Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Erdőszéli tisztás (új) Arthenior közelében (új) | Szántóföldek | Tharg birtokok (új) Füves puszta (új) Kikötői erdőség (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 30 (581. - 600. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4679-4698
600. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-20 08:04:57
Üzenet elküldve: 2016-04-20 08:04:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//AZ Erő próbája - hazafelé//
*Zirrah zaklatott lelke csendesedik valamicskét, mikor elérik a hullámzó mezőket. Innen már nincsenek messze, szóval jó lenne, ha kilépne a bagázs, de igazság szerint ő is marhára elfáradt, főként, hogy nem csak a saját cókmókját, hanem Assagét is cipeli már egy ideje. A probléma abban áll, hogy amíg ilyen közel vannak Thargarod uradalmához, nem mer tábort ütni, mert igazán nem venné a lelkére, ha a félig sérült, elcsigázott bagázst még egy hadrendnyi pökhendi emberkatona is betalálná.
Észak fele fordul, és tovább caplat. Az egyik domb aljában egy elhagyatott, apró csűrre találnak. A tulajdonos valószínűleg már jó ideje nem járt erre, mert a kalyiba jócskán magán viseli az idő és az időjárás nyomait, de azért tető van a fejük felett, és el is rejtőzhetnek a kíváncsi szemek elől egy kis időre, míg harapnak valamit, és kifújják magukat. Ha a nőstény nyomában talpalnak a többiek, int, hogy haladjanak befelé a rozoga építménybe. Legnagyobb örömére odabenn árnyék van és hűs levegő, valamint egy dézsát is talál, félig-meddig poshadt esővízzel. Morranva ledobja terhét, és beljebb lép. Kapva kap az alkalmon és lelocsolja fejét és karjait.
Miután megejtette a piperemosdást, halkan a többiekhez fordul.*
- Tartsunk egy kis pihenőt. Majd én őrködöm. - *De mivel az ő lábai is mintha ólomból lennének, ez nagyjából abban merül ki, hogy lepuffan a szebbik felére a félig nyitott ajtó mögött, amelyről a domb többi részére lát rá. Menet közben előkotorja maradék száraz kenyerét és sajtját, elrágicsál rajta. Egy darab idő után a ménkű nagy, idegen hímhez fordul, aki kámforrá vált, mikor elindultak, de út közben valahogy mégiscsak előkerült.*
- Még nem volt igazán alkalmam köszönetet mondani, hogy segítettél a csontharcosokkal, odaát. - *Igazából most sem mond effektíve köszönetet, talán bele is bicsaklana a nyelve.* - Jössz és mész, ahogy a kedved tartja, de szívesen venném a társaságod az út hátralévő részében is. A mieinkhez megyünk.
*Fejével a többiek felé bök, hogy egyértelmű legyen: nem ez a viharvert kompánia a teljes bagázs.*
*Zirrah zaklatott lelke csendesedik valamicskét, mikor elérik a hullámzó mezőket. Innen már nincsenek messze, szóval jó lenne, ha kilépne a bagázs, de igazság szerint ő is marhára elfáradt, főként, hogy nem csak a saját cókmókját, hanem Assagét is cipeli már egy ideje. A probléma abban áll, hogy amíg ilyen közel vannak Thargarod uradalmához, nem mer tábort ütni, mert igazán nem venné a lelkére, ha a félig sérült, elcsigázott bagázst még egy hadrendnyi pökhendi emberkatona is betalálná.
Észak fele fordul, és tovább caplat. Az egyik domb aljában egy elhagyatott, apró csűrre találnak. A tulajdonos valószínűleg már jó ideje nem járt erre, mert a kalyiba jócskán magán viseli az idő és az időjárás nyomait, de azért tető van a fejük felett, és el is rejtőzhetnek a kíváncsi szemek elől egy kis időre, míg harapnak valamit, és kifújják magukat. Ha a nőstény nyomában talpalnak a többiek, int, hogy haladjanak befelé a rozoga építménybe. Legnagyobb örömére odabenn árnyék van és hűs levegő, valamint egy dézsát is talál, félig-meddig poshadt esővízzel. Morranva ledobja terhét, és beljebb lép. Kapva kap az alkalmon és lelocsolja fejét és karjait.
Miután megejtette a piperemosdást, halkan a többiekhez fordul.*
- Tartsunk egy kis pihenőt. Majd én őrködöm. - *De mivel az ő lábai is mintha ólomból lennének, ez nagyjából abban merül ki, hogy lepuffan a szebbik felére a félig nyitott ajtó mögött, amelyről a domb többi részére lát rá. Menet közben előkotorja maradék száraz kenyerét és sajtját, elrágicsál rajta. Egy darab idő után a ménkű nagy, idegen hímhez fordul, aki kámforrá vált, mikor elindultak, de út közben valahogy mégiscsak előkerült.*
- Még nem volt igazán alkalmam köszönetet mondani, hogy segítettél a csontharcosokkal, odaát. - *Igazából most sem mond effektíve köszönetet, talán bele is bicsaklana a nyelve.* - Jössz és mész, ahogy a kedved tartja, de szívesen venném a társaságod az út hátralévő részében is. A mieinkhez megyünk.
*Fejével a többiek felé bök, hogy egyértelmű legyen: nem ez a viharvert kompánia a teljes bagázs.*
599. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-19 19:06:20
Üzenet elküldve: 2016-04-19 19:06:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Vashegy felé//
* Igyekszik a sérültek közelében maradni és figyelni. Néha azért hátra-hátra pillant Grombar felé, amíg ellát odáig. Reméli, hogy egy ideig békén maradnak azok ott. Próbál nem gondolni rá. Hanem inkább arra, hogy a lánya és az óriás már igencsak haza várhatják. Ők biztos jól vannak, távol maradtak a harctól, igen, nem esett bajuk. Nem fog később sem bántódásuk esni. Jó lenne már velük lenni, lepihenni, s persze enni egy jót. Furcsa mód ezt érzi, éhes. Egy ilyen csata után? Nem volt olyan vészesen közel a forró helyzetekhez, de amit tudott, azt megtette. *
* Igyekszik a sérültek közelében maradni és figyelni. Néha azért hátra-hátra pillant Grombar felé, amíg ellát odáig. Reméli, hogy egy ideig békén maradnak azok ott. Próbál nem gondolni rá. Hanem inkább arra, hogy a lánya és az óriás már igencsak haza várhatják. Ők biztos jól vannak, távol maradtak a harctól, igen, nem esett bajuk. Nem fog később sem bántódásuk esni. Jó lenne már velük lenni, lepihenni, s persze enni egy jót. Furcsa mód ezt érzi, éhes. Egy ilyen csata után? Nem volt olyan vészesen közel a forró helyzetekhez, de amit tudott, azt megtette. *
598. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-19 15:22:54
Üzenet elküldve: 2016-04-19 15:22:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Idegenek járják a földet//
//Irány haza!//
*Mivel mindenki tiltakozni kezd, visszavonja a kezét, száját húzva. De igazuk van, talán jobb az óvatosság.
Felveszi a botot, amire Daranel mutat, s akkor már egy kis erszényt is a csomagjából. Aztán visszaguggol Borugg mellé, a bottal feltúrja a födet, hogy minél több férget felkotorjon onnét. Majd a botot kettétöri, s mint az evőpálcikával, szépen sorban megfogja a férgeket, és megpakolja velük az erszényét. Később, otthon még megvizsgálná őket, kíváncsi, meddig és mitől világítanak, akkor is megtartják-e fényüket, ha elpusztulnak. És Synmira tapasztalt mágusai talán többre is jutnak velük.
Épp elzárja az erszényt, behúzva a zsinórját, mikor Daranel hirtelen közli, hogy mennek. Értetlenül néz rá, s nehezen hiszi, hogy a férfi most tényleg itt akar hagyni mindent ilyen nyomok és történések után. Hiszen egy hangot hallott a fejében! Ráadásul a bácsi is veszélyben lehet…
De a többiek hallgatnak a hívásra, hát ő is kénytelen, mert egyedül igazán semmit nem ér. Látszólag pusztán Borugg csatlakozik aggodalmaihoz, s mivel maga is az öreget nézte tétovázva, most rászánja magát…*
- Igen, Colbert bácsi, kérem, jöjjön velünk! Vagy ha nem is velünk, de semmiképpen ne maradjon itt… Van itt valami, vagy valaki… Veszélyes itt! *kérleli az öreget, de kérdéses, mit sikerül elérnie vele.
