Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Erdőszéli tisztás (új)
Taverna a Három Baráthoz (új)
SzántóföldekTharg birtokok (új)
Füves puszta (új)
Kikötői erdőség (új)
Mostani oldal: 1 (1. - 20. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

20. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2012-11-02 21:39:11
 ÚJ
>Kalkerolk Marancov avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Szelíd

*Kalkerolk felemelte bal szemöldökét mikor megkapta a fejmosást. Majd ügyet se vetett rá a továbbiakban. Majd kedves útitársa kérdezi, a lelki egyensúlyáról melyet nehézkesen kívánkozik megosztani hősünk. Egyelőre jobbnak látja nem szólni ezért csak ennyit mond.*
-Semmi baj sincsen. De köszönöm az érdeklődést.
*Kicsit meghajolt lány felé, hogy viszonozza az udvarias gesztust. Majd a lány felszalad a dombra, hogy hozzon valamit ami jobb kedvre deríti gyanútlan gnómunkat. Szíve mélyén örült hogy foglalkoznak vele, ha ezt nem mutatta ki a legkevesebb mértékben se. Majd a siető lány után ment hívó szavára. Ugyan ő nem futott, de elég gyorsan ért fel társához, ki a torony láttával hitegette. Mikor fel ért látta, hogy nincs is ott semmi ehhez hasonlóan magasztos épület csak egy kis kunyhó. Elég szúrósan tekintett a lányra.*
-Ez nem volt szép
*Hidegen jegyzi meg. Majd vizéhez nyúl, hogy elfelejtse a domb fáradalmait. De öröme is volt hősünknek, ugyan is az elf betartotta a számára kitűzött szerepet. Vele teljesen meg volt elégedve.*


19. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2012-10-29 00:12:00
 ÚJ
>Undirra Assim avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 53

Játékstílus: Szelíd

*A vaddisznó nem mozdul csak áll egy helyben és türelmesen végighallgatja az elf mondandóját. Mikor végzett a disznó egy nagy fehér levegő foszlányt fúj ki az orrán mely sebesen száll fel az ég felé miközben semmivé válik. Majd megfordul a sertés és méltóságos léptekkel elindul az ellenkező irányba. Nem tudni mi okból hagy fel a megtorlással lehet meglágyult a szíve esetleg nem volt kedve hadakozni nem tudni. Mindenesetre az Elf megfogja a kötelet leköti bokorról és elrakja, hogy vissza tudja adni. Ezután kis keresgélés árán megtalálja elveszett kardját mit a derekára köt és a Gnomók után veti magát.Lassan nehogy megijessze őket vagy másokat kik nem jó szándékkal mászkálnak arrafelé felhívja a figyelmüket. Tisztes távolból követi a tudós csapatot közben ügyel a hátára.*


18. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2012-10-28 18:11:03
 ÚJ
>Mivara dal Vierri avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 94

Játékstílus: Szelíd

*Miután a veszély elmúlt, s kicsit kifújta magát újabb bonyodalmak jönnek. Kezdi úgy érezni már sosem lesz vége ennek a napnak. Csak tudná mikor vedlett át kedves elf cimborájuk mártírrá. Szemre hányását jobb híján igyekszik elereszteni füle mellett, majd miután elment azon kapja magát, hogy egyedül maradt.*
- Kalke... *Morog dühösen orra alá, aztán belerúg egyet a földbe, s utána megy.*
- Hogy mindig csak a baj van veled. *Csóválja meg fejét, majd vet még egy utolsó pillantást hátra felé és szaporázza lépteit. Nem sok idő telik el mire fülön csípi az elkóricált gnómot. Mivel szomorúnak tűnik csak odakucorodik mellé és vállára hajtja fejét. Hirtelen elszállt haragja, pedig elhatározta, hogy jól leszidja amiért ennyi bajt okozott, ám ehelyett szelíden szól hozzá.*
- Mondd csak, valami baj van? Nekem elárulhatod mi az ami bánt. *Pillant fel rá aranyosan elmosolyodva.*
- Tudod, én vagyok az a kicsi Míva. *Orozza el a másik mancsát, hogy sajátjába zárja, s mélyen a szemébe néz.*
- Naaa, Roró. *Kezdi a hízelgést.*
- Áruld el mi bánt, kérlek. Várj! *Pattan fel hirtelen.*
- Hozok neked valamit amitől jobb kedved lesz. *Ezzel a szeleburdi lányka megiramodik a domb teteje felé, ahol egy ódon diófa áll azzal a céllal, hogy szedjen belőle. El is jut addig, ám körülbelül a harmadik szem után lemerevedik. Néhány pillanatig csak áll és néz, majd hátra fordul és ha barátja ott van még akkor int neki.*
- Gyere Kalke, ott van, ott van. *Ugrál mutogatva.*
- A kísértetkastély. Megtaláltuk, még sem vesztünk el. *Öleli át, ha végre mellé ért, ha nem akkor odaszalad hozzá és lendületből a nyakába veti magát.*
- Menjünk, mire vársz?! *Ragadja készen, s Undirráról megfeledkezve megindul az épület irányába.*

