent, az ő lovát meg kizárt, hogy be tudná fogni a szekér elé, szóval a vétel nagyjából elkerülhetetlen.*
- Há éppenséggel vón egy sárga. Kicsinyt hasas, de megyen nyereg alatt is *mondja az ember.*
- Megkaphassák hozzája az aranyos nyerget, amibe' megeskünni vitt az uram a városba *teszi hozzá az asszonyság. Kharasshi sejti, hogy biztos lenne egyszerűbb lószerszám is, de ezért több pénzt gombolhatnak le róluk.*
- Köszönjük, de egy ilyen családi ereklyét nem szívesen vinnénk el a háztól. Megteszi egy kevésbé patinás darab is *próbálja kihúzni magát a mélységi, de egyre inkább kényelmetlennek érzi ezt a szerepet magán.*
- Eriggy öreg, azé hozzad csak ide *noszogatja az urát* - meg vezesd ki azt a sárgát is!
*Kharasshi kínjában már a száját rágja, de még igyekszik valami mosolygásfélét a képén tartani.
A hátas is elunja eddigre a várakozást és szépen lassan elkezd a gazdája felé baktatni.*
- Vinnénk tíz zsák zabot, egy kis kukoricát, egy zsák lisztet, két zsák pityókát, hagymát egy mérő sót, almát, diót, ha akadna, némi füstölt szalonnát meg sonkát, savanyúságot, tojást, zsírt kenyeret *sorolja* - és talán két-három tyúkot is. És néhány butella bort, ha akad.
- Hát ehhő biz kőni fog az a szekér *mondja a gazdasszony.* - De gyüjenek bé egy kicsinyet. Harapós az idő idekint. Az embör maj főpakol kendteknek, s addig kapnak egy kis kóstolót a friss cipóbú s megkezdek egy butellát is a tavalyibó, ne vigyenek zsákbamacskát. De ha mán így mondom, macska nem kő? Épp most fialt...
- Nem, köszönjük, az van *vág közbe Kharasshi és nagyon töri a fejét, hogy mivel lehetne kibújni a beinvitálás alól.*


1571. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-01-17 13:45:56
 ÚJ
>Rilkäline Mejnk'ha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 222
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Kharasshi, Rilkäline//

*Hiába kérdez vissza, választ nem kap. Végül hagyja is a témát.
Mielőtt a szántókat elérnék, Kharasshi leszáll a lóról, átállítja a kengyelt, majd körbeigazgatja a lányt. Rilkäline hirtelen nem is érti, mi lelte, csak amikor tálalja a testőrös fedő történetet.*
- Rendben, Hor. Nem kell emlékeztetned. *Vet egy szigorú pillantást, majd megemeli az állát, ahogy kérte is tőle a férfi.* Így megfelel? *Vet egy lapos pillantást Kharasshira, bár sötét pilláinak rései közül, alig látszanak kékjei. Azért érezhető, hogy Rilkäline kezd kissé feszült lenni.
Minden tudását összeszedve ül a lovon, s azért annyi haszna legalább volt annak a kis gyakorlásnak, hogy nem úgy kapaszkodik, mint egy hullámverésbe keveredett hajó fedélzetén. A köpeny alatt amúgy nem sok látszik a külső szemlélőnek, viszont abban segít, hogy ne arra menjen el minden figyelme, hogy a lovon maradjon, hanem esetleg a színjáték rá eső felét is teljesíteni tudja.
A kis tanyán nem fogadják őket valami szívélyesen, s ezen Rilkäline meg sem lepődik. Ugyanakkor azon sem lepődik meg, hogy a férfinak fogytán a türelme.
~Amúgy sincs neki túl sok…~ A fancsali vicsorgásra kifejezéstelen arcot vág, ugyan azzal a felemelt állal, mint amit korábban felvett, szíve szerint csak közelebb léptetne a hátassal, ha úgy hinné, hogy el tudja indítani, de ezzel inkább nem próbálkozik meg.
Megkönnyebbülten látja, hogy a háziasszony kisiet, és rendre igazítja az urát, így talán meg is tudnak egyezni, remélhetőleg mihamarabb. Igyekszik nem belefolyni, amíg nem fontos, hadd intézze az önkéntes testőr, amit kell. Ő pedig jó úrnő lévén, egyelőre nem szól bele, csak ha valami nagyon nem tetszik.*



