Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Erdőszéli tisztás (új)
Taverna a Három Baráthoz (új)
SzántóföldekTharg birtokok (új)
Füves puszta (új)
Kikötői erdőség (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 42 (821. - 840. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

840. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-12-06 21:03:23
 ÚJ
>Mogrim Jorlin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

*A jól ismert szántóföldek szinte végtelen mezeire ér pónijával. Legutóbb még elég rosszul festett itt minden. Pusztítás és mindenféle szörnyűség bűze szállt a levegőben. Most egész kellemes a látvány, főként az út nyugati része. Ez a rész megfigyelése szerint újabbnak tűnik, mintha nemrég alakították volna ki egy erdősávból lecsípve. Ezt nem mondaná biztosra, de legutóbb még nem festett ilyen jól ezt biztosra veszi. Megnyugtató, hogy földművesek, kereskedők és katonák egyaránt feltűnnek ezen a vidéken. Legalább nem egyedül kell, banditáktól rettegve elérnie a tisztáshoz. Kiélvezi a látványt amit megnyugtató szántóföld hangulata ad majd így halad tovább, hogy végcéljaként meditálhasson.*


839. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-12-02 07:37:04
 ÚJ
>Arhius Dequitra [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Lovon, délnek//

*Arhius vet egy pillantást a földekre, ahova kiért.*
~Nem imádkoznak. Nem imádnak senkit. Elesettek, balgák!~
*Egy emberi lény számára legfontosabb dolog a teljes élet. Az élet beteljesülése pedig a megfelelő Halál. Ezt bármely filozófus tudhatja. Azonban azt, hogy ezt hogyan lehet elérni csak az olyan Kiválasztottak tudhatják, mint Horan, vagy Arhius. Horan azonban már beteljesítette életét, így Arhiuson a sor, hogy a nép útját egyengesse, hogy elvigye mindenkihez a Szent Hírt, és megfossza őket a világ manipulatív, kétes elemeitől.
Egy parasztot lát az út mellett. Lelassít.*
-Féld Urunkat halandó!
*Szól zengő hangon, igazságot hirdetve.*
-Imádkozzál minden nap, és építs templomot Neki, Akhan!
*Adja ki a legalapvetőbb parancsokat. A szertartásokra majd később térnek rá.*
-Üljetek örömünnepet ma este, mert az Igazság leszállott közénk! Mondd el családodnak, hogy a Megtestesült Áldások Nagyura figyel bennünket evilágból, Akhan!
Áldozzatok Neki malacot, bárányt, és egyétek húsát, igyátok vérét! Hamarosan visszatérek, áldásom rajtad gyermekem!
*Ezzel tovább is lovagol. Persze arcát nem mutatta meg a paraszt értetlenkedő kifejezésére sem. Magával azonban kifejezetten elégedett.*
~Az embereknek szüksége van rám. Láttam az arcán a döbbenetet. Nem hitte volna, hogy ekkora szerencse éri ma. De én mindannyiukat bevezetem a Mester oltára elé, Akhan!~
*Fogadkozik magában, és az erdőknek fordítja lovát.*


838. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-11-29 18:57:30
 ÚJ
>Miwashesa Triblen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Felderítő járat-visszaút//

*Jó ideig csendben baktatnak, míg kellő távolságra marad le mögöttük a szántóföldek vidéke, és vele együtt a baljóslatú kastélyrom is, hol korábban az élőholtak, s azok mágikus urai tanyáztak. A pusztaság elmaradásával enyhül a szél, már nem vág le rájuk olyan vadul, fák állják útját. Fák, melyek már lombjukat veszítették, az ősz lassan télbe fordul.
Fél karral öleli Darel derekát, míg másik kezével beigazgatja a zöld posztót maga körül, hogy minél kevésbé bújhasson bőréhez a hideg. Lábfejét is igyekszik úgy tenni, hogy a férfi csizmás lába és a ló oldala közé kerüljön, hogy valamennyire védve legyen. Épp újra körülfonja másik karjával is a férfi derekát, mikor amaz hátrafordul, és szavaira Shesa könnyedén elneveti magát.*
-Igen. Próbálom megszokni, csak nagyon sokáig hívtam minden férfit magam körül uramnak. Bocsáss meg érte.
*Vidám szikrák gyúlnak a jáde szín íriszek mélyén a lebukó nap fényében. Aztán választ is korábbi kérdésére, s igazat kell adnia Darelnek. Nem is kicsit aggasztó az, hogy ilyen könnyen eltűntek. Hiszen, a megjelenésük is hasonlóan könnyed volt, s ha ez így van, akkor mi tartaná vissza őket, hogy újra ilyen könnyedén felbukkanjanak, akárhol, akármikor. Felsóhajt.*
-Nem szeretném, hogy felbukkanjanak újra. Talán ezek a lények, akiket láttatok, valami olyan entitások, akiktől félnek. S ha itt vannak, akkor talán nem mernek visszajönni többé.
*Találgat persze. Egyáltalán nem biztos, hogy ilyesmi történt, és hogy ez lesz a lehetséges menedék. Aztán kérdés jön, melyre először megint csak egy sóhaj a válasz.*
-Nem voltam több tíz évesnél. Rátörtek a falura, ahol éltünk. Aki ellenállt, lemészárolták. Meg az öregeket is. Anyám engem védve halt meg. Én az erdőbe menekültem, ott fogtak el hálóval. Aztán eladtak egy pirtianesi gazdag nemesnek, akinek drágakőbányái vannak.
*Idáig jut. Valahogy a hangja itt elakad. Az emlékek úgy tolulnak torkára, hogy nem engednek át egyetlen nyikkanásnyi hangot sem. Ebbe a csendbe vág bele Darel hangja, újabb lehetőséget tárva fel Shesa előtt.*
-Veled tartanék Darel.
*Leheli el, aztán fejét a másik vállára hajtja. Nem, nem alszik. Sír. Némán ugyan, de koránt sem könnyek nélkül, mint eddig mindannyiszor.*


837. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-11-29 18:50:10
 ÚJ
>Pihekezű Ord avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

* A Szántóföldek dimbes-dombos, vagy épp sík területein jár. Nem ma indult el Artheniorból, de nem is megy túl gyorsan. Kényelmesen lassú sétával halad, néha lepihenve egy-egy falu szélén, ám a fajáról alkotott előítéletek miatt a falukat inkább elkerüli, hisz még így is épp elég emberrel találkozik, kik megbámulják az út széléről, vagy a Szántóföldek belsőbb részeiről. Legalább riadót nem fújnak az egy szem ork látványa miatt, így többnyire nyugadalmasan halad végig a környéken. Megpróbál minél közelebb maradni a folyóhoz, hiszen nem a puszta felé, hanem délre, a kikötő irányába tart. Remélhetőleg nagyobb sikerrel, mintsem kisebbel. *


836. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-11-27 19:30:08
 ÚJ
>Ordonok Ullamar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Vakmerő

*A szántóföldek mentén baktat a nemes ork, nem létező haját fújja a szél. Mellette hű kutyája léptet, néhol megáll, szimatol majd megiramodik és pár perc múlva egy nyúllal a szájában tér vissza gazdájához.*
-Jól van Asema, jól van! *hajol le az ebhez, hogy megvakarja a fülét és elvegye a nyulat. Kést ragad kezébe és még a nyeregben megnyúzza a zsákmányt, hogy aztán egy laza karlendítéssel ledobja azt Asemának. A kutya egy percre elmaradozik, majd hamarosan visszatér és a trió, a ló, az eb meg az ork, folytathatják útjukat.*


835. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-11-27 15:19:31
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

//Egy kis csetepaté//

*Az ork végül sikeresen hozzájut a csatabárdjához. Pont időben fel tudja venni, hogy egy mozdulattal megforduljon, és a mögötte lévő élőholt fejébe belevágja a harci eszközt. Egyértelmű fölénye miatt, gyors reagálással sikerül elintéznie a másik kettő rátámadó orkot is, méghozzá olyan látványosan, ahogy eltervezi majd. A csatát megnyerte, és életben is maradt. Járulékos sérüléseket szerzett csupán, amikből nem lehetetlen felgyógyulni, de sajnos a pokolkutya torkába beleállt hosszúkardot elveszítette. A csontba túlságosan is beleékelődött, nincs ereje, sem pedig kedve onnan kiszabadítani. Sovány vigaszt nyújthat, hogy míg eddig a gondolatig eljut, észrevesz a jószág nyakán egy aranyveretes nyakörvet. Azt, ha elvágja az ork, ajándékként, harci trófeaként elrakhatja. Jól látható, hogy Zopal Grognard ezzel a fogással megkereshet akár 150 aranyat is, ha Artheniorban eladja. Most már nem is vágyik semmi többre, csak a gyógyulásra, és egy jó meleg fürdőre a levegő városában. Napnyugtáig talán el is éri a várost, ha szeretné.*


834. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-11-25 22:59:50
 ÚJ
>Darel Corthyr Worf avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100

Játékstílus: Vakmerő

//Felderítő járat//
//Még a földeken//

* A házkutatás elmarad így haladnak tovább. A köd oszlik és a látómező ha nem is sokat de kitárulkozik, hogy megmutassa mit rejtett a kíváncsi szemek elől. Semmit, ürességet. A lány sem lát semmit a fiú jeges szemeit a távolba fúrja s lassan kúszik végig a horizonton míg a másik szavait hallgatja. Apró biccentéssel konstatálja a dolgot majd indul a rögtönzött páros Solaras hátán vissza, nyugati irányba, a folyó felé onnan pedig északnak tartanak. *

