Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Erdőszéli tisztás (új) Arthenior közelében (új) | Szántóföldek | Tharg birtokok (új) Füves puszta (új) Kikötői erdőség (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 22 (421. - 440. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160
440. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-02-19 09:52:09
Üzenet elküldve: 2021-02-19 09:52:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Karavánúti összeröffenés//
//Hallani és felkutatni//
*Meglepve látja, milyen gyorsan és ügyesen felhúzza magát vissza a nyeregbe a férfi, a szerencsétlen affért követően. Bizonyára tapasztaltabb lovas, mint ő maga, aki minden ujjával kapaszkodik abba a bőrbe, ami véleménye szerint az egyetlen kapcsolatot jelenti a lovával. A férfi fel is fed előtte némi érdekességet, amit még valóban eddig nem tudott a kis állatkájáról, sosem gondolta volna, hogy ilyen okos segítőre tett szert. ~Ebben talán van valami. ~ Gondolkodik el egy pillanatra, de aztán mikor a férfi említi, hogy sürgős dolga van, felsejlik az emlékezetében, hogy bizony neki is. Nem véletlenül tartott olyan lelkesen a város irányába ismételten.*
-Köszönöm szépen, legyen ezek után szebb napja, mint eddig volt. Akkor majd legközelebb. * Kacsint a másikra játékosan, bár nem feltételezi, hogy lesz ekkora mázlija és pont itt fognak összefutni, főleg nem így. Biccent, mert, hogy a gyeplőt innentől kezdve el nem engedi, majd lassan megindul a tisztás irányába, ahogy a férfi is elvezeti a lovakat mellette.*
//Hallani és felkutatni//
*Meglepve látja, milyen gyorsan és ügyesen felhúzza magát vissza a nyeregbe a férfi, a szerencsétlen affért követően. Bizonyára tapasztaltabb lovas, mint ő maga, aki minden ujjával kapaszkodik abba a bőrbe, ami véleménye szerint az egyetlen kapcsolatot jelenti a lovával. A férfi fel is fed előtte némi érdekességet, amit még valóban eddig nem tudott a kis állatkájáról, sosem gondolta volna, hogy ilyen okos segítőre tett szert. ~Ebben talán van valami. ~ Gondolkodik el egy pillanatra, de aztán mikor a férfi említi, hogy sürgős dolga van, felsejlik az emlékezetében, hogy bizony neki is. Nem véletlenül tartott olyan lelkesen a város irányába ismételten.*
-Köszönöm szépen, legyen ezek után szebb napja, mint eddig volt. Akkor majd legközelebb. * Kacsint a másikra játékosan, bár nem feltételezi, hogy lesz ekkora mázlija és pont itt fognak összefutni, főleg nem így. Biccent, mert, hogy a gyeplőt innentől kezdve el nem engedi, majd lassan megindul a tisztás irányába, ahogy a férfi is elvezeti a lovakat mellette.*
439. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-02-19 09:37:08
Üzenet elküldve: 2021-02-19 09:37:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Karavánúti összeröffenés//
//Hallani és felkutatni//
*Nem haragszik a történtekért, elvégre senkinek sem esett komoly baja. Az újabb elnézést kérésre csupán barátságosan legyint. A segítség felajánlásakor megembereli magát és a kötélbe kapaszkodva villámgyorsan felhúzza magát erőből a nyeregbe.*
- Igazán nem szükséges, de köszönöm. *Mindenesetre hálás a felajánlott segítségért, ezt egy mosollyal megtoldja. Ganer széles ismeretházzal büszkélkedhet, mivel rendkívül tájékozott. Kevés olyan dolog akad, amiről nem hallott, vagy nincs tudomása. A színét megcsodálva gyönyörködik egy pillanatra a sárkánylégyben.*
- Két három évig is elélnek, ráadásul okos, tanítható teremtmények. Azt mondják róluk, hogy néhány kilogrammot cipelni is elbírnak. *Nem tudja, hogy a fél-elf lány mennyire van tisztában a tulajdonában álló sárkánylégyről, de lehetőségei szerint elmond neki szinte mindent, amit tudni vél ezekről a különös szárnyas lényekről. A harmadik elnézést kérésre már csak vigyorogni tud.*
- Ne szabadkozzon, kérem! Valóban nem történt semmi. Nagyon kedves, hogy meghív, de van egy sürgős utam, ami nem teszi lehetővé a haladékot. Bocsássa meg nekem, de ha legközelebb a lovaink ütköznek itt a szántókon, akkor elfogadom a meghívást. A legjobbakat kívánom Önnek! *Barátságos és kedves hangnemben búcsúzik el a fiatal nőtől, aki kétségtelenül nagyon csinos, de kalandja nem túr halasztást. Talán majd legközelebb. Így végül elköszönésként biccent a hölgy felé, majd két lovával megindul a taverna felé.*
//Hallani és felkutatni//
*Nem haragszik a történtekért, elvégre senkinek sem esett komoly baja. Az újabb elnézést kérésre csupán barátságosan legyint. A segítség felajánlásakor megembereli magát és a kötélbe kapaszkodva villámgyorsan felhúzza magát erőből a nyeregbe.*
- Igazán nem szükséges, de köszönöm. *Mindenesetre hálás a felajánlott segítségért, ezt egy mosollyal megtoldja. Ganer széles ismeretházzal büszkélkedhet, mivel rendkívül tájékozott. Kevés olyan dolog akad, amiről nem hallott, vagy nincs tudomása. A színét megcsodálva gyönyörködik egy pillanatra a sárkánylégyben.*
- Két három évig is elélnek, ráadásul okos, tanítható teremtmények. Azt mondják róluk, hogy néhány kilogrammot cipelni is elbírnak. *Nem tudja, hogy a fél-elf lány mennyire van tisztában a tulajdonában álló sárkánylégyről, de lehetőségei szerint elmond neki szinte mindent, amit tudni vél ezekről a különös szárnyas lényekről. A harmadik elnézést kérésre már csak vigyorogni tud.*
- Ne szabadkozzon, kérem! Valóban nem történt semmi. Nagyon kedves, hogy meghív, de van egy sürgős utam, ami nem teszi lehetővé a haladékot. Bocsássa meg nekem, de ha legközelebb a lovaink ütköznek itt a szántókon, akkor elfogadom a meghívást. A legjobbakat kívánom Önnek! *Barátságos és kedves hangnemben búcsúzik el a fiatal nőtől, aki kétségtelenül nagyon csinos, de kalandja nem túr halasztást. Talán majd legközelebb. Így végül elköszönésként biccent a hölgy felé, majd két lovával megindul a taverna felé.*
438. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-02-19 08:47:52
Üzenet elküldve: 2021-02-19 08:47:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
*Ahogy a tündér a szántóföldre ér, egy aprócska szellő megfúj néhány falevelet, felkapva azokat az útról. Immáron lassabban megközelíti a két idegent, térdét behajlítva, közelebb osonva, keze a tőre közelében. Majd megáll egy nagyobb kidőlt fa mellett, onnan figyelve mi történik, időnként körbenéz, s ránéz a mellé szegődő kutyára.
Egy kismadár veszi észre a kutyát, felröppen, megkerüli a 2 éppen beszélgető utazót, majd elszáll.
Be'rnaath kicsit előre fut, beleszagol a levegőbe, vakkant egyet és leül az úton.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2021.02.20 10:15:19, a következő indokkal:
Ez a reag már sokkal jobb, az elején zavaros mondatot és az irl világidegen nevet leszámítva. Zárójeles, ooc megjegyzéseket pedig lehetőleg mellőzd.
Egy kismadár veszi észre a kutyát, felröppen, megkerüli a 2 éppen beszélgető utazót, majd elszáll.
