Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Erdőszéli tisztás (új)
Arthenior közelében (új)
SzántóföldekTharg birtokok (új)
Füves puszta (új)
Kikötői erdőség (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 202 (4021. - 4040. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

4040. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-04-30 11:20:59
 ÚJ
>Maeralya Miradi avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Útban a kikötő felé//

- Szóval a szép lányoknak, heh?
* Húzza fel a szemöldökét mosolyogva. *
~ Az istenekre, olyan fiatal még... Otthon lenne a helye, és bakfisokat kergetve szakmát tanulnia. ~
* Ha elég ronda dolgokat lát, tapasztal az ember, akkor válik ilyenné a tekintete. Megannyi katona szemében felismeri ezt a pillantást. Valószínűleg a siheder több embert ölt meg ennyi idősen, mint ő. Nem szokása lebecsülni másokat, most sem teszi.
Tisztázták egymás hátterét, nagyszerű. Nem ez az első általában amit megoszt magáról, de úgysem látják egymást a büdös életben sem.
Valahogy az az érzése a suhanc nem igazán katonának való, ezzel a vidor arccal, de ahogy a többi embernek, úgy neki sem volt választása. Mit tehet az ember az életben maradásért? Edz és imádkozik, hogy ne vágják le. *
- A zsoldosok, fattyak, árvák nem számíthatnak a családjuk támogatására. Egymásra vannak utalva, ami elég ijesztő tudat.
* Gondolkozik hangosan. Ő egy kicsit másabb közegből érkezik, de kiképzése évei alatt ő is egy kis csapat tagja volt, akik azért küzdöttek hogy ki ne vágják őket onnan. A legtöbbjüknek évekre visszamenően van közös történetük.
Miután rátapasztja magát a fatörzsre, végső elcsigázottságában, még gyógyitallal is megkínálják. *
- Rendes tőled kölyök. Megmaradok, csak pihennem kell.
~ Tarts ki, Maeralya. Ne merj összeburulni egy kis karcolástól, még csak most kezdjük a mókát. ~
* Vinnyog egyet, miután meglapogatja a foltot. Rövid zihálás után, kilép az árnyékból. *
- Ne pazarold egy idegenre az értékes holmid, kölyök. Túl jószívű vagy.
* Mordul rá, és halk nyöszörgéssel elindul. A lábak nyomán por kavarog a levegőben. *
- Induljunk, várnak a kikötő szörnyecskéi.
* Bólogat. A szörnyecske udvariaskodó és teljességgel pontatlan megnevezés, de sebaj. *


4039. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-04-30 10:24:46
 ÚJ
>Mykael Rohark avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 249
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Megfontolt

