Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Erdőszéli tisztás (új) Arthenior közelében (új) | Szántóföldek | Tharg birtokok (új) Füves puszta (új) Kikötői erdőség (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 108 (2141. - 2160. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700
2160. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-11 13:21:27
Üzenet elküldve: 2019-01-11 13:21:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Garik//
*Bizony, kiérnek szépen az erdő terebélyes fái alól, melyek ugyan nem terebélyesebbek vagy szebbek, mint a Vasvillás Gizurina hátsója, maximum zöldebbek és szelesebbek. Gizu régen vagy talán soha nem érezte magát ennyire ramatyul, de boldognak egyszerre. Vigyorog is magának, becsavarva a pokrócba, mint a tejbetök.*
- Hun-e? Jaj mán látom!
*Kicsit felül, hogy kikukkantson a szekérből. Látja ő a tanyát, el is ámul rögtön, hogy milyen szép ez a porta. ~Jaj, be irigyek lesznek az emberek Minyiorba, ha megtudják, milyen gyönyörüséges portán fogok én lakni!~ Visszafekszik addig, amíg oda nem érnek a házikóhoz, de Garik olyan tempósan halad, hogy nem tart az sokáig.
Szépen lekecmereg a szekérről a legény segítségével, amikor az megáll alatta (no nem a legény), és tüzetesebben körbenéz. Az előkert nagyon megtetszik neki. ~Mán tudom is, mit fogok ide ültetni...~ A ház is nagyon ínyére van, alig várja, hogy belülről is lássa.*
- Haj, van itt minden, ami kő'! Ház, főd, baromfi. Szépen tartod ezt a portát, te Garik. Igen, most mán a Gizu is segít, hogy még szebb legyen!
*Mert ahová Gizut beszervezik háziasszonynak, ott minden rendben lesz és minden csillogni-villogni fog.*
- Van-e még itthun valaki, vagy te lakol itten egyedül?
*Kérdezi, miközben totyog a ház bejárata felé. Lehet, hogy említette már neki Garik, de olyan ramatyul van, hogy arra se emlékszik, mit evett ma reggel.*
*Bizony, kiérnek szépen az erdő terebélyes fái alól, melyek ugyan nem terebélyesebbek vagy szebbek, mint a Vasvillás Gizurina hátsója, maximum zöldebbek és szelesebbek. Gizu régen vagy talán soha nem érezte magát ennyire ramatyul, de boldognak egyszerre. Vigyorog is magának, becsavarva a pokrócba, mint a tejbetök.*
- Hun-e? Jaj mán látom!
*Kicsit felül, hogy kikukkantson a szekérből. Látja ő a tanyát, el is ámul rögtön, hogy milyen szép ez a porta. ~Jaj, be irigyek lesznek az emberek Minyiorba, ha megtudják, milyen gyönyörüséges portán fogok én lakni!~ Visszafekszik addig, amíg oda nem érnek a házikóhoz, de Garik olyan tempósan halad, hogy nem tart az sokáig.
Szépen lekecmereg a szekérről a legény segítségével, amikor az megáll alatta (no nem a legény), és tüzetesebben körbenéz. Az előkert nagyon megtetszik neki. ~Mán tudom is, mit fogok ide ültetni...~ A ház is nagyon ínyére van, alig várja, hogy belülről is lássa.*
- Haj, van itt minden, ami kő'! Ház, főd, baromfi. Szépen tartod ezt a portát, te Garik. Igen, most mán a Gizu is segít, hogy még szebb legyen!
*Mert ahová Gizut beszervezik háziasszonynak, ott minden rendben lesz és minden csillogni-villogni fog.*
- Van-e még itthun valaki, vagy te lakol itten egyedül?
*Kérdezi, miközben totyog a ház bejárata felé. Lehet, hogy említette már neki Garik, de olyan ramatyul van, hogy arra se emlékszik, mit evett ma reggel.*
2159. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-10 21:49:36
Üzenet elküldve: 2019-01-10 21:49:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Berin birtok//
*Tett még a tűzre, megmosta arcát, kezét, újrafonta haját, most épp arra készül a kutyáknak öntsön friss vizet, és ránézzen a tyúkokra. A kutyák okosabbak, mint a tyúkok, messziről megérzik az idegent, és hangos csaholással próbálnák elriasztani.*
-Csss Ánizs, nyugalom Bors.
*Csitítja a nyugtalan ebeket, szám szerint két nagytestű korcsot. Maga még percekig nem látja a veszett ugatást kiváltó okot, majd mikor feltűnik a lovas a kis piros bádogkannát a földre téve csuklyáját fejére húzva, a kerítés biztonságosabbik oldalán várja be az utazót. Szokatlan erre a vendég, hatok óta nem tért senki a ház közelébe, ennek ellenére nem feledte még mi az illem.*
-Szép napot!
*Mosolyog rá a jövevényre.*
-Híreket azt nem tudok. De a tyúkok jól tojnak, és még a petrezselyem se fagyott el a kertben.
*Vagyis vész, és zord idő nem sújtotta a kis birtokot. Mely kellemes kis épület együttes áll egy lakóházból, istállóból, műhelyből, és ólakból.
Közelebb nem lép az ismeretlenhez, mert számára a szakállas, bozontos alak az. Ráadásul nem is tűnik túl egészséges ismeretlennek, így nem árt az óvatosság, és a több lépés távolság. Meg a kerítés. Meg a kutyák. A tyúkokra ismét nem számíthat.*
*Tett még a tűzre, megmosta arcát, kezét, újrafonta haját, most épp arra készül a kutyáknak öntsön friss vizet, és ránézzen a tyúkokra. A kutyák okosabbak, mint a tyúkok, messziről megérzik az idegent, és hangos csaholással próbálnák elriasztani.*
-Csss Ánizs, nyugalom Bors.
*Csitítja a nyugtalan ebeket, szám szerint két nagytestű korcsot. Maga még percekig nem látja a veszett ugatást kiváltó okot, majd mikor feltűnik a lovas a kis piros bádogkannát a földre téve csuklyáját fejére húzva, a kerítés biztonságosabbik oldalán várja be az utazót. Szokatlan erre a vendég, hatok óta nem tért senki a ház közelébe, ennek ellenére nem feledte még mi az illem.*
-Szép napot!
*Mosolyog rá a jövevényre.*
-Híreket azt nem tudok. De a tyúkok jól tojnak, és még a petrezselyem se fagyott el a kertben.
*Vagyis vész, és zord idő nem sújtotta a kis birtokot. Mely kellemes kis épület együttes áll egy lakóházból, istállóból, műhelyből, és ólakból.