//Visszaút//

* Délutánba nyúlt a szántóföldeken megtett út s mostanra már a napkorong igencsak kezdi elhagyni égi palotáját. Néhány óra még tán míg végleg nyugovóra tér. A környezet ismét változik, a nyílt, kihalt mezőket felváltja az erdőség őszi látképe, ismerős terület hiszen néhány órája jártak hasonló közegben.
A folyó mentén észak felé veszi az irányt és innen már nincs megállás. *
- Azt mondtad nincs urad nemde?
* Fordul aprót hátra s orcáján egészen apró mosoly jelenik meg szinte nem is látni, a sisaktól biztosan nem s így zárja le. *
- Csak Darel.
* Tekintete közben visszasiklik az erdőre, szürkület már jócskán, résen kell lennie. Közben azért válaszol a másik kérdésére is. *
- A béke múlandó, eltűntek, most béke van. De az a tény, hogy egyik pillanatról a másikra, minden előjel nélkül, ez azért aggasztó.
* No nem mintha túl aggodalmaskodó fajta lenne, ez igen jól látszik rideg és kimért szavain, viselkedésén, de azért lássuk be ez valóban nagy kérdés a halandó számára, hogy vajon mi történhetett, hova lettek? A lány, hogy a maga bajával volt elfoglalva, nos, erre csupán aprón bólint, jogos, ha szolga volt hát lehetett épp elég gondja. Közben visszagondol arra amit a lány a származásáról mondott. *
- Embervadászok, tehát elraboltak?
* Kérdez rá, nem szokása a felesleges beszéd, szűkszavú, lényegre törő, de ez most csupán érdekli s tán így jobban is múlik az idő. Persze hogy a másikat mindez hogyan érinti s hogy vajon akar e beszélni róla, hát ez az a rész amit ő nem tud. Meg lehet tapintatlannak tűnhet, de ő már csak ilyen, a Légió sosem a kedvességről s a jó modorról volt híres, hanem valami egészen másról, épp ezért tán elnézhető neki ha nem ismeri túl jól az emberi érzéseket.
Egy kóbor tekintet fel az égre ahogy a napkorong utolsó sugarai még búcsúzóul némi fénnyel szolgálnak az utazóknak. *
- Este lesz mire a Majorságba érünk. Egy éjszakát ott kell maradni, de reggel indulok északnak, a város útba esik. A választás a Tiéd.
* Hangjában nyomokban némi kedvesség fedezhető fel, de lehet csupán a káprázat. Mindenesetre Shesa majd eldönti mit szeretne. Az erdő őszi ágai vészjóslón nyúlnak meg ahogy a fény egyre csak visszahúzódik apró neszek s az erdő megszokott zajai közül csupán Solaras ütemes patkódobogása tűnik ki. *


833. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-11-24 15:44:01
 ÚJ
>Zopal Grognard avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Egy kis csetepaté//

*Talán a karja megmarad, de annyira nincs ideje megvizsgálni magát. Használni legalább tudja. Széttépi a dög pofáját ami a karjára zárult és újabb ellenfeleivel szembe fordul. Háromból két dög áll előtte, de ő nem teketóriázik. Nekik ront és az elsőt egy szép könyökléssel eltaszította a másik megpróbált belé kapaszkodni, de Zopal azt is eltaszította magától. Ezek után a fegyveréhez jutott és fagyos nyugalommal a helyzetre koncentrált. A talpon álló volt a legveszélyesebb és a legközelebbi. Zopal megragadta a fegyvert ami eddig a legnagyobb harcaiban mindig elkísérte és meglendítette az élőholt feje felé. Az eddigi tapasztalatai azt mutatták, hogy ezeknek a tűz és a fejet ért támadások a gyengéik.*


832. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-11-24 14:59:15
 ÚJ
>Miwashesa Triblen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Felderítő járat//

*A férfinek elég egy pillantás kissé visszafordulva ahhoz, hogy megállapíthassa, a tanya üres, ténylegesen elhagyatott, s ha lelnének is valamit a romok között, az már nem élő, vagy csak haszontalan holmi, melyet még az itt élők is hátrahagytak menekülés közben. Értéktelen.
Értéktelen annak, akinek van. De az olyannak, akinek semmije sincs a puszta életén kívül, annak minden dolog értékes lehet.
Ettől függetlenül eszében nincs leszállni a lóról, hogy a tépett házikóba lépjen. Inkább Darel derekát öleli szorosabbra, nehogy lecsússzék. Így a zöld köpönyeg is jobban tartja a meleget a vékony testen.*
-Viharnak véltem, de bocsásd meg Uram, Darel a hitványságomat, magam bajával voltam elfoglalva éppen.
*Sajnálkozva jegyzi meg. Az ég magasában történt csodára nem figyelt, hiszen valóban az kötötte le, hogy minél hamarabb eltávolodhasson a Vashegytől, és hogy kitaláljon valamit, amivel túlélheti a napot.*
-Azért az jó, nem? Mármint, hogy eltűntek.
*Shesa szerint igen is jó dolog, hiszen nem fenyegetik többé az élőket, minden visszatérhet a korábbi megszokott kerékvágásba.
Közelebb érnek a kijelölt célhoz. A homály és a köd oszladozni kezd, a távolban ha nem is tökéletesen, de látni lehet a kastély romjait, árván és csendesen. Mozgást azonban tényleg nem látni.*
-Én sem látok semmit. Szerintem sincs ott már senki. Sem élő, sem holt.
*Jegyzi meg halkan, bár ettől szavait még hallhatja Darel, hiszen elég közel esik a másik füle.*
-Rendben van, és köszönöm.
*Irányt váltanak, és Shesa elfogadja egyelőre a felajánlást. Bár úgy véli, nem maradna ott, abban a majorságban, vagy miben. Inkább menne a nyüzsgő városba, ahol egy lehet a sok közül, észrevétlen kis senki, akire senki nem figyel oda, nem macerálja. De ezt egyelőre még nem is igazán dönti el, majd ahogy hozza az élet. Egyelőre rábízza magát Darelre.*


831. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-11-23 21:54:43
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

//Egy kis csetepaté//

*Zopal rendelkezik karvédővel, így a sebesülése talán nem olyan súlyos lesz, hogy amputálni kelljen a karját. Mindenesetre nem fog ártani egy gyógyital, vagy egy felcser, méghozzá lehetőleg néhány napon belül.
Az orknak nagyon fáj ennek ellenére, ám nincs ideje sajnáltatnia magát, vagy látványosan szenvedni. Szétfeszíti a bestia száját, majd kiszabadítja magát annak erős szorításából, s elindul a bárdjáért.
Jól sejti, hogy menet közben elé kerül néhány, azaz egészen pontosan a háromból kettő élőhalott, hogy a vérét vegye. Szerencsére fegyvertelenek, így az ork az egyiket balra, míg a másikat -ugyan nagy nehézségek árán, mert belekapaszkodik, hogy megharapja-, jobbra tudja ellökni. Az esetlenebb testük el is hull a porban, idő kell majd, mire feltápászkodnak.
Mindeközben a harmadik továbbra is közeledik az ork felé, ám azt a mozgásával ki tudta kerülni, és nem kellett felvállalnia a lökdösődést.
Végül épségben eléri Zopal a földön hagyott zúzófegyvert, amire egyetlen csapásra megfordíthatja az erőviszonyokat. A kezdő ütés az övé lesz, és jó is, ha cselekszik, mert a talpon maradt hulla már közel ért hozzá, és a másik kettő is talpra állt, hogy újból támadhasson.*


830. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-11-21 01:15:01
 ÚJ
>Mogrim Jorlin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Worenth//

*Elgondolkodtató, amit mestere mond az alkímiáról. ~Vajon ez is úgy működik, mint a mágia affinitás? Mi van, ha nincs hozzá affinitásom?~ Vonzalma nem sok van mindenféle löttyöt összekotyvasztani. Na és mi van akkor, ha valamit rosszul kutyul és netalán felrobban vagy a jó ég tudja mi történne. Ódzkodik tőle, hogy alkímiához folyamodjon, legalább is most még biztosan. Úgy érzi azért rá kell kérdeznie a hóhajútól, hogy ez, hogyan is működik pontosan.*
- Az alkímiához is kell valami affinitás? Vagy ezt bárki tanulhatja, ha nincs is érzékelése? *Komoly kérdés, mert lehet egyáltalán semmi esélye, hogy megtanulja. Ahogy végiggondolja a dolgot még valami eszébe jut.*
- Ezért küldtél a könyvtárba, alkímiás receptek felől kutakodni? *Lehetségesnek tartja, hogy Worenth tényleg ezért küldte és nem azért, hogy mágia után kutakodjon. ~Elég lenne, ha a recepteket megtanulnám?~ A színek hallatára aztán végképp elveszíti a fonalat. ~Milyen színek, hogy jön ez az alkímiához?~ *
- Mester ezek a színek, hogy kapcsolódnak az alkímiához. *Talán ostoba kérdés, de való igaz, hogy ezen a területen semmi alappal sem rendelkezik. A mágia eltűnése felől a mágus megnyugtatja. Mogrim hisz neki, mivel sokkal tapasztaltabb nála. A gnóm még csak éppen, hogy érzékeli ezt az áramlást, ezt a változást. Mégis kíváncsi rá, hogy mi lesz belőle. A helyi istenségek hatalma felőli kérdését a mestere megválaszolja.*
- Akkor talán most ők mozgatják a mágia hálóit, hogy ilyen zavart érzünk az energiában. *Csak találgatni tud, de ha valóban ilyen hatalmasok, akkor akár az egész mágiát át tudják változtatni, méghozzá úgy, hogy földi halandóknak semmi, de semmi beleszólásuk sem lehet. Egyre inkább be kell ismernie, hogy ezek az itteni istenségek valóban hatalmasok. Viszont a továbbra is a gnómok hitnézetét vallja miszerint mindenki alkotó, aki valamit megalkot, megteremt, csak valaki erősebb, valaki gyengébb alkotó. Az idegen, aki csatlakozó szándékát fejezte ki a Szilánkok iránt komolynak tűnt.*
- Mester, talán Grem elvezeti a Synmirára és találkozhatsz vele, felmérheted őt. *Kicsi szünetet mart majd igyekszik jellemezni Gremet.*
- Barátságos személyiség, elég közvetlen, bár lehet, csak azért mert fajtársak vagyunk. *Elneveti magát, hiszen köztudott, hogy elég mogorva népség ők, már nagyobb részben, hacsak meg nem kapják a kellő tisztelete.*
- Örülök, hogy Ő is erősíti a táborunkat. Kíváncsi és nagyon szorgalmas kutatónak láttam. *Számára ezek nagyon fontos tulajdonságok, melyek véleménye szerint főként egy gnómra illenek rá.*


829. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-11-20 12:32:39
 ÚJ
>Qu'yl Vyrae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

*Hosszú időt töltött a vadonban és a városon kívül, ezért idejét látja annak, hogy ismét a városba keressen boldogulást. Nem akarja elkapkodni az indulást, hiszen a sok veszély és rá leselkedő haramia elől csak az éjszaka tudja elrejteni. A nappalt ezért a sűrű cserjésben tölti beásva magát a talajba. A kis házi kedvence mindeközben a közelben vadászik, hogy apró rágcsálókkal táplálja önmagát és gazdáját. A több órányi várakozás és akár fél napokat semmittevéssel eltöltés igazi művészévé vált a mélységi. Kell is a türelem, hiszen a felderítés és a beszivárgás nem egyik pillanatról a másikra történik és a megfelelő információk és haszon reményének legfőbb záloga a türelem. Mindig a türelem. A jelen esetben azonban nem kell sokat várnia, hiszen az ősz egyik legjobb tulajdonsága, hogy hamar besötétedik és emiatt a sötételfek azon generációja aki még nem puhult el a nemesi és városi életben az kimondottan élvezi. Q sincs ezzel másként és amikor a kellő sötétség beáll elindul a város irányába.
Mivel a szántóföld nem sok fát rejt és csak ritkásan található rajta bokor, vagy cserje. Ezért a mélységi óvatosabb mint ha az erdőben kéne osonnia. Nem kételkedik abban, hogy minden inzultus nélkül beér a városba, hiszen a képességei már rég túlhaladták azt, amikor még a Grombar kastélynál ügyetlenkedett. Emellett a vele szolgáló bagoly is sok segítséget ad neki, mivel vadász, felderítő és vészjelzőnek is remek.
Gyors léptekkel vág át a kopár szántóföldön és hamar a város széléhez érkezik. Egy pillanatra megáll, hogy a megfelelően csöndes útvonalat kiválassza, majd tovább indul.*


828. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-11-19 14:47:46
 ÚJ
>Darel Corthyr Worf avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100

Játékstílus: Vakmerő

//Felderítő járat//

* Őszi, hűs szél robog át a nyílt mezőkön, táncra perdíti a köpenyeket s egyé ruhadarabokat. Csend, valóban síri csend a szél pillanatig tartó süvítő hangján túl. Minden üres, minden nyugodt. Figyel így csupán tekintete úszik félig a lány szavainak irányába, de továbbra is előre fordulva halad s úgy válaszol. *
- Elhagyták már rég.
* Zárja le ennyivel a dolgot, nem azért jött, hogy kimentsen másokat, csupán felderíteni semmi többért. Természetesen ha akar a lány akkor a helyzet adott, megnézheti magának az épületet, a fiú nem tudja befolyásolni, hogy lepattanjon a lóról vagy hasonlók. Szabad ember, vagy elf, vagy mindkettő.
A távoli látkép nem túl biztató, a köd óvón takarja a kastély környékét. Kérdés ez vajon az ellen cselszövése, valami földöntúli mágia, vagy csupán az időjárás csalfa játéka. Közelebb kell jussanak, s míg halad - és már amennyiben a lány nem ugrott le a lóról a házba sietve s azt átfésülve - akkor a kérdésre választ is ad baktatás közben. *
- Nem sokat láttunk, a majorságból. Csupán, hogy az égen két, rémség küzdött. Az egyik fekete fellegekből állt össze, a másik pedig fényárban úszott. Végül a föld felé zuhantak. Ennyit láttunk csak. A táborból nem lehetett látni?
* Mondja el röviden mert tényleg csak foszlányokat látott csupán, és érdeklődik a másiktól mert azért ha a hegyen volt ahogy mondja akkor mindez számára is láthatónak kellett legyen. Aztán folytatja. *
- Ezért indultam délre, a csatára készült mindenki és hirtelen eltűnt az ellen. A semmiből, ahogy jöttek, úgy is lettek semmivé.
* Talán így már összeáll a kép a másik számára is, hogy mit is keres itt a fiú pontosan: választ. Látnia kell, hogy tudja mi legyen a következő lépés.
A köd lassan oszladozni látszik ahogy közelebb érnek, fel nem száll ugyan de a látótávolság kellemesebbé válik. A kastély körül pedig semmi sem mozog, nyoma sincs a hírek szerinti több ezer fős holt seregnek. Kilométerek választják még ugyan, messze délre még a kastély, de ekkora sereg mozgolódása már távolról látszana, már pedig a ködön át csupán a romok sziluettje látszik. *
- Eltűntek, valóban.
* Jegyzi meg s ha Shesa sem lát semmit akkor ezt a választ megkapta. Megvárja míg a másik is szemügyre tudja venni a területet, tán ő többet lát. Aztán irányt vált. *
- Visszamegyek nyugatnak, a folyó felé. Onnan pedig észak a Majorságba. Ha akarod odaviszlek, jó emberek lakják.
* Magyarázza és a ló fordul közben, egy hatalmas U alakot akar leírni felderítő útja során és jelenleg az U alsó csúcsánál járnak. *


827. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-11-19 09:49:22
 ÚJ
>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//Mogrim//

*A hóhajú is inkább támaszkodik a mágikus képességeire, mint a kardra, de végső esetben a kard nagyon jó szolgálatot tehet és életet menthet.*
-Mindenképpen van értelme. Nem mondom, hogy előtérbe kell helyezni a mágiához képest, de mindenképpen érdemes legalább az alapokat megtanulni.
*Talán Worenth is tudna könnyebb itókákat kikeverni ha nagyon muszáj lenne, de erre a célra ott van a szilánkoknak Daewe, akinek ez a szakterülete.*
-Különösebben nem, csak az általánosságokat tudom, hogy melyik szín mire való.
*Akkor tanulna alkímiát, ha a mágiában már mindent elérne, amit szeretne. Szóval még nagyon, nagyon sokára.
Mogrim kérdésére egy pillanatra elbizonytalanodik. Erre még nem is gondolt amióta érzékeli a változást.*
-Remélem nem. Változik, mozgásban van, formálódik... de nem úgy tűnik, mintha el akarna tűnni.
*Mondjuk ha megnézzük, hogy a holtak megérkezése gyakorlatilag egyet jelentett a mágiatanulás elvágásával, amivel elvették a mágusok lehetőségét attól, hogy erősítsék magukat, még ez sem lenne meglepő.*
-Egy istenség bármit képes befolyásolni, ezért hívják úgy, ahogy.
*A hatalmuk és az erejük lényegében végtelen, legalábbis Worenth így képzel el egy istenséget. Ettől még továbbra sem lesz hívő ember, inkább az elemek felé, a tiszta tudomány irányába húz.
A férfi leírásán kissé meghökken, bár ezt igyekszik leplezni. A személyleírás szinte tökéletesen passzol Worenth nagybátyjához, akiről tudja, hogy még él, de vagy harminc éve nem találkoztak.*
-Kíváncsi leszek rá.
*Jó ez a levélírós kezdés, legalább a szilánkok tudtukra adja ezzel, hogy érkezni fog.*
-És Grem? Jó érzés volt találkozni egy földiddel?


826. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-11-19 02:30:32
 ÚJ
>Zopal Grognard avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Egy kis csetepaté//

*Zopal beledöf egyet a bestia torkába. Ahogy érzi az összezáruló állkapcsokat amik még a vasat is átviszik és a húsába vájnak felüvölt. Viszont túl sok ideje nincs. Szabad kezével megragadja a szörnypofát és nagy erőlködések árán szétnyitja. Viszont a kardját nem tudja kihúzni. Ahogy látja a három élőholt már nagyon közel van hozzá. Nincs lehetőség túl sokat gondolkozni. A szemével megkeresi a még harc elején földbe állított csatabárdját és odasiet hozzá. Amennyiben egy élőholt az útját állja megpróbálja lerohanva lendületből félretaszítani egy képen könyökléssel. Ha sikerül a kedvenc fegyveréhez eljutnia akkor megpróbálja kézbe venni is úgy néz ismét végig az ellenfelei.*


825. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-11-18 11:19:19
 ÚJ
>Mogrim Jorlin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Worenth//

*Azon kezd el gondolkodni, hogy ha egyszer ő is mágus lesz talán nem is lesz szüksége fegyverre. Bár azt nem tudja, hogy milyen védekező vagy támadó varázslatok léteznek, de bízik benne, hogy eléri azt a szintet, hogy ne kelljen fegyvert használnia. Sosem volt profi a fegyverek használatában ezért is inkább reménykedik abban, hogy a mágia majd segítségére lehet abban, hogy meg tudja védeni magát. Még mindig van benne egy kis félsz amikor egyedül kell akár a szántóföldek felé vezető úton, akár a városból visszafelé Synmirai ösvényeken közlekednie.*
*Már sajnálja, hogy nem tekintett bele az említett bájitalos könyvbe. Érdekes dolgokat találhatott volna. Eddig sosem volt lehetősége alkímiával foglalkozni, ez talán annak is betudható, hogy maga ez a terület nem érdekli annyira. Az alkímia kérdésén eltöpreng egy kicsit.*
- Alkímiával eddig nem foglalkoztam, sőt még a falunkban sem volt senki, aki ezzel foglalkozott volna. Egy másik gnóm faluban voltak alkimisták de én ott csak egészen kicsi lurkó koromban jártam. *Foglalja össze minden eddigi tapasztalatát az alkímiával kapcsolatban. Annyit azért tud, hogy fajuk között vannak jelentős alkimisták is.*
- Bonyolultnak tűnik nekem mindenfélét összekotyvasztani. Egyáltalán a mágia mellett van értelme alkímiát tanulni? *Felmerül benne, hogy az alkímia a mágia egyik másik ága lehet. Talán bizonyos dolgokat el lehet vele érni a mágiához hasonlóan.*
- Mester te értesz az alkímiához. *Tekint fel kíváncsian a hóhajúra. A másik szavaiból az tűnik ki, hogy ismeri valamennyire, vagy talán egész behatóan az alkímiát.*
*Áttérve a különös érzésre melyet mindketten érzékelnek most már nagyon szeretne választ kapni rá, hogy ez mi is pontosan.*
- Én is éreztem valami furcsaságot pár napja, de nem foglalkoztam vele. Most viszont elég erősen éreztem valami áramlást, valami hullámzást. *Worenth-et hallgatva aggódva fordul a mágus felé.*
- Mester, ugye nem fog a mágia eltűnni a világunkból? *Megrémülve tekint a másikra. ~Ó nehogy, most tűnjön el a mágia amikor elkezdenék vele foglalkozni!~ Sopánkodik magában.*
- Azt mondod az istenségek kavartak be a mágiába? De, hogy képesek azt befolyásolni? *Nem gondolta, hogy ilyen erővel bírhatnak ezek az istenségeknek nevezett lények. Mert, ha tényleg ilyen erősek akkor van okuk félni tőlük, nem is kicsit. Belenyúlni a mágiába nem kis dolog. Felborítani vagy változtatni pedig még nagyobb.*
*A könyvtárban látott csatlakozni kívánó személyt elméjébe idézi, hogy pontos választ tudjon adni a mester kérdésére.*
- Kissé meggörnyedt, fehér szakállú férfi. Botra támaszkodott és olyan gyengébbnek tűnt, vagyis görnyedtnek, azt hiszem. Embertől kicsit magasabb volt, talán elf, de köpeny takarta az egész testét. Összességében úgy nézett ki, mint egy mágus. *Igyekszik minden részletre visszaemlékezni, ami fontos lehet vele kapcsolatban.*
- Valami levelet írt pont a Szilánkoknak, hogy csatlakozni szeretne. Elég komolynak tűnt. *Ez még megmaradt benne, s talán fontos lehet.*


824. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-11-18 10:18:49
 ÚJ
>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//Mogrim//

*Nem véletlenül kérik meg az árát a díszes kardoknak, viszont cserébe szinte korlátlanok a választási lehetőségek, kedv és tetszés szerint lehet megrendelni.*
-Hát... igen.
*Jó lenne azért, ha senkit sem kellene a közeljövőben felaprítani.*
-Pedig abba érdemes lett volna belenézni. Nem árt némi bájitalismeret, hiszen igen fontos kiegészítő mindenki számára. Mennyire ismered az alkímiát?
*Nem mintha most nagy előadást szeretne tartani ebben a témában, meg aztán nem is a hóhajú erre a megfelelő személy.*
-Szóval te is érzékeled. Néhány napja kezdődött... a mágia mozgolódik, formálódik, változik. Mintha valami gyengülne, valami erősödne.
*Örül annak, hogy ez inasának is feltűnik. Így már biztos, hogy minden affinitással rendelkező egyén érzi a változást.*
-Nem tudom, hogy mi lehet ez, de amíg nincs konkrétum erről a különös jelenségről, addig ne is találgassunk. Az azonban biztos, hogy mióta megjelentek ezek az... istenségek az égen, azóta kezdődött.
*Hamarosan mindenre fény derül, de valóban érdekesek a történések.*
-Ki volt az a könyvtárban, akit említettél? Hogy nézett ki?


823. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-11-17 13:28:21
 ÚJ
>Ethea UnHaku avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Dharren és Ethea//

*Lassan kiérnek az erdőből, rálelve a szántóföldek között vezető útra. A fák elfogynak mellőlük, a szél könnyebben kap bele köpenyeikbe. Ethea szorosabbra húzza magán az öltözéket. Nem kedveli ahogy a szél ruhája alá bújik. Panasz szava azonban nincs. Miféle harcos lenne, ha egy kis hűvös széltől nyafogni kezdene? Közben hallgatja Dharren beszámolóját arról az időszakról, amíg a férfi távol volt.*
-Érdekes.
*Jegyzi meg, mert bár a másik úgy véli nem valószínű, hogy a két dolog összefüggene, de azért semmi nincs kizárva. Mindenesetre érdekes az egybeesés.*
-Én örülök, hogy visszajöttél.
*Vigyorodik el szélesen, s ha Dharren rápillant, hát megtoldja a szavait egy kacsintással. Ebből a másik sejtheti, nem pusztán azért örül, mert így könnyebb az őrséget beosztani. Közben Dharren feleleveníti a korábbi ősz jeles eseményét.*
-De. Akkor érkeztem éppen a Vashegyre, mikor a csapat kint volt vadászaton. Láttam a medgoly bőrt is, és a fiókát meg a tojást is. De akkor még nagyon új voltam, és mindjárt kezdésnél két napot és egy éjszakát töltöttem egyben őrségben. A végére már azt sem tudtam férfi vagyok, vagy nő.
*Elvigyorodik.
A táj kitárul előttük, messzebbre ellátni, bár a távolban felsejlő köd eléggé szűkít ezen. Ethea tekintete arra felé siklik.*
-Az ott már a Grombar.
*Elég távol van, de azért ott van, és ha nem is rohamléptekkel, de közelednek felé.*


822. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-11-17 11:23:04
 ÚJ
>Mogrim Jorlin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Worenth//

