Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Erdőszéli tisztás (új)
Arthenior közelében (új)
SzántóföldekTharg birtokok (új)
Füves puszta (új)
Kikötői erdőség (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 126 (5557. - 5576. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

5576. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2026-10-08 19:33:18
 ÚJ
>Dheia Hetru avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//A Szürke Légió//
//Vesszőfutás//

*Sikeres lesz második lövése is, és Mykael is megnyugodhat Dheia képességei felől. Amíg a többiek átkutatják az orkok zsebeit, Dheia egymásután odalép a két halotthoz, és mind a két testből kihúzza a nyílvesszőit. Maguk a vesszők sérültek ugyan, így nem lehet újra használni őket, de ezt csak közelről tudja megállapítani. Így letöri mind a kettő hegyét, a fém még kis munkával újra hasznosítható, illetve a tollakat a végéről. Ezt mind elteszi, mert ez árulója lehet.
Végül ő is vet egy pillantást a talált köpenydarabra, aztán csak fejet csóvál. Erősen kételkedik abban, hogy aki ezt a köpenyt viselte még életben van. De nem akarja letörni társai reményeit, na meg... még az is lehet, hogy ő téved.
Aztán segít a többieknek eltakarítani a hullákat, és a nyomaikat is elsöpri valamennyire. Lehet, hogy rátalálnak az orkokra, és a nyomokra is, de ha sikerül összekavarni a nyomokat, talán nem derül ki, hogy csak öten vannak, és mondjuk nem tizenöten. Ezen ténykedik még néhány percig, aztán követi a többieket a búzamezőbe, miközben halkan csak annyit jegyez meg:*
- Azért lehet érdemes lett volna megnézni, mit csinált itt ez a két ork.
*Mert lehet, csak a dolgukat végezték el, de mi van, ha valami mást is csináltak, ami a számukra is adhatott volna valami információt.*


5575. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2026-10-08 18:45:58
 ÚJ
>Brynar Skarde avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A Szürke Légió//
//Vesszőfutás//

* Amikor átkutatják az orkokat, ő is megfigyeli, mit találnak. A köpenydarab láttán egy pillanatra tovább időzik rajta a tekintete. Nem is annyira az érdekli, hogy artheniori városőrtől származik, hanem az, hogyan került az orkhoz. *
- De mi a francért tépett ki egy darabot a másik köpenyéből? Talán taknyos volt és kellett neki valami rongy?
* A vérfolt és a leszakított anyag egyértelműen azt sugallja, hogy valami történt. Ha az őrszemekkel van kapcsolatban, akkor ez újabb nyom lehet. Bár már lehet, hogy késő.
Ettvallder utasítására segít a holttestek elrejtésében, majd csendben követi őt a gabonaföldek takarásában, miközben folyamatosan a környezetet figyeli. A kardját továbbra is a kezében tartja.*


5574. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2026-10-08 10:10:20
 ÚJ
>Dongnor Arsenor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 458
OOC üzenetek: 102

Játékstílus: Vakmerő

//A Szürke Légió//
//Vesszőfutás//

*Figyelmeztetni van ideje a társait, de hajítófegyverével segíteni őket már nem tudja. Szerencsére az orkok hátába kerülni sincs ideje mert a többiek olyan gyorsan elintézik őket. Az idejét így azzal tölti inkább, hogy saját nyomait eltüntetve átmenjen az úton és ha kell ott segítsen a két test gabona közé rejtésében. Nem szereti az ilyen munkát, de nem szól semmit. A mutatott köpenydarab láttán biccent. Szótlanul követi a többieket továbbra is figyelve a környezetüket. Nem lenne jó ha hasonló meglepetés érné őket az út további részén, de ha mégis akkor legalább ők vegyék korábban észre a zöldbőrűeket és nem fordítva.*


5573. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2026-10-08 09:47:38
 ÚJ
>Ettvallder Skyy avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 434
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//A Szürke Légió//
//Vesszőfutás//

* Már készülne meglendíteni a kardját, mikor az utolsó ork közelebbről is megcsodál egy nyílvesszőt. Kicsit meglepődik, aminek következtében egy lépést hátrál, majd örömmel látja Mykael sikeres támadását. Ugyan látja, hogy az ork még küzd az életben maradásért, bár ezt a küzdelmet már nem velük folytatja, hiába kapaszkodik a zsoldos kezébe.
Brynar megjegyzésére egy bólintással felel. Mintha olvasna a gondolataiban. Kíváncsi, hogy találhat e náluk bármilyen használható felszerelést; nyomot, aranyat. Utóbbi bármikor jól jöhet. *
- Jó ötlet. Ha végeztünk, húzzuk a holttesteket a gabonásba.
* Mondja, majd vissza is lép az első elesett ork teste mellé. A belőle kifolyt vérrel aligha tudnak mit kezdeni, de mivel bármerre járnak, mindenhol vért ontanak, így nem gondolja túlságosan nagy problémának. Az ork övében végül olyasmit talál, ami végre jó útra tereli a csapatot. A leszakított köpenydarabot fogva feláll és megfordul. *
- Ezt nézzétek!
* Mutatja oda a társainak. Ha valaki közelebbről is megvizsgálná elveheti. *
- A vérfolt nem bíztató, de biztos, hogy jó úton haladunk. Ha még élnek, kihozzuk őket.
* Mondja, majd visszafordul a két testhez. *
- Ne is húzzuk tovább az időt. Dobjuk ezt a két hegyomlást a búzák közé és igyekezzünk.
* Amint a két testet sikeresen elrejtették, a csapatot visszavezeti a búzák közé és elindul a számukra kijelölt falú irányába. Már közel lehetnek, ha élnek a felderítők, csak egy kicsit kell még kibírniuk az orkok fogságában. *