Be'rnaath kicsit előre fut, beleszagol a levegőbe, vakkant egyet és leül az úton.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2021.02.20 10:15:19, a következő indokkal:
Ez a reag már sokkal jobb, az elején zavaros mondatot és az irl világidegen nevet leszámítva. Zárójeles, ooc megjegyzéseket pedig lehetőleg mellőzd.
437. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-02-19 07:25:00
Üzenet elküldve: 2021-02-19 07:25:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Karavánúti összeröffenés//
//Hallani és felkutatni//
*Mikor már tud másra is figyelni, minthogy kiegyensúlyozza saját magát és megnyugtassa az éjparipát a hirtelen fordulat meglepetése miatt, látja, hogy milyen kalamajkát okozott a másik félnek. Hirtelen meg sem mer szólalni, nehogy a lehelet adta lökéshullám kioldja a kötelez a férfi lábán, az meg fejjel a kemény földre zuhanjon. Szerencséjére a meglepett fél nagyon is lazán kezeli a kialakult szituációt és még el is neveti magát. Csak egy elfojtott mosolyt követően mer megszólalni, hogy először is elnézést kérjen újra, mert bocsánat kérésből sosem elég, nem szeretné, hogy udvariatlannak találják.*
-Ne… ne haragudjon, hogy ilyen helyzetbe hoztam. Valóban óvatlan volt részemről a dolog. *Vallja be.*
-Minden rendben? Segítsek? *Nem mintha tudná, hogyan is kivitelezze azt, hogy ne az ellenkezőjét érje el. Ekkor érkezik meg a kék színű sárkánylégy, ami idő közben utolérte a lovast.*
-Hát ő… nem sokan tudják, hogy mi ez az izé, de örömmel hallom, hogy azért van, aki felismeri. *Nem fogja bevallani, de első körben ő sem tudta mi fán terem ez a furcsa szitakötő szerű óriásrovar és ezért vagy két napig bezárva tartotta az egyik szobában.*
-Még fiatal, nincs egy éves se. A kiáltást pedig legközelebb megfontolom, igazad lehet, akkor talán nem alakult volna így. *Ha a férfi megpróbálná a legyet megközelíteni, az felröppenne és Mayt körbe táncolva próbálna mindig a legtávolabb kerülni tőle.*
-Még egyszer nagyon röstellem a dolgot, épp a városba tartok, esetleg meghívnám valamire a fogadóban engesztelésül. *Ajánlja fel kedves mosollyal az arcán, talán ez a legkevesebb, amit megtehetne.*
//Hallani és felkutatni//
*Mikor már tud másra is figyelni, minthogy kiegyensúlyozza saját magát és megnyugtassa az éjparipát a hirtelen fordulat meglepetése miatt, látja, hogy milyen kalamajkát okozott a másik félnek. Hirtelen meg sem mer szólalni, nehogy a lehelet adta lökéshullám kioldja a kötelez a férfi lábán, az meg fejjel a kemény földre zuhanjon. Szerencséjére a meglepett fél nagyon is lazán kezeli a kialakult szituációt és még el is neveti magát. Csak egy elfojtott mosolyt követően mer megszólalni, hogy először is elnézést kérjen újra, mert bocsánat kérésből sosem elég, nem szeretné, hogy udvariatlannak találják.*
-Ne… ne haragudjon, hogy ilyen helyzetbe hoztam. Valóban óvatlan volt részemről a dolog. *Vallja be.*
-Minden rendben? Segítsek? *Nem mintha tudná, hogyan is kivitelezze azt, hogy ne az ellenkezőjét érje el. Ekkor érkezik meg a kék színű sárkánylégy, ami idő közben utolérte a lovast.*
-Hát ő… nem sokan tudják, hogy mi ez az izé, de örömmel hallom, hogy azért van, aki felismeri. *Nem fogja bevallani, de első körben ő sem tudta mi fán terem ez a furcsa szitakötő szerű óriásrovar és ezért vagy két napig bezárva tartotta az egyik szobában.*
-Még fiatal, nincs egy éves se. A kiáltást pedig legközelebb megfontolom, igazad lehet, akkor talán nem alakult volna így. *Ha a férfi megpróbálná a legyet megközelíteni, az felröppenne és Mayt körbe táncolva próbálna mindig a legtávolabb kerülni tőle.*
-Még egyszer nagyon röstellem a dolgot, épp a városba tartok, esetleg meghívnám valamire a fogadóban engesztelésül. *Ajánlja fel kedves mosollyal az arcán, talán ez a legkevesebb, amit megtehetne.*
436. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-02-18 15:17:47
Üzenet elküldve: 2021-02-18 15:17:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Karavánúti összeröffenés//
//Hallani és felkutatni//
*Épp az új szerszámait vizsgálja, kissé hátra fordulva a lovon, így nem láthatja a fel közeledő „veszélyt”. Éjtépő ugyan nyugtalanul fújtat, de erre először nem figyel fel. Az egyik kanyarban egy vágtató lovas tűnik fel, amiből annyit érzékel, hogy utazó lova felágaskodik, majd egy szempillantás alatt befékez. Az ágaskodástól és a hátra fordult testhelyzetből következően majdnem leesik a lóról. Lába beleakad az egyik kötélbe, amit lovára rögzített, így fejjel lefelé állapodik meg az utazó ló oldalán, úgy, hogy egyik lábát egy hurokba tekerve találja, ami kapóra jön, mert így nem esik le a lóról, csupán elég mókás, hogy egyik lábánál felfogatva lóg fejjel lefelé a lóról. A kedélyek hamar lecsillapodnak, ahogy a lovak kezdenek megnyugodni a váratlan találkozástól. Pillanatok alatt fel tudná magát húzni a nyeregbe, de egyelőre azon lepődik meg, hogy egy bájos arcú, fiatal fél-elf nő az, aki az „ütközésben” partnere volt. Magas, nyúlánk alkatú, legalább is egy fejjel biztosan magasabb, mint Ganer.*
- Magam sem gondoltam volna, hogy így kötök ki. *A furcsa helyzet nevetést hoz ki belőle.*
- Legközelebb kiáltson előre, ha ilyen gyorsan érkezik. *Ezt barátságosan közli, még mindig lógva. Csak ezután figyel fel a sárkánylégyre, ami a lány lovának hátsó részére telepedik.*
- Közelről még sosem láttam erdőmélyi sárkánylegyet. Mennyi idős? Ha jól tudom, több évig is elélnek. *Annyira elgondolkodik a sárkánylégyről szerzett ismeretein, hogy továbbra is ott lóg lefelé, lova oldalán.*
//Hallani és felkutatni//
*Épp az új szerszámait vizsgálja, kissé hátra fordulva a lovon, így nem láthatja a fel közeledő „veszélyt”. Éjtépő ugyan nyugtalanul fújtat, de erre először nem figyel fel. Az egyik kanyarban egy vágtató lovas tűnik fel, amiből annyit érzékel, hogy utazó lova felágaskodik, majd egy szempillantás alatt befékez. Az ágaskodástól és a hátra fordult testhelyzetből következően majdnem leesik a lóról. Lába beleakad az egyik kötélbe, amit lovára rögzített, így fejjel lefelé állapodik meg az utazó ló oldalán, úgy, hogy egyik lábát egy hurokba tekerve találja, ami kapóra jön, mert így nem esik le a lóról, csupán elég mókás, hogy egyik lábánál felfogatva lóg fejjel lefelé a lóról. A kedélyek hamar lecsillapodnak, ahogy a lovak kezdenek megnyugodni a váratlan találkozástól. Pillanatok alatt fel tudná magát húzni a nyeregbe, de egyelőre azon lepődik meg, hogy egy bájos arcú, fiatal fél-elf nő az, aki az „ütközésben” partnere volt. Magas, nyúlánk alkatú, legalább is egy fejjel biztosan magasabb, mint Ganer.*
- Magam sem gondoltam volna, hogy így kötök ki. *A furcsa helyzet nevetést hoz ki belőle.*
- Legközelebb kiáltson előre, ha ilyen gyorsan érkezik. *Ezt barátságosan közli, még mindig lógva. Csak ezután figyel fel a sárkánylégyre, ami a lány lovának hátsó részére telepedik.*
- Közelről még sosem láttam erdőmélyi sárkánylegyet. Mennyi idős? Ha jól tudom, több évig is elélnek. *Annyira elgondolkodik a sárkánylégyről szerzett ismeretein, hogy továbbra is ott lóg lefelé, lova oldalán.*
435. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-02-18 13:52:51
Üzenet elküldve: 2021-02-18 13:52:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Karavánúti összeröffenés//
//Hallani és felkutatni//
*Ahogy haladnak, immár csak laza vágtában a földúton, amelyet már sok szekér kereke koptatott az idők folyamán. Amilyen lendülettel érkezik és veszik be a kanyarokat, úgy tűnhet a sietség motiválja az utazót, ám csak kíváncsi, milyen gyorsan tud repülni a sárkánylégy. Nem számított rá, hogy két lóval is elfoglalják az utat, így mikor a kanyarból kifordulnak a fekete éjparipa felhőköl, miután szinte csúszik a lendülettel, majdnem neki a másik lónak.*
-Hóóó! Hééé! *Csúszik neki is a hátsója hátrébb a nyeregben, hogy a végét elérve oda ütődjön a dereka.*
-Nyuuuugi… *Kapaszkodik meg a lóban, nehogy hátraessen a fennforgás miatt. Szerencséjére nem borulnak el, talán csak keltenek egy kis zavart a többi lóban is, több nem történik. Mikor pedig kicsit kifújta magát a meglepetés okán, azért megnézi kibe is botlottak.*
-Elnézést! *Szabadkozik, közben megérkezik mögé a sárkánylégy is, aki leszáll a ló hátsójára és figyeli az érdekfeszítő eseményeket.*
-Nem hittem volna, hogy valakibe belebotlunk.