//A következőt már oda írom srácok. Figyeljetek!//

A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.10.28 18:22:50, a következő indokkal:
Jelek javítása (szimpla perjel helyett dupla).



17. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2012-10-24 22:19:58
 ÚJ
>Kalkerolk Marancov avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Szelíd

*Kalkerolk már messze járt, ott hagyta az elfet, had játsszon csak a vaddisznójával. Ugyan is felajánlotta, hogy megpróbálja inaktívvá tenni az állatot. Nagyon nem foglalkoztatja, hogy ez sikerült e neki. Inkább az jár a fejébe, hogy miért kapja ki mindig, a kétes alakokat. Majd tudósunk 190Iqs agyán végig futnak az esetleges lehetőségek. Mert lehetségesnek találja, hogy semmit sem akar nekik ártani, csak egy szerencsétlen, aki beléjük botlott. De nem kizárt, hogy ellenség akinek galád tervei része, hogy elkezdjenek rá gyanakodni, és álcázza magát. De ha megakarná őket ölni megtette volna. Lehet az ő hatalmas tudására akarnak szert tenni a banditák? Ez is megfordult az eszében majd rájön, hogy a banditák mit sem tudnak, legalább is az elfhez hasonlítja őket. Akik nem érthetik az alkímia gyönyörű tudományát. Az alap kiindulási pont legalább is ez. Majd meg se várja, hogy beérjék társai, kivéve ha Mivara is előrébb jár. Majd egyszer csak leül pár mérföld után, jelezvén, hogy elfáradt. Eléggé morcosnak tűnik megint. Úgy tűnik nem örül valaminek. Talán sejthetik mi baja, bár kevés esély van rá, hisz gnómunk olybá eltér humanoid gondolkozású társaitól, hogy a felfogás menete egészen más. Bár esetlegesen Mivara sejtheti az okát, de biztos nem lehet dolgában. Ha mindketten közelítenek felé, feláll és arrébb megy. Valami nagyon nem tetszik neki.*

A hozzászólás írója (Kalkerolk Marancov) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.24 22:22:54


16. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2012-10-23 18:55:14
 ÚJ
>Undirra Assim avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 53