Közelebb nem lép az ismeretlenhez, mert számára a szakállas, bozontos alak az. Ráadásul nem is tűnik túl egészséges ismeretlennek, így nem árt az óvatosság, és a több lépés távolság. Meg a kerítés. Meg a kutyák. A tyúkokra ismét nem számíthat.*
2158. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-10 20:28:27
Üzenet elküldve: 2019-01-10 20:28:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
*Hosszú ideje úton van, már vagy hónapok óta. Még el sem kezdődött a tél amikor elindult, most pedig már javában tart. Az idő hideg, a táj legalábbis deres és kopár, itt-ott még havas is. Embert és hasonló szerzeteket már rég nem látott, állatot se sokat és azt is megsütötte tegnap vacsorára. A nyúlprém ott lóg hátul a nyeregről, jó lesz még valamire. Nincs kettesben a nyereggel, van alattuk ló is, fekete, sokat látott, de még mindig nem öreg jószág. Esetenként komisz dög, de nem baj, így van kitől tanuljon a gazdája. A lovon tehát nyereg van, meg valami pokróc is a hideg ellen. Svir is hasonlóan öltözött, no nem nyerget vett a hátára, de a sok köpenytől-ruhától legalábbis egy kisebb óriásnak tűnik. Felszedett magára némi súlyt különféle szövetek formájában, de ez a mostanában szokásos elfoglaltságát figyelembe véve teljesen érthető, a pusztát rója és kész. Unalmas, szinte végtelen, de legalább nem zavarják sokan. A vékony füstcsík azért megmozdít benne valamit, kíváncsi lesz és társaságra vágyik. Azért nem siet, komótosan baktat Frankó lova hátán amíg olyan nyíllövésnyi távolságba nem ér a házikótól. Ezután hosszú perceket tölt el nézelődéssel, figyel-kémlel, eközben nagyon is észrevehető, de most nem zavartatja magát emiatt. Miután megbizonyosodott arról, hogy még mindig közelebb szeretne menni közelebb megy, egészen a kerítésig léptet a lóval.*
- Jó napot! Mi hír van? *A Zianának köszönés után rögtön a lényegre tér. A híreket még mindig nagyon szereti. Ha látta is már a ház és a kutyák gazdáját egyelőre akkor sem ismeri fel. Ő maga sem hasonlít túlságosan régebbi formájára, borzas haja és szakálla miatt nélkülöz például mindenféle alapvető eleganciát, ezenkívül több élő és élettelen útitársa is hiányzik.*
- Jó napot! Mi hír van? *A Zianának köszönés után rögtön a lényegre tér. A híreket még mindig nagyon szereti. Ha látta is már a ház és a kutyák gazdáját egyelőre akkor sem ismeri fel. Ő maga sem hasonlít túlságosan régebbi formájára, borzas haja és szakálla miatt nélkülöz például mindenféle alapvető eleganciát, ezenkívül több élő és élettelen útitársa is hiányzik.*
2157. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-10 07:23:59
Üzenet elküldve: 2019-01-10 07:23:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// A kandalló melege //
*Arsenor nem egy buta srác és nem is gyáva. Meg akarja osztani a lény figyelmét bár ez nem úgy sikerül ahogy tervezte. Úgy hitte, hogy a veszélyesebbnek tűnő ork lesz a célpont az ijesztő ásóval, de ehelyett ő nyeri meg ezt a nem túl hálás feladatot. Hát most már mindegy. Nagyon reméli, hogy az ork kihasználja a helyzetét és mihamarabb elintézi a dögöt. Mikor Arsenor lát egy kis lehetőséget pont emiatt a bizalom miatt nem is használja ki és marad továbbra is a védekezésnél. Most már nincs rajta láncing ami megvédheti a karmoktól.*
*Arsenor nem egy buta srác és nem is gyáva. Meg akarja osztani a lény figyelmét bár ez nem úgy sikerül ahogy tervezte. Úgy hitte, hogy a veszélyesebbnek tűnő ork lesz a célpont az ijesztő ásóval, de ehelyett ő nyeri meg ezt a nem túl hálás feladatot. Hát most már mindegy. Nagyon reméli, hogy az ork kihasználja a helyzetét és mihamarabb elintézi a dögöt. Mikor Arsenor lát egy kis lehetőséget pont emiatt a bizalom miatt nem is használja ki és marad továbbra is a védekezésnél. Most már nincs rajta láncing ami megvédheti a karmoktól.*
2156. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-09 18:32:56
Üzenet elküldve: 2019-01-09 18:32:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// A kandalló melege //
*Már éppen szólna ki Ishalának, hogy igazán nem lenne nagy baj, ha jönne segíteni nekik legyűrni ezt a dögöt, amikor látja, hogy eldől ájultan.*
-Nincs idő szunyókálni! *Kiált rá, de többre nem igazán van energiája, mert a szörnyetegre kell koncentrálnia. Diadalittas morranást hallat az ork amikor ellenségük megbillen, de aztán el is szégyelli magát, mert ez nem valami úriemberhez méltó hozzáállás. Mások nem röfögnek, ha ledöntenek egy ilyen démoni lényt. Aztán kihasználva, hogy így már nehezebb dolga van ellenségüknek, Lastar próbálja felhasítani annak nyakát, vagy gyakorlatilag bárhol, ahol éri. Arra ügyel, hogy ne a csontokat ütlegelje, mert az esetleg kifordíthatja fáradt kezéből a lapátot.*
-Mindjárt miénk a győzelem! Túléljük! *Húzza féloldalas mosolyra a száját, de nem vigyorog és nem beszél többet mert félő, hogy leharapja a nyelvét.*
*Már éppen szólna ki Ishalának, hogy igazán nem lenne nagy baj, ha jönne segíteni nekik legyűrni ezt a dögöt, amikor látja, hogy eldől ájultan.*
-Nincs idő szunyókálni! *Kiált rá, de többre nem igazán van energiája, mert a szörnyetegre kell koncentrálnia. Diadalittas morranást hallat az ork amikor ellenségük megbillen, de aztán el is szégyelli magát, mert ez nem valami úriemberhez méltó hozzáállás. Mások nem röfögnek, ha ledöntenek egy ilyen démoni lényt. Aztán kihasználva, hogy így már nehezebb dolga van ellenségüknek, Lastar próbálja felhasítani annak nyakát, vagy gyakorlatilag bárhol, ahol éri. Arra ügyel, hogy ne a csontokat ütlegelje, mert az esetleg kifordíthatja fáradt kezéből a lapátot.*
-Mindjárt miénk a győzelem! Túléljük! *Húzza féloldalas mosolyra a száját, de nem vigyorog és nem beszél többet mert félő, hogy leharapja a nyelvét.*
2155. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-09 07:52:48
Üzenet elküldve: 2019-01-09 07:52:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Gizuka//
*A kikötői erdőség terebélyes fái alól hamar és gondtalanul kiérnek. Beszélgetés közben jobban telik az idő, ezt biza Garik is vallja, ráadásul nem akárki a partnere, mint Vasvillás Gizurina Miniorból. Bizony. Magában már azon elmélkedik vajon álmodik-e, vagy ez a valóság, mert a lánnyal úgy összeillenek tán, mint a borsó meg a héja. Büszkén kihúzza magát, hiszen Gizu épp most torkolta le, hogy ő bizony kellhet még akárkinek is, meg, hogy hagyja az apját.*
- Úgy lesz a, Gizuka! Igazad vagyon! *Bólogat.* Hagyom is, ott fordujjon fő, ahun éppen bír. Remélem a rosebb rágja ki a bélit neki. *Toppant mérgesen, aztán látja ám, hogy hatalmas szántóföldek közé értek.*
- Nézd csak Gizuka! Nem kell mán a desznyótú féni! Ott lakom, ahun e! *Mutat előre, ahol nem messze a távolban már egy kackiás kis tanya pompázik. Kéménye még nem füstöl, de Garik megígérte, hogy füstölni fog.*
- Látod ottan a kerítést végig! Azon belül már az én fődem! *Magyarázza.* Ott majd megnézheted a fótjaidat Gizuka, addig tartsá ki. *Egyből lendületet is vesz, hogy jobban húzza, hisz látják már hová tartanak. Ugyan Szántóvég elég jó mélyen bent van a földeken, de ezzel a tempóval hamarost oda is érnek. Garik kicsit elengedi a kocsit, aztán a nagy hosszú szekérkapuhoz lép, melyet egy lendülettel kitár.*
- Nézzé körű Gizu, ez mán a te portád is. *Mutat körbe büszkén. Van ott minden. Nem gazdag, de nem is szegényes, amolyan igazi tanya. Hosszú földes út vezet be a házhoz, amihez egy kis előkert is tartozik. Maga a ház verandás, oszlopos, hosszanti építésű, látszik, hogy a szobák egymás mellett helyezkednek el. A fal fehérre meszelve, muskátli nincs az ablakban, ahhoz hideg van, de a nádtetős épülethez ez pont elképzelhető. A házhoz hozzáépítve kocsiszín.*