//Útban a kikötő felé//

*Mykael figyelmét se kerüli el, amikor Maeralya a kezére pillant. Annak ellenére, hogy nem látja a lány fegyvereit, továbbra is azt gondolja, hogy valami harcos-féle. Benne van a mozgásában, még amikor ilyen elcsigázott is. Látni a tartásán, látni azon, ahogy körbehordozza a pillantását. Kíváncsi rá, miféle üzlet lehet az, ami a nőt a kikötőbe szólítja, de annyira nem izgatja a dolog, hogy utána is akarjon járni.*
- Farigcsálni jó szórakozás. Segít legyűrni az unalmat, amikor nincs semmi feladat. Alkalmas fadarabot könnyen talál az ember, még a városban is. És oda lehet adni a falusi kölyköknek, meg a szép lányoknak. Néha még pénzt is adnak érte.
*feleli egyszerűen, nem mintha meg akarná győzni útitársát, hogy kezdjen gyakorolni. Csak mert ő maga szereti.
Maeralya káromkodását teljesen elengedi a füle mellett. Zsoldosok közt nőtt fel, minden cifraságot ismer. Hogy ő maga csak nagyon ritkán káromkodik, annak más oka van.
A lány meglepetését látva, amikor megmondja a korát, elvigyorodik. Igen, ez is rendszeresen előfordul. Főleg az utóbbi időben, amióta Artheniorba érkezett. A városban mindig tudott valami napszámos munkát vállalni, ami edzésben is tartotta, és biztos jövedelmet is adott. A biztos jövedelemmel pedig együtt járt, hogy életében talán először, folyamatosan bőségesen tudott enni. A városba még egy inas, szikár fiú érkezett. Mostanra rengeteget emberesedett és izmosodott. Így nem csoda, hogy sokan idősebbnek is gondolják. Főleg a tekintete miatt, ami nem egy sihederé.*
- Na ja. A java még előttem áll, ha megélem.
*feleli egyszerűen. Maeralya korát csak egy biccentéssel veszi tudomásul. Nehezen tudja megbecsülni az emberek korát. A folyton vándorló zsoldosok jobban "kopnak", mint mások. A városba érve hamar rá kellett döbbennie, hogy az ember nem olyan gyorsan válik öregessé, ha gyakrabban van rendes szállása, több kényelme, még ha csak egy kicsivel is. Talán ő se lesz vénember negyven évesen, már ha kihúzza odáig. Még mindig katona, várja a harcot, a háborúskodást.*
- Wegtoren is nagyon érdekel. Azt hiszem, jártunk a környékén régebben, de ugyanúgy csak a kisebb falvak és birtokok környékén táboroztunk. Pár zsoldos persze elvándorolt a városba, de én akkor még kicsi is voltam, meg nem is nagyon tehettem meg, ha a saját fejem után menjek. De egyszer majd elmegyek oda is.
*Amikor Maeralya az apáiról beszél, Mykael meglepődik és rá is pillant a mellette haladó lányra. Érdekelné ennek a története. De volt valami Maeralya hanghordozásában, ami miatt úgy gondolja, hogy ez nem olyan téma, amiről a másik szívesen beszélne. Ez megint olyan dolog, amit rengetegszer tapasztal: az emberek úgy őrzik az emlékeiket és a véleményüket, mint valami hétpecsétes titkot. Ő azért is ilyen bőbeszédű, mert semmi oka nincsen titkolózni, magában tartani a dolgokat.
Másrészt látja útitársán, hogy eléggé el van csüggedve. Túl a kialvatlanságon és fáradtságon, úgy néz ki mintha valami fájdalma is lenne. Ennek ellenére nem lassít és nem is ajánlja fel, hogy megpihenjenek. Talpas zsoldosként őt a "menni vagy meghalni" szellemében nevelték. Ha a lány pihenőt akar tartani, majd szól.
Az újabb kérdésre megvonja a vállát.*
- Igen, tudom. Úgy két-három éve csatlakoztam a harcosokhoz a zsoldosok között. Mindig akadt gazdátlanná vált fegyver, vért, pajzs meg hasonlók. A talpasok közé osztottak, az első sorba. Azért van pajzsom meg rövidkardom. Nekem elől van a helyem. A mostani fegyvereimet is a csatatéren szereztem, meg a bőrvértet is. A vért meg a kard elhullott bajtársaktól van. A pajzs ellenségtől. De az nem számít. A halott az halott, az fegyver meg gazdátlan. Valahogy sikerült túlélnem azt a két évet a kompániával, pedig a végefelé már nagyon csapnivaló tisztjeink voltak, akik szerették a mi kárunkra túlvállalni magukat. Az utolsó annyira a megbízóink kegyébe akart férkőzni, hogy rendre minket vitt a legrosszabb helyekre. Még mi is láttuk, hogy csak azért hízelegnek neki, hogy belőlünk csináljon csalit, de őt elszédítette, hogy az urak "parancsnoknak" szólítják és hadvezérként bájolognak vele. Egy rendes seregben tizedesi rangig se nagyon vitte volna. Persze a harc végén, amikor a csapatomból már nem maradt szinte semmi, már őt se ajnározták olyan nagyon. Ha egyszer szembejönne, lehet, hogy felvágnám a hasát. Csak úgy emlékeztetőül, a Hatosok nevében.
*meséli, először nevezve meg a már nem létező alakulatát, a Fekete Hatosokat, akikről Maeralya valószínűleg semmit se hallott.
Végül Maeralya nem bírja tovább a gyaloglást és szünetet kér. Mykael szó nélkül megáll, és rögtön lekanyarítja a hátáról a zsákot, leteszi egy füvesebb részre és ráül. Onnan szemléli, ahogy a lány megnézi az oldalát.*
- Ajjaj. Ez nem néz ki túl jól. Az a baj a gyomorral, hogy amikor odacsapnak, lehet hogy csak fáj, de lehet sokkal komolyabb is a baj.
*mondja. Aztán tépelődik egy sort, majd hozzáteszi.*
- Te, ha gondolod, adhatok neked egy varázsitalt. Világoszöld színű, azt mondták róla az Alkimisták, hogy meggyorsítja a gyógyulást. 105 aranyomba került. Ha megveszed tőlem, egyet odaadok.
*ajánlja fel, bár nem szívesen. Komoly pénzt költött ezekre a varázsitalokra, amikor a Tharg birtokokon járt. Gyakorlatilag az összes addigi pénzét. És nem olyan könnyű utánpótlást keríteni. De a világoszöldből nem csak egyet vett, és Maeralyára most úgy tűnik, ráfér.*


4038. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-04-29 14:01:30
 ÚJ
>Maeralya Miradi avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Útban a kikötő felé//
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

- Na, kézügyességem és türelmem sosem volt az ilyen aprólékos vackokhoz. Nem vagyok az a hímezgetős típus, asszem.
* Elhúzza a szája szélét. Szemügyre veszi a vágásokat, és a saját kezére pillant. Keresztül-kasul tele vannak az ujjai apró hegekkel. Ez az ára, ha valaki megszeretné tanulni, hogyan táncoltassa a kezében a kést. *
- Jó, ha valaki ügyes ilyesmiben.
* Sóhajt és szinte perzselőnek érzi napsugarakat, pedig gyenge még ebben az évszakban. Talpa a legutóbbi esőzéstől keletkezett sárba süllyed. *
- A picsába.
* Szűri a fogai közt, és kényszeredetten lefelé néz, hogy kiszabadítsa magát. Szemét a horizontra függeszti, hogy mikor bukkan fel a következő falu. *
~ Ideje megállni. ~
* Nagyot nyel és igyekszik nem azon töprengeni, mivel jár, ha lelepleződik a kikötőben. Próbálja elterelni a figyelmét a csevegéssel.
Futó mosoly suhan át az arcán. *
- A francba kölyök, sejtettem, hogy fiatal vagy, de hogy ennyire!
* Mormogja Maeralya. *
- Huszonnégy.
* A hangja, illetve az ajka és szeme körüli feszesség arról árulkodik, hogy minimum ötvennek érzi. *
- Sajnálom.
* Nem mosolyog vissza, inkább lehajtja a fejét. Mindenki mögött van egy ronda történet. Az ember egy idő után képes teljesen tárgyilagosan mesélni róla, mintha egy harmadik személyről beszélne.
Erőlködik, hogy tartsa a lépést, de már ereje végén jár. Nem hiába, az éjszaka próbára tette mind fizikailag, mind mentálisan, de a munkának ez is része volt. *
- Én? Tulajdonképpen félig wegtoreni, félig artheniori vagyok, éltem mindkét városban.
* Izzadságcsepp gördül le az arcán. Sajog a válla, a hátát égető lüktetés járja át. *
- Egy anyával kevesebb, egy apával több, mint kellene.
* Szusszanja és arra gondol, szívesen felhasítaná egy szép napon az öreget. Vaskos, sötét haja elszabadult tincsei minden másodpercben egyre jobban rátapadnak a nyakára és az arcára. Próbál egyenletesen lélegezni. *
- Szóval ez a terv? Más emberek bőrét lyuggatni? Mi a helyzet a kardoddal? Tudod is használni?
* Levegőfogyottan fejezi be a mondatot. A percek gyötrően lassan vánszorognak, de a fájdalom és a vágy arra, hogy lerogyhasson, egyre erősebben ostromolja. *
- Teysus bal tökére! Én itt megállok, Mykael, vagy hogy is hívnak.
* Halkan nyöszörög és háttal nekitámaszkodik egy fatörzsnek. Felhúzza derekán az inget és megszemléli a mostanra kellemesen kékeslilává vált zúzódást. *
~ A francba is. Nyomorult csatornapatkány. ~
* Rémlik neki valami egy felé lendülő husángról, de arra nem emlékszik, hogy ennyire telibe kapta volna. Úgy tűnik mégis. *


