Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Erdőszéli tisztás (új)
Taverna a Három Baráthoz (új)
SzántóföldekTharg birtokok (új)
Füves puszta (új)
Kikötői erdőség (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 55 (1081. - 1100. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1100. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-05-16 17:40:28
 ÚJ
>Laor Vylnis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 961
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

//üdvözölnek a halálba menők//

*Alyo nagyon elszántnak tűnik, esze ágában sincs arrébb menni akár csak egy lépést is. Úgy tűnik, hogy hiába villog Aoneer szeme, tényleg át kell gázolnia a lányon ha akar valamit. A lovag utolsó szavaira kicsit felszalad a szemöldöke. Tényleg, tulajdonképpen mit is kell lerendezniük? Hogy Laor nem engedte be a lovagot az erődbe, amikor odabent Lea és Kagan egy élő istennel egyezkedett? Hogy az ezt követő szóváltásban elhangzott esetleg erősebb kifejezés? Eddig sem volt dühös a tekintete, de most kifejezetten szánakozva méregeti Aoneert. Mint egy durcás kisgyerek, aki csak hisztivel vagy verekedéssel tudja rendezni sokkal inkább vélt, mintsem valós sérelmeit.
Alyo jellemzésére pedig elvigyorodik. Tulajdonképpen igaza van, felesleges lenne tagadni. Tökéletesen tisztában van vele, hogy egy kekec, csípős nyelvű, néha nehezen elviselhető alak. Nézi Alyo hátát és komolyan megrendül, ahogy átérzi a helyzetét. Közéjük állt, pedig tudhatja, hogy ha ez a két kakas végleg begőzöl, akkor beletapossák a földbe. Aoneer vesztét azért nem akarja, mert szereti, Laorét pedig azért nem, mert tharg. Gondolkodik, hogy erre az aggodalomra mi okosat mondjon, amivel meggyőzheti a lányt, de semmi épkézláb nem jut eszébe. Így Alyo csak egy halk, surrogó hangot hallhat a háta mögül, ahogy visszacsúsztatja a kardját a hüvelyébe.*
- Tégy ahogy akarsz! *veti oda a lány válla fölött a lovagnak, aztán hátat fordít, a tőrt is visszalöki a helyére és elindul a lova felé, hogy folytathassák az utat. Ez persze remek alkalom Aoneernek, hogy röviden lezárja az ügyet.*


1099. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-05-16 15:45:38
 ÚJ
>Ephemia d'Aquista avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 819
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Valahol a karavánúton//
//Daranel//

*Daranel bizonyosan mindig jól felkészül ha hosszabb utazás előtt áll: a pokróc, a kulacs, az ételek mind erről tanúskodnak.*
- Hozzá fogok szokni, csak még idő kell. Legalább kicsit én is erősödöm. Mellesleg nagyon kíváncsi vagyok hogy miként főznek errefelé.
*Nem vár semmi különleges, egzotikus hozzávalókból és fűszerekből készített ételt. Sokféle étket volt már alkalma kóstolni a kúria étkezőjében, s az ő életéből pont hogy a legegyszerűbb és legháziasabb ennivalók maradtak ki.*
- Csak te és én. Alig várom hogy mindent megmutass!
*Bizony, Ephemia valóban nagy kedvelője az egyszerűbb dolgoknak az élet minden területén. Egy szegényesebb életet minden bizonnyal meg tudna szokni, csak idő kellene neki. Akármennyire is nem rajong mostani élethelyzetéért, egy ekkora változást nem tudna egyik napról a másikra megemészteni.*
- Csodálatra méltó hogy ilyen hűen szolgálod a Thargokat. Úgy értem, az életeddel szolgálod őket. Ennél nemesebb dolog aligha létezik. *Érzi, hogy szerelme megszorítja a kezét s erre ő is hasonlóképp reagál.* Jó hallani hogy nem háborúzol minden nap. Meg is őrülnék! Én is mindig itt leszek neked szerelmem, és igyekszem nem aggódni.
*Nyom egy puszit szerelme ajkaira, majd visszateszi a fejét a vállára és még közelebb húzódik hozzá. Percekig ebben a pózban marad, majd mikor érzi, hogy combjai már nem fájnak annyira, Daranel felé fordul.*
- Lassan induljunk kedvesem, már sokkal jobban vagyok. Jól esett ez a kis pihenés.


1098. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-05-16 08:20:15
 ÚJ
>Alyosra Radogen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 801
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//üdvözölnek a halálba menők//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

*Alyo egész életét meghatározza a bizakodás és a másokba vetett hit, bizalom, ez most sincsen másként. Némán rázza a fejét, mivel nincsen szándékában odébb állni. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy Laort védené Aoneertől, mert esetleg gyengébbnek, vagy bénábbnak gondolja, hanem arról van szó, hogy a két hülyét akarja megvédeni egymástól.*
- Azt hittem, hogy van közöttünk valami. Valami, ami neked olyan kedves, mint nekem.
*Nem szándékkal csinálja a drámát, nem érzelmileg akarja zsarolni a másikat, csak a lényéből fakadóan nem szereti a konfliktust, sem pedig az értelmetlen vérontást. Seszínű szemeiben könnyek gyűlnek kövér cseppekké, melyek aztán egy pislogás után végigfolynak az arcán.*
- Igen, Laor egy hólyag, kevés akkora fasz van a földön, mint ő, de akkor is a családom része. Ez pedig egy összetartó család, vigyázunk egymásra, kiállunk egymásért. Miattam ment veled a kikötőbe.
*Ahol viszont ugye Aoneer magára hagyta, de ezt mégsem rója fel neki, hiszen semmi értelme annak, hogy folyamatosan felhánytorgassák a vélt, vagy valós sérelmeiket.*
- A Szellemek szerelmére, megöltem ötöt! Magam miatt éppúgy, mint miattad. Abban a naiv hitemben, hogy te is a családomhoz tartozol, vagy majd tartozni fogsz. De az én családomban nem kívánjuk senki vérét csak azért, mert egy seggfej, meg mert vitriolos a nyelve.
*Valótlanságot állítana, ha azt mondaná, hogy ő nem akarta néha Laort a saját kitépett lábával agyonverni, azonban ezt egyrészt sosem gondolta komolyan, másrészt pedig a tegnapi miatt simán megbocsátott neki minden múltbeli és minden jövőbeli vérszívást is.*
- Rendezzétek le, de anélkül, hogy bárki bele kiomlana. Vagy ha mindenáron meg akarjátok ölni egymást, akkor előbb velem végezzetek. Mert a szívem amúgy is megszakadna, mikor látom, hogy a szeretteim egymás életére törnek.
*Jelen pillanatban nem bízik abban túlzottan, hogy Aoneert egy kicsit is meghatja, vagy legalábbis csak minimálisan.*


