Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Erdőszéli tisztás (új)
Taverna a Három Baráthoz (új)
SzántóföldekTharg birtokok (új)
Füves puszta (új)
Kikötői erdőség (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 170 (3381. - 3400. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

3400. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-10-28 17:15:58
 ÚJ
>Dakon Brudo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

// Gutrhin //
// zárás //

* A gnóm nem válaszol Brudo beszédére, ezért a hájas uraság úgy gondolja, hogy nem tüntette fel magát valami udvarias embernek. Egy kicsit elgondolkodik, aztán össze csomagolja cókmókját, és elindul vissza az erdőszéli tisztáshoz. *
~ Hát szép mondhatom! Még csak nem is reagált arra amit mondtam. Mintha egy gnóm szoborhoz beszéltem volna. De megsérteni azt megtudott. Még hogy nem tudok játszani furulyán. ~
* Így mérgelődött magában a tokás míg lassan sétálva haladt az úton. Közben arra is gondolt, hogy majd meglátogat valami kocsmát. Hátha akad neki való menyecske, de ekkor eszébe vágódik, hogy haza nem vihetné, mert unokahúga valószínűleg nem örülne, hogy Brudo bácsikája ilyen csúnyaságot csinál. *
~ Nembaj majd be viszem a fogadó istállójába a választott hölgyet. ~


3399. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-10-28 16:53:29
 ÚJ
>Sharen'na Wylfgart avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útja//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Tompa puffanás kíséretében fúródik az arckoponyába a nyílvessző, időt sem hagyva sikolyra, vagy neglepettségre. A következő pillanatban már a földön fekszik a támadó, körülötte friss és vörös pocsolya dagad először tóvá, majd tengerré.*
~Ő hozta magára a bajt, kellett itt hősködni.~
*Nem tudja, kilép-e az asszony is, vagy bárki más a házból, így az óvatosság kedvéért újabb vesszőt helyez az idegre, s lép párat az ajtó irányába. Takaros kis háznak tűnik, talán akad odabent pár értékes holmi.
Yagnar közeledtére felpillant, s arcára széles mosoly ül, ami a jelenlegi helyzetben kissé abszurd és ironikus. De hát ő miért lenne szomorú, vagy miért félne? Nem gyászol ő senkit, s ő az, akitől most emberek tucatjai rettegnek. Csodálatos egy éjszaka.
A karkötőt elkapja, s kíváncsian rázogatva veszi szemügyre, mielőtt az oldalán logó szütyőbe süllyeszti. Nem rossz pofa ékszer, de amiket ő hord, ellenségei és prédái csontjaiból készültek, inkább eszmei és spirituális értékkel bírnak. Nincs szokva az efféle csecsebecsékhez.*
-Bízhatsz bennem.
*Bólint határozottan a férfi szavaira, amúgy sem az a házba betörős típus. Persze azért furdallja az oldalát, mi lehet abban a kis hajlékban, amelynek két lakóját már nyílhegyre hányta. El is sandít arrafelé, hogy a másik vegye a lapot, s talán elvégzi helyette a piszkos munkát.
Hagyja, hogy a férfi az ő homlokát is megjelölje vérrel, még a hideg is kirázza az oly kísértetiesen ismerős érintéstől. Utoljára atyja tisztelte meg így, egy nagy, pusztai csata után, ahol annyi vért ontott. Hirtelen nem is tud rá mit mondani, csak szótlanul bólint, pillanatnyi zavarában hátrébb lépve, s inkább ismét körülnéz. Ha valahol valami fenyegetőt vél felfedezni, nem rest ismét vért ontani.*



