Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Erdőszéli tisztás (új)
Arthenior közelében (új)
SzántóföldekTharg birtokok (új)
Füves puszta (új)
Kikötői erdőség (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 133 (2641. - 2660. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2660. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-29 20:37:29
 ÚJ
>Kagaenae Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//Gólya hozza//

- Mííí?
*Persze már Aenae is tudja, hogy mi a tényállás, csak nem igazán tudja felfogni, hogy most ez történik. Nem most kellene történnie, hanem csak azután, hogy elment Pyctához és elmondott neki mindent. Waldran segítségével sikeresen lekászálódik a lóról, de a fekvés valahogy nagyon kényelmetlen, ezért két fájás között feltápászkodik, hátát a fának vetve.*
- De azt hogy kell?
*Nyögi és meredt szemmel nézi a bácsikáját. Elméletileg tudja, hogy hogyan zajlik a dolog, mindent elolvasott a témában, amit csak el tudott olvasni, de az elmélet mégis igen messze áll a gyakorlattól, meg főleg halálra van rémülve.*
- Waldran, ez a gyerek nem Nirsé. Én mondtam neki is, de nem hiszi el. Egek, de fáj... Befelé biztos kellemesebb volt, mi? Kár, hogy nem emlékszem rá...
*Liheg, összeszorított foggal és szemmel áll a fánál, ujjai a kéregbe kaparnak*
- Egek, ez mindjárt kijön.
*Zihálja, ennek nem így kéne megtörténnie, nem Waldrannal kéne lennie, hanem valami bábaasszonnyal, azelőtt nem szégyellné letolni a gatyáját, mert az mégis egy nő lenne, de Waldran csak férfi. Egy újabb fájásra vesz csak erőt magán, egy harmadikra pedig valami csodával határos módon a kezében a gyerek, aki teli tüdőből ordít. Ekkor Aenae már lerogyik a fa tövébe.*


2659. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-29 20:02:30
 ÚJ
>Laor Vylnis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Negyvenes//
//Közjáték//
//Cassy, Laor, Khul//

*Elneveti magát Khul reakcióján. Valóban irritáló lehet a harsányság, de ez itt szemlátomást őszinteséggel párosul, ami viszont becsülendő erény. És Khul viselkedése annyira természetes, magától értetődően barátságos, hogy igazán nem lehet oka neheztelni miatta. Közben pedig vigyorogva bólogat a másik élménybeszámolójára.*
- Ó, igen! Learon mester és a kecskéi... vagy birkái? Mindegy. *legyint egyet* Egész elég éredekes szóbeszéd járja róluk a Vashegyen, alkalomadtán elmesélem majd. Ha hölgytársaság nélkül leszünk.
*Ő a maga részéről csak fenntartásokkal fogadná el a pletykákat, miszerint Learon a jószágaiból többféle módon is hasznot húz, de az kétségtelen, hogy ezek olyasféle történetek amiken jólesően lehet csámcsogni egy baráti poharazgatás közben. És hát Laor annak idején nem ment a szomszédba egy kis pletykálkodás kedvéért. Esetleg fel lehetne eleveníteni ezt a régi szokást.*
- A világ kicsi és veszélyes. *csap bele kedélyesen Khul tenyerébe* Alighanem lesz alkalmunk egymás mellett küzdeni. Vagy éppen egymás ellen. Mindkettő ígéretesnek tűnik.
*Természetesen semmit sem tud Khul fegyveres képességeiről, de az valószínűnek látszik, hogy jobb harcos mint varázsló.*
- Ugyan, nem történt semmi. *legyint egyet Cassy szabadkozásán, miközben a lány a festéket pucolja a ruhájáról, aztán - a változatosság kedvéért - vigyorogni kezd* Előre is sok boldogságot! Remélem nagy lagzi lesz, és nekem is jut ott egy-két pohárkával. És bár nem vagyok nemesi parkettek ördöge, azért csak megtáncoltatom majd a menyasszonyt.
*Persze tökéletesen tisztában van vele, hogy ez csak tréfa, de azért adja alájuk a lovat. Vagy éppen ezért. És ha már eszébe jutott, hogy Khul botcsinálta varázsló, na meg a férfi biztatja is, mielőtt Cassy elvonulna kártyákért feltartja két kezét, szétterpeszti ujjait ahogy azt vásári mulatságok szemfényvesztőitől látta.*
- Most pedig figyeljétek tátott szájjal és őszinte tisztelettel a Vashegy nagy mágusát, minden varázslatok avatott ismerőjét, a nagy Laor mestert! *köhint egyet, és mosolyogva dünnyögi* Csak tudnám, hogy mi lesz ebből...
*Aztán nekiveselkedik.*

A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására bárkivel elhitetheti, hogy ő egy tündér, aki kívánságokat teljesít. A varázslat megtörik, ha a varázsló nem tesz meg mindent a kívánságok teljesítése érdekében.

2658. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-29 19:42:24
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Tündérvarázs //
// Lelkes néző //

. Ó! Értem! Egy kalandorféle. *~Elég sok ilyen járja Lanawin útjait.~*
- És, nem tartasz tőle? Hogy téged is...? *nem mondja ki a meglopás szót, de értheti a lány. Bár úgy véli, nem kell Nixomiát félteni.*
- Hát, ha valaha lesz birtokod, akkor biztosan meglátogatlak! *ígéri.* - Sőt, még a kertet is rendbe teszem neked! Mágiával!! *fogadkozik könnyelműen, ki tudja, egyszer nem hajtja-e be rajta a földbirtokos Nixomia az ígéretet.
Aztán meg... Nixomia semmit se köpköd, hiába koncentrál erősen, hogy egészen megfájdulnak bele még a nyakizmai is. Semmi nem történik. Sőt a lány is hiába próbálkozik újra!
Isq halálra neveti magát:*
- Jól bosszút álltunk!! *hahotázik.* - Gyerünk, és igyunk meg újra egy adag puncsot! Az majd segíteni fog! *módosítja a korábbi véleményét az ellenkezőjére. Nincs mese, ide azzal a punccsal újra! Micsoda szégyen, nem sikerülnek a varázslataik, mikor az egész fesztiválon mindenki azokat durrogtatja körülöttük!*


