Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Erdőszéli tisztás (új) Arthenior közelében (új) | Szántóföldek | Tharg birtokok (új) Füves puszta (új) Kikötői erdőség (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 198 (3941. - 3960. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4164-4183
3960. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-11-16 23:35:37
Üzenet elküldve: 2022-11-16 23:35:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Rejtélyes igazságok//
*Közben ha minden jól megy lassan elhagyják Synmira megnyugtató és békés otthonát, hogy Arthenior felé vegyék az irányt.*
-Hm. Nem is olyan ez, hogy mit enged az istenem és mit nem, inkább csak nem fér annyi minden az elmémbe, mint valakinek aki másvalamiben hisz.
*Persze ő ezt úgy érti, hogy Krestvir is bizonyosan hisz valamiben, ha másban nem a mágiában, vagy saját magában, a tettei igazságában, vagy a szemei által tapasztalt igazságban.*
-Kitölti a poharam egy részét, és így más dolgokból kevesebb fér bele, talán így tudnám szépen megfogalmazni. Talán olyan szintű elementáris mágiát már nem tudnék befogadni, de szerencsére jó hosszú lábaim vannak.
*Mondja mosolyogva és töretlenül a nyurga elf miközben már a szántóföld szépséges táját szemlélhetik.*
-Érdekes. Egy elátkozottszerű kard? Szívesen megvizsgálnám. Azt mindenképp meg tudjuk állapítani, hogy ártó szándékkal van-e felruházva, esetleg valami sötét varázs ül-e rajta. Talán ez is lehet egy kiindulópont nem?
*Közben ha minden jól megy lassan elhagyják Synmira megnyugtató és békés otthonát, hogy Arthenior felé vegyék az irányt.*
-Hm. Nem is olyan ez, hogy mit enged az istenem és mit nem, inkább csak nem fér annyi minden az elmémbe, mint valakinek aki másvalamiben hisz.
*Persze ő ezt úgy érti, hogy Krestvir is bizonyosan hisz valamiben, ha másban nem a mágiában, vagy saját magában, a tettei igazságában, vagy a szemei által tapasztalt igazságban.*
-Kitölti a poharam egy részét, és így más dolgokból kevesebb fér bele, talán így tudnám szépen megfogalmazni. Talán olyan szintű elementáris mágiát már nem tudnék befogadni, de szerencsére jó hosszú lábaim vannak.
*Mondja mosolyogva és töretlenül a nyurga elf miközben már a szántóföld szépséges táját szemlélhetik.*
-Érdekes. Egy elátkozottszerű kard? Szívesen megvizsgálnám. Azt mindenképp meg tudjuk állapítani, hogy ártó szándékkal van-e felruházva, esetleg valami sötét varázs ül-e rajta. Talán ez is lehet egy kiindulópont nem?
3959. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-11-16 22:59:59
Üzenet elküldve: 2022-11-16 22:59:59
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//A mesterkard nyomában//
//A hozzászólás 16+-os elemeket tartalmaz//
*Bizonytalanság? Zavarodottság? A lovagnak igaza van; mindkettő elméjében fészkel. Az egész napos rohangálás után túl sokat posztolt ugyanis a ló hátán. Étlen-szomjan, ilyen feszültségek közepette kajtatni bizony sokat kivenne bárkiből, és Nilevard sem kivétel ezalól. Ugyanúgy utolérik tettei következményei, mint bárki más halandót Lanawin kék ege alatt.
Imbolyogni kezd a nyeregben, majd ájultan alá is fordul a lóról. Talán nagyobb körültekintéssel elkerülhető lett volna ez az eredmény, vagy ha felkészül a nyomozásra, így viszont vércukorszintjével egyetemben bukik alá. Öntudatlan állapotában édes lázálmok gyötrik, melyben a tolvajra lelve kiszabja az enyveskezű súlyos tettéhez méltó büntetését. Ezek a heves képek tartják melegen lelkét és testét a hűvös időben, mert bizony mire megébred már hajnaltájt jár az idő.
Hűvös szellőt érezhet a bőrén, ahogy felül teljesen meztelenül. Ott van ahonnét lefordult lováról, de nemhogy kardja nincs, egy árva inget sem hagytak meg a fényes lovagon. Mindennek tetejébe még hű hátasának is lába kélt az ájultan eltöltött idő alatt.
Ott áll zavarodottan az erdő szélén, s nem maradt semmije. Hogy kik voltak a martalócok? Talán a Szántóföldek parasztjai, talán páncélra vágyó utazók, talán mindegyik elvette az elalélt lovagtól, mit értékesnek vélt. Valaki – esetleg egy cserfes leány – még az ágyékkötőjétől is megszabadította, hogy teljes legyen az összkép. Most mehet, amerre lát, a Mezítelen Lovag.*
//A hozzászólás 16+-os elemeket tartalmaz//
*Bizonytalanság? Zavarodottság? A lovagnak igaza van; mindkettő elméjében fészkel. Az egész napos rohangálás után túl sokat posztolt ugyanis a ló hátán. Étlen-szomjan, ilyen feszültségek közepette kajtatni bizony sokat kivenne bárkiből, és Nilevard sem kivétel ezalól. Ugyanúgy utolérik tettei következményei, mint bárki más halandót Lanawin kék ege alatt.
Imbolyogni kezd a nyeregben, majd ájultan alá is fordul a lóról. Talán nagyobb körültekintéssel elkerülhető lett volna ez az eredmény, vagy ha felkészül a nyomozásra, így viszont vércukorszintjével egyetemben bukik alá. Öntudatlan állapotában édes lázálmok gyötrik, melyben a tolvajra lelve kiszabja az enyveskezű súlyos tettéhez méltó büntetését. Ezek a heves képek tartják melegen lelkét és testét a hűvös időben, mert bizony mire megébred már hajnaltájt jár az idő.
Hűvös szellőt érezhet a bőrén, ahogy felül teljesen meztelenül. Ott van ahonnét lefordult lováról, de nemhogy kardja nincs, egy árva inget sem hagytak meg a fényes lovagon. Mindennek tetejébe még hű hátasának is lába kélt az ájultan eltöltött idő alatt.
Ott áll zavarodottan az erdő szélén, s nem maradt semmije. Hogy kik voltak a martalócok? Talán a Szántóföldek parasztjai, talán páncélra vágyó utazók, talán mindegyik elvette az elalélt lovagtól, mit értékesnek vélt. Valaki – esetleg egy cserfes leány – még az ágyékkötőjétől is megszabadította, hogy teljes legyen az összkép. Most mehet, amerre lát, a Mezítelen Lovag.*
3958. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-11-16 08:42:52
Üzenet elküldve: 2022-11-16 08:42:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Meronnan Rhaavos//
*Vállat von a nevét ért kritikára. Igaz, ami igaz, tényleg túlzás, de azért nem teljesen alaptalan. ~ Mondja csak a magáét, addig se kérdez. ~ Ám Őfelsége csapongó előadásmódja kezdi bosszantani. Znekke egy csomó mindent kérdezne, de mire megszületik valami épkézláb gondolat a fejében, útitársa már két lépéssel előrébb jár - fejben és az úton is. Úgyhogy csak egyik lábát teszi a másik után, és hallgat. Néha bólint vagy mordul egyet, csak hogy jelezze, hogy jelen van és figyel a töredékes monológra. ~ És akkor kérdez... ~ Szinte hallani lehet, ahogy megcsikordulnak a fogaskerekek a fejében. ~ Tényleg, miben? Rövid válasz nincs, hosszút meg akar a fene. ~ Annak idején az öklével tüntette ki magát, és még ma is jobban szereti ily módon rendezni az ügyes-bajos dolgait. A gondolatra megjelenik egy vigyorkezdemény a szája sarkán. De azóta a pengével is megbarátkozott, igazából ügyetlennek se mondható vele... Kínosan hosszúvá vált vajúdás eredményét közli a nagydarab "királlyal".*
- Mikor miben. *Ha a férfi tud olvasni a jelekben, feltűnhet neki, hogy Znek keze ökölbe szorult egy pillanatra, és nem a kardja markolata felé mozdult. Ez akár válasz is lehet.*
~ Inkább meséljen ő. ~ *Ugyanezt a kérdést butaság lenne feltenni, ez még egy orknak is nyilvánvaló. Ekkora csatabárdot nem hord magánál véletlenül az ember. Így marad az, ami már a Vérkert óta piszkálja a csőrét.*
- És te... hogyan lettél király? *Erősen reméli, hogy hosszú mese lesz a válasz. A hallgatás még mindig sokkal jobban megy...*