Bárhogy is legyen, ezt követően a bácsival, vagy nélküle, ám követi a többieket. De egy kicsit sincs jó érzése ezzel kapcsolatban.*
//Irány haza!//
*Mivel mindenki tiltakozni kezd, visszavonja a kezét, száját húzva. De igazuk van, talán jobb az óvatosság.
Felveszi a botot, amire Daranel mutat, s akkor már egy kis erszényt is a csomagjából. Aztán visszaguggol Borugg mellé, a bottal feltúrja a födet, hogy minél több férget felkotorjon onnét. Majd a botot kettétöri, s mint az evőpálcikával, szépen sorban megfogja a férgeket, és megpakolja velük az erszényét. Később, otthon még megvizsgálná őket, kíváncsi, meddig és mitől világítanak, akkor is megtartják-e fényüket, ha elpusztulnak. És Synmira tapasztalt mágusai talán többre is jutnak velük.
Épp elzárja az erszényt, behúzva a zsinórját, mikor Daranel hirtelen közli, hogy mennek. Értetlenül néz rá, s nehezen hiszi, hogy a férfi most tényleg itt akar hagyni mindent ilyen nyomok és történések után. Hiszen egy hangot hallott a fejében! Ráadásul a bácsi is veszélyben lehet…
De a többiek hallgatnak a hívásra, hát ő is kénytelen, mert egyedül igazán semmit nem ér. Látszólag pusztán Borugg csatlakozik aggodalmaihoz, s mivel maga is az öreget nézte tétovázva, most rászánja magát…*
- Igen, Colbert bácsi, kérem, jöjjön velünk! Vagy ha nem is velünk, de semmiképpen ne maradjon itt… Van itt valami, vagy valaki… Veszélyes itt! *kérleli az öreget, de kérdéses, mit sikerül elérnie vele.
Bárhogy is legyen, ezt követően a bácsival, vagy nélküle, ám követi a többieket. De egy kicsit sincs jó érzése ezzel kapcsolatban.*
597. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-19 12:53:39
Üzenet elküldve: 2016-04-19 12:53:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Idegenek járják a földet//
//Irány haza!//
*Mivel mindenki úgy dönt, hogy beparázik így elmaradt a hernyó evés. Borugg még egy pillanatra hátra néz, majd követi a többieket. Nagyon zavarja az orrát az a szag. Nem egészséges, és gonosz.*
-Biztos hogy bölcs döntés itt hagyni az urat? *Kérdezi úgy mindenkitől, de nem ő a vezető. Nem is akar az lenni. Követi a többieket, és csak remélni tudja hogy nem találkoznak az orkokkal. Mert akkor lesz balhé rendesen. Boruggnak nem tart fennakadást a séta, elvégre eddig is elgyalogolt. Synmirába pedig már nem olyan hosszú az út. Kibírja ezt is, elvégre egy erdőjáró ork!*
//Irány haza!//
*Mivel mindenki úgy dönt, hogy beparázik így elmaradt a hernyó evés. Borugg még egy pillanatra hátra néz, majd követi a többieket. Nagyon zavarja az orrát az a szag. Nem egészséges, és gonosz.*
-Biztos hogy bölcs döntés itt hagyni az urat? *Kérdezi úgy mindenkitől, de nem ő a vezető. Nem is akar az lenni. Követi a többieket, és csak remélni tudja hogy nem találkoznak az orkokkal. Mert akkor lesz balhé rendesen. Boruggnak nem tart fennakadást a séta, elvégre eddig is elgyalogolt. Synmirába pedig már nem olyan hosszú az út. Kibírja ezt is, elvégre egy erdőjáró ork!*
596. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-19 10:52:33
Üzenet elküldve: 2016-04-19 10:52:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Grombarból hazafelé//
//Gworash-Qira//
*Elgondolkozik azon, amit Qira mond, és nyugodtan bólint rá.*
- A hála felesleges! Én csak lehetőséget adtam neked, hogy bizonyíts. Csak azt mondom, hogy oda menj, ahova a szíved húz... Ha társaság kell, tudod hova mehetsz. *Nem akarja sokat ismételni magát.*
- Úgy legyen, a szél óvjon utadon!
*Így Gworash egyedül maradt, ideje minél előbb visszajutni. Megszokott tempóban megy keresztül a szántóföldeken. Világosodik, könnyen vehetik észre őt az úton bicegve, persze próbál minél kevésbé sántítani, hiszen nem lenne jó gyengeséget mutatni. Ahogy nézi, rút sérülésére az idő a legjobb gyógyír, mivel járni még tud vele, nem törhetett el a csont. Az úton néha meg kell állnia, pihentetnie a csípőjét, akkor iszik és eszik, már abból a kevésből ami van nála. ~ Vajon a többiek mit csinálhatnak, vagy hol vannak? ~ Nyugtázza magában, hogy biztosan ők sem voltak tétlenek, míg távol volt, legalább is reméli. Ha hazaér, beszámol és más nem fogja izgatni, csak hogy egyen, igyon és aludjon, bizony pokolian elfáradt...*
//Gworash-Qira//
*Elgondolkozik azon, amit Qira mond, és nyugodtan bólint rá.*
- A hála felesleges! Én csak lehetőséget adtam neked, hogy bizonyíts. Csak azt mondom, hogy oda menj, ahova a szíved húz... Ha társaság kell, tudod hova mehetsz. *Nem akarja sokat ismételni magát.*
- Úgy legyen, a szél óvjon utadon!
*Így Gworash egyedül maradt, ideje minél előbb visszajutni. Megszokott tempóban megy keresztül a szántóföldeken. Világosodik, könnyen vehetik észre őt az úton bicegve, persze próbál minél kevésbé sántítani, hiszen nem lenne jó gyengeséget mutatni. Ahogy nézi, rút sérülésére az idő a legjobb gyógyír, mivel járni még tud vele, nem törhetett el a csont. Az úton néha meg kell állnia, pihentetnie a csípőjét, akkor iszik és eszik, már abból a kevésből ami van nála. ~ Vajon a többiek mit csinálhatnak, vagy hol vannak? ~ Nyugtázza magában, hogy biztosan ők sem voltak tétlenek, míg távol volt, legalább is reméli. Ha hazaér, beszámol és más nem fogja izgatni, csak hogy egyen, igyon és aludjon, bizony pokolian elfáradt...*
595. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-19 10:33:18
Üzenet elküldve: 2016-04-19 10:33:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Grombarból hazafelé//
//Gworash-Qira//
*Egy jó ideig csendben menetelnek ha minden igaz már csak ketten. Viszont valami zavarja a nőt, és igyekszik ezt hamar a vezér tudtára adni.*
-Gworash! Én nem mehetek tovább! Én nem tartozom hozzátok! És nem tudok senkihez se tartozni. A pusztán élek, és nem tudok alkalmazkodni senkihez sem. Itt az ideje, hogy elköszönjek! Itt ahol épp az életedre akartam törni! Segítettem neked, te pedig megmentetted a bőröm odalent Grombarban. Hálás vagyok neked. De az én küldetésem ezennel lejárt. Ha mégis találkoznánk, ígérem már nem foglak megtámadni. *Mosolyog és ahogy megmozgatja a vállát, amaz beszúr, és az ork felszisszen.* -Ideje összekapnom magam. Egyszer talán még ismét együtt harcolunk ha a szellemek is úgy akarják. Ég veled! *S eltűnik az erdő felé. Hogy látják-e még valaha, az már kérdéses.*
//Gworash-Qira//
*Egy jó ideig csendben menetelnek ha minden igaz már csak ketten. Viszont valami zavarja a nőt, és igyekszik ezt hamar a vezér tudtára adni.*
-Gworash! Én nem mehetek tovább! Én nem tartozom hozzátok! És nem tudok senkihez se tartozni. A pusztán élek, és nem tudok alkalmazkodni senkihez sem. Itt az ideje, hogy elköszönjek! Itt ahol épp az életedre akartam törni! Segítettem neked, te pedig megmentetted a bőröm odalent Grombarban. Hálás vagyok neked. De az én küldetésem ezennel lejárt. Ha mégis találkoznánk, ígérem már nem foglak megtámadni. *Mosolyog és ahogy megmozgatja a vállát, amaz beszúr, és az ork felszisszen.* -Ideje összekapnom magam. Egyszer talán még ismét együtt harcolunk ha a szellemek is úgy akarják. Ég veled! *S eltűnik az erdő felé. Hogy látják-e még valaha, az már kérdéses.*
594. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-18 11:54:18
Üzenet elküldve: 2016-04-18 11:54:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegy felé//
*A táborbontás megtörtént, felszerelések, sérültek, sánták és nyomorultak szekereken, aki megteheti és bírja, az lóháton halad a Vashegyre. Nem várnak feleslegesen napokat a szedelőzködésre. Hrothgaar Pejkó nyergében ül, egyelőre a szekér mellett halad, de ha kell, átülhet a bakra is, ha a szükség úgy hozza. Turrogra pillant, aki a szekeret irányítja.*
- Ha megérkezünk, első dolgom az lesz, hogy a Vaskorsóban legurítok egy krigli sört. Velem tarthatnál, ha nem vagy túl fáradt...
