Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Erdőszéli tisztás (új)
Taverna a Három Baráthoz (új)
SzántóföldekTharg birtokok (új)
Füves puszta (új)
Kikötői erdőség (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 130 (2581. - 2600. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2600. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-15 16:59:18
 ÚJ
>Holdezüst Vieljana avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Akadályverseny//
//1. forduló//

*Vieljana nagyon lelkesen fogadja az öreg, bölcs tündér szavait, és bár problémamegoldó képességeiben azért kételkedik, egy kis mókára mindig vevő. Ahogy az éjszaka lassan föléjük kúszik, a lány egyre nagyobb ünnepélyességet érez, lelkesen mosolyog Pyctára. Amúgy nem volna túl bizalomgerjesztő a kocsi, amire fel kell szállniuk, de bízik benne, hogy az elf mellett nem eshet bántódása, még ha többi ellenfele jóval marconábbnak is tűnik a szemében. Kisvártatva, de valóban meglepően gyorsan egy furcsa helyen bukkannak fel. Viel meglepetten néz körül, és töprengésbe kezd a három híd kapcsán.
A fekete és a piros híd nem valami bizalomgerjesztő, míg a fehér kifejezetten az. A lánynak ez nem tetszik. Személyes tapasztalata, hogy az életben a megoldást soha nem a legkönnyebb út hozza, sőt ha túlságosan elbízza magát az ember, akkor annál jobban fáj a buktató, ha nem is számított rá: a másik két híd mellett voksolna. De hogy azok közül melyik lehet, azt nem tudná megmondani. A döntést igazándiból az elf hozza meg helyette, aki a fekete hídra igyekszik, így ő a piros, forró híd mellett dönt. Nem is bánja, közelebb érzi Eeyrhez a forróságot, tüzet.
Arra már látja, hogy ügyelnie kell, hogy ellenfelei egymást is támadják. Amennyire tud, Vieljana megpróbál nem belekeveredni Rolgen támadásának tűzvonalába. Óvatosságában inkább lassan a hídhoz közelít, hogy előrenyújtott kezével megállapítsa, mennyire forró, mire számítsanak a lábai. A piros szín csak úgy vakítja, ezért hunyorognia kell.*
~ Nem lehetne inkább valami más? Muszáj pirosnak lennie? ~ *Töpreng magában. Ebben a minutumban tenyeréből királykék festék spriccel a hídra, ő pedig meglepetésében lecsücsül a földre.*
- Jujj!
*Gyorsan emlékezteti azonban magát, hogy nem kell meglepődnie: manapság furcsa dolgok történnek. Helyette kezét maga elé tartva, egy csíkban kék festéket spriccelve fürgén futásnak ered, mindig szigorúan a színes csíkra lépve. Reméli, hogy a varázslat kitart, és hogy a talpa alatt eléggé megkeményedik a festék ahhoz, hogy ne égesse meg őt túlságosan.*

A varázsló mereven előre tartja jobb tenyerét, melyből az általa választott színű festéksugár tör elő, ami megfesti a kijelölt tárgyat, vagy élőlényt. A varázslat egy percig tart, és folyamatosan adagolja a festéket, legfeljebb egy óriás festhető vele be teljesen.

2599. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-15 16:37:22
 ÚJ
>Cahress Damastant avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Negyvenes//
//Laor - Khul//
//Cassy//

*Beszédhibája nagyobb feltűnést kelt, mint szeretné, ezért zavartan mosolyodik el, haját hegyes füle mögé tűri.*
- Bocsánat, csak szerencsétlen gyűszűvirág nyelvbotlás volt...
*Csakugyan jobbnak látja eltávolodni a frontvonaltól, nem szeretne a versengés tárgya lenni ezúttal. Hiszen Khul miatt jött, nem akarja, hogy megint közbe jöjjön valami, mint eddig folyton. Visszatérve csendben figyeli az elmék feszült harcát, aggódva látja, hogy Khul kezében csupán két lap van. Lélegzetvisszafojtva várja ellenfele lépését. Ugyan nem nagy játékos, de az alapokkal tisztában van, ahogy azzal is, hogy bármikor fordulhat a kocka. Ám ezúttal mégsem kerül erre sor, Laor magabiztosan terít. Khul azonban példamutatóan viseli, Cassy büszke rá, hogy ilyen jó természete van, hiszen annak idején felelősséget vállalt érte, mert jó megérzései voltak vele kapcsolatban. Laor neki címzett, sármos megjegyzésére szégyenlősen mosolyodik el és lesüti szemeit. Csupán kedves bóknak veszi egy szimpatikus ismeretlentől, hiszen biztos benne, hogy aki ismeri helyzetét, érthető okokból nem gondolkodik komolyabban vele kapcsolatban. Talán ma, talán itt kivételesen az lehet, aki igazán ő, vagyis ő lehetne, ha élete más irányt vett volna egykor, de tudja, hogy holnap minden a régi lesz.*
- Hízelgő a levendulás kedvességed, uram.
*Köszöni meg a bókot, hiszen egy nő sem kaphat túl sokat belőle, valóban hálás érte.*
- És gratulálok a gólyahírhez... *pírral színezett arcán restelkedő tekintet ül* vagyis a győzelmedhez...
*Khul jelzésére beügyeskedi a poharakat hozzájuk és leteszi őket az asztalra. Egyet magához vesz és köszöntőre emeli.*
- Két nagyszerű játékosra és az izgalmas pipacsra! Ó, nem, nem pipacs, hanem parti!
*Legyint. Poharát az övéikhez koccintja kedves mosollyal, és mindjárt három nagy kortyot ízlel belőle lassan, hátha segít. De legalábbis addig se kell beszélnie.*
- Ezek szerint végeztél, gyöngyvirág?
*Fordul Khulhoz, majd megnyúlik az arca.*
- Vagyis... sajnálom... attól tartok, mindenféle virágnevek jutnak jázminnal az eszembe és akaratlanul kimondom őket...


