Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Erdőszéli tisztás (új)
Arthenior közelében (új)
SzántóföldekTharg birtokok (új)
Füves puszta (új)
Kikötői erdőség (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 200 (3981. - 4000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

4000. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-02-08 15:26:55
 ÚJ
>Kagaenae Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//Új utakon//

*Úgy érzi, hogy egy hatalmas kő - sőt szikla - gördül le a szívéről abban a pillanatban, hogy átlépik thargföld határát. Még egy megkönnyebbült sóhaj is kiszalad a száján. De nem néz vissza. Gondolataiba mélyedve léptet, néha könnyű ügetésre vált, túlhajszolni nem akarja sem a kancát, sem önmagát, de egy hatnyi heverészés után jól esik a mozgás. Nagyjából azóta feszült volt itt, hogy először betette a lábát. De ez a feszültség most egyszerre elreppen.*
- Hogy tessék?
*Mintha lassan érne el hozzá Cha'yss hangja, pedig thargföldön kívül is ugyanolyan gyorsan terjed a hang, csak annyira elmélyült a saját gondolataiban, hogy tudatáig lassabban jutnak el a szavak. Elmosolyodik.*
- Nagyszerű lenne.
*Eleve nem akart semmi nagyszabásút - és ezt nem is titkolta -, viszont Cha'yss meg igen, úgyhogy kész volt kiegyezni valami közepes méretűben. Persze talán valami szép ruhát felhúzott volna, meg az is jó lett volna, ha Cha'yss kicsit megnyírja a elbarbárosodó szőrt az arcán, de ezek valójában lényegtelen dolgok. Mások valószínűleg megelégednének azzal, hogy a dolgok az ő szájízük szerint alakulnak, de Aenaeben mindig ott a kétely és a megfelelni-akarás. Vajon Cha'yss valóban ezt akarja?
Észrevétlen mozdulattal irányítja a kancát olyan közel Cha'ysshoz és a lovához, hogy végigsimíthasson a férfi karján.*
- Tényleg békésebb.
*Halkan beszél, igazából közben azon mereng, hogy ha Cha'yss olyan esküvőt akart, mint Wegtorenben szokás, ami legalább egy hatig tart és csak akkor számít jól sikerültnek, ha legalább egy halálos kimenetelű párbajra sor kerül, akkor miért mondana le róla mégis, ha végül egészen kompromisszumos megoldásra jutottak? Ha most ezt is akarja, akkor nem bánja-e meg később, hogy csak ketten voltak?*



3999. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-02-08 12:48:20
 ÚJ
>Cha'yss Cano Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//Új utakon//

*Abban szavak nélkül is megegyeznek, hogy Habrertus a megszokottnál is furcsábban viselkedett egész idő alatt és ezt nem lehet holmi emésztési zavarokkal magyarázni. Ám mindegy is, mert indulni készülnek és minden kész is arra, hogy új útra lépjenek és maguk mögött hagyják a régi gondokat. A gyűrű átadásra kerül, elbúcsúznak, végül pedig jót derülnek mindketten a kancellár viselkedésén. Az irgic rég nem nevetett már ilyen jót semmin és láthatóan Aenae is remekül szórakozik.*
- Nem tudom, miért hitte, de ha folytatta volna a zokogást, lehet, megteszem. *Válaszol nevetve. Várnak még kicsit, úgyis összeszedi az élelmet a konyháról, elbúcsúznak Lloslietől és Cyaqitől, majd az istálló előtt felszállnak lovaikra.*
- Indulás. *Mosolyog még a lányra, majd kilovagolnak Varangyvár udvaráról, észak felé.

Nem siet, hisz nincs is miért. Komótos tempóban haladhatnak az úton a szántóföldek között. Az idő kellemes, ugyan csípős hideg, de a nap süt, az ég tiszta és kék, csak pár felhő töri meg a láthatárt.
Az igric jól érzi magát, mintha megkönnyebbült volna, hogy elhagyhatta végre a thargok földjét és valahol hiszi is, hogy minden gond akkor kezdődött, amikor megérkezett a vidékre.
A távolban az egyik szántóföldi falu sziluettjét rajzolja ki a fény, a házaktól nem messze egy apró kápolna alakjával.*
- Mit szólnál hozzá, ha most azonnal egybekelnénk? Csak te meg én. *Fordul pillantása a kalap karimája alatt Aenae felé.*
- Nem tudom, ilyen szertartást szeretnél-e, de talán békésebb lenne csak kettesben és az új életünket már mint házasok kezdhetnénk meg. *Mondja el saját érzéseit. Amikor még az udvarházban beszélt a kisebb esküvő ötletéről, Aenae csak bólintott, talán most már el is tudja mondani saját érzéseit.*


3998. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-02-08 09:02:09
 ÚJ
>Myriilana Gillynndar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Nettie//