2657. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-29 19:41:21
 ÚJ
>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Gólya hozza//

- Kezd kinyílni a tudatod, és végre nem csak azt várod, hogy megmondják, hogy mit csinálj, hanem tudni akarod, hogy mit akarsz csinálni. Ez jó. * Bólogat elismerően a férfi, nem titkolja, hogy büszkeséggel tölti el ez a dolog. Úgyhogy most egyaránt lehetnek büszkék egymásra, már ha Aenae ezt érzi az Ephemiával szemben tanúsított bánásmódja miatt. Valószínűleg tovább beszélnének erről a témáról, ha a lány nem lepné meg mindkettőjüket a következő kijelentésével. Waldran furcsán felvont szemöldökkel fordul felé, először nem is érti a dolgot, majd hirtelen az égbe szöknek a szemöldökök, még ráncosabbá válik az amúgy is ráncos homlok, és eltátja a száját is hozzá, hogy teljes legyen a kép.*
- O! * Jegyzi meg, majd hirtelen kapcsol. * Ó a szellemekre, te lány! Tudtam, hogy nem szabadna kilovagolnunk! * Ugrik le a lóról, és az se érdekli, ha amaz elmenekül, nem foglalkozik most olyan dolgokkal, hogy kikösse. Egyből oda lép a lányhoz. *
- Azonnal szállj le. * Mondja, és nyújtja is a karját felé, hogy segítsen neki lekászálódni a lóról. Egyből a szántás felé indul, ahol lefektetheti a vajúdó asszonyt. *
- Na most akkor szülj. * Adja ki az ukázt, mert sokkal többet nem tud tenni az ügy érdekében. *



2656. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-29 16:22:20
 ÚJ
>Kagaenae Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//Gólya hozza//

- Én régen sosem éreztem, hogy menni akarnék bárhova is. Jó volt nekem úgy, ahogy voltam. Aztán meghaltak az öcséim és az anyám el akart adni a saját kényelme miatt...
*Elborzad az emlékre, hogy a fekete fogú férfi a combját markolássza és arról magyaráz, hogy a hozzá hasonló lányokat verni kell, hogy megtanulják, hogy hol a helyük.*
- Bocsáss meg, nem is tudom, hogy miért jutott ez eszembe.
*Dehogynem tudja, amiatt a hajón eltöltött éjszaka miatt, ahol felbukkant a fekete fogú férfi is, mint vevő.*
- Hát ilyen morcos... Mindegy. Waldran. Nagyon jó vagy Effyhez és köszönöm, hogy jó vagy hozzá, nagyon rá van szorulva.
*Különösen, hogy két idióta bátyja van, meg egy halott férje, aki tutira nem szerette soha sem, maximum a fiatalságát, amit aztán ragyogóan meg is keserített. Aenae érzi, hogy felhorgad benne a düh, ahogyan Kaganra gondol. Aztán pedig megtörténik az, ami valószínűleg totyogós kora óta nem esett már meg vele.*
- Waldran. Bepisiltem.
*Ráadásul nem is kicsi, mert először csak azt érzi, hogy tócsában ül, de aztán már lecsorog a lába szárán, szépen bele a csizmájába, de olyan lesz a nyilván a nyereg és hátasa oldala is.*
- Egek Waldran.
*Belehasít a felismerés, hogy nem feltétlenül arról van szó, hogy bevizelt, ráadásul a szaga sem olyan, mint a vizeletnek és ez nem lenne elég jel, akkor a belehasító fájdalom rögtön tudatosítja benne, hogy ő most bizony szülni fog és ennek fele se tréfa.*
- Túl későn indultunk el...


2655. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-29 15:27:37
 ÚJ
>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Gólya hozza//

- Régen mindig ezt éreztem. * Mondja őszintén, mert sose volt olyan fajta, aki ne mondaná meg az igazat. * Nem bírtam megmaradni egy helyben, mindig úton akartam lenni, valahova tartani, ha letelepedtem, az olyan érzés volt, mintha megrekednék valahol, vagy fojtogatnának a láncok, amik a helyzet kötnek. De már nem érzem ezt. * Mosolyog unokahúgára barátságosan. *
- Azt hiszem, hogy kinőttem. ~ Vagy pedig más, zavaró dolgoknak adta át a helyét a dolog. De a Nestar mestertől kapott ital is sokat használt. ~ Te is ki fogod nőni. Egyébként meg nem vagyok mirózus, bár nem tudom, hogy mit jelent. De Ephemiával és velem nincs semmi baj. ~ Bár tény, hogy ezer éve nem voltam nővel, vele meg még egyszer se. ~ Viszont aggaszt, hogy nehogy valami rossz történjen vele, vagy a gyerekkel.
* Teszi még hozzá, a mai nap különösen rossz érzései vannak, mintha valami láthatatlan erő próbálná figyelmeztetni. *
- Tudnék, de nem látom értelmét. Ez egy hagyomány volt, egy olyan dolog, ami több volt, mint holmi rúna felvésése. És nem Kagan csinálta, hanem a Szellemjáró. Kellene nekünk egy új... * Sóhajt aggódóan, mert fél, hogy csupa rossz fog történni velük a szellemjáró nélkül. *
- Kaphatnak, felőlem, amit csak jónak látsz. De még mindig azt mondom, hogy te add át ezeket. A Kancellárnak biztos jobban esne, a többiek meg kit érdekelnek.