1097. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-05-15 22:00:53
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//üdvözölnek a halálba menők//

-Alyo... a... *Nem igazán jönnek szavak a szájára és az ő tekintete nem enyhül meg, vagy legalábbis nem a jó irányba. Mérhetetlenül csalódott. Pont mint a gyerek akinek nem a kezéből, de mindjárt a szájából tépték ki a cukrot. A lány mindig is jó szívű volt, és ezt a tulajdonságát nem mindig tudta megérteni. Most sem érti, és most, hogy már másodjára hiúsítják meg a párbaját nem is beszélve arról a számtalan alkalomról amikor ez a senkiházi csak úgy semmibe vette a kérését, rájuk nyitott, gúnyt űzött belőle, és a többi és a többi. Nem könnyen felejt, és nem könnyen válik valaki a barátjává akit egyszer ellenségként, és levágandó bitangként könyvelt el. Laor sem kivétel ez alól.*
-Hogy Drenule szakadna mindannyiunkra. Alyo kérlek állj el az útból. *Hangja ideges, de a fegyvereit ő is leengedi. A verbális ütközethez semmi szükség rájuk.*
-Figyelj, nem tudom mi fog történni ha megérkezünk. Lehet lecsuknak, lehet felakasztanak, lehet bolondokházába zárnak. *Komolyan beszél és komolyan is gondolja. Annyi már kiderült városőri karrierje során, hogy a vörös bármire képes, és hogy rohadtul nem érti mivel mit akar elérni. Így aztán ami odaát folyik az veszélyes káosz, és semmi nem biztosított előre. Ami pedig a körözését illeti, szinte biztos, hogy már az őrség tagjai is látták.*
-És ha ez megtörténik, az egyetlen dolog amit nem fogok megbocsátani magamnak, az az, hogy nem téptem ki a beleit ennek a mocsadéknak amikor végre valahára lehetőségem volt rá. *Már szerencsés esetben. Nem akar több veszteséget az úton, de ugyebár mindig lehet rosszabb is.*
-Szóval, kérlek, kérlek. Állj el az útból, és engedd, hogy ezt lerendezzük. *Félig könyörgő, félig fenyegető a hangneme. Maga sem tudta minek szánta. Ha a lány nemet mond akkor kész arra, hogy arrébb tegye, de ez az amit nagyon nem akar megtenni. Kevésbé fájna neki mint életben hagyni azt akit most a testével védelmez, de majdnem annyira. Ilyenkor persze felmerülhet a kérdés, hogy vajon tényleg boldog lenne e attól, ha megölné Laort? A válasz számára egyértelmű. Igen.*


1096. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-05-15 21:42:06
 ÚJ
>Laor Vylnis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 961
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

//üdvözölnek a halálba menők//

*Rendkívül rafinált csele nem sikerül, Alyo elkígyózik mellette és most már ott pattog, vagy inkább csoszog kettőjük között. Persze nem fogja egyszerűen legázolni a lányt, inkább megtorpan és így végül nem sikerül Aoneer közelébe kerülnie. Ha a pillantással ölni lehetne, akkor a lány most holtan csuklana össze, de furcsamód megenyhül ez a tekintet. Érteni véli, hogy miért avatkozik közbe. Pár pillanatig fürkészőn nézi Alyot, és a végére odáig jut, hogy legszívesebben megölelné. Leengedi mindkét fegyverét és egy félmosollyal néz a másik kettőre.*
- Na, mi legyen?
*Ha Aoneer ragaszkodik a vérengzéshez, ezt a helyzetet akár ki is használhatja. Hiszen simán arrébb lódíthatja Alyot vagy akár át is törethet rajta és a hosszú szálfegyver helyzeti előnybe hozhatja a fegyvereit leengedő Laor ellen. Akit egészen megérintett a bicegő lány elszántsága. Pont a legjobbkor fog elérzékenyülni.*

A hozzászólás írója (Laor Vylnis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.05.15 21:42:35


1095. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-05-15 21:28:24
 ÚJ
>Alyosra Radogen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 801
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//üdvözölnek a halálba menők//

*Alyora sok minden rámondható, de az, hogy nyúlszívű lenne az nem tartozik ezek közé. Lehet azonban, hogy két fegyveres férfi között állni nem bátorság, hanem ostobaság. Ezt még Alyo maga sem döntötte el, bár hajlik az utóbbira, mikor Laor megkísérli odébb lökni. Alyo persze már dacból sem hagyja magát és egy perdüléssel lép Aoneer felé, továbbra is a két férfi között van és mivel azok elég közel vannak egymáshoz, ráadásul éles és szúrós fegyverek is vannak a képben, így komoly a veszélye annak, hogy legelőször ő fog megsebesülni. Igen, baromság, hogy itt táncol a küzdők között, de már csak dacból sem lép ki közülük, közben persze feszülten kell figyelnie arra, hogy ne gyalogoljon bele egy csapásba se, illetve, hogy félrelökni se hagyja magát. Hármuk közül valószínűleg a lány mozgása a legdarabosabb, de hát ő a távolsági fegyverek mestere. Meg ugyebár a lába sem száz százalékos.*
- Elég ebből!
*Ha eddig még nem figyeltek fel rájuk, hát most már könnyen lehet, hogy magukra vonják valaki(k) figyelmét, aztán majd nézhetnek az ujjuk között.*