- Igazán megértheted. Majdnem lelőttél. Te nem ezt tetted volna fordított helyzetben?
* Inkább először felfegyverkezik és aztán kérdez. *
- A köpenyem...?
* Ráncolja a homlokát egy pillanatra. Aztán leesik neki. *
- Oh, hogy ez! * Félrehajtja a köpenyének egyik oldalát, kicsit meglengetve. * Kard. Egyszerű, sima kard. Most legalább már ezt is tudod.
* Nem látja semmi hátrányát, hogy felfedje a másik fegyverét is, most már nem valószínű hogy ki akarnák belezni egymást. *
~ Ha ettől megnyugszik a lelke. ~
* Myriinek azt tanították, hogy mindig számítson plusz fegyverekre, akár látja őket, akár nem. Ha a legrosszabbra gondol, nem nagyon érheti meglepetés. *
- Ahol találkoztunk, attól nem messze van a kunyhóm. Egy apró leágazás az Ösvénytől. Akár egy vadcsapás.
* Megrántja a vállát menet közben. *
- Semmi nagy dologra nem kell gondolni. Nekem éppen megteszi.
* Kész csoda, hogy eddig nem futottak össze, főleg ha a másik lány is gyakran vadászik az erdőségben. Myrii megbarátkozott már néhány erdőkerülővel, favágóval, vagy hasonlóval, néhánynak a nevét is tudja. De őt még csak messziről sem látta. *
~ Talán a sors úgy intézte, ogy még véletlenül se fussunk össze, nehogy megöljük egymást. ~
* Erre a gondolatra felderül az arca. *
~ Szóval ő is egyedül. ~
* Megkérdezné, hogy boldogul. Van-e mit ennie, van-e téli tüzelője, orvossága. Ha. Ha nem azok lennének, akik és amilyenek. *
- Köszönöm.
* Őszinte meglepődés csendül az ő hangjában is. *
~ Na, valamerre haladunk. ~
- Nem vagyunk barátok, de te is szolíts csak nyugodtan Myriinek.
* Vigyorog, most már tényleg vigyorog. Úgy tűnik, egy csónakban eveznek, és mindkettejüknek remekül megy a kapcsolatteremtés másokkal. Bár nem ajánlotta fel, hogy szólítsa Nettie-nek, azért ő így fog gondolni rá. Valamivel rövidebb, mint a Nettienaya. Már ha egyáltalán rá tudja venni magát, hogy kimondja. Valahogy mindig nehezen ment neki, hogy mások nevét használja.
Kíváncsian körbenézegetek a takaros kis portán. Megfigyel minden apró részletet, a házikót, az istállót és végül a lovat. *
~ Kell egy ló. ~
* Határozza el ismét magát, és szívébe belesajdul egy pillanatra magány érzése, amikor a hátas üdvözli a gazdáját. *
~ Neki legalább van kihez szólnia. ~
- Valóban, nekem is úgy tűnik.
* Mosolyodik el és közelebb lép, hogy megszagolhassa a kezét a lovacska. Utána már bátrabban simít végig a pofáján. Szakértő szemmel vizslatja végig. *
- Csinos jószág. És erős. Nincs gondom a nyereggel.
* Amikor kicsi volt, el sem bírta, így ha lovagolni akart, meg kellett oldania anélkül is.
Gyorsan elkészülnek, Nettie már a nyeregbe is száll. Felvonja a szemöldökét és bizalmatlanul bámul egy pillanatra a kinyújtott kézre. *
~ Most nagyon meg tudna viccelni. ~
* Odaadja a kosarat és nekifut egy kissé, majd felszökken a ló hátára. Óvatosan átfogja a másik derekát, elrendezve a kosarát. *
- Felőlem mehetünk.
* Előrepillant Nettie válla felett és nem kerüli el a tekintetét a sebhely sem. *
~ Talán mégsem városi királykisasszonyka. ~
- Miniortól kívül eső terület, egy tanya. Könnyű megismerni, nagy fenyők vannak az udvarán.


3997. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-02-07 20:47:53
 ÚJ
>Nettienaya Syllia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Myrii//