1570. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-01-17 09:45:35
 ÚJ
>Xalema Unamorel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

*Ruganyos, könnyű léptekkel haladva szeli át a vidéket. Az út első szakaszán igyekszik nem törődni a fáradtsággal, mert mi van, ha megneszelték, hogy lelép, de aztán, ahogy Arthenior elmarad mögötte, ha úgy hozza kedve, megáll. Ilyenkor keres valami alkalmas útszéli fát, bevackol a törzs rejtekébe, maga köré tekeri a szürke köpenyét és lábait kinyújtóztatva szundít egy kicsit. Ha ezzel megvolt, felkerekedik és megy tovább. A szembe jövő kereskedőkkel, utazókkal nem nagyon foglalkozik, csak köszön nekik, mert tudja magáról, ha két szónál többet beszélnek, már azon forog majd az esze, hogy mi lehet az erszényükben. Azt pedig, hogy követhető legyen, merre ment, most nem engedheti meg magának. Így hát magához képest rendkívül unalmasan telik az utazás.*


1569. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-01-16 12:03:26
 ÚJ
>Vaszív Utorkh [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Meronnan//

*Ugyanolyan némán ballag, mint a Király, még annyit se szól, mint a másik. Beleegyezően bólint, amikor a városiak dilettantizmusa a téma. Tényleg megrohadhatnak ott, ahol vannak. Nem tudja, hol rontották el, de az biztos, hogy ők mindent megtettek. Társa nézelődését nem tudja, mire vélni, aztán leesik neki, hogy valakit keres, akin kitöltheti a mérgét és akit Bölény elé citálhat. Megérti, az óriás elég hirtelen haragú, de a szürkebőrűnek nem árthat. Ő fórban van vele szemben. Ami nem mondható el Meronnanról.*
- Nem lesz gond. *Morogja maga elé. Ha a Király olyan volna, mint Nagyláb, akkor most bekasztlizták volna őket vagy, ami rosszabb, kiterítve hevernének a barakkok között. Ez így volt a legjobb. Még az a kis blöff is belefért tőle, pedig akkor tényleg azt hitte, hogy elszakad a katona cérnája. Mindegy már, irány ez erdő, ott majd kiokoskodják, hogyan tovább.*


1568. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-01-15 12:52:51
 ÚJ
>Kharasshi D'Rake avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Kharasshi, Rilkäline//

*Még jóval a szántóföldek előtt megállítja a lovát és leszáll a nyeregből.*
- Csússz előre *utasítja a lányt, ő pedig addig átállítja a kengyelt, hogy a nőstény kényelmesen elérje a csizmája talpával.*
- Ezt vedd fel *nyújtja neki prémes köpenyét és el is igazgatja szépen.* - A gyeplőt tartsd lazán. Egy kézzel. Így *igazgatja el a szárat a lány ujjai között.* - Állat fel! *Vet még egy pillantást az összképre, eltűr egy kósza tincset a lány füle mögé.*
- Testőr vagyok, te pedig az úrnőm. Nevezz Hor-nak, ha meg kell szólítanod és a saját nevedet se használd. A kettőnk dolgáról pedig egy szót se!
*Megrántja a szíjat, ami a hátán pihenő jókora kardot tartja. Nagyon reméli, hogy értik egymást a lánnyal és senkinek se kell, hogy baja essen.
Így is elég furcsa páros lesznek, de ha nem alacsonyítaná le magát ilyen szerepbe, szinte biztos, hogy azonnal gyanakvásba ütköznének.
Az út további részét a ló mellett gyalogolva teszi meg, míg nem találnak egy megfelelőnek tűnő tanyát.*
- Szép napot, bátyám! *köszönti a gazdát. Előre megy egy kicsit, míg megtudakolja, egyezkedhetnek-e.*
- Bátyád ám neked az a hátfájós nénkő! *mordul a dús bajuszú atyafi, aki szemmel láthatóan nem igazán kedveli a mélységieket. Kharasshi hátrapillant a nőstényre, bár inkább csak azért, hogy erőt vegyen a vonásaira kikéretőző vicsoron. Szerencsére mire visszafordul, egy kerekded asszonyság siet ki a házból, aki amúgy rendesen odacserdít az urának a modoráért. Nem is próbálja titkolni, hogy már a konyhaablakból kiszúrta a Kharasshi övén lógó tömött erszényt.*
- Mi kőne? *köp ki oldalvást az ember még mindig elég mogorván, de láthatólag elég rendesen kordában tartva a háta mögött kötényét morzsolgató, pirospozsgás asszonyság által.*
- Takarmányt vásárolnánk és egy kis háztájit a kamrába, ha akad eladó *mondja Kharasshi.* - Az úrnőm szereti maga intézni az ilyesmit. A kereskedőkben nem lehet megbízni.
*Megvonja a vállát, de inkább a kényszerű kötelesség, mint a meggyőződés jegyében. Ez van, az úri hóbortot ki kell szolgálni.*
- S ha az a szekér eladó volna egy lóval, el is vinnénk a holmit.