2598. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-15 01:45:54
 ÚJ
>Rolgen Rhaavos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Akadályverseny/
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//

*A suhanc ignorálja, a kérdése riposzt nélkül marad. Ő pedig ezt alaposan megjegyzi magának. Elvégre a bizalmát kínálta, vele együtt pedig a segítségét.
Idegesen nyalja meg ajkát, ez az ügy bizony nem maradhat megtorlatlan. A fiú lesz az első, akivel leszámol, ha módjában áll majd.
Nem haladnak túl sokat a szekérrel, még is máshol vannak. Furcsa dolog ez, ő viszont látott már eleget éltében, nem keres benne logikát.*
-Tündérek.
*Motyogja a szakálla alatt, majd a rövid, rébuszos eligazítás után maga is lekászálódik a szekérről.
Valuryen eliramodik, de úgy, mint akit megcsíptek.*
-Na te kis szaros, sok szerencsét!
*Dob egy csókot a szitkozódó Valuryen irányába, majd röhögve megiramodik a fehér híd felé.*
~Egyszerű ez. A vén szárnyas azt mondta, a fehér a jó.~
*Lódul neki minden erejét beleadva, hogy lába minél előbb a hófehér hidat érje.*

A varázsló csókot küld, minek hatására ajkaival megegyező alakban rózsatüskék repülnek a célpont felé. Könnyű (3) sebet ejthetnek az áldozaton.

2597. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-14 22:12:05
 ÚJ
>Khul'ie Vantruez avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Negyvenes//
//Laor - Khul//
//Cassy//

*Morcosan néz, már-már a fagyott tekintet is enged.*
- Nem vagyunk együtt, nyugi. *Sóhajt fel.* Csak jó barát. Nem régóta ismerem. *Kezd bele, de folytatni már kevésbé tudja. Szeme sarkából talán látja is, hogy Cassy visszatér, de már nem erre koncentrál. Egy kicsit összeszűkül a világ, s a szándékos időhúzást nem tudja nem észrevenni, mit Laor produkál.*
- Megvan, mi? *Sóhajt fel, s a lapokat írott felükkel lefelé lassan leteszi az asztalra. Egy darabig még mered, mint, aki nem hiszi el, hogy ennyire egyszerű veszíteni, aztán csak felpillant a mondatokra, s egy halálosan csendes perc után, sugárzó mosoly terül arcára és egy hatalmasat vág lapát kezével az asztalra, csak úgy ugranak a puncsos poharak.*
- EEEEEZ IGEN CIMBORA! *Feláll, s mutogatni kezd Laorra.* A győztes, hölgyeim és uraim! Az igazi harcos, a bajnok, a vezér, a hadfőkárszeg!!! *Harangozza be, aztán csípőre vágott kézzel kacag egy nagyot, majd visszaül a helyére elcsendesedve.*
- De ne gondold, hogy ennyiben hagyom! *Fenyegeti meg a férfit játékosan.* Vendégem vagy a Sellőben egy ivászatra és egy vacsorára. Mindent én fizetek, feltéve, ha a visszavágón is nyersz! Ha veszítesz, kapok 100 aranyat. *Emelgeti meg szemöldökét.*
- Cassy! Hozd az italt! Mulatunk, bár barátunknak még van hátra egy kártyaparti! *Nevet fel, majd hirtelen elkomolyodva vágja ki előre kézfogásra kezét.*
- Mit szólsz? Elfogadod a kihívást? Az időpontot te választod... bár amilyen jól szórakoztam lovat is küldetek érted! *Röhög fel. Kicsit közelebb hajol, a többit már súgva mondja.* Aztán a lány eldönti mit szeretne. Ő is ott lesz. *Azt már nem fűzi hozzá, hogy nem biztos, hogy a derekát nem töri le, ha hozzányúl, bár tényleg nincsenek együtt, szóval... ebbe igazán nem szólhat bele. Laor utolsó mondatát pedig nemes egyszerűséggel figyelmen kívül hagyja.*

A hozzászólás írója (Khul'ie Vantruez) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.14 22:13:55


2596. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-14 21:56:08
 ÚJ
>Laor Vylnis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 961
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Negyvenes//
//Laor - Khul//
//Cassy//

- Kakastaréj? *kérdez vissza csodálkozó mosollyal, de nem nagyon van lehetősége ezt tisztázni, mert Khulből előtör a féltékenység. Tulajdonképpen érthető is.*
- Engedjük, hogy ezt ő döntse el! *villant egy behízelgő mosolyt kártyapartnere felé, pohár pedig megemeli az elf felé, mielőtt húzna belőle. Most már jó lenne tudni, hogy mi is van ebben az italban, mert kezd jókedve kerekedni. Ezt követően kicsit összehúzott szemöldökkel nézegeti a lapjait. Nagyon reméli, hogy nem számolt rosszul, ebben a művészetben ugyanis nem jeleskedik különösebben, aztán kihúz egy lapot és eldobja.*
- Tessék! *biccent egyet a sürgetésre, és nagyon bízik benne, hogy Khul nem húz már elő semmit a tarsolyából. Vagy a lapjai közül. Úgy látszik, hogy nem, mert miután a férfi felvett egyet a pakliból, nem szól egy szót sem. Laor pedig elnyom egy sóhajt. Talán most kéne valami színpadias szöveg, vagy bármi ami e fennkölt pillanathoz méltó lenne. Ezért is van egy kis szünet, mert a fejét töri. De végül csak leteríti lapjait az asztalra, hogy azokat Khul is láthassa: kilences, négyes, hatos, Vadász, egyes, Király, Dáma, két ötös és egy hetes.*
- Negyven. *jelenti be csendesen* Az előbb azt mondtam, hogy akinek nincs szerencséje a kártyában, annak a szerelemben van.
*Dől hátra egy kis mosollyal.*
- Életemben először szeretném, ha tévednék.
*Ezt utolsó mondatot már nem annyira Khulnak szánja, hanem az időközben visszaérkező Cassy-nek.*

A hozzászólás írója (Laor Vylnis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.14 21:58:20


2595. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-14 21:35:17
 ÚJ
>Khul'ie Vantruez avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Negyvenes//
//Laor - Khul//
//Cassy//