*Nos, messze vannak még attól, hogy bővebb perceken keresztül zökkenőmentes legyen a hangulat kettejük között. Ezzel Nettie is tisztában van, de egyelőre nem zavartatja magát. A kezdeti idegessége, hogy a leány elterelte a figyelmét az ebédjének szánt vadról, már rég elpárolgott volna, ha a másik nem olyan... nos, amilyen. Így viszont csak oda-vissza gerjesztik egymás haragját, és valószínűleg mindkettejük részéről komoly erőfeszítéseket fog igényelni a békülés.*
- Szeretnék hinni neked, de ahhoz kicsit sokáig szemeztem a nyilad hegyével. *vonja meg a vállát mosolyogva (igen, mosolyogva) egy újabb hátrapillantás alkalmával* - És ami azt illeti, még nem tudom, mi rejtőzik a köpenyed alatt.
*Tekintetével a lány derékvonala tájékára szúr, hogy egyértelműsítse neki is, mire gondol. A másik nadrágjára is lehet akasztva még bármilyen egyéb gyilkolásra alkalmas eszköz. Tehát nem kockáztat.
A kioktató válaszra megadóan felemeli a kezeit.*
- Jó-jó, rémlik valami. És hol van pontosan az az itt? Még a végén kiderül, hogy szomszédok vagyunk.
*Az istenek, a mindenség, vagy akár az Ősök mentsenek tőle. Még a gondolatba is beleborzong, de gyorsan összeszedi magát, hogy kellően oda tudjon figyelni a folyón való átkelésre. A túloldalon a másik felé fordulva nézi végig, ahogy amaz is játszi könnyedséggel ugrál szikláról sziklára, még csak meg se remegve.*
~Ügyes. Legalább nem kell kölcsönadnom neki a ruháimat.~
*Nyugtázza magában az örömhírt, majd tovább indul a kis viskó felé. A társaságát firtató kérdésre egy pillanatra megtorpan, és csak kis szünet után válaszol.*
- Igen. Illetve nem teljesen. A lovammal.
*Ennyi minden vagyona, de ezt legalább becsületes munkával kereste meg. Amikor az árvaház leégett, nem volt maradása a Kikötőben, hajléktalanként és szegényként érkezett a vidékre. Mindennapi kenyerét szolgálói munkákkal kereste, így az állandó elfoglaltságnak köszönhetően barátokra se nagyon tett szert. Ennek megfelelően, mikor a másik lány a neve felől érdeklődik, és elárulja a sajátját, őszinte meglepettséggel fordul felé.*
- Hm. Khm. *kis torokköszörülés* - Szép neved van. Az enyém Nettienaya Syllia. A barátaimnak csak Nettie... ha volnának barátaim.
*Egykoron voltak. Az árvaháziak. Ők Nettienek szólították, bár igazából fogalma sincs, tényleg az-e a neve. Erről csak a nyakában lógó kis medál árulkodik. A családnevét pedig végképp nem tudja, a Syllia-t csak ő találta ki sok-sok évvel ezelőtt.
Közben meg is érkeznek a házához. Az apró kertecske állig érő kapuját egyszerű mozdulattal nyitja ki, és ha Myrii is beljebb tessékelte magát, akkor be is csukja maguk mögött, majd azonnal az istálló felé veszi az útját. A kis melléképületben a szénatenger közepén egy fiatal, barna kanca álldogál, s mikor meglátja gazdáját közeledni, jókedvűen nyerít egyet. Ettől Netti is végre szívbőljövően mosolyodik el. Ha valakiben, hát kedves kis hátasában még sosem csalódott.*
- Szia Fajal! Jó hamar hazaértem, látod?
*Simít végig az állat orrán, majd a nyakát is végiglapogatja. Csak ezután fordul újra Myrii felé.*
- Myrii, ez itt Fajal. Kétségeid eloszolhatnak, létezik.
*Kivételesen nem gúnyosan, inkább viccelődve hangzanak a szavak, szinte kedve lenne nyelvet nyújtani a másik felé. Persze nem teszi. Ennyire még nem szabadult fel, bár határozottan jobb a kedve, mint fél órával ezelőtt.*
- Dupla nyergem sajnos nincs, úgyhogy remélem, szereted szőrén is megülni a lovakat.
*Mondja a lánynak, miközben időt hagyva neki, hogy ismerkedjen az állattal, egy pokrócot vesz elő az istálló oldalában álló kis tárolóból, és még ugyanabban a körben leveszi magáról az íjat és a tegezt, hogy azokat pedig a falra akassza. Az összehajtogatott szövetet átveti Fajal hátán, hogy azért mégse teljesen csupaszon kelljen megülni a hátast, ennél többet viszont nem tud tenni az ügyek érdekében. Elvégre természetes módon ő is a másikkal tart.
A lónak belesuttog a fülébe.*
- Elviszel engem, és a barátomat a szomszéd faluba?
*Nehezen ejti ki a barát szót, de mégse mondhatja az állatnak, hogy "ezt az idegent"... Fajal prüszköl egyet, de föl-le járatja hatalmas fejét, amiből Nettie arra következtet, hogy nem fog ellenkezni. Egy kantárt azért elővesz még a tárolóból, és a megfelelő helyre akasztja Fajalon, mielőtt a ló melletti korlátok segítségével felküzdené magát az állat hátára. Kicsit előrébb csúszik, hogy a háta mögött Myriinek is legyen helye, elhúzza köpenyét is az útból, majd a lányra néz.*
- Gyere, segítek. *kinyújtja a kezét a másik felé* - Most tényleg neked. *böki még oda a végére.
Ha Myrii elfogadja a felajánlott segítséget, akkor felhúzza őt is Fajal hátára, maga mögé. Ha meg kell előbb fognia a kis kosárkát, abban is segít.*
- Kapaszkodj belém.
*Jobb híján a derekát tudja felajánlani a másiknak mint kapaszkodót, amivel nincs teljesen kibékülve, mivel tőre is ott lóg, de most kivételesen mer bízni benne, hogy Myrii nem fogja útközben elvenni a kis fegyvert, hogy elvágja a torkát... Azért a gondolatra nyel egyet.*
- Akkor menjünk. Fajal, indulás!
*Adja ki a vezényszót a lónak, aki erre el is indul. A kapuhoz érve kissé lehajol, hogy kinyissa azt, majd ugyanezt a mozdulatot megismétli a túloldalon, hogy visszacsukja. Felegyenesedve még egyszer hátranéz Myriire, hogy megbizonyosodjon róla, minden rendben van-e vele, majd előre fordul, fonatát pedig előre húzza a vállára, hogy a másikat ne zavarja utazás közben. Ezzel a mozdulattal önkéntelenül is felfedi a tarkóján húzódó forradást a leány előtt, ám ebbe nem gondol bele.*
- Majd mondd, hogy merre menjünk. Miniorig tudom az utat, de ott szükségem lesz az irányításodra.
*Szól hátra, miközben újfent indulásra ösztökéli Fajalt.*