1567. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-01-15 01:03:48
 ÚJ
>Hamrein Glovmoor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Hazafelé//

*Hogy a hintó által felvert port kikerülhesse, a kordé mellé irányítja a lovat. Előkotorja a nyeregtáskából egyszerű kis pipáját. Még az egyik feljebbvalója faragta neki, miközben a halálra várakoztak azon a borzalmas helyen. Mert mondják, hogy a halál nem vár senkire, de őket igen csak megváratta ott. Hetekig, ha nem hónapokig. Ha nincs Soraya, ő is ott végezte volna a bitón. Ilyen és hasonló vidám emlékek közepette tömi meg és gyújt rá a pipájára és kezd pöfékelésbe a lovon. A hintóra sandít, de a behúzott függönyökön nem sok látnivaló akad.*
-Hé, Meks!
*Hajítja fel a kocsisnak a maradék kis pipadohányát. Nagy kincs ez manapság, nem kapni minden sarkon, így alighanem örülni fog neki. Nincs a gesztusnak célja, de az élet mindig visszaadja a hasonló cselekedeteket. Vagy nem.*


1566. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-01-14 13:00:45
 ÚJ
>Soraya Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 22

Játékstílus: Vakmerő

//Hazafelé//

*Meks egyébként sem a beszédes fajta, de Soraya jelenlétében még inkább visszafogja magát. Hidegrázást kap ettől a fellengzős némbertől, aki úgy jár-kel köztük, mintha valami istennőnek képzelné magát. Ezért nem szólítja meg a mögöttük haladó Hamreint.

A kabinban Soraya pipájának megtömésével múlatja az időt. Másik keveréket használ, mint a délelőtt folyamán, nincs most szüksége idegnyugtató szerre. Hisz bár Nestar felbukkanása miatt nem tudott beszámolni Kagannak pontos terveiről, Leandanának előállt már a farbával, ő pedig tulajdonképpen biztosította támogatásukról. Sok szempontból hasznos lehet a szövetség ezekkel a barbár népekkel. Elvégezhetik a piszkos munkát anélkül, hogy neki túlságosan be kéne mocskolnia a kezét. Hisz megvannak hozzá az eszközeik és nem is kell felmerülnie annak a ténynek, hogy talán idegenkezűség történt. De az is lehet, hogy maga Moonxylwery lesz segítségükre. Ha valóban bebizonyosodik róla, amit rebesgetnek, akkor még hőssé is válhat, aki kipurgálja őt a családból. Annyi lehetőség és terv, s most talán még az idő sem sürget, hisz nincs már ki fenyegetést jelenthet a hatalomátvétel kapcsán. Talán csak ez a minden lében kanál ifjonc, aki szintén most talált hazaérkezni. Bár magasröptű szavaiból, mintha kihallható lett volna néhány kétely a matróna megbízhatóságával kapcsolatban. Mindenképp beszélnie kell majd vele erről, valami egészen semleges helyen.

