Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Erdőszéli tisztás (új)
Taverna a Három Baráthoz (új)
SzántóföldekTharg birtokok (új)
Füves puszta (új)
Kikötői erdőség (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 67 (1321. - 1340. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1340. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-27 10:52:51
 ÚJ
>Zöldszarvas Daranel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Drahunok nyomában//

-Szerencsére elég nagyok, így bizonyára nem veszítik szem elől egymást.
*Azt mindenképpen tudni kell, hogy Daranel noha tapasztalt erdőjáró, viszont csomó olyan nyom van, ami számára is rejtélyes. A Drahunoké viszont nem. Vizsgálódáskor leginkább tapintással győződik meg a nyomok mélységéről, szélességéről, az egymáshoz való távolságáról és arról, hogy netán van e benne valami "szennyeződés", mint például vér, sár, vagy egyéb. A nyomolvasásból az is kideríthető, hogy mikor esett utoljára, vagy nagyjából mióta van szárazság. Az ürülékből pedig az is, hogy hozzávetőlegesen mikor jártak itt. Minél melegebb az ürülék, annál forróbb a nyom. Kicsit taszító, de ez is a nyomolvasás részét képezi.*
-Jól megmozgatja a vállat, hátat, ami az íjászatnál nagyon fontos. Mondhatni az úszás elősegíti az íjászatot. Az már igaz. A Fürdőházban viszont még nem voltam. Te voltál már? Kíváncsi vagyok, hogy kellemesebb e, mint a természet lágy ölén egy tóban megmártózni.
*Így elsőre az utóbbi mellett tenné le voksát, de mivel semmit sem tud az elsőről, így kimondani nem akarja.*
-Áh, értem. Most egy olyan embert fogtál ki, aki sosem iszik. *nevet.* -Így én ezeket sajnos nem tudom értékelni. Viszont stabil üzletnek hangzik, elvégre is az alkohol fontos része a társadalom mindennapjainak.
*Meg tönkre is vág családokat, öl, romokba dönt, de ez már mellékes.*
-Mennyien dolgoznak nektek? *kérdezi.* -Már persze ha nem vagyok túl indiszkrét.


1339. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-26 08:42:32
 ÚJ
 avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Hosszú séta//

*Hogyha már ilyen messze eljutott, abba is hagyhatja a futást. Valóban így is tesz, hiszen ő sem egy végtelenül működő szervezet és fáradtsága jelzi, hogy pihenőt kell tartania, mert szuflával is alig bírja már. Célja nincsen igazából, csak sétál és mélyeket lélegzik. Közben a szántóföldek felől érkező illatokat próbálja kielemezni, hogy most melyik tábla felől is fúj a szél. A munkálatok, a betakarítási előkészületek lassacskán folynak már, rengeteg falusi parasztembert láthat a földeken. Eszébe ötlik, hogy ő maga is kipróbálhatná egy alkalommal a betakarítás művészetét, mindamellett, hogy a városban szabóskodik. Soha nem fogott a kezében még kaszát vagy sarlót, így fogalma sincs hogyan kell használni. Visszafele talán megkéri az egyiket, hogy adja át a munkáját pár percre, hogy alkalma nyíljon kipróbálni.
Ám most csak sétál, rendületlen, közeledve az erdőhöz, ahol újabb látnivalók kecsegtetnek.*


1338. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-25 23:01:04
 ÚJ
>Nairada Cray'ra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Drahunok nyomában//

- Na akkor visszamentek a csordájukhoz, nem? Ha ugyanarra mentek vissza, csak megtalálták őket.
~Ha csordában vannak, kevésbé ijednek meg, nem? Az nekem csak jót jelent.~
*Kíváncsian figyeli, hogyan jön rá Daranel a nyomokból egy-két dologra, hogyan vizsgálja őket. Az alapvető dolgokon kívül ő nem túl sok mindent tud a nyomolvasásról, de attól még érdekli a dolog. Na nem mintha bármikor is hasznát venné a közeljövőben eddig sem volt túl nagy szüksége rá.*
- Igen a tó körül nagyon szép. Az úszáson meg nem nagyon lepődöm meg, valahogy nem nehéz elképzelni rólad *mondja egy kedves mosoly kíséretében.* Egyébként én is szeretek. Megnyugtató, és a forró nyári napokon pedig nagyon-nagyon kellemes.
*Sokszor szokott kijárni a folyóhoz is, ha úszni tartja kedve, persze inkább csak kísérettel. Egy fiatal lánynak azért annyira nem ajánlatos egyedül bóklásznia az erdőben, főleg ha teljesen védtelen.*
- Különböző alkoholos italokat. Elég sok fajtát, bort, likőrt, rumot... meg megrendelésre igazából bármit. Így inkább szőlőföldjeink vannak, meg gyümölcsöseink. Ha valami különlegeset kér a megrendelő, más vidékről veszünk hozzá alapanyagot.
*Persze, tudja ő, hogy az elfek körében annyira nem mindig népszerű. De mivel apja nagy befolyású és tehetős, nagyrészt ismerik is arra, így nagy megkülönböztetés nem igazán éri.*
- Igen, leginkább elfek élnek ott. Apám is onnan származik elvileg, azt mesélte. Csak idejött, mert a tenger miatt jobbak az üzleti lehetőségek. Ami jogos is. A dolgok meg általában rendben mennek. Még szép, szakembereket fizetünk, hogy úgy legyen!