5572. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2026-10-07 16:52:55
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Norgoroth)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 231
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Szelíd

//A Szürke Légió//
//Vesszőfutás//

*A második ork már éppen teleszívná tüdejét, amikor ismét megpendül Dheia íjának idege. Ezúttal jóval kisebb célpontot választott, a zöldbőrű szemét azonban ilyen körülmények között még neki sem egyszerű eltalálnia. A vessző hegye valamivel célt tévesztve az ork arcába fúródik. A készülődő ordítás helyett fájdalmas hörgés szakad fel belőle, feje ösztönösen oldalra rántódik.
Ennyi idő pedig Mykaelnek bőven elegendő. Rövidkardja előreszökik, pengéje pedig mélyen az ork torkába fúródik. A zöldbőrű szeme elkerekedik, keze ösztönösen Mykael karjára markol, ám kiáltás már nem hagyja el a száját. Néhány pillanattal később ereje elhagyja, majd holtan rogy össze előtte.
Ettvalldernek így már nincs szüksége arra, hogy közbelépjen. Az összecsapás szinte olyan gyorsan ér véget, ahogyan elkezdődött. Brynar továbbra is a környéket figyeli, de sem az út mentén, sem a gabonában nem fedez fel újabb mozgást. Kiáltásra sem érkezik válasz a távolból. Úgy fest, a két ork halála egyelőre senkinek sem tűnt fel.
Maguk a holttestek aligha jelentenek komoly problémát. A magas gabona alig néhány lépésre húzódik tőlük, így némi erőfeszítéssel könnyedén elrejthetik odabent mindkettőt. Az úton maradt vér már kellemetlenebb kérdés. A száraz por hamar magába issza, és távolról aligha feltűnő, egy figyelmesebb járőr azonban közelről észreveheti. Eltüntetni bizonyára ezt is el lehetne, csakhogy az újabb időt venne igénybe.
Ha Brynar javaslatát követve átkutatják a két zöldbőrűt, különösebb kincsekre nem akadnak. Néhány silány személyes holmi, fenőkő, csorba kés és egyéb kacat mellett erszényeikből összesen ötven arany kerülhet elő.
Az egyik ork övébe gyűrt holmik között azonban akad valami, ami jóval többet érhet számukra az aranynál. Egy tenyérnyi, durván leszakított köpenydarab, egyik szélén megszáradt vérfoltokkal. A szövet színe és a rajta megmaradt hímzés aligha hagy sok kétséget: egy artheniori városőr egyenruhájából szakíthatták ki.
Hogy mikor, kitől és miként került az orkhoz, arra természetesen nem ad választ.*


5571. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2026-10-06 17:34:46
 ÚJ
>Brynar Skarde avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A Szürke Légió//
//Vesszőfutás//

* Továbbra is a gabonaföldet és a környéket figyeli. Kardját készenlétben tartja, de nem lép be a többiek harcába. Az első ork már mozdulatlanul fekszik, a második pedig Mykael és Dheia előtt próbálja összeszedni magát. Megtehetné, hogy közbelép, de a többiek már támadásban vannak, ezért nem akar az útjukba kerülni. Bízva abban, hogy elintézik, továbbra is a környezetet ellenőrzi, készen arra, hogy csak akkor avatkozzon be, ha újabb ellenség bukkan fel.
Amennyiben a második ork is a földre kerül, Brynar leengedi a kardját,de az továbbra is a kezében marad, miközben tekintetével végigpásztázza a környéket. Most már biztos benne, hogy nem engedhetik meg maguknak, hogy egy pillanatra is teljesen kiengedjenek. Bármelyik irányból felbukkanhat egy újabb ork.
Ezután röviden a két holttestre pillant, majd a többiekhez fordul. *
– Szerintem kutassátok át őket.
* Nem parancsolgatni szeretne, csupán úgy érzi, hogy nem az ő tisztje átnézni a holttesteket. Nem tett semmit sem hozzá a megölésükhöz, így akármi is van az orkoknál, az nem őt illeti. *


5570. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2026-10-05 08:35:22
 ÚJ
>Ettvallder Skyy avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 434
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//A Szürke Légió//
//Vesszőfutás//