//Hallani és felkutatni//
*Ahogy haladnak, immár csak laza vágtában a földúton, amelyet már sok szekér kereke koptatott az idők folyamán. Amilyen lendülettel érkezik és veszik be a kanyarokat, úgy tűnhet a sietség motiválja az utazót, ám csak kíváncsi, milyen gyorsan tud repülni a sárkánylégy. Nem számított rá, hogy két lóval is elfoglalják az utat, így mikor a kanyarból kifordulnak a fekete éjparipa felhőköl, miután szinte csúszik a lendülettel, majdnem neki a másik lónak.*
-Hóóó! Hééé! *Csúszik neki is a hátsója hátrébb a nyeregben, hogy a végét elérve oda ütődjön a dereka.*
-Nyuuuugi… *Kapaszkodik meg a lóban, nehogy hátraessen a fennforgás miatt. Szerencséjére nem borulnak el, talán csak keltenek egy kis zavart a többi lóban is, több nem történik. Mikor pedig kicsit kifújta magát a meglepetés okán, azért megnézi kibe is botlottak.*
-Elnézést! *Szabadkozik, közben megérkezik mögé a sárkánylégy is, aki leszáll a ló hátsójára és figyeli az érdekfeszítő eseményeket.*
-Nem hittem volna, hogy valakibe belebotlunk.
434. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-02-18 13:32:45
Üzenet elküldve: 2021-02-18 13:32:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Karavánúti összeröffenés//
*Könnyű vágtában valahogy sokkal hosszabbnak tűnik az út. Éjtépő hátán, súly nélkül csak úgy vágták a levegőt, hihetetlen sebességgel haladva. Az utazó ló sem rossz, de gyorsaságban nem veheti fel a versenyt Éjtépővel. A magas termetű gnóm a megpakolt utazóló hátán lovagol, tetőtől talpig prém öltözékben, amit most vásárolt a piacon. Jól mutat a két lóval, főként a fekete telivér társaságában, aki látványra is csodálatos hátas. Gondolataiban elmerülve utazik kisebb, már-már kompániának tűnő megjelenésével. Tervei szerint Éjtépőt a tavernánál hagyja, ott jó dolga lesz, amíg vissza nem ér a kalandjáról. Egyedül szándékozik majd onnan továbbmenni utazó lovával, de addig még hosszasan kanyarogva halad a karavánúton, amiről nem bölcs dolog lelépni így télvíz idején.*
*Könnyű vágtában valahogy sokkal hosszabbnak tűnik az út. Éjtépő hátán, súly nélkül csak úgy vágták a levegőt, hihetetlen sebességgel haladva. Az utazó ló sem rossz, de gyorsaságban nem veheti fel a versenyt Éjtépővel. A magas termetű gnóm a megpakolt utazóló hátán lovagol, tetőtől talpig prém öltözékben, amit most vásárolt a piacon. Jól mutat a két lóval, főként a fekete telivér társaságában, aki látványra is csodálatos hátas. Gondolataiban elmerülve utazik kisebb, már-már kompániának tűnő megjelenésével. Tervei szerint Éjtépőt a tavernánál hagyja, ott jó dolga lesz, amíg vissza nem ér a kalandjáról. Egyedül szándékozik majd onnan továbbmenni utazó lovával, de addig még hosszasan kanyarogva halad a karavánúton, amiről nem bölcs dolog lelépni így télvíz idején.*
433. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-02-16 10:37:23
Üzenet elküldve: 2021-02-16 10:37:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Kicsorog az erdőségből minekutána meglátogatta a nagymamáját. Eldicsekedett vele, hogy egyedül kinyírt egy Szatteret orkot. A nagymama büszke volt a pici fiára. Most meg még a városba is be kéne mennie felmálházni az útra. A nyavalya se tudja, hogy ilyen időbe érdemes elindulni. Fagy van mint ahogy elő van írva. Wegtorenbe kellene nekem menni dal jut az eszébe és ettől megmelenkedik a teste egy pöttyet. Elénekli a dallamocskát és rugózva futkorászik a város felé. Így tán nem fog megfagyni ha elég sokat és gyorsan mozog. Koncogás vagy hogy hívják akik ezt a sporot űzik. Megűzi hősünk is egy kis lassú kocogásba.*
432. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-02-11 09:54:40
Üzenet elküldve: 2021-02-11 09:54:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
*A szántókon vágtat, Éjtépő hátán, aki kipihenten várta gazdáját a kikötői erdőségben. Így jó tempóban haladnak a város felé vezető úton. El kell mennie egy nem túl barátságos helyre, de az idő nem alkalmas, hogy ezen rágódjon, vagy aggódjon. Szüksége van egy bizonyos italra, amiben kereskedő barátja van segítségére, de mivel nem hallott róla utolsó beszélgetésük óta, ezért szeretné megkeresni, hogy elrendezhessék üzleti ügyeiket. Az út már kihalt a tél beálltával, így nem kell kerülgetniük senkit sem. A nap már felkelt, s enyhe meleg sugaraival ajándékozza meg az alant utazókat. Lovát az erdőszéli tisztás felé vezeti, hogy onnan lépje át Arthenior városának határát.*
431. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-02-10 21:24:28
Üzenet elküldve: 2021-02-10 21:24:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*Ha Karheia elfordul, akkor a férfi összeszorítja a fogait, és igyekszik megmaradni a nyeregbe. Ha elérik az erdőséget, ahol megpihennek, ott majd elmondja búját, bánatát, panaszát. A kérdésre nemleges választ ad. Egyelőre a legfontosabb, hogy megmaradjon a nyeregben. Érzi, hogy a combjai belső oldalai ragadnak az alvadt vértől.*
~Feltört ez a gebe!~ *fut át az agyán a gondolat, de hősiesen bírja az utazást. Talán a nőnek van valamilyen gyógyfüve a bajára, de egyelőre hősiesen tűr.*
*Ha Karheia elfordul, akkor a férfi összeszorítja a fogait, és igyekszik megmaradni a nyeregbe. Ha elérik az erdőséget, ahol megpihennek, ott majd elmondja búját, bánatát, panaszát. A kérdésre nemleges választ ad. Egyelőre a legfontosabb, hogy megmaradjon a nyeregben. Érzi, hogy a combjai belső oldalai ragadnak az alvadt vértől.*
~Feltört ez a gebe!~ *fut át az agyán a gondolat, de hősiesen bírja az utazást. Talán a nőnek van valamilyen gyógyfüve a bajára, de egyelőre hősiesen tűr.*
430. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-02-09 14:47:51
Üzenet elküldve: 2021-02-09 14:47:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Papok csontjából//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
* A csont könnyebben törik el, mint a férfi gondolta volna, de szerencsére felkészül rá, így sikerül nem végig vágnia a lábát, és a nadrágját a szilánkos csonkkal. Bár nem tűnik túl hasznosnak és veszélyesnek, azért elteszi az így kapott csonkokat, ha fegyvernek nem is, emléknek jók lesznek. Nem minden nap találkozik egy döglődő, folyós lófejjel. A rézbot már jobb eredményeket hoz, kellemes érzéssel csapkodja szét a lófejet, érzi, hogy ezt pont erre tervezték. Elégedetten takarítja le a rezet némi szövettel, amit utána lazán a tűzre dob. Ezek után, a tábortűz maradékát hátra hagyva, elindul a kapott cél felé. Nagyjából tudja, hogy merre lehet a falu, de ha utat talál, akkor majd a jelző táblák alapján könnyebben, és biztosabban fog tájékozódni.