3996. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-02-07 09:18:27
 ÚJ
>Myriilana Gillynndar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

// Nettie //

* Myrii fizikai képességeit csak az erdei életmódja és a magányoskodása edzette, semmi más. A fivérei társultak a thargokhoz még az elmúlt esztendőben, de csak azzal a tudattal hagyták itt fogadott húgukat, hogy az képes teljes mértékben ellátni magát.
Úgy tűnik, továbbra is döcögősen halad a kapcsolatuk. Mikor már épp látná a kiutat, valami normális irányába, biztos hogy történik valami, ami visszarántja a haladást a gúnyos pillantások szintjére. Talán ha Myrii nem sietne ennyire, még az is megfordulna a fejében, hogy szórakoztatja a piszkálódásuk. *
~ Komolytalan. ~
* Biccent egyet magában és nem méltatja válaszra a másik lányt, csak büszkén kihúzza magát és felemeli a fejét. Épp annyira, hogy orra ne essen a bozótosban. Nem számít, hogy előtte halad és nem lát mindebből semmit sem. Néha menetközben összetalálkozik a tekintetük. Felvonja a szemöldökét. *
- Nem foglak bántani. Ne aggódj.
* Elfojt egy mosolyt. Az más kérdés, hogy fordított helyzetben valószínűleg ő is ezt csinálná.
Eléggé képben van a környéken ahhoz, hogy lássa merre vezeti őket a lány. Figyel is, nehogy tévútra csalja. *
- Tisztában vagyok vele. Mint említettem, itt élek.
* Nehezen, de megállja a szemforgatást. Kettejük közül a másik néz ki városi kisasszonykának, hát csak ne aggódjon őérte. Ügyesen átlépked a sziklákon és meglátja a takaros kis házat. Feltámad némi kíváncsiság benne. *
- Egyedül élsz?
* Nincs irigység benne, nem valószínű, hogy Myrii jól érezné magát hosszú távon az ennyire zárt négy fal között. De inkább ilyesmiben élne szívesebben, mint bent a városban. Ahogy közelednek a házikóhoz, elgondolkozik, hogy tulajdonképpen még a nevét sem tudja. Így hát erőt vesz magán és megkérdezi. *
- Elárulod a neved?
* Némi kelletlenséget érez a saját hangjában. *
- Én Myrii vagyok. Myriilana Gillynndar.
* A fogadott családjának nevét használja, nem a sajátját. Vér szerinti szülei nem érdemlik meg, hogy használja az övükét. *


3995. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-02-06 20:16:18
 ÚJ
>Nettienaya Syllia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Myrii//