- Méltó... na persze... *Gyanúsan méregeti partnerét, még egyelőre nehezen dönti el, hogy ironizál vele, vagy sem, bár mindkét megoldással szimpatizál, ugyanis imádja a vérszívást, nem kell félteni. Azonban az ezt követő reakciók már annyira nem nyerik el tetszését, így nem fenyegetően ugyan, de némiképp felfújt képpel pillant vissza Cassyről Laorra.*
- Héj-héj-héj! *Tartja fel szabad kezét, tenyérrel kifelé, jelezve, hogy állj.* Csinipofiról nem volt szó. *Mondja, mintha az övé lenne, jóllehet ez nem igaz. Az sem, hogy ártatlan lenne a lány... de mégis oly tiszta, mint a frissen esett hó. Ő pedig vigyáz rá most is, még akkor is, ha Cassy erről teljesen mást gondol. Bájosan kimosolyog Cassyre, még az ominózus perdöntő pillanat előtt. ~ Kakastaréj barátság? Ez meg miről beszél? Tán azt hiszi, hogy én kakaskodok bárki miatt?! ~ Hökken meg, aztán meg is nyugszik, végül is ez igaz.*
- Majd az italt én megi... *Kezdené, de Cassy ismét eltűnik a forgatagban, Khul egy darabig még meresztgeti a szemét, hátha meglátja, aztán visszafordul az asztalhoz.*
- Elijesztetted... tessék! *Rója fel ezt is Laornak, aki mintha csak erre várna vágja a képébe a Halált, min már meg sem lepődik.*
- Nagy cucc... én is ezt csináltam volna... *Mormogja durcásan, majd szépen az összes lapját lepakolja Laor elé, s annak rendje módja szerint felhúz kettőt. Immár arcát megfagyasztja, közeledik a végjáték, ha még egy kis szerencséje lesz, talán megszorongathatja ellenfelét. A stratégián kívül ugyanis kell hozzá az is bőséggel és van még lap, amiből választhatnak.*
- Húztam. Gyerünk tovább, cimbora. *Mondja eltökélten.*

A hozzászólás írója (Khul'ie Vantruez) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.14 21:54:09


2594. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-14 20:07:25
 ÚJ
>Cahress Damastant avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//

//Negyvenes//
//Laor – Khul//

*Felcsillan a szeme, mikor Khul feléje pillant, örömmel veszi, hogy a gondterheltség tova száll az arcáról. Reméli, ezzel nem a koncentrációból rángatta ki, vigasztalhatatlan lenne, ha miatta veszítene.*
- Rendben, pitypang Bajnok!
*Kacsint hősködésére a győzelemmel kapcsolatban, majd egy kicsit zavartan félrenéz. Kezdi sejteni, mi a baj vele, miért beszél furcsán, és hogy ez nem múlik el túl gyorsan. Azt is sejti, Khul a bájos hölggyel a másik asztalnál nem jutott még sokra, különben lenne kivel koccintania, így hát örömmel veszi a társaságát, ha már ilyen kedvesen felajánlja. Reméli, hogy nem csak szánalomból teszi, amiért egyedül ácsorog a tömegben, vagy azért, hogy kötelességtudón kiterjessze szolgálatát ily távoli földekre, és vigyázzon rá, miképp az év többi napján a Sellőben. Hiszen ez az ő szabadsága is. Laor színre lépésére nem számít, ajánlatára szégyenlősen elmosolyodik. Nehéz ez alól kibújni úgy, hogy valakit meg ne sértsen, de azért megpróbálkozik vele.*
- Nem szeretnék egy kakastaréj barátság útjába állni, uraim, a parti után szívesen koccintok mindkettőtökkel, megünnepelve egy izgalmas játékot, és sok szerencsét kívánva a győztesnek a döntőre. Hozom is a rózsás italokat.
*Mosolyog rájuk ajánlatával, Khulra rákacsint, s kikecmereg a tömegből. Nem tudja, mennyi idő van hátra a partiból, ezért siet. Még új ismerősét is szeretné értesíteni, hogy egy kicsit tovább távol lesz.*

//Improvizáció//
//Lelkes nézők//

*Nagy sebbel-lobbal érkezik, tekintete Isqet keresi a tömegben, nem szeretné, ha úgy érezné, hogy elmenekült előle vagy elhanyagolja. Szeretné elmondani neki, hogy egy nagyon kedves barátja megmérettetését akarja megnézni. Színpadra lépett közben a második színész, ki ruhái megkötözésével változtatta el külsejét. Így is megkapó látvány. Kellemes hangja, verselése vonzza a figyelmét, a felkacagó tömegben végül megáll, és néhány pillanatot még elcsíp a fő vezérfonalon felül. A felvidult nézőkkel együtt nevet, és intenzíven tapsol.
Oly gyorsan érkezik a rákövetkező, ráadásul épp a boszorkány az, így hát őt is megnézi még. Remek komikának bizonyul, és érdekesen szövi még tovább elődei történetét. Már azt hiszi, kiderül, hogy nem is boszorkány, ami különösen érdekes fordulat lenne a korábbi diskurzusban, amit Isq kezdett meg. De vajon hol lehet? A boszorkány lelkes megtapsolása után kénytelen feladni a keresést.*

//Vissza a kártyához//

*Kifelé igyekszik a tömegből a standok felé, ahol szerez három puncsos poharat, és visszatér a kártyaasztalokhoz. Azt kívánja, bárcsak ne egyszerre futna minden program, mert így lelkiismeretfurdalása van azok felé, akikkel épp nincsen, és sajnálja mindig, amiről éppen lemarad. Nem szeretne végül mindent elszalasztani, ezért most kiválasztja azt a helyszínt, ahová a leginkább húzza a szíve. Ha már megígérte, hogy drukkolni fog, azt be is tartja, és várja a közös koccintást, bárki nyerjen is.*

A hozzászólás írója (Cahress Damastant) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.14 20:26:56


2593. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-14 19:35:48
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 479
OOC üzenetek: 114

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Tündérvarázs//

*Egyre inkább úgy fest, elérkezni látszik az idő, így körbetekint, hogy felmérje mennyien is vannak ebben a szél által összehordott társulatban. Közben a színpadmesterrel kezet fog, majd az utasításnak megfelelően, közben ki is húzza a kalapból a sorszámait és megkapja a fecniket, néhány szóval ellátva. ~Nem kicsit szállt el a fantázia, az biztos.~ Ugranak össze a szemöldökei, ahogy olvassa magában, talán pont most nem örül annyira, hogy valamiben végre első lehetett. Majd szépen sorban felsétálnak a rendezvény színpadára és elfoglalják a kezdő pozíciót. Nagy kő esik le a szívéről, mikor meglátja a sorszámokat is, nincs benne az első kettőben. Úgy véli ez talán ad némi könnyebbséget a dologban, hogy neki már csak sodródni kell majd az árral, amelyet az előtte fellépő kettő másik dagaszt hatalmasra. Mikor meghallja mi is lesz a darab címe, nem igazán tud vele mit kezdeni. ~A boszorkány az már csak boszorkány nem? Vagy álljak két kézre, hogy meg legyen fordítva velem a világ?~ Nincs hozzászokva a bonyolult megoldásokhoz és agyafúrtan dagályos történetekhez, hisz mindenki szereti az érthető és egyszerű magyarázatokat, a bonyolult az már gyanús. Mindamellett, azért akad odabent ötlet, de kilép a páncélos és kezdődik a darab, ő meg egyre izgatottabb. Tapsol, amikor az előtte lévő kettő monológját befejezi, hiszen a tisztelet a fő, bár ő a gonosz boszorka, ha megadja, talán a közönség rokonszenvét is kivívhatja.*