Míg tovább szövi terveit gondolatban végez is a pipatöméssel, így rá is gyújt. Sűrű füst gomolyog elő ajkai közül, fűszeres illattal töltve meg az utasteret. Most újra kitekint az ablakon, de csak az egymásba fonódó szántóföldeket látja. Nagyjából fél úton lehetnek, de valószínűleg még sötétedés előtt a városba érhetnek. Remélhetőleg a fiatal nőstény is gond nélkül megérkezett már és nem bontotta le a kúriát vagy hovatovább az egész várost. Kielégíthetetlen tudásszomja ugyanis okozott már galibát, még akkor is mikor felügyelet mellett próbálta azt jóllakatni. Bár ezúttal Mordi mama ügyel rá, ha már a kúriában van, a gondolat pedig akaratlanul is mosolyt rajzol Soraya arcára. Valószínűleg Nyamieriára is pont olyan hatással van az öreg szakácsné, amilyennel Sorayára volt. Sokkoló.*


1565. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-01-14 00:42:06
 ÚJ
>Yrilo Nysmorla avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

*Hangos puffanással zuhan a porba, pont az az oldalára esik, a vállát jól beveri, de a feje is kap egy kisebb ütést az anyaföld ölelő karjaitól.*
- Ne harapd meg a kezet, amely enni ad, kölyök *üvölti neki dühösen az öreg, aki eddig elhozta a szekerén, és aki nemrég egy vaskos pofonnal letessékelte róla.*
- Nem haraptam én meg semmit *válaszol Rilo némi daccal a hangjában, ami elég ványadtra sikerül. Talán ha nem fájna mindene, akkor jobban meg tudna sértődne, de most azzal van elfoglalva, hogy ne haljon meg.*
- El akartad lopni az erszényemet!
- Mos' itt akarsz hagyni megpusztulni? Há'csak egy kislány vagyok, legyen már szíved... Hogy alszol majd ezzel, he?
- Te talán nem tudtál volna aludni a tudattal, hogy ellopod valaki erszényét, aki elhozott eddig?
- Mos' ne tereljük, én kérdeztem előbb...
*A férfi nem vesződik tovább a helyzettel, egyszerűen csak kiadja a parancsot a lovaknak, és meglepő módon azok sem szánják meg a lányt - elindulnak.*
- Jó'van, menjél csak! Majd meséljed el otthon a fiadnak, hogy itt hagytál megdögleni egy sérült lányt! Biztos büszke lesz! Suttyó!
*Nem is a távolodó szekérnek címezi szavait, hiszen a lovak patájának szolid dobogása a földön elnyomja a lány vérszegény nyöszörgését, inkább csak úgy a világnak. Kiereszti a mérgét. Megpróbálta meglopni azt az embert, ez tény, de nem érzi nagy dolognak, tekintve, hogy nem is sikerült. Véleménye szerint elég volna akkor bosszankodnia, ha otthon észreveszi, hogy mellesleg eltűnt az erszénye, de így... Mindenki gazdagabb lehetett volna egy hasznos tapasztalattal, ehelyett ő inkább verekszik. Szégyenletes. Mindenesetre a környezet tetszik neki, nem olyannak tűnik, ahol napi rendszerességgel halnának éhen a népek. Ennek örömére össze is kaparja magát a porból, és bár a válla továbbra is fáj, meg hát az arca, ahová a pofont kapta, de járni attól még tud. Most már kezdi érteni, mire üvöltözik mindig, hogy "Csak a fejét, hogy meg ne sántuljon". Tényleg elég figyelmes dolog a másik fejét ütni a lába helyett.*


1564. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-01-13 19:23:21
 ÚJ
>Moglur Grukmalog [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//

*Nem jó vadászterület. Várakozásai ellenére falvakat lát a távolban, azokat pedig jobb elkerülni. Semmi kedve préda elejtés közben vasvillás parasztokkal hadakozni, inkább átkel a földeken, hátha talál egy tanyát vagy egy magányos földművest. Bujkálása közben maga elé veszi zsákját, hogy felmérje a tartalékait. Csupán egyetlen alsókar és egy szép combocska maradt. Morranva töri le a karról a kezet, hogy unalmában legyen mit rágcsálnia.
Ropognak az ujjak, törnek az apró csontocskák szájában. Szép komótosan szopogatja le a csontokról a húst, hogy tovább tartson, ugyanis nincs több. A kéz egy jó tulajdonsága, hogy nem szükséges megsütnie, így is élvezhető. Hamar átszeli a dimbes-dombos vidéket, hogy belevethesse magát az újabb erdőbe.*


1563. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-01-13 18:52:07
 ÚJ
>Rolfeuss Kelardo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Rolf-lak//