*Mondja ezt úgy, mintha nem szúrták volna le és nem harcolt volna végig egy csatát élőholtak, szellemek és fantomok ellen. Vállában fura hideg érzés lappang ott, ahol a penge belé szaladt, emellett izmai sajognak és úgy általánosságban elég fáradtnak érzi magát. Hrothgaar azért nyitva tartja szemét. Nem örülne, hogy ha valaki megpróbálna rajtuk ütni.*
*A táborbontás megtörtént, felszerelések, sérültek, sánták és nyomorultak szekereken, aki megteheti és bírja, az lóháton halad a Vashegyre. Nem várnak feleslegesen napokat a szedelőzködésre. Hrothgaar Pejkó nyergében ül, egyelőre a szekér mellett halad, de ha kell, átülhet a bakra is, ha a szükség úgy hozza. Turrogra pillant, aki a szekeret irányítja.*
- Ha megérkezünk, első dolgom az lesz, hogy a Vaskorsóban legurítok egy krigli sört. Velem tarthatnál, ha nem vagy túl fáradt...
*Mondja ezt úgy, mintha nem szúrták volna le és nem harcolt volna végig egy csatát élőholtak, szellemek és fantomok ellen. Vállában fura hideg érzés lappang ott, ahol a penge belé szaladt, emellett izmai sajognak és úgy általánosságban elég fáradtnak érzi magát. Hrothgaar azért nyitva tartja szemét. Nem örülne, hogy ha valaki megpróbálna rajtuk ütni.*
593. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-18 10:16:22
Üzenet elküldve: 2016-04-18 10:16:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Idegenek járják a földet//
//Irány haza!//
*Nagy sokára, és végre valahára elhangzik az a mondat is, mit Lapu annyira várt: Menjünk innen! Őt aztán kétszer sem kell biztatni, már az amoni barbárok között is szívesebben teázgatna.
Mégis marad a padkán, felhúzott lábakkal, könnyeit szárítgatva. Onnan nézi, hogy Kriyon lemászik a tetőről, és lóra száll, igazán bátran, hősiesen.
Lapunak nem megy ilyen könnyedén, és bár hálás pillantásokkal fogadja a felé nyújtott segítő kezet, bizony időbe telik még lemerészkedik biztonságot nyújtó lócájáról, hogy mint aki üvegszilánkok között halad, lábujjhegyen, lélegzet visszafojtva, az egyensúlyozásra koncentrálva kerülgesse ki a nem is látható, de a föld mélyén bújó kísértet-férgeket. Majd ha azt a rövidke távot megtette, a félvér segítségével helyezkedik el mögötte a nyeregben. Kriyon derekát átölelve súgja még oda javaslatát.*
-Az orkot jobb lenne itt hagyni. Már biztos megfertőződött.
*Aztán persze halad ő is, amerre a fél-elf lova viszi.*
//Irány haza!//
*Nagy sokára, és végre valahára elhangzik az a mondat is, mit Lapu annyira várt: Menjünk innen! Őt aztán kétszer sem kell biztatni, már az amoni barbárok között is szívesebben teázgatna.
Mégis marad a padkán, felhúzott lábakkal, könnyeit szárítgatva. Onnan nézi, hogy Kriyon lemászik a tetőről, és lóra száll, igazán bátran, hősiesen.
Lapunak nem megy ilyen könnyedén, és bár hálás pillantásokkal fogadja a felé nyújtott segítő kezet, bizony időbe telik még lemerészkedik biztonságot nyújtó lócájáról, hogy mint aki üvegszilánkok között halad, lábujjhegyen, lélegzet visszafojtva, az egyensúlyozásra koncentrálva kerülgesse ki a nem is látható, de a föld mélyén bújó kísértet-férgeket. Majd ha azt a rövidke távot megtette, a félvér segítségével helyezkedik el mögötte a nyeregben. Kriyon derekát átölelve súgja még oda javaslatát.*
-Az orkot jobb lenne itt hagyni. Már biztos megfertőződött.
*Aztán persze halad ő is, amerre a fél-elf lova viszi.*
592. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-17 20:28:32
Üzenet elküldve: 2016-04-17 20:28:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Idegenek járják a földet//
//Irány haza!//
*Rendkívül fúj.*
- Okos döntés! *kiabál odafentről, majd a túloldalon mászik le, és lováig meglehetős rohamléptekkel, hovatovább futva ér el.*
- Köszike a lőrét, tata! *integet az öregnek.*
- Hamarosan küldjük az izéket... szakértőket! Addig is ne egyen meg semmit, ami zöld! Birkahúst se! Kivéve az uborkát, abból nem lehet baj! Gyere Lapu! Tipli van! *nyújtja a kezét a kis békának, hogy felsegítse a nyeregbe maga mellé. Még mindig be van gazolva, nem is kicsit, és már nagyon menne jobbra-balra, haza meg minden. Ha Lapum felkapaszkodik hozzá, ha nem, elsöpör ő is, nyugatnak.*
//Irány haza!//
*Rendkívül fúj.*
- Okos döntés! *kiabál odafentről, majd a túloldalon mászik le, és lováig meglehetős rohamléptekkel, hovatovább futva ér el.*
- Köszike a lőrét, tata! *integet az öregnek.*
- Hamarosan küldjük az izéket... szakértőket! Addig is ne egyen meg semmit, ami zöld! Birkahúst se! Kivéve az uborkát, abból nem lehet baj! Gyere Lapu! Tipli van! *nyújtja a kezét a kis békának, hogy felsegítse a nyeregbe maga mellé. Még mindig be van gazolva, nem is kicsit, és már nagyon menne jobbra-balra, haza meg minden. Ha Lapum felkapaszkodik hozzá, ha nem, elsöpör ő is, nyugatnak.*
591. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-17 16:03:04
Üzenet elküldve: 2016-04-17 16:03:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Idegenek járják a földet//
//Irány haza!//
*Daranel türelmességét a vadászatnak köszönheti, viszont van egy pont ahol már neki is felszökik az agyvize. Ez a pont most jött el.*
-Na jó mindenki fogja a motyóját és menjünk innen. Nem látom értelmét tovább maradni.
*Még jó, hogy megkérte Krestvirt, hogy ne nyúljon a férgekhez erre Borugg megeszi. Ha mérgezést kap talán majd kikúrálják a mágusok.*
-Bátyám ég önnel! *emeli meg jobbját, bár a végén már az öreg is kezdte dühíteni. Az íjász vissza se néz, hanem elindul a gázló és ösvény felé. Nem sokra jutottak de a semminél több, aztán majd kivizsgálja aki akarja, elég ideje rostokolnak már itt. Különben is lenne még egy hír amit meg kellene vinni hazára, bár azóta már feltűnhetett az otthoniaknak az ösvényen mozgolódó orkok.*
-Amit láttunk megosztjuk a klánvezérasszonnyal. *morogja maga elé, majd hátrafordul, vélhetően mindenki követni fogja, de ha esetleg nem akkor kis nyomatékot ad szavainak.* -Mozgás.
A hozzászólás írója (Zöldszarvas Daranel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.17 16:07:17
//Irány haza!//
*Daranel türelmességét a vadászatnak köszönheti, viszont van egy pont ahol már neki is felszökik az agyvize. Ez a pont most jött el.*
-Na jó mindenki fogja a motyóját és menjünk innen. Nem látom értelmét tovább maradni.