//Improvizáció//

*Ahogy látja, hogy a férfi végez és várja a következő fellépőt a lépcsőre a lábát felhelyezve, kalapjára ráfog és odaszalad átvéve a helyét. El nem ereszti a kalapot a fején, csupán egy pillanat, amíg tétlen, aztán szalad tovább fel, a felfestett vár elé lépdel. Arca haragos, mű orrát letépve rátapos. Majd a kalapot, ahogy eddig védte, most egy mozdulattal a vár díszlet elé dobja, ő maga pedig a színpad másik szélére áttoppan.*
-Hogy az a Krenkataurviselt, bolhás szakállú törpe szaggatná szét meggyötörve! *Szalad be a tér közepére a széléről, ahol felkap egy seprűt.*
-Mit lát szemem olyan távol, Tündérország határa ott! Távolabb, mint reméltem, azt hittem már itt menten a saját szagomtól bevégzem! *Középre sétál és a seprűt, mintha beleszúrná a talajba.*
-Ni-ni! Itt egy tábla, amire az vagyok írva: Csak azaz ifjú lépheti át a határt ki megcsinált a tábla alatt tizenöt guggolást és húsz fekvőtámaszt egy huzamba! *Vakarja meg a fejét, majd a közönséghez fordul kínjában.*
-Öreg vagyok én már ehhez, de próbát teszek egye fene! *Így a színpadon csak olyan öregesen, szépen lassan, derékfájósan, mint akin, nehéz a páncél és húzzák az évek, nyöszörög és jajgat bőszen. Ezek után feláll, letöröli a verejtékez homlokáról, majd a seprűt fogva tovább támolyog.*
-Ahogy mentem, jártam, keltem, egy tündér röppent elébem, tekerőlanttal a kezében, hogy rákérdezzen miért is taposom le frissen ültetett ördögvigyor palántáit. Mit feleltem volna mást, szemeiben láttam a gyilkos nyomást.*Címzi szavait a közönségnek, majd visszafordul és a maga mellett tartott seprűhöz beszél tovább.*
-Boszorkány a gondom, veszett nagy, ha mondom, nem bírok el biza vele, s nézd a gatyám is hogy tele! *Mutat le az említett ruhadarabhoz, még meg is emeli a szélét, hogy belessen, majd elborzad a tekintete, így fagy be a jelenettel, várva, hogy valaki leváltsa.*




2592. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-14 17:50:36
 ÚJ
>Nixomia Grendaer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 290
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Tündérvarázs //
// Lelkes néző //
// Nixomia és Isqeha magánszáma //

– Jól van, csak ne ugrálj itt nekem.* Úgy látszik Isqnek ez sem elég, mivel egy hidat varázsol aminek a közepére sétálva kezd el szónokolni. Nixomia már nem tud semmit tenni, csak nézi, hogy mi sül ki ebből. Amilyen magabiztos átéléssel mondja a hülyeségét azt nehéz kibírni nevetés nélkül. Ráadásul ahogy most kinéz már az is kész röhej. A lány is és a nézők is dőlnek a nevetéstől. Főleg amikor lezuhan a földre. Még a könnye is kicsordul a sok nevetéstől. A szemét törölgetve megy megnézni, hogy jól van-e a férfi.*
– Méltóságos nagyuram jól van? * Kérdezi meg tőle röhögve. Leül mellé a földre addig amíg Isq meg nem próbál felállni. Ha megpróbál majd felkelni a férfi akkor segíteni fog neki.*


2591. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-14 16:18:35
 ÚJ
>Laor Vylnis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 961
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Negyvenes//
//Laor - Khul//
//Cassy//

- Csak a méltó ellenfél hozza ki belőlem az ilyesmit. *vigyorog Khul megjegyzésén, aztán ő is a szőke elf felé sandít aki felé Khul kiabál.*
- Valóban nem tart sokáig, de szerintem a győztessel tarts egy pohár italra. Nemsokára állok rendelkezésedre.
*Kicsit meg is hajol ültében Cassy felé, aztán egy határozottan szemtelen vigyorral fordul vissza Khul felé*
- A győztes mindent visz, nem igaz?
*Most már komolyabban gondolkodhat a következő lépésen, hiszen mindkettejük kezében szép számmal vannak már lapok. Khul ugyan ismeri az övéit, ami előny, viszont Laor szerencséje sem volt kisebb. Most pedig három lehetőséget tud elképzelni. Valami módon kideríti, hogy ellenfele hol jár a lapok összegének tekintetében, és még kivár vagy felhasználja a szerencsésen elnyert, kincset érő lapot. Talán okos lenne taktikusan kijátszani ezt a lapot, csak hát az is megvan, hogy ha sokáig vár, Khul esetleg kiteríti lapjait, mondván negyven. Akkor pedig verheti fejét a falba. Végül dönt, amiben szerepet játszik az a tény, hogy minden pakliban van egy Halál, nála is. Viszont Khul jelenleg nem élhet ezzel az aduval. Kivéve ha újra kijátszik egy Vadászt, és ez alkalommal nagyobb szerencséje lesz. Ezt pedig végképp nem kéne megvárni.*
- Úgy érzem, *sóhajt végül egyet, miután kicsit hosszasabban fixírozta ellenfelét* hogy a tündérnél letétbe helyezett tét elég szép összeg. Pont megfelelő lesz azt elnyernem tőled, így minden mást ami eddig tulajdonod képezte, illenék visszaadnom.
*Szinte bocsánatkérő mosollyal húz ki egy lapot a kezében tartottak közül, és a Halált az asztalra csúsztatja.*

A hozzászólás írója (Laor Vylnis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.14 16:18:56