-Aha. *bólogat.* -No nem azé, mer nekem osztán mindegy.
~Mágusok? Azok a bolond hadonászók? Cöh.~
*Fehér ruhásokat itt nem lel Parden, de még csak olyan szegletet sem a kunyhóban, ami fehér lenne.
Rolf amolyan jó házigazda módjára szépen odalöki Parden elé a kenyeret, kanyarít a madzagon csüngő szalonnából egy darabot, meg ad neki két tojást is, nyersen. Önt neki egy bögre tejet, hagy igyon a szerencsétlen pára.*
-Itt élek. Állatokat tartok. Minden van, ami nékem kő! *mosolyog elégedetten, mert ő tényleg maximálisan megelégedett a jelenlegi helyzetével.* -Az étel mevvan, az ital mevvan. Nem éhezek, nem szomjazok. Az állataim egészségesek, mint a makk és nyőnek, akara gomba! Höhö! No persze. *önt ki magának is közben egy pohár tejet.* -Mindez nem vón teljesen az enyimé. A Vashegyesktű kaptam, hogy hasznájjam. Há, én meg használom is! Cserébe fizetek nékik adót, de nem kérnek sokat, mé marad nékem is. Meg néha kapnak húst, vagy ami kő. Én mondom koma. *kortyol egy nagyot a tejből.* -Jó üzlet vón ez. Te viszont nem vóná idevaló. Nem olyan a fizimiskád. Beszélj, koma, honnét vagyol és merre tartol? Van családod, munkád, vagy egy hajlék, hogy ne a szabad ég alatt hájjá az ordasok között?


1562. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-01-13 15:02:28
 ÚJ
>Ailease Parden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

//Tharg Birtokok//
//Rolf-lak//

- Azok, azok! * Bólogat a kérdésre, de aztán több lehetőséget is felsorol a férfi, úgyhogy pontosítania kell. Ekkor döbben csak rá igazán, hogy bár a fehér ruhásokról sokat tud, azt mégsem tudja, hogy kik ők. *
- Ööö... Azok ilyen... Hehe... ~ Ez is biztos fehér ruhás, azért érdekli őt ennyire! ~ Gonosz mágusok. * Zárja rövidre.
Ennél azért többet is mondhatna róluk. Elmesélhetné, hogy milyen aljas módszerekkel akarták őket megölni vagy, hogy amikor elrabolták őket, akkor milyen nagy szerencse kellett ahhoz, hogy elmeneküljön. De ezeket most hanyagolja, mivel csöppet sem bízik a nagy és erős emberekben. Főleg nem ilyen rövid ismertség után. *
- Hallom. * Bólint a minden bizonnyal költői kérdésre, aztán ő is nyugtázza a másik nevét. *
- Rolf Vónék. ~ Furcsa egy név. Biztos ilyen nevük van a fehér ruhásoknak is. ~ * Végül Rolf kisvártatva elindul a kunyhóba, Parden pedig óvatosan követi. Még egyszer körbenéz a ház tövében is, hátha éppen ott bujkálnak a fehér ruhások. Mindazonáltal valószínűleg nem leli meg, akit (vagy inkább akiket) keres, úgyhogy félve belép az ajtón. *
- Jó. * Konstatálja egyszerűen, hogy ez bizony tényleg szerény hajlék. Persze még így is nagyobb lakóhelye van az embernek, mint korábban Pardennek a kaszárnyában és még mindig melegebb ez a viskó, mint a sziklaszirtek repedései. Egyszóval neki tökéletesen megfelel - főleg, hogy tervei szerint viszonylag rövid időt fog itt tölteni.
A felszólításnak hamar eleget tesz és leveti magát egy székre. Remek érzés pihenni egyet a hosszú út után, ugyanakkor nem engedheti el magát, mert bármikor előugorhat az ellenség. *
- Jó. Add ide akkor! * Válaszol határozottan, nem konkretizálva, hogy mit szeretne. Jó lesz neki az, amit kap (vagy nem, de ráér majd akkor reklamálni). *
- És ööö... Hehe... Rolf Vónék, te mit csinálsz itt folyton? Hehe... Mi van itt? * Érdeklődik a házigazdától, hogy ha már tudnak beszélni, akkor mondjanak is valamit. *


1561. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-01-13 12:30:15
 ÚJ
>Khan, a Félszemű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//A múlt nyomában//