*Vállat von a nevét ért kritikára. Igaz, ami igaz, tényleg túlzás, de azért nem teljesen alaptalan. ~ Mondja csak a magáét, addig se kérdez. ~ Ám Őfelsége csapongó előadásmódja kezdi bosszantani. Znekke egy csomó mindent kérdezne, de mire megszületik valami épkézláb gondolat a fejében, útitársa már két lépéssel előrébb jár - fejben és az úton is. Úgyhogy csak egyik lábát teszi a másik után, és hallgat. Néha bólint vagy mordul egyet, csak hogy jelezze, hogy jelen van és figyel a töredékes monológra. ~ És akkor kérdez... ~ Szinte hallani lehet, ahogy megcsikordulnak a fogaskerekek a fejében. ~ Tényleg, miben? Rövid válasz nincs, hosszút meg akar a fene. ~ Annak idején az öklével tüntette ki magát, és még ma is jobban szereti ily módon rendezni az ügyes-bajos dolgait. A gondolatra megjelenik egy vigyorkezdemény a szája sarkán. De azóta a pengével is megbarátkozott, igazából ügyetlennek se mondható vele... Kínosan hosszúvá vált vajúdás eredményét közli a nagydarab "királlyal".*
- Mikor miben. *Ha a férfi tud olvasni a jelekben, feltűnhet neki, hogy Znek keze ökölbe szorult egy pillanatra, és nem a kardja markolata felé mozdult. Ez akár válasz is lehet.*
~ Inkább meséljen ő. ~ *Ugyanezt a kérdést butaság lenne feltenni, ez még egy orknak is nyilvánvaló. Ekkora csatabárdot nem hord magánál véletlenül az ember. Így marad az, ami már a Vérkert óta piszkálja a csőrét.*
- És te... hogyan lettél király? *Erősen reméli, hogy hosszú mese lesz a válasz. A hallgatás még mindig sokkal jobban megy...*
3957. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-11-15 17:45:58
Üzenet elküldve: 2022-11-15 17:45:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
//Znekke Leeradr//
-Kinek nem? *Feleli meg vigyorogva a fenékbe billentés kérdését az orknak, majd harsogva felkacag. Szívesen hátba verné a nőstényt, hogy jókedvre bírja amazt is, de elég egy pillantás hozzá, hogy elálljon ebbéli szándékától.*
-Znekke, a Néma. *Ismétli a nevet, miközben a Szántóföldekre érnek. Nem is oly rég járt itt, Vaszívval. Bár tudná, az az ork merre kódorog! Elég tágas a szántó viszont ahhoz, hogy ne szúrja ki csak úgy innét régi cimboráját. És pontosan ebből az okból kifolyólag nem érzi magát különösebb veszélyben.*
-Elég hülye név! *Pillant végül hosszas morfondírozás után Znekkére.* -Mármint a Néma. Miért lennél néma? Hülyeség! *Fűzi még hozzá a megállapítást.
Nem hagyja azonban felkínált becenevéhez hűen szótlan bámészkodni újdonsült cimboráját. Jobb, ha minél többet megtud róla, mielőtt Artheniorba érnek. Mármint a lényeges dolgokat, a többi úgy sem érdekli.*
-Elég sok ideig lógtam orkokkal meg óriásokkal. Megértetem maguk velük. Egy jó király ilyen. Megérteti magát. *Tudálékos homlokráncolással toldja meg szavait.*
-De mondd csak, Znekke. Mihez értesz inkább? Ökölben vagy erős vagy fegyverben? *Vigyorral méri végig az inas nőstényt. Hozzátehette volna még, hogy "netalán fejben", de ő még nem talált olyan agyarast, akire igaz lenne ez a tényállás.*
A hozzászólás írója (Meronnan Rhaavos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.11.15 17:47:40
-Kinek nem? *Feleli meg vigyorogva a fenékbe billentés kérdését az orknak, majd harsogva felkacag. Szívesen hátba verné a nőstényt, hogy jókedvre bírja amazt is, de elég egy pillantás hozzá, hogy elálljon ebbéli szándékától.*
-Znekke, a Néma. *Ismétli a nevet, miközben a Szántóföldekre érnek. Nem is oly rég járt itt, Vaszívval. Bár tudná, az az ork merre kódorog! Elég tágas a szántó viszont ahhoz, hogy ne szúrja ki csak úgy innét régi cimboráját. És pontosan ebből az okból kifolyólag nem érzi magát különösebb veszélyben.*
-Elég hülye név! *Pillant végül hosszas morfondírozás után Znekkére.* -Mármint a Néma. Miért lennél néma? Hülyeség! *Fűzi még hozzá a megállapítást.
Nem hagyja azonban felkínált becenevéhez hűen szótlan bámészkodni újdonsült cimboráját. Jobb, ha minél többet megtud róla, mielőtt Artheniorba érnek. Mármint a lényeges dolgokat, a többi úgy sem érdekli.*
-Elég sok ideig lógtam orkokkal meg óriásokkal. Megértetem maguk velük. Egy jó király ilyen. Megérteti magát. *Tudálékos homlokráncolással toldja meg szavait.*
-De mondd csak, Znekke. Mihez értesz inkább? Ökölben vagy erős vagy fegyverben? *Vigyorral méri végig az inas nőstényt. Hozzátehette volna még, hogy "netalán fejben", de ő még nem talált olyan agyarast, akire igaz lenne ez a tényállás.*
A hozzászólás írója (Meronnan Rhaavos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.11.15 17:47:40
3956. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-11-14 12:45:50
Üzenet elküldve: 2022-11-14 12:45:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Haldrian Rhuuv, Nilevard Demingen Sethvar //
// A mesterkard nyomában //
* Nilevard türelmes embernek tartja magát, még ha a kardja is lett az áldozat. Egy lovagnál igazán ritka alkalom ez.
Aggodalmasan tekinget a környéken, az élelméből is alig evett valamit, a benne levő feszültség miatt. Figyelemmel követte a lankás területeket is, hát még az erdő részét is. A mezőn így is, úgy is át kellett haladnia, így mikor a szemei megpillantják a férfit, gyanakvóan méregeti.
Bizonytalanság? Talán zavarodottság? Mindkettő van a lovagnál, még is a férfit elkezdi követni. ~ Félvér igen, középmagas, bár más ruhája van, de... ~ Amint közelebb ér a lovag a férfihez, megpillantja az ismerős bakancsot, ami előtt porba hullott miközben próbálta elkapni.
Amilyen óvatosan tudja, úgy közelíti meg a férfit, lováról le pattanva figyelmesen halad előre, hogy amikor már a közelébe. A férfi lepihen egy farakásos részen, amit Nilevard ki is használ. Próbálja hangtalanul megközelíteni a tolvajt, de amikor már elég közel áll hozzá, lendületből neki lódul, hogy ne legyen ideje reagálni. ~ Most meg vagy te mocsok. ~ Kardját már előre kivonta, így már csak nyakának szegezi. *
- Elég volt a játszadozásból! Dobd el ami nálad van, vagy torkodat szegem!
* Fegyverét a férfi nyakának tolja enyhén, még a vére sem serken. *
- Eléggé bátor vagy, hogy egy warg lovagnak próbálod ellopni a tulajdonát! Azonnal dobd a földre tolvaj!
A hozzászólás írója (Nilevard Demingen Sethvar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.11.14 12:51:43
// A mesterkard nyomában //
* Nilevard türelmes embernek tartja magát, még ha a kardja is lett az áldozat. Egy lovagnál igazán ritka alkalom ez.
Aggodalmasan tekinget a környéken, az élelméből is alig evett valamit, a benne levő feszültség miatt. Figyelemmel követte a lankás területeket is, hát még az erdő részét is. A mezőn így is, úgy is át kellett haladnia, így mikor a szemei megpillantják a férfit, gyanakvóan méregeti.
Bizonytalanság? Talán zavarodottság? Mindkettő van a lovagnál, még is a férfit elkezdi követni. ~ Félvér igen, középmagas, bár más ruhája van, de... ~ Amint közelebb ér a lovag a férfihez, megpillantja az ismerős bakancsot, ami előtt porba hullott miközben próbálta elkapni.
Amilyen óvatosan tudja, úgy közelíti meg a férfit, lováról le pattanva figyelmesen halad előre, hogy amikor már a közelébe. A férfi lepihen egy farakásos részen, amit Nilevard ki is használ. Próbálja hangtalanul megközelíteni a tolvajt, de amikor már elég közel áll hozzá, lendületből neki lódul, hogy ne legyen ideje reagálni. ~ Most meg vagy te mocsok. ~ Kardját már előre kivonta, így már csak nyakának szegezi. *
- Elég volt a játszadozásból! Dobd el ami nálad van, vagy torkodat szegem!
* Fegyverét a férfi nyakának tolja enyhén, még a vére sem serken. *
- Eléggé bátor vagy, hogy egy warg lovagnak próbálod ellopni a tulajdonát! Azonnal dobd a földre tolvaj!