* A feje mellett elrepülő nyílvesszőn elidőzik a tekintete, mihelyst az ork mellkasába furódik. *
~ Szép lövés. ~
* Gondolja magában, miközben kardja átszeli az első ork mellkasát. Amint a földre kerül, átfordul a másik ork felé, majd próbál úgy pozicionálni, hogy közel legyen arra az esetre, ha megpróbálna kereket oldani. Ha a Mykael elvéti a találatot, ő is odasuhint, ám ha sikerül, akkor feszült testét ellazítja. Kardjáról a vért letörli, majd visszateszi a hüvelyébe. Bár több bajt egyelőre nem lát, ha az orknak sikerült kiállatnia, úgy gyorsan el kell hagyniuk a terepet. *



5569. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2026-10-04 18:18:53
 ÚJ
>Mykael Rohark avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 467
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Megfontolt

//A Szürke Légió//
//Vesszőfutás//

*Sikerül elérnie, hogy a második ork megtántorodjon és ne tudjon azonnal cselekedni, legyen az támadás, menekülés, segélyhívás. Közvetlen közelébe kerül most ellenfelének, ezért próbál oldalirányba elmozdulni, hogy ne akadályozza társait, ha segíteni próbálnának.
A külvilágból keveset fog fel. A szeme sarkából csak annyit lát, hogy újabb ork nem bukkan fel, elég tehát csak a saját ellenfelére koncentrálnia.
Az ellenfele pedig nem támad rá, így neki van lehetősége támadni, közvetlen közelről. Bal karjában fogott rövidkardjával előredöf, az ork torkát veszi célba. Ha a zöldbőrű nem hárít vagy tér ki, jó eséllyel át is döfi a nyakát.*


5568. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2026-10-04 11:03:45
 ÚJ
>Dheia Hetru avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//A Szürke Légió//
//Vesszőfutás//

*Első nyílvesszője talál, bár jobb lett volna valami tökéletesebb célpont. A lényeg, hogy lassítsa az orkot, hogy társai elintézhessék. Gondolkodás nélkül illeszti a következő vesszőt az íj idegére, és most jön az, amit annyi ideig gyakorolt.
Mykael nekiront a másik orknak, aki összekapaszkodik társával. Közben a másikat elintézi Ettvallder pengéje, vele már nincs gond. Amaz is észleli társa halálát, és olyasmire készül, amit nem engedhetnek meg neki. Gyorsnak kell lennie, de halálosan pontosnak is.
A vesszőt most az ork feje felé fordítja, egyenesen a bal szemére irányozva a hegyét. Megfeszíti az íjat, és ahogy tanulta, befogja azt a viszonylag kicsi pontot, mit a zöldbőrű srága írisze jelent. Tudja, hhogy Mykael is ott van, és a szőke ideges lesz majd utólag, de most ez nem számít. Befogja a célt, még egyet húz az idegen, és aztán elengedi.
Halk pendülés jelzi a lövést. Remélhetően sikerül is oda találnia, ahová célzott, és ezzel megakadályozza azt, hogy az ork ordíthasson egyet, így hívva segítséget.*


5567. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2026-10-03 20:37:51
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Norgoroth)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 231
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Szelíd

//A Szürke Légió//
//Vesszőfutás//

*Dongnor óvatossága ezúttal kifizetődik. Még mielőtt az első ork előbukkanna a gabonából, kézmozdulatával sikerül felhívnia társai figyelmét a közeledő veszélyre. Mire a két zöldbőrű kilép az útra, már egyik felderítőt sem éri teljesen váratlanul a találkozás.
Az orkok meglepettsége azonban annál nagyobb. Alighogy tekintetük találkozik az előttük állókkal, Ettvallder már meg is indul feléjük. Szinte vele egyszerre pendül meg Dheia íjának idege. A vessző elsüvít a félvér mellett, majd tompa puffanással fúródik az első ork vállába. A zöldbőrű felordít, teste hátrarándul a találattól, ám talpon marad. Ennél többre azonban aligha marad ideje.
Ettvallder pillanatok alatt áthidalja a közöttük lévő távolságot. Ellenfele még fegyveréhez sem érhet, amikor a félvér pengéje alulról sújt le rá. A recés él mélyen belemar az ork oldalába, a lendület pedig szinte leemeli lábáról. Egyetlen hörgés szakad fel belőle, mielőtt összerogy az út porában. Mozdulni többé nem próbál.
Második társa sem jár sokkal jobban. Mire felfoghatná, mi történt, Mykael már előreszegezett pajzzsal rohan neki. Az ütközés nem dönti le a nála jóval termetesebb orkot, de néhány lépésnyit hátratántorodik tőle, egyik kezével ösztönösen Mykael pajzsára markolva. Fegyvert rántani, menekülni vagy bármi mást tenni egyelőre esélye sincs.
Dongnor eközben már kezében tartja különös félholdját, ám dobásra nem kínálkozik tiszta lehetőség. Ettvallder és Mykael egyaránt közvetlenül az orkokra rontottak, így saját társait is veszélyeztetné vele.
Brynar nem csatlakozik azonnal a kavarodáshoz. Figyelme inkább a környező gabonára szegeződik, ám hiába kutat újabb mozgás után. A kalászok között egyelőre semmi sem árulkodik közeledő társakról. Úgy fest, valóban csak ketten voltak.
Az egész alig néhány szívdobbanás alatt történik. Az egyik ork már mozdulatlanul hever az út porában, a másik pedig Mykaellel küzdve próbálja visszanyerni egyensúlyát. Amikor végül sikerül valamelyest megvetnie lábát, tekintete egyetlen pillanatra halott társára, majd az őt körülvevő fegyveresekre siklik.
Szája szélesre nyílik, tüdeje pedig megtelik levegővel.*