3398. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-10-26 19:38:56
 ÚJ
>Yagnar Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útja//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*A kintről beszűrődő hangok jelzik, minden a terv szerint halad. Kezei hamar átfésülik a láda tartalmát, ám nem vesz ki belőle semmit. Elégedett szusszanás kíséretében csapja vissza a láda fedelét, majd megragadva az oldalát az ajtó felé hurcolja, kifelé a viskóból.
Egyik kezében a fokossal, másikkal a ládát húzva maga mögött lép ki az ajtón.
Tekintetével társait keresi és remélhetőleg meg is pillantja Sharen'nát. Öles léptekkel veszi felé az irányt, s elhaladtában talán láthatja a halottat a földön, fejéven a nyílvesszővel.
Vér pettyezte arca vigyorba húzódik, majd feltárva a ládát előkotorja a kagylókkal díszített karkötőt s szórakozottan a lány felé hajítja.
Odalépve erőteljes mozdulattal húzza Sharen'na elé a ládát, majd felpillant.*
-Tökéletes hely, hogy egybegyűjtsük a javakat. S nem csak aranyat meg ékszert, de marhát, lovat s embert is. Bízom benned, vadleány.
*Paskolja meg a ládát, jelezvén, hogy ha Sharen'nának sincs ellenére, szívesen venné, hogy a jövés-menésen kívül a kincsek egybegyűjtését is felügyelné.
Arcához nyúl, majd ujjával megint csak elken néhány vércseppet. Óvatosan nyújtja kezét a lány felé, hogy hasonló szimbólumot rajzoljon az ő homlokára is, mint sajátjára.*
-Az Ősök látnak téged.
*Felegyenesedve pillant körbe, majd nagyot szippant a levegőből. Tekintete egy ideig elidőzik a felcsapó lángokon, majd két tétova lépés után megtorpan.*
-Hozzátok hát elő a parasztok rejtegetnivalóit! Aranyat, kincseket, állatot s gyermeket! *Igyekszik túlordítani a káosz hangjait, s tán sikerül is. Nincs oka kételkedni a Csibék szavában, hisz olybá tűnt, fontos számukra a Kikötőből érkező szállítmány, mi a thargok földjén halad majd át. Az égő házhoz lépve megpróbál keríteni egy hevenyészett fáklyát, s ha ez megvan, hát szabad kezével azt tartja magasba. Tekintete vadul kutat arcok után, remélhetőleg a hangja eljut minden fülhöz. Talán van a falunak elöljárója, kivel szót érthet.*
-Szántók népe! Gyertek elő otthonaitokból, s elkerül a kínhalál. A Vashegy kegyes azokkal, kik önszántukból hajtanak térdet!





3397. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-10-26 16:15:46
 ÚJ
>Vérgőzös Rorkir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útja//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Rorkir igyekszik emberi lény maradni, s bár ez több erőt kíván tőle, mint azt bárki hitetné, egyelőre tartja magát. Ha teheti nem mészárol halomra mindenkit, aki elé kerül, főleg, ha beteg és ártalmatlan a számára. Igyekszik feltúrni, amit csak tud, hátha talál valami értékeset, s türtőztetni magát a felesleges vérontástól. Bár talán túlságosan igyekszik, ennek lehet eredménye, hogy egy óvatlan pillanatban a vénség port hint szemébe. Azt ugyan nem tudja, hogy mi az, vagy hogy csak a földről szedte-e fel, vagy valami gyógynövénynek a porrá őrölt porciója lehetett, mindenesetre elkapja egy óvatlan pillanatban. Ha eddig sikerrel is tartotta féken lényének azt a részét, mely talán családi vonás, s a törzsének neve is rettenetesen jól fémjelzi, most a gesztusáért kapott csúfos árulás kiveszi elméje kezéből a gyeplőt. Szemei porral teli, könny csordul ki belőle, és persze ez kellemetlen érzés, de a barbár szinte azonnal reagál. Nem is szándékosan, sokkal inkább reflexszerűen, ahogy mozdul az öregasszony, amint teste engedelmeskedni hajlandó, kardját azonnal a boszorka után indítja, s ha teheti, kérdés nélkül kardélre hányja azt. Reméli, hogy nem tud annyi távot nyerni, hogy egy nagyobb lépés és a pallos hosszát lehagyja, vagy hogy teste hamarabb elkezd parancsot teljesíteni akaratának, minthogy el tudjon menekülni a vénség. Szemeiben az irgalomnak, vagy egyáltalán az emberi értelemnek semmi nyoma nem látszik, csak a portól vöröses fenevad tekintete, ki vérre szomjazik. ~Keresed a végzeted, igaz-e, boszorkány?~*


3396. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-10-26 12:57:14
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Hádész)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 492
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Szelíd

//Ősök útja//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

//Yagnar//

*Ha eddig vadul is dübörgött Yagnar mellkasában a szíve, most mintha megnyugodna kissé. A vér még mindig száguld az ereiben, de az első vér valóban megvolt. Ha a férfi úgy akarja, akkor az ősök dicsőségére.
A viskó elnémul, csak saját lélegzetét hallhatja Yagnar. Kint pedig tombol a káosz, zajai beszűrődnek a beszakított ajtón. Sikolyok, halálhörgés, jajveszékelés, amelybe olykor-olykor belevegyül egy-egy öblös férfiröhögés. A Csibék teszik a dolguk.
Az ágy végében lévő ládát apró lakat zárja le, de elég egy ütés a fokossal, hogy megadja magát. Benne egyszerű emberek egyszerű kincsei. Borostyánkő amulett egy bőrszíjon, fonott karkötő kagylókkal díszítve. Ünnepi ruhák, két pár újnak tűnő csizma és egy apró bőrerszény amelyben háromtucat aranydukát bújhat meg. A halott párocska teljes vagyona talán.*