1094. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-05-15 21:09:18
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//üdvözölnek a halálba menők//

*Nem érti a lány min van így kiakadva. Ő igazán nem tehet arról, hogy Laor nem nőtt meg ennyire, arról meg igazán nem, hogy amit ő csinál az nem egyezik a lány fejében elképzeltekkel. Laor meg tényleg mondhatott volna bármit könnyítés képen, és ő ugye megelégedett a harc földre való áthelyezésével amivel szemben neki az ég egy adta világon semmi gondja nincs. Szinte soha nem kap ellenfeleket lovas hadviseléshez, azok a grombar melletti csontvázak voltak talán az utolsók, és még örülhet is neki, hogy nem a hozzá nem értő "Tökös" hátán kell harcolnia.
A másik kezdő mozdulata elég bátor, és az ő helyzetében logikus is, a karddal valóban nem sokra menne. Sikerül eltalálnia az alabárdot, hisz annak a feje azért elég széles, meg Laor kardja sem egy kis objektum, és ami talán még fontosabb azért a nehéz vasfej nem mozog annyira gyorsan.
Aoneer már reflex szerűen fordítaná irányba a Pirtianesi pajzsot és annak karbantartott pengéjét, amikor is Alyo beleugrik a képbe. Laor löki a lányt, Aoneer támadja Laor oldalán, ám az utolsó pillanatban kénytelen visszafordítani az egész fedőt, és a hasításból egy második lökés lesz ezúttal a kapuőrön. Az is leginkább a védelmi jellegűek közül való, mert a másik még mindig egy tőrt szorongat, és nem akarja úgy felvágni a gyomrát, hogy közben a lány eltereli annak figyelmét. Idegesítő egy dolog ez az egész.
Ha még van ideje mielőtt a másik kettő ismét csatasorba rendezi magát akkor ismét próbál harci állásba rendezkedni, szúrós tekintetet vet Alyora amiért az ok nélkül belezavart a párbajba, és alabárdját most valamivel "sikítósabban" fogja, vagyis közelebb annak nyakához.*


1093. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-05-15 20:47:05
 ÚJ
>Laor Vylnis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 961
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

//üdvözölnek a halálba menők//

~Ez tényleg bolond. Egy kézzel akarja forgatni azt az alabárdot.~
*Azon különösebben nem akad fenn, hogy a lovag két lábbal tiporja az összes lovagi eszméket. Csak egy városőr, azok közül a hitványabbak közül való. És még ahhoz sincs mersze, hogy ő kezdje a párviadalt.
Ezúttal csak egy kézzel fogja a kardot, a másikkal a tőrét húzza elő. Mozdul, de a lendülő kardnak nem célja eltalálni az ellenfelét, csupán az alabárdot akarja félreütni, hogy ha ez sikerül, akkor egy fordulással a másik közelébe férkőzhessen. A tőr pedig csupán azért kell, mert testközeli harcban a hosszúkard vajmi keveset ér. Az alabárd pedig gyakorlatilag használhatatlan. De egy rövid pengéjű, fürge tőr utat találhat a vért illesztései között, ha úgy alakul.
És ebbe a mozdulatba toppan bele a kotnyeles cafka, aki már megint olyasmibe üti az orrát, amihez semmi köze. Persze lehetne azt mondani, hogy dehogyis nincs, hiszen egyik oldalon a szerelme, másik oldalon egyik társa áll, de Laor természetesen nem mond semmi ilyesmit. Egyáltalán nem mond semmit, csupán egy reflexszerű mozdulattal teszi ki a könyökét miközben előrelendül és fordul, hogy így, súlybeli fölényét kihasználva, félrelökje az útból a lányt.*


1092. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-05-15 20:26:42
 ÚJ
>Alyosra Radogen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 801
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//üdvözölnek a halálba menők//
//A hozzászólás 16+-os elemeket tartalmaz//

*Laor már megint hozza a szokásos formáját, és húzogatja az oroszlán bajszát. Adott esetben lehet, hogy ezen Alyo még jót is szórakozna, ha mondjuk nem az ő kárára humorizálna. Most a fejébe hasít bele egy furcsa fajta fájdalom. A férfiakról való idealizált képébe ez a rapli végképp nem fér bele, sőt az sem fér bele, hogy ezek nem törekszenek a fair játékra. Komoly csalódást okoz neki, és egy világ készül benne összeomolni.*
- Én tudom, hogy kétszer akkora. Azt is tudom, tök nem egy stílusban harcoltok. Azt viszont nem tudtam eddig, hogy Aoneer azt élvezi, hogy nálánál kisebbekkel keménykedik.
*Alyo ugyan távolsági fegyverekben van otthon, de látott már egykét párbajt, és a párbajnál azért nem árt, ha a felek egyenlő, vagy legalább hasonló feltételekkel indulnak, különben ugye nem párbajról, hanem leszámolásról beszélünk.*
- Tulajdonképpen csináltok, amit akartok. Leszarom. Hol érdekel engem, hogy két hülye kinyírja egymást? Addig én megjárom a drágalátos hadnagyot, visszafelé meg elkaparom a tetemeteket.
*Megrántja a vállát és a "bugylibicskája" is visszakerül az övébe, talán az lenne a legbölcsebb, ha ebben a pillanatban engedne szárat a lovának, és vissza sem nézve lelépne. Csak az a baj, hogy Alyot általában nem az eszéért szeretik, végtére is mellben (szívben) jóval erősebb, mint agyban.*
- Kurva életbe már, mi ez, a kisdedóvó? Egyikőtöknek sincsen szüksége több ellenségre.
*Ezekkel a szavakkal, a sérült bokájáról megfelejtkezve lepattan a nyeregből. Fájdalmasan felszisszen, de ennek ellenére is igyekszik úgy helyezkedni, hogy a másik kettő közé kerüljön.*

A hozzászólás írója (Alyosra Radogen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.05.15 20:41:07


1091. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-05-15 19:55:51
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//üdvözölnek a halálba menők//