Játékstílus: Szelíd

*Éppen megindul a megadott irányba derekán a kötéllel mikor egyre közeledő zörejt hall. Mikor oldalra néz nem banditákat lát hanem egy egyszerű vaddisznót. Azonban ahogy ez az állat egyre közelebb jön úgy lesz egyre hatalmasabb. Szemei ha tudnának volna bizonyára szikrákat és tűz esőt szórna. A két Gnóm pillanatok alatt felszívodnak és a kardja sehol sincs. Rögtön megérti az elf mi is történt tulajdon képen. Két apróság nem bízott benne és a mocsár segítségével akarnak megszabadulni tőle. Az jutott eszébe egy kis bűntudatot kelt hálátlan társaiban és játssza a tudatlant.
-Kiváló ötlet volt felmászni a fára. Menjetek csak tovább mindjárt utánatok megyek. Ne is foglalkozzatok velem megleszek. Hisz ha egy pirinyó vadkannal nem tudnék elbánni, hogyan is remélhetnék azt hogy meg tudlak benneteket védeni.-*
Azzal gyorsan kikecmereg és szemtől szembe néz a vadállattal. Hangja lágy és megnyugtató nélkül önöz mindenféle erőszakot.
-Ne haragudj ránk nem akartunk téged bántani. Csak erre vezetett az utunk, de ha elengedsz minket ígérem soha többé nem zavarunk a területeden.-
Ha esetleg nem válnának be a kedves szavak megpróbálja rávenni, hogy teljes erőből rohanjon felé a vadkan és az utolsó pillanatban félreugrik amitől az állat a fának rohan. Megölni semmikép nem akarja hisz nem ártott neki és az éhhalál se fenyegeti. Ha elintézte ez a veszélyt magához veszi a kardot és a Gnómok után ered.



15. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2012-10-23 15:25:52
 ÚJ
>Mivara dal Vierri avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 94

Játékstílus: Szelíd

*Mívácska kezdi magát úgy érezni, mint aki belecsöppent egy rémmesébe és FEL AKAR ÉBREDNI!!! Hallja mit fecseg barátja, szavaiban még sem tud hinni, illetve nem akar. Próbálja beszuggerálni magának, hogy mindez csak egy bolondok napi tréfa, valójában nem is vele történik meg, de túl valószerű mindez. Szíve vadul kalimpál, majd' feltépi pöttöm mellkasát.*
- A Vörös Holló túl feltűnő, legyen valami gnómosabb, mondjuk sajtos-tallér. *Mosolyog, aztán a következőkre legszívesebben adna egy tockost Kalkerolknak.*
- Hé, azért ne túlozz, már így is eléggé parázok. *Sutyorog, elvégre minél többen vannak annál inkább van oka rettegni, ezek pedig úgy néz ki gombamód szaporodnak. Először csak valakik voltak, most meg már elsurranó árnyakká avanzsálódtak akik terveket szövögetnek ellenük és ennek tetejébe lehet, hogy a nyurga cimborái.
"Remek."
Sóhajt egyet, majd visszasétál barátja oldalán első számú gyanúsítottjukhoz, akinek fegyvere hamarosan kezében landol. Cserébe valóban előszed egy kötelet, aztán egyik végét a férfi derekához, másikat pedig egy bokorhoz köti.*
- Így ni. *Szemléli elégedetten művét, de mire elindul a colos az egyik bokor megrázkódik és előtör belőle egy vaddisznó.*
- Spuri, de iziben!!! *Rikkant fel s a kezében lévő fegyvertől megszabadulva futni kezd, de hiába, mert Kalke csak áll és néz. Nincs más választása, mint arra felé venni az irányt és feltessékelni őkelmét egy fára.*
- Gyere már te bamba, különben fűbe harapsz. *Fogja meg kezét tovább húzva. Szerencsére még épp időben, így vadkan hoppon marad.*
- Máskor légy figyelmesebb. *Fújja ki magát, majd méltatlankodva felhorkan.*
- Hősködésről hallani sem akarok. Nem őrültem meg, hogy leálljak vele. *Bök fejével a bestia irányába, majd tekintetével az elf után kutat.*
- Mond csak jól vagy? Sajnálom, hogy a kardod a túloldalon maradt. *Szuszogja aranyosan.*


14. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2012-10-19 20:09:36
 ÚJ
>Kalkerolk Marancov avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Szelíd