*Még jó, hogy megkérte Krestvirt, hogy ne nyúljon a férgekhez erre Borugg megeszi. Ha mérgezést kap talán majd kikúrálják a mágusok.*
-Bátyám ég önnel! *emeli meg jobbját, bár a végén már az öreg is kezdte dühíteni. Az íjász vissza se néz, hanem elindul a gázló és ösvény felé. Nem sokra jutottak de a semminél több, aztán majd kivizsgálja aki akarja, elég ideje rostokolnak már itt. Különben is lenne még egy hír amit meg kellene vinni hazára, bár azóta már feltűnhetett az otthoniaknak az ösvényen mozgolódó orkok.*
-Amit láttunk megosztjuk a klánvezérasszonnyal. *morogja maga elé, majd hátrafordul, vélhetően mindenki követni fogja, de ha esetleg nem akkor kis nyomatékot ad szavainak.* -Mozgás.
A hozzászólás írója (Zöldszarvas Daranel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.17 16:07:17
590. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-17 15:41:15
Üzenet elküldve: 2016-04-17 15:41:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Karavánosdi//
*Csend telepedik a táborra. Miwának nincs kedve beszélgetni, ezért nem is kell, hogy társai rápisszegjenek. Mindenki fáradt. Vagy inkább fásult. De leginkább aggódó a jövőjét illetően.
Az asszony és a fiúcska, akik a szekéren szemben ültek vele, most távolabbra kerültek, így még tőlük sem kérhet elnézést.
Vacsorára kapnak valami híg, levesszerű ételt. Arra jó, hogy éhen ne vesszenek. Szerencsére vizet is körbehordanak. Miwa, ha teheti kétszer is kér. Van egy pici láza, ezt érzi, erre jó a víz.
Végül összekuporodik, amennyire lehet a kötelékektől, és fejét az egyik karján pihentetve, csukott szemmel fekszik sokáig.
Később, mikor már mindenki javában alszik, ezt hallja a lenyugodott szuszogásokból, akkor fordul csak meg a másik oldalára, nem zavarva két szomszédját. A csillagokat nézi, amennyit lát belőlük. Sokáig nem jön álom a szemére. Jóval éjközép után nyomja csak el a fáradtság, s egészen addig alszik is, míg némi rugdosással fel nem ébresztik.
A tábor felbomlik. Reggeli csak némi vizet kapnak, majd visszaterelik őket a kocsikra. Ezúttal másik szekérre kerül, vagy legalább is mások mellé. Az asszony a gyerekkel sem ebbe a kocsiba sorolódik.
Szerencsére a karjait már nem kötik fel olyan magasra. Ennek örül, mert vállai nem fordulnak ki, és tudja, hogy a vérkeringése sem borul fel ezáltal. Az előző esti zsibbadás, és a vállában a fájdalom, nem volt éppen kellemes érzés. Sebei már nem is égnek, csak a zúzódások sajognak még kicsit.
Pár nap, és már nyoma sem fog látszódni szökési kísérletének.
A karaván pedig tovább indul.*
*Csend telepedik a táborra. Miwának nincs kedve beszélgetni, ezért nem is kell, hogy társai rápisszegjenek. Mindenki fáradt. Vagy inkább fásult. De leginkább aggódó a jövőjét illetően.
Az asszony és a fiúcska, akik a szekéren szemben ültek vele, most távolabbra kerültek, így még tőlük sem kérhet elnézést.
Vacsorára kapnak valami híg, levesszerű ételt. Arra jó, hogy éhen ne vesszenek. Szerencsére vizet is körbehordanak. Miwa, ha teheti kétszer is kér. Van egy pici láza, ezt érzi, erre jó a víz.
Végül összekuporodik, amennyire lehet a kötelékektől, és fejét az egyik karján pihentetve, csukott szemmel fekszik sokáig.
Később, mikor már mindenki javában alszik, ezt hallja a lenyugodott szuszogásokból, akkor fordul csak meg a másik oldalára, nem zavarva két szomszédját. A csillagokat nézi, amennyit lát belőlük. Sokáig nem jön álom a szemére. Jóval éjközép után nyomja csak el a fáradtság, s egészen addig alszik is, míg némi rugdosással fel nem ébresztik.
A tábor felbomlik. Reggeli csak némi vizet kapnak, majd visszaterelik őket a kocsikra. Ezúttal másik szekérre kerül, vagy legalább is mások mellé. Az asszony a gyerekkel sem ebbe a kocsiba sorolódik.
Szerencsére a karjait már nem kötik fel olyan magasra. Ennek örül, mert vállai nem fordulnak ki, és tudja, hogy a vérkeringése sem borul fel ezáltal. Az előző esti zsibbadás, és a vállában a fájdalom, nem volt éppen kellemes érzés. Sebei már nem is égnek, csak a zúzódások sajognak még kicsit.
Pár nap, és már nyoma sem fog látszódni szökési kísérletének.
A karaván pedig tovább indul.*
589. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-16 19:31:27
Üzenet elküldve: 2016-04-16 19:31:27
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Karavánosdi//
*Egész kellemesen telik el az éjszaka a szántóföldeken, de ez persze nézőpont kérdése. A hajtók és a katonák annyira kimerültek hogy kivételesen inkább használják alvásra az időt mint a nők megerőszakolására. Az orvos még gyorsan befejezi a feladatát aztán ő is nyugovóra tér, a kiemelt őrségen kívül mindenki hamar álomra hajtja a fejét. Néha hallani azért a őrszemek zsörtölődését amiért ők húzták a rövidebbet és rájuk jutott az első pár óra, néha a nevetgélésüket ahogy az ostoba orkokat figurázzák ki hogy múlassák az időt... A váltás idején lesz csak ismét valami zsezsgés, a rabok is inkább nyugton vannak az események után, senkinek nem hiányzik hogy a felpaprikázott haramiák rajtuk töltsék ki a dühüket. Miwa ha akarna se nagyon tudna beszélgetni senkivel, szomszédai is aludni szeretnének ha már kicsivel kényelmesebb testhelyzetbe kerültek mint a szekereken, ha pedig ennek ellenére is próbálkozna a félvér akkor csak lepisszegik, nem szeretnének bajba keveredni miatta. Esemény nélkül telik hát el az este, a nap viszont hamar felkel és a fény érkeztével a karaván továbbáll. Visszaterelnek szépen mindenkit a szekerekre, összepakolnak, és tovább haladnak dél-délnyugat felé.*
*Egész kellemesen telik el az éjszaka a szántóföldeken, de ez persze nézőpont kérdése. A hajtók és a katonák annyira kimerültek hogy kivételesen inkább használják alvásra az időt mint a nők megerőszakolására. Az orvos még gyorsan befejezi a feladatát aztán ő is nyugovóra tér, a kiemelt őrségen kívül mindenki hamar álomra hajtja a fejét. Néha hallani azért a őrszemek zsörtölődését amiért ők húzták a rövidebbet és rájuk jutott az első pár óra, néha a nevetgélésüket ahogy az ostoba orkokat figurázzák ki hogy múlassák az időt... A váltás idején lesz csak ismét valami zsezsgés, a rabok is inkább nyugton vannak az események után, senkinek nem hiányzik hogy a felpaprikázott haramiák rajtuk töltsék ki a dühüket. Miwa ha akarna se nagyon tudna beszélgetni senkivel, szomszédai is aludni szeretnének ha már kicsivel kényelmesebb testhelyzetbe kerültek mint a szekereken, ha pedig ennek ellenére is próbálkozna a félvér akkor csak lepisszegik, nem szeretnének bajba keveredni miatta. Esemény nélkül telik hát el az este, a nap viszont hamar felkel és a fény érkeztével a karaván továbbáll. Visszaterelnek szépen mindenkit a szekerekre, összepakolnak, és tovább haladnak dél-délnyugat felé.*
588. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-16 15:18:39
Üzenet elküldve: 2016-04-16 15:18:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Karavánosdi//
*Jó sok órát zötyögnek a sietősen haladó szekerekkel, bár ezt csupán abból tudja felmérni, hogy szép lassan lemenőbe hajlik a nap. Hogy merre haladnak, az megint rejtély marad számára, inkább csak sejtés, hogy még mindig dél felé. Hogy közben a szekerek elfordulnak nyugatra, azt nem látja, nem érzékeli a ponyva alatt. Nem csak a ponyva az persze, ami gátat szab az érzékelésnek. Néha bizony kiesnek időszakok, melyekben hol félájult állapotban csüng a karjain, hol csak saját gondolataiba fordul vissza.
Újra és újra játssza magában a történteket. A másik rab lelövését, saját szökési kísérletét, és megint átélheti képzeletében az ütlegeket is. Könnyek szablyák maszatosra arcát.