5566. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2026-10-03 19:30:57
 ÚJ
>Dongnor Arsenor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 458
OOC üzenetek: 102

Játékstílus: Vakmerő

//A Szürke Légió//
//Vesszőfutás//

*A többiek békésen átértek, még arra is fordítanak időt, hogy eltüntessék a nyomaikat. Ő is indulna, de szerencséje, hogy óvatos volt ugyanis mozgást vél felfedezni. Annyi lélekjelenléte van, hogy nem kiált oda a többieknek, hanem idegesen mutat a megfelelő irányba ahol mozgást lát és közben már nyúl is a fegyvere után ő is. Nem a lándzsája hanem a félhold alakú penge amit kézbe vesz. Remélni azért, hogy nem kell használnia és csak egy mezei nyúl riasztotta meg őket. Nos, nem. Egy nyúlnál kicsit nagyobb. Ha kellő távolságra van tőle akkor már dobja is a fegyverét. Ha nem akkor közel igyekszik kerülni és csak utána. Nem vesztegetné az időt azzal, hogy rájuk rohamozik. Természetesen ha a társai gyorsan mozdulnak és elállják a célpontot előle akkor nem kockáztatja meg, hogy őket találja el a fegyverrel. Ezt követően ő is megindul át az úton és igyekszik az orkok hátába kerülni.*


5565. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2026-10-03 12:02:25
 ÚJ
>Brynar Skarde avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A Szürke Légió//
//Vesszőfutás//

* Brynar azonnal az érkező orkok felé kapja a tekintetét, de nem rohan közéjük. Látja, hogy Ettvallder az első ork felé indul, Mykael pedig a másodikat veszi célba, miközben Dheia is már az íjjával lő.
Előhúzza a kardját, majd egy lépéssel úgy helyezkedik, hogy egyikük támadásának se kerüljön az útjába. Különösen ügyel arra, hogy Dheia előtt ne legyen, amikor az íjász lő. Nem akarja megzavarni a társait, ha már mindannyian egyszerre mozdultak.
Ahelyett, hogy azonnal csatlakozna a közelharchoz, gyorsan végigpásztázza a környéket. Tekintete végigfut a gabonán, az út két oldalán és a mögöttük húzódó területen is. A két ork ugyan váratlanul bukkant fel, de nem biztos benne, hogy csak ennyien vannak. Figyeli a megmozduló kalászokat, a környező területet és minden olyan jelet, ami újabb ellenség közeledésére utalhat.
Kardját továbbra is készenlétben tartja. Ha nincs több mozgás a közelben, akkor hagyja, hogy a többiek gyorsan elrendezzék a két orkot. Ha ez nem sikerül, akkor ő is felkészül, hogy csatlakozzon a harchoz. *


5564. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2026-10-02 19:06:21
 ÚJ
>Dheia Hetru avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//A Szürke Légió//
//Vesszőfutás//

*Átér az úton Mykael nyomában, amikor elszabadul egy kisebb pokol. Na jó, talán nem akkora még a baj. Egyelőre két ork bukkan fel az úton. Egy végtelennek tűnő pillanatig bámulják egymást. Szerencsére azért a társai harcban edzettek, így egyből reagálnak. Nem tagadhatja, kicsit hevesebben kezd dobogni a szíve. Látott már orkot, de nem ennyire közelről.
Most azonban neki sincs ideje húzni az időt. Szinte egyritmusban mozdul Mykaellel, és visszalépve az út szélére, az eddig az íj fájához fogott vesszőt ráfordítja az idegre, és már feszíti is. Mindent úgy tesz, ahogy azt apjától tanulta. Most nem kell megkeresni a legkisebb célpontot, most a gyorsaság számít. Nagy célpontot keres. Először az első ork fejét veszi sorra, és meghúzva az ideget, visszafogja légzését egy pillanatra, és már engedi is útjára a nyílvesszőt. Ha talál, akkor fordul a második ork irányába, a következő vesszőt húzva elő. Ha nem talál, és az elől lévő ork még mindig talpon van, akkor ez a vessző is majd azt az orkot veszi célba.*

(Második vessző még nincs kilőve.)