- Jobbra is balra is főd, igaz még parlagon. *Mondja a fiú.* Majd megmondod hová legyen a veteményes, most még csak a gangon van, de majd veszek magot, oszt elűtetjük. A ház megett vannak jószágok, néhány kotlós csak, meg egy kokas. De napi négy tojást adnak! Osztán ott a góré meg az ólak. *Büszkélkedik.* No majd körbenézel, de menjünk beljebb, előbb pihensz, Gizuka! *Húzza be a veranda elé a kiskocsit.* Mostan mán itt laksz. Velem. *Mosolyodik el, aztán lesegíti a lányt a kocsiról.*
*A kikötői erdőség terebélyes fái alól hamar és gondtalanul kiérnek. Beszélgetés közben jobban telik az idő, ezt biza Garik is vallja, ráadásul nem akárki a partnere, mint Vasvillás Gizurina Miniorból. Bizony. Magában már azon elmélkedik vajon álmodik-e, vagy ez a valóság, mert a lánnyal úgy összeillenek tán, mint a borsó meg a héja. Büszkén kihúzza magát, hiszen Gizu épp most torkolta le, hogy ő bizony kellhet még akárkinek is, meg, hogy hagyja az apját.*
- Úgy lesz a, Gizuka! Igazad vagyon! *Bólogat.* Hagyom is, ott fordujjon fő, ahun éppen bír. Remélem a rosebb rágja ki a bélit neki. *Toppant mérgesen, aztán látja ám, hogy hatalmas szántóföldek közé értek.*
- Nézd csak Gizuka! Nem kell mán a desznyótú féni! Ott lakom, ahun e! *Mutat előre, ahol nem messze a távolban már egy kackiás kis tanya pompázik. Kéménye még nem füstöl, de Garik megígérte, hogy füstölni fog.*
- Látod ottan a kerítést végig! Azon belül már az én fődem! *Magyarázza.* Ott majd megnézheted a fótjaidat Gizuka, addig tartsá ki. *Egyből lendületet is vesz, hogy jobban húzza, hisz látják már hová tartanak. Ugyan Szántóvég elég jó mélyen bent van a földeken, de ezzel a tempóval hamarost oda is érnek. Garik kicsit elengedi a kocsit, aztán a nagy hosszú szekérkapuhoz lép, melyet egy lendülettel kitár.*
- Nézzé körű Gizu, ez mán a te portád is. *Mutat körbe büszkén. Van ott minden. Nem gazdag, de nem is szegényes, amolyan igazi tanya. Hosszú földes út vezet be a házhoz, amihez egy kis előkert is tartozik. Maga a ház verandás, oszlopos, hosszanti építésű, látszik, hogy a szobák egymás mellett helyezkednek el. A fal fehérre meszelve, muskátli nincs az ablakban, ahhoz hideg van, de a nádtetős épülethez ez pont elképzelhető. A házhoz hozzáépítve kocsiszín.*
- Jobbra is balra is főd, igaz még parlagon. *Mondja a fiú.* Majd megmondod hová legyen a veteményes, most még csak a gangon van, de majd veszek magot, oszt elűtetjük. A ház megett vannak jószágok, néhány kotlós csak, meg egy kokas. De napi négy tojást adnak! Osztán ott a góré meg az ólak. *Büszkélkedik.* No majd körbenézel, de menjünk beljebb, előbb pihensz, Gizuka! *Húzza be a veranda elé a kiskocsit.* Mostan mán itt laksz. Velem. *Mosolyodik el, aztán lesegíti a lányt a kocsiról.*
2154. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-08 17:51:13
Üzenet elküldve: 2019-01-08 17:51:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Az üllő dolga//
//Kovácsnézőben//
* Hiába mondja ezt Laor Riri azért eljátszik azokkal a bizonyos "mi lett volna ha..." kezdetű mondatokkal, ám csak csendben magában.
Eztán a beszélgetés áttelepszik a zsákmányra, aminek kicsit örül, mert így legalább nem kell odafigyelnie, ilyen téren a neve biztos nem merülhet fel, elvégre egy tollat sem tett ő fel a szekérre, pusztán saját magát.
Helyette elmereng, s arra is ráébred, hogy mélységesen ki van fáradva, mintha már hatok óta nem aludt volna. Talán csak az izgalmak okozzák mindezt, próbál ébren maradni, nem szeretne lefordulni a kordéról. *
- Látom - * biccent, majd a folytatásra Laor felé kapja tekintetét, meg úgy egész törzsével felé fordul * - akkor itt tündérek élnek? - * persze nála ez a faji megkülönböztetés nem igazán inge, ő ugyanúgy jól érzi magát másokkal. Neki csak a lény személyisége az, ami mérvadó, mégis izgalmasnak találja, ahol ő lehet az óriás, elvégre a tündéreknél az ő magassága felettébb nagynak számít, pláne úgy, hogy nő. Így olyan, mintha embereknél 220 lenne. *
//Kovácsnézőben//
* Hiába mondja ezt Laor Riri azért eljátszik azokkal a bizonyos "mi lett volna ha..." kezdetű mondatokkal, ám csak csendben magában.
Eztán a beszélgetés áttelepszik a zsákmányra, aminek kicsit örül, mert így legalább nem kell odafigyelnie, ilyen téren a neve biztos nem merülhet fel, elvégre egy tollat sem tett ő fel a szekérre, pusztán saját magát.
Helyette elmereng, s arra is ráébred, hogy mélységesen ki van fáradva, mintha már hatok óta nem aludt volna. Talán csak az izgalmak okozzák mindezt, próbál ébren maradni, nem szeretne lefordulni a kordéról. *
- Látom - * biccent, majd a folytatásra Laor felé kapja tekintetét, meg úgy egész törzsével felé fordul * - akkor itt tündérek élnek? - * persze nála ez a faji megkülönböztetés nem igazán inge, ő ugyanúgy jól érzi magát másokkal. Neki csak a lény személyisége az, ami mérvadó, mégis izgalmasnak találja, ahol ő lehet az óriás, elvégre a tündéreknél az ő magassága felettébb nagynak számít, pláne úgy, hogy nő. Így olyan, mintha embereknél 220 lenne. *
2153. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-07 23:26:26
Üzenet elküldve: 2019-01-07 23:26:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Az üllő dolga//
//Kovácsnézőben//
* Pash nem nagyon érzi úgy, hogy beszélnie kellene. Amit fontosnak érzett, hogy közöljön, azt már elmondta a tündérnek, innentől pedig csak felesleges a szócséplés. Persze bántja, hogy a lányt ennyire letörték a dolgok, de nem tartja magát felelősnek ez ügyben. Semmi oka arra, így érezzen. A harc az harc, és ha valakinek nincsen hozzá gyomra, akkor ne induljon csatába. Gondolhatta volna, hogy nem sütit fognak osztogatni. A férfi kérdésére viszont odafordul. *
- Pengéket, jó minőségűnek tűnnek, meg ezt az alkarvédőt. Befejezetlen, de szép. * Lóbálja meg, mert ezt az egyet nem rakta a szekérre, megtartotta. Bár a páncélján felesleges, de attól még tetszik neki. * Ezt megtartanám. Befejeztetem, és hordani fogom, mint az első harcom emlékét. Már ha megtarthatom persze.
* Ha Laor ellenzi, akkor átdobja az ő szekerükre, hogy jelezze, neki mindegy. De attól még szívesen tenne el egy relikviát. *
//Kovácsnézőben//
* Pash nem nagyon érzi úgy, hogy beszélnie kellene. Amit fontosnak érzett, hogy közöljön, azt már elmondta a tündérnek, innentől pedig csak felesleges a szócséplés. Persze bántja, hogy a lányt ennyire letörték a dolgok, de nem tartja magát felelősnek ez ügyben. Semmi oka arra, így érezzen. A harc az harc, és ha valakinek nincsen hozzá gyomra, akkor ne induljon csatába. Gondolhatta volna, hogy nem sütit fognak osztogatni. A férfi kérdésére viszont odafordul. *
- Pengéket, jó minőségűnek tűnnek, meg ezt az alkarvédőt. Befejezetlen, de szép. * Lóbálja meg, mert ezt az egyet nem rakta a szekérre, megtartotta. Bár a páncélján felesleges, de attól még tetszik neki. * Ezt megtartanám. Befejeztetem, és hordani fogom, mint az első harcom emlékét. Már ha megtarthatom persze.
* Ha Laor ellenzi, akkor átdobja az ő szekerükre, hogy jelezze, neki mindegy. De attól még szívesen tenne el egy relikviát. *
2152. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-07 20:10:07
Üzenet elküldve: 2019-01-07 20:10:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Az üllő dolga//
//Kovácsnézőben//
- Köszönöm!
*Alig nyelte le a tulajdonképpen egy kortynyi ital utolsó cseppjeit, újra érzi azt a furcsa hatást, amit egyszer régen, a Vaskorsóban. Mivel pedig ez a ritkán tapasztalt élmény olyan valakihez kötődik, akit soha többé nem láthat, soha többé nem ölelhet, szégyen ide vagy oda, elfutja a szemét a könny. Kicsit ingerülten törli meg, mintha csak a szél fújta volna bele az út porát. A mozdulat nyomán meg kell állapítania, hogy a sebét még érzi, talán a kötés alatt a vérzés sem állt még el teljesen, de a fájdalom enyhébb, és nem is lüktet már annyira. Talán ez elég lesz hozzá, hogy a többivel már megbirkózzon a szervezete. Eggyel több vagy kevesebb heg pedig már igazán nem számít.*
- Mondom, ne okold magad, igazán nem te tehetsz erről.