Végül csak feljebb ül kissé, oldalával úgy támaszkodva a szekér falához, hogy kevésbé fájjon az érintés. Szemei felnyílnak, és a réseken át előre felé kémlel, a hajtók irányába. A hangokból arra a következtetésre jut, hogy megállnak hamarosan. A szekereket kör alakba rendezik, majd néhány fegyveres félrehajtja a ponyvát. Az alkonyat fényei bevágnak a raktérbe, a napsugarak végig simogatják a bent nyomorgókat.
Miwa nem tudja, hogy ki hogyan érzi magát sorstársai közül, de az ő lábai már nagyon elzsibbadtak. Tulajdonképpen örül annak, hogy végre felállhat, és leugorhat a szekérről. Nem elhanyagolható az sem, hogy végre friss levegőt szívhatnak. Ráadásul a karja is húzódott már rendesen a felkötéstől, most jól esik a vállainak az, hogy leengedheti. Csuklói persze összekötve maradnak, sőt néhány perc elteltével, ahogy középre terelik őket, szomszédai lesznek. Jobbról és balról is egy-egy rabot bilincselnek mellé. Talán álldogálnak még néhány percig, de aztán újra csak leülnek, ezúttal a földre. Ez sem kényelmesebb, mint a szekérderék. Számára talán csak annyival, hogy kezei az ölében pihenhetnek.
Aztán az orvos lép mellé. Keze nem finomkodó, de nem is szándékosan durva. Inkább csak közönyösen tapogatja végig, nem tört-e csontja. A zúzódások fájnak, a megütött felület belilult. Az ostor okozta sebeket kitisztításra kerülnek, melyhez néha megrándul az arca a fájdalomtól, de nem sziszeg. Nem adja meg ezt az örömöt.*
-Az orkok is jobbak lettek volna, ha szabad lehettem volna közöttük.
*Jegyzi meg halkan a kérdésre. Micsoda ostoba kérdés ez már? Egy rabszolga soha nem azt nézi, hol van éppen, hanem a lehetőséget. Jó, elbaltázta. Még sem mérte fel jól. Ez nem az a lehetőség volt.*
-Szomjas vagyok.
*Ezt már csak reménykedve teszi hozzá. Bár sejti, azért éhen-szomjan veszni nem hagyják őket. Akkor oda a haszon. Most meg valóban sokat számít minden apróság. A suttogásokból megtudhatja, hogy az egyik szekér ott maradt az orkok közelében.*
~A dagadt akkor biztosan dühös.~
*Kelletlen a gondolat. Mind jól tudják, egyiküknek sem jó az, ha a dagadt karavánvezetőnek rossza kedve.*
*Jó sok órát zötyögnek a sietősen haladó szekerekkel, bár ezt csupán abból tudja felmérni, hogy szép lassan lemenőbe hajlik a nap. Hogy merre haladnak, az megint rejtély marad számára, inkább csak sejtés, hogy még mindig dél felé. Hogy közben a szekerek elfordulnak nyugatra, azt nem látja, nem érzékeli a ponyva alatt. Nem csak a ponyva az persze, ami gátat szab az érzékelésnek. Néha bizony kiesnek időszakok, melyekben hol félájult állapotban csüng a karjain, hol csak saját gondolataiba fordul vissza.
Újra és újra játssza magában a történteket. A másik rab lelövését, saját szökési kísérletét, és megint átélheti képzeletében az ütlegeket is. Könnyek szablyák maszatosra arcát.
Végül csak feljebb ül kissé, oldalával úgy támaszkodva a szekér falához, hogy kevésbé fájjon az érintés. Szemei felnyílnak, és a réseken át előre felé kémlel, a hajtók irányába. A hangokból arra a következtetésre jut, hogy megállnak hamarosan. A szekereket kör alakba rendezik, majd néhány fegyveres félrehajtja a ponyvát. Az alkonyat fényei bevágnak a raktérbe, a napsugarak végig simogatják a bent nyomorgókat.
Miwa nem tudja, hogy ki hogyan érzi magát sorstársai közül, de az ő lábai már nagyon elzsibbadtak. Tulajdonképpen örül annak, hogy végre felállhat, és leugorhat a szekérről. Nem elhanyagolható az sem, hogy végre friss levegőt szívhatnak. Ráadásul a karja is húzódott már rendesen a felkötéstől, most jól esik a vállainak az, hogy leengedheti. Csuklói persze összekötve maradnak, sőt néhány perc elteltével, ahogy középre terelik őket, szomszédai lesznek. Jobbról és balról is egy-egy rabot bilincselnek mellé. Talán álldogálnak még néhány percig, de aztán újra csak leülnek, ezúttal a földre. Ez sem kényelmesebb, mint a szekérderék. Számára talán csak annyival, hogy kezei az ölében pihenhetnek.
Aztán az orvos lép mellé. Keze nem finomkodó, de nem is szándékosan durva. Inkább csak közönyösen tapogatja végig, nem tört-e csontja. A zúzódások fájnak, a megütött felület belilult. Az ostor okozta sebeket kitisztításra kerülnek, melyhez néha megrándul az arca a fájdalomtól, de nem sziszeg. Nem adja meg ezt az örömöt.*
-Az orkok is jobbak lettek volna, ha szabad lehettem volna közöttük.
*Jegyzi meg halkan a kérdésre. Micsoda ostoba kérdés ez már? Egy rabszolga soha nem azt nézi, hol van éppen, hanem a lehetőséget. Jó, elbaltázta. Még sem mérte fel jól. Ez nem az a lehetőség volt.*
-Szomjas vagyok.
*Ezt már csak reménykedve teszi hozzá. Bár sejti, azért éhen-szomjan veszni nem hagyják őket. Akkor oda a haszon. Most meg valóban sokat számít minden apróság. A suttogásokból megtudhatja, hogy az egyik szekér ott maradt az orkok közelében.*
~A dagadt akkor biztosan dühös.~
*Kelletlen a gondolat. Mind jól tudják, egyiküknek sem jó az, ha a dagadt karavánvezetőnek rossza kedve.*
587. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-16 14:33:25
Üzenet elküldve: 2016-04-16 14:33:25
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Szelíd
//Karavánosdi//
*A karaván végül elhagyja a Füves Pusztát és a folyó vonalát elhagyva tovább haladnak dél, majd enyhén dél-nyugat felé. Már hallották hírét az ide települt barbároknak, és annak is, hogy kevéssé veszik szigorúan Arthenior képmutató "rabszolgaellenes" törvényeit, de ha ők nem is, a Kikötő kapitányai vagy a Krenkataur közepesen korrupt fegyőrjei általában nyitottak szoktak lenni egy jó üzletre.*
*A karavánosok igencsak mogorvák, nyűgösek és fáradtak. Mogorvák, mert elvesztettek a nyüves orkok miatt egy szekeret és némi árut, nyűgösek, mert az ork fenyegetés miatt majdnem hogy megállás nélkül kellett végigszekerezniük a pusztán és fáradtak, mert ez meglehetősen erős alváshiányt is jelent. A tizenhat harcos és a majd ugyanannyi szekeres, hajtó, valamint a mintegy ötven rabszolga kifejezetten leharcolt állapotban érkezik meg a Szántóföldek tanyái, falvai közé. Ahogy a barbároknak, úgy a holtaknak is igencsak híre kelt, így a karavánvezető úgy dönt, hogy inkább a vadak, mint a hullák - ennek megfelelően nyugat felé, a folyó irányába veszik az útjukat, hogy még véletlenül se fussanak bele a Grombar valamely szörnyhordájába.*
*Mivel egy ideje már biztonságban érzik magukat, így hajlandóak tábort verni - erős őrséggel, és a szekerekről leterelt, a szekértábor közepén egymáshoz kötözött rabszolgákkal. Ekkor fognak hozzá, hogy felmérjék az árut és ellássák az utazás során véletlenül vagy engedetlenségből szerzett sérüléseket is. Így kerül sorra Miwa is, akit egy részeges alak, egy néhai orvos lát el, meglehetős precizitással.*
- Nyoma marad, de megmaradsz. Pont orkok között akartál szökni? Ostoba lány. Na.