Az erdőségből kiérve, ahogy körbe tud nézni, sikerül behatárolja, hogy hol van. Jobbjára a tharg birtok terül el, és szomorúan pillant arra, Relt képzelve el, ahogy várja őt, nemesasszonyokra nem jellemző ruházatban, és igencsak provokatív testtartással. El is indulna felé, ha nem húzná oldalát a rézbot, ami eszébe juttatja, hogy nem mehet csak úgy paráználkodni. Inkább összeszedi magát, és megindul a szántón előre tovább. Az első település, amit elér, és segít neki behatárolni helyzetét, az Vadászlak. Ha már erre ette a fene, akkor Samonyr úgy dönt, hogy él a helyzet adta lehetőséggel, legalábbis megpróbál. A maroknyi ember által lakott falun átsétálva egy vadászt keres, akitől tudna prémkabátot venni, a piaci ár alatt. Úgy okoskodik, hogy ilyen helyen, egyből a forrásnál, megspórolva a vadásznak azt, hogy el kelljen mennie a piacra, és odáig elcipelni az árut, megkaphatja jóval áron alul. Jól is esne neki egy meleg prémkabát, ami felfűtené kicsit a testét. Reméli, hogy talál valakit, és ha talál, akkor egyből meg is szólítja. *
- Adjon az ég jó vadászatot. Mondja kérem, eladó portéka esetleg található valakinél? A méretemben egy finom prémkabát, puha és meleg, amit a szegény megfáradt vándor magára ölthet ebben a cudar hidegben? * Teszi fel a kérdését, közelebb lépve, akár nő, akár férfi, de még ha gyerek az, aki szembe jön, az se zavarja abban, hogy megkérdezze amit meg kell. *
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
* A csont könnyebben törik el, mint a férfi gondolta volna, de szerencsére felkészül rá, így sikerül nem végig vágnia a lábát, és a nadrágját a szilánkos csonkkal. Bár nem tűnik túl hasznosnak és veszélyesnek, azért elteszi az így kapott csonkokat, ha fegyvernek nem is, emléknek jók lesznek. Nem minden nap találkozik egy döglődő, folyós lófejjel. A rézbot már jobb eredményeket hoz, kellemes érzéssel csapkodja szét a lófejet, érzi, hogy ezt pont erre tervezték. Elégedetten takarítja le a rezet némi szövettel, amit utána lazán a tűzre dob. Ezek után, a tábortűz maradékát hátra hagyva, elindul a kapott cél felé. Nagyjából tudja, hogy merre lehet a falu, de ha utat talál, akkor majd a jelző táblák alapján könnyebben, és biztosabban fog tájékozódni.
Az erdőségből kiérve, ahogy körbe tud nézni, sikerül behatárolja, hogy hol van. Jobbjára a tharg birtok terül el, és szomorúan pillant arra, Relt képzelve el, ahogy várja őt, nemesasszonyokra nem jellemző ruházatban, és igencsak provokatív testtartással. El is indulna felé, ha nem húzná oldalát a rézbot, ami eszébe juttatja, hogy nem mehet csak úgy paráználkodni. Inkább összeszedi magát, és megindul a szántón előre tovább. Az első település, amit elér, és segít neki behatárolni helyzetét, az Vadászlak. Ha már erre ette a fene, akkor Samonyr úgy dönt, hogy él a helyzet adta lehetőséggel, legalábbis megpróbál. A maroknyi ember által lakott falun átsétálva egy vadászt keres, akitől tudna prémkabátot venni, a piaci ár alatt. Úgy okoskodik, hogy ilyen helyen, egyből a forrásnál, megspórolva a vadásznak azt, hogy el kelljen mennie a piacra, és odáig elcipelni az árut, megkaphatja jóval áron alul. Jól is esne neki egy meleg prémkabát, ami felfűtené kicsit a testét. Reméli, hogy talál valakit, és ha talál, akkor egyből meg is szólítja. *
- Adjon az ég jó vadászatot. Mondja kérem, eladó portéka esetleg található valakinél? A méretemben egy finom prémkabát, puha és meleg, amit a szegény megfáradt vándor magára ölthet ebben a cudar hidegben? * Teszi fel a kérdését, közelebb lépve, akár nő, akár férfi, de még ha gyerek az, aki szembe jön, az se zavarja abban, hogy megkérdezze amit meg kell. *
429. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-02-09 09:16:39
Üzenet elküldve: 2021-02-09 09:16:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 501
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 501
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*Néma gyermeknek az anyja sem érti a szavát, így Karheia sem sejti, hogy Torskelnek esetleg problémái lennének. A nap már magasan jár, mire a Szántóföldek idilli látványát élvezhetni kezdenék. A barbár nőben már bizonyossá válik, hogy ilyen tempóban csupán holnapra érkeznek tharg földre, amit kicsit sajnál, mert ilyen rövid idő után is hiányolja új otthonát. De természetesen tekintettel van a férfira, és nem sürgeti meg lovát, hanem lassú lépésben haladnak.*
- Nem vagy szomjas?
*Kérdezi Torskelt, és annyira lelassít, hogy Csatanglóval a másik mellé érve felé nyújtsa az út előtt megtöltött kulacsok egyikét.*
- Szólj ha majd esetleg pihennél. Még az erdőségig el kellene jutnunk azért éjszakáig, ott letáborozunk.
*Sejti, hogy a másik számára ez egy igen hosszú, és kimerítő út, ezért igyekszik valami vigasztalót mondani.*
- De addigra már a javán túl leszünk, onnan nincs messze a tharg föld. És ha hősiesen kibírod, akkor vendégem vagy egy sörre. A tavernában igen finom, és erősebb is, mint az artheniori.