5563. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2026-10-02 10:28:05
 ÚJ
>Mykael Rohark avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 467
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Megfontolt

//A Szürke Légió//
//Vesszőfutás//

*Váratlanul nagyon felgyorsulnak az események, amikor előkerül két ork. Ha Dongnor előre szól, az annyit segít a dolgon, hogy Mykael azonnal harci állásba helyezkedik, vagyis jobbjával maga elé tartja a körpajzsát, míg a baljával kivonja a rövidkardját.
Ha nem figyelmeztetik előre, akkor is pontosan ugyanezt fogja csinálni, csak éppen először eltelik pár másodperc, amíg meglepetten bámulják egymást az orkokkal.
Utána azonban szinte azonnal támadásba lendül. Első dolga az, hogy oldalra lép egyet és csak aztán rohamozik. Teszi ezt azért, mert feltételezi, hogy Dheia előbb-utóbb nyilat ragad és rálő valamelyik ellenfélre, ő pedig nem akar a tűzvonalban lenni. Ezt követően viszont előreszegezett pajzzsal rohamra indul. De nem az első, hanem a második ork felé, mert látja, hogy Ettvallder az első ellenfelet célozta meg. Ő nem akar esélyt adni a másodiknak, hogy az esetleg megpróbáljon kereket oldani, amíg ők a társát lekaszabolják. Minimum le akarja kötni harccal, sakkban akarja tartani.
Csak remélni tudja, hogy ennél a kettőnél több ork nincs a közelben. Ez esetben gyorsan le tudnak számolni velük, a túlerőt kihasználva.

Ő első körben a pajzsával támad: rárohan a második orkra és próbálja fellökni. Nyilván ellenfele jóval nagyobb nála, nem valószínű, hogy ettől felborulna. De nem is ez a cél, hanem hogy kizökkentse a ritmusból, megakadályozza, hogy gyorsan fegyvert rántson (vagy esetleg kürtőt, riasztósipot ragadjon és azzal felhívja a figyelmet a támadókra)...*


5562. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2026-10-02 09:15:25
 ÚJ
>Ettvallder Skyy avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 434
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//A Szürke Légió//
//Vesszőfutás//

* A félvér mit sem sejtve ér át a túloldalra, hogy onnan a többiek seggét bevédve nézelődhessen. Valami oknál fogva, ő épp az ellenkező irányt figyeli, mikor a zöldbőrű megjelenik tőlük jó pár lépésnyire. Ha Dongnor figyelmezteti a csapatot, úgy hamarabb tud cselekedni, ellenkező esetben akkor figyel fel az orkokra, mikor azok már az útra lépnek. A hirtelen jött találkozásra kikerekedett szemekkel és hasonló meglepett tekintettel néz feléjük. A felismerés hirtelen tör rá a félvérre, és abban a pillanatban meg is indul a két orkfajzat felé. Túlságosan az ellenséges vonalak mögé merészkedtek, hogy elfussanak, ahogyan egyetlen szemtanút sem engedhetnek el élve. Gyorsaságát kihasználva odarobban az útra lépett ork elé, hogy egy gyors lentről induló átlós vágással tegye harcképtelenné. Ügyel arra, hogy a pengéjének recésebb fele olyan nyomokat hagyjon az orkban, amitől egyhamar képtelen lesz felkelni. Ha egy ütésből képes lerendezni, gyorsan fordul a másik felé. Kardját egy apró forgatással az ő irányába suhintja, hogy egy hasonlóan átlósan, ám immáron lefelé sújtó támadással, és hasonló gyorsasággal tegyen pontot az ügyre. Szeretné minél hamarabb harcképtelenné tenni a párost, ám ha erre képtelen, kardjával próbálja hárítani a felé érkező csapásokat. *



5561. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2026-10-01 23:18:13
 ÚJ
>Maelgek Werennos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Palánta//