*Mikor a tervszövések, és egyéb furfangokat megtárgyalták. Mivara egy jelet kért Kalkerlktól, ha az elf ellenség lenne valahogy majd le kell rázni, amit majd jelezniük kell egymásnak.*
-Szerintem valami egyszerű, de mégis olyan, amit véletlenül se csinálunk nehogy félreérthető legyen. Esetleg mit szólnál egy mondathoz, egy jelmondathoz? Mondjuk: Vörös holló. Megfelel igaz? Amúgy láttam, egy elsurranó árnyat, és hallottam sutyorgást. Szóval még csak nem is egyedül vannak.
*Fordul a lány felé, majd aztán az engedélyre intett az elfnek, hogy közelebb jöhet, ha akar. Kalkerolk sajnálatára az elf így is tett. Majd amikor tovább mentek, elég sokat. Akkor egy fatörzs keresztezte útjukat, és az elf a lányra bízta a fegyvert. Kalkerolk úgy néz Mivarára, mint aki élete lehetősége előtt áll. És mikor lány a szemébe nézett, feltűnés mentesen köhentett egyet. Ezzel is a lányt próbálta biztatni, amíg az elf háttal volt nekik és próbált átmenni az orbitális törzsön. Kalkerolk úgy látja, hogy ha nem is kell megölni az elfet, mert csak feldühítheti a esetleges társait, de azt el kell érni, hogy a fegyver ne nála legyen. Mikor ezen töpreng és várja, hogy a lány cselekedjen, megint mozgást hallott meg, amit bizonyára az éles fülű elf is hallott és talán még legkedvesebb barátja is. Mikor a bokorhoz pillantottak, melynél a zajok hallatszódnak, hirtelen megmozdul valami. Ki is jön a bokorból, de legnagyobb meglepetésükre az embereknek csak egy termetes vadkan, mely elég agresszívan nézi a társaságot. Nem nézi jó szemmel, hogy az ő dagonyázó területein idepofátlankodó utazók itt hangoskodnak. Kalkerolk agyán végig futnak dolgok a vaddisznókról belegondol, hogy akár a legnagyobb királyokat is vadkanok mészárolták le, sőt volt hogy a kíséretben is hatalmas károkat okozott. Ez az állat veszélyesebb a legtöbb ragadozónál is. Gondolja végig Kalkerolk a bestiát csodálva, egészen megfelejtkezve arról a tényről, hogy ez éppen őket szemelte ki. De szerencsére Mivara gyorsan cselekedett, egyből felugrott a fatörzsre, és hihetetlen sebességgel és erővel felrántotta hősünket.*
-Hm köszönöm, bevallom egészen elbambultam. *Ismeri be Kalkerolk.*
-De itt már biztonságban vagyunk, sőt a túloldalon is. Felesleges lenne vele megküzdenünk, sőt nagyon kockázatos is. Ezért azt javaslom mennyünk tovább. Remélem egyetértesz, ugye igen?
*Néz a lányra érdeklődve. De aztán végig fut az agyán, hogy egyszerű módja megszabadulni így az elftől, de aztán nem szól. Mert ha mégse ellenük van, akkor elég kockázatos lenne továbbhaladniuk egyedül.*


13. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2012-10-17 16:00:46
 ÚJ
>Undirra Assim avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 53

Játékstílus: Szelíd

*A Gnomók tanácskozása eltart egy darabig azonban Undirra türelmesen vár. A kis vörös hajú arcát nem láthatja mert háttal áll neki azonban Kalkerolk elég nyugodtnak tűnik. Békés mélázását egy nem túl távoli zaj zavarja meg mely egyáltalán nem hangzott szokványosnak. Éveken át egy erdőben élt így meg tudta különböztetni egy állat és egy ember lépéseit. Azonban az is meglehet, hogy téved hisz nincs nagy gyakorlata más erdőkben, de legalább így számít a veszélyre. Gnomók végre jeleznek, hogy visszamehet mit ő egy vágyakozó vigyorral meg is tesz. Alig tesznek pár lépést mire egy hatalmas fatörzs keresztezi az útjukat. Mívara szerint az Elfnek kellene előre menni ők meg támogatják egy kötéllel. Ha besüppedne akkor nem tudna harcolni a támadók ellen és így veszélynek tenné ki a megbízóit. Azonban így talán előcsalhatná a rosszéletüeket és egy jól irányzott dobással megoldhatná a dolgot. Lecsatolja derekáról a kardhüvelyt és átadja a vörös szépségnek nehogy a nedvességtől berozsdásodjon. Megvárja a kötelet majd elindul a fa irányába jobb kezét a rejtett dobótőr(török)közelében tartja.*