//Rorkir//

*Az elfüggönyözött szobába belépő Rorkir talán jól gondolkodik. Valamiféle gyógyító, kuruzsló élhet itt, legalábbis ezt támasztja alá a sok szárított növény és a szobát betöltő párás herbária illat.
A lányka láztól és félelemtől remegve, néma sikolyra nyílt szájjal, vizenyős szemekkel néz az ajtóban álló széles vállú barbárra. Az anyóka ráncokkal hálózott arcán feszült figyelem, amellyel Rorkir mozdulatait figyeli.
A tanácsra egyikük sem felel, az ágyban fekvő lány arcán kövér könnycseppek gurulnak le, amelyek szürke foltot hagynak a dunyha anyagán.
A szekrényekben könyveket talál, régi írások, talán alkimistakönyvek, a szekrényt csak szárított füvek, különböző porok és hasonló kuruzslókellékek foglalják el. Mindent el tudna vinni, ha volna nála zsák vagy valami, amibe belepakolhatná őket. Az egyik fiókban egy tenyérnyi ládát talál, amelyet kulcsos zár zár le, de a kulcs nincs mellette. Ha megemeli, aranyak ismerős csilingelését véli kihallani belőle.
Az ágyban fekvő lány reszketve, mozdulni képtelen követi csak tekintetével. Az anyóka elhátrál kicsit, bármikor közelebb kerül hozzá a férfi, amikor pedig végül összetalálkozik a pillantásuk, kivár, míg felemeli a kezében tartott bőrszütyőt. Szúrós szagú szárított növénylevél lehet benne, talán épp a korábban gőzölgő vízhez indult vele.
Amikor Rorkir a szütyőt veszi szemügyre, az anyó hirtelen előkapja másik kezét a háta mögül, tenyerét kitárja és a benne rejtett porszerű anyagot a férfi arcába fújja. Könnyedén lehetett ideje elrejteni, míg a férfi a szekrényeken és a fiókokban kutatott.
Rorkir nem vakul el, a por függönyén át látja, hogy az anyó megpróbál elinalni jobbra. Az anyag kissé égeti a szemét, könnyeket csal ki belőle, de a légzést nem akadályozza, édeskés ízű.*

//Sharen'na//

*Azt még nem igazán látni, hogy milyen korú az ajtón kilépő alak, de azt biztosan, hogy kard van nála. Amikor aztán a lány nyila átjárja a testét és összerogy, majd a házban világosság gyúl, minden részlet világossá válik. Egy nő sikolt, egy férfi lép ki és ő kapja fel a mozdulatlan test mellől a kardot és indul el rohanvást Sharen'na felé.
A lány nem gondolkodik sokat, újabb nyilat illeszt az idegre és célra emeli íját. A férfi fejét találja el a lövés, valahol az arca közepén éri a nyíl és a találat erejétől hanyatt vágódik és elterül a fűben. Ujjai még halálában is markolják a kardot.*

*A falun mostanra már úrrá lesz a káosz. Az egyik épület már lángok, fénye megfesti az ólomszürke eget. Sikolyok és kiáltások szállnak a füsttel az ég felé, a Vihar Fiai módszeresen dúlják fel a házakat. Hogy tartják-e magukat a korábban megbeszéltekhez, egyelőre nem tudni, hisz még csak egy-egy házon lehetnek túl és egyedül Sharen'na van kint, hogy láthassa, a két férfi még az általuk választott házakban fosztogat.*


3395. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-10-26 09:54:34
 ÚJ
>Ganer Worcryn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 316
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Linä & Ganer//

*Lina már fegyvereivel felvértezve indul útnak, szarvasa hátán. Ganer mogorin nyelvtudásán még jócskán van mit csiszolni, de pont azért gyakorolja, hogy minél jobb legyen. Elképzelhető, hogy mogorinul nem teljesen pontosan, vagy jól értelmezhetően adta át a nap elemmel kapcsolatos, rövid magyarázatot. A záporozó kérdésekre, most megpróbál, egyszerűen és jobban megfogalmazott válaszokat adni.*
- Ez kicsit bonyolult. Van egy erő. Mindenben ott van. Mindent áthat. Ezt csak az elementalisták érzékelik. Én érzékelem. Tudom formálni, úgy, hogy a naphoz hasonló képességeket ad. *Talán ezzel sikerül kiigazítania a korábbi tévesen értelmezhető kijelentését. Nehéz mogorinul megfogalmazni a mindent átható erő gondolatát. Viszont van egy másik kérdés is, amire szintén felelni szeretne.*
- Bárki tanulhatja. De keveseknek sikerül csak. Ha nincs érzék hozzá, akkor idő, pénz pocsékolás. *Lényegében bárki elkezdheti tanulni, de ha az érzékei, képességei, affinitása nem megfelelő, akkor annak nem sok értelme van. Az, hogy kinek mennyi idő, egy nagyon jó kérdés.*
- Ez függ, hogy kinek van jó érzéke hozzá. De még jó érzékkel is sok idő és sok pénz. A tudást nem adják ingyen a toronyban. *Sajnos az árát meg kell fizetni mindenkinek, aki tanulni szeretne. A következő két kérdésre nem lesz egyszerű válaszolnia, de azért megpróbálja.*
- A fény, a meleg formálása. Majd mutatok, még ha tanulok a toronyban. *Most még csak kisebb hatásfokban tudja a nap elemet befolyásolni, ezért inkább várna a következő bemutatóval, amíg már kicsit többet tud. Az energia kérdése már más.*
- Az energia a mindent átható erőből meríthető. Rosszul mondtam előbb. *Helyesbíti saját magát, s reméli, hogy tud megfelelően válaszolni a lány kérdéseire, aki láthatóan nagyon kíváncsi a nap elemre. Beszélgetés közben elhagyják az erdős részt és kiérnek a szántóföldekre. A karavánúton haladnak, s a következő úti cél a füves puszta. Lina kérdésére, hogy miként tudna tanulni egy kissé gondolkodóba esik.*
- Lina kiváló harcos. Harcos nem lehet igazán elementalista is, és harcos is. Ez két út. *Nem szeretné elvenni Lina kedvét, de reális képet szeretne alkotni az elementalista tudományok tanulási lehetőségeiről.*