*Alig volt képes felállni a földről, ismét megérzi Amsel kezét a vállán amivel alaposan előre taszajtja. Ha éppen nem kapta volna jól a lábát ismét a földet csókolná meg. Viszont gyorsabban kezdi szedni nyeszlett lábait és testsúlyát igyekszek hátul tartani, hogy állva maradjon. Nincs mese, menetelni kell. Még egy utolsó dühös pillantást vet a boszorkányra. Ám belátja, jobb ha fékezi magát. Fegyvertelen, gyönge és még ideje sem volt erőt gyűjteni mióta a boszorkányt hátra hagyta.
Érzi magán a boszorkány szemét, nem esik jól neki. Utálja ha bámulják. Jobb az árnyak között, ami óvó fátyolként takarja el a kíváncsi vagy éppen a rágalmazó dühös szemek elől. Sokszor próbált elbújni a banya elől, olykor-olykor sikerült is. A legbékésebb órái voltak. Amíg fel nem fedezte búvóhelyét. Utána lett neki jaj bőségesen. Pedig csak az előző napi verést akarta kipihenni.
Amúgy sincsen sok látnivaló rajta. Rongyok amik így is alig takarják őt. Lábán is leginkább csak foszlott ruhaneműk bocskorként vannak bekötve, hogy ha egy kőre lépne ne vágja szét a lábát. Ami egyedül kitűnik rajta, az egy egyszerű batyu, ami ha még viseltesnek is tűnik túl jó állapotban van, hogy hozzá tartozzon.
Menetelése közben elmeséli azt, amit tud. Nem sok persze mert hát sok mindenre nem tanították. Csak épp arra, ami kényelmes volt a banyának. Ki tudja mi más céljai voltak még vele.
Meg is rázza a fejét, de választ is ad.*
- Nem. Nem tanított. Igen, és őt szolgálta.
*Ezzel talán minden kérdést megválaszolt amennyire készségesen is lehet azt. Nem mondaná többes számban az istentiszteletet. Hiszen nem érzi úgy az járna a pókasszonynak. Annak a sötét anyának, aki csak azért áldotta meg ez élettel, hogy áldozati bárányként áldozzák fel. Hiába a nevelés és a sok verés. Az csak elnyomta benne az élni akarást a vágyat, hogy legyen belőle valaki. Mindig is hitte az élete sokkal többet ér. Különben már nem lenne itt.
Gyakorolja a szemkontaktust. Pusztán azért, mert erre is követelte. Illetve járása is már kevésbé görnyedt. Ennek inkább az az oka, hogy a nő előtt sétál így ha megint valami hibát lát a járásában tudja kapni fog érte. Így igyekszik, nehogy csalódást okozzon.
Viszont Amsel arcáról semmit nem tud leolvasni. A sötét ajkak, amiket a saját fekete máza borított el a fogaival együtt. Azok az érzelem mentes szemek, amik a lelkét bámulják. Egy újfajta érzés. Persze ez sem tetszik jobban mint a másik banyáé, aki csak úgy tekintett rá mint egy féregre.*
- Én pedig készségesen fogok tanulni.
*Mormogja orra alatt alig hallhatóan. Hiszen az előbb próbálta meg a vissza feleselést. Még egy olyan nyakszorítás nem kell. Még most is érzi sajgó tarkóját.
Ekkor azonban meglepetésére Amsel kezd el saját történetének mesélésbe. Figyelmesen hallgatja, nem is szeretne csalódást okozni a nőnek. Nehogy aztán visszakérdezzen rá és esetleg kikérdezze. Furcsának is hat számára. A banya sosem mesélt neki. Csak követelt. Nem is tudja hirtelen mit mondhatna. Egyáltalán szabad mondania most erre bármit is? Inkább nem kockáztat. Cserébe imitál. Amint amaz is megáll és az eget kémleli. Hasonlóan tesz. Azt keresi vajon a másik mit nézhet azon. Pedig az csak emlékeit éli át, hogy a történetet érzelmileg is átadja.
Caerun. Miért ismerős ez neki? Mintha látott volna valami agancsot, egy összehordott óltárt. Amihez még ő szedte össze az alapanyagot a boszorkánynak. Talán az valamire készült? Istenséget akart váltani? Lehet emiatt büntette meg őt a Pókasszony? Vagy Caerun tagadta le tiszteletét és vezette el rájuk az orkokat. Sosem fogja megtudni. Sőt igazából nem is érdekli.*
- Nem fogja újra látni.
*Mondja megadóan. De hazudik. Mert legszívesebben már most a szívébe mártaná a csonttőrét a nő mellkasába. Viszont nincs birtokában. Azonban egyszer kell csak hibáznia mindkettőjüknek. Majd meglátja ez a Caerun ki fogja megérni a hajlant.*
- Háború?
*Kérdezi értetlenül. Nem minden szóval van tisztában. A banya is emlegette de sosem magyarázta el neki.*
- Vannak más istenek is? Nem csak a Pókasszony?
*Képtelen felfogni. Minek? Ez az istenség is szörnyű, de ebből többet elképzelni? Na de akkor ez a Caerun az agancsos. Mit akarhatna egyáltalán tőle?*
- Azt is megtanítod, hogyan kell "Kérunt" tisztelni?
*Most neki vannak kérdései, de érezhető hanglejtéséből félve teszi fel. Szemeivel riadtan méri fel a nő kezét és lábát, hogy egyáltalán közelít e felé. Nem hiszi lesz ereje elhárítani az esetleges pofonokat. De mindig jobb ha legalább felkészül rá.*


5560. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2026-10-01 22:22:00
 ÚJ
>Erdei Amselyë avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Palánta//