A hozzászólás írója (Nilevard Demingen Sethvar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.11.14 12:51:43
3955. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-11-14 12:34:14
Üzenet elküldve: 2022-11-14 12:34:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A Fekete Gályán volt egy fickó, aki különös istenekben hitt. Hiába verték és rúgták, nem tágított hitétől. Esténként, mikor elmondása szerint az égboltra sötét pokrócot húznak az istenek, imára térdelt. Furcsa nyelven hadovált, de őt nem is ez érdekelte. Tetszett neki az elképzelés. A fényt kioltó pokrócról és a lyukakról rajta, mik valójában a csillagok.
Botor dolog lenne az úton haladni. Tudja viszont, hogy ha nem fordul el, s csak követi a lankákat, hamar eljut az erdőségbe. Mindig csak dél felé. Tart egy rövid pihenőt egy aktuális domb szegletében, egy fa takarásában. Röpke két órát szundít, mielőtt tovább indulna. A paranoia, s minden rossz érzés lepergett már róla. Ugyan, ki gondolná és miért, hogy a Kikötőbe tart?*
A hozzászólás írója (Haldrian Rhuuv) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.11.14 12:34:57
Botor dolog lenne az úton haladni. Tudja viszont, hogy ha nem fordul el, s csak követi a lankákat, hamar eljut az erdőségbe. Mindig csak dél felé. Tart egy rövid pihenőt egy aktuális domb szegletében, egy fa takarásában. Röpke két órát szundít, mielőtt tovább indulna. A paranoia, s minden rossz érzés lepergett már róla. Ugyan, ki gondolná és miért, hogy a Kikötőbe tart?*
A hozzászólás írója (Haldrian Rhuuv) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.11.14 12:34:57
3954. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-11-14 06:49:18
Üzenet elküldve: 2022-11-14 06:49:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Vadászat kezdete //
* Nilevard bizonytalan a dolgában, nem akarja elveszíteni fegyverét, így tovább vonul a mezőkhöz. A termőföldek ezen időszakban már üresen kongnak, az utak mellett meg könnyedén feltűnő bármelyik utazó. Van nem-egy ismerőse a falvak mentén, hisz elég gyakran adakozni szokott a Sziritán falusiaknak is. Ágason ügetve tekintget folyamatosan, hogy ha a tolvaj errefelé jönne, akkor nyakon csíphessék. *
- Elnézést.
* Szólítja le a földművest. *
- Nem láttak errefelé egy fekete hajú copfos félvért? Középmagas férfi. * Kezeivel mutatja, hogy nagyjából mekkora lenne. * - általános ruhákat hord, sötét szövet.
* A farmer csak megrázza a fejét, Nilevard pedig csalódottan biccent a férfinek. Az úton tovább ügetve talál egy jó helyzetet, ami a kikötői út felé vezet. ~ Itt mindenképp át kell haladnia, hogy ha a kikötőt akarja elérni. ~ Tökéletesen látja a területet erről a helyről, nem ma kezdte a keresést sem, így remélhetőleg a tolvaj csapdába esik. A mezők bár üresen konganak, a farmerek így is mozgatják a talajt jövőre. Az úton végig leadta a személy leírását, Már csak az a kérdés, hogy átment a területen, vagy szerencséje lesz-e. *
A hozzászólás írója (Nilevard Demingen Sethvar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.11.14 06:52:48
* Nilevard bizonytalan a dolgában, nem akarja elveszíteni fegyverét, így tovább vonul a mezőkhöz. A termőföldek ezen időszakban már üresen kongnak, az utak mellett meg könnyedén feltűnő bármelyik utazó. Van nem-egy ismerőse a falvak mentén, hisz elég gyakran adakozni szokott a Sziritán falusiaknak is. Ágason ügetve tekintget folyamatosan, hogy ha a tolvaj errefelé jönne, akkor nyakon csíphessék. *
- Elnézést.
* Szólítja le a földművest. *
- Nem láttak errefelé egy fekete hajú copfos félvért? Középmagas férfi. * Kezeivel mutatja, hogy nagyjából mekkora lenne. * - általános ruhákat hord, sötét szövet.
* A farmer csak megrázza a fejét, Nilevard pedig csalódottan biccent a férfinek. Az úton tovább ügetve talál egy jó helyzetet, ami a kikötői út felé vezet. ~ Itt mindenképp át kell haladnia, hogy ha a kikötőt akarja elérni. ~ Tökéletesen látja a területet erről a helyről, nem ma kezdte a keresést sem, így remélhetőleg a tolvaj csapdába esik. A mezők bár üresen konganak, a farmerek így is mozgatják a talajt jövőre. Az úton végig leadta a személy leírását, Már csak az a kérdés, hogy átment a területen, vagy szerencséje lesz-e. *
A hozzászólás írója (Nilevard Demingen Sethvar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.11.14 06:52:48
3953. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-10-31 12:25:20
Üzenet elküldve: 2022-10-31 12:25:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
* Szíve melegséggel telik meg a látottakra, számára nagyon szimpatikus, hogy Tanilla ilyen kedvesen bánik a gyermekekkel. Elgondolkozik egy kis ideig, míg lábai viszik előre. *
- Mondjuk bemutathatod az otthonod, de csak ha nem zavarok. Nem korai még ilyen hamar bemutatnod?
* Mosolyodik el, hisz tisztában van vele, hogy csak a kollégájával lakik egy fedél alatt, de attól még azt a személyt is zavarhatja az ő jelenléte. *
- Nos, ha nem zavarok, akkor örömömre szolgálna, ha megmutatnád otthonod.
* Ágasra felpattanva kezét nyújtja a lánynak, hogy utána békés tempóban elindulhassanak a rezidencia felé. Egy kis aggodalom még mindig rejtőzik Nilevardban, de remélni tudja csak, hogy a lány nem akarja feleslegesen zavarba hozni. *
- A rezidencia hány szobával rendelkezik? Vannak külön kutató laborok és hasonlók?
* Kíváncsiskodik, miközben békésen vezeti tovább Ágast az úton. A falu hamar látótávolságon kívülre kerül, így újra csak a mezők sorát pillanthatják meg. Néhol gomolygó füstöt vehetnek észre, a távoli háztetők kéményeiből. *
// Mézes hetek kezdete //
* Szíve melegséggel telik meg a látottakra, számára nagyon szimpatikus, hogy Tanilla ilyen kedvesen bánik a gyermekekkel. Elgondolkozik egy kis ideig, míg lábai viszik előre. *
- Mondjuk bemutathatod az otthonod, de csak ha nem zavarok. Nem korai még ilyen hamar bemutatnod?
* Mosolyodik el, hisz tisztában van vele, hogy csak a kollégájával lakik egy fedél alatt, de attól még azt a személyt is zavarhatja az ő jelenléte. *
- Nos, ha nem zavarok, akkor örömömre szolgálna, ha megmutatnád otthonod.
* Ágasra felpattanva kezét nyújtja a lánynak, hogy utána békés tempóban elindulhassanak a rezidencia felé. Egy kis aggodalom még mindig rejtőzik Nilevardban, de remélni tudja csak, hogy a lány nem akarja feleslegesen zavarba hozni. *
- A rezidencia hány szobával rendelkezik? Vannak külön kutató laborok és hasonlók?
* Kíváncsiskodik, miközben békésen vezeti tovább Ágast az úton. A falu hamar látótávolságon kívülre kerül, így újra csak a mezők sorát pillanthatják meg. Néhol gomolygó füstöt vehetnek észre, a távoli háztetők kéményeiből. *
3952. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-10-30 21:44:54
Üzenet elküldve: 2022-10-30 21:44:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Arthenior felé//
-Hmm. *Mutatóujját ajkához helyezve mereng el, ahogy megállapodik egy rövid időre a dimbes-dombos szántóföldek között. Követi a legvaskosabb, legszekérvájtább utat, amit csak talál. Ezt mondta a megbízó is. "Ha eltévedne, kövesse azt az utat, ami a legszélesebb". Ő pedig így fog tenni. A fagy még nem kezdte ki a talajt, dér nem csípte a növényzetet. Azért összébb húzza magán a kabátot. Most, hogy nem érzi, igenis hiányzik neki a sós, bódító tengeri levegő, mi ott délen mindenhová kíséri. Amúgy biztos nem élne ezek között a földművesek között. Ingerszegény környezet számára. Nincsenek fények meg furcsa népek, bűzből is csak trágyaszag jut ide...