3394. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-10-24 14:43:21
 ÚJ
>Sharen'na Wylfgart avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útja//

*Tisztán látja, hogy a fegyvert ragadó alak talán még nem is férfi, csupán egy fiú, aki védeni akarja házát. De ez sem tántorítja el attól, hogy eleressze a húrt, s a szellemek világába küldje a kölyköt. A test tompa puffanása pedig tudatosítja a vadban, hogy bizony neki is megvolt az első vére, s ezt illik felajánlani az isteneknek. Viszont ideje nincs semmilyen különleges szertartásra, vagy mozdulatra, mert visszarántja a valóságba az a fájdalmas és dühös női sikoly. Látja az ismét megvillanó acélt, hallja a dühös szavakat, s sok ideje nincs a gondolkodásra, reflexszerűen cselekszik. Lehet, hogy a fiát gyászoló nő ezelőtt még soha életében nem ragadott kardot, s most csak a bosszú és düh vezérli, de attól még jelenthet veszélyt egy harcosnak. Így hát Renna villámgyorsan helyezi a következő nyílvesszőt az idegre, s útjára is engedi. Ha netán célt téveszteni a nagy sietségben, egy újabb lövéssel próbálkozik, még pont van ideje még egyre. Ha az istenek továbbra sem állnak mellette, s valamiért megint nem találna a végzetes vessző, övébe rejtett tőrje után nyúl. Habár a penge nem mérhető össze egy karddal, azért aki tudja rendesen használni, és gyors, veszélyes ellenfél még ezzel a kicsi fegyverrel is.*


3393. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-10-24 09:34:06
 ÚJ
>Vérgőzös Rorkir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útja//

*Sejtése beigazolódni látszik, ahogy belép a függönyökkel eltakart szobába, amit jóllehet, ha nincs az az apró beszéd nem biztos, hogy észrevesz. Fegyverét szorosan tartja a kezében, ám meglepődésére valóban egy beteg lányka van csupán itt, és egy anyóka. Valószínűleg gyógyító lehet. Az erős füves szagot megcsapják orrát, s nem is tudná eltéveszteni. Meg sem tudja számolni hányszor feküdhetett ő is ugyanebben a helyzetben. Körbenéz, felméri a szobát szemével, majd az izzó testű lányra néz, kinek szemében félelmet vél felfedezni, nem úgy az öregében. Barbárnak barbár ugyan, de nem lelketlen, nem szívesen ölné őket halomra, ha nincs rá szükség. A lány, ha felépül, még adhat életet egy gyermeknek, netán többnek is, ezt a kincset pedig ha elvenné a világtól a szellemek sosem fogadnák be maguk közé. Ebben nincs semmi dicsőség. Azokat kell kardélre hányni, akik nem érdemesek az életre, ez a lányka pedig meglehet, hogy jobban küzd a sajátjáért, mint bárki a faluban. Ujját lassan a szájához emeli.*
-Shh. Maradjatok csendben, míg nincs vége.
*Lassan robusztus testével az ágyban fekvőhöz lép, s kicsit jobban betakarja a testét, majd a szekrényben, fiókokban kezd kutatni, hátha talál valami értékeset, legvégül pedig a számára ismeretlen fiolákat markolja fel, s az öregasszony kezében szorongatott bőrzacskót kezdi el nézni. Nem tudja, hogy arany van-e benne, vagy csak gyógyfüvek, jóllehet utóbbira nincs szüksége. Nem veszteget rá külön szót, inkább csak szemöldöke mozgatásával jelzi, hogy mutassa meg, hogy mi van benne. Reméli, hogy nem fog ellenkezni, és akkor a pengéje első vérét megtarthatja valami, vagy valaki másnak ma éjjel.*