2590. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-14 16:13:09
 ÚJ
>Khul'ie Vantruez avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Negyvenes//
//Laor - Khul//
//Cassy//

*Képe megnyúlik, s szinte az asztalig ér. Nem. Nem azért, mert ismét Seles mellei körül szálldogálna a tekintet, de még a gondolatai sem. A monológot elfagyott tekintettel Laorra meredve hallgatja végig. Ami azt illeti azt el kell ismernie, hogy ez a szöveg nagyon vagány, maga sem mondhatta volna jobban, de jelenleg olybá tűnik, hogy az ő seggét porolják el. Csak pillanatig gondolkodik, s azonnal válaszlépésre szája el magát. Az esély... hát nem sok, de volt már rosszabb is, amikor a szigeten... de az egy másik történet.*
- Nagyon elmés... *Pillant fel egy vigyorgó fintort vágva, s megrázva a fejét.* Mindig ilyen filozofikus alkat voltál, vagy csak most az én kedvemért? Nah, elő a farbával. Revans. *Csapja ki az asztalra saját Vadászát, majd szúrós szemmel szuggerálja a lapokat, de nem az jön, mire várt.*
- Hogy az a rohadt... *Kezdene bele, aztán hirtelen felpillant, mert mintha ismerős illatot sodorna a szél. Hát mégsem üvölthet fel ordenáré módon, mikor Cassy bájos pofiját pillantja meg, így összeszedi minden erejét és igyekszik egy mentő mosolyt vágni, s visszainteni.*
- Mindjárt nyerek kislány! Utána meghívlak egy puncsra! *Kiáltja oda, mit sem foglalkozva azzal, hogy korábban még Selesnek csapta a szelet.*
- Jó lesz a hatos is! *Csillan fel tekintete. Akinek ilyen szép lányok drukkolnak, nehogy már szomorúak legyenek.*
- Én már nyertem cimbora... *Biccent Cassy felé.* Hát lehet ilyen bájos lányka mellett kártyapartikon morgolódni? *Tárja szét kezét, persze vigyázva, hogy a lapokat ne mutassa. Talán a vég jön, de jól érzi magát, még Laorra is barátságosan pillant. Jó játékos partner, talán meg is ismételhetnék... de azért most még egyelőre jöjjön a húzás és húzás, egyik a másik után, míg el nem jön... a Halál.*


2589. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-14 15:44:54
 ÚJ
>Toyoto Ue avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//A távoli remény//

*Toyoto és hű kutyája Tiron együtt menetelnek, hogy valami szállást kapjanak, mikor megpillantanak egy kis viskót. Úgy gondolják, hogy ott kérhetnek egy kis útbaigazítást, ha lakik ott valaki. Toyoto ráparancsol kutyájára, hogy várjon itt kint. Ő előveszi a tőrét, ha esetleg valami rossz szándékú teremtmény lenne bent.*
-Jó napot! Van itt valaki? * Szól Toyoto miközben körbenéz. Nem sok minden van a kis házban. Talán egy maximum két ember férhet el benne. Van középen egy kis asztal, a falhoz van támasztva pár rozoga fa szék.Hirtelen előbújik a ház gazdája, egy 50-es éveiben járó úr lehet. A félelem tükröződik arcán.*
-Te ki vagy és mit akarsz a házamban? *Kérdezi félve mégis kedvesen az öreg.*
-Nem szeretnék semmi rosszat, csak egy kis élelmet és szállást ahol meghúzhatjuk magunkat az éjszakára a kutyámmal.*Próbálta Toyoto megnyugtatni az öreget.*
-Oh, fiam itt a földön kívül máshol nem-igen fértek el, de élelemmel szolgálhatok ahol 3 ember jól lakik, ott jut a negyediknek is.*Miközben ezek a szavak hagyták el száját előbújt egy asszony és egy kislány.*
-Nekünk az tökéletesen megfelel.
~Most rám mosolyog a szerencse, bár tudnék ezen a jószívű öregen segíteni valahogy.~
-Esetleg tudunk valamiben segíteni?
-Van ott a pajta mellett egy adag fa, nekem már fájnak a kezeim és nem tudom felhasogatni, nagyon megköszönném, ha megtennéd.*Az öreg rá mutat egy nagy farakásra.*
-Ugyan, azok után, hogy vendégül látsz ez nem tesz semmit.
*Amíg Toyoto felhasogatja a fát besötétedik, az asszony megfőzi a vacsorát, a kislány meg Tiront simogatja. Leülnek az asztalhoz és megvacsoráznak, majd elalszanak.*


2588. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-14 13:24:44
 ÚJ
>Cha'yss Cano Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 700
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//

*A kancellár memóriája talán már nem a régi, az igric nemeslevelét is bemutatta, amelyet wegtoreni hűbérurától kapott, törvényes pecséttel és aláírásokkal. Már amennyire lehet Wegtorenben törvényekről beszélni.
Mindenesetre a báró nem csupán talmi címet dobott be bemutatkozásakor, hanem valódi nemesi rangot, neki nincs szüksége rá, hogy inkognitóba vonuljon, kereskedőháza nevét öregbíti fellépése és valószínűsíthető győzelme is.
A kalapból kihúzza sorszámát, amelyre haloványan elmosolyodik, hisz kiderül, hogy nem neki kell elsőként megjelennie a színpadon. Így lesz talán egy kis rálátása a dolgokra és lehetősége az improvizáción túl kicsit előre gondolkodni. Csodás.
Az csak fokozza jókedvét, hogy az álpáncélos kancellár lesz az első és az igric őt fogja váltani a színpadon.
A kancellár jelmezének apró átalakítását érdeklődve nézi végig, a festékes kard és a páncél jelentését talán érti a darab címét és témáját tekintve.
Aztán megkapják az utolsó instrukciókat és a taps után Lerric színpadra lép. Azon már csak jót mosolyog, ahogy a frissen festékkel bemázolt kardot a hüvelyébe löki a kancellár, hisz elég neki pár perc és a jó penge talán sosem fog újra napvilágot látni a festéknek köszönhetően.
Ezután már a kancellár előadásának részleteire koncentrál, hisz neki kell majd folytatnia onnan, ahol a férfi abbahagyta.*