~Liba.~
*A ki nem mondott gondolatok szabadságával Nettie is épp oly lelkesen él, mint - természetesen tudtán kívül - a másik leány. Az idegen által kimondott válaszra pedig csak kurtán biccent egyet. Ezzel le is tudta az ostobaság kérdését, ugyanis nem igazán fűlik a foga ahhoz, hogy nekiálljon bizonygatni, miért is nem tartja saját magát butának.
Mivel a leány végre beadja a derekát, és segít kihúzni a földből a nyílvesszőt, ~Nyilván valami erőnövelő szert is kotyvasztott magának a farkas-szelídítő lötty mellé.~ lényegesen gyorsabb tempóban kezdenek haladni az események. Az egészen élc-mentesre sikeredett szívesen-en ugyan meglepődik, de arcára csak egy másodpercnyi röpke félmosoly ül ki, majd azt is gyorsan száműzi. Mit mosolyogjon máris? Egy köszönöm-nincs mit szópárbajtól nem lesznek egyből puszipajtások.*
~Hű, de türelmetlen valaki...~
*Állapítja meg, elnézvén a látványos reakciókat, amiket a másik produkál arra az egyszerű megállapításra, hogy az említett ló bizony otthon van, ahol a helye.*
- Nagyon. Közel.
*Imitálja a szűrt kérdést szinte ugyanolyan fáradt hangnemben. Csak az ő arcán a felrobbanás helyett most egy apró játékosság csillan. Persze komoly dolgokról folyik a szó, kérjük szépen, csintalanságnak semmi helye, úgyhogy már indul is.*
- Az remek, akkor pont útba esik a házam. Minior nem sokkal Kalácsfalva után van.
*És valóban, csak kevéssel kell túlmenni a lakóhelyén ahhoz, hogy a következő településre érkezzen az ember.*
- Szegény farkas, meg fog sértődni. Annyira szeretne veled barátkozni, te meg otthagyod. Brühü. Vidd csak szépen magaddal.
*Vág vissza menet közben. A másik előtt halad, de mivel összeszedett az elmúlt percekben kellő mennyiségű bizalmatlanságot iránta, gyakran hátra tekintget, hogy amaz még mindig csak a kosárkájával a kezében sétálgat-e. Fülét is hegyezi, amennyire tudja, hogy ha meghallaná az íj húzását, azonnal tudjon reagálni. Ettől függetlenül többnyire sietősen lépdel. Nem is kell sokat menniük, hogy elérjék a folyót, amin túl pedig már látszik is Kalácsfalva kis házikóinak teteje.
Mivel levágva az utat, nem az ösvény nyomvonalát követve vezette a másikat, a leánynak világossá válhat, hogy át kell kelniük a folyón.*
- Itt átmegyünk. Ne aggódj, itt nem túl mély, és ott meg ott vannak kiálló kövek, azokra lehet lépni.
*Mutatja a lánynak a nagyobb köveket, amiken át lehet szelni szárazon is a folyót. S ha a másik véletlenül beleesne - bár valahogy kétli, hogy ennyire ügyetlen lenne - akkor sem kell félni, ezen a szakaszon nagyjából derékig ér a víz.
Hacsak a leánynak nem lenne hirtelenjében más ötlete, akkor neki is indul, hogy átlépdeljen a köveken. Köpenyének szegélyét a kezébe fogja, hogy ne akadjon bele a lábába, de mivel nincs más a keze ügyében, ami gátolná, könnyedén ugrál át egyik kőről a másikra. A túlpartra érve visszafordul.*
- Jöhetsz. Itt a házam.
*Mutat motiváció gyanánt egy nagyjából száz méterrel odébb látható apró kis házikóra, mellette egy istálló jól kivehető alakjával.*


3994. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-01-30 12:59:30
 ÚJ
>Oleadriel Fennaran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

* Míg visszafelé baktat az apró falvak között, egyre csak azon jár az esze, hogy valamit kezdenie kellene magával. *
~ Kell egy terv. ~
* Nem akar csak úgy, cél nélkül tengődni a világban. Egyik napról a másikra élni.
Legutóbb, a sérült fura fickó ápolásakor elgondolkozott. Talán menne neki az ilyesmi. Végezhetne hasonló munkát, mint az anyja... csak máshogy... "Rendesebben". Ami kevésbé elítélendő, és akkor nem lenne kitéve a szokásos gúnyolódások céltáblájának. *
~ Nem elvetendő gondolat. ~
* Ismer egy helyet, hallomásból. Azt beszélik, van egy félkarú orvos, aki segíthetne. *


3993. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-01-28 17:48:01
 ÚJ
>Dalthondan Rohirdehwing avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

*Szégyenli, hogy nem sikerült elkapnia a tolvajt. Már majdnem a közelében volt, hogy elkapja de nem sikerült.
~Jössz te még az én utcámba.~
Bár csak pár órája történt vele az egész, de mégis nagy dolognak gondolja. A tegnapi napja óta sok dolog kavarog a fejében. Itt lesz az ideje, hogy valódi céljait elérje, még akkor is, ha az életébe kerül. Most kell élnie a lehetőséggel. Amit akar természetesen veszélyes és valószínű, hogy nem fog a legjobb helyeken kikötni, de megéri a kockázatot. Fel sem tűnik neki, hogy hol van, annyira belesüllyedt a gondolataiba. Már bőven a szántóföldeket poros útját rója.*


3992. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-01-28 15:28:48
 ÚJ
>Natukoya Tojimara avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Irány a kikötő//