*Néma gyermeknek az anyja sem érti a szavát, így Karheia sem sejti, hogy Torskelnek esetleg problémái lennének. A nap már magasan jár, mire a Szántóföldek idilli látványát élvezhetni kezdenék. A barbár nőben már bizonyossá válik, hogy ilyen tempóban csupán holnapra érkeznek tharg földre, amit kicsit sajnál, mert ilyen rövid idő után is hiányolja új otthonát. De természetesen tekintettel van a férfira, és nem sürgeti meg lovát, hanem lassú lépésben haladnak.*
- Nem vagy szomjas?
*Kérdezi Torskelt, és annyira lelassít, hogy Csatanglóval a másik mellé érve felé nyújtsa az út előtt megtöltött kulacsok egyikét.*
- Szólj ha majd esetleg pihennél. Még az erdőségig el kellene jutnunk azért éjszakáig, ott letáborozunk.
*Sejti, hogy a másik számára ez egy igen hosszú, és kimerítő út, ezért igyekszik valami vigasztalót mondani.*
- De addigra már a javán túl leszünk, onnan nincs messze a tharg föld. És ha hősiesen kibírod, akkor vendégem vagy egy sörre. A tavernában igen finom, és erősebb is, mint az artheniori.
428. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-01-30 15:26:19
Üzenet elküldve: 2021-01-30 15:26:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 552
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 552
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a szélsőséges, csapnivaló, kegyetlen Relaelhez//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Hatalmas lesz. * Mosolyog, de a lelkes megjegyzés elgondolkodtatja. Valóban érdekesebb a történet, ha vérfoltos az ing. Egyfajta misztikumot lehet vele beleszőni a történetbe. Vajon a saját, a vére, vagy valaki másnak a vére az? Ahogy gondolkodik, nagyjából össze is rakja a dalt egy pillanat alatt. Na nem a sorokat, hanem az üzenetét, ahol a vérfoltos ing az ártatlanságot, vagy a lelkiismeretet jelképezi, és hiába mossa, a múlt bűneit nem tudja kitörölni a molnár asszonya, ha egyszer bemocskolta, akkor már örökre véres marad. Tetszik neki a történet, valóban olyan dolog, amit megéri megénekelni. Elismerően pillantana a tolvajra, de az már messze jár gondolatban, teljesen másról mesél. Sajnálja, hogy lemaradt a kacér történet nagyjáról, és csak a végére kezdett el figyelni, de nem érzi úgy, hogy bármi komolyról lemaradt volna. Amúgy se hiszi, hogy valóban így történtek a dolgok, véleménye szerint Ysanee felnagyított itt-ott benne dolgokat.
Illedelmesen nevet a második történet végén, bár ifjabb korában akár ő is lehetett volna a kufár fia, vele is történtek ilyen dolgok. Talán ezért is vonzódik annyira a tolvajhoz, aki első szerelmeire emlékezteti, akik mindig megleckéztették. *
- Nekem nem is tudom, hogy mi volt a legviccesebb... * kezd elgondolkodni, ahogy próbálja felidézni a hódításait. * Egy idő után minden összemosódik, tudod, hogy van ez. Csak az igazán kivételesek maradnak meg, de ők nem pont a viccesség miatt... Ellenben, az első alkalmamra máig emlékszem. Már nem is tudom melyik város terén voltunk éjszaka, de úgy gondoltuk, hogy egy pad tökéletes lesz, hát nem volt az. De nem ez a lényeg, mire nagyjából sikerült pozíciót találnunk, és elkezdődött a dolog, addigra sikerült felkeltenünk valakinek az érdeklődését. Láttuk a távolban a fáklyát, és próbáltunk úgy tenni, mintha semmi rosszat nem csinálnánk, ahogy magunkra kapkodtuk a ruhát. Alig pár percig tartott, és még el se értem a gyönyör kapuját. * Nevet fel visszagondolva, hogy milyen ügyetlen módon sikerült az első hódítása. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Hatalmas lesz. * Mosolyog, de a lelkes megjegyzés elgondolkodtatja. Valóban érdekesebb a történet, ha vérfoltos az ing. Egyfajta misztikumot lehet vele beleszőni a történetbe. Vajon a saját, a vére, vagy valaki másnak a vére az? Ahogy gondolkodik, nagyjából össze is rakja a dalt egy pillanat alatt. Na nem a sorokat, hanem az üzenetét, ahol a vérfoltos ing az ártatlanságot, vagy a lelkiismeretet jelképezi, és hiába mossa, a múlt bűneit nem tudja kitörölni a molnár asszonya, ha egyszer bemocskolta, akkor már örökre véres marad. Tetszik neki a történet, valóban olyan dolog, amit megéri megénekelni. Elismerően pillantana a tolvajra, de az már messze jár gondolatban, teljesen másról mesél. Sajnálja, hogy lemaradt a kacér történet nagyjáról, és csak a végére kezdett el figyelni, de nem érzi úgy, hogy bármi komolyról lemaradt volna. Amúgy se hiszi, hogy valóban így történtek a dolgok, véleménye szerint Ysanee felnagyított itt-ott benne dolgokat.
Illedelmesen nevet a második történet végén, bár ifjabb korában akár ő is lehetett volna a kufár fia, vele is történtek ilyen dolgok. Talán ezért is vonzódik annyira a tolvajhoz, aki első szerelmeire emlékezteti, akik mindig megleckéztették. *
- Nekem nem is tudom, hogy mi volt a legviccesebb... * kezd elgondolkodni, ahogy próbálja felidézni a hódításait. * Egy idő után minden összemosódik, tudod, hogy van ez. Csak az igazán kivételesek maradnak meg, de ők nem pont a viccesség miatt... Ellenben, az első alkalmamra máig emlékszem. Már nem is tudom melyik város terén voltunk éjszaka, de úgy gondoltuk, hogy egy pad tökéletes lesz, hát nem volt az. De nem ez a lényeg, mire nagyjából sikerült pozíciót találnunk, és elkezdődött a dolog, addigra sikerült felkeltenünk valakinek az érdeklődését. Láttuk a távolban a fáklyát, és próbáltunk úgy tenni, mintha semmi rosszat nem csinálnánk, ahogy magunkra kapkodtuk a ruhát. Alig pár percig tartott, és még el se értem a gyönyör kapuját. * Nevet fel visszagondolva, hogy milyen ügyetlen módon sikerült az első hódítása. *
427. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-01-30 14:15:11
Üzenet elküldve: 2021-01-30 14:15:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 453
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 453
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a szépséges, csodálatos, egyetlen Relaelhez//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-De hatalmas kebel legyen!
*Szól ujját emelve*
-És az ingen vérfolt lesz.
*Lelkesen teszi hozzá, elvégre mennyivel izgalmasabb dalt lehet írni egy vérpecsétes ruhadarabról, mint egy olyanról, amit előtte valaki zsíros szafttal csöpögtetett le.*
-Mindig csak az ígérgetés...
*Sóhajt drámaian, mintha nem éppen Ysa vette volna rá a legtöbbre a férfit. Természetesen az galád módon visszadobja a kérdést, ami a tolvajnak jól láthatóan nem tetszik.*
-Alattomos.
*Sziszegi suttogva, ahogy végigpillant a mélységin, de csakhamar elmosolyogja magát, szemeit azonban megforgatja.*
-Ó, micsoda úriember. Hát nem bánom...
*A lány jól láthatóan gondolkodni kezd, bőszen kutat az emlékei között végül állát dörzsölgetve szólal meg.*
-Eddig egyszer töltöttem nővel az estét, ám az nem volt valami vicces, sokkal inkább kellemes. Főleg, amikor...