//Improvizáció//

*Amikor az álruhás kancellár kimondja a végszónak tűnő mondatot és felhangzik a taps, az igric is tapsikol hármat, mégse mondja rá senki, hogy nem tiszteli ellenfeleit. Felsétál a színpadra, széttárt karokkal fordul a közönség felé, hogy láthassák, ki váltja a világot jelentő deszkákon a páncélos bájgúnárt.*
- Jó Lerric. *Hajol meg alig-alig, majd miután a kancellár átadta a helyét, elfoglalja azt. Az apró legyintés utolsó mozdulatába merevedik, amellyel a páncélos kimondta utolsó szavait, a sóhaj utáni mosoly is arcán játszik már.
Aztán a kezében tartott madzaggal átköti derekát, beleköti a köpenyt is és mellrészénél meghúzza kicsit felfelé, mintha páncélt akarna formálni a köpeny anyagából, a kalap kötőjével pedig arca két oldalára húzza a kalap karimáját, így imitálva a páncél sisakját. Persze az egész roppant groteszkül néz ki így, de a közönségnek bizonyosan tetszeni fog.
Kitartott karját enyhén felemeli, mintha tartana valamit kezében, amely a fejére szállva robban szét, szájával még a pukkanást is hallatja. Talán az elképzelt várfalról hullott rá valami.*
- Minő varázs ez, mi rám szállt?
Csak nem a boszorkány varázsa?
*Fordul kérdő szemmel a közönség felé, pár esetlen lépést is tesz, hogy a színpad szélén megálljon. Kezét mellkasára szorítja, így behorpasztja a "mellvértet".*
- Kivé változtattál, rimák rimája?
Csak nem én lettem ólomdomb minden lében kanál
Kan-cellára?
- És mi van a nadrágomban, juj?
Egy élettelen petrencésrúd?
*Rökönyödik meg és néz le, mintha belenézne nadrágjába, majd a közönségen végig.*
- Mindennek vége!
Hősből senki lettem, hogy néznek fel így rám vitézeim?
Hogy lesz így tor, győzelem ünneplése, ki énekli meg tetteim?
*Alkarját a homlokához emeli, mintha láz gyötörné, arcán kétségbeesés és fájdalom elegye keveredik szívszorító kifejezéssé.*
- El innen el, Tündérországba,
Hátha egy mágus varázsa,
Segít majd rajtam és újra hős lehetek.
Gonosz báró, rima boszorkány, akkor lesz végetek!
*Dobogva, csámpásan elfut balra, arcát eltakarja, karjai maga elé emelvén, lába végül a futás lépésében állapodik meg, egyik fent, másik a színpad deszkáján.
Nem is mozdul addig, míg a következő színész meg nem érkezik a helyére. Csak akkor lép, hogy átadja helyét a soron következőnek.*


2587. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-14 12:31:22
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Tündérvarázs //
// Nixomia és Isqeha magánszáma //

*És: tádám! sikerül! Diadalittasan néz körbe, el a sokaság feje felett. Egyre többen gyűlnek köréjük, természetesen!*
- Nem fogok megfeledkezni az ígéretemről! *paskolja meg Nixomia vállát, egy kis imbolygással kísért lehajolás közben azért ezt odasúgva a lánynak.
Azután újra kiegyenesedik, és méltóságteljesen kihúzza magát.
A pillanat elérkezett hát!*
- Leendő alattvalóim! Lanawin népe! *Isqehát nem kell félteni, ha a hangja kieresztéséről van szó, így a férfias bariton büszkén szárnyal a magasba, magára vonva a közelben tartózkodók furcsálló tekintetét a különös megszólításra.*
- Emberek és tündérek! Törpék és óriások! Kalandorok és otthon ülő népek! Eljött a Ti időtök! *eddig elégedett a dologgal, és a figyelem ráirányulásának mértékével is. Na de hogyan tovább?*
- Eljött az én időm! *hág még magasabbra a kedve, és javítja ki az előbbi pontatlan megfogalmazást, megtapsolva saját magát. No persze a tapsot biztatásképpen a tömegnek is szánja, hogy csak bátran, tapssal ők is hozzájárulhatnak a történelmi pillanat nagyságához.
Hirtelen úgy ítéli meg, hogy ez a hordó: nem elég magas! És főként nem elég méltó ahhoz a történelmi bejelentéshez, amelyet tenni szándékozik!
De szerencsére szándékával szinte megegyező módon, amint erre gondol, szinte azonnal egy ezüsthíd emelkedik a lábai előtt, szinte kínálva a jóval megfelelőbb és méltóbb pulpitust.
Isqeha mámorosan körbepillant, rálép a világot jelentő hídra, és lelkesen felsétál rá. Egészen sajátos látványt nyújt: ruhája és arca világospirosra ázott, lecsurgó festéknyomokkal tarkított, fején óriás méretű kalap. A hídról folytatja, nagy hévvel, meggyőző erővel, részéről mélyen beleélve magát a mondókájába.*
- Ezennel bejelentem *ereszti ki a hangját, de itt egy kis hatásvadász szünetet tart, megpróbálva egészen magára vonni a hordó majd a híd köré odagyűlők figyelmét* - hogy engedve a köz óhajának *újabb hatásvadász szünet, körbepillantás. Majd következik az örömteli bejelentés maga!*
- elfogadom Lanawin uralkodói címét! *mely bejelentést Isq sajnálatos módon egy erélyes dobbantással kíván nyomatékosítani. Mely erélyes dobbantásra a híd háládatlan módon egy reccsenéssel válaszol, melynek következtében Lanawin leendő uralkodója elég méltatlan módon fejezi be még el sem kezdődött pályafutását.*
- Auuhh! *nyögdécsel, sőt káromkodik ezután uralkodóhoz egyáltalán nem illő módon. Odalenn, a földön! Korszakok jönnek, s múlnak! Így múlik el a világ dicsősége! Egyelőre nem kíván felállni. Ahhoz túlságosan sajog mindene.*

A varázsló kettőt tapsol és előtte egy szivárványhíd keletkezik, pontosan a lába elöl kiindulva, egészen 10 méter hosszúságig ívelve, ahol szintén a földön ér véget. A hídon átkelhet, de csak óvatosan, mert igen törékeny. A híd addig tart, míg át nem ér a túloldalra, de ha közben más is rálép, összetörik.