A hozzászólás írója (Undirra Assim) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.17 16:02:06


12. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2012-10-16 20:16:15
 ÚJ
>Mivara dal Vierri avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 94

Játékstílus: Szelíd

- Még is mit akarsz mondani, hogy ilyet kérsz? Bökd már ki, kezdek kétségbe esni. Legutoljára amikor ezt mondtad nem örültem neki. *Csillannak fel aggodalmasan olajzöld szemei.*
- Jó, igyekszem nem túlreagálni. *Fújja ki a levegőt tüdejéből, majd mélyet szippant, s igyekszik benn tartani amíg Kalke végigmondja. A második mondatig bírja.*
- Mégis hogy tudsz ilyen nyugodt maradni. Mit láttál pontosan? *Kérdezi kicsit közelebb hajolva az elfnek hátat fordítva, miközben idegességében tincseivel babrál.*
- Értem. *Sóhajtja.*
- Szóval lehet, hogy ő is benne van. *Pillant válla fölül hátra, majd észbe kapva tekintetét visszarántja.*
- Ezt nem akarom elhinni, pedig... logikus. *Ismeri be a szomorú tényt, elvégre barátja sosem menne el addig, hogyha valaki nem tetszik neki ily módon akarja közeléből eltávolítani. Kis idő kell még neki, hogy megeméssze a dolgokat, ezért amint meglátja Kalke karját felfelé araszolni visszarántja.*
- Várj még, pár perc kell, így képtelen lennék rámosolyogni, mintha mi sem történt volna... meg nem ártana valami szökési tervet is kifundálni. Le kell valahogy ráznunk, vagy megbizonyosodni arról tényleg benne van, bár utóbbi túl veszélyes, hisz mi van ha még sem ártatlan. Maradjunk az első variációnál. *Húzza el száját.*
- Mi legyen a jel? Hogyan rázzuk le? *Néz mélyen pajtása szemébe. Az övében most szokatlan komorság tükröződik. Csak miután ezt letisztázták engedi őt jelezni, majd lépdel vissza az elfhez a megbeszéltekhez tartva magát.*
- Szerintem Undirra a legnehezebb, ő menjen elsőnek. Ha bajod esne van nálam kötél, majd kihúzunk. *Pillant a másik gnómra. Nincs szíve hozzá, de ha előre indul ez egy remek lehetőség arra, hogy meglépjenek.*


11. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2012-10-15 23:11:14
 ÚJ
>Kalkerolk Marancov avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Szelíd

*Amikor a leány végig simítja arcát, jelezvén, hogy rá figyel. És az Elf is elég messze van Karkerolk rezzenéstelen arccal elkezdi mondani, meglehetősen halkan mondandóját.*
-Ne reagálj feltűnően arra amit mondani fogok.
*Szögezi le a lánynak határozottan, és figyeli beleegyezését.*
-De követnek minket. Mikor lemaradtam árulkodó jeleit hallottam, és láttam.
*Hidegvérrel folytatja.*
-Azért nem akartam, hogy hallja, mert lehet hogy az ő keze is benne van. És ha igen jobb ha nem tudja, hogy tudjuk. Tudom, hogy szimpatizálsz vele, de gondold át, amit mondtam.
*Majd miután ezt megtárgyalták feltartja a bal kezét az elfnek jelezvén, hogy végeztek. Majd egy utolsó szemkontaktust vált a lánnyal. Egyelőre semmi gyanús nem történt mentek tovább e lápos környéken, mikor messziről úgy tűnik egy helyen egy jókora, mondhatni hatalmas fatörzs hatol át a mocsáron. Kalkerolk felszólal. Halkan, de mégis határozottan.*
-Talán megnézhetjük, bár elég instabilnak és koszosnak tűnik.
*Állapítja meg a kényes gnómunk. Majd a számára kitűzött vezetőre Mivarára tekint várván utasítását.*


10. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2012-10-15 19:20:05
 ÚJ
>Undirra Assim avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 53

Játékstílus: Szelíd

*A Kalkerolk nevezetű félrehívja a vörös hajút mert bizalmasan szeretne vele társalogni. Ez ellen Undirrának semmiféle ellenvetése nincsen. Hiába van neki két éles füle abból a távolságból képtelen meghallani miről szólhat a diskurzus. Ellenben nem rémül meg a titkolózás végett hisz jól tudja nincs bennük gyilkos szándék. Ráadásul az arcukat amennyire látja le tudja olvasni róla majd az érzelmeiket így tudja majd mikor rémülnek meg vagy hasonló. Elméjének bizonyos részét arra használja, hogy kiderítse vajon mi okból mehetnek ahhoz a bizonyos kastélyhoz. Tudós emberhez vagyis Gnómhoz nem illik a tolvajlás így ezt rögtön ki is veri a fejéből. Türelmesen vár hallgatja a természet muzsikáját és arra vár mire jut a kis tanácskozás. Lelkileg arra is felkészül, hogy elbocsátják ekkor viszont követni foglya őket. Felkeltették a kíváncsiságát mi dolguk lehet nekik egy ilyen környéken.*


9. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2012-10-15 11:41:46
 ÚJ
>Mivara dal Vierri avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 94

Játékstílus: Szelíd

*Az elf egyszerű magyarázata egészen üdítően hat rá gnóm barátja cirádás monológjai után. Vicces belegondolni, hogyha tőle kérdezi mivel is foglalkozik, mi annak a lényege akár órákig is képes lenne róla beszélni anélkül, hogy a lényegét akár súrolná is, erre itt van egy rövidke mondat. Az élet apró örömei, mondhatni. Mivel e körül forognak javarészt gondolatai talán ő az egyetlen aki a veszéllyel már nem is törődik. Pont ezért hagyja magát Kalkerolknak félrevonni.*
- Mi a baj drága? *Simítja meg aggódva cimborája arcát.*
- Történt valami? *Lép kicsit közelebb hozzá hatalmas szemeket meresztve rá.*
- A kastély arra van a domb túloldalán. Ez az út kis kerülővel pont arra visz. *Újságolja el csacsogással próbálván oldani a feszültséget, ami általában be jön, de ez most úgy néz ki nem az a pillanat.


8. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2012-10-13 20:57:26
 ÚJ
>Kalkerolk Marancov avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Szelíd

*Kalkerolk az akadályba ütközve, leállt várta későbbi fejleményeket. És bár tényleg látta a térképet, de csak a három méter távolságból amit már akkor is felvett, és most kénytelen volt megszüntetni. Köhhent egyet.*
-Biztosan éppen nem arra figyeltem.
*Halkan és határozottan odateszi e mondatot. Majd Bólint mikor megtudta, hogy a kastélyhoz tartanak. Kalkerolk tisztában van a veszélyekkel a banditák terén, de számítása szerint elenyésző az esélye, hogy belebotoljanak. Majd lépteit ugyan olyan határozottan, de körültekintően teszi meg, nehogy sárba lépjen. Majd int Mivarának hogy jöjjön vele akar csak beszélni. Megvárja míg elég távol nem ér az elf hogy még hegyes füleivel se halja majd meg.*


7. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2012-10-11 18:25:34
 ÚJ
>Undirra Assim avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 53