*Azzal bizalmasan hajol a bárd füléhez, hogy meglehetősen részletesen megossza vele a fülledt éjszakája eseményeit, amit egy telt keblű, vörös wegtoreni lánnyal töltött. Álnok módon nem hagy ki egyetlen pajzán mozzanatot sem, arcára közben ravasz vigyor ül. Eltávolodva végül, mintha mi sem történt volna pillant a szántóföldekre és belekezd egy kevésbé illetlen történet elmesélésébe.*
-Ellenben férfival volt egy pár... Egyszer meg akartam lopni egy gazdag kufár fiát. Szegény egy satnya, pattanásos fickó volt, aki szerintem előttem még életében nem beszélt nővel két mondatnál többet.
*Közben előkotorja rummal töltött flaskáját, gyorsan, grimaszolva kortyol belőle majd átnyújtja a másiknak*
-Szerencsétlent rettenetesen leitattam, pár percre otthagytam az asztalnál és mire visszaértem...
*Ahogy felidézi a pillanatot elkuncogja magát, de gyorsan higgadtságot erőltet magára.*
-Már hevesen sóhajtozta az álnevem egy fekete hajú gnóm öregasszony ajkaira. "Ó Ameaerys kisasszony, magánál szebbet még életemben nem láttam"
*Mélyíti el a hangját az utolsó szavaknál majd csücsöríteni kezd, utánozva a jelenetet. Még a nyelvét is szórakozottan, ügyetlenül kidugja, hogy pontos képet adjon a másiknak, aztán persze elneveti magát.*
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.30 14:17:02
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-De hatalmas kebel legyen!
*Szól ujját emelve*
-És az ingen vérfolt lesz.
*Lelkesen teszi hozzá, elvégre mennyivel izgalmasabb dalt lehet írni egy vérpecsétes ruhadarabról, mint egy olyanról, amit előtte valaki zsíros szafttal csöpögtetett le.*
-Mindig csak az ígérgetés...
*Sóhajt drámaian, mintha nem éppen Ysa vette volna rá a legtöbbre a férfit. Természetesen az galád módon visszadobja a kérdést, ami a tolvajnak jól láthatóan nem tetszik.*
-Alattomos.
*Sziszegi suttogva, ahogy végigpillant a mélységin, de csakhamar elmosolyogja magát, szemeit azonban megforgatja.*
-Ó, micsoda úriember. Hát nem bánom...
*A lány jól láthatóan gondolkodni kezd, bőszen kutat az emlékei között végül állát dörzsölgetve szólal meg.*
-Eddig egyszer töltöttem nővel az estét, ám az nem volt valami vicces, sokkal inkább kellemes. Főleg, amikor...
*Azzal bizalmasan hajol a bárd füléhez, hogy meglehetősen részletesen megossza vele a fülledt éjszakája eseményeit, amit egy telt keblű, vörös wegtoreni lánnyal töltött. Álnok módon nem hagy ki egyetlen pajzán mozzanatot sem, arcára közben ravasz vigyor ül. Eltávolodva végül, mintha mi sem történt volna pillant a szántóföldekre és belekezd egy kevésbé illetlen történet elmesélésébe.*
-Ellenben férfival volt egy pár... Egyszer meg akartam lopni egy gazdag kufár fiát. Szegény egy satnya, pattanásos fickó volt, aki szerintem előttem még életében nem beszélt nővel két mondatnál többet.
*Közben előkotorja rummal töltött flaskáját, gyorsan, grimaszolva kortyol belőle majd átnyújtja a másiknak*
-Szerencsétlent rettenetesen leitattam, pár percre otthagytam az asztalnál és mire visszaértem...
*Ahogy felidézi a pillanatot elkuncogja magát, de gyorsan higgadtságot erőltet magára.*
-Már hevesen sóhajtozta az álnevem egy fekete hajú gnóm öregasszony ajkaira. "Ó Ameaerys kisasszony, magánál szebbet még életemben nem láttam"
*Mélyíti el a hangját az utolsó szavaknál majd csücsöríteni kezd, utánozva a jelenetet. Még a nyelvét is szórakozottan, ügyetlenül kidugja, hogy pontos képet adjon a másiknak, aztán persze elneveti magát.*
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.30 14:17:02
426. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-01-30 12:47:34
Üzenet elküldve: 2021-01-30 12:47:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 552
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 552
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a szépséges, csodálatos, egyetlen Relaelhez//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A férfi felvonja a szemöldökét, úgy látja, hogy más a humorról alkotott véleményük, de ezt nem kommentálja, inkább kifejti, hogy milyen dolgokra kell odafigyelni dalszöveg írás közben. A mélységi pedig kegyes úr, úgyhogy nem kérdez vissza, bár sejti, hogy Ysanee nem igazán figyel oda a technikai részletekre. Pedig próbál jó tanár lenni, érdekes példát is hoz, hogy szemléltesse a dolgot, de nem kínlódik feleslegesen egy olyan diákkal, aki nem akar tanulni. Megcsóválja a fejét, mert a kapott válasz tovább erősíti benne a gyanút, hogy a tolvaj egy árva szavát se fogta fel. *
- Rendben, kebel lesz benne. * Sóhajt megadóan, de érzi, hogy ebben a témában valószínűleg ennyi volt, úgyhogy nem kezdi el törni a fejét, hogy milyen sorok végére illeszthetné oda a kebel szót. Viszont úgy tűnik, hogy a lány feltalálja magát, és hamar kitalálja, hogy ugyan mivel üthetnék el az időt. A férfi pedig bólint a felvetésre. *
- Igyekszem úgy tenni, mint aki hisz neked. * Ígéri meg elgondolkodva, majd az első kérdésre egyből felvonja a szemöldökét. Gondolkodik kicsit, majd jól látható módon bólint. *
- Na és a tiéd? * Teszi fel a kérdést, mintha ő már megválaszolta volna a rá vonatkozó kérdést. * Úgy illik, hogy hölgyek először. * Teszi hozzá, ha Ysa nem akar elsőként válaszolni a saját kérdésére. *
- És milyen férfi lennék, ha nem engednék ennek az egyszerű illemtani szabálynak? * Mosolyog bájosan, még a szempilláit is megrebegteti, kiparodizálva a másikat. Ugyan olyan arckifejezéssel várja, hogy a lány válaszoljon, ahogy amaz tette az előbb. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A férfi felvonja a szemöldökét, úgy látja, hogy más a humorról alkotott véleményük, de ezt nem kommentálja, inkább kifejti, hogy milyen dolgokra kell odafigyelni dalszöveg írás közben. A mélységi pedig kegyes úr, úgyhogy nem kérdez vissza, bár sejti, hogy Ysanee nem igazán figyel oda a technikai részletekre. Pedig próbál jó tanár lenni, érdekes példát is hoz, hogy szemléltesse a dolgot, de nem kínlódik feleslegesen egy olyan diákkal, aki nem akar tanulni. Megcsóválja a fejét, mert a kapott válasz tovább erősíti benne a gyanút, hogy a tolvaj egy árva szavát se fogta fel. *
- Rendben, kebel lesz benne. * Sóhajt megadóan, de érzi, hogy ebben a témában valószínűleg ennyi volt, úgyhogy nem kezdi el törni a fejét, hogy milyen sorok végére illeszthetné oda a kebel szót. Viszont úgy tűnik, hogy a lány feltalálja magát, és hamar kitalálja, hogy ugyan mivel üthetnék el az időt. A férfi pedig bólint a felvetésre. *
- Igyekszem úgy tenni, mint aki hisz neked. * Ígéri meg elgondolkodva, majd az első kérdésre egyből felvonja a szemöldökét. Gondolkodik kicsit, majd jól látható módon bólint. *