*Elmosolyodik, bár ezt Laor megint csak nem láthatja a sisak miatt. Az ellenfele most is ontja magából a sértéseket, de ez már nem érdekli. Végre valahára megkapja amit akart, a másik ha nem is lovagként, de kapuőri rangjához méltóan viselkedik. Nem is kell sok, Aoneernek, hogy lepattanjon a nagy állatról, és egy gyors megszokott mozdulattal kikösse azt az első út menti karóhoz, fához kerítéshez, mely utóbbiból azért itt van egy pár, hisz az elkóborolt állatok szívesen zabálják fel a földek terményeit.
Nem szól, nem felel, csak testtartásán látni egy furcsa és különös boldogságot. A másik még azt sem kéri tőle, hogy a páncéltól, vagy a pajzstól szabaduljon meg. Már nem csak pofátlannak tartja a másikat, az pedig meg sem fordul a fejében, hogy esetleg a bátorság az ami Laorban bujkál. Nem ez csak egy újabb rettentően szemtelen húzás lehet a részéről, de most az egyszer még ezt is értékelnie kell, hisz végre karnyújtásnyi közelségre kerültek a férfi halálához.
Számszeríjait a gwuffon hagyja, nincs szüksége rájuk, Laor nem rendelkezik hasonló fegyverrel, és különben is szeretné kiélvezni ezt az egészet ha már olyan régóta készül rá.*
-Nekem megfelel. *Válaszolja Alyo felvetésére és ennek részben ellentmondva fel is vesz egyfajta harci állást Laorral szemben, pajzs előre néz, alabárd felette, ő maga teljes vasban, számszeríj ütötte rés a pajzs alatt, szemnyílások még csak véletlenül sem fordulnak a félvér felé.*
-Ha azon múlik kit dobsz le előbb az is egy mód. *Teszi hozzá. Túlságosan is lelkes.*
-Kezdhetünk? *Teszi fel a kérdést, részben Laornak, részben Alyonak. Mindkettejüknél fegyver van, egymás előtt állnak. Feje ismét vissza hűl abba az életet adó és védelmező ridegségbe mint a harcok alatt. Agya egyetlen dolgon jár, az pedig az, milyen mozdulattal is lehetne azt a gyűlölt és fedetlen főt a legkönnyebben leszedni a helyéről.*


1090. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-05-15 19:37:04
 ÚJ
>Laor Vylnis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 961
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

//üdvözölnek a halálba menők//

- Megőrültél. *nyugtatja meg a lovagot, aki lassan hisztérikus állapotba lovalja magát. Nemcsak tapintatos, de figyelmes ember is. Ha Aoneernek az a vágya, hogy őrültnek nevezzék, rajta ne múljon. Természetesen ismét előkerül a párbaj ötlete, ami azóta mániája a lovagnak, amióta Laor nem engedte be az erődbe. Ez a sértés pedig egyértelműen vért kíván. Hiszen hogyan fordulhat elő olyasmi, hogy a Vashegyen az elöljárók biztonságáért felelős katona ellentmondjon egy jöttmentnek? A lovag felháborodott locsogását egy darabig mosolyogva hallgatja, aztán leszáll a lova hátáról. Lassú, provokatív mozdulattal húzza elő a kardját. Szó se róla, ő maga is szeret szájalni, de most üres szócséplésnek érzi a másik szónoklatát.*
- És miként kívánsz végezni velem? Halálra untatsz a beszédeddel vagy hajlandó leszel férfiként viselkedni? Egyszer az életben.
*Azt az előnyt persze nem akarja megadni a másiknak, hogy lóháton küzdjenek meg. Abban egyértelműen a lovas hadviseléshez szokott lovag lenne előnyben. De biztos benne, hogy gyalogosan is kitűnő fegyverforgató a másik. Aki még így is előnyben lehet, hiszen talpig vasban van, míg Laor csupán bőrvértet és hasonló anyagból készül alkarvédőket vonultathat fel vértként, de ez talán előny is lehet. Lovagi vértben sokáig nem lehet verekedni. Aprócska probléma, hogy Laorban még mindig dolgozik a reggelire elfogyasztott kancsó bor, de arra pont nem számított, hogy Aoneer háláját egy könnyű vérengzéssel igyekszik majd kifejezni. Elvégre a kikötőben az életét kockáztatta két olyanért, akiket nem kedvel. Ezt pedig respektálni kell. Kéne. Tesz pár lépést a lótól, hogy ne legyen útjában az állat és várja a másik reakcióját. Talán a bor miatt, talán személyiségéből fakadóan, a szemtelen vigyor csak nem hervad le a képéről. Alyo ekkor avatkozik bele a férfiak dolgába, amit nem vesz jó néven, de csak elneveti magát.*
- Tudom én, virágom, hogy holtan akarsz látni, de ne ilyen feltűnően! Hát nézz már ránk! A bikád vagy kétszer akkora, mint én. Gondolod, hogy vagyok olyan bolond, hogy ökölpárbajra megyek vele? És tedd el azokat a bugylibicskákat!
*Ezt már csak foghegyről veti oda a dühös lánynak, nem fordul meg a fejében, hogy az hajlandó lenne bármelyikükbe is belevágni a tőrt. Ha mégis ilyen meggondolatlanságra vetemedne, akkor biztosan átharapja a torkát. De legalábbis alaposan elfenekeli.*


1089. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-05-15 19:31:19
 ÚJ
>Alyosra Radogen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 801
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//üdvözölnek a halálba menők//
//A hozzászólás 16+-os elemeket tartalmaz//