Sietősre fogja lépteit. Hajnalban indult, s tán estére meg is járja. Egy kis szerencsével. Lóháton bizonyára már ott lenne. Csak az a bibi a dologban, hogy nincs lova. Meg az, hogy nem tud lovagolni. Ez így összességében már egészen súlyos gátja a dolognak.*
-Hmm. *Mutatóujját ajkához helyezve mereng el, ahogy megállapodik egy rövid időre a dimbes-dombos szántóföldek között. Követi a legvaskosabb, legszekérvájtább utat, amit csak talál. Ezt mondta a megbízó is. "Ha eltévedne, kövesse azt az utat, ami a legszélesebb". Ő pedig így fog tenni. A fagy még nem kezdte ki a talajt, dér nem csípte a növényzetet. Azért összébb húzza magán a kabátot. Most, hogy nem érzi, igenis hiányzik neki a sós, bódító tengeri levegő, mi ott délen mindenhová kíséri. Amúgy biztos nem élne ezek között a földművesek között. Ingerszegény környezet számára. Nincsenek fények meg furcsa népek, bűzből is csak trágyaszag jut ide...
Sietősre fogja lépteit. Hajnalban indult, s tán estére meg is járja. Egy kis szerencsével. Lóháton bizonyára már ott lenne. Csak az a bibi a dologban, hogy nincs lova. Meg az, hogy nem tud lovagolni. Ez így összességében már egészen súlyos gátja a dolognak.*
3951. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-10-29 16:37:33
Üzenet elküldve: 2022-10-29 16:37:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
*Egészen jól boldogult eddig is a gyerekekkel és imádja is őket. Könnyebb csak a dolga, hogy Ágas itt van mellette. Egy szép táltos, egy aranyos kiscica, vagy játékos kutyakölyök; csak könnyebb a gyerekekkel, ha ilyen állatokkal játszhatnak. Így leginkább csak arra kell ügyelnie, hogy Ágas fel ne lökje valamelyik gyermeket, hirtelen nagy lelkesedésében. Mire Nilevard visszatér, a kicsik is visszamennek a ház közelébe, így kézen fogva indulnak vissza.*
- Igen, aranyosak mind.
*Kicsit szótlan megint, mert a környéket figyeli és az itt történt dolgokon töpreng. Na meg a jelenükön. Kedvese elmondja, milyen módon szokott ezen a kis családon segíteni és hát bizony meghatódik kissé. Rendes tőle, más nem foglalkozna ilyesmivel. Igazából úgy tűnik, hogy a város sem nagyon töri magát azon, hogy jobb legyen itt az élet. Újra.*
- A hideg élelem is jó, ha nincs más, de a főtt ételt nem jó sűrűn helyettesíteni ilyesmivel.
*Tudna még ezekről mesélni, de nem akar, kedve sincs hozzá. S most újra szóba kerül Nilevard küldetése, amire még ma este indulnia kell.*
- Szeretlek.
*Csak ennyit mond a szóáradatra és azon töpreng, miként töltsék el az időt estig? Jó lenne, ha együtt maradhatnának még addig. Azonban nem ártana kedvesének pihenni is, az út előtt. Belé karol, hozzá bújik.*
- Mehetünk haza hozzám is, ott tudnál pihenni és ugyanakkor velem is maradhatnál. Onnan nincs annyira messze a kaszárnya. Ha más ötleted lenne, mondd csak bátran, hallgatlak.
// Mézes hetek kezdete //
*Egészen jól boldogult eddig is a gyerekekkel és imádja is őket. Könnyebb csak a dolga, hogy Ágas itt van mellette. Egy szép táltos, egy aranyos kiscica, vagy játékos kutyakölyök; csak könnyebb a gyerekekkel, ha ilyen állatokkal játszhatnak. Így leginkább csak arra kell ügyelnie, hogy Ágas fel ne lökje valamelyik gyermeket, hirtelen nagy lelkesedésében. Mire Nilevard visszatér, a kicsik is visszamennek a ház közelébe, így kézen fogva indulnak vissza.*
- Igen, aranyosak mind.
*Kicsit szótlan megint, mert a környéket figyeli és az itt történt dolgokon töpreng. Na meg a jelenükön. Kedvese elmondja, milyen módon szokott ezen a kis családon segíteni és hát bizony meghatódik kissé. Rendes tőle, más nem foglalkozna ilyesmivel. Igazából úgy tűnik, hogy a város sem nagyon töri magát azon, hogy jobb legyen itt az élet. Újra.*
- A hideg élelem is jó, ha nincs más, de a főtt ételt nem jó sűrűn helyettesíteni ilyesmivel.
*Tudna még ezekről mesélni, de nem akar, kedve sincs hozzá. S most újra szóba kerül Nilevard küldetése, amire még ma este indulnia kell.*
- Szeretlek.
*Csak ennyit mond a szóáradatra és azon töpreng, miként töltsék el az időt estig? Jó lenne, ha együtt maradhatnának még addig. Azonban nem ártana kedvesének pihenni is, az út előtt. Belé karol, hozzá bújik.*
- Mehetünk haza hozzám is, ott tudnál pihenni és ugyanakkor velem is maradhatnál. Onnan nincs annyira messze a kaszárnya. Ha más ötleted lenne, mondd csak bátran, hallgatlak.
3950. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-10-28 19:35:05
Üzenet elküldve: 2022-10-28 19:35:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
* Ágas szerfelett élvezi a faroktő vakarást, óvatosan veszi el a gyermekektől a zöldségeket, így kiélvezhetik a hatalmas paripa etetését.
A lányok miután kifogytak a zöldség és gyümölcs párosításokból elköszönnek a társaságtól, és vissza mennek a házhoz játszani. Zavartalanul integetnek Tanillának, míg Nilevard pedig vissza érkezik. A lovag arcán látható az enyhe pír, de azon kívül mosolyogva köszön el a gyerekektől. Édesanyjuk felé egy meghajlást mutat be, majd ugyanúgy integet tovább. *
- Látom a gyerekeknek bemutatkoztál.
* Veszi át a kantárt a lánytól, majd lassan vezetve elindul az út mentén. Kezét nyújtja Tanilla felé, és ha elfogadja, akkor egy mosoly mellett biccent felé. *
- Általában mindig akkor jövök erre, hogy ha visszatérek egy megbízásról, de sajnos a legtöbb esetben csak aranyat tudok nekik itt hagyni, mert akkor már nekem is az ellátmányom fogytán van. De szerintem nem is jó a gyerekeknek a hideg élelem.
* Az út békésen nyugalmas, még néhány kiégett ház van az út mellett, de utána már újjáépült terület következik, ahol már a legtöbb család betudott költözni. *
- Nos, van még valami ötleted, hogy mit csináljunk? Az ételünk elfogyott. Mit szólnál, hogy ha a megbízás előtt megpihennénk? Most már vidám is vagyok, nyugodt is, és jóllakott. Szerelmes meg már azóta, amióta megláttalak.
* Pirul el újra a lovag. *
// Mézes hetek kezdete //
* Ágas szerfelett élvezi a faroktő vakarást, óvatosan veszi el a gyermekektől a zöldségeket, így kiélvezhetik a hatalmas paripa etetését.
A lányok miután kifogytak a zöldség és gyümölcs párosításokból elköszönnek a társaságtól, és vissza mennek a házhoz játszani. Zavartalanul integetnek Tanillának, míg Nilevard pedig vissza érkezik. A lovag arcán látható az enyhe pír, de azon kívül mosolyogva köszön el a gyerekektől. Édesanyjuk felé egy meghajlást mutat be, majd ugyanúgy integet tovább. *
- Látom a gyerekeknek bemutatkoztál.
* Veszi át a kantárt a lánytól, majd lassan vezetve elindul az út mentén. Kezét nyújtja Tanilla felé, és ha elfogadja, akkor egy mosoly mellett biccent felé. *
- Általában mindig akkor jövök erre, hogy ha visszatérek egy megbízásról, de sajnos a legtöbb esetben csak aranyat tudok nekik itt hagyni, mert akkor már nekem is az ellátmányom fogytán van. De szerintem nem is jó a gyerekeknek a hideg élelem.
* Az út békésen nyugalmas, még néhány kiégett ház van az út mellett, de utána már újjáépült terület következik, ahol már a legtöbb család betudott költözni. *
- Nos, van még valami ötleted, hogy mit csináljunk? Az ételünk elfogyott. Mit szólnál, hogy ha a megbízás előtt megpihennénk? Most már vidám is vagyok, nyugodt is, és jóllakott. Szerelmes meg már azóta, amióta megláttalak.