-Annak is el fog jönni az ideje fiú, mikor Caerun bevégezte velem a dolgát és megengedi, hogy hazatérjek hozzá. Akkor, s nem előbb.
*~Te pedig szomorú leszel, gyásznap lesz az a számodra, szaros…~gondolja magában, míg indulatosan lök egyet a kölyök vállán, így taszítva helyes irányba, s lódítva meg. A boszorka nem visel lábbelit, pőre talpa érinti a magas, puha füvet, ahogy sudár alakja átszeli a tisztást, s a fák irányába indul. A gyermeket maga előtt vezetteti, nem téveszti szem elől, türelemmel hallgatja, rágja beszámolóját.
A girhes alakot figyeli, a csapzott, mocskos hajat, a helytelen, túlságosan is szoros fonásokat. A korán gondolkodik, a faján. A szülőanyján, a nemzőjén, azon, aki a boszorkának adhatta. Látja a gyermekben magát s saját vérét, azt amelyiket az erdőnek áldozták és azt, melyet ő maga adott a Vérbajadér keze alá boszorkányinasnak, hogy vasmarokkal neveljen belőle jó erejű boszorkánymestert. Lyr…
Amaz sem lehet most sokkal idősebb, mint a csontos, kisnövésű kormos.*
-Aztán tanított-e téged főzni? Hát igét mondani, átkot szórni? Szolgáltatok-e istent? A fajtád úgy hiszem a Pókanyát szolgálja… sötételf vagy, ha nem tévedek.
*A szántóra érnek. Az éjszaka ott éri őket. A tér kihalt, túlontúl nyugodt. Alszanak a sötéten ásító házak, elvétve pilácsol csak világ a sötét ablakokban. A boszorka karját még mindig ott van a kosara, benne füvekkel és a váltás ruhával. Türelemmel hallgatja a gyermek válaszait, arckifejezéséből nem lehet semmit sem kiolvasni.*
-Van egy barátom, aki olyan, mint te. Mikor legközelebb látom, megkérem, tanítson neked egyet, s mást. Ő ért a pengéhez. Fontos, hogy te is érts hozzá. Ha a halálom kívánod egy nap, több fog kelleni, mint csúnya hunyorgás és szidalmazás.
*A nő hangjában nincs rosszallás, megrovás sem, mi több, egészen szórakozottnak hangzik, mintha vidítaná a kölyök harciassága.*
-Emlékeztetsz magamra. Én sem voltam sokkal nagyobb, mint te, erősebb sem, de parázslott bennem az a düh, ami benned is. Szerettem mulatni járni, táncolni, ott láttam meg egy férfit, különös kutyával. Tetszett nekem a kutya, megkívántam venni tőle, de nem akarta eladni. Jegyese voltam egy bolondnak, megpróbáltam a jegygyűrűvel megvenni a kutyát. A férfi elvette a gyűrűm és elment a kutyával együtt. Kikacagott. Tudod mit éreztem? Dühöt…pontosan, mint te.
*Hátrabillenti a fejét, egy pillanatra elhallgat, a tiszta eget, a hideg csillagokat és az erősen fénylő holdat figyeli. Mélyre szívja a tüdejében a hűvös levegőt. Érzi, közeleg az évszak változása, már erőst derekán járnak.*
-Az én istenem, Caerun, az agancsos erdei minden áldozásod után ajándékot ad neked. Olyan képességet, mellyel a legjobban szolgálhatod őt. Az én képességem az illúzió volt, az elme megtévesztése. Még aznap éjszaka megtévesztettem hát a férfit. Meglátogattam, elbódítottam a kutyát, mielőtt megkaphatott volna, aztán némi széptevés után felajánlottam a férfinek, hogy megfürdetem. Megengedte nekem. A háta mögé ültem a dézsánál, nekiláttam mosni, aztán elővettem a fojtózsinórt, amit becsempésztem és megpróbáltam elvágni a torkát. Nem halt meg… megmérgesedett, jól megvert, három csontom is az arcom is beletört, de nem ölt meg. A tanítványává fogadott. Neked ügyesebbnek kell lenned, Maelgek, mert én nem vagyok olyan nagyvonalú, mint az én mesterem volt. Ha meglátom ugyanazt a csillogást a szemedben, mikor rám nézel amit ismerek a magaméból, álmodban fojtalak meg. A kovácsműhely előtt megláttam. Még egyszer nem fogom.
*Hamarosan eltűnik mögöttük a szántó, hogy más tér kerüljön a szemük elé.*
-Háború közeleg, hamarosan nem lesz biztonságos a város és annak környéke. A háború alatt a lápban húzzuk meg magunkat. Ismerem a mocsár titkait, neked is meg fogom tanítani, ahogy minden mást is. Hiszel-e bármilyen istenben? Hagyta-e neked a birtoklód, hogy higgy?



5559. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2026-10-01 16:34:00
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Norgoroth)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 231
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Szelíd

//A Szürke Légió//
//Vesszőfutás//

*A rövidebb út mellett végül mindannyian egyetértenek. Ettvallder indul elsőként, a többiek pedig egymás után követik, ügyelve arra, hogy minél kevesebb időt töltsenek a nyílt terepen. Mykael és Dheia még arra is gondot fordítanak, hogy a porban hagyott nyomaikat eltüntessék maguk után. Az út mindkét irányban kihaltnak tűnik, így az átkelés első pillanatai eseménytelenül telnek.
Dongnor azonban, aki társai átkelése közben továbbra is a környezetet figyeli, valamire felfigyelhet a túloldalon. Nem messze attól a ponttól, ahol a gabonába vissza kívánnak húzódni, alig harminc lábbal lejjebb néhány kalász megmozdul. Egyértelműen nem a szél hajlítja őket. Valami közeledik közöttük.
Akad elég ideje, hogy társait is figyelmeztesse erről bár, hogy meg mer-e itt kockáztatni egy kiáltást, az csakis rajta múlik. Végül a búzából egy magányos ork lépdel elő vigyorogva. Egyik kezével még nadrágját igazgatja, miközben kilép az útra, mögötte pedig szinte azonnal újra megzörrennek a kalászok. Hamar kiderül, hogy a felbukkanó ork, mégsem annyira magányos, elvégre egy második zöldbőrű követi az előzőt.
Az első tesz még két lépést, aztán felnéz. Megtorpan. Társa majdnem neki is ütközik, mielőtt annak tekintetét követve ő is észrevenné az úton átkelő alakokat.*