4037. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-04-29 09:23:12
 ÚJ
>Mykael Rohark avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 249
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Megfontolt

//Útban a kikötő felé//

- Igen, nagyon érdekes. Tudni kell hozzá jól rajzolni. Azt gyakorlom most. Faragni már tudok, pici szobrokat, csecsebecséket, úgyhogy van némi kézügyességem. Meg néhány tanuló sebhelyem.
*mutatja fel a tenyerét, ami egyrészt kérgességével utal arra, hogy a fiú elég sok fizikai munkát végezhetett, másrészt néhány fakó vágással arra, hogy a kés néha megszaladt.*
- De a rajzolás más tészta. Sokkal... aprólékosabb? Igen, asszem' az a jó szó rá. Kisebb mozdulatok. Meg kell tanulnom jól rajzolni, aztán bőrre dolgozni, mert ami arra megy, azt már nehezebb javítani.
*fűz egy hosszabb választ Maeralya tömör megjegyzésére. A lány kérdésére szélesedik a mosolya. Ezt a kérdést rendre megkapja. Nem is kell nagyon gondolkoznia a válaszon.*
- Tizenhét. Lassacskán tizennyolc. És te?
*kérdez vissza minden aggály nélkül. A származására vonatkozó kérdésre így felel.*
- Nem igazán. Mármint, a szüleim arthenioriak voltak. De amikor én megszülettem, már elhagyták a várost. Az apám tiszt volt egy zsoldosseregben, és együtt kellett mozogni a haderővel. Szóval én egy katonai táborban születtem, nem is tudom pontosan, hol voltak akkor. Lehet, hogy közel.
És a táborban is nőttem fel, először az apám oldalán, aztán már csak egyedül, miután ő is meghalt. Az anyám a születésembe halt bele, őt nem ismertem.
*meséli el egyszerűen. Nem úgy tűnik, mintha ezek különösebben felkavarnák. De hát zsoldosokkal élte az egész eddigi életét, ha valamihez hozzá van szokva, az az, hogy sűrűn hullanak az ismerős arcok. Az apja, anyja halálát ugyanolyan tárgyilagosan tudja elmesélni, mint hogy mit evett reggelire, és más bajtársakkal is ugyanez a helyzet. Egyszerűen ebben nőtt fel.*
- És te merről jössz?
*kérdez vissza.*


4036. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-04-29 05:45:42
 ÚJ
>Maeralya Miradi avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Útban a kikötő felé//

* A táj lassan változik és zöldellő, vagy frissen vetett szántók kísérik a csapatot az úton. Lelkesen szívja magába a friss levegőt. Igaz, városi lány ő, de mindig is tudta értékelni az ilyesmit.
Az ólmos fáradtság, amit korábban érzett, elérte a holtpontot, innentől amíg meg nem áll, valószínűleg meglesz valahogy. *
- Ühüm, értem. Szóval tetoválások. Érdekes foglalkozás.
* A maga részéről sosem vonzotta az ilyesmi, így is épp elég sebhely és karc borítja, nem is találna egykönnyen helyet magán egy ilyen szerzeménynek. *
- Mondd csak. Hány éves vagy?
* Most már csak rákérdez. Hát olyan gyermeki lelkesedés beszél a fickóból, hogy szabályosan rosszul lesz tőle.
Úgy gondolja, már épp eleget koptatta a piskóta lábait a poros úton, és legszívesebben felkapaszkodna az előttük döcögő szekérre. Oldalra pillant Mykaelre és úgy dönt, ha a fiú is bírja, hát ő is fogja. Kész, ennyi. Neki még csak málhája sincs, mint neki. *
- Artheniori vagy, kölyök?
* Kíváncsiskodik, hogy valamivel lekösse magát. Bár némileg bosszantja a srác naiv lelkesedése, valami belső késztetést érez hogy szóval tartsa. *


4035. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-04-28 18:52:11
 ÚJ
>Mykael Rohark avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 249
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Megfontolt