* Pirul el újra a lovag. *
3949. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-10-27 21:58:26
Üzenet elküldve: 2022-10-27 21:58:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
*A gyerekek egymással versengenek azért, hogy melyikük etesse meg Ágast. Mikor a ló nagy lendülettel nyomul előre, kezét a kantárra teszi. Szükség esetén vissza tudja fogni annyira, hogy a gyerekek ne ijedjenek meg és ne legyen semmi bajuk. Bármennyire is legyen óvatos, mégis jókora különbség van mértéken a ló és a gyermekek között. Eszébe jut egy trükk, amit még édesapjától látott gyerekkorában. Ágas hátát vakargatja meg, közvetlenül a farka fölött. Bizony, a lovak is vakaróznának, ha tudnának. Ez a részük erre pedig érzékeny, így nyihogva örömködik a hirtelen jött vakarásnak. Szinte megnyúlik a képe, a fura ló mosoly pedig igen viccesen néz ki. Közben azért figyel kedvesére is, látja amint a gyerekek anyukájával beszélget. A nő kicsit sírdogál is. Elhiszi hogy nem lehet könnyű neki. Majd Nilevard valamit magyarázhat neki és a nő mosolyogva pironkodva néz rá. Ezt most így nem érti, de nem gond. Játszik a gyerekekkel és vigyáz Ágasra, amíg Nilevard vissza nem tér hozzájuk.*
// Mézes hetek kezdete //
*A gyerekek egymással versengenek azért, hogy melyikük etesse meg Ágast. Mikor a ló nagy lendülettel nyomul előre, kezét a kantárra teszi. Szükség esetén vissza tudja fogni annyira, hogy a gyerekek ne ijedjenek meg és ne legyen semmi bajuk. Bármennyire is legyen óvatos, mégis jókora különbség van mértéken a ló és a gyermekek között. Eszébe jut egy trükk, amit még édesapjától látott gyerekkorában. Ágas hátát vakargatja meg, közvetlenül a farka fölött. Bizony, a lovak is vakaróznának, ha tudnának. Ez a részük erre pedig érzékeny, így nyihogva örömködik a hirtelen jött vakarásnak. Szinte megnyúlik a képe, a fura ló mosoly pedig igen viccesen néz ki. Közben azért figyel kedvesére is, látja amint a gyerekek anyukájával beszélget. A nő kicsit sírdogál is. Elhiszi hogy nem lehet könnyű neki. Majd Nilevard valamit magyarázhat neki és a nő mosolyogva pironkodva néz rá. Ezt most így nem érti, de nem gond. Játszik a gyerekekkel és vigyáz Ágasra, amíg Nilevard vissza nem tér hozzájuk.*
3948. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-10-27 21:18:37
Üzenet elküldve: 2022-10-27 21:18:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
* Ágas a gyerek tömeg láttán kíváncsian dugja Tanilla keze alá az orrát, az állatok nagy része mindig is barátságos volt a gyermekekkel, még ha nem is az övéik. A gyerekek szorgosan emelgetik a kezeiket, és vitatkoznak, hogy ki fogja megetetni először. Végül egy barna hajú göndör lány lép elsőnek oda, mosolyából látszik, hogy a tejfogai nagy része még megvan, de már egy-egy lyukacska húzódik a fogsorban. Ha tanilla oda adja neki a répát, akkor óvatosan próbálja megközelíteni a lovat.
Míg Ágas... A répa láttán előrenyomul, mintha éppen Nilevard hívta volna hadba. *
- Fúj! Nyálas!
* Kacag fel a kislány, ahogy a ló óvatosan elveszi tőle a zsákmányt. A lovag addig a feleséggel beszélget, röviden tömören az utóbbi napokat ossza meg a warggal. Tanilla megpillanthatja a nőt, ahogyan sírva a vállára borul.
Bocsánatkérően fordul szerelme felé, majd az asszony vállát kezdi el veregetni, ha már mást nem tehet az ügy érdekében. Végül egy könnyed szipogássá fakul, míg teljesen eláll. *
- Köszönjük Nilevard, látogasson meg minket bármikor délben, örömmel látjuk ebédre. A gyerekek is biztosan örülnének.
* Tanilla láthatja, ahogy a férfi kedvesen megrázza a fejét, majd valamit mond a hölgynek, mire az elpirulva ránéz pont rá, majd szája elé teszi mosolyogva a kezét. Nilevard se tudja megállni, hogy ne nézzen Tanilla felé.
Eközben Ágas megsemmisíti a szétosztott répát, és udvariatlanul kezd el kutakodni Tanillánál. Egy éhenkórász... Akkor is az marad, ha megeteted... *
// Mézes hetek kezdete //
* Ágas a gyerek tömeg láttán kíváncsian dugja Tanilla keze alá az orrát, az állatok nagy része mindig is barátságos volt a gyermekekkel, még ha nem is az övéik. A gyerekek szorgosan emelgetik a kezeiket, és vitatkoznak, hogy ki fogja megetetni először. Végül egy barna hajú göndör lány lép elsőnek oda, mosolyából látszik, hogy a tejfogai nagy része még megvan, de már egy-egy lyukacska húzódik a fogsorban. Ha tanilla oda adja neki a répát, akkor óvatosan próbálja megközelíteni a lovat.
Míg Ágas... A répa láttán előrenyomul, mintha éppen Nilevard hívta volna hadba. *
- Fúj! Nyálas!
* Kacag fel a kislány, ahogy a ló óvatosan elveszi tőle a zsákmányt. A lovag addig a feleséggel beszélget, röviden tömören az utóbbi napokat ossza meg a warggal. Tanilla megpillanthatja a nőt, ahogyan sírva a vállára borul.
Bocsánatkérően fordul szerelme felé, majd az asszony vállát kezdi el veregetni, ha már mást nem tehet az ügy érdekében. Végül egy könnyed szipogássá fakul, míg teljesen eláll. *
- Köszönjük Nilevard, látogasson meg minket bármikor délben, örömmel látjuk ebédre. A gyerekek is biztosan örülnének.
* Tanilla láthatja, ahogy a férfi kedvesen megrázza a fejét, majd valamit mond a hölgynek, mire az elpirulva ránéz pont rá, majd szája elé teszi mosolyogva a kezét. Nilevard se tudja megállni, hogy ne nézzen Tanilla felé.
Eközben Ágas megsemmisíti a szétosztott répát, és udvariatlanul kezd el kutakodni Tanillánál. Egy éhenkórász... Akkor is az marad, ha megeteted... *
3947. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-10-26 20:05:53
Üzenet elküldve: 2022-10-26 20:05:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
*Jót mosolyog azon, ahogy Nilevard megretten a fa kardtól. Igazán jól bánik a kicsikkel és őszintén szólva ez egy igen fontos vonás a férfi jellemében. Remek apa lesz belőle, érti a módján, miként foglalkozzon velük. Kis időre külön válnak, míg kedvese a gyermekek édesanyjának átadja a pénzt. Ennyiből egy jó ideig kihúzzák és egy újabb ígéret. Amíg szerelme távol van, ő majd rá néz a kis családra és segít neki, ha úgy adódik. De most mosolyogva figyeli, miként is vigyáznak Ágasra az apróságok.*
- Na, szeretné valaki megsimogatni Ágast? Hoztam neki még néhány répát, megetetitek?
*Eléggé vicces érzés tud lenni, amint egy ló összenyálazza az ember kezét, mert abban valami finomság van. Várja már azt az időt, amikor nekik is gyermekük lesz. Igaz, még korai az ilyen ábránd. De tudja, más nem kell már neki ebben az életben, csak Nilevard.*
// Mézes hetek kezdete //
*Jót mosolyog azon, ahogy Nilevard megretten a fa kardtól. Igazán jól bánik a kicsikkel és őszintén szólva ez egy igen fontos vonás a férfi jellemében. Remek apa lesz belőle, érti a módján, miként foglalkozzon velük. Kis időre külön válnak, míg kedvese a gyermekek édesanyjának átadja a pénzt. Ennyiből egy jó ideig kihúzzák és egy újabb ígéret. Amíg szerelme távol van, ő majd rá néz a kis családra és segít neki, ha úgy adódik. De most mosolyogva figyeli, miként is vigyáznak Ágasra az apróságok.*
- Na, szeretné valaki megsimogatni Ágast? Hoztam neki még néhány répát, megetetitek?
*Eléggé vicces érzés tud lenni, amint egy ló összenyálazza az ember kezét, mert abban valami finomság van. Várja már azt az időt, amikor nekik is gyermekük lesz. Igaz, még korai az ilyen ábránd. De tudja, más nem kell már neki ebben az életben, csak Nilevard.*
3946. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-10-25 21:07:33
Üzenet elküldve: 2022-10-25 21:07:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
* Tanilla az elvárt reakciót mutatja a lovag felé. Valahol látszik rajta a megkönnyebbülés, de nem tudja kizárni teljesen a feszültséget. A lányok végül megkapják a buktákat, amit örömmel elfogadnak.Tanillát kőrbe állva veszik el a darabjait az ételnek, majd néhányuk elégedetten tömik be a szájukba.