A hozzászólás írója (Vérgőzös Rorkir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.24 09:37:36


3392. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-10-24 00:17:42
 ÚJ
>Yagnar Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útja//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Hallja a roppanást balta élének nyomán, miközben koponyát ér, ahogy hallja a velőtrázó sikolyt is maga mellett. Nem hezitál sokat, kirántja a fegyvert a csontból és az asszony felé fordul.
Hullámzó mellkassal ereszti le a vértől csepegő fokost, ahogy elhalnak a sikolyok. Egy pillantással megbizonyosodik, hogy mindkettőjük halott, majd arcához emeli kezét. Érzi a vérpermetet magán, s két ujjával homloka közepétől kezdve húz arcán vércsíkot egészen az orrnyergéig.*
-Megfizettem nektek az adósságom, az Első Vér a Tiétek.
*Mormogja, ám nem pillant az égre, miközben őseihez beszél, továbbra is a holtakat bámulja. Néhány hosszú másodpercig mozdulatlanul áll, akár egy kőszobor, majd mint aki gondolataiból ocsúdik, hirtelen fordul meg s egy szökkenéssel az ágy előtt terem. Heves mozdulattal tépi fel a ládikát, hogy megnézhesse annak tartalmát. Amennyiben az zárva van, hát felforgatja körötte a bútorokat, kirántja a fiókokat, legvégső esetben pedig a fokost vágja bele a ládika tetejébe annyiszor, amennyiszer csak szükséges.*

A hozzászólás írója (Yagnar Rhagodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.24 00:21:03


3391. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-10-23 16:51:19
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Hádész)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 492
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Szelíd

//Ősök útja//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Yagnart észreveszik a beszakadó ajtó okán, de az álomittas pár szemében csak ijedtség látszik, tettrekészség nem. Meglehet, aki egy harcos életét éli, azonnal tudna cselekedni, fegyver után kapni, de ezek egyszerű földműves emberek, akiknek a munka az élete, nem a fegyver.
A férfi, mivel kívül aludt, hamarabb van talpon, de csak félelemmel tekint a fokost lendítő férfire, karjait védekezőn emeli maga elé, de ez kevéske védelem az acél ellen. Az első ütés nem öl, felfogja a karja, de ott is sebet okot, a második pedig már bezúzza a koponyáját. Az asszony az ágyban marad, sikoltva nézi végig férje halálát, majd tovább sikolt, egészen addig, míg Yagnar pontot nem tesz a sikoltozás végére.
A férfi arcát vér pettyezi az ütések nyomán, saját vére csak úgy száguld az ereiben, még akkor is, amikor végzett a két földművessel.*

//Rorkir//

*A közös helyiségbe érve az ajtó berúgása után a férfi üres szobát talál, de mivel korábban már hallott elfojtott hangú beszélgetést, joggal gondolhatja, hogy vannak az épületben.
Az elfüggönyözött ajtó felé lép, ahonnan a hangokat hallotta, amelyeket mostanra mintha elvágtak volna. A függöny mögött egy másik szoba van, erős és fülledt gyógynövény illat lengi be és belépve megcsapja Rorkir arcát.
A szobában egy ágy van az ajtóval szemben, a férfitől jobbra asztal és szék, azon gyertyák, a fal mellett polcok és szekrények pár olajlámpással, a szekrényeken mindenféle üvegcse titokzatosnak tetsző dolgokkal. Az ágyban egy izzadt arcú lány fekszik derékig betakarva hálóingben. A bőre láztól ég, vizenyős szemekkel kapja pillantását az ajtóban álló Rorkirra. Az átellenes sarokban töpörödött anyóka otthonkában, nyakában valami amulettféle, talán bagoly, göcsörtös ujjai közt egy bőrzacskó. Arca pókhálósan ráncos, de szemeiben nincs félelem.
Az ágy melletti kis szekrényen gőzölgő tál, benne valami növény áztatott gyökere.*

//Sharen'na//

*A legközelebbi házakban, ahova a Csibék, Yagnar és Rorkir betörtek, megtelik sikoltásokkal és halálhörgéssel. A hátul maradt íjász lány nem tudja, mi történik odabent, de hallható, hogy senki sem tétlen. Egy szélső házban lángot kap az egyik épület és a tűz gyorsan kezd terjedni a szalmával és takarmánnyal megrakott viskóban.
Az egyik háznál, amelyben a fényt is látta, nyílik az ajtó és bár sötét van, azt Sharen'na is látja, hogy acél villan a kezében. A távolság húsz-harminc lépés lehet, mindketten állnak és bár a látási viszonyok nem a legjobbak, de a lánynak nem esik nehezére eltalálni a célpontot.*
- FIAM! *Sikolt fel egy női hang és az ajtóban megjelenik egy férfi, a házban gyúló világosság megvilágítja ijed, majd haragba torzuló arcát. Tekinetete a tettes keresi és megpillantva a lányt kikapja élettelen ujjai közül a kardot és rohanvást indul meg Sharen'na felé.*
- Megölted a fiam! *Kiáltja a lánynak.*