1337. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-24 20:20:08
 ÚJ
>Dyntina Danbur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Megfontolt

//A múlt nyomában//

- Hallottam már emberről, aki egy tüsszentésbe halt bele. *Nem mintha Khan képességeit akarná alábecsülni, tekintve, hogy már mennyi mindent meg és túlélt, de azért átléptek már régen egy vonalat és azon túl Dynti is megért arra a változásra, hogy saját magán kívül mást is figyelembe vegyen, ezáltal pedig aggódjon. Néha még jobban is, mint magáért. Emiatt pedig nem fogja kisebbnek látni a problémát és képes beleképzelni a legrosszabb kimenetelt is, ha Khanról van szó.
Más helyzetbe talán ismét gyomrába marna a kardja hiányának fájdalma amit a férfi egyetlen mondatával idéz fel benne, jelenleg viszont úgy ítéli meg, kisebb gondja is nagyobb ennél. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem gondolná úgy, hogy saját biztonságuk érdekében nem mászkálhatnak ebben az értelemben meztelenül. Tekintve Dynti múltját, na meg ki tudja a férfi is hány ellenséget halmozott fel kalandos élete alatt, nem engedhetik meg, hogy ne legyenek felfegyverkezve, főleg, ha értenek is a kard forgatásához. Már pedig értenek is, mindketten. Ezt a gondolatot viszont meghagyja később megérni a fejében és a jelenre koncentrálni, mert most a fegyver tényleg nem sokat segítene.*
- Jól hallom, hogy a rumra akarod fogni az egészet? *Megrovó a tekintete, a rumra nem kenhetnek semmit. Legfeljebb ők maguk nem tudnak viselkedni.* Oh igen, Bress most is ott van a prémek alatt, arra vár, hogy mikor vérzel már el. Azt hittük kevésbé vagy kitartó. *Egy apró szemforgatást is megenged magának, pedig egy pillanatra sem veszi komolyan a „féltékenységet”. A férfi magától is tudhatná, hogy még ezt a viszont is nehezen fogadta be, nem hogy legyen neki már két-három férfi tartalékba. Megráncolja a homlokát, erről van némi emlékmorzsája az estével kapcsolatban.*
- Azt hiszem rendesen összevesztünk, nem? *Rémlik neki, hogy valamiért mérges volt Khanra az éjszaka, és az is rá. Nem merné a nyakát tenni, hogy az apró balesetből indult az egész, de valamiért mégis egyre tisztább a kép benne, ahogy ordibál.*
- Szerinted miért aludtunk külön? *Nem ez lett volna az első alkalom, hogy Dynti hisztérikaként a férfinek esik, de olyanra nem emlékszik, amikor az egykori zsoldos kelt volna ki magából.
Mindig örömmel hallgatja a férfi történeteit, de a másnap nyomai még ott ülnek a fejében és egyre kevésbé tudja követni annak a gondolatmenetét. Az arcára is kiül a zavar, miként próbálja az agyában megoldani a rejtélyt; kihagyott az agya egy pillanata és emiatt lemaradt volna egy részének a sztoriból, vagy csak Khan váltogatja ilyen hevesen a témákat? Elvégre is csak az nem derült, hogy találta el az a kő a fejét.*
- Szeretem a növényeknek ezen tulajdonságait. Annyira egyszerűnek tűnnek, szabad számmal alig látható a mozgásuk, ha csak nem mozgatja őket a szél. Emiatt persze a védtelenség látszatát keltik, de ez a történet éppen az ellenkezőjét mutatja.
*Percekkel később már menetre készen áll a kalandos útja előtt.*
- Zseni vagy drágám. Csak ne hangoztasd ezt az újfajta sebkezelési technikát, mert rengeteg gyógyító maradna az újításod miatt munkanélküli. *Elfordulva még gúnyosan motyog is az orra alatt Khan képtelen felvetése okán. * Én nyugodt vagyok! *Vágja oda teljesen ingerülten, miután átdörzsöli a halántékát, ha lassan nem jut alkoholhoz rosszabb lesz az állapota.
A férfi válasz nélkül marad viszont, az utolsó feltett kérdésére csak egy háttal odavetett intés a reakció miután eltűnik a lassan sárgába boruló tájon.
Mire visszatér, a nap már veszít fényéből és erejéből is, az eddigi kellemes nyári fuvallatot a csípős hideg veszi át. Nem fogja vissza magát az ajtó nyitással kapcsolatban sem, ha a férfi eddig esetleg aludt, azt a lány rögtön meg is szakítja, s nem csak ezzel.*
- Megjöttem! *Kissé ittas a hangja, s nem csak ez változott meg ahhoz képes, amikor elment. Fehér ruhát visel, amely egy-két helyen még cérnaszálakat enged magából, mintha csak nemrégen igazították volna rá, a combközépig érő szoknyarész aljáról pedig egy is tű is alálóg. A haja is mintha rendezettebb lenne. Vigyorogva tárja szét két kezét meglátva az urát, ezzel pedig rögtön ki is ejt mindent a kezéből.*
- Jaj Khan úgy hiányoztál! *Vidáman vigyorogva lépdel az ágy felé, nyilván abban az esetben, ha a férfi éppen ott van. Az italtól bódult feje már adná is az utasítást, hogy vetődjön oda az urára, amikor eszébe jut valami.* Majd el is felejtettem… *Visszafordul és szórakozottan keresgéli a megfelelő batyut. Hozott ugyanis néhány dolgot. Teljesen egyértelmű, hogy nem a mezőn járt.* Megvagy! *Egy tégelyt kap elő és botladozva, vihogva megy a férfi felé, abban bízva, hogy annak sikerült túlélnie a fejsérülést, és főleg a lány hosszú hiányát, tekintve, hogy az egész napot távol töltötte.* Ettől egy-kettőre meggyógyulsz. *A benne levő krém illata nem túl csábító, a kinézete sem, viszont a lány addig nem nyugszik, amíg a férfire nem kenheti.*



1336. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-24 18:36:05
 ÚJ
>Rolfeuss Kelardo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Nyílt//
//Furcsa utazók//