//Útban a kikötő felé//

"Munkaügyben."
*Szól a tömör válasz, Mykael pedig csak bólint. Nem kell faggatózni a részletekért, ha nem akarja, nem mondja el a lány.
A katona szemmel láthatóan gyorsan túltette magát az előző fiaskón, most már ugyanolyan nyugodt derű van az arcán, mint korábban. Maeralya Miradival ellentétben ő láthatóan kipihenten készült a hosszú menetelésre. És azt is jól látja a lány, hogy alaposan megpakolva.
Mivel ő Maeralya bal oldalán sétál, a kardját pedig a hátizsákja bal oldalára erősítette, azt nem láthatja az útitársa. Viszont a hátizsák jobb oldalára kötözött hegedűtokot igen, ami némi változatosságot visz az egyébként teljesen vándorkatonás megjelenésbe.
Mykaelnek nincs titkolnivalója, így amikor Maeralya rákérdez, hogy ő mi járatban a kikötőben, a rá jellemző bőbeszédűséggel felel.*
- Sokat hallottam róla, de még sose láttam. A tengert se, és nagyon kíváncsi vagyok rá. Leginkább a hajók érdekelnek. Rengeteg történetet hallottam azokról a vitorláshajókról, meg néhány rajzot, festményt is. Csodás járművek lehetnek.
*mondja egy olyan ember hangján, aki még képes rácsodálkozni a világ dolgaira, és értékelni azokat.*
- És nagyon érdekelnek még a tetoválások, mert meg akarom tanulni, hogyan kell csinálni. Ha azt kitanulom, sose kell többé attól félnem, hogy két háború között felkopik az állam.
*magyarázza, teljesen nyíltan megosztva a céljait a nővel, mert hát semmi oka titkolni őket, és szégyenérzet se nagyon szorult bele, amit már tudhat Maeralya abból, hogy Mykael milyen nyíltan elismerte a bordélyház iránti érdeklődését is. Nem naivitás ez a részéről, inkább csak egy döntés és életszemlélet. Meg talán a fiatalsága.*


4034. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-04-07 15:24:53
 ÚJ
>Merlana Naerice avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 209
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Mikor a szántóföldek mellett haladnak el, addigra viszonylag megnyugszik. Egyrészt azért, mert közelednek a városhoz, másrészt ez a táj már koránt sem rejteget magában olyan képzelgéseket, mint egy végtelen mélynek tűnő erdőség, ami annyira azért mégsem lehetett végtelen, ha átértek rajta.
Innen már gyalogszerrel is folytathatná az útját, de miért is tenné?
Időközben már teljesen besötétedett, jobb, ha csak a városban állnak meg legközelebb.*
- Már nem vagyunk messze, ugye? *kérdezi az öreget csak azért, hogy szóljon hozzá valamit.*
- Nem, már nem *érkezik is az egyértelmű válasz, a társalgást pedig ennyivel le is tudják. Nem gond, hisz idegenek egymásnak. Merlana sem állna neki csevegni az egész életéről, ha nem muszáj.
Magában már csak arra gondol, hogy egy kicsit lehetne gyorsabb az a ló, de hát ez van, örülnie kell, hogy legalább viszik, és nem gyalogol.*


4033. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-04-05 22:21:41
 ÚJ
>Mykael Rohark avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 249
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Megfontolt

//Úton hazafelé//

*Eredeti tervével ellentétben mégse lassan és ráérősen teszi meg a hazautat, ahogyan idefele jött. Jól érzi magát, jó erőben van, az új bakancs se okoz gondot, miért is ne gyalogolna egészen Artheniorig? Esetleg még fel is kéredzkedhet egy szekérre, ha valaki hajlandó vinni egy darabon.
Már előző nap eldöntötte, hogy amikor visszatér a városba, nem a Wegtoreni Kalmárban fog megszállni, ahogyan eddig, hanem ezúttal a Pegazusban. Csak hogy kipróbálja azt is. És tudja jól, hogy a Pegazusban van egy fürdő. Elkezdte elképzelni, milyen jó lenne a hosszú gyaloglás után bemászni a meleg vizes medencébe, kényelmesen elhelyezkedni, és hagyni, hogy a vízben kiázzon belőle a testi fájdalom.
Ez a gondolat, ez a vágy ösztönzi gyorsabb tempóra. Bár tapasztalatból tudja, hogy ez egy nagyon hosszú út gyalogszerrel, de mégis úgy érzi, hogy meg fogja tudni csinálni. Külön öröm lenne még találkozni valami szemrevaló leányzóval. Úgy emlékszik, igazán csinosak ott a kiszolgálók. Bár, hogy mennyi testi ereje lesz még tenni a szépet - és urambocsá learatni ennek a babérjait -, arról fogalma sincs.*


4032. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-04-05 17:37:17
 ÚJ
>Mykael Rohark avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 249
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Megfontolt