*Mostanra már maguk mögött hagyták azt az átkos várost, két újabb halottal. Riri - szinte természetes módon - nagyon nehezen viseli a történteket, Pash arckifejezésén, testtartásán viszont nem igazán látja, hogy meg lenne rendülve. Holott igen fiatal még. De ez így is van rendjén. Ha fegyverforgatásból akar élni és élni akar, akkor ez a helyes.*
- Ha én lettem volna a kovács, engem biztosan meggyőzöl. Hallgatnia kellett volna rád, ez volt az egyetlen észszerű lehetősége. Nem tette, és ennek a döntésnek lettek áldozatai, nem a te vélt kudarcodnak. A felelősség súlya egyedül a kovácsmestert kell terhelje.
*A hideg időben kihalt, kopár földek között húzódó úton komótosan tartanak a Vashegy felé. A kordé elé befogott igás nem valami fürge jószág, de hát ezt nem is várja tőle senki. Pash sem, aki figyel a tempóra.*
- Miket sikerült szerezned? *szól oda a fiúnak, csak a fejét tekergetve kicsit hátrafelé* Volt valami érdekes is, vagy csak hétköznapi pengék?
*Valamivel később, bal kéz felől egy kisebb település körvonalai sejlenek fel. Laor sejtése szerint Kulkatarur. Ez talán kapóra jön neki.*
- Látod azokat a házakat?
*Ez már megint Ririnek szól, kezével mutatja is az irányt* Kulkatarur. Azt mesélik, hogy egy elhagyatott falu volt sokáig, és amikor a tündéreknek menekülniük kellett Tündérkertből, itt találtak új otthonra.
*Talán Riri érdekesnek fogja ezt találni, ha esetleg még nem hallott volna róla. A Vashegyen amúgy is kevés a tündér, még az is lehet, hogy magányosnak érzi magát.*
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második, harmadik és negyedik fokozatú sebesüléseket, továbbá a hétfokú skálán eggyel növeli az állóképességet a következő két körre.
//Kovácsnézőben//
- Köszönöm!
*Alig nyelte le a tulajdonképpen egy kortynyi ital utolsó cseppjeit, újra érzi azt a furcsa hatást, amit egyszer régen, a Vaskorsóban. Mivel pedig ez a ritkán tapasztalt élmény olyan valakihez kötődik, akit soha többé nem láthat, soha többé nem ölelhet, szégyen ide vagy oda, elfutja a szemét a könny. Kicsit ingerülten törli meg, mintha csak a szél fújta volna bele az út porát. A mozdulat nyomán meg kell állapítania, hogy a sebét még érzi, talán a kötés alatt a vérzés sem állt még el teljesen, de a fájdalom enyhébb, és nem is lüktet már annyira. Talán ez elég lesz hozzá, hogy a többivel már megbirkózzon a szervezete. Eggyel több vagy kevesebb heg pedig már igazán nem számít.*
- Mondom, ne okold magad, igazán nem te tehetsz erről.
*Mostanra már maguk mögött hagyták azt az átkos várost, két újabb halottal. Riri - szinte természetes módon - nagyon nehezen viseli a történteket, Pash arckifejezésén, testtartásán viszont nem igazán látja, hogy meg lenne rendülve. Holott igen fiatal még. De ez így is van rendjén. Ha fegyverforgatásból akar élni és élni akar, akkor ez a helyes.*
- Ha én lettem volna a kovács, engem biztosan meggyőzöl. Hallgatnia kellett volna rád, ez volt az egyetlen észszerű lehetősége. Nem tette, és ennek a döntésnek lettek áldozatai, nem a te vélt kudarcodnak. A felelősség súlya egyedül a kovácsmestert kell terhelje.
*A hideg időben kihalt, kopár földek között húzódó úton komótosan tartanak a Vashegy felé. A kordé elé befogott igás nem valami fürge jószág, de hát ezt nem is várja tőle senki. Pash sem, aki figyel a tempóra.*
- Miket sikerült szerezned? *szól oda a fiúnak, csak a fejét tekergetve kicsit hátrafelé* Volt valami érdekes is, vagy csak hétköznapi pengék?
*Valamivel később, bal kéz felől egy kisebb település körvonalai sejlenek fel. Laor sejtése szerint Kulkatarur. Ez talán kapóra jön neki.*
- Látod azokat a házakat?
*Ez már megint Ririnek szól, kezével mutatja is az irányt* Kulkatarur. Azt mesélik, hogy egy elhagyatott falu volt sokáig, és amikor a tündéreknek menekülniük kellett Tündérkertből, itt találtak új otthonra.
*Talán Riri érdekesnek fogja ezt találni, ha esetleg még nem hallott volna róla. A Vashegyen amúgy is kevés a tündér, még az is lehet, hogy magányosnak érzi magát.*
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második, harmadik és negyedik fokozatú sebesüléseket, továbbá a hétfokú skálán eggyel növeli az állóképességet a következő két körre.
2151. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-05 21:23:33
Üzenet elküldve: 2019-01-05 21:23:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// A kandalló melege //
* A fiú nem adja fel, és tovább vagdossa magát megbízható csontfegyverével. Ismét kifordít egy férget, és átjárja az öröm, hogy egy ellenséggel kevesebb. Más nem is nagyon érdekli, de megremeg a kezében a fegyver. Látása fókuszt veszít, és meg kell támaszkodjon a földön, hogy ne dőljön el, legalábbis érzi rá a késztetést. Keze mégse mozdul, és a fiú feje koppan a padlón, majd üres tekintettel bámul maga elé. *
//Ahol már nincs fájdalom - lázálom//
* A fiú egy erdőben tér magához, és ahogy lepillant a karjaira, sehol sem látja a sérüléseit. Egyből a lábát tapogatja, de nem fájnak, sőt, a ruhája is egyben van. Alighanem az egész incidens egy rossz álom volt. Az íja mellette fekszik a földön, és még egy csapdahuroknak való fonalat is talál a tegezre csavarva. Ahogy felkel, körbenéz, nem lát el túl messzire. A távolban a köd kitakarja a fákat, de mintha ugyan az ismétlődne, mohás fák mindenütt. Hosszú törzsű fák ezek, lombkoronájuk elérhetetlennek tűnő takarásban van, de nem túl sűrűek ahhoz, hogy kizárják a napfényt, ami hiába süt, mégse melegíti fel az elf bőrét. Hideg van, és didereg, a ruhája nem épp ehhez az ékhajlathoz szokott. A szél belekap a hosszúra nőtt fűbe, és Ishala nem tudja merre lehet, és hogy hova induljon tovább. A nap állásából azt tudja, hogy délután van, sőt, lassan estébe hajlik az idő, és így nyugatot is meg tudja határozni. Úgy dönt, hogy északnak indul, hogy fedezéket és élelmet keressen estére. Így a szél pont szembe fúj, eltakarja a szagát, és nagyobb eséllyel talál kósza vadat. Odafigyel a lépéseire, hogy halkan mozoghasson, és közben nyomokat is keres. Valami nagyobb vadat akar elejteni, amivel jól lakhat. Egy szarvas jó lenne. Ahogy így halad, egyre csak múlik az idő, és a fiú kezdi úgy érezni, hogy felesleges minden, étel nélkül fogja álomra hajtani a fejét, de ekkor egy meglát valamit. Közelebb érve látja, hogy egy jó nagy adag béltermék, és ahogy belenyúl, érzi, hogy még nem hűlt ki teljesen. Tehát közel lehet a vad. A földet kémlelve meg is találja a nyomait, és követni kezdi, és kis idő múlva meg is látja az állatot, ahogy békésen legelészik. Fenséges szarvas, gyönyörű agancsokkal. Ha Ishala tudna festeni, akkor szívesen megfestené, ahogy a fák között a mit sem sejtő állat nyugodtan rágcsálja a füvet, miközben az elf lassan kihúz egy nyílvesszőt a tegezéből. Az állatra szegezi, és hátrahúzza az ideget, miközben gondosan céloz. Egy hussanás, és egy fülrepesztő bőgés, majd a puffanás, ahogy az állat elterül. A fiú már szalad is, közel érve megbízható csontkésével adja meg az állatnak a végtisztességet. Egyből fát kezd gyűjteni, hogy megsüthesse a vadat. A bőre pedig jó lesz takarónak, ha ki tudja szárítani. Szerencsére gallyakból nincs hiány, csak az a baj, hogy a köd miatt mindegyik nedves. Nehezen kapnak lángra, már jócskán sötét van, mire Ishala közelebb húzódhat a tűz melegéhez. Az állat nyúzása lassú, időigényes folyamat, és fárasztó is. A húsa viszont finom, és laktató. Már majdnem virrad, mire végez mindennel, amit eltervezett. Mégis hunynia kell néhány órát, mielőtt tovább indul. *