*Rolf is nagyon kíváncsi lesz mit találnak.*
-Há, innét a távolbú nem lészen se füst, se lángok. Az mán jó jel! Lehet mán kidőt. Azok nehezen kelnek lábra, ha kidőnek, csak há ki kell dőteni, ami nehez.
*Rolf azért nem szívesen menne neki egy óriásnak, de az emberekhez mérve Rolf is egy góliát. Ennyien meg talán még szét is csapnák és hősök lennének.*
~Hö, a csöpp törpös vón a nagy hős!~
-Kagan az. *javítja Brohent.* -Há, a nagyvezírek meg a hősök élete mán csak ilyen. Minden napra vón másik nő, egyik csecsesebb a másikná. Minek is kéne állandó nő, ha mindé van más? Az új meg csak új, én mondom biza! Boszorkány? No aztat nem tudom...
*Ő még nem látott semmiféle boszorkányságot a Vashegyen, bár nyilván nem mindenki szeme előtt csinálják.*
-Engem osztán az istenek se érdekölnek. *von vállat.* -Hozzonak esőt ha kő, napfényt ha kő, osztan éntűlem ellehet, hogyan híjják őköt!
*Tehát neki mindegy, melyik isten van éppen "hatalmon", vagy kinek van több követője, mert amíg a földje megtermeli a javakat, addig neki édes mindegy.*
-No igen! Valamibű köll az erő egész nap csákányozni!
*Bányásznak, kincsek után kutatnak. Ahhoz tényleg kell az erő.
Most először lép be Vadászlakba.*
~Hö, itt vónának a Vadászosok! Aszittem azok mindé rohannak a vad után.~
*Serényen tevékenykednek, ami igazán tetszik a meláknak.*
-Ja. *biccent Brohennek.* -Törpösuram, bízza rám a dógot, innét átveszem. *nyomja nyelvét szájpadlásához és csettint szájával kettőt, mire Pajtás, a hatalmas igásló előrébb lép egyet.*
-Jó szerencsét kendteknek, Vadászosok! *nyúl fel egyik kezével és megemeli szalmakalapját.* -Bort, búzát békességet, de főleg bort... höhö!
*Az nem meglepő, hogy nem látják szívesen az idegeneket.*
-Kendnek igaza vón, idegenek vagyunk. Ezé engeggye mög, hagy köszörüljem ki a csorbát. A törpösúr itt Brohen, kereskedő. Üzletelni gyütt. A szószátyár lovasok a testőrei. Én meg Rolf vónék, a Tharg birtokok egyik földmívese. Nem keressük a bajt, koma. *mondja az öregnek, aki nyilván amolyan falusi elöljáró.* -Béengedel e minköt a falutokba? Hallottam hírit, hogy egy nagy benga jószág támadott falukra. Itt is vót?


1335. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-24 17:45:24
 ÚJ
>Nolie Piwerd avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102

Játékstílus: Vakmerő

*Kis napernyőjét a feje fölé emeli hogy védje érzékeny, hófehér bőrét a nap sugaraitól. A szántók göröngyös, kiégett talaja még bakancsban is elég megterhelő terep egy apró tündérke számára. Legalább nincsen tikkasztó meleg, hanem kellemes, színek havi idő fogadja. Friss levegő, napsütés, lágy szellő. Tökéletes egy kis kirándulásra. Most még. Aztán pár óra múlva, mikor elkezd sötétedni, már sokkal hidegebb lesz az idő, és a bélelt, foltozott bőrkabátját is elő kell cibálnia a táskájából. De most még a kis ruhácska is elég, meg persze az elengedhetetlen ernyő. Anélkül egy lépést sem tesz sehova.
Ha a kikötőbe menne, sokkal gyorsabban haladhatna. Azt az utat már ezer és egyszer megjárta. Most viszont teljesen ismeretlen helyre kéne eljutnia, így minden egyes kereszteződésnél bizonytalanul tekintget körbe. Nem találkozik senkivel, akitől útbaigazítást kérhetne, és még csak térképe sincs. Így viszont marad a szokásos útvonal, arról tudja, hol biztonságos, hol veszélyes, és ha elérte az erdőséget, akkor fordul majd le az ösvényről, hogy ne érje el a kikötőt. Használható tervnek tűnik, aztán majd kiderül, mennyire az a gyakorlatban.*


1334. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-24 11:08:39
 ÚJ
>Zöldszarvas Daranel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Drahunok nyomában//

*Szerencsére neki nem kell annyira ügyelnie ruházatára, mert sáros terepre is praktikus. Ilyenkor bedugja hosszú szárú csizmájába nadrágját és a helyzet megoldva. Utána már csak egy jó sárkaparó kell és minden rendben.*
~Jó terepre hoztam egy hölgyet...~
*Nairada kérdését szinte rögtön megválaszolja.*
-Úgy látom arra haladtak, amerről jöttek. A nyomok az erdőség felé folytatódnak, épp arra, ahol ráleltem a csordára.
*Menet közben azért még változtathatnak mozgásukon, így azért bekukkantana majd az erdőbe is a végső megbizonyosodás végett. Biztos ami biztos.*
-Nekem is. Sokkal jobban, mint a déli. A Lihanechi tó környékén is régen jártam már. Akkor még az öreg mágus otthona nem lebegett felette. Mágustanoncokat kísértem arrafelé. *magyarázza, hogy mit is keresett ott.* -Szeretem a vizet, akárcsak a fákat, bokrokat, leveleket. Úszni is szeretek, ráadásul roppant egészséges elfoglaltság.
*Azért nem versenyúszó, de a víz alatt kimondottan sokáig bírja. Ha fejlesztene ezen, akár még elmehetne gyöngyhalásznak is, amiben állítólag gazdag a Lihanechi tó.*
-Pirtianes egyébként sem nőknek való. Alapjáraton nem, de javíts ki, ha tévedek. Ó, házak meg földek? Az szép! Milyen italokat készítetek? *jön a kézenfekvő kérdés.* -És miből? *érkezik a másik.* -Mindig rendben mennek a dolgok? Lihanech azért is lehet vonzó, mert ott a legnagyobb arányú az elf társadalom. Bár a félvéreket gyakran megvetik. Őszintén szólva néha hányni tudnék az általános sztereotípiáktól, de néha még én magam is beleesek, vagyis volt már rá példa.