//Úton a Tharg birtokok felé//

*A nap már túlhaladt pályája csúcsán, amikor Mykael útja a Szántóföldek mellett vezet el. Másvalakinek talán több pihenőt igényelne egy ilyen út, de a fiatalember egész eddigi életében talpalt, egészen kicsi gyermekkorától, és senkit se izgatott, hogy tudja-e tartani a lépést, vagy lemarad a zsoldosoktól, és mondjuk széttépik a farkasok. Saját jól felfogott érdekében hamar megtanulta a "menni vagy meghalni" jelige fontosságát.
Most se érzi magát fáradtnak, még az evéshez se tart pihenőt. Egyszerűen csak elővesz egy adag kétszersültet és elrágcsálja, miközben tovább kutyagol a Tharg birtokok felé. Ha megszomjazna, ott a tömlője a vállán, csak előveszi és meghúzza, némi artheniori forrásvízzel csillapítva a szomjúságát.
Csak nagyritkán találkozik bárkivel, leginkább utazókkal, kereskedőkkel, akik a saját, sietősebb tempójukban elhaladnak mellette. A szántóföldeken egyelőre nemigen lát senkit. Korai még szántani, vetni. Hébe-hóba azért lát néhány parasztgyereket, akik az út mentén múlatják az időt. Ezek olykor mellé szegődnek, hogy a fegyvereiről vagy a városról kérdezgessék, de szerencsére nem kelti hatalmas, daliás harcos benyomását, úgyhogy nem is nagyon ejti rabul a sihederek fantáziáját. Minek egy csóró zsoldossal beszélgetni, ha járnak az országúton nálánál jobb megjelenésű figurák is? Nem is bánja, jól elvan társaság nélkül is. Élvezi az utazást, a sose látott vidékek látványát.
Járt már ugyan szántóföldeken, de ennyi megművelt földet még nem nagyon látott. Van azért ebben is valami lenyűgöző, ha az ember a világ egyszerű csodáira is nyitott.*


4031. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-03-16 22:14:44
 ÚJ
>Fhrenky Glorus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Mi tagadás kissé össze van már zavarodva. Várt, aztán kódorgott, aztán megint várt, de az istenek nem sodorták össze a Királlyal újra.*
- Mindegy. Cica itt van Fhrenkynek.
*Az óriás hatalmas ujjával óvatosan cirógatja meg az apró teremtést, nehogy baja essen, bár már valamivel bátrabb hiszen az aprócska jószág nő mint a bolond gomba.*
- Fhrenky szereti cicát. Cica is szereti Fhrenkyt?
*Füléhez emeli a harapdáló állatot, aki játszadozása közben doromboló hanggal válaszol neki. Kár, hogy ebben a szeretetben nem részesítik a szántóföld lakói, akik most hogy újra látják őt ugyanolyan riadt ábrázattal sietnek házaikba. Persze ez nem különösebben érdekli, addig amíg nem kívánnak vasvillát döfni a hátába, annak nem örülne, a múltkor is vagy egy napig úgy sétált és nem értette miért okoz gondot neki, hogy leüljön.*


4030. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-03-10 18:12:57
 ÚJ
>Nälahye Läinaleia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

// Utazás //

* Déli órákban ér a szántóföldek tengeréhez, így nem csoda, hogy a munkásokat nem dolog között találja, hanem az erdőszéli fák között, az árnyékben, eszegetve.*
- Szép jó napot! * köszön a hűvösben lebzselő emberekre. Nagyrészt férfiak, van egy pár asszony és fiatalabb legény is. Úgy tűnik, valamiben nagyon elfáradtak.
Leia nem konyít a kétkezi munkához, legalább is nem a szó hagyományos értelmében. Mestersége teljesen más, de még mielőtt jelenlegi szakmáját kitanulta, azelőtt sem végezhetett volna semmilyen körülmények között földműveléshez, kapáláshoz hasonló munkát.
Ügyesen meghívatja magát a jelenlevőkkel némi pletyka árán, amit még életében soha nem is hallott senkitől, így hamar következtetni lehet arra: ő maga az értelmi szerzőjük. Nyilván az emberek erről mit sem tudnak, hisz hazudik, mint a vízfolyás, méghozzá olyan jól, hogy az elfogyasztott étel mellett még fel is tarisznyálják bőségesen. Ezzel szépen továbbindul.
Úgy dönt, az egyik legjobb hely, ahova most mehet, Sárváros, így az Erdőszéli Tisztás felé veszi az irányt, miután még egy utolsót int újdonsült ismeretsége felé.*


4029. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-03-07 14:50:53
 ÚJ
>Wruzto Molzichygk avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Vakmerő

//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

Hatezer-nyóccá'negyvenegyben
Bőrnadrágomban felvettem
Bőrnadrágomban felvettem
A dokkoknál a munkát!
Filmi-jóri-jóri-jéj
Filmi-jóri-jóri-jéj
Filmi-jóri-jóri-jéj
Daren, a dokkmunkás!

*A fenti dalt minden hajós ismeri. Daren, a dokkmunkás amilyen vidáman vágott neki a karrierjének, olyan nagyot koppant: hajtották, mint az ökröt, utána basztak kifizetni, egy kikötői utcalánytól elkapta a trippert. Bánatában berúgott. Mire magához tért, már gályarab volt, de a hajót a mélybe rántotta egy kráken. A polip azonban folyósfaszú embert nem eszik, Daren tehát ott maradt a tenger közepén. Kobakján dobolt az eső, bőrét szítta a nap, mígnem egy szigetre sodródott. A szigeten csupa fehérmájú amazon élt, akik addig istápolták, míg lábra nem kapott, aztán addig dögönyözték, míg a magva el nem fogyott, s fel nem áldozták az Amazonok Öreganyjának, akinek a lába közt is hetvenkét foga van.
Így, hogy nem kell dolgoznia, Wruzto teljesen jól elszórakoztatja a környezetét a fenti, és más, hasonlóan tanulságos tengerésznótákkal. Ha éhes, eszik, ha szomjas iszik, különben pipál és mindenre szarik. Szép az élet, hanem amikor a gázlóhoz érnek Sziritán alatt, az egész díszes kompániának ki kell szállni a hajóból, a nap meg még fent jár a kibaszott égen. Amin egy árva felhő sincs.
Az orknak kis híján kifolynak a szemei, mire átvontatják a gályát. Hol egyiket, hol másikat hunyja be, és amelyik nyitva van, azt is próbálja a mancsával beárnyékolni…*