Nilevard csak mosolyogva figyeli a gyerekeket, majd a szőke kislányhoz oda lépve az előbbi erszényt óvatosan kiveszi a kezéből. *
- Silica, oda adom anyukádnak, rendben? Addig vigyáznátok Tanilla kisasszonyra, és Ágasra nekem? A lovam mindig fél, de mellettetek biztos biztonságban érzi majd magát.
* Párjára tekint mosolyogva, majd vissza a kislányra. *
- Igen! Igen! Ha jönnek a rosz fiúk akkor majd lekardozzuk!
* Mondja büszkén a kislány, majd a szoknyájához fogott kis botot előhúzva a lovagra szegezi. Nilevard erre meglepetést színlelve kezeit a levegőbe emeli. *
- Oh jaj! Azért engem kíméljetek lányok!
* Kacag fel a lovag, majd elindulva az újraépített ház felé, szembe találkozik a lány anyjával. A nő kezébe teszi az erszényt amiben 100 arany rejlik. Egy mosoly keretébenMesélő (Hydra) távolodik el.
*
- Eszébe se jusson.
* Mondja a lovag a nőnek, majd eltolja az erszényes kezét. A nő elsírja magát, majd a férfi vállára borul. ~ Tanillának, hogy mondhatnám el, hogy a férjét pont a fosztogatás alatt ölték meg? Még jobban aggódna. ~ Sóhajt fel a lovag, majd egy könnyed mosollyal int búcsút a hölgy felé, és indul vissza a lányokhoz. *
// Mézes hetek kezdete //
* Tanilla az elvárt reakciót mutatja a lovag felé. Valahol látszik rajta a megkönnyebbülés, de nem tudja kizárni teljesen a feszültséget. A lányok végül megkapják a buktákat, amit örömmel elfogadnak.Tanillát kőrbe állva veszik el a darabjait az ételnek, majd néhányuk elégedetten tömik be a szájukba.
Nilevard csak mosolyogva figyeli a gyerekeket, majd a szőke kislányhoz oda lépve az előbbi erszényt óvatosan kiveszi a kezéből. *
- Silica, oda adom anyukádnak, rendben? Addig vigyáznátok Tanilla kisasszonyra, és Ágasra nekem? A lovam mindig fél, de mellettetek biztos biztonságban érzi majd magát.
* Párjára tekint mosolyogva, majd vissza a kislányra. *
- Igen! Igen! Ha jönnek a rosz fiúk akkor majd lekardozzuk!
* Mondja büszkén a kislány, majd a szoknyájához fogott kis botot előhúzva a lovagra szegezi. Nilevard erre meglepetést színlelve kezeit a levegőbe emeli. *
- Oh jaj! Azért engem kíméljetek lányok!
* Kacag fel a lovag, majd elindulva az újraépített ház felé, szembe találkozik a lány anyjával. A nő kezébe teszi az erszényt amiben 100 arany rejlik. Egy mosoly keretébenMesélő (Hydra) távolodik el.
*- Eszébe se jusson.
* Mondja a lovag a nőnek, majd eltolja az erszényes kezét. A nő elsírja magát, majd a férfi vállára borul. ~ Tanillának, hogy mondhatnám el, hogy a férjét pont a fosztogatás alatt ölték meg? Még jobban aggódna. ~ Sóhajt fel a lovag, majd egy könnyed mosollyal int búcsút a hölgy felé, és indul vissza a lányokhoz. *
3945. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-10-25 20:24:24
Üzenet elküldve: 2022-10-25 20:24:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
*Kezét nyújtva felszáll a nyeregbe Nilevard elé és ahogy elindulnak, úgy simul hátra az ölelésébe. Erős és biztos kezek tartják, így ő alig kapaszkodik. Ki tudja hány nap fog eltelni úgy, hogy nem beszélhetnek és nem láthatja mosolyát? A zavart pírt az arcán, meddig tart, míg újra egymás karjába bújhatnak? Kis idő után ügetésbe váltanak, de még így sem érzi, hogy nagyon kapaszkodnia kellene. Nemsokára megállnak kis időre és Nilevard mesélni kezd arról a faluról, ami előtt most állnak. Szomorúan tekint körbe, mert még sok évvel ezelőttről ismerte a falut. Járt ezeken a vidékeken és a mostani állapota egy fakó más csupán. A gyerekek láttán meglepődik és szívét szomorúság csavargatja. Ágasról leszállva a férfit követi, s bár sejthette volna, mégis meglepi az adomány. Egy kis segítség azoknak, akik arra a legjobban rászorulnak. Mosolyogva figyeli örömüket, a maszatos kis arcokat. Önkéntelenül is Ágas felé fordul, mire Nilevard a desszertek felől érdeklődik halkan, már ki is vette a kosárból a két batyut. Az összes süteményt a kezükbe adja.*
- Maradt még otthon elég.
*Súgja vissza és mára elégnek mondható a desszert, amit a kicsik között szét oszt.*
- Mutassátok meg anyukátoknak, ma reggel sütöttem.
*Megsimogatja a boglyas kis fejeket és csendben figyeli őket. Közben pedig könnyeit nyeli vissza.*
- Értem.
*Mást nem mond, csak ennyit, egy szót. Tudta ő, hogy amit Nilevard tesz, az nem felesleges. Nagyon is fontos, hogy a várost vigyázzák és a környéket is, s így talán ilyesmi nem történik meg többé. A félsz attól még benne lesz. De majd másképp leköti magát, lettek új tervei hirtelen.*
- Ha tudok bármiben segíteni, csak szólj. Meg teszek mindent.
// Mézes hetek kezdete //
*Kezét nyújtva felszáll a nyeregbe Nilevard elé és ahogy elindulnak, úgy simul hátra az ölelésébe. Erős és biztos kezek tartják, így ő alig kapaszkodik. Ki tudja hány nap fog eltelni úgy, hogy nem beszélhetnek és nem láthatja mosolyát? A zavart pírt az arcán, meddig tart, míg újra egymás karjába bújhatnak? Kis idő után ügetésbe váltanak, de még így sem érzi, hogy nagyon kapaszkodnia kellene. Nemsokára megállnak kis időre és Nilevard mesélni kezd arról a faluról, ami előtt most állnak. Szomorúan tekint körbe, mert még sok évvel ezelőttről ismerte a falut. Járt ezeken a vidékeken és a mostani állapota egy fakó más csupán. A gyerekek láttán meglepődik és szívét szomorúság csavargatja. Ágasról leszállva a férfit követi, s bár sejthette volna, mégis meglepi az adomány. Egy kis segítség azoknak, akik arra a legjobban rászorulnak. Mosolyogva figyeli örömüket, a maszatos kis arcokat. Önkéntelenül is Ágas felé fordul, mire Nilevard a desszertek felől érdeklődik halkan, már ki is vette a kosárból a két batyut. Az összes süteményt a kezükbe adja.*
- Maradt még otthon elég.
*Súgja vissza és mára elégnek mondható a desszert, amit a kicsik között szét oszt.*
- Mutassátok meg anyukátoknak, ma reggel sütöttem.
*Megsimogatja a boglyas kis fejeket és csendben figyeli őket. Közben pedig könnyeit nyeli vissza.*
- Értem.
*Mást nem mond, csak ennyit, egy szót. Tudta ő, hogy amit Nilevard tesz, az nem felesleges. Nagyon is fontos, hogy a várost vigyázzák és a környéket is, s így talán ilyesmi nem történik meg többé. A félsz attól még benne lesz. De majd másképp leköti magát, lettek új tervei hirtelen.*
- Ha tudok bármiben segíteni, csak szólj. Meg teszek mindent.
3944. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-10-24 21:32:19
Üzenet elküldve: 2022-10-24 21:32:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
* Tudja jól, hogy valamit mondania kellene Tanillának, de képtelen. Mégis miképp mondhatná azt szerelmének, hogy fontosabb nála a világ biztonsága, hogy ő, vagy akár leendő gyermeküknek nélkülözniük kellene őt? Egyszerűen a világ néhány nap alatt olyan változáson esett át, amelyet a lovag még nem tudott feldolgozni.
Két nappal ezelőtt még csak a városért kellett aggódnia, de most már van egy olyan személy, akit tiszta szívvel előrébb helyez a város biztonságánál, de ezt ő mégis miképp emészthetné meg?
A lovagot mély gondolatok rágják, ahogyan az új helyzet, egy teljesen más megvilágítást ad a világnak.
A nyeregbe felpattanva kezét nyújtja a lánynak, majd maga elé húzza. Ágas könnyedén lépked továbbra is, még ha ketten is ülnek a nyeregben. *
- Mutatni szeretnék valamit.
* Mondja, de az arcán már nem mosoly burjánzik, bár szíve továbbra is hevesen ver a lány melegségétől. Erősen magához szorítja, hogy ezzel is mutassa szeretetét. Nem tudja, hogy miképp mondhatná ki azt, amivel a lányt megnyugtathatná, ezért úgy dönt, hogy inkább megmutatja neki a feladatát.
