//Próféták//
*A pusztáról az ingovány felé veszi az irányt, de még mielőtt a mocsaras területre érne, eszébe jut egy másik, sokkal egyszerűbb lehetőség. A szántóföldek felé is mehet. Ez nagyon jó hír, ez által legalább lovát is és magát is megkíméli az ingovány nehézkes terepétől. Nem is érti, hogyan felejthette el, mikor errefelé jött. De mindegy most már, a lényeg, hogy eszébe jutott ez a másik út. Így hát lovát a szántók irányába fordítja, s amíg oda nem ér, csak ügetve halad. A szántókra érve azonban már bátran vágtára fogja Wollyt. Neki pedig nem kell kétszer mondani, szélsebesen iramodik meg Arthenior irányába. A lány diadalittasan fel is kiált jó hangosan, hogy hangja messzire elszáll. Ez egyrészt a szabadságnak szól, másrészt pedig annak, hogy sikeresen elkerülhették az ingoványt. Hátasa pedig osztozik örömében, mint mindig, csak ő éppen nyerítéssel fejezi ezt ki. Vágtázás közben a lány elhatározza, hogy Artheniorban felkeresi a Wegtoren Aranya Kereskedőházat, ők hátha tudnak segíteni a takarításhoz és a repkény eltávolításához szükséges eszközök beszerzésében. Lankadatlan figyelmének köszönhetően egy idő múlva valamit meglát közeledni felé. Először nem tudja kivenni, hogy mi is az, de amint közelebb ér, a homályos körvonalakból egy szárnyas malac alakja bontakozik ki. Valami csomagot cipel. Ally lelassítja Wollyt, mert a különös futár elég közel van már. A félvér sosem látott még ehhez foghatót. A szárnyas malac meg se szó, se beszéd, a fehér hátas elé dobja a földre csomagját. Aztán, mint aki jól végezte dolgát, távozik, hogy aztán kis idő múlva eltűnjön a látóhatár vonalánál. ~Hmm, hát ez mi a szösz?~ Leugrik a nyeregből, s a csomaghoz lép, melyet - kétség sem fér hozzá - neki szántak. Wolly is kíváncsi szemeket mereszt, sőt, figyelemmel is kíséri fehér hajú gazdája minden mozdulatát. Ally, mikor kibontja a csomagot, három különböző színű pezsgőgyöngyöt talál. Meglepi a dolog, de örül a kis csomagnak, s egyéb lehetőség híján a csörgődobját rejtő selyemzsákba csúsztatja a gyöngyöket. Alkalomadtán fel is tudja majd őket használni.*
- Na, induljunk tovább, Wolly.* Paskolja meg szeretettel lova nyakát az ifjú hajadon, majd könnyed és kecses mozdulattal a nyeregbe lendíti magát. A szabadságot jelentő vágta folytatódik, Artheniorig véget sem ér.*