2654. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-29 15:16:32
 ÚJ
>Kagaenae Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//Gólya hozza//

- Jó, de néha azért jót tesz a levegőváltozás. Vagy te nem érzed úgy néha, hogy szeretnél máshol lenni? Amúgy meg miért vagy ilyen morózus?
*Mert azóta ilyen durcás és barátságtalan, hogy ma reggel találkoztak, Aenae pedig elképzelni sem tudja, hogy mi lehet a baj?*
- Valami nincs rendben Effyvel és veled?
*Kérdez rá az első gyanúra, ami eszébe jut.*
- Ó. Nem tudtam, hogy ő volt. Te nem tudnál ilyesmit csinálni? Mármint emberek bőrébe rúnákat vésni? Mert azt értem, hogy a szellemekkel nem léphet akárki kapcsolatba. Egyáltalán hogy csinálta?
*Ezt a kérdést inkább csak magának teszi fel, hiszen bizonyára ez a dolog lényege, hogy nem tudja mindenki, hogy hogyan zajlott a szellemekkel a kapcsolatfelvétel, akkor nem lenne szükség szellemjáróra.*
- De azért a nőknek is csak kéne valamit adni, nem? Nem kérdeztem ugyan őket, de a pletykák szerint mindhárman hozzájárultak a sikerhez.
*Míg beszél, addig valami furcsa érzése van a hasában, érezte már korábban is, de sokkal ritkábban. Fájdalom, bár nem az elviselhetetlen fajta, de kezd egyre rendszeresebbé és gyakorivá válni. Mivel azonban úgy képzeli el, hogy a szülési fájdalomtól csillagokat látna, így nem tulajdonít különösebb jelentőséget a dolognak.*


2653. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-28 20:23:47
 ÚJ
>Nixomia Grendaer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Tündérvarázs //
// Lelkes néző //

– Hát nem éppen lovag. Olyan fajta egyén akinek könnyen hozzáragadnak dolgok a kezéhez.* Figyelmesen végig hallgatja a férfit, ahogy az a gyermekkoráról beszél.*
– Szerencsés vagy.* Mondja neki őszintén. Aztán gyorsan helyesbít azon amit az előbb mondott.*
– Na jó, hát a családdal még nem tervezek annyira előre, de azért néha kóborlás közben is jólesik ha az ember néha hazamehet megpihenni a saját birtokára. Na meg te hosszú életű vagy én meg nem. Mondjuk annak is meg van az ára. Nehogy, megsértődj, mert nem megsérteni akartalak ezzel.* Ezzel inkább be is fejezi a kényelmetlen beszélgetést. A varázslat nagyon akarta, hogy használja, de végül befuccsolt a dolog. A másik persze ostoba vigyorral az arcán szemléli a kudarcát. Aztán persze jön a visszatámadás. Nixomia meg is ijed rendesen, hogy megint ő jár pórul. Aztán mikor nem történik semmi ugyanazzal az ostoba vigyorral az arcán gúnyolódik.*
– Na mi van? Cserbenhagyott a mágiád? Lehet, hogy nem is működik már, ez a dolog? ~ Mindjárt kiderül. Próbáljuk meg még egyszer.~ * Azzal újból nekifeszül, hogy lepipálja a másikat. Erősen koncentrál és próbálkozik újból a varázslással.*

Nixomia Grendaer megpróbált varázsolni egy A szivárvány vége nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!

2652. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-28 11:09:56
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Tündérvarázs //
// Lelkes néző //

- Miféle kísérőd? *kérdezi kíváncsian.* - Egy lovag?
- Ó, értem most már! *mondja, hogy fény derül arra, hogyan került Nixomia egy törpe klánba, hogy ott nőjön fel.*
- Nekem? Hát, apám vitt haza, még nagyon kicsi voltam, Kimmeri mesélte el. De nem sokra rá elment. És többet nem láttam.
- Kimmeri vett magához. Tudod, ő egy idős elf gyógyítómester. Ő tanítgatott. Így utólag visszanézve, nagyon jó volt a kölyökkorom. Legtöbbet az erdőt jártam, hatokat csavarogtam.
- De akár itt is végezhettem volna, az artheniori utcákon, a szegénynegyedben, ha apám nem visz haza, ki tudja. Bár nem tudom ma sem, ki volt az anyám. *Na ennyit Isqeha kölyökkoráról, nem szokott ő nagyon magáról mesélgetni, csak ha kifejezetten rákérdeznek.*
- Kiöregedés, családalapítás... hát az még odébb van, nem? *vigyorog.
Isqeha legalábbis még nem foglalkozik ezeknek a gondolatával, kicsit csodálja is Nixomiát, hogy milyen előrelátó. És valamiért Seles jut eszébe, meg hogy vajon hol telepedhettek le Leonnal, és hogy vajon milyen lehet Seles anyaként.
A lány fenyegetésére csak vigyorog, várja, hogy milyen kis gonoszkodással hozakodik elő. Elég furcsa varázslatok repkednek itt mindenfelé, és bármilyen hihetetlen, úgy látszik, egy kis nekidurálással szinte mindenki képes arra, hogy rávarázsolja őket a másikra. Jó páran élnek is vele a fesztiváli forgatagban, de mindenfelé leginkább kacagás a vége. Isqeha már erősen kapisgálja, hogy valószínű a tündérek itala a ludas a dologban. ~Vagy megbűbájolták az egész területet.~*
- Na, mi történt? *tárja szét a kezét.* - Azt vártam, legalábbis nő még egy orrom, és tessék, semmi! *hahotázik csibészesen, pedig legközelebb lehet hogy ő is megjárja, és cserben hagyja ez a könnyen kapott tündérmágia, már csak bosszantásból is.*
- Na várj csak! *nevet, de aztán összeszedi magát, és erősen Nixomiára meredve csak a lányra koncentrál.*
- Narancssárga! *kiáltja hirtelen diadalmasan, és reméli, tényleg az történik, amit elmormolt magában, és a lány ettől kezdve mindenféle színű szegfűket fog kiköpdösni a szájából, ahányszor csak ő elképzeli.*

Rinald Isqeha megpróbált varázsolni egy Szegfűhányás nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!