Játékstílus: Szelíd

*Végül sikerül felvenniük a libasor alakzatot az első két helyen Undirra és Mívara szalad. Az elf-nek támad egy furcsa érzése miszerint valamit elfelejtett, de pillanatok alatt kirázza a fejéből és csak az útra koncentrál. A Gnóm kisasszony bevallja, hogy szereti az állatokat és egy Elfnél ez egyértlemünek tűnik. Mikor a Gnóm megkérdezi hősünket mi is egy testőr igazi feladatot egy pillanatig töpreng mit is válaszoljon. Ha az igazat mondaná akkor megrémiszthetné a társaságot esetleg meg is utálhatják és akkor fuccs a boldog idillnek. Azonban ha hazudik akkor lebukik és óda a kevéske bizalom.*
-Természetesen megvédeni titeket minden áron.-
*Nemsokára elérnek egy mocsaras részhez ahol nem tudnak egykönnyen átkelni. A két Gnóm elmondása szerint körbe kéne nézni máshol is hátha ott több sikerrel járnának. Ezzel maximálisan egyetértett a testőr azonban volt egy sanda gyanúja. A mocsarakat nem igazán szokták az emberek zaklatni és ezek a helyek kiváló rejtekek lehetnek banditák számára. A számára az ingoványok jelentik magát az ígéret földjét. Általában kisebb tanyák szoktak létrehozni, azonban elképzelhető kisebb birodalmak is az ilyen megközelíthetetlen helyeken. Ezért lelassítja a lépteit kezét kardjának markolatára csúsztatja és feszülten figyel minden neszre. Megpróbál azonban derűs képet vágni nehogy megrémüljenek az útitársai.


6. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2012-10-11 17:59:34
 ÚJ
>Mivara dal Vierri avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 94

Játékstílus: Szelíd

*A két srác valamit nagyon csúnyán félreértett, mert ő pont hogy nem libasorban akar menni, hanem szépen egymás mellett bandukolni, de sebaj, kijátssza őket és addig helyezkedik, míg szerinte jó nem lesz. Ami valljuk csak be annyira nem is nehéz, tekintve, hogy Kalkerolk mancsát immár sajátjában tartja, Undirrára pedig elég szépen rámosolyognia.*
- Aham, hogy úgy. Szóval nem is vagy annyira profi. Sebaj, kezdő kalandorok mellé tapasztalatlan testőr jár. Zsák a foltját. *Nevet, mert mint mindig most is a dolgok pozitív oldalát látja. Még az sem különösebben zavarja, hogy barátja pofákat vág. Inkább rámosolyog, hátha megenyhül, azt meg különösen díjazza, hogy legalább megpróbál beszélgetni, ha lelkesedése nem is tart sokáig.*
- Pásztorkodni jó lehet. Szeretem az állatokat. *Vigyorog az elfre.*
- Gondolom te is. Bár buta vagyok, mert egy állat utáló elf rosszabbul hangzik, mint a klausztofóbiás törpe, vagy az araknofóbiás mélységi. *Kuncog.*
- S mégis mi lenne az? *Kíváncsiskodik kicsit közelebb lépdelve a nyurgához. Nagy odafigyeléséből valamivel később a rőt kérdése zökkenti ki.*
- Hogy-hogy merre? Megmutattam a térképen. Egyenesen a Grombar kastély felé. *Mutat előre, s akadályt nem ismerve picit előre is vág. A sarat még roppant mókásnak találja, ám amikor túl ingataggá válik a talaj bizony összeszalad szemöldöke.*
- Hát, nem is tudom. Elvileg ha készítenék egy fatutajt egy nagyobb bottal átlökdöshetnénk magunkat, de akkor össze lennénk zárva egy pici helyre és ha közben ránk esteledne... Nem jó. *Rázza meg fejét.*
- Kerülnünk kell valamerre. *Töri a fejét.*
- A térkép szerint inkább balra. Menjünk. *Adja ki az ukázt kissé elbizonytalanodva. Reméli Kalkének lesz igaza és találnak lejjebb valami ösvényt, mert ez így nem túl szívderítő látvány. Annyira nem gondolta át ezt az utazást. Ráadásul kezd is megéhezni.*


5. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2012-10-11 14:49:42
 ÚJ
>Kalkerolk Marancov avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Szelíd