1333. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-23 23:32:04
 ÚJ
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 268
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

*Természetesen nincs szerencséje. Hosszú órákig gyalogol, de sehol egy szekér, de még csak nyomokban sem talál semmiféle életet az utakon. Csak a jó emberek dolgoznak földjeiken, néhányan a falvak közt sétálnak, ő pedig egyedül baktat a kikötő felé.
Köpenyét összehúzza magán, mert az idő kezd egyre hidegebbre fordulni. Eszébe jutnak azok a téli éjszakák, amikor még cipők nélkül az utcákon rohangált egyedül, magányosan. Csoda, hogy nem fagyott halálra akkor, bár abban mára már nem biztos, hogy nem lett volna jobb. Mások életét vette el, és ami a legrosszabb, hogy élvezte is. A tündér esetében a tehetetlenségét, a sikolyait, az elfnél pedig a bosszú édes ízét, na meg azt, hogy számon kérhette Clionon a segítségnyújtást. Annak azért örül, hogy gyermekkori társa életben maradt, de abban is biztos, hogy kettejük viszonya többé már nem lehet olyan barátságos, mint amilyen örömmel fogadták egymást pár hattal ezelőtt a kikötőben. Így megy ez sajnos. Az emberek csak jönnek és mennek, néhányak eltávolodnak, s újak jönnek a helyükbe. Bármennyire is szeretne, az élet körforgása ellen semmit nem tehet.
Egy hatalmas sóhaj közepette tér be az egyik kis faluba, hogy megpihenjen. Azt az öreg nénit látogatja meg újra, aki pár nappal ezelőtt is kisegítette. Miután lábai már nem sajognak az órák óta tartó gyaloglástól, elköszön az idős hölgytől, és folytatja útját.*


1332. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-23 14:13:57
 ÚJ
>Leu'Natika Bauriis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

* A tündér sok ideig bujkált az erdőségekben, majdnem egy fél évig. Régen csatlakozott az Ezüstszilánkhoz, de amikor esélyt látott rá, hogy elmeneküljön a veszély és a rémisztő események elől, megtette. És büszke rá, hogy még mindig él. De most, most itt az ideje, hogy visszatérjen. Az erdei kis táborhelyét elhagyva a Szántóföldek irányába indul.
A gabonatáblákat hamarosan aratják, így az aranyló tengerben haladhat előre, a Mágustorony felé. Út közben frizuráját igazgatja, sétapálcáján lépdel a simogató, táncoló fergetegben.*


1331. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-23 13:47:48
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140

Játékstílus: Szelíd

//Nyílt//
//Furcsa utazók//

*Brohen is örült volna, ha valaki még csatlakozik hozzájuk. Rolffal sincsen semmi baja, de egy ember még nem társaság, a szoldosok pedig még arra sem veszik a fáradtságot, hogy egy kis színt vigyenek az unalmas utazásba.*
-Rosszul hangzik. Hamarosan elérjük a falut, aztán majd kiderül, mennyi maradt belőle. Reméljük sok. Ha nagyon szétcsaptak volna közöttük, annak biztosan híre ment volna, és a többi településen is rettegnének. *Vakargatja az állát.* Egész kellemes volt a hangulat mindenhol, nem úgy tűnt, mintha megveszekedett óriás tartaná őket rettegésben.
*Aztán ha mégis itt ólálkodna a közelben, van három harcos és egy parasztember, ha nagyon akar, törp urunk meg is léphet, hogy mentse az életét.*
-Nálunk sosem jártam még, de hallottam egyet s mást. A vezért, valami Karant mindig elhagyják az asszonyai, és van egy boszorkányféleség is, aki kapcsolatban áll az istenekkel. Különös népség az is.
*Nem ismeri, de nem is akarja megismerni. Barbár, bunkó horda, de legalább az embereik jók arra, hogy megvédjék magukat és a környéket.*
-Sózott hús... az jó, meg az egészben sült disznó. Kell az energia a törpének, ha egész nap talpon akar lenni.
*Höhörészik. Közben elérik a falu határát. A házak közé belépve egy kisebb téren találják magukat, feleakkora sincs, mint az artheniori. Sokan serénykednek a házak körül: meszelnek, zsindelyeznek, az asszonyok a kerteket rendezik. Ahogy az öt lovas belép, majdnem minden tekintet rájuk szegeződik.*
-Kik vagytok? *Harsan egy markáns hang az egyik tetőről. Rövid, fekete hajú, bozontos szemöldökű, idősödő férfi figyeli őket.* Nem látunk szívesen idegeneket.
-Azt hiszem, jó helyen járunk.
*Jegyzi meg Brohen a bizalmatlan tekintetek kereszttüzében.*


1330. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-23 11:37:48
 ÚJ
>Nairada Cray'ra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Drahunok nyomában//

*Követi a férfit a letarolt ösvényen keresztül. Szerencsére nem nehéz követni a nyomukat, még ő is tudná egyedül, pedig nem egy nagy nyomolvasó. És bár az állatok lábnyoma jól látszik, ő is néha belesüpped a puha földbe, főleg hogy magassarkú van rajta, ami már annyira nem is kellemes. Így hát próbál figyelni, hova lép, a hosszú szoknyáját pedig megemeli, legalább az ne legyen sáros.
Míg a férfi leguggol megnézni a lábnyomokat, ő addig egy fának támaszkodva letörli a cipője sarkáról a ráragadt sarat egy zsebkendővel.*
- És ez mit jelent? *kérdi a megállapítására. Nem igazán ért az ilyen dolgokhoz. A választ kapja is szinte azonnal.*
- Lenyugodtak... Az jó... Gondolom.
*Közben ő is figyelmesen hallgatja Daranelt. Nem csoda, hogy először furcsa volt neki ez a város, sok ide érkező mondja ezt. Neki is különös volt, mikor pár hetet töltött egy kis falucskában, mert eltört a hintó egyik tengelye. Az ő számára Arthenior után az lassú volt, és minden szinten nagyon más. Persze nem feltétlen rossz, csak nem a megszokott.*
- Úgy az egész északi részre gondoltam. Nagyon tetszik az ottani táj. Pirtianesben még én sem voltam, de apám mesélt róla. De ha pontosan kérdezed, akkor igen, főleg Lihanech környékére gondoltam. Van ott egy házunk, meg földjeink. A legtöbb ott van, ugye ott termeljük ki az italokhoz az alapanyagot. Pár havonta elmegyünk oda ellenőrizni, hogy minden rendben van-e. Egyébként azt a várost sokkal jobban szeretem, mint Artheniort. Nem tudom, olyan... Kellemes, és valóban a legszebb.