*A karaván végül elhagyja a Füves Pusztát és a folyó vonalát elhagyva tovább haladnak dél, majd enyhén dél-nyugat felé. Már hallották hírét az ide települt barbároknak, és annak is, hogy kevéssé veszik szigorúan Arthenior képmutató "rabszolgaellenes" törvényeit, de ha ők nem is, a Kikötő kapitányai vagy a Krenkataur közepesen korrupt fegyőrjei általában nyitottak szoktak lenni egy jó üzletre.*
*A karavánosok igencsak mogorvák, nyűgösek és fáradtak. Mogorvák, mert elvesztettek a nyüves orkok miatt egy szekeret és némi árut, nyűgösek, mert az ork fenyegetés miatt majdnem hogy megállás nélkül kellett végigszekerezniük a pusztán és fáradtak, mert ez meglehetősen erős alváshiányt is jelent. A tizenhat harcos és a majd ugyanannyi szekeres, hajtó, valamint a mintegy ötven rabszolga kifejezetten leharcolt állapotban érkezik meg a Szántóföldek tanyái, falvai közé. Ahogy a barbároknak, úgy a holtaknak is igencsak híre kelt, így a karavánvezető úgy dönt, hogy inkább a vadak, mint a hullák - ennek megfelelően nyugat felé, a folyó irányába veszik az útjukat, hogy még véletlenül se fussanak bele a Grombar valamely szörnyhordájába.*
*Mivel egy ideje már biztonságban érzik magukat, így hajlandóak tábort verni - erős őrséggel, és a szekerekről leterelt, a szekértábor közepén egymáshoz kötözött rabszolgákkal. Ekkor fognak hozzá, hogy felmérjék az árut és ellássák az utazás során véletlenül vagy engedetlenségből szerzett sérüléseket is. Így kerül sorra Miwa is, akit egy részeges alak, egy néhai orvos lát el, meglehetős precizitással.*
- Nyoma marad, de megmaradsz. Pont orkok között akartál szökni? Ostoba lány. Na.
586. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-14 09:46:50
Üzenet elküldve: 2016-04-14 09:46:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Idegenek járják a földet//
*A veszekedés, és a kialakult kis dulakodás nem segít sokat abban, hogy a szöszke megnyugodjon. De legalább már a Hang nem kínozza. Mintha tiltakozása véget vetett volna neki.
A lócáról nem mászik le, nem amíg Kriyon sincs a talajon. Az nem számít, hogy csapatuk többi tagja biztos lábbal, sértetlenül áll a dagonyában.
A félvér kiáltására, mely Krestvirnek szól azért felkapja fejét, és könny áztatta arcát az események felé fordítja.*
-Ne!
*Visszhangozza ő is Kriyon szavát, erőtlenül, kissé későn. A lány, már a férget taperolja.*
-Tegyétek le! Megszáll benneteket is.
*Könyörög sírósan, mert ha valamit nem szeretne a közelében tudni az egy zölden világító szemű, gonosz mágia alatt álló ork.
De legalább már nem sír, csak szipog ijedten.*
*A veszekedés, és a kialakult kis dulakodás nem segít sokat abban, hogy a szöszke megnyugodjon. De legalább már a Hang nem kínozza. Mintha tiltakozása véget vetett volna neki.
A lócáról nem mászik le, nem amíg Kriyon sincs a talajon. Az nem számít, hogy csapatuk többi tagja biztos lábbal, sértetlenül áll a dagonyában.
A félvér kiáltására, mely Krestvirnek szól azért felkapja fejét, és könny áztatta arcát az események felé fordítja.*
-Ne!
*Visszhangozza ő is Kriyon szavát, erőtlenül, kissé későn. A lány, már a férget taperolja.*
-Tegyétek le! Megszáll benneteket is.
*Könyörög sírósan, mert ha valamit nem szeretne a közelében tudni az egy zölden világító szemű, gonosz mágia alatt álló ork.
De legalább már nem sír, csak szipog ijedten.*
585. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-12 21:02:32
Üzenet elküldve: 2016-04-12 21:02:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Idegenek járják a földet//
*Lassan megnyugszik odafent, és elkezd gondolkodni, már amennyire neki az sikerül. Mire azonban odáig jutna, ahova jut, az események is feltorlódnak kicsinység.*
- Ne hangoskoggyá, tata, mer' rosszú jársz! *odanfent a bátorsága is megjött, mert nem tart tőle, hogy az öreg, de szívós parasztbácsi esetleg úgy képen törli, hogy a takony menetet vág a nyakán.*
- Ó, fújmár! *sosem volt elfpárti, inkább utálta őket, mint a leprát, a természet-búzaságukkal együtt. Krestvir hirtelen ricsajozására újult érdeklődéssel nézegeti a lányt, akibe szorult némi kefi is.*
~ No, majd meglátjuk, mennyire tűzről pattant! ~ *kajánkodik egy pillanatig.*
- FÚÚÚJMÁR! Ne fogd meg! És főleg: a szádba ne vedd! Nem olyan kukac! PFEEEJ! *ajvékol odafentről. Daranel szavaira alig reagál, sajnos az íjász nem elég intellektuális ahhoz, hogy elmagyarázza neki mágikus képességének korlátait.*
- Breh, orkok. *itt már nem fújol, mert nagyjából ezt várta, de azért neki is van szíve.*
- Ne edd meg, nem kaja! *közben megpróbálja felderíteni a környéküket, hátha...*
A varázsló becsukja szemét, és elmormol egy rövid igét, melynek hatására madártávlatból láthatja környezetét húsz lépés sugarú körben. Ha a mágus kinyitja szemét, a varázslat megszűnik.
*Lassan megnyugszik odafent, és elkezd gondolkodni, már amennyire neki az sikerül. Mire azonban odáig jutna, ahova jut, az események is feltorlódnak kicsinység.*
- Ne hangoskoggyá, tata, mer' rosszú jársz! *odanfent a bátorsága is megjött, mert nem tart tőle, hogy az öreg, de szívós parasztbácsi esetleg úgy képen törli, hogy a takony menetet vág a nyakán.*
- Ó, fújmár! *sosem volt elfpárti, inkább utálta őket, mint a leprát, a természet-búzaságukkal együtt. Krestvir hirtelen ricsajozására újult érdeklődéssel nézegeti a lányt, akibe szorult némi kefi is.*
~ No, majd meglátjuk, mennyire tűzről pattant! ~ *kajánkodik egy pillanatig.*
- FÚÚÚJMÁR! Ne fogd meg! És főleg: a szádba ne vedd! Nem olyan kukac! PFEEEJ! *ajvékol odafentről. Daranel szavaira alig reagál, sajnos az íjász nem elég intellektuális ahhoz, hogy elmagyarázza neki mágikus képességének korlátait.*
- Breh, orkok. *itt már nem fújol, mert nagyjából ezt várta, de azért neki is van szíve.*
- Ne edd meg, nem kaja! *közben megpróbálja felderíteni a környéküket, hátha...*
A varázsló becsukja szemét, és elmormol egy rövid igét, melynek hatására madártávlatból láthatja környezetét húsz lépés sugarú körben. Ha a mágus kinyitja szemét, a varázslat megszűnik.
584. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-12 06:01:51
Üzenet elküldve: 2016-04-12 06:01:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Idegenek járják a földet//
-Hé Nyugodj már le! Ha hisztizel nem lesz jobb! Ha meg akartak volna minket ölni, már megtették volna! *Mondja a pánik hangulatban lévő Kriyonnak.* -Viszont én mindenképp elmennék a láphoz! Követném a szagot!
*Ahogy elszabadulnak az indulatok, az ork még kifejezetten nyugodt. De mikor a nedves föld kifordul tele férgekkel, az már őt is felzavarja. Még mielőtt Daranel kérné, hogy nézzen utána a dolgoknak ő már ott van. Ha Krestvir piszkálni akarja a férgeket, igyekszik távol tartani a lányt. Ismét beleszagol a levegőbe, közel a férgekhez. Egy marék földet vesz ki a kupacból, azt is megszagolja. Sőt megkóstolja. Érez-e bármi furcsát a föld ízén/szagán kívül. Ha nem, bizony rámegy a férgekre. Elsőként azt figyelné meg, mennyire természetesek vagy épp ellenesek a férgek. Ingerültek-e, vagy egyszerűen úgy viselkednek mint egy átlagos féreg. S mivel igen jó közelségben van az állati eredetű élettel, így hamar kiszúrja ha valami nem természetes. Vagy épp irányítás alatt van a féreg. Ha viszont ez se használ, és úgy viselkednek mint egy átlagos féreg akkor jön az utolsó próba. Persze ha megtud eddig bármit ami fontos a próba elmarad. Megfog egy férget, és bizony megeszi azt. Ízlelgeti, és várja a kellően krémes ízt. Kérdés, hogy a pulzáló féreg ugyan olyan ízű-e mint a földben megtalálható kevésbé villogó fajtársa.*
A hozzászólás írója (Borugg Oggufur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.12 06:02:46
-Hé Nyugodj már le! Ha hisztizel nem lesz jobb! Ha meg akartak volna minket ölni, már megtették volna! *Mondja a pánik hangulatban lévő Kriyonnak.* -Viszont én mindenképp elmennék a láphoz! Követném a szagot!