-Áhhá! Megtaláltam!
*Fúj is egy nagyot, hogy meglett a kavics, amit három nappal ezelőtt rakott az egyik zsebébe mert olyan kis érdes volt. Szereti gyűrni a kezével miközben sétálgat, de újat nem akart keresni hiszen már van egy neki, akkor minek kéne új? ~Jaj olyan messze van itt minden, kutya mindenit neki. Szárazak az utak mint a torkom. Nem akar felvenni valaki egy szekérrel?~*
-Hahó szekeres! Nem viszel el valahova?
*Természetesen nem viszik el sehová, tekintve hogy nincs is szekér a láthatáron. Sajnos.*


3991. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-01-26 21:02:37
 ÚJ
>Naesala Wynroris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Vakmerő

//Irány haza//

*Rövid kis pihenő után az eddigi lelkesedéssel veti bele magát az út további részébe. Vagy leginkább annak hiányával. Ha nem bosszantaná annyira a küldetés kudarca, talán még tényleg őszintén örvendezve sietne vissza Artheniorba. Ehelyett marad hát a kissé ráérősebb kullogás.
Sziritántól nem olyan messze lovagol a városba vezető úton. Irányába pillant, kicsit el is mélázik, ahogy a fosztogatásra gondol. Vajon a lányka sérelemdíja elfeledtette a helyiekkel a történteket? Aligha tudná elképzelni, mindenesetre kénytelenek lesznek beérni ennyivel. Az igazságszolgáltatás ugyanis bizonytalan időre - az is lehet hogy örökre - elmarad.*
- Gyerünk, Görény *paskolja meg lova fejét, mielőtt megszaporázott léptekkel folytatnák útjukat.*



3990. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-01-21 20:28:47
 ÚJ
>Bris Vorath avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

*Már épp beleélte volna magát az úri dolgába, amikor a kocsis danolászása átcsap fröcsögős káromkodásba; alászedi magát a szekér egyik kereke, és megfeneklik egy iszapos pocsolyában, mint az artheniori ki-kicsoda szerkesztése a lázadás után.
Nem sok kedvvel, de azért kénytelen-kelletlen lekászálódik a rakomány tetejéből. Pár ág a kerék alá, némi noszogatás a jószágnak meg taszigálás a szekér hátuljának, és... Placcs!*
- Ó, hogy rohaggyálel, te... *a javát inkább csak elbugyborékolja a szája sarkán, ahogy kikászálódik az ótvar nagy pocsolyából. A kocsis persze könnyesre röhögi magát az együttérzéstől, de azért felajánl pár üres krumpliszsákot Brisnek, hogy megtörülközzön és bebugyolálja magát.*


3989. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-01-21 15:50:28
 ÚJ
>Merchen Feiy avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 58

Játékstílus: Vakmerő

*Természetesen nem hagyja otthon kedves kis jószágát, a szamarat és a kordét, habár mégsem egy szekér azért jó szolgálatot tesz, az ő lábai nem igazán a gyaloglásra termettek. A szántóföldek igazán megnyugtató látványt nyújt ahogy zötyög, de hosszútávon borzalmasan megunná. Szüksége van a nyüzsgésre, az izgalomra, a veszélyre és talán a hatalomra is. De mindenek előtt egy forró ölelésre valamelyik széles csípőjű asszonytól. Barbár nővel még nem volt dolga, de szívesen gazdagítaná a tapasztalatait.*


3988. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-01-21 13:31:33
 ÚJ
>Bris Mostale avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Szelíd

*Ez a zötykölődés iszonyú a párnázott hintóhoz szokott tudós számára. A deszka hideg, az út göröngyös, a társasága pedig olyan egyszerű mint egy faék. Persze lehetne hálás azért mert egyáltalán elviszik a városba és nem neki kell elgyalogolnia, de ő nem egy ilyen természet. A könyvtár miatt kell elhagynia a barbár vidék vendégszeretetét mivel egy kutatómunkája megköveteli az utánajárást. Ez a hideg! Hiába húzza kezeit a csuha hosszú ujja alá így is érzi a hideget. Csak jusson el a városig anélkül, hogy halálra fagyna azon a batáron és maradjon meg az ép esze utastársa mellett akinek beszéde annyi hibát tartalmaz és annyi pórias ízt amitől szinte ételmérgezése van szegény tudósnak.*


3987. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-01-20 20:05:49
 ÚJ
>Orthus Morthimer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