5558. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2026-10-01 12:26:11
 ÚJ
>Brynar Skarde avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A Szürke Légió//
//Vesszőfutás//

* Amikor elérik a keskeny mellékutat, Ettvallder megállítja őket, ő is vele együtt megtorpan a gabona szélén.
Figyelmesen végighallgatja a vezetőjük által felvázolt lehetőségeket. A hosszabb kerülő helyett Ettvallder a gyorsabb átkelést választja. Brynar erre csak biccent egyet. Nem lát okot arra, hogy ellenezze. Ha már eddig eljutottak anélkül, hogy felfedezték volna őket, nem akarja most egy hosszú kerülővel tovább növelni az ellenséges területen töltött időt.
Megvárja, amíg Mykael, Dheia és Arsenor átkelnek az úton, közben a túloldalt és az út két irányát figyeli. Amikor rá kerül a sor, kissé lehajolva indul meg. Igyekszik minél rövidebb időt tölteni nyílt terepen. Az út poros részénél ő is igyekszik eltüntetni a nyomait. Átérve rögtön visszahúzódik a magas növényzet közé. *

A hozzászólás írója (Brynar Skarde) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2026.10.01 12:26:23


5557. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2026-10-01 10:31:39
 ÚJ
>Dongnor Arsenor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 458
OOC üzenetek: 102

Játékstílus: Vakmerő

//A Szürke Légió//
//Vesszőfutás//

*Továbbhaladnak a nagy tábortól. Őt a tétlenség érzése nem kínozza. Jobban lefoglalja a helyzet adta feszültség. Az ugyanis egyértelmű, hogy nem csak úgy sétálni jöttek ki. Ha bármiképp észreveszik őket a zöldbőrűek abba jobb bele se gondolni. Abban is csak reménykedni tud, hogy a lovaikat nem fedezik fel míg távol vannak. Mikor a félvér megállítja őket akkor figyelmesen hallgatja annak kérdését és maga is elmondja a kért véleményét.*
-Egyet értek. Ennyi kockázatot megéri vállalni.
*Míg a többiek mennek át addig ő a környezetet figyeli, hogy nehogy meglepetés érje őket. Mikor pedig rá kerül a sor akkor a társai példáját követve megy utánuk a túloldalra.*


3057-3076 , 3077-3096 , 3097-3116 , 3117-3136 , 3137-3156 , 3157-3176 , 3177-3196 , 3197-3216 , 3217-3236 , 3237-3256 , 3257-3276 , 3277-3296 , 3297-3316 , 3317-3336 , 3337-3356 , 3357-3376 , 3377-3396 , 3397-3416 , 3417-3436 , 3437-3456 , 3457-3476 , 3477-3496 , 3497-3516 , 3517-3536 , 3537-3556 , 3557-3576 , 3577-3596 , 3597-3616 , 3617-3636 , 3637-3656 , 3657-3676 , 3677-3696 , 3697-3716 , 3717-3736 , 3737-3756 , 3757-3776 , 3777-3796 , 3797-3816 , 3817-3836 , 3837-3856 , 3857-3876 , 3877-3896 , 3897-3916 , 3917-3936 , 3937-3956 , 3957-3976 , 3977-3996 , 3997-4016 , 4017-4036 , 4037-4056 , 4057-4076 , 4077-4096 , 4097-4116 , 4117-4136 , 4137-4156 , 4157-4176 , 4177-4196 , 4197-4216 , 4217-4236 , 4237-4256 , 4257-4276 , 4277-4296 , 4297-4316 , 4317-4336 , 4337-4356 , 4357-4376 , 4377-4396 , 4397-4416 , 4417-4436 , 4437-4456 , 4457-4476 , 4477-4496 , 4497-4516 , 4517-4536 , 4537-4556 , 4557-4576 , 4577-4596 , 4597-4616 , 4617-4636 , 4637-4656 , 4657-4676 , 4677-4696 , 4697-4716 , 4717-4736 , 4737-4756 , 4757-4776 , 4777-4796 , 4797-4816 , 4817-4836 , 4837-4856 , 4857-4876 , 4877-4896 , 4897-4916 , 4917-4936 , 4937-4956 , 4957-4976 , 4977-4996 , 4997-5016 , 5017-5036 , 5037-5056 , 5057-5076 , 5077-5096 , 5097-5116 , 5117-5136 , 5137-5156 , 5157-5176 , 5177-5196 , 5197-5216 , 5217-5236 , 5237-5256 , 5257-5276 , 5277-5296 , 5297-5316 , 5317-5336 , 5337-5356 , 5357-5376 , 5377-5396 , 5397-5416 , 5417-5436 , 5437-5456 , 5457-5476 , 5477-5496 , 5497-5516 , 5517-5536 , 5537-5556 , 5557-5576 , 5577-5596 , 5597-5616 , 5598-5617