2651. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-28 08:39:31
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123

Játékstílus: Megfontolt

//Mégse búcsú//

-Hát, én azért szeretek ölelkezni, mert olyan barátságos, meleg érzés! Feltölti az ember szívét! *Ahogy ezt kimondja, finoman át is öleli a lányt, hogy szavainak hangsúlyt adjon, érezzék mind a ketten, hogy miről is beszélt az imént.*
-Fachuta a kecskék között is az egyik legbátrabb! Bármikor nekimenne egy medvének is, ha úgy megvédhet engem vagy a nyájat! *Szerencsére ilyenre még nem volt példa, de farkast kergettek már együtt a bakkal, ahogy betörő banditát is, szóval fel sem merül a pásztorban, hogy egy nagyobb állattól megrettenne az ő kecskéje. Vannak pillanatok, amikor a saját épsége nem számít az ember kecskéjének! A simogatást nagyon élvezi egyébként az állatka, főleg amikor füle töve és álla alatti szakállas rész kerül vakargatásra. Az ölelésre csak befészkeli magát a lány vállához és meg se mukkan. Megszokta már gazdájától az ilyesmit és egyáltalán nem zavartatja magát. Más kecske talán elhúzódna vagy mocorogna, de annak, aki fiatal korától így van nevelve, meg sem fordul a fejében, hogy nem így kéne lennie.*
-Persze! Itt nincs olyan hideg, mint mondjuk a hegyekben! Teljesen jól lehet aludni a szabadban akár télen is! Az ember betakaródzik, maga mellé húzza a kecskéjét és máris olyan meleg van, mintha egy házban lenne! *Mosolyog a Sajt-mester, aki visszaemlékszik, hogy milyen jó érzés is volt befeküdni egy csapat kecske közé és magára pakolni egy halom gidát meg gödölyét, akik mindig mocorogtak alvás közben.*
-Nem igazán van okom félni! *Neveti el magát a férfi.*
-Láthattad, elég nagy varázsló vagyok és a jószágaim is óvnak! Van egy szép nagy kutyám is otthon, a Nayka aki ugyan úgy megvéd mint Fachuta! Ő most a nyájra vigyáz ugyan otthon, de valamelyiküket mindig viszem magammal. Most éppen ez a bak szeretett volna jönni velem. *A megvédésről szóló kedves szavakra a férfi is egészen elérzékenyül.*
-Nincs kedved már aludni? Hosszú napunk volt! *Kérdezi a kislányt miközben végigsimít annak haján és arcocskáján.*


2650. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-26 17:53:43
 ÚJ
>Nixomia Grendaer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Tündérvarázs //
// Lelkes néző //

– Remélem is, mert nem, szeretem a rossz embereket. Néha elég forró fejű tudok lenni és az nem szokott jóra vezetni.* A rosszban sántikálásra, csak legyint.*
– Olyan vagy te is, mint kísérőm, aki most épp nincs itt. Ő is félelf és nagyon huncut kis teremtés. Úgy látszik ez a véretekben van.* Mondja a másiknak.*
– Igen emlékszem rájuk. Alig voltam hétéves amikor meghaltak. Megtámadták a karavánt és szinte mindenki meghalt. A nevelőapámmal még útközben barátkoztam össze. Mikor magamhoz tértem, őt életben találtam. Egy szekér romjai voltak rajta. Én segítettem neki kijutni onnan. Sajnállak, hogy nem ismerted a szüleid. Neked milyen volt a gyermekkorod?* Dobja vissza kérdést. Isq következő kérdésénél, már a tekercset próbálja felvenni.*
– Ha sikerülne ezt a vackot megkaparintanom, akkor már nemes is lennék. A lovagságból nem lehet megélni és mivel a családom nem volt nemes, így nem egyszerű a dolog. Nincs aki csak úgy lovagjának fogadna. Mellesleg el se fogadnám, mivel az általában roppant unalmas. Én a kalandot keresem és az ezzel járó hírnevet. A nemesi címre azért van szükség, hogy ha már kiöregedek akkor legyen hova visszavonulni és biztos anyagi háttér mellett családot alapítani. Reális cél mindenkinek. Majd a leszármazottaim a rólam szóló énekeket fogják hallgatni. Vagyis azon vagyok, hogy így is legyen. *Amikor a Thargokat megemlíti Isq, Nixomia felnéz rá.*
– Ez nagy ötlet. Pont egy vidéki kisbirtokra van szükségem. Egy csendes kis helyre. A Thargok maguk fognak megkeresni, hogy szolgáljam őket ha már elég nagy lesz a hírnevem. *Eközben úgy néz ki kezd eltűnni az oklevél. A lány, mikor ráeszmél, hogy átverték kissé dühbe gurul.*
– Szóval te játszadoztál velem. Ez így ám nem ér. Most én jövök te gazember.* Nem kell megerőltetni magát a varázslat megtalálása terén. Szinte kikívánkozik a varázslat a lányból.*

Nixomia Grendaer megpróbált varázsolni egy A szivárvány vége nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!

2649. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-26 11:03:50
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Tündérvarázs //
// Lelkes néző //