2586. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-14 11:30:11
 ÚJ
>Nixomia Grendaer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 290
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Tündérvarázs //
// Nixomia és Isqeha magánszáma //

* Sikerül ideiglenesen elérnie, hogy Isq ne másszon fel a hordóra. Ezzel azonban közel sincs vége a dolgoknak. Úgy kezd el beszélni, mintha valami uralkodó lenne. Nixomiát pedig kinevezi a fő segítőjének. Még arcába is belecsíp, miközben rákacsint. A legrosszabb a dologban, hogy a közelükben lévők már egy ideje rajtuk nevetnek. Mintha valami komédiások lennének. ~ Most mihez kezdjek? ~ Gondolkodik el egy pillanatra. Ez a kis figyelmetlenség pont elég arra, hogy őméltósága újra elkezdjen felmászni a hordóra. Mire észbe kap már a vállára támaszkodva mászik felfelé, de a hordó megbillen és Nixomiának kell Isqet megtámasztania. Segít neki addig amíg biztosan nem áll a hordó tetején. Most már csak reménykedni tud, hogy nem csinál semmi hülyeséget a másik.*
– Most már aztán maradj nyugton és ne csinálj semmi hülyeséget! *Közben azon munkálkodik, hogy Lanawin új uralkodója, ha valami oknál fogva meginogna ne essen le. Közben a tömegből hallani véli az első biztatásokat. ~ A hiányzik még nekem, hogy ez a sok bolond itt még biztassa is a hülyeségre.~*


2585. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-14 09:40:47
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Tündérvarázs //
// Nixomia és Isqeha magánszáma //

*No persze rajongója nem marad el mögötte, és követi őt, Isqeha nem tehet róla, így megy ez, ha valaki az ellenkező nemből az ő hatása alá kerül, nem könnyű ezzel neki együtt élnie.
Azt azért nem veszi jó néven, hogy a lány megpróbálja a szándékától eltántorítani! Amikor ő magában már a leendő alattvalóihoz intézendő beszéde szövegét formálja!
~Kétségkívül ez a legmegfelelőbb megszólítás: "Leendő alattvalóim!" Így kell mindenképpen kezdődnie!~ dönt egy leendő uralkodóhoz méltó magabiztossággal, miközben megpróbál az üres puncsos hordó tetejére felállni, amit az egyik kimérés mögül görgetett el magának sietős gyorsasággal: nincs vesztegetni való ideje! Arról meg van győződve, hogy a kiürült hordónak ennél nagyobb megtiszteltetésben nem is lehetne része.
Ám a dolog mégsem olyan egyszerű, mint azt első kigondolásra vélte. A hordó, feltehetően nem meggyőzve Isqeha uralkodói erényeiről, sehogy sem akar együttműködni vele! És Nixomia is csak akadályozza ebben a feltétlenül szükséges cselekedetében, nem is érti, hogy a lány miért nem érti a dolgot! Sőt! Sértő módon bolondnak titulálja! Isqehának egy leendő uralkodóhoz méltó módon villan meg a tekintete, hóhér után pillant körbe, de hirtelen rájön a megoldásra!*
- Lanawin uralkodójaként *pillant Nixomiára joviális nyájassággal, visszakozva (valahogy úgy érzi, ez a beszédmód illik legjobban egy címet osztó leendő uralkodóhoz), mellesleg a címosztásra tekintettel még egy pillanatra felhagy a hordómászási próbálkozással is* - megteszlek első és fő fő segítőmnek! *közli leereszkedő magabiztossággal, és ha a lány hagyja, megcsippenti Nixomia arcát jobb felől, rákacsintva. ~Na ez majd együttműködőbbé teszi!~ veselkedik újra neki a dolognak, megpróbálva Nixomia vállában támasztékot találni.
Hogy az ígéret kellőképpen kifejti-e hatását, és Isqehának sikerül-e felmásznia a hordó tetejére, hogy felegyenesedve szózatot intézhessen Lanawin népéhez (amihez igazán pompás alkalom lenne a nyárközépi tündér fesztiválra Lanawin minden szegletéből idesereglett népek jelenléte Kulkatarurban), hogy elkövetkezik-e ez a meghatározó, történelmi pillanat, az lám egyedül Nixomián múlik.*


2584. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-13 19:59:26
 ÚJ
>Nixomia Grendaer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 290
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Tündérvarázs //
// Lelkes néző //

~ Ez biztosan megbolondult.~ *Gondolja a lány magában. Igyekszik minél távolabb kerülni a begerjedt férfitól. Felkászálódik a sárból és már indulna is a másik irányba, de egy gondolat csak nem hagyja nyugodni.~ Ezt én tettem vele? Ugye elmúlik a hatása. Mi van ha maradandó az állapot? Nem hagyhatom itt csak úgy.~ Behúzódik a kalap alá és megpróbál szót érteni vele, úgy hogy közben próbálja elkerülni a közeli test kontaktusokat. Amaz összevissza beszél mindenféle marhaságot. Nixomia akkor ijed meg igazán, mikor Isqeha határozott léptekkel csak úgy megindul.*
– Hé hová mész? *Szalad utána már csak két felhőcskével a feje felett. Mikor meglátja mire készül, majd szívbajt kap. Ahogy a nagy kalapjával próbál felmászni egy hordó tetejére.*
– Hékás! A hiányzik nekem, hogy kitörd a nyakad te bolond. * Mikor már pont elmúlt az utolsó felhő most megint megjelent egy új. Úgy csurom vizesen próbálja meg megállítani a szerencsétlent abban, hogy felmásszon a hordóra. Persze ez nem egyszerű dolog úgy, hogy az ő keze is meg Isqeha ruhája is csúszós.*


2583. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-13 18:54:03
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Tündérvarázs //
// Lelkes néző //