* A fiú nem adja fel, és tovább vagdossa magát megbízható csontfegyverével. Ismét kifordít egy férget, és átjárja az öröm, hogy egy ellenséggel kevesebb. Más nem is nagyon érdekli, de megremeg a kezében a fegyver. Látása fókuszt veszít, és meg kell támaszkodjon a földön, hogy ne dőljön el, legalábbis érzi rá a késztetést. Keze mégse mozdul, és a fiú feje koppan a padlón, majd üres tekintettel bámul maga elé. *
//Ahol már nincs fájdalom - lázálom//
* A fiú egy erdőben tér magához, és ahogy lepillant a karjaira, sehol sem látja a sérüléseit. Egyből a lábát tapogatja, de nem fájnak, sőt, a ruhája is egyben van. Alighanem az egész incidens egy rossz álom volt. Az íja mellette fekszik a földön, és még egy csapdahuroknak való fonalat is talál a tegezre csavarva. Ahogy felkel, körbenéz, nem lát el túl messzire. A távolban a köd kitakarja a fákat, de mintha ugyan az ismétlődne, mohás fák mindenütt. Hosszú törzsű fák ezek, lombkoronájuk elérhetetlennek tűnő takarásban van, de nem túl sűrűek ahhoz, hogy kizárják a napfényt, ami hiába süt, mégse melegíti fel az elf bőrét. Hideg van, és didereg, a ruhája nem épp ehhez az ékhajlathoz szokott. A szél belekap a hosszúra nőtt fűbe, és Ishala nem tudja merre lehet, és hogy hova induljon tovább. A nap állásából azt tudja, hogy délután van, sőt, lassan estébe hajlik az idő, és így nyugatot is meg tudja határozni. Úgy dönt, hogy északnak indul, hogy fedezéket és élelmet keressen estére. Így a szél pont szembe fúj, eltakarja a szagát, és nagyobb eséllyel talál kósza vadat. Odafigyel a lépéseire, hogy halkan mozoghasson, és közben nyomokat is keres. Valami nagyobb vadat akar elejteni, amivel jól lakhat. Egy szarvas jó lenne. Ahogy így halad, egyre csak múlik az idő, és a fiú kezdi úgy érezni, hogy felesleges minden, étel nélkül fogja álomra hajtani a fejét, de ekkor egy meglát valamit. Közelebb érve látja, hogy egy jó nagy adag béltermék, és ahogy belenyúl, érzi, hogy még nem hűlt ki teljesen. Tehát közel lehet a vad. A földet kémlelve meg is találja a nyomait, és követni kezdi, és kis idő múlva meg is látja az állatot, ahogy békésen legelészik. Fenséges szarvas, gyönyörű agancsokkal. Ha Ishala tudna festeni, akkor szívesen megfestené, ahogy a fák között a mit sem sejtő állat nyugodtan rágcsálja a füvet, miközben az elf lassan kihúz egy nyílvesszőt a tegezéből. Az állatra szegezi, és hátrahúzza az ideget, miközben gondosan céloz. Egy hussanás, és egy fülrepesztő bőgés, majd a puffanás, ahogy az állat elterül. A fiú már szalad is, közel érve megbízható csontkésével adja meg az állatnak a végtisztességet. Egyből fát kezd gyűjteni, hogy megsüthesse a vadat. A bőre pedig jó lesz takarónak, ha ki tudja szárítani. Szerencsére gallyakból nincs hiány, csak az a baj, hogy a köd miatt mindegyik nedves. Nehezen kapnak lángra, már jócskán sötét van, mire Ishala közelebb húzódhat a tűz melegéhez. Az állat nyúzása lassú, időigényes folyamat, és fárasztó is. A húsa viszont finom, és laktató. Már majdnem virrad, mire végez mindennel, amit eltervezett. Mégis hunynia kell néhány órát, mielőtt tovább indul. *
2150. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-05 19:53:40
Üzenet elküldve: 2019-01-05 19:53:40
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
// A kandalló melege //
//Ishala Hietzyl//
*Ishala egy újabb férget fordít ki magából és újra megszállja az eufórikus öröm, mely a kis mocsok távozásával jár. Azonban ideje sürgeti, már közel járnak húsos belsejéhez, nagyon is közel vannak az apró éhes bestiák. Talán egy köre lehet még hátra.*
//Dongnor Arsenor, Lastar Harg//
*A sűrű felhőben nehézkesen tájékozódnak el, de Ishala üvöltözése még azon is áthallatszik, többek között. A dög éhes, ösztönszerű étvágyának célpontja pedig Arsenor, aki jócskán össze van vérezve és ezen trükkjéhez el kellett hagynia Lastar védelmező fedezékét. Így Arsenor nem fogja a lény hátát látni és többet kell kerülgetnie, mint amennyit örömmel fogad. Óvatosságának jutalma nem marad el, amint a lény lábának alsó része lecsapódik és sajátos, ritmustalan mozgásba kezd, amíg el ne tűnik a felhőben. A lény feldühödik, felüvölt midőn kidől egyensúlyából és kénytelen karjaival megtartani magát. Ha van mersze, Arsenor lecsaphat erre a pillanatra a tervezett támadásához, vagy megmaradhat óvatosságánál, mint a vad bestia elsőszámú célpontja. Lastar sejtheti, hogy mi történik, amikor a dög sarokba szorul, bár csak egyszer látta még.*
//Morwon Loree Dedion//
*A lény teljes súlyát és erejét visszanyomni egy akkora munka, ami még neki is nehézségeket okoz. A lény lendülete úgy csapja meg, mint egy hullám, földhöz vetett lába csíkot húz a kemény földben és féltérdre is veti az erőlködés. Azonban a hullám bár megdönti, nem söpri el és még egy kisebb nyüszítéssel is "megjutalmazzák", amint a hatalmas lény rájön, hogy a lábával fölöslegesen kapálózik a föld vagy éppen az óriás karjai irányába. Legalább is, ha Morwon gyorsan megszabadul egyre nehezebben megtartható és idegesítően mozgékony csomagjától. Van egy furcsa élvezete annak, ahogy elszállni látja a kapálózó dögöt, persze ha félti az életét akkor inkább a menekülésre fókuszál, mintsem a szórakozásra. De szívének szabad joga, az egész délutánt vagy estét a bestia dobálgatásának szentelheti, ha úgy látja jónak. Bár Ishalának volt egy lova, ami biztos el tudná menekíteni.*
//Ishala Hietzyl//
*Ishala egy újabb férget fordít ki magából és újra megszállja az eufórikus öröm, mely a kis mocsok távozásával jár. Azonban ideje sürgeti, már közel járnak húsos belsejéhez, nagyon is közel vannak az apró éhes bestiák. Talán egy köre lehet még hátra.*
//Dongnor Arsenor, Lastar Harg//
*A sűrű felhőben nehézkesen tájékozódnak el, de Ishala üvöltözése még azon is áthallatszik, többek között. A dög éhes, ösztönszerű étvágyának célpontja pedig Arsenor, aki jócskán össze van vérezve és ezen trükkjéhez el kellett hagynia Lastar védelmező fedezékét. Így Arsenor nem fogja a lény hátát látni és többet kell kerülgetnie, mint amennyit örömmel fogad. Óvatosságának jutalma nem marad el, amint a lény lábának alsó része lecsapódik és sajátos, ritmustalan mozgásba kezd, amíg el ne tűnik a felhőben. A lény feldühödik, felüvölt midőn kidől egyensúlyából és kénytelen karjaival megtartani magát. Ha van mersze, Arsenor lecsaphat erre a pillanatra a tervezett támadásához, vagy megmaradhat óvatosságánál, mint a vad bestia elsőszámú célpontja. Lastar sejtheti, hogy mi történik, amikor a dög sarokba szorul, bár csak egyszer látta még.*
//Morwon Loree Dedion//
*A lény teljes súlyát és erejét visszanyomni egy akkora munka, ami még neki is nehézségeket okoz. A lény lendülete úgy csapja meg, mint egy hullám, földhöz vetett lába csíkot húz a kemény földben és féltérdre is veti az erőlködés. Azonban a hullám bár megdönti, nem söpri el és még egy kisebb nyüszítéssel is "megjutalmazzák", amint a hatalmas lény rájön, hogy a lábával fölöslegesen kapálózik a föld vagy éppen az óriás karjai irányába. Legalább is, ha Morwon gyorsan megszabadul egyre nehezebben megtartható és idegesítően mozgékony csomagjától. Van egy furcsa élvezete annak, ahogy elszállni látja a kapálózó dögöt, persze ha félti az életét akkor inkább a menekülésre fókuszál, mintsem a szórakozásra. De szívének szabad joga, az egész délutánt vagy estét a bestia dobálgatásának szentelheti, ha úgy látja jónak. Bár Ishalának volt egy lova, ami biztos el tudná menekíteni.*
2149. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-04 11:45:14
Üzenet elküldve: 2019-01-04 11:45:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
*Két órába sem telt, s hazaért, a kis birtok távol a forgalmas úttól épp úgy várta otthonos melegével, mint délelőtt, mikor a kaput reteszelve itt hagyta.