*Isq gavallérnak ugyan nem igazán mondható, lévén hogy a városokban, Lihanechben vagy Artheniorban, ami elsősorban a gavallérok fellelési helye (bár ez utóbbiban a nemesi családok elmenekülését követően mostanában vélhetőleg megcsappant a gavallérok száma), csak ritkán fordul meg, akkor is leginkább a piacot részesíti előnyben. A városoknál sokkal jobban szereti az erdőt.*
- Ez azért van, mert rendes fickó is vagyok. *nyugtatja meg viszont mosolyogva Nixomiát a rendességet illetően.*
- Kivéve, ha rosszban sántikálok. *vigyorog, mert azért Isqeha szereti a mókázást.*
- Miért, emlékszel a szüleidre? Hogyan kerültél a törpékhez? *kérdezi meg, mert ő sajnos egyáltalán nem emlékszik rájuk.*
- Igen, látom, és ha jól látom, az ott egy pecsétes oklevél. Nemes szeretnél lenni? Ez a leghőbb vágyad? *kérdezi csodálkozva.* - Nem elég hogy lovag vagy? A szüleid nem voltak nemesek?
- Mostanában nem örvendenek túl nagy népszerűségnek a régi artheniori nemesi családok. Eléggé... eljátszották a város bizalmát. A legtöbbjüket elzavarták a felkelés során. Nem is tudom, ki az, aki egyáltalán még ilyesféle oklevelet adományozhat. Meg ehhez gondolom valamiféle birtok is jár. Aminek fel kell vállalni a gondozását. Talán a városhoz kellene folyamodnod, hogy adjanak északon művelésre egy birtokot. Vagy a thargokhoz, délen. Thargföldhöz hatalmas földterületek tartoznak, a révtől lefelé lenyúlnak majdnem egészen a Kikötőig. *mondja Isq, legalábbis ő erre emlékszik, amikor arra járt. De hogy a város vagy a thargok tudnak-e nemesi oklevelet adományozni, azt kétli, csak találgat, és egy picit meg is van lepődve.*
- Azt hiszem, talán inkább lovagi szolgálattal ki kell érdemelni a nemesi címet. *tűnődik.*
- Pont nemrég mondtam, az előbb, az előadás közben, hogy milyen kár, hogy kihaltak a nemes szívű lovagok Lanawin-szerte.
És lám, találkozom egy igazi lovagnővel. *vigyorog.*


2648. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-26 04:15:17
 ÚJ
>Cerlyna Niphryl avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Mégse búcsú//

- Tényleg. El is felejtettem.
*Töpreng el a hallottakon, amit természetesen a szokásos módon már tovább is fűz.*
- Vajon mi emberek is azért szeretünk összebújni, mint amiért ők?
*Ad hangot gondolatának, közben pedig összebújó állatokat, majd ezt követően ölelkező anyukát, apukát képzel el, közöttük kisgyerekkel. Megmosolyogtatják és jó érzéssel töltik el ezek a képek. Természetesen összebújás alatt Cerlyna az ártatlan ölelkezésre gondol, amitől szeretve és biztonságban érzi magát mindenki, az fel sem merül benne, hogy másképp is lehetne.*
- Milyen bátor.
*Jegyzi meg, és a korábbihoz képest kissé bátrabban nyújtja karját a kecske felé, hogy elsőként megsimogassa őt. Az állat szemeibe néz, és megállapítja, hogy kicsit talán ijesztő is, hogy olyan furcsa formája van.*
- Vigyázol a többiekre, ugye? Ez nagyon hősies dolog.
*Mondja mindezt természetesen a patásnak, és kis kezeivel bejárja a fejét, nyakát, közben a reakciókat figyelve, hogy hol kellemesebb az állatnak. Ha Fachuta engedi, akkor egyszerűen csak átöleli nyakát, talán még az arcát is neki simítja.*
- Ez ijesztőnek hangzik. Télen is kint aludtál?
*Döbben meg teljesen Cerlyna, aki el sem tudná képzelni, hogy mit kezdene egyedül a nagy világban, hidegben. Úgy megszokta, hogy minden a rendelkezésére áll, persze nem természetes a számára, ezekért pedig napjában akár többször is hálát ad Eeyrnek.*
- Learon bácsi is bátor akkor. Sajnos sok veszély van a világban, nem csak a hideg. Én biztos félnék. A sötétben olyan... nem jó lenni.
*Galambocskája emlegetésére a kis állat felé fordítja fejét, aki most kivételesen nyugodtnak tűnik, feltehetően a kimerültség teszi. Kényelmesen pihenget Cerlyna kabátjának redői között. Láthatóan megszokta már az emberi jelenlétet, legalábbis egyelőre.*
- Most nem félek, hiszen nem vagyok egyedül. Learon bácsi és Fachuta mellett tudom, hogy nem érhet semmi baj.
*Kedvesen a férfira mosolyog. Nem önámítás ez, egyszerűen meggyőződése, hogy így van, el sem tudná képzelni, hogy bármi olyannal kellene szembenézniük, amiben Learon ne tudna neki segíteni.*
- De szerencsére békés esténk van. Az jó. A csillagok is gyönyörűek ma.
*Tekintetét a világos pettyekkel tarkított sötét égboltra szegezi.*


2647. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-25 23:39:12
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123

Játékstílus: Megfontolt

//Mágse búcsú//

*Úgy tűnik egy ilyen fiatal lánynak még az unásig elhasznált frázisok is újak, mert Lyna mintha most hallaná először ezt a mondatot, amit Learonnak az anyja olyan gyakran elmondott. Ez pont olyan, amivel az idősek szoktak dobálózni.* ~Persze, hogy igaz, hát én mondtam!~ *Mosolyogja meg magában a dolgot a Sajt-mester és közben elgondolkodik, hogy mikor hazudott utoljára szánt szándékkal. A következőn egyenesen el is neveti magát, ritkán lát ilyen mulatságos kis pofikát és ez megint csak emlékezteti, hogy milyen fiatal teremtés is ez a Lynácska. A felnőttek nem esznek ilyen mohón.*
-Dehogy bánják! Ők is összebújnak, igazából mindegy nekik, hogy eggyel több vagy kevesebb valaki van ott! Ugyan így van a birkáknál is. *Azután odahívja magához a legelésző Fachutát aki egy nagy gazcsomóval a szájában lépdel oda és megállapodik a kislány mellett miközben rág.*
-Szerintem próbáljad ki! *Simogatja meg először a lánykát majd a kecskét is.*
-Kétlem, hogy haragudna bármiért is! Nagyon szelíd állat, csak akkor jön dühbe, ha valaki veszélybe kerül a nyájból. *Adja tudtára a tényeket a lánynak.*
-Na meg, ha megrángatják a szarvát! Azt nem szereti. *Erre szerencsére ritkán kerül sor és csak hozzá nem értő ember vetemedik ilyesmire egy kecskénél.*
-Nem volt. Miután eljöttem otthonról évekig vándoroltam egy cirkusszal, majd magamban. Előbb sátrakban vagy a szabad ég alatt, utána pedig teljesen a szabad ég alatt aludtam. Az utolsó pár évben lettek a jószágaim, akik azért megkönnyítették a dolgom! *Téli estéken a pásztor legjobb barátja a kecskéje vagy a birkája, aki még akár a fagyhaláltól is meg tudja menteni őt és nem csak a magányt űzi el az embertől.*
-Félni sosem féltem, de volt, hogy egyedül éreztem magam, amíg nem voltak a kecskéim és a kutyám! Most meg sokan vannak körülöttem mind állatok mind pedig emberek. De neked sem szabad félned, mert az ilyet a galambocskád is megérzi és csak nyugtalan lesz! *Mosolyog a kislányra a pásztormágus.*