//Úton vissza Artheniorba//

*Jóval magasabban jár már a nap, és a szél sem olyan csípős, amikor elérkezik a szántóföldekhez. Ahogyan Thargföldre menet sem, úgy most sem tart nagyobb pihenőket. Könnyű uzsonnáját a nyeregben ülve éppúgy el tudja fogyasztani, nem kell ehhez félbeszakítani az amúgy sem túlzottan feszes tempójú utazást. Elvégre jószerével csak poroszkál az országúton, de ez neki így most pont megfelel.
Abban azért eléggé biztos, hogy egy ideig hasonló utat nem vállal be. Egész napon át lóháton ülni eléggé megerőltető, ő pedig már abban a korban van, amikor a csontok erőteljesebben neheztelnek a terhelésért. Szekéren, hintóban persze más lenne a helyzet, de ő mindeddig a lovat részesítette előnyben.
Talán nem is lenne olyan kellemetlen a dolog, ha nem tette volna meg ugyanezt az utat, csak éppen odafele, pont két napja. Egyetlen, folyamatos jövés-menéssel töltött nap kevés már neki ahhoz, hogy maradéktalanul kipihenje a fáradalmakat. Bérelt lovának sokkal jobb dolga volt a Vaskorsó Taverna istállójában. Kénytelen bevallani magának, hogy alig várja már az út végét.*


3986. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-01-20 11:18:45
 ÚJ
>Thornwÿn Taëdryn [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

* Mindig is utálta a vidék egyhangúságát és ez most sincs másképp. Igazi városi ő, aki a falra tudna mászni attól, hogy túl messzire lát el és nics egy magas épület sem, ami kitakarná a kilátást. A szántók most kifejezetten nyomasztó látványt adnak. Végtelen kopár, barna földek. *
~ Mint maga a halál. ~
* Savanyú arccal üget tovább. *


3985. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-01-15 20:19:17
 ÚJ
>Tinalyn Kharis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Minden, ami fejfájást okozhat//

*Az újabb tekervényes gondolat-szövevényen kicsit el kell töprengenie, mert szó mi szó, Dannek valamilyen szinten tényleg igaza van. Az egyértelműn talán tényleg fölösleges aggódni, még ha arról is van szó, hogy valahol bizonyosan ki fog robbanni polgárháború - még ha nem is feltétlen az árak miatt. A legtöbb, amit tehetnek, hogy nem csatlakoznak bele.*
-Azt hallottam, úgy mondják, jobb félni, mint megijedni.
*Jut eszébe a nem túl elmés, de talán a témához annál inkább illeszkedő mondás, amit még régen Lihanechben hallott mások szájából.*
-Bár szerintem csak arra célozhattak, hogy óvatossággal kell kezelni az ismeretlent, semmint attól, hogy egész életünkben tartsunk valaminek a bekövetkeztétől, melyre ráhatásunk aligha van.
*Fejtegeti tovább a témát, jóllehet ismét valóban túlgondolták a polgárháborúról szőtt elképzeléseket.*
-Majd megmutathatja a kedvenc helyeit a városban. Már feltéve, ha a laborján kívül akad még kedvenc helye.
*Cukkolja vigyorogva a férfit, miközben elhagyják a tisztást.*
-Tudja, ha olyan másfél évtizeddel előbb futunk össze, nagyon sok hasznát tudtam volna venni a tanításainak.
*Válaszol a múltba merengve a tudósnak. Ugyanis igazán jól jött volna, ha már akkor is ismerte volna a gyógynövények titkait, mikor kedvese félholtan állított be a házukba, egy vérző, szúrt sebbel az oldalán...*


3984. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-01-15 18:56:28
 ÚJ
>Danissol La'rthon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Minden, ami fejfájást okozhat//

*Tudósként Dannek van egy elég szép gondolata a nő kérdésére*
- Valójában soha nem aggódom ezen, mert az életünk arról szól, hogy lemaradunk az élet lehetőségeiről. Miért aggódjak valami egyértelműn? Viszont igaza van valahol, mert, ha nem is aggódok, hogy bekövetkezik az hogy megteszi igazán ijesztő. *Úgy néz ki túl gondolták már megint a kis viccüket, de hát végül is mondhatni mindketten értelmiségiek. Növényekért ugrálnak le fél úton aztán már a következő tudományos utukat szervezik*
- Szívesen körbevezetem. Végül is meg is ígértem a növénytant, de most haladjunk tovább! *Vezeti a lovat előre az úton*
- Hmmm azon a részen keresztül kéne mennünk, ha nem emlékszem rosszul. *Motyogja magában és picit meg is sietteti Holdfényt. Ha tévedne jobb, ha minél hamarabb kiderül. Nem igaz? Sok mindenért szoríthat a másik meg saját maga is, de eléggé elkötelezett legalább egy dologban- nincs több növényszedés. Amúgy is a két terület nagyon hasonló ebből a szempontból*
- Oh már látom is! Szóval ezek a kicsikék itt nálunk remekül összehúzzák a sebeket, gyorsítják a folyamatot, vagyis azok a csomók amit először vettem észre. A másik lassítja a vérzést, ha bármi baj lenne az utunk során még rendkívül jól jöhetnek főzeti felhasználás nélkül is. *Magyarázza a gyönyörű ég alatt lovagolva*



3983. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-01-15 12:59:20
 ÚJ
>Orthus Morthimer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