*Alyo nem kedveli Laort, nagyon nem kedveli. Viszont azért egy erdei ösvényen, vagy egy ugarolt szántón a vérét sem kívánja. Ami azt illeti abban is biztos, hogy itt egy ember van, aki vért kíván és ez bizony Aoneer.*
- Mi a szar bajod van?!
*Persze tudja ő, hogy ezek már többször kihívták egymást ilyen-olyan párbajra, és hogy ez mindig meghiúsult, azonban sosem gondolta, hogy tényleg komolyan is gondolja bármelyik. Eddig a pillanatig. Alyo keze remeg, olyan erősen szorítja a kantárszárat, még a bütykei is belefehérednek, ami még hagyján, de ezt az állat is megérzi alatta, és ideges topogásba kezd.
A lány úgy sejti, hogy itt anélkül nem lehet már dűlőre jutni, hogy valaki vére meg ne eredjen. Ő személy szerint jobban örülne annak, ha egyiké sem, de ha még sokáig kell hallgassa ezt a kakaskodást, meg a sérelmek felhánytorgatását és az egymásra köpködést, akkor kiszalad a világból. Vagy inkább önként veti bele magát az első útba eső szakadékba, vagy falatja fel magát dühös vaddisznókkal.*
- Rendezzétek le.
*Lova továbbra is idegesen topog, a lány szinte csattanó hangjára pedig még fel is horkant, Alyo eddigre már olyan rövidre fogja a kantárt, hogy a szerencsétlen állat nyaka egészen kiegyenesedik, emiatt pedig folyamatosan hátrál, de Alyo úgy tereli ép bokájú lábával, hogy leírjon egy félkört a férfiak körül.*
- De akkor nincs fegyver. Sem páncél. És ha valamelyiktek megöli a másikat, akkor azzal én végzek.
*Úri népek huncutsága az, hogy összeeresztik a különböző vértezetű és fegyverzetű harcosokat, ő csak azt szeretné ha az áradó toszteszteron, elnézést tesztoszteron kicsit visszatérne a normál medrébe. Jobbjával fogja a kantárszárat, baljában meg már ott van egyik dobótőre. Villámló tekintetéből világosan kiszűrhető, hogy simán beleküldi abba, aki protestál. Lehet, hogy jóval kisebb, mint a másik kettő, és lehet , hogy momentán ő is pukkancsnak tűnik, de általában jól céloz, és ezt a kettőt ismeri olyan jól, hogy még az idegesen táncoló állat hátáról is eltalálja a rést a vértjükön.*


1088. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-05-15 18:34:13
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//üdvözölnek a halálba menők//
//A hozzászólás 16+-os elemeket tartalmaz//

-Csak nekem okom is van rá. *Válaszolja, morogva, és nem igazán érdekli a lány sértése.*
-Az alapján ami odaát történt már minden második kollégám a nyomunkra bukkant volna. És ha lehet én akarom őket előbb megtalálni. *Ideges. Persze egy Tharg orgyilkostól nem vár ilyesfajta szakértelmet, sem a nyomkövetőiktől, de ki tudja, talán a kikötőiek oldalán áll egy ember aki nem teljesen hasznavehetetlen és ért valamicskét a nyomolvasáshoz. Talán nem minden második zsoldosuk ilyen, de talán minden tizedik, vagy huszadik. Az is bőven elég veszélyt tartogat.
Laor röhögésén aztán végképp felhúzza magát és oda is kormányozza a gwuffot a férfi felé. Szemében gyilkos düh villan, és őszintén nem tudná megmagyarázni magának miért nem nyúl máris a számszeríj után. Talán azért mert gyáva megoldás lenne. Talán azért mert azok után még jobban undorodna magától.*
-Mondd csak, nem akarod ezt egyszer végre lerendezni? *Csikorgatja a fogait, és pontosan beáll az állatával no meg az alabárdjával Laor elé, elfoglalva az út rá eső részét.*
-Tessék, mondjátok, hogy megőrültem, vagy hogy a patkányok tették, vagy amit akartok. Leszarom. Csak egyikőnk dögöljön már meg végre. *Tényleg nem bírja a másikat. A párbajra hívás réges rég történt, és azóta minden egyes nap csak mélyebbre süllyedt az elmaradt fegyverváltás miatt. Lassan tényleg eljut arra a pontra amikor egyszerűen hátba lövi a szerencsétlen és semmirekellő kapuőrt.*
-Mit szeretnél, mi a problémád? Cseréljünk fegyvert? Hátast, csak hogy előnyben érezd magad? Rendezzük le számszeríjjal, vagy kéred az alabárdot, és szedjek fel egy bunkót fegyvernek? Tessék, annyi előnyt kapsz amennyit csak akarsz, ha nyersz viheted a gwuffot, rád iratom az összes rekvirált tárgyamat *Kis híja, hogy Alyot nem teszi hozzá a nyereményekhez.* -Csak egyetlen esélyt adj már arra, hogy kitekerjem a nyakadat, vagy fogd be a pofád, és ha legközelebb ha az mondom az út közepén felállított kígyós bödönre, hogy jé ez pont úgy néz ki mint egy kibebaszott csapda, akkor lehetőleg ne szökdécselj bele mint hülye gyerek a csalánosba.
*Hangjából Alyo sejtheti, hogy ez az eset nagyjából így meg is történt a múltban. Az ajánlat persze érvényes. Ha Laor azt akarja, hogy Aoneer kösse hátra a kezeit és úgy álljon ki ellene akkor a fogával fogja széttépni a Thargot. Pontosabban szólva nem tett volna efféle javaslatot a másiknak, ha rendesen átgondolta volna a dolgokat, de már nincs lehetősége visszavonni.*

A hozzászólás írója (Aoneer Hraefg Glimriorathan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.05.15 18:34:41


1087. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-05-14 20:56:08
 ÚJ
>Zöldszarvas Daranel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Valahol a karavánúton//
//Ephemia//