1329. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-22 10:15:31
 ÚJ
>Bölény Grindwullf [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Vakmerő

*Caplatnak hát vissza felé Bütyökkel, a nagyobb póni méretű lóval, kinek hátán két pajzs is lötyög, meg egy buzogány, és egy brigantin. Relatív súlyukat tekintve nem túl nehéz dolgok. Nem nehezebbek egy megtermett ember súlyánál, felszerelésben, és ez egy jó mérő szám, hisz ez az, amit minden lónak vinnie kell. Így Bütyök sem pusztul bele a nagy cipekedésbe. De, az óriás pajzs az apró lovon, kimondottan érdekesen fest. Mintha maga a ló lenne felpáncélozva két oldalról a pajzsokkal. Óriásunk csak így tudta megoldani a dolgot.
Útjuk a szántóföldeken át vezet, egyenesen a Kikötői erdőség felé.*


1328. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-21 23:18:37
 ÚJ
>Zöldszarvas Daranel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Drahunok nyomában//

*Mivel Nairada félvér, így teljesen hiteles ha azt mondja, hogy megérti. A félvérek gyakran "ingázók", keresik helyüket valamely társadalomban, ami befogadná őket. Ki kisebb, ki nagyobb szerencsével jár. Ha más valaki mondaná azt, hogy megérti, az íjász simán rávágná, hogy ezt nem értheted meg és hosszasan fejtené, hogy miért. Jelen esetben ez persze elmarad.*
-Legalább alaposan átgondolhatod.
*Ha nem kattog feje felett az idő fogaskereke még olyan gyorsan, akkor tényleg van ideje. Atyja bizonyára fiatal még, vagy jó egészségnek örvend, szóval egy darabig még bírja vinni az üzletet.*
-Rendben, örülök. Ha nincs ellenedre, máris indulhatunk.

*A két Drahun nyoma remekül kivehető a talajban, még egy tapasztalatlanabb nyomkereső sem veszítené el. Annál is inkább, mert az elmúlt napok heves esőzései jelentősen lágyították a talajt, így a lábnyomok tartósan belesüppedtek a lazább talajba.*
-Lassan mentek. *mondja egyszer, mikor leguggolva megnézi a méretes lábnyomokat.* -Sűrűbbek a nyomok, mint mikor futnak. Akkor nagyobbakat lépnek és a lábuk elülső része mélyebbre süllyed.
*Fel is áll hamar, a vizsgálódása alig néhány másodpercet vesz igénybe.*
-Tehát megnyugodtak.
*Biztató jelek, reméli kitart a szerencséjük. Közben persze nem feledkezik meg Nairadaról sem.*
-Tudod, ahol felnőttem, az is város volt a maga módján. De nem ilyen, mint Arthenior, hanem kisebb és egyszerűbb. Eleinte megrémített a nagyvárosi élet, kezdtem rájönni, hogy mit is jelent ez a fogalom. Mostanra már megszoktam.
*Amon Ruadh is mára város, ezt nem szabad elfelejteni, és ott is nagy a nyüzsi.*
-Mármint Lihanechre gondolsz? *kérdezi, hogy nehogy elértsék egymást. Mert ugye Lihanech van északra, illetve egészen pontosan némileg északnyugati irányban. Pirtianes is így helyezkedik el, de abba nagyobb a balos.* -Mert ott még nem, de Wegtorenben és Pirtianesben sem voltam még. Előbbi annyira nem is érdekelne, nem az én világom. A Föld Városának katonai fegyelmére és magára a katonai felépítésére kíváncsi lennék. Lihanech meg állítólag a négy közül a legszebb és legfejlettebb.


1327. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-21 12:22:47
 ÚJ
>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 62

Játékstílus: Vakmerő

//Kulkatarur//
//Faye és Lorew//

*Szerencsére a dolog nem igényel különösebb magyarázkodást, láthatóan itt is tisztában vannak a tanács tényével. Valószínűleg az arcát nem ismerik, így öröm és boldogság, hogy csak úgy elfogadták, hogy kicsoda-micsoda ő. Mondjuk meglepően védtelennek tűnik a falu, ha már behatolók... Persze maga a tény, hogy még itt van, bizonysága annak, hogy annyira mégsem, csak talán Lorew szeme számára nem látható az, ami egyben tartja.*
- Az nagyszerű volna, köszönöm *biccent, és már követi is a tündért. Az őszintét megvallva meglehetősen nagydarabnak érzi magát ebben a környezetben, szóval igyekszik kifejezetten óvatosnak lenni. Amikor megpillantja a fűzet, amit még éltében egy házikóvá alakítottak, majdnem elismerősen füttyent egyet, de az utolsó pillanatban mégis visszanyeli. Az mondjuk nem a szíve csücske, mikor a kísérője se szó, se beszéd tűnik el, arra sem kéri vagy utasítja, hogy várjon, és arra sem, hogy kövesse. Így ha követi, akkor bunkó, ha nem, akkor gyáva. Mindenesetre legyen ezerszer inkább gyáva, ha már ezen múlik, de nincs az az ég, hogy magától belépjen, amíg nem hívják. Majd ha a tündérnek feltűnik, hogy lemaradt, visszajön érte. A szerzetes meg eljátszhatja, hogy csak azt nézegette, hova kösse ki a lovát, azért maradt le ennyire. Nem mellesleg ki is néz egy helyet, így amint a kísérője feltűnik, még mielőtt szóra nyithatná a száját, már csomózza a ló kantárját oda. Szerencsére a túlzott fifika fenemód feleslegesnek bizonyul, mert valóban csak bejelentették az érkezését.*
- Lekötelez *majd már halad is a csöppség után, egészen a helyiségig, ahol Faye tartózkodik.*
- Részemről a szerencse *bólint, majd leül a felkínált helyre* Köszönöm. Hogy rövid és tömör legyek, abban az ügyben érkeztem, amit a korábbi levelemben is írtam. Bár igaz, érkezésemet egy nappal korábbra datáltam, de sajnálatos módon megcsúsztam a magam számára kijelölt tervvel, ezért elnézését is kérném.
*Itt hagy egy kis időt a tündérnek, ha esetlegesen szüksége lenne rá, tekintetbe véve, hogy az említett levél sosem érkezett meg ide. Ha nagyon precízek akarunk lenni, elküldésre sem került, de hát minek hasogatni a szőrszálakat?*