//Úton Thargföldre//

*Kényelmes, de határozott tempóban halad a Tharg birtokok felé. Elégedett bérelt hátasával, semmi nyomát nem mutatja még fáradtságnak. Persze nem is erőlteti túl, és az út se viszontagságos, hogy megterhelje akár a lovat, akár a lovasát.
Valójában élvezi, hogy ezen a civilizált tájékon haladhat végig. Mindenütt az emberi szorgosság jelei láthatóak. Jó állapotú karavánút, szántóföldek minden irányba. Persze ebben a téli időben nem terem semmi, és a végtelen síkságon csípősen fúj a szél, de erre fel van készülve, magas gallérú utazóköntöse szépen óvja az arcát a viszontagságos időjárástól, alatta több rétegnyi öltözet pedig őt a kihűléstől.
Ezzel együtt szeretne már az út végére érni, de tudja, hogy az még messze van.
Belegondolva nem tudja pontosan, hogy mire is számíthat Tharg területen. Az ő szándékai persze tisztességesek, és ránézésre látszik rajta, hogy nem jelent veszélyt. Ezzel együtt annyi mindent beszélnek. Na de Orthus éppen eleget látott már a világból és éppen elég sületlenséget hallott egyik néptől a másikra mondani, hogy inkább csak a saját tapasztalataiban bízik.*


3982. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-01-15 10:57:32
 ÚJ
>Nawanthiri Shardipandra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 512
OOC üzenetek: 75

Játékstílus: Vakmerő

//Baarcas//

*Nem a testes kufár az első, aki bolondnak nézi Nawanthirit, és bizonyára nem is az utolsó. A lány nem válaszol a kérdésére, csak feléje pillant, amikor Baarcas megfordítja a kocsit, hogy utána induljon. A távolban már látszanak Arthenior fényei. Egy, legfeljebb két óra járásra lehetnek a várostól. Mandulaszem nem zavarja el a férfit, a sétatempót azonban rövidesen lendületes utazótempóra gyorsítja. A lovak gond nélkül lépést tudnak vele tartani, de így azért a hátralévő út is jobban fogy.
Amikor Baarcas dúdolni kezd, a szerzetes megint rápillant a kalapja alól. Az arca kifejezéstelennek tűnik, de mintha kíváncsiság futna át rajt. Nem csatlakozik a férfihoz, de nem is próbálja meg elhallgattatni - csak megy tovább a batár mellett. Fél óra is eltelhet így. Ha a kereskedő még ekkor is vele van, arra lehet figyelmes, hogy a lány halkan belefog egy másik dalba. A szövegnek inkább zeneisége van, mint értelme. Vissza-visszatér önmagába, együtt lüktet a dallammal, mint valami mantra. Várakozás érződik rajta, vagyis meggyőződés, hogy megtörténik, aminek történni kell. Ahogy a mantra ismétlődik, úgy lesz egyre hangosabb. Mire a szél elhozza nekik az Arthenior-folyó illatát, a lovak patái, a batár zörgése már csak aláfestés a különös, lebegő énekhez. A holdak fénye bevilágítja körülöttük a tájat. Nemsoká a hídhoz érnek, aminek túloldalán magasodik az Álomfűz, azon túl pedig az Erdőszéli tisztás fái…*


3981. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-01-14 00:15:48
 ÚJ
>Baarcas D'deliwgar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Nawanthiri//

*Hiába kászálódott le a bakról, hogy felsegítse a hölgyet, úgy látszik nem él a lehetőséggel. Még csak meg se mukkan, helyette a harapdálni kezd.*
~Néma lenne? Vagy csak együgyű?~
*Már a vásorban is furcsállta a szituációt, hogy miért hagyná valaki a barátnőjét messze az úton, de nem hitte volna, hogy ennyire megromlott a köztük lévő barátság.
Kétsége sem fér hozzá, hogy megtalálta a célszemélyt. Túlsúlyát meghazudtoló lassúsággal mászik vissza a kocsi elejébe, fordítja meg a kocsit és séta tempónál alig szaporábban indítja a gebéket, amíg beéri a köztük lévő távolságot, hogy mellette hajatsa a batárt. Nem akar belefolyni a nők közötti vitába, nem is tartozik rá, viszont a régi emlékeinek felidézésére még szívesen hallgatná a lány énekét.*
- Milyen messze van a város?
*Vajmi ritkán gyalogolt életében, most is kocsiján utazva tette meg az utat. Ügyetlen hangozhat, hogy őmaga, amikor most jött onnan, nem tudja felmérni az utazás idejét. Ha Nawanthiri nem szándékozik elkergetni a kereskedőt és továbbra is csend ül kettőjük között, akkor Baarcas megköszörüli a torkát és kezdi dúdolni a korábbi dalnak refrénjét, aminek ha a végére ér, akkor megismétli, mert nem tudja további dallamot, sem a szöveget. Hátha ezzel is dalra ösztökéli a szerzetest.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4212-4231