3390. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-10-23 15:52:32
 ÚJ
>Sharen'na Wylfgart avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útja//

*Bizony nem hazudott Yagnar, amikor arról beszélt, hogy vörösre festik az éjszakát. Maga a pokol szabadult rá a csendes, aludni készülő falura, haramiák, vademberek vérre szomjazó képében. Az eddig oly vészjóslóan néma éjszakát fegyverek súlyos csattanása, ajtók megadó ropogása, rémült sikolyok és sírás tölti ki. Felriadt a falu, és egy rémálom közepén találta magát.
A vad leány kifeszített íját a ház ajtaja felé irányítja, ahol gyanús mozgást vélt felfedezni. Ha bárki kilép fegyverrel a kezében, nem habozik elengedni a húrt, s végzetes útjára küldeni a nyílvesszőt.*


3389. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-10-20 07:53:06
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

*Edzett talpai mit sem törődve az út göröngyeivel viszik szakadatlan előre gazdáját, ki immár hamar a szántóföldi úton találja magát. ~Jót tett nekik az eső. ~ Mintha értené bármennyire is a földműveléshez, úgy elmélkedik magában. Meg is kuncogjana dolgot, távol áll tőle, hogy olyasmibe ringassa magát, amihez nem ért, kinőtt belőle nagyjából egy emberöltővel ezelőtt. Hasznos dolog a kor, ha nem csak a haja színe változik az élnek vele. Valuryen pedig egyike azoknak, kik igyekeznek, még ha néha az igyekezet kevésnek bizonyul is.*


3388. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-10-19 11:33:32
 ÚJ
>Vérgőzös Rorkir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útja//

*Fegyverét kezében szorítva igazán biztonságban érzi magát, s a vére is szinte dübörög a fülében, alig hallja az esetleg zajokat, bár igyekszik figyelni, hisz igaz, hogy falusiakra rontanak éppen rá az éj leple alatt, mégis, megannyi ostoba harcost látott már ostoba módon meghalni, csak mert alábecsülték az ellenséget. Ezt a hibát pedig nem ő fogja elkövetni, túl régóta él már ahhoz. Így igyekszik figyelni, amennyire lehet, és az ajtó bizony enged az akaratának. ~Remek!~ Egy viszonylag nagyobb tágasabb térben találja magát, jóllehet nem egy apró ház az, amit kiszemelt magának. ~Nagyobb ház, nagyobb kincs.~ Legalábbis egyszerű gondolkodása erre enged következtetni. Bent embereket nem lát, ami kicsit lehangolóan hat rá, ám beszédet bizony hall. Ahol beszéd van, ott pedig ember is akad, s az, hogy ilyenkor még fent vannak, beszélgetnek, arra tud gondolni, hogy talán pont az esetleges őrséget találta meg. ~ Bárcsak így lenne, vagy talán egy gyógyító lehet. Talán a szükség hívta őket el a puha ágyukból éjnek idején. ~ Rövid gondolatmenete után időt nem pocsékolva rögtön elindul a függönnyel leválasztott szoba irányába, ahonnan a hangokat véli hallani. Kardját maga elé tartva igyekszik benyomulni a helységbe, mert nem tudni, hogy mi várja ott.*


3387. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-10-18 22:51:14
 ÚJ
>Yagnar Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útja//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//

*Recsegve roppan a fa második rúgásra, ő pedig nem habozik, átlép a kiszakított ajtó felett. Ma éjjel tán olyat lát e vidék, mit nagyon rég nem, s a szántók lankái nyögni fogják a thargok jelmondatát. "Vérrel öntözünk, karddal aratunk."
Nem veszett ki belőle sem a könyörület, sem a sajnálat.Ezek azonban most oly luxuscikkek, miket nem engedhet meg magának egy hozzá hasonló harcos. Másnak tán lelke törne bele e éjszakába, ő azonban akár a hosszan edzett acél, meg nem törik, meg nem hajlik tettei súlya alatt.
Ahogy megpillantja az ágyban fekvőket, a fokossal kezében azonnal feléjük szökken. Szó nem hagyja el ajkát, arcán azonban végtelen veszettség olvasható. Vademberként kezdi csépelni a kettőt, nem riasztja hang vagy vér látványa. Az első vérnek meg kell lennie, különben mit sem ér az egész. Áldozat ez Őseik színe előtt, kiknek így majd megmutatkozik, utóduk méltó nevük viselésére. Nem áll meg egy pillanatra sem. Kinek szíve megenyhül a gyengeség látványára, az gyenge maga is.
A fokos lesújt mindkét irányba, használója nem óhajt kegyelmezni semmi szóra. Az Ősök Szelleme már döntött a parasztok sorsáról, neki nem kell.*