1326. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-21 11:09:52
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

//Kulkatarur//
//Faye és Lorew//

*A férfi illedelmesen köszönti a tündéreket, és hiteles történetet is mesél el. A barátságos lényeknek ennyi elég is, hogy egyetlen csapásra feloldódjon a légkör, és segítőkészen megszólaljon az egyik a beszélgetők közül.*
-Üdvözöljük szerény kis falunkban! Persze, jöjjön csak velem! Elkísérem Fayéhoz! Ha jól tudom éppen otthon van, és készül a következő tanácsülésre!
*Egy ilyen kis településen mindenki tud róla mindent, hiszen alig nagyobbak, mint egy népes család. Egyébként is híre volt annak, hogy szeretett vezetőjük beült a hivatali pozícióba, s minden falubéli teljesen jogosnak is tartja. A gyermekek zavartalanul tovább játszanak, a megszeppent csönd egyetlen csapásra a múlté lesz, míg Lorewnek lehetősége nyílik követni a fiatal kis lényt, aki az utat mutatja. Ha megteszi, és áthajol az utca felé belógó ágak alatt, akkor nem túl sokat kell sétálnia, vagy célt érjen. Egy öreg fűz törzséhez érnek, minek dúsan lelógó indái a földet simogatják. Ha jól megfigyeli a férfi, akkor a hatalmas törzsön bizony vannak ablakok, és onnan lány mécsvilág szűrődik ki. Ajtó is van a fűzfa oldalán, így arra lehet következtetni, hogy laknak benne. Érdekes módon ennek ellenére a fa nincs kiszáradva, a földig nyúló ágakon zöldes levelek pompáznak, melyek már az évszakhoz méltóan kezdenek átváltani sárgás színbe. A kicsiny tündér szó nélkül eltűnik a fában, majd jó néhány perc várakozás után újra felbukkan.*
-Faye fogad téged, Lorew Mazoral nagytanácsos! Kérlek, kövess!
*A lovát ki is kötheti az egyik ághoz, de nem szólítják erre fel a férfit. Valószínűleg itt nem csatangolna túlzottan messzire, mert csendes, békés a környezet, sok legelhető fűvel. Ha belépnek a fába, akkor Lorewnek kicsit le kell hajtania a fejét, mert hát nem épp az ő méretére tervezték. Ennek ellenére nyilván mindenhová el tud jutni, ahogy Faye dolgozószobájához is, aminek az ajtaja nyitva áll. A tündér épp az asztalánál ül, az ajtóval szemben, s egy lúdtollat fog a kezében. Épp Nestar beadványát nézegeti. A másik tündér bekíséri Lorewet, majd egy rövid időre magukra hagyja őket.*
-Minek köszönhetem a nem várt találkozást, Lorew? Üdvözöllek, kérlek, foglalj helyet!
*Mutat egy közeli székre.*


1325. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-20 21:56:41
 ÚJ
>Rolfeuss Kelardo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Nyílt//
//Furcsa utazók//

*Menet közben nézelődik, hogy vajon csatlakozik e még valaki a menethez, de úgy fest nem lesznek mások.*
~Lényeg, hogy a jószág mán evett, osztán mán csak szarnak meg alszonak.~
*Tehát nem kell rohannia haza.*
-Aha, az lészen az. Aszongyák akkora vót, akara bivaly! Most érti kend... azzal mit csinátak vóna ugyan? Mer az nem dű ki annyitó, hogy szétcsapnak a hátán egy széket. Anná masszívabb dögök a benga égimeszelők.
*Rolf simán elképzeli, hogy az óriás széthányta a falu népét, mint megvadult bika a közönséget. Na persze ha olyan kaliberű parasztokkal akad össze, mint Rolf, akkor azok megállították volna. Sok lúd disznót győz, ez esetben meg Rolf maga is egy jó nagy disznó.*
-Há éppen a Vashegyesek itten vannak a közelbe. *int Amon Ruadh irányába.* -Csak mán azok se vannak annyian, mint régen. Olyan nyüzsgés vót ottan, akar egy hangyabolyban! Keves a járőr mán, éppen ezé köll tudni mevvédeni a magunkét. No persze szegény paraszt nem erre termett.
*A többire csak legyint, kár is rá fecsérelni a szót. Míg világ a világ, ez mindig így lesz. A nemes politizál és acsarkodik, a paraszt meg túrja a földet.
Vadászlak már közel, haladnak is rendesen.*
-No, báttya, az a jó! Aztat köll mögböcsülni. Osztán miket esznek a törpösök? Sózott húst dögivel, sörvel öblítve? *kérdezi, mert ez amolyan általános sztereotípia, amit most megcáfolhat Brohen.*
-Höhö! Legalább természetes!
*Rolf amolyan nagydarab, nagy seggű harci kocát képzel el maga mellé, aki gyúrja a tésztát, intézi a porta környékét és büszkén viseli sűrű szőrzetét! Mondjuk ha az orra alatt nincs, az egyáltalán nem baj!*
-Bemenek koma, bemenek. Kár vón épp mostan menni visszafele.