2646. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-25 21:14:16
 ÚJ
>Laurentitia Sminderhen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Lyz//

- Köszönöm! *hálálkodik még egyszer a segítségért a lánynak, miközben engedelmesen hagyja, hogy oda vezesse, ahová szeretné. Az az érzése, nincs oka tartania tőle, sőt, hamarosan még Viel eltűnését illetően is kikéri a tanácsát*
- Bocsánat, lány. Egy lányról van szó. *vágja rá zavartan, hiszen a személyes ismeretség okán el is felejtette, hogy a másik számára még nem egyértelmű a leírása alapján, milyen nemű a szóban forgó illető, miközben neki lelki szemei előtt kristálytisztán kirajzolódik az ezüstös hajú, fiatal lány képe. Nem lepi azonban meg, hogy új ismerőse sem tud semmit Viel hollétéről, sőt számított is hasonló válaszra egy ilyen látogatóktól zsúfolt helyen*
- Kár. Azért köszönöm a segítséged. Remélem, hamarosan előkerül... *jegyzi meg szomorúan, miközben körbetekint, hátha valahol megpillantja a tündért. Mivel azonban ez nem következik be, inkább úgy dönt, az illendőségnek megfelelően bemutatkozik, a cserébe kapott válasz viszont alaposan megdöbbenti*
- Me'Ochass? *ismétli értetlenül, miközben próbálja utánozni Lyzendra mozdulatait. Elszigetelt kis falujukban a kézfogás volt a szokásos bemutatkozási forma, ha ismeretlen illetővel találkoztak, azonban majdhogynem egy kezén meg tudja számolni, hány ilyen alkalom esett meg vele, míg ott élt* Mil'Ochassból? Sajnálom, de nem cseng ismerősen... Merrefelé van? *kérdez vissza bizonytalanul, remélve, hogy jól értette a hely nevét, hiszen azelőtt sosem hallott még róla* Örvendek a találkozásnak! *teszi még hozzá a végére, hiszen a furcsa üdvözlést leszámítva kedvesnek és megnyerőnek találja Lyzt. Ezért is szeretne segíteni neki, mikor kiderül, nem csak ő az egyetlen, aki keres valakit*
- Leány vagy fiú? *húzza félmosolyra ajkait, hiszen hamar az is világossá válik, abban sem ő az egyedüli, hogy kihagyta ezt az információt az elbeszélésből, márpedig a rövid haj és a többi felsorolt tulajdonság ugyanúgy illhet mindkét nem képviselőire is* Mintha rémlene, hogy láttam egy hasonló illetőt... *mereng magában. Meg is akarta említeni Vielnek, mennyire hasonlít a hajszínük, hiszen számára szokatlan az ennyire világos frizura, de már nem volt rá alkalma* Nagyjából akörül, hogy a barátom eltűnt. *fejezi be a történetet, de persze ebből még nem akar olyan messzire menő következtetéseket levonni, hogy mindkét keresett személy ugyanott lehet, bár ez kétségtelenül megkönnyítené a dolgukat a kutatásban. Mindenesetre arra jut, ezen feltételézését talán érdemes lenne megosztania a vele szemben álló lánnyal is*
- Gondolod, hogy esetleg ugyanoda mehettek? *ismétli meg végül hangosan is a gondolatot, ami az előbb fogalmazódott meg a fejében, kíváncsian várva Lyzendra véleményét ez ügyben.*


2645. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-25 08:01:20
 ÚJ
>Cerlyna Niphryl avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Mégse búcsú//

- Jaj, ez milyen szép. Még nem hallottam. Hüm.
*Megáll egy picit a falatozásban, és elgondolkodik azon, amit Learon mondott. Minél tovább érleli magában a szavakat, annál jobban tetszenek neki. Ezt is megőrzi magában, mint Vasbordától kapott tudását, miszerint kezet mosni nagyon fontos. Cerlyna ügyes kis szivacs módjára mindent felszív, amit környezetétől hall, és ő maga hasznosnak ítél meg.*
- De nagyon tetszik. Meg igaz is!
*Bólogat, és újabb adag ételt tesz a szájába, kissé elszámolva magát, kiköpni viszont illetlenség lenne, ezért kissé küszködve próbálja megrágni úgy, hogy főleg egy raktározó hörcsögre emlékeztető arca van a nagyra szabott falattól.*
- Tényleg?
*Kérdez vissza elképedve. A pásztormágus fantasztikus embernek tűnik a számára, hogy ennyire tapasztalt valamiben. Tetszik Cerlynának az elképzelt kis kép is arról, hogy milyen magabiztossággal vonul Learon bácsi az erdőben, bekötött szemmel, miközben mintha egy védőburokban lenne, és semmi rossz nem éri. Minden faágtól elhajol, és az útjába kerülő köveket is könnyedén átlépi.*
- Ez nagyon kellemesen hangzik.
*Mosolyog, és a kecskére pillant, majd vissza annak gazdájára.*
- Nem bánták, hogy párnának használtad őket?
*Kuncog ezen a gondolaton. Kedves elképzelnie, persze csak akkor, ha a kecskéknek sem jelent ez problémát.*
- Úúúú, lehet? Szerinted nem haragudna rám?
*Nagyon szívesen ölelgetné az állatot alvás közben. Természetesen a szag sem zavarná, hiszen nem úri kisasszonynak nevelkedett, számára ezek természetes, és nem kellemetlen illatok. Hirtelen eszébe jut, hogy egy érdekes részlet felett siklott el, így visszakanyarodik picit.*
- Nem volt házad?
*Persze ez nem teljesen ismeretlen számára. Még nagyon kicsi korában neki sem volt lakhelye, bár arra nehezen emlékszik már, mert tényleg nagyon fiatal volt. Azóta viszont kellemes környezetben él, ahol meleg van és biztonság.*
- Meddig? Nem volt rossz? Nem féltél?