3386. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-10-18 18:00:42
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Hádész)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 492
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Szelíd

//Ősök útja//

*A szó elszáll, ahogy a mondás is tartja, de Rozsdás bólint Yagnar szavaira. Aztán a csapat elindul Sziritán falu felé. A környék csendes, ha igaz, idejét sem tudják, csak az öregek emlékeznek rá, hogy mikor dúlták fel a falut. Csendes, jóravaló, dolgos népek lakják, akik a földből élnek. Ide talán még az istenek hatalma sem ér el, nincs itt templom, oltár, ami a helyiek életével törődne. Jóllehet, ezen a senkiföldjén saját istenekben hisznek, szellemekben és más entitásokban. Imáik hozzájuk szállnak a jó termés és a béke érdekében.
A csapat eléri az első házakat, amelyekben talán már az igazak álmát aludják, egy-egy gyertya vagy olajlámpás bágyadt fénye látszódik csak az ablakban, esetleg a kemencébe rakott tűz, amely a ház melegét őrzi. A Vihar Fiai szétszóródnak, Yagnar is kiszemel egy házat, Rorkir útját sem állja senki, miért tenné? Így a másik férfi is elindul egy ház felé. Sharen'na pedig lemaradva kissé a többiektől tartja szemmel társait.*

//Yagnar//

*A férfi eléri a ház ajtaját. Kezében fokossal készül neki, hogy egy rúgással törje be a parasztház bejáratául szolgáló ajtót. Szerencsétlenségére az ajtó nem enged az első rúgásra, de a másodikra már valóban keretestül szakad be az ajtó.
Az elé táruló szobában, amely a ház egyetlen helyisége lehet, balra a sarokban búboskemence, mellette asztal két székkel és szekrény. A másik sarokban kétszemélyes ágy, benne egy középkorú, szakállas férfi és asszonya egyszerű paraszti alsóneműben riadnak fel a dunyha alól. A falakon szőttes teszi otthonosabbá a szobát, az ágy végében ládika. A bent ébredők szemében még az álom utolsó morzsái keverednek az ijedtség szikráival.*

//Rorkir//

*Durogaar Fehér Agyarával felfegyverzett férfi könnyedén talál magának olyan házat, amelyet senki más nem nézett ki. Elérve az épületet halk beszélgetést hallhat bentről, érteni nem érteni, de hallható a halk beszéd. A ház, amelyet kinézett, egy szintes, de talán két szobája is van. A fehérre meszelt falon az ajtó felett sötét ákombákom a felirat, a férfi számára ismeretlen szöveg.
Rorkir felkészül, hogy berúgja az ajtót, talpa alatt recsegve enged az ajtó és kitárul előtte a ház ajtaja.
A benti szoba közös helyiség lehet. Középen asztal, hat székkel, bal oldalt tűzhely pár polccal, jobbra szekrény és egy fal mellé állított asztal mindenféle agyagedénnyel, rajta egyetlen mécses. A plafonról szárított növények lógnak le, a szoba levegőjét betölti az illatuk.
Jobb oldalt a sarokban egy ajtó nyílik, egyszerű függöny zárja el, onnan jöhetett a beszélgetés, amely most hirtelen elhal, ahogy a beszakadó ajtó zaja behallatszik.*

//Sharen'na//

*A hátul marad lánynak van a legjobb rálátása a faluban történtekre. A Csibék kettesével törik be az ajtókat Sharen'na társaihoz hasonlóan. Nyomukban ijedt kiáltások és sikolyok harsannak és vegyülnek a férfiak derűs röhögésébe.
Most még minden rendben, már ami a rajtaütést illeti. Meglepték a falusiakat, a békés földművelő embereket. Amelyikbe nem jutott még egyetlen haramia sem, ott fények gyúlnak, az íjjal felfegyverkezett lány mozgást vél felfedezni az ablakok mögött.*


3385. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-10-17 12:07:37
 ÚJ
>Dakon Brudo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

// Gutrhin //

* Mikor meglátja Brudo az öreget, kisebb nevetési rohamot fújt el magában, aztán erélyesen válaszol a feltett kérdésre. *
- Még csak most bontogatom szárnyaimat a művészetekben. Amúgy én artheniori vagyok. Maga? Maga honnan jött? Már ne is haragudjon, de ritkán látni errefelé ilyen figurákat mint maga. Nem mintha ellenemre volna a jelenléte. Tudja mit? Meghívom a Taverna a Három Baráthoz nevű fogadóba. Majd ott megismerjük egymást. Így legalább megmutathatom, hogy igazi úriember, és művészlélek vagyok.