4028. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-03-02 08:45:35
 ÚJ
>Kagaenae Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//Új utakon, boldog házasok//

*Halkan felsikolt, mikor a férfi felkapja. De amaz rögtön tudhatja, hogy semmi komoly, mert a lány a következő pillanatban már hátravetett fejjel kacag. Bár kapaszkodik Cha'yss nyakába, de nem azért, mert attól tart, elejti, hanem mert így sokkal könnyebb megcsókolnia.
Mennyivel másabb most, mint első alkalommal, mikor csak sebtében akarták csillapítani a vágyaikat. Aggódik, persze, hogy aggódik, hiszen a seb még túl friss, hosszú percek kellenek, hogy el tudja engedni magát. A szorongás ellenére is teljesen megbízik a másikban, tudja, biztonságban van a karjai között, vigyáz rá és nem veszi fél vállról, vagy söpri a szőnyeg alá a félelmeit, melyek valamilyen szinten közös félelmek. A bizalom az, ami átsegíti a kezdeti döccenőn.
A ráérős, odaadó szerelmeskedés után valahogy nem érdekli a szalma a hajában, sokkal érdekesebb Cha'yss vállának a csókolgatása és a könyökhajlatának cirógatása.*
- Szerinted meddig maradhatunk, mielőtt elzavar valami dühödt gazda?
*Felkönyököl, állát tenyerébe támasztja. Hajában valóban van egy jó adag szalma, ami egyébként annak ellenére is szúrja, hogy terítettek maguk alá egy kabátot.*
- Azt hiszem, hogy talán illene összrendezni, amit széttúrtunk, nem?
*Végül is azelőtt, hogy berobbantak ide, ez egy nagyon csinos halom szalma volt - már amennyire egy boglya csinos lehet -, pillantása a vasvillát keresi. Bár nem igazán tudja használni, de azért csak megpróbálná kicsit felpúpozni azt, amit lelapítottak. Amúgy is kicsit fázik, mióta csak hevernek egymás mellett, az évszak nem igazán alkalmas a kültéri hentergésre, még az akolmeleg istálló hőmérséklete sem az igazi, ha az ember nem mozog.*


4027. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-03-01 18:05:51
 ÚJ
>Cha'yss Cano Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//Új utakon, boldog házasok//

*Szerencsére az, hogy mennyire kívánja már szerelmét, sokkal erősebbnek bizonyul, mint Habrertus lelombozó ereje. A Vashegy elhagyása nem csak Aenaere volt felszabadító hatással, hanem az igricre is. Mintha egy hatalmas súly került volna le a válláról, amit nem esik nehezére cipelni, de mégis megkönnyebbülés, hogy maga mögött hagyta. Az már biztos, akivel nem szimpatizál saját házában, azt fogja ide kihelyezni. Mindemellett örül, hogy végre mosolyogni látja a lányt, aki most feleségül is vett végre. Még rendes gyűrűjük sem volt, csak az a túl nagy gyűrű Aenae nyakában. Ha a városba érnek, ezt is orvosolni fogja.*
- Óóó. *Kerekedik el a szeme a válaszra. Rosszul gondolta, nem kell kerülniük a szalmát, ami nagyon jó, hisz ki akar egy kemény szekérplatón szeretkezni?*
- Akkor most... *Kezd bele és ha Aenae elengedi, akkor gyors, gyakorlott mozdulatokkal kiköti a két lovat a fakerítéshez, hogy utána, ha a lány is benne van, egy határozott mozdulattal a karjába kapja.*
- Most megyünk és keretbe foglaljuk a szerelmünk. *Ezt már aközben mondja, hogy elindult a kérdéses istálló felé.
Amikor legelső alkalommal az istállóban kötöttek ki, az ujja köré csavarta a lányt, elkábította hamis beszéddel és ámítással, hogy később előnyöket és aranyat préseljen ki belőle. Fura fintora a sorsnak, hogy abból az üres és hozományvadász csábításból most erős és valódi érzelmekkel teli kapcsolat született.
Nem aggódik az istálló tulajdonosa miatt, annyi aranyat adott a kápolnának, hogy biztosan nem szóljál meg. Ha meg másé volna, akkor neki fog adni egy másik szakajtó aranyat, ha nyugalmukat nem háborgatja senki. A liezon közben viszont gyengéd és felettébb előzékeny, mert fél, hogy fájdalmat okoz Aenaenek. Minden rezdülését lesi és mivel képzett szerető, biztosan sikerül úgy a kedvére tennie, hogy ha lelki dolgok nem szólnak közbe, élvezhessék mindketten.*


4026. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-02-28 12:08:29
 ÚJ
>Kagaenae Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//Új utakon, boldog házasok//