1324. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-20 20:44:27
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140

Játékstílus: Szelíd

//Nyílt//
//Furcsa utazók//

*Hamar nyilvánvalóvá válhat Rolf számára is, amit a törpe már szinte az első perctől fogva sejtett: különbözőségük ellenére hasonló elveket képviselnek, így szinte bármi kerül szóba, együtt tudják szidni vagy épp dicsérni a témát.*
-Szerintem hallottam is már róluk még pár hattal ezelőtt. *Vakargatja meg az állát.* Valami óriás támadott meg egy kis tanyát a faluk határán kívül, és... szörnyű dolgokat tett.
*A férfias, zilált külső megtévesztő lehet, egyszerű, zsenge lelkű városi polgár, aki még a vérengzés gondolatától is rosszul van.*
-Hagyja rájuk, kár is lenne ezért mérgelődni! *Vált gyorsan témát.* A fejesek is tudják, hogy parasztember nélkül nincs se gazdaság, se kereslet, se élet, csak nem merik bevallani. Ezért is várnánk el, hogy jobban őrizzék a környék földjeit. Nincsenek itt harcosok, csak vadászok és kapások, könnyű préda mind a fosztogató csapatoknak. Aztán ha egyszer beütne a mennykő, mindent felégetnének, kifosztanának, aztat nem maradna semmi a városiaknak, fel lennének ám háborodva.
*Brohennek is megvan a véleménye az egész nap csak a seggüket növesztő uraságokról. Ki nem tennék a házukból a lábukat, amíg nem a jólétük forog kockán. Akkor aztán mennének verni a tanácsosok vagy a városőrök ajtaját, hogy nem ezért fizetik az adót.*
-Máris? *Bozontos szemöldöke árnyékot ad közel ülő szemeinek, így hunyorognia sem kell, hogy az erős napsütésben észrevegye a kis falu alakját.* Ott vannak!
*Állapítja meg ő is.*
-Ezt jó hallani. Jó hallani.
*Hümmög a szakállát simogatva. Amíg a kereskedés megy, addig neki is meglesz a napi betevője.*
-Család? Hát hogyne vóna?! *Mosolyodik el a bajsza alatt.* Asszonyság vár haza finom meleg vacsoráva'. *A gondolatra is összefut a nyál a szájában, régen ízlelhette meg az ízletes, hamisítatlan törpe szájnak készült pörköltet.* Szőrösek, de hát így szeretjük őket.
*Neveti el magát. Egyre közelednek Vadászlak épületeihez, de mielőtt elérnék őket, a kis csapat megáll, törpént Rolfhoz fordul.*
-Bejössz velünk a faluba? Vagy itt elválnak útjaink?


1323. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-20 14:22:08
 ÚJ
 avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Könnyed perzselő homok havi végső nap van. Az égbolton kellemesen sütkérezik a napjainkat bearanyozó égitest.
Lágy szellő lengedez a betakarításra váró tengeri és búzatáblák felett, simogatva az arra utazók és kalandozók arcát. Ishin is kellemes út elébe nézhet, Synmira lévén az úti célja, estére ha jobban kilép a csizmájával, akkor estére már a helyi vendég látást tapasztalhatja meg.
Szerencséjére a kirendelt őrség tagjait is láthatja erre felé, akik a környék biztonságáért hivatottak helyt állni. Távolabb a földeken a helyi földművelő parasztok tevékenységét figyelhetné meg, ha kíváncsi volna rájuk. Mert rájuk joggal lehet büszke az ember valamint tekinthet rájuk tisztelettel, mert az ő munkájuk nélkül, aligha jutna a város annyi temérdek élelemhez, mint napjainkban. Az erdőséghez közelítve a tanács által elrendelt fakitermelőkbe is botolhat az épp arra utazó. Nyugodt, de gyors tempóban halad, s éppen abban az órában még kevésbé számíthat tolvajokra, útonállókra, rablókra. Ennek talán inkább a késői órákban utazni vágyók vannak kitéve és Ishin nem tartozik azon utazók közé.
A cél tehát Synmira, a mágus-tanoda, ahol tudományát, affinitását és jellemét is erősen fejlesztheti majd. Ez minden vágya, s reméli, hogy lesz kivel ezen az úton haladjon előre.*

A hozzászólás írója (Ishin Gylawora) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.09.20 14:24:02


1322. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-19 21:10:02
 ÚJ
>Bölény Grindwullf [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Vakmerő

*Egyre ismerősebb a terep, a hajnal már a szántóföldeken éri behemót barátunkat, és apró lovát, amint gyors ütemben trappolnak át a földek között. Igyekezvén kerülni minden feltűnést.*
-Oszt' hallod e Bütyök, hogy ízlett a Vérketi koszt?*Csevegő hangnemben szól a hátashoz, mert még mindig megvan óla győződve, hogy az valami rejtett képesség birtokában van. Hisz mégis csak egy félisten adta neki. Az meg csak jelent valamit.*
~ Trükkös egy dög, nem adja' fe a titkolódzást ~
*Sandán pillant a lóra, időről időre, ahogy emelkedik a nap, s ahogy ők is egyre közelebb érnek céljukhoz.*


1321. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-09-19 16:42:38
 ÚJ
>Khan, a Félszemű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//A múlt nyomában//