Szótlanul halad a lóval, lassan ügetésbe vált, hogy gyorsabban oda érjenek, de Tanillát egy pillanatra sem engedi el. Magába szívja a hajának az illatát, a lágy ölelésének melegét, és csak remélni tudja, hogy a lány megérti majd. *
- Mindjárt ott vagyunk.
* Szólal meg a lovag, talán már fél órája lovagolnak mire megpillanthatja Sziritán falvát a páros. Ágast megállítva elkezd beszélni. *
- A folyó melletti Sziritánnál vagyunk. Ez a falu régen a kereskedelmi útvonalak alapját képezte. Nagyjából néhány százan lakta település, de mindig jól felszerelt volt, hisz az összes kereskedő itt haladt át, így mindig megálltak velük kereskedni, mielőtt Artheniorba eljutott volna. Természetesen ők is új árukkal kecsegtették a kereskedőket. A falvak nagy része innen szerezte meg a szükséges dolgokat. Most nézz rá.
* A szemük előtt a régen híres Sziritán falut pillanthatják meg, a víz talán még mindig oly csillogó mint régen volt, de a házak nagy része még mindig kiégve áll, ahogyan a hatalmas búzatárolók is ürességtől konganak, pedig az évi termés kifogástalan volt. Gyerekek a romos házak mellett próbálnak játszani, de tekintetükkel meglátják a fehér lovon ülő wargot Tanillával. *
- Anya! Anya! Itt van Nilevard!
* Kiált fel az egyik kislány, mire elkezdenek a lovag felé rohanni. Nilevard leszáll a nyeregből, majd segít Tanillának is, ha szeretne.
Féltérdre ereszkedik a lányok előtt, majd egy kis erszényt előhúz. Száz aranyat rejtő erszényt ad a fiatal szőke lány kezébe. *
- Ezt vidd édesanyádnak, és mond meg neki, hogy mindenkinek vegyen valami finomat, ha mentek a piacra.
* A lányok örömtelien mutogatják kőrbe a vastag kis erszényt, majd a lovag arcára ad a szőke kislány egy puszit. *
- Köszönjük!
* Az asszony az alatt riadtan pillant ki a házból, majd mikor meglátja, hogy a lovag az, megkönnyebbült tekintettel kezd el integetni neki. Nilevard csak egy mosoly keretében int a nő felé. *
- Tanilla mit gondolsz, csináltál elegendő desszertet?
A hozzászólás írója (Nilevard Demingen Sethvar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.10.24 21:43:28
// Mézes hetek kezdete //
* Tudja jól, hogy valamit mondania kellene Tanillának, de képtelen. Mégis miképp mondhatná azt szerelmének, hogy fontosabb nála a világ biztonsága, hogy ő, vagy akár leendő gyermeküknek nélkülözniük kellene őt? Egyszerűen a világ néhány nap alatt olyan változáson esett át, amelyet a lovag még nem tudott feldolgozni.
Két nappal ezelőtt még csak a városért kellett aggódnia, de most már van egy olyan személy, akit tiszta szívvel előrébb helyez a város biztonságánál, de ezt ő mégis miképp emészthetné meg?
A lovagot mély gondolatok rágják, ahogyan az új helyzet, egy teljesen más megvilágítást ad a világnak.
A nyeregbe felpattanva kezét nyújtja a lánynak, majd maga elé húzza. Ágas könnyedén lépked továbbra is, még ha ketten is ülnek a nyeregben. *
- Mutatni szeretnék valamit.
* Mondja, de az arcán már nem mosoly burjánzik, bár szíve továbbra is hevesen ver a lány melegségétől. Erősen magához szorítja, hogy ezzel is mutassa szeretetét. Nem tudja, hogy miképp mondhatná ki azt, amivel a lányt megnyugtathatná, ezért úgy dönt, hogy inkább megmutatja neki a feladatát.
Szótlanul halad a lóval, lassan ügetésbe vált, hogy gyorsabban oda érjenek, de Tanillát egy pillanatra sem engedi el. Magába szívja a hajának az illatát, a lágy ölelésének melegét, és csak remélni tudja, hogy a lány megérti majd. *
- Mindjárt ott vagyunk.
* Szólal meg a lovag, talán már fél órája lovagolnak mire megpillanthatja Sziritán falvát a páros. Ágast megállítva elkezd beszélni. *
- A folyó melletti Sziritánnál vagyunk. Ez a falu régen a kereskedelmi útvonalak alapját képezte. Nagyjából néhány százan lakta település, de mindig jól felszerelt volt, hisz az összes kereskedő itt haladt át, így mindig megálltak velük kereskedni, mielőtt Artheniorba eljutott volna. Természetesen ők is új árukkal kecsegtették a kereskedőket. A falvak nagy része innen szerezte meg a szükséges dolgokat. Most nézz rá.
* A szemük előtt a régen híres Sziritán falut pillanthatják meg, a víz talán még mindig oly csillogó mint régen volt, de a házak nagy része még mindig kiégve áll, ahogyan a hatalmas búzatárolók is ürességtől konganak, pedig az évi termés kifogástalan volt. Gyerekek a romos házak mellett próbálnak játszani, de tekintetükkel meglátják a fehér lovon ülő wargot Tanillával. *
- Anya! Anya! Itt van Nilevard!
* Kiált fel az egyik kislány, mire elkezdenek a lovag felé rohanni. Nilevard leszáll a nyeregből, majd segít Tanillának is, ha szeretne.
Féltérdre ereszkedik a lányok előtt, majd egy kis erszényt előhúz. Száz aranyat rejtő erszényt ad a fiatal szőke lány kezébe. *
- Ezt vidd édesanyádnak, és mond meg neki, hogy mindenkinek vegyen valami finomat, ha mentek a piacra.
* A lányok örömtelien mutogatják kőrbe a vastag kis erszényt, majd a lovag arcára ad a szőke kislány egy puszit. *
- Köszönjük!
* Az asszony az alatt riadtan pillant ki a házból, majd mikor meglátja, hogy a lovag az, megkönnyebbült tekintettel kezd el integetni neki. Nilevard csak egy mosoly keretében int a nő felé. *
- Tanilla mit gondolsz, csináltál elegendő desszertet?
A hozzászólás írója (Nilevard Demingen Sethvar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.10.24 21:43:28
3943. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-10-23 20:54:34
Üzenet elküldve: 2022-10-23 20:54:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
*Kézen a kézben haladnak és nemsokára kiérnek a tisztásról a szántóföldekre. Régen járt már ezen a környéken és az utóbbi időben nem is volt dolga erre. Így kedvtelve nézelődik a láthatóan nyüzsgő vidéken. Őrjárattal is találkoznak és örül annak, hogy nincs annyira elhanyagolva a vidék.*
- Szerintem igen. Minden egyes alkalommal, mikor valami veszélyes megbízásra mész, én kicsit meg fogok halni, úgy érzem. Amíg vissza nem térsz mindig épségben.
*Még ha majd gyermekük is lesz, ami azért változtatna pár dolgon, de akkor is minden pillanatban félteni fogja kedvesét. Így a visszakérdezésére kicsit durcásan válaszol.*
- Igen.
*Igen, jöhetne vele Nilevard a toronyba és akkor tanulhatnának együtt. Segíthetne neki. Így azonban várnia kell még ezzel. S mihelyst elegendő tudásra tesz szert, meg fogja tanítani rá szerelmét, miként gyógyítson sebet és mágiával miként védje meg magát. Ha neki sikerülni fog, akkor már könnyebb lesz. A sétájuk pedig mintha kicsit más irányt vetne és kedvesének, úgy tűnik; konkrét célja van.*
- Mehetünk persze és szívesen ülök fel veled lóhátra, nem félek, tudod jól.
// Mézes hetek kezdete //
*Kézen a kézben haladnak és nemsokára kiérnek a tisztásról a szántóföldekre. Régen járt már ezen a környéken és az utóbbi időben nem is volt dolga erre. Így kedvtelve nézelődik a láthatóan nyüzsgő vidéken. Őrjárattal is találkoznak és örül annak, hogy nincs annyira elhanyagolva a vidék.*
- Szerintem igen. Minden egyes alkalommal, mikor valami veszélyes megbízásra mész, én kicsit meg fogok halni, úgy érzem. Amíg vissza nem térsz mindig épségben.
*Még ha majd gyermekük is lesz, ami azért változtatna pár dolgon, de akkor is minden pillanatban félteni fogja kedvesét. Így a visszakérdezésére kicsit durcásan válaszol.*
- Igen.