*A mentálfonal segítségével, amit Mogrim még nem ismer csak gondolati beszélgetésnek él meg. Megtudja, hogy fajtársa valamiféle Doktor, tudósféle. ~Ezek szerint nem mágus.~ Gondolja magában de ezt még a mestere hallhatja. Megnyugtató, hogy a jelentkező elfet nem hagyta csak úgy faképnél. A Doktor ezek szerint majd szárnyai alá veszi a mágustanoncot. Worenth mozdulatlanul áll a távolban mintha valamin elmélkedne. De miután meglátja a kicsi gnómot már vidámabbnak tűnik.*
- Azért még nem merem sarkantyúzni. *Neveti el magát a póni lovagláson. Kell pár alkalom, hogy magabiztosabban irányítsa cukorfalatot. Nagyon nem merte még meghajtani a hátasát, de nem is baj az, így hátha nem fogja levetni magáról. A kard látványától izgalomba jön és hosszúkás ujjai le fel mozognak az izgalomtól. Óvatosan átveszi a mestertől a kardot. Aprólékosan megnézi a pengét és a markolatot is. Az úját nem meri végig húzni az élén mert így látszatra is elég éles. Nem sokat ért a fegyverekhez de ez nagyon szép darab megítélése szerint. A fémmunkákhoz ért valamennyire, az anyagát igen jó minőségűnek ítéli meg.*
- Remek darab mester. Ezzel lehet aprítani rendesen. *Vigyorog fel a hóhajúra majd óvatosan vissza is adja a mágusnak. Figyelemmel követi Worenth magyarázatát, hogy miért küldte a könyvtárba. Ezek szerint félreértette a mesterét, mert ő kifejezetten a mágikus kötetek miatt ment, amiből meg nem sokat talált. A bájitalok említésére felhúzza szemöldökét.*
- Bájitalos könyveket nem találtam, igaz nem is kerestem. *Vallja be őszintén. Beszélgetés közben arra lesz figyelmes, hogy már a szántóföldek határát érik el.*
- Mester, valami furcsa dolgot érzek. *Kicsit zavarodottan próbálja mondatokba foglalni azt a különös érzést, amit érzékel.*
- Olyan mintha hullámokat érzékelnék a levegőben, de ez nem szél. Hol erősebb, hol gyengébben érzem. Ez mitől lehet? *Fogalma sincs róla, hogy a mágiában bekövetkező változások előszelét érzi. Ő csak azt tudja elmondani, amit tapasztal, de hogy ez mit jelent azt hátha mestere meg tudja mondani.*


821. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-11-16 10:13:41
 ÚJ
>Yghn'Aetus Thalaar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Elapadt hírek nyomában//

*A környező erdőség fái közül ráérősen léptet ki hátasával, nem kívánva a szürkület okán az állat lábát töretni valamely alattomosan kiálló, hurkos gyökér miatt, s a kellően karbantartott kereskedelmi út köveire visszatérve, megállásra készteti a gondolat, mely szerint a megmunkált földek közén hol elszórtan, hogy sűrűbben fellelhető épületek jól-rosszul fedett ablakrésein kiszüremlő fény kevésnek bizonyulhat a tervei szerinti, biztos, mindamellett sietős haladás tekintetében.
Pontosan az ilyen esetek miatt hiányolja mérhetetlen a feladata súlyához sokkalta jobban illő, gondos kezek által, szívós vasalattal megerősített társzekeret, melynek sarkaira az éj folyamán olajlámpások kerülhetnének kifüggesztésre, sápatag fénykörbe vonva a teljes kompániát. Ezen alkalmatosság hiányában, viszonyt kénytelen, s kelletlen módon el kell morfondíroznia a lehetőségen, mit is jelentene egy rögtönzött fáklya fellobbantása, s útja során alkalmazott használata, lévén a karavánúton bizonnyal segítené előrehaladását, ám a puszta széléhez érvén az elméjében legutóbbi ottjártakor megfogalmazott, egyetlen apró szikrából tomboló orkánná erősödő tűzvész képe némiképp óvatosságra inti. Miként a tény is, miszerint mindenképpen erdőben találja útjának végpontját, s a fák rengetegében sem tekinthető ildomosnak a nyílt lánggal sietve robogás.
Ám úgy ítélve, fölöslegesen tölti efféle gondolatokkal a drága időt, megelégedni kíván a leszálló szürkület fényeivel, s a kereskedelmi karavánok által koptatott köveken vágtára kapatja hátasát, így kívánva valamelyest tompítani időbeli elmaradása mértékén. Nem mintha pontos érkezést kívánna részéről bármely eljövendő esemény, mindössze egyre mérhetetlenebbé kezd válni azon unottsága, mely az utazás folyamán erőre kapott, érdektelenséggel s fásultsággal mételyezve elméjét, melyek jelenlétét minél előbb el kívánva feledni.
Megkésett futárként, hátasa megiramodása nyomán vihar tépte szárnyként maga mögé kényszerített felleghajtóval, szinte ménje nyakának ívére simulva veri fel a kopott kövekről, mit sem törődve azzal, milyen messzire hallatszódhatnak el a vasalt paták keltette, súrlódó fém panaszos sirámára hajazó hangok.*



1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680