A kutyák már messziről ugatnak, nem a támadó, riasztóféle csaholással, hanem a gazdát üdvözlő örömmel.
Nagytestű, rusnya korcsok mindketten, Iwaa számára mégis gyönyörűek és kedvesek.*
-Szervusz Bors, szervusz Ánizs.
*Köszönti vidáman az ebeket, miközben nyitja a zöld kaput, és az udvarra lépve fogadja lelkesen rohamozó kedvenceit.*
-Ugye jól viselkedtetek?
*Oszt ki fülvakarásból egyenlő mértékben, majd indul az egyszintes aprócska, de kőből rakott, piros cserepekkel fedett, tornácos ház felé a hűséges csahosok kíséretében.*
-Természetesen számítok a titoktartásotokra, nagyapának egy szót se arról, hogy elmentem hazulról. Üdvözlöm Bolyhos uraság.
*Biccent tisztelettudóan a szürke macskának, ki a gangon heverészik, tárja az épület ajtaját, és mielőtt belépne a fásládából markol fel pár hasábot, ugyan a kémény még vékony csíkban eregeti a füstöt, a tűz lassan biztosan leég.*
A kutyák már messziről ugatnak, nem a támadó, riasztóféle csaholással, hanem a gazdát üdvözlő örömmel.
Nagytestű, rusnya korcsok mindketten, Iwaa számára mégis gyönyörűek és kedvesek.*
-Szervusz Bors, szervusz Ánizs.
*Köszönti vidáman az ebeket, miközben nyitja a zöld kaput, és az udvarra lépve fogadja lelkesen rohamozó kedvenceit.*
-Ugye jól viselkedtetek?
*Oszt ki fülvakarásból egyenlő mértékben, majd indul az egyszintes aprócska, de kőből rakott, piros cserepekkel fedett, tornácos ház felé a hűséges csahosok kíséretében.*
-Természetesen számítok a titoktartásotokra, nagyapának egy szót se arról, hogy elmentem hazulról. Üdvözlöm Bolyhos uraság.
*Biccent tisztelettudóan a szürke macskának, ki a gangon heverészik, tárja az épület ajtaját, és mielőtt belépne a fásládából markol fel pár hasábot, ugyan a kémény még vékony csíkban eregeti a füstöt, a tűz lassan biztosan leég.*
2148. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-03 23:48:03
Üzenet elküldve: 2019-01-03 23:48:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// A kandalló melege //
*Arsenor nem érzi magát biztonságban. Nagyon nem. Sőt kimondottan fél attól a dögtől. A boszorkány szavai se nyugtatják meg. Sőt, egyenesen feláll a hátán a szőr tőlük. Most már legalább van nála fegyver még ha nem is tudja miképp használja majd. Persze kapja a jó tanácsot, de ehhez jobb helyzetbe kell helyezkedniük. Lehetőleg úgy, hogy a lény karmainak távolságán kívül maradjon próbálja megkerülni a lényt ha van hely. Szemből nem szívesen támadná és felkészül rá, hogy ha így is megtámadnák akkor elhajoljon a támadások elől. Ha sikerül a csel és a lény a hátát mutatja neki akkor megpróbálja a sarlót annak a vállába csapni és miközben kirántja elhátrálni. Két dolgot tervez. Az egyik, hogy megosztják a lény figyelmét, a másik meg, hogy most nem menekülhetnek mert itt hagynák az elfet.*
*Arsenor nem érzi magát biztonságban. Nagyon nem. Sőt kimondottan fél attól a dögtől. A boszorkány szavai se nyugtatják meg. Sőt, egyenesen feláll a hátán a szőr tőlük. Most már legalább van nála fegyver még ha nem is tudja miképp használja majd. Persze kapja a jó tanácsot, de ehhez jobb helyzetbe kell helyezkedniük. Lehetőleg úgy, hogy a lény karmainak távolságán kívül maradjon próbálja megkerülni a lényt ha van hely. Szemből nem szívesen támadná és felkészül rá, hogy ha így is megtámadnák akkor elhajoljon a támadások elől. Ha sikerül a csel és a lény a hátát mutatja neki akkor megpróbálja a sarlót annak a vállába csapni és miközben kirántja elhátrálni. Két dolgot tervez. Az egyik, hogy megosztják a lény figyelmét, a másik meg, hogy most nem menekülhetnek mert itt hagynák az elfet.*
2147. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-01 12:49:11
Üzenet elküldve: 2019-01-01 12:49:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1429
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1429
Játékstílus: Vakmerő
// A kandalló melege //
* Nagyszerű, hiszen bebizonyosodik, hogy ez a bestia sem legyőzhetetlen. Viszont megint csak bizonyítja, hogy nem is egyszerű vadállat. Óriásunk némileg megdöbben azon, hogy ilyen gyorsan utoléri – őszintén szólva azt remélte, hogy hátralökve a lényt amaz beleesik egy fejszébe vagy vasvillába. Persze az eddigiek alapján naiv feltételezés volt. Ha bele is esett valamibe, bizonyára megint meg se kottyant neki. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy éppen feléje tart. Morwon bosszúsan veszi tudomásul ezt a tényt. Nem rohanhat tovább, mert akkor nagyon nehéz lesz felállni, de értelmetlen harcba sem akar keveredni – hiszen akárhogy is nézi, ez a mocsok halhatatlan. Mit van mit tenni, inkább küzdjenek az örökkévalóságig, minthogy megadja magát.
~ És még a fegyveremet is le kellett adni, höh! Minek adtam le a fegyveremet?! ~ Mérgelődik magában, aligha hasznos dolgokról. Elvégre, ha a vasvilla nem fogott a bestián, egy kardnak sem feltétlenül van több esélye. Marad hát az ökle, ami nagyjából ugyanannyit ér, de nincs más választása.
Ahogy a bestia közeledik, lábait a földhöz szegezi. Puszta erővel tervezi visszatartani a lényt. Ha sikerül is, alighanem gazdagabb lesz néhány karmolással, de ez még mindig kisebb probléma, mintha a földön fekve kéne lerúgnia magáról. Terve megint nem mutat túl azon, hogy megállítsa és, ha sikerült megállítania, ellökje magától. Ezután pedig tesz néhány lépést hátrálva, hogy aztán megismételje. Időbe fog telni, míg elér a házig, de más lehetőség nem jut eszébe. *
* Nagyszerű, hiszen bebizonyosodik, hogy ez a bestia sem legyőzhetetlen. Viszont megint csak bizonyítja, hogy nem is egyszerű vadállat. Óriásunk némileg megdöbben azon, hogy ilyen gyorsan utoléri – őszintén szólva azt remélte, hogy hátralökve a lényt amaz beleesik egy fejszébe vagy vasvillába. Persze az eddigiek alapján naiv feltételezés volt. Ha bele is esett valamibe, bizonyára megint meg se kottyant neki. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy éppen feléje tart. Morwon bosszúsan veszi tudomásul ezt a tényt. Nem rohanhat tovább, mert akkor nagyon nehéz lesz felállni, de értelmetlen harcba sem akar keveredni – hiszen akárhogy is nézi, ez a mocsok halhatatlan. Mit van mit tenni, inkább küzdjenek az örökkévalóságig, minthogy megadja magát.