2644. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-25 06:48:01
 ÚJ
>Ssyleana Lyzendra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Laurentitia//

*Gyengéd határozottsággal vezeti el az elf nőt a szekerek közeléből.*
- Itt, már jó is lesz *engedi el egy terebélyes fa lombja alatt a könyökét. Örül, hogy első szóra enged a kérésnek, így biztonságban folytathatják a diskurzust. De legalábbis a talány megoldását. Lázasan járnak a szőke elf lány agytekervényei, hogy a felemás szemű lány képét próbálja emlékeiből előcsalni. Mind hiába. Ellenben nem esik kétségbe, hisz ha valamiért így tenne, az az, hogy akit ő keres, szintén eltűnt. Töprengő kifejezésében lassan kezdi csóválni fejét.*
- Sajnos nem láttam ilyen forma tündért... leány, vagy fiú? *kérdezi még kiegészítőleg, de kétli, hogy a válasszal együtt megvilágosodna. Piszok sok tündér van itt, különböző formák, de felemás szemre nem figyelt fel eddig. Szeme sarkában mosoly vonásai kezdődnek, ahogy a forgatag zavaró mivoltát említi a másik nő, de nem mond semmit, hamarabb kezd bemutatkozásba Laurentitia.
Különösnek tetszik Lyz számára, hogy bár oly kétségbeesettnek tűnt egy pillanattal ezelőtt, mégis olyan nyugalom árad belőle, amit csak nagyon kevesek közelében érzett eddig.*
- Üdvözöllek, Me'Ochass Lurenitia *fogja meg a Lau kezeit, s lép közelebb, hátha hajlik a tradíciók szerint ő is. Bár tudja jól, hogy városi népek közt nem szokás az efféle köszöntés, de a levelekkel éktett hajkorona, és a természetközeli színek a ruhájában, arra engedi következtetni Lyzt, hogy ismerheti a tradíciók ezen formáját is. Homlokát hajtja, s homlokát érintené a másikéhoz, ahogyan Mil'Ochassban, és korábban saját közösségében is szokták volt.*
- Lyzendra vagyok, Mil'Ochassból* lép hátra egy fél lépést, s maga előtt összefogja a tündérlámpást.* Én is keresek valakit, illetve esküdni mernék, hogy az egyik társamat erre láttam.
*Igaz, ha megmérettetésről van szó, Pyctát nem tudja elképzelni, hogy szándékosan verseng. Ugyanakkor ha csupán játék... nem, azt sem tudja elképzelni. Pycta mindig olyan komoly. Még mostanában is.*
- Körülbelül ilyen magas elf *mutat feje fölé.* Itt oldalt, egészen rövid a haja, felül pedig hosszabb. Ezüstszőke. A szemei lombzöldek *mosolyodik, mint akinek különösen kedvesek ez az árnyalat.* A vállain *itt saját vállára simítja kezét, hogy ezzel jelezze, nem csak holmi kikandikáló apróságról van szó.* Egy madár szárnyának vége látszik, fekete vonalakból, de nagyon élethűn.
*Továbbra is kétli, hogy versenyezne Pycta, de ha így van, legalább megnyugszik felőle. Illetve tovább keresi azt a titokzatos megmérettetést, ahová ezek szerint ketten is eltűntek, s még ki tudja hányan.*

A hozzászólás írója (Ssyleana Lyzendra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.25 06:51:04


2643. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-24 18:07:54
 ÚJ
>Nixomia Grendaer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Tündérvarázs //
// Lelkes néző //

* Nixomiának nagyon is jól esnek a férfi bókoló szavai. Eddigi élete javarészt egyszerű harcosok, zsoldosok között töltötte és ott az udvarlás egészen másképp megy.*
– Nagy gavallér vagy te, ugye tudod? Na meg szerencsés is, mert én amúgy elég nehezen lehet elnyerni a bizalmam. Csak ez az ital, most nagyon elgyengített. Na de most nem bánom, mert te rendes fickónak tűnsz.* Mondja neki teljesen őszintén. Közben a férfi is kezdi levakarni magáról a sarat, ami valljuk be nem válik a hátrányára.*
– Bizony, ha vége a kemény munkának, akkor azt mindig megünnepeltük. Ilyenkor nagyokat beszélgetünk meg is meséltünk egymásnak. Jó volt ha mire véget ért a dolog és az embert nem kellett hazacipelni. Ott amúgy is hagyománya van a sörivásnak és akaratlanul is ráragad az emberre, ha ott nő fel. Amolyan társasági esemény.* Meséli a férfinak a törp szokásokat.*
– Bizony szerencsém volt vele. Még most is kemény, csak most már házas törp lett. Hát én se vagyok semmi ez nem kétség, főleg ezzel a termettel. Néha azon gondolkodom, hogy talán jobb is így. Mármint sajnálom a szüleimet, de nem hiszem, hogy jó kereskedő lett volna belőlem.* A hideg vízre azért megborzong, de legalább végre tiszta lett nagyjából. Gyorsan elrendezi a haját és már kész is.*
– Hékás! Mi ez a gonosz kis mosoly az arcodon? Csak nem valami huncutságon töröd a fejed. * Kérdezi rosszat sejtve Isqtől. Aztán hirtelen megjelenik egy szivárvány, ami pont előttük ér földet. Előtte a földön egy nemesi oklevél fekszik az Ő nevével ellátva.*
– Ohhhh!! Te is látod amit én? * Kérdezi izgatottan. Leguggol, hogy jobban megnézze a papírt. Tényleg az neve szerepel rajta, nagyon óvatosan megpróbálja kézbe venni, de mintha ott se lenne. Bambán nézz a kezére, mert nem érti a dolgot. Hiába próbálja meg többször is kézbe venni.*