*Ennél valóságosabbnak már csak úgy érezhetné magát a helyzetben, ha ténylegesen is visszatekerték volna az időt húsz évvel és nem tudná bizton, hogy ez az őt valaha ért legmélyebb és élethűbb vízió. Még a Hollóval töltött álomképek sem voltak soha ennyire megragadhatóak és tiszták: amikor a kezébe vesz egy csorbult élű pengét az egyik fegyverállványról, amikor az emberek verejtékének és a szélben ülő vér fémes szagának elegyét érzi, mind igaznak hat. Mégis óvakodik attól, nehogy nagyobb teret kapjon emlékei otthonában ez az egy fejezet, mert tisztában van vele, hogy az elméje pusztán olyan dolgokból építkezik, amiket ezerszám tapasztalt már, ezért bármilyen élethelyzetben fel tudná idézni. Ugyanakkor csalhatóságáról is megbizonyosodhat ugyanebben a szituációban. Amikor elfogadta Slin "ajánlatát" és jelenléte megszilárdult ebben a dimenzióban, úgy hitte, hogy minden elem a helyére került és amit a Vörös-Slin állít, az minden részletében igaz is. Ideát történt ébredése során most először mér komolyabb pofont a ráismerés, hogy hiába a végletekig hű hangok, gondolatok és érzések, pusztába kiáltott ekhó a Félszemű körül minden. Díszletei egy olyan relikviateremnek, aminek már nem minden darabjára emlékszik ugyanúgy és ezzel szembesül is, amikor az egyik alkóvban heverő sérült férfi arcára tekint. Pontosabban oda, ahol annak lennie kellene. Homályos, a kiismerhetetlenségig zilált kontúrok pillantanak vissza rá, mintha egy olyan festményt bámulna, amelynél a piktor ráunt az aprólékos munkára vagy épp elveszítette türelmét és ecsetjével ideges vonásokkal tönkretette művének egyik legfontosabb elemét. Khan hasonlót tapasztal a férfi hangjával is: amikor állapota felől kérdezi, csak zúgást hall, mint amikor gyermekként kagylót tapasztott a füléhez, hogy elhitesse magával, a tengerek szavát hallja.
Slinhez fordul, de nem tűnik meglepettnek vagy tanácstalannak.*
- Ha megtennéd, hogy átadod a köszönetemet annak, aki ennek *elnagyolt mozdulattal körbeint* újraélését lehetővé tette nekem, mondd meg neki azt is, hogy külön hálás vagyok, amiért felhívta a figyelmem arra, hogy... felejtek. *Gyanítja, hogy a katona nevére akkor sem emlékezne már, ha tisztán maga előtt látná most az arcát. Mindenesetre bátorítólag megveregeti a vállát, ahogy ellépnek mellette. Nem tudja, tehet-e ennél többet a megboldogult lelki üdvéért, vagy hogy számít-e voltaképp bármit is (saját lelke békéjének helyreállításán túl) azoknak, akikkel most újra közösen készül fegyvert ragadni. Slin, mintha csak kitalálná gondolatait, éppen erre ad feleletet.*
- Miért épp most? Mindennek már húsz éve. Azóta sok urat és sok akaratot szolgáltam már újra. Mérhetetlen mennyiségű szeszt vettem és loptam. Asszonyom van, akinél szeszélyes-összeszedetlenebb embert keveset volt lehetőségem megismerni, de mellette nyugalmat találtam. Nem akarok többé semmilyen hadúr vagy a ranglétrán gyorsan felkapaszkodni akaró lordok kardja lenni. Nincs olyan ügy a világban, amiért harcolni akarnék... a sajátomon kívül. *Még magát is meglepi azzal, hogy a keserűen és kiégetten hangzó szavak ellenére milyen stabil marad érzelmileg, nem kevésbé azon, hogy még csak nem is önhitegetés az elhangzottaknak legalább a fele. Meglehetősen régóta tekint úgy a múltjában fogant démonokra, hogy azokat sem legyőzni, sem lerázni nem tudja és amióta széltében és hosszábban is bejárta a világot, abban is egészen biztos, hogy ez nem csak egy őt sújtó átok. Az emberi természet velejárója. Vannak dolgok, amiket nem lehet (s talán nem is kell) maga mögé utasítania.
De ha már itt van...*
- A Sólyomnak akkoriban lett volna szüksége rám, de elfordultam tőle és majd két évig a híremet se hallottátok. A Kompániát, amit régen az Ő álmának tüze töltött el reménnyel, ugyanaz mérgezte meg és azok, akik vele maradtak, végül mind... *Felsóhajt. Húsos párakígyót ereszt útjára ezzel, amivel hiábavaló gondolatok egész sorát is leveti magáról. Elég az egy helyben toporgásról: a Vörös-Slin, Khan és az apátságban összegyűltek is mind tudják, minek kell következnie.
És az ismert végzet megint el is jön értük, kérlelés nélkül. Az égből nem lávaköves ballisztalövedékek süvítenek alá, hanem kőálmukból megébresztett szörnymonstrumok. Az acélnál is keményebb karmok a tornyokba és mellvédre küldött őrszemekből sokakat elragadnak, mire a támadást jelző kürtök felharsannak.*
- El kell mennünk hozzá. Tudod mi történik, ha itt maradunk. *Akkoriban nem mert és nem tudott szembenézni a Sólyommal: a zsoldosok maroknyi csapatának pusztulását jelentette gyávaságból meghozott döntése.* Velem tartasz?