*Ahogy elszabadulnak az indulatok, az ork még kifejezetten nyugodt. De mikor a nedves föld kifordul tele férgekkel, az már őt is felzavarja. Még mielőtt Daranel kérné, hogy nézzen utána a dolgoknak ő már ott van. Ha Krestvir piszkálni akarja a férgeket, igyekszik távol tartani a lányt. Ismét beleszagol a levegőbe, közel a férgekhez. Egy marék földet vesz ki a kupacból, azt is megszagolja. Sőt megkóstolja. Érez-e bármi furcsát a föld ízén/szagán kívül. Ha nem, bizony rámegy a férgekre. Elsőként azt figyelné meg, mennyire természetesek vagy épp ellenesek a férgek. Ingerültek-e, vagy egyszerűen úgy viselkednek mint egy átlagos féreg. S mivel igen jó közelségben van az állati eredetű élettel, így hamar kiszúrja ha valami nem természetes. Vagy épp irányítás alatt van a féreg. Ha viszont ez se használ, és úgy viselkednek mint egy átlagos féreg akkor jön az utolsó próba. Persze ha megtud eddig bármit ami fontos a próba elmarad. Megfog egy férget, és bizony megeszi azt. Ízlelgeti, és várja a kellően krémes ízt. Kérdés, hogy a pulzáló féreg ugyan olyan ízű-e mint a földben megtalálható kevésbé villogó fajtársa.*
A hozzászólás írója (Borugg Oggufur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.12 06:02:46
583. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-11 17:01:44
Üzenet elküldve: 2016-04-11 17:01:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Idegenek járják a földet//
*Kissé értetlenül pislog leginkább Lapu nemezésére.*
-Mit hallotok?
*Daranel nem varázshasználó, de az affinitásról is hallott már párszor és bizony tudja mit jelent a forrás... elvileg a föld alatt van egy csomó valami, aki képes lehet varázsolni.*
~Hát ez remek!~
-Engedje el bátyám a lányt... erre semmi szükség. Nem gyújtunk fel semmit, de ha baj lesz nem vetem el az ötletet.
*Krestvir szavaival ő már nem ért egyet, ő egyre kevésbé hisz ennek a Colbert bácsinak, az az érzése a bolondját járatja a Synmirai küldöttséggel. Éppen válaszolna Borugg szavaira, amikor is Krestvir felszólítására a földre pillant.*
-Krestvir ne fogdosd! *szól rá a lányra és meg is fogja kezét, persze nem erőteljesen, csak hogy megállítsa.* -Túlságosan nagy felelőtlenség, bajt hozhat a fejedre. Ott egy darab bot inkább bökdösd meg azzal. Valami szellemféle valami van itt a föld alatt, mert ez minden, csak nem természetes. Meg kellene tudni mik ezek, valahogy ki kellene puhatolózni. Van valami jó mágia a tarsolyotokban? Borugg gyere közelebb. *inti maga mellé az orkot.* -Te sámán vagy, értesz az állatokhoz meg az ilyen szellemi dolgokhoz. Mondd meg nekem kérlek, hogy szerinted mivel állunk szemben?
*Valamiért most legfőképpen az orktól vár valami jó tanácsot, amivel sikerül eredményre jutni. Mindenképpen ki kell deríteni mi folyik itt, de sok esemény eddig nem történik, így elég lassú lefolyású a dolog.*
-Kriyon ha baj lesz bedobhatod a tüzes trükköt.
*A tűz talán távol tartja baj esetén ezt a valamit.*
*Kissé értetlenül pislog leginkább Lapu nemezésére.*
-Mit hallotok?
*Daranel nem varázshasználó, de az affinitásról is hallott már párszor és bizony tudja mit jelent a forrás... elvileg a föld alatt van egy csomó valami, aki képes lehet varázsolni.*
~Hát ez remek!~
-Engedje el bátyám a lányt... erre semmi szükség. Nem gyújtunk fel semmit, de ha baj lesz nem vetem el az ötletet.
*Krestvir szavaival ő már nem ért egyet, ő egyre kevésbé hisz ennek a Colbert bácsinak, az az érzése a bolondját járatja a Synmirai küldöttséggel. Éppen válaszolna Borugg szavaira, amikor is Krestvir felszólítására a földre pillant.*
-Krestvir ne fogdosd! *szól rá a lányra és meg is fogja kezét, persze nem erőteljesen, csak hogy megállítsa.* -Túlságosan nagy felelőtlenség, bajt hozhat a fejedre. Ott egy darab bot inkább bökdösd meg azzal. Valami szellemféle valami van itt a föld alatt, mert ez minden, csak nem természetes. Meg kellene tudni mik ezek, valahogy ki kellene puhatolózni. Van valami jó mágia a tarsolyotokban? Borugg gyere közelebb. *inti maga mellé az orkot.* -Te sámán vagy, értesz az állatokhoz meg az ilyen szellemi dolgokhoz. Mondd meg nekem kérlek, hogy szerinted mivel állunk szemben?
*Valamiért most legfőképpen az orktól vár valami jó tanácsot, amivel sikerül eredményre jutni. Mindenképpen ki kell deríteni mi folyik itt, de sok esemény eddig nem történik, így elég lassú lefolyású a dolog.*
-Kriyon ha baj lesz bedobhatod a tüzes trükköt.
*A tűz talán távol tartja baj esetén ezt a valamit.*
582. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-10 20:10:17
Üzenet elküldve: 2016-04-10 20:10:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Idegenek járják a földet//
*A kialakult fejetlenségben, emelt hangú szóváltásban elég nehéz összpontosítani, de azért várakozik és figyel: várja a „hang” válaszát. Azt azonban hiába várja…
Mikor az öreg megindul felé, fölkapja a fejét, s részben meghökkenésében, részben mert igazán nem feltételez rosszat a bácsiról, nem tér ki előle. Aztán már arra eszmél fel, hogy Colbert megragadta a karját és taszigálni kezdi kifelé a birtokáról. Néhány lépésnyit hagyja is, ellenkezés nélkül. Utána azonban végre felocsúdik meglepetéséből, és…*
- Bácsi, kérem, engedjen el! Senki nem akar itt gyújtogatni! Kriyonnak csak a szája jár! Butaságokat beszél! Nem csinálná meg! *szól az öreghez, és most már fékezni próbálja a lendületét, illetve kezét is ráteszi a férfiéra, gyengéden igyekezvén lefejteni azt.
Ha a bácsit ez nem hatná meg, akkor már erőteljesebben áll ki magáért.*
- Jó, most már mindenki nyugodjon meg! *csattan fel termetéhez, s eddig viselkedéséhez képest meglepő hangerővel. Hirtelen megveti a lábát, és még taszít is egyet az öregen, de egyúttal megfogja a két vállánál – ha sikerül ezzel meglepnie és megállítania őt –, és mélyen a bácsi szemeibe néz, míg nem látja, hogy figyel rá. Aztán szétnéz a többieken is, hosszasabban elidőzve a tető felé menekülő Kriyonon. Persze, mindez csak akkor történik meg, ha tényleg sikerült megállítania a bácsit.*
- Nem lesz itt semmiféle gyújtogatás, és hiszünk magának, Colbert bácsi! - *szögezi le.*
- Most már egyértelmű, hogy van itt valami! Avalija, te is hallottad azt a hangot… - *más helyzetben talán téves következtetés lenne, hogy a „hang” szavai miatt egyből azt gondolja, azt csak ők, „a lányok” hallották, akikhez beszélt a hang, de… most helyesnek bizonyul, úgyhogy mindegy is.* -… valaki hívott minket! És amit Kriyon érez… meg Borugg… Valami van itt. Hiszünk magának. *ismétli el, hogy lenyugtassa a bácsit, kezeit még mindig a vállán tartva. Ekkor pillant mintegy véletlenül az öreg háta mögé, a földre, s fedezi fel az enyhe zöldes fényben világító férgeket.*
- Nézzétek! *jelez a többieknek, és a bácsit elengedve közelebb lép, majd leguggol, és a markába vesz néhányat a világító állatkákból, hogy közelebbről is szemügyre vegye azokat.*
A hozzászólás írója (Krestvir Drelm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.10 20:17:24
*A kialakult fejetlenségben, emelt hangú szóváltásban elég nehéz összpontosítani, de azért várakozik és figyel: várja a „hang” válaszát. Azt azonban hiába várja…
Mikor az öreg megindul felé, fölkapja a fejét, s részben meghökkenésében, részben mert igazán nem feltételez rosszat a bácsiról, nem tér ki előle. Aztán már arra eszmél fel, hogy Colbert megragadta a karját és taszigálni kezdi kifelé a birtokáról. Néhány lépésnyit hagyja is, ellenkezés nélkül. Utána azonban végre felocsúdik meglepetéséből, és…*
- Bácsi, kérem, engedjen el! Senki nem akar itt gyújtogatni! Kriyonnak csak a szája jár! Butaságokat beszél! Nem csinálná meg! *szól az öreghez, és most már fékezni próbálja a lendületét, illetve kezét is ráteszi a férfiéra, gyengéden igyekezvén lefejteni azt.