*Örül mikor Ephemia megnyugtatja, hogy nincs semmi komolyabb baj. A fáradtság a lovaglás után teljesen természetes dolog, akinek pedig ez nincs megszokva, annál erőteljes izomláz léphet fel hamarosan, néhány napig.*
-Az biztos! Jó néha elfeküdni a fűben, vagy ősszel elterülni a levélrakáson, amit összehúzunk, de kényelmi szempontból bizony a pokróc még mindig előnyösebb választás.
*Na meg ha valami szúrósba ül bele véletlenül az ember, akkor nem mindegy, hogy a ruháján kívül van e még esetleg egy vastagabb "védőréteg".*
-Ez természetes, de majd hozzászoksz, hiszen egyelőre ingáznunk kell a Vashegy és az Aquista kúria között, amihez ló kell. Rendben, rendelünk majd valami finomat. Jó ott a koszt!
*Daranel már csak tudja, hiszen jó ideje már, hogy Amon Ruadhon veszi magához a napi ételmennyiséget. Eleinte furcsák voltak az ízek, de hozzászokott már és kellemetlen meglepetések, viharok sem érik már hasi tájékon...*
-Hát persze, hogy el! Bejárjuk majd széles e vidéket! *mutat körbe.* -Csak mi ketten!
*Ephemia egyértelműen hölgy, ámde mégis érdekli, sőt már-már rajong az egyszerű dolgokért. Persze igen, ez eddig naki kimaradt és egy gazdag család leányaként az egyszerű dolgok is csicsásak. De Daranel úgy érzi, hogy kedvese egyébként sem ódzkodik az egyszerűbb dolgoktól vagy a "szegényesebb" élettől.*
-A Thargok harcos szövetség, és ha a szükség úgy hozza, akkor mint első számú íjász és régi törzstag, kötelességem harcolni. Az élőholtakkal szálltunk harcba és volt velük egy páncélos tatu, aki felém gurult és elütötte a lábam, bevertem a fejem... de itt vagyok! *szorítja meg kedvese kezét.* -És mindig itt leszek neked! Kérlek ne aggódj, kedvesem. Nincs mindig háború, sok békés napra ébredünk. Nem vagyok nap mint nap életveszélyben, az esetek nagy többségében biztonságban élek. Szóval nem kell rettegésben éljél és azt nem is szeretném.
*Daranel mondhatni harcos, ezt nyilván Ephemia is tudja. De túlzás lenne azt állítani, hogy bármilyen veszélyben lenne. Ezt meg is beszélték. A zöld ruhás odabújik fejével szerelméhez, aki a vállára hajtja fejét. Egyszerűen csak élvezi a perceket mindaddig, amíg kedvese szól, hogy mehetnek.*


1086. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-05-14 20:26:07
 ÚJ
>Ephemia d'Aquista avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 819
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Valahol a karavánúton//
//Daranel//

*A ló hamar lassít a tempóján Daranel irányítása alatt, majd megáll.*
- Oh, igazán nem komoly. Csak kicsit elfáradtam.
*A férfi udvariasan leveszi őt a nyeregből, s mire észbe kap már lent is áll mellette a földön. Az egész hátsójában és combjában sajognak az izmai, no meg bizony meg is szomjazott kicsit. A pokrócnak ismét nagy hasznát veszik, ugyanis így le tudnak ülni pihenni.*
- Tényleg hasznos dolog lehet ez a pokróc ha sokat utazgat az ember. *Lehuppan hát a földre, kinyújtóztatja a lábait s belekortyol a kulacsba.* Köszönöm, ez a víz most nagyon jól esik. Nem, kedvesem, nincs semmi bajom egy kis átmeneti fáradtságon kívül.
*Kedves Daraneltől, hogy ennyire aggódik érte. Hát persze, hogyisne aggódna, hisz szereti Ephemiát.*
- Azt hiszem egyelőre még nem kívánok enni, bár mire a fogadóba érünk már lehet hogy megéhezem.
*Ha más ennivaló nincs, a lány a legtöbb étket megeszi, nem igazán válogatós. Visszaadja szerelmének a kulacsot s mikor Daranel átkarolja őt, ő is közelebb húzódik.*
- Kalácsfalva? Hallottam már róla, de még soha nem jártam ott. Oda is elvinnél? De hiszen ez nagyszerű!
*Bizony Ephemia is hallott fél füllel a múltbéli eseményekről. Talán tényleg jobb ötlet egy későbbi időpontban meglátogatni a falucskát. És mellesleg a lányt tényleg érdeklik az efféle vidéki dolgok. Amely az egyszerű földműves embernek természetes környezet és mondhatni a világot jelenti, az Effynek roppant új és érdekes felfedezni valót jelent.
Azonban az, amit Daranel ezután mond, egy kicsit letaglózza. Ijedt tekintettel néz kedvese szemeibe.*
- Micsoda?! Kis híján belehaltál? De hát... Ilyen veszélyes a munkád? *Elszörnyedve néz maga elé.* Kedvesem, én így nem leszek valami nyugodt ha távol leszel tőlem.
*Ha belegondol, hogy ő kényelemben és biztonságban éli a mindennapjait, míg mások az életükért és egy nemesebb célért küzdenek, bizony kicsit elszomorodik. Igazságtalan tud lenni az élet.*
- Hát örülök is neki hogy nem vagy életveszélyben minden egyes nap. Még gondolni is szörnyű arra, hogy valami bajod esik.
*Ráhajtja a fejét kedvese vállára. Még szeretne néhány percet pihenni, aztán majd indulhatnak is tovább.*


1085. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-05-14 19:46:57
 ÚJ
>Zöldszarvas Daranel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Valahol a karavánúton//
//Ephemia//