~ És még a fegyveremet is le kellett adni, höh! Minek adtam le a fegyveremet?! ~ Mérgelődik magában, aligha hasznos dolgokról. Elvégre, ha a vasvilla nem fogott a bestián, egy kardnak sem feltétlenül van több esélye. Marad hát az ökle, ami nagyjából ugyanannyit ér, de nincs más választása.
Ahogy a bestia közeledik, lábait a földhöz szegezi. Puszta erővel tervezi visszatartani a lényt. Ha sikerül is, alighanem gazdagabb lesz néhány karmolással, de ez még mindig kisebb probléma, mintha a földön fekve kéne lerúgnia magáról. Terve megint nem mutat túl azon, hogy megállítsa és, ha sikerült megállítania, ellökje magától. Ezután pedig tesz néhány lépést hátrálva, hogy aztán megismételje. Időbe fog telni, míg elér a házig, de más lehetőség nem jut eszébe. *
2146. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-12-31 17:35:59
Üzenet elküldve: 2018-12-31 17:35:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// A kandalló melege //
*Ishala nyila betalál újra. Kezdi azt hinni, hogy valami igazi legendákba illő íjásszal van dolga. Ha ezt túlélik, mindenképpen meg kell hívnia valamire inni ezt az elfet, és megköszönni a jó édes anyjának, hogy ilyen éles szemeket adott a fiúnak. Szemek ügyében azonban a boszorkány egész rosszul jár, hiszen a nyílvessző, amit bajtársa ellőtt, kiszedi a banya fél szemét Lastar legnagyobb örömére. Persze számít rá, hogy ezúttal is valami piszkos trükköt fog alkalmazni a néne, de hogy a saját szeme szétloccsan az ujjai között, és bogárfelhőben tűnik el, azért az orknak is egy kissé felborzolódik a gyomra, pedig az egészen megedződött már mindenféle dolgokkal az évek folyamán. Ha másban nem is túl jó az ellenfelük, a drámai és látványos varázsolgatásokban igen. Szerencsére a szörnyeteg nem fordítja ki a jó ork belét, és a sarló is átkerül Dongnorhoz, majd vissza válaszként egy jó tanács is.*
-Hát a mienknek meg volt! Ott van annál a! Azzal szurkálja magát! *Bök egy aprót megőrült társuk felé, de akármi is legyen vele, most nem tudja lekötni figyelmét. Ha majd ezt a bestiát legyűrték, akkor megszabadítja fájdalmat okozó lábaitól, vagy kitalál valami megoldást rá, hogy megnyugodjon a férfi.*
-Próbáld kihasítani a bőrét, attól meg guvadt a másik! Kifolyik a leve neki! *Nem büszke a szóhasználatára, hiszen mindig törődni szokott vele, hogy szépen beszéljen, mintha csak egy nemesember lenne, de ha éppen a halál torkában van szerencsétlen, ez a legkisebb gondja. Azzal a lény lába felé sújt a lapáttal, megpróbálva szétvágni a lábát ugyan úgy, ahogy a másiknak is kint.*
*Ishala nyila betalál újra. Kezdi azt hinni, hogy valami igazi legendákba illő íjásszal van dolga. Ha ezt túlélik, mindenképpen meg kell hívnia valamire inni ezt az elfet, és megköszönni a jó édes anyjának, hogy ilyen éles szemeket adott a fiúnak. Szemek ügyében azonban a boszorkány egész rosszul jár, hiszen a nyílvessző, amit bajtársa ellőtt, kiszedi a banya fél szemét Lastar legnagyobb örömére. Persze számít rá, hogy ezúttal is valami piszkos trükköt fog alkalmazni a néne, de hogy a saját szeme szétloccsan az ujjai között, és bogárfelhőben tűnik el, azért az orknak is egy kissé felborzolódik a gyomra, pedig az egészen megedződött már mindenféle dolgokkal az évek folyamán. Ha másban nem is túl jó az ellenfelük, a drámai és látványos varázsolgatásokban igen. Szerencsére a szörnyeteg nem fordítja ki a jó ork belét, és a sarló is átkerül Dongnorhoz, majd vissza válaszként egy jó tanács is.*
-Hát a mienknek meg volt! Ott van annál a! Azzal szurkálja magát! *Bök egy aprót megőrült társuk felé, de akármi is legyen vele, most nem tudja lekötni figyelmét. Ha majd ezt a bestiát legyűrték, akkor megszabadítja fájdalmat okozó lábaitól, vagy kitalál valami megoldást rá, hogy megnyugodjon a férfi.*
-Próbáld kihasítani a bőrét, attól meg guvadt a másik! Kifolyik a leve neki! *Nem büszke a szóhasználatára, hiszen mindig törődni szokott vele, hogy szépen beszéljen, mintha csak egy nemesember lenne, de ha éppen a halál torkában van szerencsétlen, ez a legkisebb gondja. Azzal a lény lába felé sújt a lapáttal, megpróbálva szétvágni a lábát ugyan úgy, ahogy a másiknak is kint.*
2145. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-12-31 15:51:13
Üzenet elküldve: 2018-12-31 15:51:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Van annak előnye is, ha valaki magányosan, gyalogosan lerongyolódva vándorol. Persze nem a maréknyi dércsípte fanyar bogyó, mit ebédre elfogyasztott. Sokkal inkább az, hogy nem keresik társaságát. Messziről térnek ki útjából, nem zaklatják kérdésekkel, s senkinek eszébe sem jutna rátámadni.