Ha a bácsit ez nem hatná meg, akkor már erőteljesebben áll ki magáért.*
- Jó, most már mindenki nyugodjon meg! *csattan fel termetéhez, s eddig viselkedéséhez képest meglepő hangerővel. Hirtelen megveti a lábát, és még taszít is egyet az öregen, de egyúttal megfogja a két vállánál – ha sikerül ezzel meglepnie és megállítania őt –, és mélyen a bácsi szemeibe néz, míg nem látja, hogy figyel rá. Aztán szétnéz a többieken is, hosszasabban elidőzve a tető felé menekülő Kriyonon. Persze, mindez csak akkor történik meg, ha tényleg sikerült megállítania a bácsit.*
- Nem lesz itt semmiféle gyújtogatás, és hiszünk magának, Colbert bácsi! - *szögezi le.*
- Most már egyértelmű, hogy van itt valami! Avalija, te is hallottad azt a hangot… - *más helyzetben talán téves következtetés lenne, hogy a „hang” szavai miatt egyből azt gondolja, azt csak ők, „a lányok” hallották, akikhez beszélt a hang, de… most helyesnek bizonyul, úgyhogy mindegy is.* -… valaki hívott minket! És amit Kriyon érez… meg Borugg… Valami van itt. Hiszünk magának. *ismétli el, hogy lenyugtassa a bácsit, kezeit még mindig a vállán tartva. Ekkor pillant mintegy véletlenül az öreg háta mögé, a földre, s fedezi fel az enyhe zöldes fényben világító férgeket.*
- Nézzétek! *jelez a többieknek, és a bácsit elengedve közelebb lép, majd leguggol, és a markába vesz néhányat a világító állatkákból, hogy közelebbről is szemügyre vegye azokat.*
A hozzászólás írója (Krestvir Drelm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.10 20:17:24
581. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2016-04-10 18:59:52
Üzenet elküldve: 2016-04-10 18:59:52
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Idegenek járják a földet//
- Megbocsássa kenduram, hogy eztet mondom, de bánom is én, ha megkergű, csak nem az én földemen tegye. *Colbertre nem jellemző, hogy heves kirohanásokban intézné az idegen szituációkat, de a mostani mind természetében, mind hosszában kezd nyűgössé válni számára, hiszen láthatóan még Synmira intézői sem tudják hol lássanak munkához. Egy „kérdezgetni össze-vissza bezzeg tudnak”-ot még azért elmorog az orra alatt, mielőtt odalépne ahhoz a földsávhoz, ami felett bolhaként kezdett el pattogni Kriyon. A markába vesz egy adag földet, szétmorzsolja ujjai közt. A sötétbarnás rögök kisebb-nagyobb darabokban hullnak vissza, de ezen felül nem történik semmi. Félretolja kucsmáját, körme hegyével megvakarja feje búbját tanácstalansága okán.*
- Maga gyanúsítgat engem, hogy valótlant állítanék, heh? *Ekkor szólal meg Krestvir is, teljesen váratlanul a jelenlévő férfiak számára. Arról természetesen nem tudhat, hogy egyedül ő és Avalija hallják az ismeretlent. Hiába szólítja azonban meg mindkét nő, szavukra felelet már nem érkezik és ha meg is próbálkoznak kinyúlni tudatukkal abba az irányba, ahonnan az imént elérték őket, csak csendet találnak, mintha a mentális fonál sohasem létezett volna. Nem maradt utána más hátra, csak az a nyomasztó érzés, ami már Kriyon szívében is tanyát vert és aminek Borugg is hangot adott.*
- Aztat próbálják csak meg, itten nem gyújtanak fel semmit, inkább takaroggyanak el a telkemrű’! *Az öregnek is előhúzzák a harciasabb énjét azzal, hogy szóba kerül a tűz általi megtisztítás, még ha feleannyira komolyan is, amennyire ő veszi a fenyegetést. Indulatainak nem csak hangsúlyában ad nyomatékot, el is kezdené kifelé taszigálni a társaságot. Ebben csak egy pillanatra torpan meg, mivel alkalmas illetőt kell találnia rá, aki vele egy súlycsoportban van. Az íjászt és az orkot élből elveti, a bolondoktól meg már gyerekkorában is óvva intették, úgyhogy Krestvirt ragadja karon és kezdi el kifelé ráncigálni.*
- Monnyák meg az uraiknak, hogy majd rendbe hozom a birtokot és nem kő ide másokat kűdeniük. *Ahogy dulakodni kezd, talpa alól úgy fordul ki az enyhén felázott föld, s vele néhány abban lakozó gyűrűsféreg is. Formájukban semmi szokatlan nincs.
…nem úgy abban a sápadt zöldes fényben, ami belőlük pulzál.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.10 19:00:22
- Megbocsássa kenduram, hogy eztet mondom, de bánom is én, ha megkergű, csak nem az én földemen tegye. *Colbertre nem jellemző, hogy heves kirohanásokban intézné az idegen szituációkat, de a mostani mind természetében, mind hosszában kezd nyűgössé válni számára, hiszen láthatóan még Synmira intézői sem tudják hol lássanak munkához. Egy „kérdezgetni össze-vissza bezzeg tudnak”-ot még azért elmorog az orra alatt, mielőtt odalépne ahhoz a földsávhoz, ami felett bolhaként kezdett el pattogni Kriyon. A markába vesz egy adag földet, szétmorzsolja ujjai közt. A sötétbarnás rögök kisebb-nagyobb darabokban hullnak vissza, de ezen felül nem történik semmi. Félretolja kucsmáját, körme hegyével megvakarja feje búbját tanácstalansága okán.*
- Maga gyanúsítgat engem, hogy valótlant állítanék, heh? *Ekkor szólal meg Krestvir is, teljesen váratlanul a jelenlévő férfiak számára. Arról természetesen nem tudhat, hogy egyedül ő és Avalija hallják az ismeretlent. Hiába szólítja azonban meg mindkét nő, szavukra felelet már nem érkezik és ha meg is próbálkoznak kinyúlni tudatukkal abba az irányba, ahonnan az imént elérték őket, csak csendet találnak, mintha a mentális fonál sohasem létezett volna. Nem maradt utána más hátra, csak az a nyomasztó érzés, ami már Kriyon szívében is tanyát vert és aminek Borugg is hangot adott.*
- Aztat próbálják csak meg, itten nem gyújtanak fel semmit, inkább takaroggyanak el a telkemrű’! *Az öregnek is előhúzzák a harciasabb énjét azzal, hogy szóba kerül a tűz általi megtisztítás, még ha feleannyira komolyan is, amennyire ő veszi a fenyegetést. Indulatainak nem csak hangsúlyában ad nyomatékot, el is kezdené kifelé taszigálni a társaságot. Ebben csak egy pillanatra torpan meg, mivel alkalmas illetőt kell találnia rá, aki vele egy súlycsoportban van. Az íjászt és az orkot élből elveti, a bolondoktól meg már gyerekkorában is óvva intették, úgyhogy Krestvirt ragadja karon és kezdi el kifelé ráncigálni.*
- Monnyák meg az uraiknak, hogy majd rendbe hozom a birtokot és nem kő ide másokat kűdeniük. *Ahogy dulakodni kezd, talpa alól úgy fordul ki az enyhén felázott föld, s vele néhány abban lakozó gyűrűsféreg is. Formájukban semmi szokatlan nincs.
…nem úgy abban a sápadt zöldes fényben, ami belőlük pulzál.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.10 19:00:22
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4679-4698