- Na és a tiéd? * Teszi fel a kérdést, mintha ő már megválaszolta volna a rá vonatkozó kérdést. * Úgy illik, hogy hölgyek először. * Teszi hozzá, ha Ysa nem akar elsőként válaszolni a saját kérdésére. *
- És milyen férfi lennék, ha nem engednék ennek az egyszerű illemtani szabálynak? * Mosolyog bájosan, még a szempilláit is megrebegteti, kiparodizálva a másikat. Ugyan olyan arckifejezéssel várja, hogy a lány válaszoljon, ahogy amaz tette az előbb. *
425. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-01-28 08:31:59
Üzenet elküldve: 2021-01-28 08:31:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
*A táj korántsem olyan élénk és színpompás, mint tavasszal vagy nyáron, a forgalom is ehhez mérten gyenge szerencsére. Szépen lassan léptet a lovával az úton, ahol csak néha hallja a szekerek félreismerhetetlen keréknyikorgását. Szinte több az átutazó, mint a rakománnyal teli kordély, ami pedig meg van rakodva az is inkább hordóval, a utána hagyott szagból pedig egyértelművé válik, hogy a kikötőből indult.*
-Hallottam már róluk, de még sose voltam arrafelé. *Nézegeti a papírost, miközben latolgatja a dolgot. Mert elindulni elindult, az bizonyos, de hogy mennyi bátorsága gyűlik össze addigra, az már rejtély.*
-Már a nevük is olyan erőszakos, de ha van ott piac, akkor csak nem lehet olyan veszélyes a hely. *Rakja félre a cetlit, mert nemsokára ahhoz az elágazáshoz érnek, ahol elválik a két út és le kell fordulniuk az útbaigazítás alapján, amit az imént, szinte egyedül sétálgató hántolófiútól kapott. A hátán lévő nagy zsák kukoricával pont a szomszédos tanyára igyekezett, hogy megetesse a disznókat, saját elmondása alapján. Nem mintha a dolog annyira izgatta volna, de ha már így segített neki, illendő dolog volt végig is hallgatni.*
*A táj korántsem olyan élénk és színpompás, mint tavasszal vagy nyáron, a forgalom is ehhez mérten gyenge szerencsére. Szépen lassan léptet a lovával az úton, ahol csak néha hallja a szekerek félreismerhetetlen keréknyikorgását. Szinte több az átutazó, mint a rakománnyal teli kordély, ami pedig meg van rakodva az is inkább hordóval, a utána hagyott szagból pedig egyértelművé válik, hogy a kikötőből indult.*
-Hallottam már róluk, de még sose voltam arrafelé. *Nézegeti a papírost, miközben latolgatja a dolgot. Mert elindulni elindult, az bizonyos, de hogy mennyi bátorsága gyűlik össze addigra, az már rejtély.*
-Már a nevük is olyan erőszakos, de ha van ott piac, akkor csak nem lehet olyan veszélyes a hely. *Rakja félre a cetlit, mert nemsokára ahhoz az elágazáshoz érnek, ahol elválik a két út és le kell fordulniuk az útbaigazítás alapján, amit az imént, szinte egyedül sétálgató hántolófiútól kapott. A hátán lévő nagy zsák kukoricával pont a szomszédos tanyára igyekezett, hogy megetesse a disznókat, saját elmondása alapján. Nem mintha a dolog annyira izgatta volna, de ha már így segített neki, illendő dolog volt végig is hallgatni.*
424. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-01-26 16:49:36
Üzenet elküldve: 2021-01-26 16:49:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 407
OOC üzenetek: 109
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 407
OOC üzenetek: 109
Játékstílus: Vakmerő
//Küldetésben//
*Elég merész dolog Dorától, aki amúgy retteg a lovaktól, és fogalma sincs, hogy maradjon meg rajtuk, hogy Denjaar mögött le meri csukni a szemét. Ez amolyan reggeli önámítás, ami a lány tanulmányai alatt sem bizonyult hasznosnak, sőt, elég időigényes volt leszedegetni az arcáról a lepréselt növényeket, amelyekbe a botanikus könyvben belefejelt egy rövid pihenőre. Az egyetlen különbség és egyedüli ok, hogy most mégsem bóbiskol el Denjaar kellemesen meleg hátának simulva, a halálfélelem.
Mire elérnek a város közelébe, a férfi válla fölött a lány is lassan felpislog a felkelő nap fényébe, és az ismerős látványra halványan elmosolyodik.*
- Nem elég, hogy az üzenet érkezik gyorsan, még egy jót vacsoráztunk is együtt. *Mondja, és lábait érezhetően kinyújtóztatja kissé.* Rég töltöttem ennyi időt a szabadban, de egészen kellemes érzés. A hűvös levegőtől még mintha gondolkodni is jobban tudnék.
*Ez egy kicsit meghazudtolja azt, hogy Dora eddig kómásan billegett Denjaar mögött, de az ő meggyőződése az ő meggyőződése is marad.*
- Az ott Amon Ruadh városa, felette pedig Thargarod erődje magasodik. *Mutatja ujjával előre bökve, hogy Denjaar is láthassa a talán már messziről is jól kivehető várost, a védműveket és tornyokat, az égbe törő falakat. Elf szemmel nem túl bájosak, de az biztos, hogy lerí róluk az emberi erő, és egy birodalom felemelkedésébe vetett hit és magabiztosság.* De az még odébb van, először Thargföld birtokain kell átvágnunk, hogy elérjünk a kapuhoz. *Egy pillanatra Ephemia jut eszébe, akit – állítólag – elraboltak. Bízik benne, hogy ez egy hazugság, és nem esett bántódása, de még ha akarná, sem tudná, pontosan hol keresse. Életében nem járt az Aquista ház birtokánál.*
~ Habrertus tudni fogja, mi a teendő. ~ *Nyugtatja meg magát. Ő most egy komoly ügyintéző, nem lehet lelkifurdalása. Jött, ahogy tudott, kész – így is több erőfeszítést tett az ügyért, mint Esti, és hacsak a sötételf nőcske nem előzte meg, így is, úgy is Dora fogja learatni a babérokat. Azonban addig még egy kis út áll előttük.*
- Abban biztos lehet… lehetsz, hogy szívélyesen üdvözöl majd mindkettőnket, és hálás lesz az erőfeszítésedért. *Mosolyog a kancellárral kapcsolatos megjegyzésre.* Talán nem tűnt fel, sőt, nyilván nem, de egyesek roppant bosszantó alaknak tartanak engem. Te viszont önként vállalkoztál. Mit mondhatnék? Szerencsés vagyok. *Vigyorog, bár ezt Denjaar nem láthatja.*
*Elég merész dolog Dorától, aki amúgy retteg a lovaktól, és fogalma sincs, hogy maradjon meg rajtuk, hogy Denjaar mögött le meri csukni a szemét. Ez amolyan reggeli önámítás, ami a lány tanulmányai alatt sem bizonyult hasznosnak, sőt, elég időigényes volt leszedegetni az arcáról a lepréselt növényeket, amelyekbe a botanikus könyvben belefejelt egy rövid pihenőre. Az egyetlen különbség és egyedüli ok, hogy most mégsem bóbiskol el Denjaar kellemesen meleg hátának simulva, a halálfélelem.
Mire elérnek a város közelébe, a férfi válla fölött a lány is lassan felpislog a felkelő nap fényébe, és az ismerős látványra halványan elmosolyodik.*
- Nem elég, hogy az üzenet érkezik gyorsan, még egy jót vacsoráztunk is együtt. *Mondja, és lábait érezhetően kinyújtóztatja kissé.* Rég töltöttem ennyi időt a szabadban, de egészen kellemes érzés. A hűvös levegőtől még mintha gondolkodni is jobban tudnék.