*Igen, jöhetne vele Nilevard a toronyba és akkor tanulhatnának együtt. Segíthetne neki. Így azonban várnia kell még ezzel. S mihelyst elegendő tudásra tesz szert, meg fogja tanítani rá szerelmét, miként gyógyítson sebet és mágiával miként védje meg magát. Ha neki sikerülni fog, akkor már könnyebb lesz. A sétájuk pedig mintha kicsit más irányt vetne és kedvesének, úgy tűnik; konkrét célja van.*
- Mehetünk persze és szívesen ülök fel veled lóhátra, nem félek, tudod jól.
3942. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-10-23 18:04:44
Üzenet elküldve: 2022-10-23 18:04:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
* Csak mosolyogni tud Tanilla szavain, ő nem is vágyna többre a világon, mint az ő házukba haza térni, ahol gyermekét átkarolva csókolja meg feleségét. A tisztásról kényelmes tempóban haladnak a szántóföldek felé. Arthenior éléskamrájaként vált híressé, rengeteg gazdaság és kisebb nagyobb csűrökkel vagy akár istállókkal futhat szembe az ember.
A város áruszállításának a jelentős része ezeken az utakon zajlik, és ahogy várható volt, most is haladnak a szekerek a város felé, hogy még több friss áruval boldogítsák a lakosokat.
Ágas talán makacs a szólongatásra, de csak azért mert nincs még füttyszóra idomítva. Határozottan fogja a lány kezét, és mosolyával próbálja megnyugtatni a lányt. *
- Tanilla, gondolj úgy bele, hogy minden megbízásom alatt halálra fogod magadat aggodalmaskodni? Eeyr úrnőt szolgáljuk, és az úrnő vágya, hogy az emberek biztonságban legyenek. Ahhoz pedig valakinek meg kell tennie azt, amit más nem akar. Az úrnő vigyázni fog rám, hidd el nekem.
* Mosolyodik el újra, majd lépdel tovább a földúton. Gondos gazdaházak terülnek el a vidéken, így néhol látni a már felszálló füstöt a kéményekből, hisz már nincs olyan meleg mint nyáron volt. Fegyveres őrjáratok is alkalmanként elmasíroznak a páros mellett, és néhányuk még egy szolid mosollyal is illetik a romantikázó fiatal párt. Néhányan pedig felismerik Nilevardot, és tisztelegnek neki. Mivel neki szabad keze aligha van, így csak mosolyogva biccent feléjük. *
- Te is nemsokára elmész egy veszélyes útra, talán nekem is ott kéne strázsálni?
* Kacag fel, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve fix irányba indul el a mezőn, természetesen nem rángatja a másikat, ugyanolyan nyugodt tempóban halad mellette. *
- Mit szólnál ha megmutatnék néhány falvat? Ló háton gyorsabb, de még előtte sétálhatnánk egy keveset.
A hozzászólás írója (Nilevard Demingen Sethvar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.10.23 18:14:24
// Mézes hetek kezdete //
* Csak mosolyogni tud Tanilla szavain, ő nem is vágyna többre a világon, mint az ő házukba haza térni, ahol gyermekét átkarolva csókolja meg feleségét. A tisztásról kényelmes tempóban haladnak a szántóföldek felé. Arthenior éléskamrájaként vált híressé, rengeteg gazdaság és kisebb nagyobb csűrökkel vagy akár istállókkal futhat szembe az ember.
A város áruszállításának a jelentős része ezeken az utakon zajlik, és ahogy várható volt, most is haladnak a szekerek a város felé, hogy még több friss áruval boldogítsák a lakosokat.
Ágas talán makacs a szólongatásra, de csak azért mert nincs még füttyszóra idomítva. Határozottan fogja a lány kezét, és mosolyával próbálja megnyugtatni a lányt. *
- Tanilla, gondolj úgy bele, hogy minden megbízásom alatt halálra fogod magadat aggodalmaskodni? Eeyr úrnőt szolgáljuk, és az úrnő vágya, hogy az emberek biztonságban legyenek. Ahhoz pedig valakinek meg kell tennie azt, amit más nem akar. Az úrnő vigyázni fog rám, hidd el nekem.
* Mosolyodik el újra, majd lépdel tovább a földúton. Gondos gazdaházak terülnek el a vidéken, így néhol látni a már felszálló füstöt a kéményekből, hisz már nincs olyan meleg mint nyáron volt. Fegyveres őrjáratok is alkalmanként elmasíroznak a páros mellett, és néhányuk még egy szolid mosollyal is illetik a romantikázó fiatal párt. Néhányan pedig felismerik Nilevardot, és tisztelegnek neki. Mivel neki szabad keze aligha van, így csak mosolyogva biccent feléjük. *
- Te is nemsokára elmész egy veszélyes útra, talán nekem is ott kéne strázsálni?
* Kacag fel, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve fix irányba indul el a mezőn, természetesen nem rángatja a másikat, ugyanolyan nyugodt tempóban halad mellette. *
- Mit szólnál ha megmutatnék néhány falvat? Ló háton gyorsabb, de még előtte sétálhatnánk egy keveset.
A hozzászólás írója (Nilevard Demingen Sethvar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.10.23 18:14:24
3941. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2022-10-19 21:28:49
Üzenet elküldve: 2022-10-19 21:28:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 296
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 296
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//A báróhoz//
//Tündér kerestetik//
*Ahogy haladnak, és a útitársa mesélni kezd arról, hogy mit is gondol, vagyis hogy inkább mire is gondol pontosan felhúzza szemöldökét.*
-Hát ez elég furcsán hangzik. Bár valahol érthető.
*Természetesen ő is hallotta a pletykákat, de túlságosan nem vetette bele magát eddig. Talán majd most. Legalábbis erre gondol, és éppen válaszolna is, amikor egy szolgálónak látszó egyszerű öltözéket viselő pasas integet feléjük hevesen, a lábát kapkodva.*
-Merchen uram, Merchen uram!
-Hrodhig? Mit keresel te itt?
-Hírt hozok! Fontosat! *Gyorsan kifújja magát, majd folytatja.* Az édesapja, a betegség kezd eluralkodni rajta. Jöjjön gyorsan, amíg még.. amíg még megteheti. A piacon mondták, hogy erre indult és hála Teysusnak sikerült utolérnem magát!
*Valahogy az elfre nem különösebben tesz megyjegyzést, jóllehet leginkább a téma sürgőssége miatt.*
-Ne haragudj kérlek, de mennem kell! Nem hagyhatom az apámat egyedül!
*Kétségbeesetten pillant a nőre, olyan ábrázat ez, ami roppant szokatlan lehet tőle.*
-Kérlek menj tovább nélkülem!
*Mondja, majd a választ meg sem várva a szolgálóval együtt elindul haza.*
-Hrodhig, menj el a kereskedőházba és számolj be nekik arról, hogy mi történt. Mondd, hogy amint tudok megyek, de addig boldoguljanak nélkülem!
*Azzal pedig amilyen aprócska termetű, annál gyorsabban szedi lábait, hogy mihamarabb odaérjen, ahová oda kell érnie.*
//Tündér kerestetik//
*Ahogy haladnak, és a útitársa mesélni kezd arról, hogy mit is gondol, vagyis hogy inkább mire is gondol pontosan felhúzza szemöldökét.*
-Hát ez elég furcsán hangzik. Bár valahol érthető.
*Természetesen ő is hallotta a pletykákat, de túlságosan nem vetette bele magát eddig. Talán majd most. Legalábbis erre gondol, és éppen válaszolna is, amikor egy szolgálónak látszó egyszerű öltözéket viselő pasas integet feléjük hevesen, a lábát kapkodva.*
-Merchen uram, Merchen uram!
-Hrodhig? Mit keresel te itt?
-Hírt hozok! Fontosat! *Gyorsan kifújja magát, majd folytatja.* Az édesapja, a betegség kezd eluralkodni rajta. Jöjjön gyorsan, amíg még.. amíg még megteheti. A piacon mondták, hogy erre indult és hála Teysusnak sikerült utolérnem magát!
*Valahogy az elfre nem különösebben tesz megyjegyzést, jóllehet leginkább a téma sürgőssége miatt.*
-Ne haragudj kérlek, de mennem kell! Nem hagyhatom az apámat egyedül!
*Kétségbeesetten pillant a nőre, olyan ábrázat ez, ami roppant szokatlan lehet tőle.*
-Kérlek menj tovább nélkülem!
*Mondja, majd a választ meg sem várva a szolgálóval együtt elindul haza.*
-Hrodhig, menj el a kereskedőházba és számolj be nekik arról, hogy mi történt. Mondd, hogy amint tudok megyek, de addig boldoguljanak nélkülem!
*Azzal pedig amilyen aprócska termetű, annál gyorsabban szedi lábait, hogy mihamarabb odaérjen, ahová oda kell érnie.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4164-4183