*Kellemes érzés a szántóföldeken lovagolni, hiszen noha leginkább az erdőségeket kedveli, de szereti megfigyelni a parasztok szorgos munkáinak eredményét. Ephemia láthat hatalmas és kisebb földeket is, gazdagabb és szegényesebb tanyákat, gazdaságokat.
Némileg lassít a tempón, hiszen a folyamatos vágtázás során nem igazán van lehetőség megfigyelni az apróbb részleteket. Ha pedig Ephemia fél, akkor meg főleg nem a tájjal van elfoglalva. Kissé megkésve teszi mindezt, mert szerelme máris jelzi fáradtságát.*
-De, nyugodtan megállhatunk.
*A lovat hamar megállásra készteti.*
-Ó... mi a baj? *pattan le a nyeregbe és felnyújtja mindkét kezét kedvesének.* -Várj, leveszlek. *mondja és úgy helyezkedik, hogy szerelmét a karjaiba vehesse.*
-Ülj le. *teríti le azonnal a pokrócot, majd az övéről leveszi a kulacsát.* -Igyál, kedvesem! Friss víz. A Vashegynek menet lesz egy fogadó. Oda majd betérünk és harapunk valamit. Minden rendben? *kérdezi aggodalmasan.* -Van a málhában némi élelem, de nem éppen hölgyeknek való. Szalonna, kenyér, kolbász, hús... a Vaskorsó Tavernában viszont lesz többféle választék.
*Közben leül a pokrócra és átkarolja szerelmét.*
-Nem messze innen van egy kis falu, Kalácsfalva, ami Kagan uralma alatt áll, tehát hozzánk tartozik. Mostanság költözködésben vannak a múltbéli események miatt, de ha minden visszaáll a régi kerékvágásba, akkor elviszlek oda is. Egyszerű, de aranyos falu, alig kétszázan lakják. A védelmükért a Vashegyi harcosok felelnek, na meg a helyiek, kik képesek megvédeni magukat és a javaikat. *meséli.* -Itt csaptunk le hárman nemrégiben egy kisebb élőholt csoportra... kis híján belehaltam.
*Tényleg nem sokon múlott a dolog, hiszen a Szikla bizony nem volt éppen kis falat.*
-Az elmúlt hatokban viszont békések a napjaink.


1084. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-05-14 14:02:46
 ÚJ
>Ephemia d'Aquista avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 819
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Valahol a karavánúton//
//Daranel//

*Már egy ideje elhagyták az erdőszéli tisztást, s most úton vannak a Vashegy felé. Reménykedett benne mielőtt elindultak, hogy a szél hamarosan alábbhagy, azonban vágya nem teljesült be. Ami a fákkal körülvett tisztáson csak kis szellőnek tűnt, az most itt, a végeláthatatlan, enyhén lankás szántóföldeken most igen erősen fúj. Azért a levegő kissé felmelegedett, néha még a nap is kisüt. Lovaglás közben körülnéz, s jól megfigyeli az imitt-amott felbukkanó magányos fákat, parasztportákat, tanyákat, istállókat, s magukat a földműveseket is. Néhol egy-egy karaván vagy őrjárat mellett haladnak el.
A lány szorosan öleli Daranelt a nyeregben s onnan figyeli a tájat. Úgy érzi, kitárul előtte a világ. Most szabad, független, és nem mondja meg neki senki, hogy a nap mely percében mit kell épp csinálnia. Szívesen élné ezt az életet, távol a kúria falaitól.
Már egy ideje lovagolnak, mikorra érezni kezdi hogy a hátsóját és a combjait igencsak megviseli ez a vágtázás. Nincsen hozzászokva ehhez, hisz ritkán ül lóháton. Aki nem lovagol szinte minden nap - ahogy azt esetlegesen Daranel teszi - annak az egész testét képes pillanatok alatt kifárasztani ez a tempó.*
- Kedvesem, nem állhatnánk meg egy pillanatra? Nem érzem magam valami jól, szeretnék kicsit pihenni.
*Szívesen megállna és leülne most valami ülőalkalmatosságra, ami ez esetben épp nem egy ló nyergét jelenti. Azonban amerre csak tekint, mindenütt csírázó, az elvetett terményektől éledező földet lát, a távolban talán egy-két épületet. Fogadó sehol. Nincs igazán ínyére az ötlet hogy a semmi közepén álljanak meg, de végül is már mindegy, az is jó ha csak néhány percet pihenhet. Daranel bizonyára megérti.*


1083. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-05-08 11:45:16
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1516
OOC üzenetek: 120

Játékstílus: Megfontolt

//Kalácsfalva//

*Most, hogy megbeszéltek elég sok minden fontosat, megengedi magának, hogy odafigyeljen Morwonra és a tündérkére, hiszen az óriás elég sok vicces jelentet szokott okozni, így amolyan kikapcsolódás, ha valaki vigyoroghat annak esetlenségén. Most sem csalódik benne. Ahogy ujjakat számolnak, és próbálnak rájönni, hogy miként is oldható meg a plusz két ujj kérdése, igazán vicces kis történés. Mofi válaszára először hümmög, majd bólogat.*
-Igen, igen. A lekvár az jó, bár akkor már inkább a szörpre szavaznék. Nem akarsz majd mást inni, ha megkóstoltad Learon Derin szörpjét! *Igazából még sosem próbálta, de van egy receptje édesanyjától, amit még gyermekkorában jegyzett meg, amikor segítenie kellett magozni a szilvát és hámozni az almát a kis nyári konyhában. Mondjuk tény, hogy ahhoz nagyon édes gyümölcs, vagy temérdek mennyiségű cukor kell majd, de valahonnan összeszedi, abban biztos. Ha már gyümölcs van, akkor nem a cukor fog megálljt parancsolni az ötleteinek!*
-Abban nem kételkedem, hogy megeszed, Morw, de terveim szerint annyi lesz, hogy még te sem fogod tudni megenni egybe! *Mutatja kezével, hogy mekkora hatalmas mennyiségre gondol. Ahogy Azil szóba kerül, a Sajt-mester is elgondolkodik rajta, hogy hol a csudában van az óriás, amikor itt lenne rá a legnagyobb szükség. Aztán elővesz egy nagy faládát a kocsija hátuljából és elindul az imént növesztett almafa felé.*
-Te Morw! Rázd már le erről a fáról az almát! Az építkező parasztok biztos örülnének egy kis finomságnak, de lehetőleg ne törd ki a földből! *Kéri meg az óriást, miközben maga a fával szemben, úgy két méterre még egyszer megpróbálja kivitelezni a varázslatot.*


A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására pillanatok alatt emberöltőnyi korú fát növeszt egy elvetett magból.