3384. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-10-16 15:02:21
 ÚJ
>Gutrhin laenrick avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Dakon//

*Gutrhin épp egészségügyi sétáját hajtja végre a kedvenc útvonalán, amikor az idő borongóssá válik. Mivel nincs ínyére a dolog ezért magában mérgelődve könyveli el a helyzetet. A mérgelődéséből a további séta oldja csak fel, amely bizonyosan nem lesz kellemes, hiszen az öreg gnómnak csak csak sajognak az ízületei. A párás és néhol szeles időjárás pedig bőven ront a helyzetén.
Ahogy halad előre a szántóföldeken néha néha megáll, hogy nyújtózzon egyet, vagy derekát fájlalja és ennek minduntalan hangot is ad. Az egyik ilyen megállás alkalmával észrevesz valamit. Vagyis nem is észrevesz, inkább meghall.*
- Mi a nyavalya van itt ma? *Mérgelődik miközben a hamiskás hangokat hallgatja. Kissé dühösen és határozott ám sajgó lépésekkel áll neki megkeresni a hang forrását. Nem telik bele sok idő és csakhamar megpillantja Dakont.*
- Jóember! Mi a fenének fújod azt a furulyát ha nem tudod használni? *Mondja morcos tekintettel. Majd végignéz a másikon és pár pillanat után, újra szól.*
- Nem vagy idevalósi ugye?

A hozzászólás írója (Gutrhin laenrick) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.10.16 15:02:48


3383. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-10-16 14:12:51
 ÚJ
>Dakon Brudo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

* Éppen a szántóföldeket halad át, és megnézi magának jól, hogy milyen gyümölcs hogyan termett, vagy éppen ki mit dolgozik. Csendesen sétálgat. Néhány őrbe is belebotlik, de nem mutatnak túl nagy érdeklődést a kövér kis ember iránt. Engedik menjen tovább. Elég sokáig ballag magában fütyörészve, és egy darabon már eléggé kialakul magában egy dallam amit át írhat furulyára. Meg is áll egy fa alatt, és ott kezd el gyakorolni. Fújja a hangszert, de sehogy sem akarnak azok a hangok kijönni rajta amit szeretne. *
~ Na mindegy is. Itt kicsit megpihenek. ~
* Elővesz egy kis elemózsiát és eszegetni kezdi. Így várja, hogy történjen valami. *


3382. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-10-15 10:27:54
 ÚJ
>Morzden Rathinos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

*A kikötői rengetegen átkelve lassan maga mögött hagyja a vaskos, dús lombú fákat, s a táj az őszi szántóföldek látványára vált át. Ilyen nagy földművelési területek nincsenek az otthonánál. Csupán hallott róla, hogy a városának élelme, vagyis annak egy jó része az Arthenior környéki szántőföldek terméséből származik. Most látja először a végtelennek tűnő vidéket, ahonnan bőséges élelem származik. Szerencsére, egy az úton utazó földműves megszánja az ifjú gnómot és felengedi a kordélyára. Így már könnyebb az útja, mert szerencséjére a földműves éppen a város felé tart, így el tudja vinni az oda igyekvő gnómot.*


3381. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2020-10-14 16:41:12
 ÚJ
>Sharen'na Wylfgart avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Ősök útja//

*A várva várt portya megkezdődik, s Renna érzi a mellkasában rakoncátlan táncot járó szívét, amikor felbukkan előttük az első település gyér fénye. Szinte hallja az arany csilingelő koppanását, ahogy a gazdák halálra rémülve vetik eléjük kincseiket, életükért könyörögve.*
-Kincseket a főtérre...
*Ismétli motyogva az elhangzottakat, hogy biztosan észben tartsa. Az, hogy nem kell minden mozgó lelket lemészárolni, némi kellemes megkönnyebbüléssel tölti el. Nem riadna ő vissza attól, hogy nyilat eresszen akár egy asszony a is, de az istenek nem szeretik az ártatlan, felesleges vért, bizonyára komoly áldozatot kéne a lánynak engesztelésül fizetnie.
Miközben látja, hogy társai mind-mind egy-egy ház elé osonnak, rúgásra készen, ő maga lelassít, s megáll az úton, egy olyan pozícióban, ahonnan jól belátja a terepet. Ő maga nem közelharcra termett, egyetlen ilyesmi fegyvere csupán egy tőr. Íjával viszont jobban bánik, s több hasznára is lesz így a többieknek. Ha valaki netán rosszalkodik, vagy engedetlenkedik, azt könnyedén lenyilazza, emellett fedezi is a bandát, s figyelmeztetheti őket az esetleges meglepetésekre.
Ha pedig elkezdődik a buli, útját állja a faluból menekülni kívánó parasztoknak, s fennhangon és ellentmondást nem tűrően utasítja őket vissza, hogy tessék csak összepakolni a kincseket, s irány a tér.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680