Így egyetlen társai a hidegen kívül a gyász, a szégyen, és a lelkét marcangoló bűntudat. Mindháromból jutott bőven, az elmúlt hatok ezen a téren igazán termékenyek voltak. Magában, mint egy torz imát recitálja sorban mi mindent bán, sorol neveket, kik ellen vétett, s ha maradt volna könnye, most bizonyosan zokogva tenné meg az utat.*
Így egyetlen társai a hidegen kívül a gyász, a szégyen, és a lelkét marcangoló bűntudat. Mindháromból jutott bőven, az elmúlt hatok ezen a téren igazán termékenyek voltak. Magában, mint egy torz imát recitálja sorban mi mindent bán, sorol neveket, kik ellen vétett, s ha maradt volna könnye, most bizonyosan zokogva tenné meg az utat.*
2144. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-12-30 20:15:44
Üzenet elküldve: 2018-12-30 20:15:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// A kandalló melege //
* A banya fenyegetése nem érdekli a fiút, ahogy az se, hogy menekülni kezd. Alighanem egy másik helyzetben boldog mosollyal ülne le a földre, hogy kipihenje ezt a traumát és küzdelmet. Ez azonban nem az a helyzet, nem az a világ. Itt Ishala a banya távozásával együtt felüvölt, és ösze csuklik, nem érdekli már a maradék egy kutya, ahogy az se, ha elharapja a torkát. A könnyektől és a fájdalomtól szinte eszét veszti, és félvakon keresi a megbízható pengét, hogy folytathassa amit elkezdett, azaz kivagdossa magából a férgeket. Arcán végigfolynak a könnyek, és a fröcsögő nyálával összekeverednek, szájába már a takony is megtalálja az utat. Vöröslő szemei nem találnak fókuszt, és fetreng a saját vérében, könnyeiben, és vizeletében. Ha megtalálja a pengét, akkor véletlenszerűen kezdi szurkálni, vágni a lábát, valahol térd tájékon, hiszen már ott járnak a húsevő férgek. Annyira fáj már neki minden, hogy igazából fel se fogja, hogy honnan jön a fájdalom, csak valamennyire látja, és érzi. Az alkarjával, illetve már lassan felkarjával nem foglalkozik, az nem jut el a tudatáig, hogy ott is lenne bármi probléma. *
* A banya fenyegetése nem érdekli a fiút, ahogy az se, hogy menekülni kezd. Alighanem egy másik helyzetben boldog mosollyal ülne le a földre, hogy kipihenje ezt a traumát és küzdelmet. Ez azonban nem az a helyzet, nem az a világ. Itt Ishala a banya távozásával együtt felüvölt, és ösze csuklik, nem érdekli már a maradék egy kutya, ahogy az se, ha elharapja a torkát. A könnyektől és a fájdalomtól szinte eszét veszti, és félvakon keresi a megbízható pengét, hogy folytathassa amit elkezdett, azaz kivagdossa magából a férgeket. Arcán végigfolynak a könnyek, és a fröcsögő nyálával összekeverednek, szájába már a takony is megtalálja az utat. Vöröslő szemei nem találnak fókuszt, és fetreng a saját vérében, könnyeiben, és vizeletében. Ha megtalálja a pengét, akkor véletlenszerűen kezdi szurkálni, vágni a lábát, valahol térd tájékon, hiszen már ott járnak a húsevő férgek. Annyira fáj már neki minden, hogy igazából fel se fogja, hogy honnan jön a fájdalom, csak valamennyire látja, és érzi. Az alkarjával, illetve már lassan felkarjával nem foglalkozik, az nem jut el a tudatáig, hogy ott is lenne bármi probléma. *
2143. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-12-30 19:42:05
Üzenet elküldve: 2018-12-30 19:42:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
*Gondtalan ifjú módjára fogyasztja a métereket, előzékenyen biccentve bárkinek, ki szintén utazásra adta fejét, vidáman térve ki szekerek, fogatok, lovasok útjából, elégedetten állva félre, s nyelve a port mely utánuk marad. Ilyenkor még ütőjét sem lóbálja játékosan, nem akar ezzel sem bosszúságot, sem akadályozó tényezőt kelteni, mintha csak jól regulázott katona lenne, áll vigyázzban, mereven az útról lehúzódva, tiszteletet adva, türelmesen várva, hogy folytassa saját célzottnak hazudott bandukolását.*
2142. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-12-30 01:07:11
Üzenet elküldve: 2018-12-30 01:07:11
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
// A kandalló melege //
//Dongnor Arsenor, Lastar Harg és Ishala Hietzyl//
*A banya arcára fagy a mosoly, amikor meglátja, hogy Ishala a szenvedései ellenére is őt preferálja, mint célpont. Ishala lövése céloz és talál, bár a banya belemozdul, a jobb szemének a sarka szélét kiszedte a támadása. Kifolynak könnyei, mint éjsötét esőcseppek és lassan elfonnyadozik látószerve. Fájdalommal telve kezd üvölteni felétek, agyát elönti a bosszúvágy.*
-Ezt még MEGKESERÜLITEK!
*Üvöltését zengi a ház, még a saját szolgadöge is megijed és így Lastar felé induló támadása célt téveszt. Majd a csontos hosszú ujjaival benyúl szemgödrébe a csonkjáért, kiszakítja a maradékot a helyéről, miközben felétek beszél.*
-Megjegyeztelek titeket, torz húsbólgyúrt lények... és visszatérek, nem egyedül...
*Majd darabokra csettinti egykori szemgolyóját, melynek nyomán ezernél is több apró fekete bogár, mint füst lepi el a házat. A banya alakja elvész benne, azonban a rovarok zizzenésén túl is hallatszik egy ajtócsapódás. A banya az életét féltvén menekül. Ishala számára ez kevés nyugalmat hagy, hisz az őt kínzó férgek továbbra is járják útjukat, ahogy Lastar se nyugodhat meg, hisz bár már járatos lett a lapáthasználatban, a vérengző dög még mindig távolodásra készteti. És Ishalával, Dongnorral és mögöttük a fallal, nem marad sok lépésük. De összességében, hárman maradnak az egy szem bestiára, hacsak nem akarják követni a menekülő és sérült banyát.*
//Morwon Loree Dedion//
*Morwon jól látja, a fegyver nem sokáig bírja majd a játszadozásukat, ám ha töri, ha csak elengedi a dögnek, egyelőre a bestia szája tele lesz vele, amíg ő egy manőverrel hátralöki a lényt. Morwon örömmel tapasztalja, hogy van olyan erős, mint egy warg, legalább is, ezen wargnál egy kicsivel többre futja neki, viszont, amit erőben nem bír, azt ügyességben és gyorsaságban kompenzálja a dög, így négy lépést tudott menekülni a házhoz, mielőtt a rohamozó bestia megpróbálja rávetni magát. Ez még félút sem a házig. A lény karmaival és fogaival előremarva indul meg feléje, még ha kitérni nem is tud, a lehetőségei nem teljesen bekorlátozottak.*
//Dongnor Arsenor, Lastar Harg és Ishala Hietzyl//
*A banya arcára fagy a mosoly, amikor meglátja, hogy Ishala a szenvedései ellenére is őt preferálja, mint célpont. Ishala lövése céloz és talál, bár a banya belemozdul, a jobb szemének a sarka szélét kiszedte a támadása. Kifolynak könnyei, mint éjsötét esőcseppek és lassan elfonnyadozik látószerve. Fájdalommal telve kezd üvölteni felétek, agyát elönti a bosszúvágy.*
-Ezt még MEGKESERÜLITEK!
*Üvöltését zengi a ház, még a saját szolgadöge is megijed és így Lastar felé induló támadása célt téveszt. Majd a csontos hosszú ujjaival benyúl szemgödrébe a csonkjáért, kiszakítja a maradékot a helyéről, miközben felétek beszél.*
-Megjegyeztelek titeket, torz húsbólgyúrt lények... és visszatérek, nem egyedül...
*Majd darabokra csettinti egykori szemgolyóját, melynek nyomán ezernél is több apró fekete bogár, mint füst lepi el a házat. A banya alakja elvész benne, azonban a rovarok zizzenésén túl is hallatszik egy ajtócsapódás. A banya az életét féltvén menekül. Ishala számára ez kevés nyugalmat hagy, hisz az őt kínzó férgek továbbra is járják útjukat, ahogy Lastar se nyugodhat meg, hisz bár már járatos lett a lapáthasználatban, a vérengző dög még mindig távolodásra készteti. És Ishalával, Dongnorral és mögöttük a fallal, nem marad sok lépésük. De összességében, hárman maradnak az egy szem bestiára, hacsak nem akarják követni a menekülő és sérült banyát.*
//Morwon Loree Dedion//
*Morwon jól látja, a fegyver nem sokáig bírja majd a játszadozásukat, ám ha töri, ha csak elengedi a dögnek, egyelőre a bestia szája tele lesz vele, amíg ő egy manőverrel hátralöki a lényt. Morwon örömmel tapasztalja, hogy van olyan erős, mint egy warg, legalább is, ezen wargnál egy kicsivel többre futja neki, viszont, amit erőben nem bír, azt ügyességben és gyorsaságban kompenzálja a dög, így négy lépést tudott menekülni a házhoz, mielőtt a rohamozó bestia megpróbálja rávetni magát. Ez még félút sem a házig. A lény karmaival és fogaival előremarva indul meg feléje, még ha kitérni nem is tud, a lehetőségei nem teljesen bekorlátozottak.*
2141. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-12-26 17:28:42
Üzenet elküldve: 2018-12-26 17:28:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
*Miután otthagyta a sikeres varázslatának helyszínét, szinte alig bír megmaradni a bakon, annyira örül, hogy egy ilyen magas szintű varázslatot sikerült ilyen hibátlanul elsütnie. Nem gondolta, hogy ilyen gyorsan meg lesz a tudása, de úgy tűnik elég volt pár év kitartó munka és meg is lett az eredménye.* ~Bár, atyám mindig azt mondta, hogyha valamit örömmel csinálunk, akkor fel sem tűnik, hogy mennyi energiát áldozunk bele! Ezért is lehet, hogy nem tűnik olyan soknak az idő és a sok izzadtság meg hunyorgás! Bizony a hunyorgás! Hogy mennyit kellett gyertyafénynél olvasnom régebben!~ *Aztán persze inkább a szabad ég alatt tette mikor már voltak jószágai és rájuk kellett ügyeljen. Mellettük még gyorsabban mentek el az évek. Learon még tisztán emlékszik arra a pillanatra amikor belépett a Vashegy kapuján. Onnantól meg már csak felfelé ívelt minden, és sikert sikerre, tudást tudásra halmozott.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700