*Halkan nevet ő is, végül is Habrertus gondolata akár lelombozó is lehetne, bár ő most csak és kizárólag doktor-formájában gondolt a kancellárra, akinek az életét köszöni és aki utasításait még hajlandó is volt betartani. Legalábbis abban az egy hatban, míg amúgy neki sem volt túl sok kedve ahhoz, hogy kikeljen az ágyból, bár a végére már kifejezetten unta és nagyon örült, hogy végre lóra ülhet, annak még jobban örült, hogy elhagyhatta a Vashegyet, de legjobban mégis ennek a nagyon gyors, de minden vendégtől és felesleges sallangtól mentes esküvőnek örül. Egy hat óta most van a legjobb kedve, még akkor is, ha egy része igenis tiltakozik az összebújás ellen.*
- Nem, Cha'yss, arra céloztam, hogy én meghoznám ezt a hatalmas áldozatot is, hogy hatokig szénát-szalmát fésülgetek a hajamból.
*Fél karjával átöleli a férfi nyakát - másikban ugye a lova kantárja van -, rámosolyog.*
- Tulajdonképpen adna egyfajta keretet nekünk, a kapcsolatunknak, nem?
*Legelső alkalommal is egy istállóba rángatták be egymást, Aenae már nem is igazán emlékszik, hogy ki volt a kezdeményező, ezek fényében meg nem is olyan, de lenne valami bája annak, ha a házasságukban a legelső alkalom is hasonlóan történne. Persze ott van az is, hogy valamiért nincs ellenükre a nyilvános helyeken való szerelmeskedés, de ifjú házasok - még meg sem száradt a dokumentumon a tinta -, nyilván meg kéne magyarázzák a tulajdonosnak, hogy miért is túrják szét a szalmát, de ezenkívül semmi mást. Ugyanúgy ott a lebukás veszélye, csak már máshogy.*


4025. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-02-27 20:30:15
 ÚJ
>Cha'yss Cano Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//Új utakon, boldog házasok//

*Annak ellenére, hogy elég régóta ismerik egymást és rengeteg dolgot át- és túléltek már, még mindig képesek bénázni egymással szemben. Persze ez számukra halálosan komoly dolog. Kölcsönösen bocsánatot kérnek egymástól, ki ezért, ki azért. Egy pár szívdobbanásnyi ideig ölelik egymást, mire újra megszólalnak. Nem szeretne hazudni, sem félrevezetni szerelmét, de úgy tűnik, erre nincs is szükség, mert Aenae is pontosan tisztában van a lehetőségeikkel.*
- Kérlek, ne emlegessük Habrertust. *Nevet fel derűsen, mert egy jó liezon előtt a legutolsó dolog a vén kancellár, akire gondolni akarna.*
- Szóval azt akarod mondani, hogy ezúttal kerüljük a szalmát? *Kérdi lehalkítva a hangját, de tekintete már kutató pillantások után keres a faluban, hogy vajon ki láthatja majd őket, ahogy belopakodnak az istállóba. Úgy érzi, hogy Aenae is hajlik már a liezon gondolatára, de egyelőre rábízza a döntést, csak fejével int újra, ahogy korábban is tette, kérdőn a faépület felé. Neki semmiféle ellevetése nincs az együttlét ellen, sőt, férfiként vannak igényei, amiket jó volna már kielégíteni.*


4024. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-02-24 11:35:30
 ÚJ
>Kagaenae Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//Új utakon, boldog házasok//

*Bár megfogadta, hogy ezentúl elsősorban csak a maga érzéseivel törődik, de hogy vágjon bele az ember egy házasságba úgy, hogy pont a társa érzéseit nem veszi figyelembe? A bökkenő ott van, hogy a saját érzéseiben sem teljesen biztos, akarja, hogyne akarná? De közben fél is.*
- Én… Egek… Nehogy bocsánatot kérj. Nekem kellene.
*A férfi átöleli és Aenae is őt. Fejét a mellkasára hajtja, hogy pár pillanatig a másik szívverését hallgathassa. Tudja, hogy valójában neki sem kell bocsánatot kérnie, viszont kifejezetten nagy gyakorlata van az ilyesmiben, meg az önmarcangolásban is. És abban az elnyomhatatlan érzésben, hogy ismét csalódást okozott.*
- Tudom. Nem is kell.
*Szeretné persze hallani, hogy többé nem történik tragédia, de az esze tudja, hogy ezt senki nem tudja garantálni. Az esze azt is tudja, hogy nem retteghet örökre valamitől, ami talán be sem következik.
Felemeli a fejét a férfi mellkasáról, felnéz, hogy Cha'yss szemébe nézhessen.*
- Nem haragszom és nem ostobaság. És Habrertus felsorolt csomó módot arra, hogy megelőzzük. Nem mintha bárki kérdezte volna tőle.
*Visszamosolyog.*
- De a múltkor is hatokig találta szalmát a hajamban.
*Két része közül úgy tűnik, hogy az kerekedett felül, amelyik eleve be akarta vonszolni a férfit az istállóba. Kivéve ha annak ez ellenére van.*



4023. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-02-23 20:58:05
 ÚJ
>Cha'yss Cano Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//Új utakon, boldog házasok//