2642. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-24 16:57:52
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Tündérvarázs //
// Lelkes néző //

- Neem? Hát, akkor biztosan vakok voltak. Vagy eleve azt gondolták, hogy esélyük sincs nálad. *bókol udvariasan mosolyogva Isqeha. Igazán nem kell megerőltetnie magát a szép szavakkal, a (mint kiderül) lovagnak nevelt leányzó valóban nem hazudtolja meg a szebbik nemhez való tartozását külsejét tekintve, ezt bárki láthatja, aki ránéz. Nos, a kútnál való foglalatosságuk eredményeképpen elfogadhatóan néznek ki most már mind a ketten, vagy legalábbis közelítenek hozzá, bár Nixomiának még a sár meg festékfürdő sem ártott különösebben, ami a megjelenését illeti.
De most már legalább Isq sem néz ki úgy, mint egy meglőtt, véres, sárban dagonyázó vízidisznó, hanem kezd ha nem is úriemberes, de legalább épelméjűnek kinéző külsőt ölteni.
Annyira nem zavartatja magát az elázott, vizes és foltos ruha miatt, egyrészt majd megszárad, és a festék szerencsére egészen jól elhalványodott, másrészt ahogy látja, a nyárközépi fesztiváli forgatagban nem csak velük, másokkal is történtek érdekes dolgok, és mégis mindenki jókedvű, és megértő.
Amott például (alig hisz a szemének) egy kereskedő külsejű, elegánsan öltözött férfi kezd maga körül hessegetve csapkodni, de hiába, egy egész madárhad támad rá, és emeli fel minden tiltakozása és hadonászása ellenére a magasba, és csak jó húsz lépésnyire pottyantják le újra a földre, hogy csak úgy nyekken, miközben mindenki jót kacag rajta, de legfőképp egy tizenegy év körüli kislány, aki nagyon hasonlít rá, épp csak hosszabb haja van, és nincsen kis kecske szakálla.*
- Az ivás művészete?? *kacag fel hitetlenkedve, mert azért ezt nem nézte volna ki a lányból! Persze valóban, a törpék aztán értik a módját, erről Isq is hallott anekdotákat, na de hogy Nixomia!!*
- Hallod, azt hiszem, szerencséd lehetett vele! Már mint a nevelőapáddal! Keménykötésű lehetett, Te pedig nem vagy semmi! *tetszik neki nagyon, hogy Nixomia nem egy elkényeztetett városi fruska, olyan, aki mindig keres magának valakit, akin élősködhet, és akivel kiszolgáltathatja magát, meg aki körbeugrálja. Közben pedig még egy normális ételt sem tud elkészíteni, nem hogy megjavítson valamit, vagy létrehozzon, megalkosson bármit, vagy észrevegye, hogy tehetne azért, hogy bármilyen módon jobbá tegye a környezetét. ~Nem, Nixomia nem ilyen!~ jön rá, és ez be is igazolódik, amikor arra kéri, nyugodtan borítson rá egy egész vödör vizet.
És persze azért a vizes, testre tapadó ruhát meg ami alatta kirajzolódik Isqeha is megnézi magának, na nem feltűnően, de önkéntelenül, nem csak a jövő menő férfiak.*
- A mi szeretett uralkodónknak... *veszi fel a fonalat csibész, huncut, rosszban sántikáló mosollyal* - most ehhez van kedve! *igazít egyet az egyik vizes hajfürtön a baljával hirtelen előrenyúlva, és varázsolja most a mágiát teljes tudatossággal, ahogy feldereng benne a ki tudja honnan és hogyan, milyen tündér varázslattal elméjében gyökeret vert ige.*



A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.24 17:01:05

A varázsló ívet rajzol kezével, melynek hatására két körig szivárvány jön létre az égbolton, mely a varázslótól pár lépésre végződik. A szivárvány tövében egy, a varázslóval közvetlenül érintkező személy leghőbb vágyának képe jelenik meg.

2641. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-24 14:26:18
 ÚJ
>Wrexan Glunsz avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39

Játékstílus: Vakmerő

* Végre eléri a termőterületeket. A nap már azt jelzi, hogy délután van jócskán. Itt már jóval sűrűbb a forgalom. Valamilyen fesztivált vél felfedezni. Mivel az útja arrafelé visz, így hát be is néz oda. Az első dolga viszont csillapítani a kínzó szomjúságát. Olyannyira élvezi a hangulatot, hogy azt veszi észre, hogy a nap már majdnem lement. Így hát úgy dönt, hogy itt tölti az éjszakát. Az ünneplés késő éjszakáig tartja ébren. Másnap elég fáradtan ébred. Munka felől is érdeklődik, de elég szegényes a kínálat. A kikötőben valószínűleg jóval több pénzt fog keresni. Bár a mulatság még tart, neki ideje indulni tovább. Fájószívvel hagyja hátra a helyet, de legalább némi ételhez hozzájutott ingyen. Tesz is félre az útra belőle, csak az a baj, hogy elég romlandó az étel, ezért csak egy napra elengedőnyit visz magával. Az erdőség felé indul tovább.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4158-4177