- No lássa, ebben csak igaza van. *Félretolja kucsmaszerű fejfedőjét, hogy megvakarja feje búbját, de a szemek kaján csillogása már azelőtt árulóivá válnak: fel volt készülve a nő ellenkezésére.* De ahogy így elnézem, nincstelen senkik, akiket az én asszonykám szíve melegsége miatt befogadott, anélkül, hogy az egyetlen embert megkérdezte volna, akinek a szava számíthatott vón. Mit is tehettem hát, ha kenduram már sokadik napja nyomta az ágyat, mikó' én meggyüttem a vásárból?
*Bármennyire alávaló fegyvernemet választott is "harcához" a gazda, a környékről kiugrott Dynnek még lehetnek fogalmai arról, hogy a várostól távolabb eső földeken milyen szabályok és normák diktálják a mindennapi életet, s hogy meddig is terjedhet egy nő beleszólása az olyan ügyekbe, ami urának tulajdonát illeti.
Az ágy nyikorogva enyhül meg, ahogy a férfi feláll. Dyn szavai, még ha nem is érnek teljesen célt, azért meghátrálásra késztetik őt - még ha időlegesen is. Afelől ugyanis nem rest biztosítani a lányt, hogy nem ez volt az első és utolsó ilyen jellegű privát beszélgetésük. Talán nem ő rendelkezik ennek a fertálynak a legélesebb elméjével, de a Vörös viselkedése bőven rásegít arra, hogy megértse, mivel tarthatja kordában veszélyesebb énjét. A féltés-törődéssel érintett, öntudatlanul heverő férfi érintése mindenben kárpótolja a gazdát és szóváltásuk végére már fegyvertényként könyveli el, hogy amikor az alkalom felkínálja magát, a Vörös ellen fordíthassa gyengeségét.*
- Adjanak nyugodalmas jó éjtet magának és szerelmetes urának az istenek. *Még kalpagját is megemeli, amikor kihátrál a szobából, számos kérdéssel és egy bő adag bizonytalansággal hagyva magára Dynt.
Ahhoz persze nem volt elég esze, hogy sokat várjon, a rákövetkező napon ugyanis megint Khan ágya mellett találja őt a Vörös, amikor épp csak ellép néhány percre, hogy dolga után nézzen. Az előző esethez képest annyiban talál csak változatosságot, hogy a gazda ezúttal alaposan felöntött a garatra és a szobába visszaérve az a kép fogadja, ahogy a férfi a Félszemű felett, kést szorítva áll. Halk, morgásba fúló motyogások és csuklások között azért a lány tudtára adja azt is, hogy észlelte megjelenését.*
- Ne'egmontam, hougy... elvezzzem ami ghell? *Véreres és fátyolos szemeket mereszt Dynre, mögötte gyorsat és félénket nyikordul az ajtó, majd apró lábak kezdenek topogni, ahogy Cyrilla elszalad. Ő már tudja, hogy mit kell tennie, ha vihar közeleg.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4158-4177