*Mosolyogva fogadja Aenae örömét és szerényen mosolyog a vádra, miszerint elkényezteti a lányt. Pontosan. Kedvese, most már felesége, bármit kérhetne tőle és ha lehetőségében állna, meg is szerezné neki. Bármit megadna azért, hogy mindig ilyen boldognak láthassa.
Amikor kijönnek a templom elé és az igric meggondolatlanul liezont javasol, hogy így pecsételjék meg friss egybekelésüket, a lány reakcióiból már sejti, hogy rosszul tette. Aenae lesütött szemekkel tördelné a kezét, ha nem fogná a wegtoreni.*
- Igen, tudom. *Válaszolja bizonytalan hangon.*
- Én csak... bocsánat, nem... *Újra keresni kell a szavakat, rövid idő alatt már másodjára.
A kissé zavartan előadott válaszból kiderül, hogy a lány attól tart, érthető módon, hogy újra megesik velük a tragédia, ha Aenae újra teherbe esne. Nem tud mit válaszolni, mert ez valójában eszébe sem jutott. Csak újra érezni akarta a lányt. Ezúttal rajta a sor, hogy lesüsse a tekintetét, de Aenae már egészen közel áll hozzá, ő pedig szorosan átöleli.*
- Nincs semmi baj. Semmit sem _kell_ mostantól. Azt teszünk, amit akarunk és akkor, amikor akarjuk. Nekem az a fontos, hogy te jól legyél. *Mondja halkan az ölelésben és elérkezik ahhoz a részhez, ami a legnehezebb.*
- Nem tudom, én nem... nem tudom megígérni. *Vallja be szomorúan, őszintén és nagyon utálja magát, hogy nem tudja megnyugtatni, hogy sosem fog megesni velük újra ez az egész borzalom.*
- Adjunk ennek időt. Ne haragudj, hogy ilyen ostobaság az eszembe jutott. *Néz a lányra a tekintetét keresve, egy óvatos mosolyt engedve meg magának.*


4022. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-02-22 21:26:06
 ÚJ
>Kagaenae Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//Új utakon, boldog házasok//

*Nagyon nehezen titkolja, hogy mennyire tetszik neki a műterem ötlete, de azért tréfásan megvádolja Cha'ysst azzal, hogy elkényezteti, mikor meg sem érdemli. Egy hattal ezelőtt még teljesen komolyan gondolta volna, hogy nem érdemel ilyesmit - sőt semmit -, hiszen hatalmas csalódást okozott, de most a rossz gondolatoknak a szikrája is hiányzik belőle. Jó a kedve és látható, hogy percről-percre egyre jobb lesz. Az első házastársi csókban csúcsosodik ki, abban a pillanatban madarat lehetne fogatni vele.
A hangulatában változás nem áll ugyan be, de látszik, hogy meghökken a hallottakon. Cha'yssi pillantását követve az épületre mered és ráébred, hogy valójában ő maga sem tudja, hogy akarja-e a dolgot. Az esetleges következményektől kirázza a hideg. Az egyik fele kibúvót keresne, olyasmit, hogy mennyire szúr a szalma és múltkori után is hatokig talált a hajában. A másik fele kérdés nélkül bevonszolná a férfit abba az istállóba. Ez a két énje birokra kel egymással. Ő maga megtorpan és Cha'ysszal szembefordulva először lesüti a szemét, de aztán csak ránéz, ha nem a kezeit fogná, akkor a sajátjait tördelné.*
- Én csak… Habrertus azt mondta, hogy semmi akadálya.
*Még nem tudja, hogy szüksége van-e arra az időre, amit a férfi látszólag megadna neki.*
- Csak a múltkor annyi minden más lefoglalt minket, hogy nem figyeltünk arra, hogy… Szeretném, ha majd valamikor lenne gyerekünk, de nem azért mert úgy alakult, hanem mert úgy akarjuk. És… és… Ugye nem fog újra meg megtörténni?
*Az előbb még egy lépésnyire állt Cha'ysstól, de mostanra már remegő testtel simul hozzá - hacsak amaz el nem hátrált. Hogy mitől remeg? Attól, hogy újra megtörténhet és ki tudja, hogy lesz-e olyan szerencséje, hogy ismét megmentik? De a tekintetében mégis ott a vágy.*


4021. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-02-22 15:18:13
 ÚJ
>Cha'yss Cano Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//Új utakon, boldog házasok//

*A séta a kápolnáig kellemesen telik, bár jobb szeret nyeregben ülni, mint kutyagolni, most együtt érez Anenaevel. Andalognak, mintha nem lenne holnap és az elmúlt hatokban sem vágta volna földhöz őket az a sok vész, ami megesett velük. Örül, hogy végre mosolyogni látja a lányt, ritka kincs ez, amit becsülni kell. Szó nélkül bólint a visszatérés ötletére, hogy Aenae lerajzolja a helyet és biztosítja, hogy Artheniorban egy egész műtermet vesz ki neki, ha szeretne egyedül és csendben alkotni. A Kereskedőháznak még mindig megvannak a lehetőségei, hogy ilyesmit megtehessen.
A pap előtt, de zárt ajtók mögött fogadnak örök hűséget egymásnak, boldogan csókolja meg immáron feleségét, amint a pap erre engedélyt ad. Boldog, ez tisztán látszik rajta. Kijárt már nekik, hisz annyi rossz megesett velük mostanában.*
- Nekem is tetszik. *Válaszolja amikor Aenae először ejti ki új nevét, amikor már kívül vannak a templomon. Újra szembefordul a lánnyal, hogy megismételhessék a hitvesi csókot, ezúttal már kicsit hosszabban, szenvedélyesebben. Mégsem a pap és az oltár előtt kell megtenni az ilyesmit.*
- Tudom, hogy amiken átmentél... *Kezd bele és látszik, hogy kissé zavarban van, pedig az igric ritkán jön zavarba és még ritkábban esik meg, hogy ne tudja, mit mondjon.*
- Szóval, ha úgy érzed, hogy most már... *Fejével a templom mögött kikandikáló istálló tárt kapuja felé bök félreérthetetlen pillantással. Fiatal életerős férfi, aki épp most házasodott meg. Jó ideje nem élvezhették egymás testét, de bizonytalan, hisz azok után, amiken Aenae átment, nem tudja, kívánja-e még a testi szerelmet. Úgyhogy mielőtt még tovább erőltetné, szeretné kideríteni, hányadán állnak ezzel.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4308-4327