*Az így-úgy gyógyult fejsérüléseknek megvan az az alattomos tulajdonságuk, hogy az ember az egyik percben még elhiszi magáról, hogy minden rendben van, a következőben meg mintegy váratlanul padlót fog a vérveszteségtől vagy a tudomásul nem vett, egyéb járulékos sebesülésektől, példának okáért egy agyrázkódástól. Szentül hiszi, hogy Dyn (mint mindig, amikor egy saját irányításán kívül eső dologról van szó) túllihegi csak a mostani esetet is és a baj sokkal jelentéktelenebb annál, amilyennek beállítja. Nyilvánvalóan az sem segíti a higgadt helyzetkezelést, hogy mindketten a másnap démonaival viselnek hadat.*
- Csak bibis lett a fejem búbja. Ebbe nem szokás belehalni. *Most a szokottnál azért valamivel kevésbé sikeredik határozottra a válasz, mert ha más nem is, Dynnek eszébe juthat a Lovagzúzó története, akiről maga Khan mesélte el, hogyan verte be a fejét kardjával, amikor az ostromot eldöntő egy-egy elleni párharcban kiállt az emberóriás ellen. Tekintve, hogy a végzetesnek bizonyuló ütést a Félszemű is kardja tompának hitt lapjával vitte be, egy sziklaperem már nem sokkal különbözik annak hatékonyságától. Aztán ott van még a tagadhatatlan tény, hogy _pontosan_ egyikük sem emlékszik rá, hogy mi történt. Talán ahogy a szesz elpárolog a testükből, úgy fed majd fel egyre többet is a kitisztuló emlékezet, a részletek miatt addig viszont szinte sötétben tapogatóznak.*
- Adhatok egyet, ha nem akarsz hosszú szenvedésnek kitenni. *A kardról tett kijelentésről hamar kiderül, hogy hazugság, mert Dynével együtt Khan pengéje is odalett a macskaemberekkel rögtönzött „találkozójuk” során. Ráadásul amíg a lánytól önhibáján kívül vesztette el őket, addig a férfi saját pökhendisége miatt vált meg tőlük, amikor eldobva magától mindet, besétált az emberméretű cirmosok barlangfalvába. Mindössze egy csontnyelű tőrt hozott el, amit a kialakult káoszban sikerült a földön heverve találnia. Igaz, azóta nem is mutatkozott olyan alkalom vagy igény, ahol ennél veszedelmesebb eszközt használnia kellett volna akár a Vörösnek, akár neki. Mindenesetre előzékenyen felajánlja a kissé tompább hegyű-élű fegyvert is asszonyának (elvégre milyen férj is volna, ha nem akarna hitvese kedvére tenni?), hasonló célú felhasználásra.*
- Ezzel nyithatunk is egy új fejezetet életünkbe és rögtön fel is jegyezhetünk magunknak néhány intelmet a jövőre nézve. Például most már tudjuk, hogy nem a legbiztonságosabb ötlet szeretkezés nélkül töltött napokat nyakalós ivással megtoldani, aztán belegázolni egy melegvízű forrásba. A másik tippem az lenne, hogy előre eltervelted az egészet, mert az este folyamán a kunyhóba ért az az igric, akivel a barlangodban találtalak. Tudod, amikor úgy döntöttem, hogy eljátszom a kraken gyermekét és előevickéltem hínárparókás hajjal a tengerből. *Nem fogja bevallani, hogy a szédülés azért mégsem kerüli el olyan messze őt, de az életében megvívott háborúk során azt is megtanulta, hogy a másik féllel elhitetni valamit (még ha az nincs is úgy) már fél győzelmet jelent, s ha hinni lehet annak a felidézhetetlen nevű, elmúlt századbeli bölcselkedőnek, a házasság sem különbözik olyan sokban egy acéllal és vérrel írt csatától.*
- De azért örülnék, ha nem így lenne. *Végigtapogatja a tarkója fölé eső részt, megpróbálván alaposabb képet kapni a seb dimenzióiról, nem utolsósorban pedig Dynt is jobban megnyugtathatja, ha azt látja tőle, hogy még attól sem ájul el, hogy a sebet fogdossa.* Volt már hasonlóm, a sivatagban töltött éveink alatt. Akkor is egy kő talált el, ami jó kölyökfej nagyságú lehetett. Egy homokvihar cefetül elkapott minket és szét is zilálta a sorainkat. Jó két napig ült rajtunk és mikor méltóztatott odébb állni, az egész állományt újra kellett rendezni; nem csak a sorokat, az ellátmányt és az emberek elszántságát is mert hát legtöbbjük még hírből sem hallott ilyenről, nem hogy rögtön egy ilyen veszett erejűbe kerüljön. A pótlovak jó része szélnek eredt és nem is találtunk már rájuk, amelyikre meg igen, azzal a dűnék más meglepetései vártak. Mint az a tüskés növény, amelyik látszólag gyámoltalan teremtménye az égieknek és mivel mérföldek százain belül semmi más nem található a közelében, nincs is szüksége rá, hogy agresszív viselkedést mutasson. Kivéve, ha TÚL közel érsz hozzá. Féltucat emberünket ölte meg, amikor azok ártatlan kíváncsiságuk miatt néhány lépésnyire jártak már csak tőle. Az a tűpárna egyszerűen kilőtte magából az összes tüskét. Egyesével egyik sem okozott volna nagy kárt, de a fiúk túl közel voltak és így túl sok találta el őket. *”Vénségére” kezd kialakulni az a szokása, hogy egy témából minden gond nélkül átpattan egy másikra és egy huszárvágással Dyn máris egy újabb történet közepén találhatja magát, mint most is.
Aztán a lány elkezd készülődni, amit eleinte nem vesz Khan komolyabban valami kezdeti lelkesedésnél, ám amikor percek múltán menetkész állapotban látja újra kócos hajú szépségét, gyanítja, hogy ez most nem a pusztai szélbe kiáltott szó lesz csupán. A szénrúddal felcakkozott írás láttán aztán már tudja is, hogy nagyjából mit forgat rőt buksijában a másik és már emelne is szót, több pontját is kiemelve az elképzelésnek és nevén nevezve, hogy történetesen miért nem tartja túl jó ötletnek. Kezdené rögtön azzal, hogy kettejük közül a másnap még mindig a lányon ül nagyobb súllyal és hogy azok a herbák némelyike, amiket be akar seperni a hegy tövében heverő mezőkről, könnyen félreolvashatók néhány másikkal, amelyek hatása viszont éppen ellentétes a gyógyítása használtakkal.
Le is fekszik, részint mert Dyn „kéri” rá, másfelől most tényleg elfogja némi kétely, aminek szó szerinti hangot ad egy nyelés és az utána kibukó szavak.*
- Akkor már inkább a tőr! Kisszívem mi lenne, ha kialudnám? *”A vérzést, te hülye?” – csapja is hozzá azonnal a kérdést, még csak meg se kell várnia annak a Másiknak a felbukkanását, akiről felbukkanása óta úgy véli, hogy kifejezetten az ilyen alkalmakat lesi, hogy közbeszúrhassa epés megjegyzéseinek egyikét.* Na jó, megteszem, de csak hogy megnyugodj!
*Jó beteg lesz és nem akadékoskodik, bár ezt nagyobb részt tényleg azért teszi, hogy Dyn elhiggye: nem nagy a baj.*
- Szívem… *Szól még azután a lánynak, hogy amaz visszafordul a rossz irányválasztása miatt.* Ugye tényleg nem Legadonhoz mész most?


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3669-3688