1082. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-05-07 13:58:33
 ÚJ
>Trodd Molound avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 646
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Kalácsfalva//

*Trodd figyelmesen hallgat egészen addig míg a pálinkafőzésre nem kerül a sor ugyanis akkor meg lesz szólítva. A pálinka is hasznos dolog. Sok mindenre használhatják például orvosságnak. A lekvár is jó dolog. Morwon kérdésére Trodd megrázza a fejét.*
-Nem értek hozzá.
*Azil említésére vállat von. Azt nem tudja, hogy Azil ért-e az ilyesmihez. A griffek kérdésére is csak hallgat. Az olyan állatokhoz nem ért. Csak tippelni tud, hogy mit ehet egy olyan állat. Szerinte halakat mint a darumadár, de még látni sem látott olyat.*


1081. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-05-07 00:01:28
 ÚJ
>Morwon Loree Dedion avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 770
OOC üzenetek: 1329

Játékstílus: Vakmerő

//Kalácsfalva//

* Sárkányok márpedig léteznek. Legalábbis ameddig az emberek elhiszik és történeteket mesélnek róluk, riogatják vele a gyerekeket, a nyári forróságban leégett földeket rájuk kenik, addig bizony vannak. Talán nagyok, talán kicsik, talán tudnak repülni, talán nem, talán barátságosak, talán vérszomjas fenevadak, talán királylányokat rabolnak, talán hadseregeket reggeliznek, talán hegyek mélyén törpék kincsei közt pihennek, talán városokat perzselnek a messzi földeken, ott fent, északon. Bárhogyan is nézzük, sárkányok mindenképpen léteznek, ha máshogy nem, hát az élénk képzelőerejű emberek, óriások, törpék, és a többi különféle fajú lények fejében. Vannak, élnek, harcolnak, repülnek, barátkoznak, esznek, isznak, és a többi. S, hogy a griffek sárkányok-e, az tulajdonképpen senkit sem érdekel, mivel szerencsére senki sem olyan balga itt, Lanawin földjein, hogy érdekeljék őt az ilyenek. Vagy mégis? Valahol ezek a balgák is biztosan megvannak és ők is biztosan esznek, isznak, énekelnek, alszanak, meg a többi. No, az azonban már jóval érdekfeszítőbb téma, hogy mennyibe kerül egy griff? Tíz ujj, meg két új ujj, az összesen tizenkét ujj, ami bizony új szó Morwonnak, hiszen még sosem hallott tizenkét ujjról egyszerre. Olyat már látott, hogy tíz, vagy tizenegy... De, hogy tizenkettő?! Mindennap tanul valamit az óriás - és ezzel párhuzamosan el is felejt néhány dolgot, hogy helyet kapjon az ujjakról szerzett új tudása az agyába. Mofi egyébként rendkívül türelmes egy tündér és nagyon ügyesen magyarázza el Morwonnak a griffek árát, de még így is merülnek fel kérdések. *
- Honnan szerzek még két ujjat? * Néz meredten a tündérre, mint akivel azt közölték éppen, hogy nincsen elég ujja, így sosem lehet griffje. Hogyha ezt a kétujjnyi ráadást nem tették volna hozzá, akkor még értené is, hogy annyiszor ezer arany kell, ahány ujja van, de a további kettő már rendkívül nagy bonyodalmat okoz Morwonnak. Talán egyszerűbb lenne neki azt mondani, hogy elég a tíz és akkor mindenki jól jár. Mármint Mofin kívül. Meg talán a griffen kívül - hiszen lehet, hogy jobb volna annak a sárkányfajzatnak a természetes élőhelyén, semmint Morwon hátsókertjében. Már, ha addigra lesz hátsókertje. Mondjuk ameddigre összeszedi azt a tizenkétezer aranyat, addigra eltelik néhány vetési időszak, tehát erősen ajánlott volna addigra fedél a feje fölé. *
- Na mindegy, majd megoldom. Sőt... * Ona felé pillant. *
- Onának is van két ujja, majd kölcsönkérem a számoláshoz. * Hoz végül egészen okos döntést. A végén még ketten együtt megtanulnak akár húszig is számolni - már, ha Onának is hozzá hasonlóan tíz ujj jutott. Ha esetleg tizenegy, akkor huszonegyig is megtanulhatnak számolni és akkor mehetnek szerencsejátékozni is! Vagy pedig... Egyszerűen keresnek egy harmadik félt, akinek csak egy ujja van és akkor hármójuknak lesz összesen huszonegy - azzal meg már csak tudnak gazdálkodni.
A pálinkafőzés rejtelmeit feszegető tudás meglétének kérdésére adott válasza a következő. *
- Én nem. * Vonja meg vállait. Aztán mivel eszébe jut, hogy a gyümölcs finom, hozzáteszi. *
- A gyümölcs finom. * S erre még rá is kontráz. *
- Mer' jó az íze. * Már a célegyenesnél tart mondandójának elmondásában. *
- Én megeszem, ha senki nem tud pálinkát csinálni. * Mofi lekvárfőzős ötletére csak hümmög. Nem is biztos benne, hogy evett már valaha is lekvárt. Azért valószínűleg legalább megkóstolta már egyszer, így bár nem emlékszik az ízére, de Mofi aranyos, ezért akaratlanul is támogatja az ötletében. *
- Igen, igen! A lekvár is finom! Meg mondjuk... A pálinka is. * Ekkor hosszas gondolkodása közepette tekintete Troddra vándorol, s elmosolyodik. *
- Trodd! Te tudsz állatokat tartani, nem tudsz pálinkát is csinálni? * Mert hát mindkettő olyan... Olyan nehéznek tűnő dolog, amihez Morwon nem ért túlzottan, de azért érdeklődik iránta és amit simán kinézne Trodd mesterből. *
- Vagy... Vagy Azil - tudod, az ács, aki nincs itt -, na vele jóba' vagy, ugye? Ő nem tud pálinkálni? * Igaz, hogy Azilt évek, vagy legalább hónapok óta nem - vagy alig-alig - látta, de azért lehet, hogy él még, csak valahol máshol, mint Morwon. A szálláshely kérdésén nem idegeskedik nagyon. Legfeljebb majd jól összebújnak és akkor nem fognak fázni. Emiatt igazán nem kell aggódni. Hasonlóan ahhoz, hogy Learon mire kíváncsi, s mire nem. Ha majd meg akarja nézni a girffet és annak tejét, hát rendben. *



1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3669-3688