*Ez egy kicsit meghazudtolja azt, hogy Dora eddig kómásan billegett Denjaar mögött, de az ő meggyőződése az ő meggyőződése is marad.*
- Az ott Amon Ruadh városa, felette pedig Thargarod erődje magasodik. *Mutatja ujjával előre bökve, hogy Denjaar is láthassa a talán már messziről is jól kivehető várost, a védműveket és tornyokat, az égbe törő falakat. Elf szemmel nem túl bájosak, de az biztos, hogy lerí róluk az emberi erő, és egy birodalom felemelkedésébe vetett hit és magabiztosság.* De az még odébb van, először Thargföld birtokain kell átvágnunk, hogy elérjünk a kapuhoz. *Egy pillanatra Ephemia jut eszébe, akit – állítólag – elraboltak. Bízik benne, hogy ez egy hazugság, és nem esett bántódása, de még ha akarná, sem tudná, pontosan hol keresse. Életében nem járt az Aquista ház birtokánál.*
~ Habrertus tudni fogja, mi a teendő. ~ *Nyugtatja meg magát. Ő most egy komoly ügyintéző, nem lehet lelkifurdalása. Jött, ahogy tudott, kész – így is több erőfeszítést tett az ügyért, mint Esti, és hacsak a sötételf nőcske nem előzte meg, így is, úgy is Dora fogja learatni a babérokat. Azonban addig még egy kis út áll előttük.*
- Abban biztos lehet… lehetsz, hogy szívélyesen üdvözöl majd mindkettőnket, és hálás lesz az erőfeszítésedért. *Mosolyog a kancellárral kapcsolatos megjegyzésre.* Talán nem tűnt fel, sőt, nyilván nem, de egyesek roppant bosszantó alaknak tartanak engem. Te viszont önként vállalkoztál. Mit mondhatnék? Szerencsés vagyok. *Vigyorog, bár ezt Denjaar nem láthatja.*
423. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-01-26 14:07:05
Üzenet elküldve: 2021-01-26 14:07:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Az erdőségből kiérve a sokkal nyíltabb és civilizáltabb területre téved. Az út még mindig járható, de most már a tekintete is jobban tudja fürkészni a síkvidéket, amely a civilizált népek sajátja. Ahogy halad előre érzékei egyre jobban kiélesednek és az út ezen részéig érzett fáradság lassan tovaszáll. Még egy egy ásítás elhagyja ajkait és néha átmozgatja elgémberedett végtagjait, de most már csak a feladatra akar koncentrálni. A szántóföldön mindig akad valami ennivaló, de most ebben a hideg időjárásban szinte semmi sincsen.
Megfordul a fejében, hogy talán ki kéne fosztania egy tanyát, hiszen ott mindig akad szárított vagy sózott hús, de akár még élő is, amely megoldaná gyomrának égető problémáit. Ezt az ötletet egy fejrázással elhessegeti, hiszen még nem elég erős ahhoz, hogy a parasztok vérebeivel csatázzon, vagy a vasvillák éles és szúrós végét elviselje, amelyet vastag bőrébe akarnak döfni.
Inkább komótosan bandukol tovább, hogy elérje a várost, ahol csak megszánja valaki majd, és ad neki pár falatot, amely az ő esetében egy tetemes mennyiségű élelmet tesz ki.*
Megfordul a fejében, hogy talán ki kéne fosztania egy tanyát, hiszen ott mindig akad szárított vagy sózott hús, de akár még élő is, amely megoldaná gyomrának égető problémáit. Ezt az ötletet egy fejrázással elhessegeti, hiszen még nem elég erős ahhoz, hogy a parasztok vérebeivel csatázzon, vagy a vasvillák éles és szúrós végét elviselje, amelyet vastag bőrébe akarnak döfni.
Inkább komótosan bandukol tovább, hogy elérje a várost, ahol csak megszánja valaki majd, és ad neki pár falatot, amely az ő esetében egy tetemes mennyiségű élelmet tesz ki.*
422. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-01-24 23:33:01
Üzenet elküldve: 2021-01-24 23:33:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
* Szórakozottan sétál keresztül a szántóföldön, magába szívva a táj szépségét. Az ilyen alkalmak tökéletesek arra, hogy dalokat írjon, és versbe szedje mindezt. Sajnos se papíros, se tinta, és annak papírra vetéséhez alkalmas eszköz nincs nála, amivel feljegyezhetné a csodálatos műalkotást, ami megszületik benne. Aligha fogja így megismerni Lanawin népe a "Szántóföldön jártam én" című éneket, ami Kara legjobb alkotása lehetett volna. Tudja, érzi szíve mélyén, hogy évszázadokon keresztül énekelnék, megújult, és nosztalgikus feldolgozások születnének, talán még esküvőkön is énekelné a násznép. Mosolyogva dúdolja hát a dalt, ahogy halad tovább a kikötő felé. *
421. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2021-01-24 17:27:09
Üzenet elküldve: 2021-01-24 17:27:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Kikötő irányt//
*Ahogy kiér a fák közül és rátér a szántóföldeket keresztbe szelő útra, éppen csak a saját lépteire figyelmes. Egészen kihalt a környék. A földek pihennek, felkészülnek a következő évi termés időszakra, terhüktől már régen megfosztva, magukban. Néha még látni egy-egy varjúcsapatot, ahogy kapirgálnak az elhullajtott termés után, de ezen kívül minden nagyon csendes.*
-Nem hiszem el… nem hiszem el… *Morog maga elé egyre hangosabban, mert mit csinálhatna, ha egyszer senki nem jön arra, hogy elvigye egy kis csúszópénzért a kikötőbe. Ő meg aztán cipelheti a tyúkot meg a ketrecet egész úton. Mikor már egy ideje koptatja a csizmasarkát megáll, hogy megpihentesse megfáradt kezeit. Össze is dörzsöli őket, hogy felmelegítse, bár van rajta kesztyű, de eltávolodva a várostól már ez se segít sokat. Közben érzi, hogy a vállaira nehezednek a jószágok, a hűvös időtől ők is elszenderülnek, sőt, szinte megdermednek.*
-Ez az egy jó legalább van ebben a hidegben, hogy nem fickándoznak… bárcsak mindig így maradnátok. *Majd ismét a kezébe veszi a ketrecet és tovább sétál az út mentén.*
*Ahogy kiér a fák közül és rátér a szántóföldeket keresztbe szelő útra, éppen csak a saját lépteire figyelmes. Egészen kihalt a környék. A földek pihennek, felkészülnek a következő évi termés időszakra, terhüktől már régen megfosztva, magukban. Néha még látni egy-egy varjúcsapatot, ahogy kapirgálnak az elhullajtott termés után, de ezen kívül minden nagyon csendes.*
-Nem hiszem el… nem hiszem el… *Morog maga elé egyre hangosabban, mert mit csinálhatna, ha egyszer senki nem jön arra, hogy elvigye egy kis csúszópénzért a kikötőbe. Ő meg aztán cipelheti a tyúkot meg a ketrecet egész úton. Mikor már egy ideje koptatja a csizmasarkát megáll, hogy megpihentesse megfáradt kezeit. Össze is dörzsöli őket, hogy felmelegítse, bár van rajta kesztyű, de eltávolodva a várostól már ez se segít sokat. Közben érzi, hogy a vállaira nehezednek a jószágok, a hűvös időtől ők is elszenderülnek, sőt, szinte megdermednek.*
-Ez az egy jó legalább van ebben a hidegben, hogy nem fickándoznak… bárcsak mindig így maradnátok. *Majd ismét a kezébe veszi a ketrecet és tovább sétál az út mentén.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160