*Hát ez már mégis csak több a soknál, na meg sok a jóból! Isq azon veszi észre magát, hogy ahelyett, hogy a lány elfogadná a segítő kezet és felállna, a kis dacos jól maga mellé rántja őt is! Mit maga mellé, egyenesen magára!*
- De édes ismeretlen szépségem, talán mégsem ez a módja! *próbálja lefejteni magáról a csuklójára fonódó szerelmes kezet, majd hirtelen elvigyorodik.* - Ily hevesen, nocsak, nocsak! *Merthogy az ismeretlen kétségkívül mohón rávetette magát, pontosabban egyszerűen magára rántotta Isqet, csak így, nyilvánosan, nem bírva feltámadó érzelmeivel! Legalábbis valamiért hirtelen meggyőződésévé válik, hogy nem véletlenül kötött ki ott, ahol! Még akkor is, ha a lány nehezen, de végül csak észbe kapva, és engedve a szégyenérzetnek kéretni kezdi magát.*
- Jól van no! *próbálja csitítani.* - Talán menjünk inkább egy kicsit arrébb, ahol mégis kevesebben vannak! *súgja neki, szegénykének. Közben amúgy is elered az eső, bár mintha csak körülöttük meg előttük esne!
Hirtelen úgy érzi, hogy bármit megtehet, mindenki felett áll, és az ismert világ sorsa rajta áll vagy bukik!
~De először is valami védelem kell ez ellen a bosszantó eső ellen! Bár annyi haszna van, hogy valamennyire lemossa rólunk a festéket...~ állapítja meg magában. Varázsol hát, és furcsa mód pontosan tudja, mit csinál! NEKI egy ilyen egyszerű kis varázs nem eshet nehezére!*
- Gyere, kincsem! *próbálja meg magához húzni a szőkét, hogy ő is védelmet találjon az eső ellen. Ha már nagy nehezen, egymást támogatva felállnak. Legalábbis Isqeha a maga részéről megpróbál ehhez minden segítséget megadni, és elfogadni is azt, bár a segítség mintha rázás formájában érkezne.
~Nem bír magával!~ sóhajt fel egy kicsit csodálkozva, de azért nem annyira. Hiába, ő Isq, minden kiváló tulajdonságával egyetemben, nem tehet róla a szőke, hogy ő is úgy reagál, ahogy a legtöbb nő, amikor megismerkedik vele.
Azzal az aprósággal nem foglalkozik, hogy vajon miért titkolták ennyire mindannyian a dolgot.
~Cassy is lehet hogy valahol zokog, mert túl hidegen viselkedtem vele! Csak előttem nem akart sírni, azért vonult félre...~ ver szöget a fejébe hirtelen a gondolat.
~De félre a nőkkel! Ennél sokkal fontosabb dolgom is van!~ döbben rá, és elindul, hogy kerítsen magának egy üres hordót, amire ráállhat.
Nixomiával, vagy nélküle: élet-halálról van most szó! Természetesen nem az övéről.*


A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására fején egy hatalmas karimájú kalap jelenik meg, mely a fejére tapad, és a következő 3 körben megvédi őt naptól, esőtől, jégesőtől és minden felülről hulló égi áldástól.

2582. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-13 18:01:22
 ÚJ
>Nixomia Grendaer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 290
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Tündérvarázs //
// Lelkes néző //

* Az ismeretlen férfi mentegetőzve próbál meg segíteni a lánynak felállni. A felé nyújtott kézre rá se hederít. Megpróbál magától felállni, viszont újfent megcsúszik. Ösztönösen megpróbál belekapaszkodni valamibe és Isqeha keze pont kapóra is jön neki. Csakhogy olyan lendülettel teszi ezt, hogy a férfit is magával rántja. A lány a földön a férfi meg Nixomián fekszik.*
– Szállj le rólam te mamlasz! *Förmed rá a másikra. Égdörgést vél hallani, pedig úgy emlékszik sütött a nap. Összeszedi magát és lefordítja magáról a terhét. Ekkor lesz figyelmes a feje felett lebegő kis felhőre amiből ömlik rá az eső. Két kézzel megfogja Isqhea ruháját és megrázza a férfit. Azt a kis csillanást nem veszi észre az ujjain mikor hozzáér a másik.*
– Ez is te voltál te átok verése? * Folytatná a szidalmazást, de a kis felhőből belecsap a hajába egy apró kis villám. Felnéz és már két kis felhőt lát a feje felett keringeni. Szitkozódva próbálja a kezével szétkergetni őket. Az első felhőcske nemsokára szétfoszlik, de így is mire végez a sikertelen csapkodással, már öten köröznek fölötte. A körülötte lévő terület és a férfi ha nem távolodott el tőle jól átázik. A festék tócsákkal összeállva egy hatalmas piros sártenger kezd el képződni.*

A varázsló megérinti célpontját, melynek hatására a célpont elkezdi felértékelni magát, meggyőződése lesz, hogy titokban mindenki rajong érte, az ellenkező nem tagjai közül pedig sokan szerelmesek belé, és komolyan feltett szándéka lesz, hogy az ismert világ hőn szeretett uralkodójává váljék. A varázslat három körön át tart.

2581. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-13 13:49:32
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Tündérvarázs //
// Lelkes néző //

- Ó!! *bámul Isq, és most már benne is kezd ébredezni a gyanú, hogy a csapkodó tündérszárnyakat lehet hogy valóban ő idézte vétlen áldozatára. De mi a csoda folyik itt? Elindul a lány felé, hogy valahogyan segítsen rajta, de a szárnyak, amik az előbb akarata ellenére felemelték, egyszer csak eltűnnek a semmiben, a lány pedig lepottyan.
Isqeha bűnbánóan odasietne, de hirtelen valami ragacsos fröcsög az arcába az érthetően kissé felháborodott, méltatlankodó teremtés ujjaiból.*
- Elnézést kérek!! Én... én nem akarattal csináltam! *törölgeti az arcát, amivel leginkább azt éri el, hogy oda is kerül festék, ahol eddig nem volt. Óvatosan előrehajol, és megérinti az igazán csinos arcú lány hátát jobbjával békítőleg, közben kinyújtja a bal kezét segítő szándékkal, hogy segítsen felkelnie a földről. Eközben nagyon oda kell figyelnie, nehogy ő is elvágódjék a piros, csúszós festékragacsban. Ha Nixomia nem jár el körültekintő óvatossággal, az is lehet, hogy ő is a földön köt ki hamarosan. Ráadásul már megint érzi azt a furcsa buborékpukkanást!
Kezd kimelegedni, kénytelen megtörölni a homlokát. Úgy érzi, kezdi elveszíteni az irányítást az események fölött. ~Ezek a fránya tündérek! A puncs lehet az oka, vagy a fene tudja! Félre kellene ülnöm talán valahová.~*

A varázsló végigsimít célpontja hátán, melynek hatására a célpont által a következő 10 körben kiejtett szitokszavak egy apró zuhogó, villámló esőfelhőt idéznek a célpont elé. A felhők 1 perc után szertefoszlanak ezidő alatt követik a célpontot.

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3669-3688