-Látod még nem vagy menthetetlen.
*Enyhén mosolyog a lányra, jelezve, hogy ez egy tréfa volt. Mikor felvetette Mivara a kérdést, Kalkerolk értetlenül nézet rá, hogy ezt miért így mondja.*
-Rendben.
*A lehet nem teljesen kielégítő reagáció után bekényszerítették egy libasorba. A butus szóra enyhén felemeli a két szemöldökét. Már meg se próbálja érteni a lány jelzőinek használatát. Elég kellemetlenül érezte megint magát, mikor a kérdés áradatot hallgatta. De erőt vett magán és nem lassított le, had örüljön a pajtása. Aztán megpróbált belefolyni a beszélgetésbe, úgy tenni mint akit érdekel, de aztán felhagyott vele és inkább újra gondolkozott. Csak a lánnyal váltott pár szót. De a Mivara érzi, hogy most nincs jó hangulata hisz ismeri és tudja, hogy ilyenkor kifejezetten nem kedves hősünk. Szegény leány már hozzászokott különc barátjához. Az idő elteltével, ahogy egyre továbbmentek e mélabús napszakban Kalkerolk váratlanul megszólalt.*
-Mivara. Mond merre is megyünk?
*Lágyan és elég halkan közölte a lánnyal kérdését. Majd figyelmesen várta a választ. Kicsivel később a földek talaja egyre vizenyősebbek lesznek. Aztán már elég iszapos környékké alakul át a sok szántóból. Kalkerolk nem szereti a sarat, hisz csupa kosz de végül nem érdekli és követi a két humanoidot. Egészen addig míg szinte kisebb mocsárhoz nem érnek, mi utukba áll.*
-Hogy jussunk át?
*Veti fel e lényegre törő egyszerű kérdést.*
-Talán később vannak szárazabb területek. Ott átkelhetnénk.
*Mindeközben néhányszor lehajolt bizonyos növényeket felszedni, mik jól fognak még jönni számára.*


4. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2012-10-10 19:52:00
 ÚJ
>Undirra Assim avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 53

Játékstílus: Szelíd

/Mívara, Kalkerolk, Undirra/
*Mívara végül is ráhadja az elfre a díjazás kérdését, de azért megkéri vegye majd figyelembe nem állnak valami jól anyagilag. Undirra erre kissé elmosolyodik mert jól tudja olyan kincsekkel rendelkeznek amikről fogalmuk sincs. Az őszinte barátság például többet ér még ezer aranynál is. Ezután megkérdi a lány a testőrt mennyire tapasztalt és mekkorák az esélyek. A válasz őszinte azonban körmönfont módon nem árul el mindent.*
-Sok tapasztalatom nincs, de kiváló mesterem volt ennek hála sikerült egypár banditát a másvilágra küldenem -*Mikor a banditákról beszél némi keserűséget lehet felfedezni a hangjában.*
-Azonban nem mindig nyílik alkalmam munkák között válogatni ezért gyakran pásztorkodtam.-
*Ezután a lány tanácsára libasorba rendeződtek és Undirra volt legelöl. A kis hölgy valóságos kérdés lavinát zúdít el hősünk irányába aki pár pillanatnyi töprengés után nyugodt hangon válaszol.*
-Egyedül járom az utamat magányosan akár a fáról lehullott levél és arra megyek amerre a szél fúj.Én mindig úton vagyok mást nem is ismerek, de egy dolgot jól tudok mégpedig mi egy testőr igazi feladata. Amúgy nem tudom merre kell menni kérlek értesíts ha esetleg rossz útra tértem volna.-
*Az igaz feladat alatt azt érti, hogy az élete árán is meg kell védeni a célszemélyt. Nem is nagyon vágyik másra csak, hogy minél több banditával végezhessen mielőtt a fényes ösvényre lépne.*


3. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2012-10-10 18:41:01
 ÚJ
>Mivara dal Vierri avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 94

Játékstílus: Szelíd

- Ha te mondod! *Hagyja rá.*
- Jut eszembe, nekem még sosem volt testőröm! *Vigyorog, amint rátör az újdonság varázsa.*
- Tényleg Kalke, most először utazom kísérővel, mit szólsz? *Próbálja mufurc barátjával sem elveszíteni a kapcsolatot.*
- Csak arra kérlek ne akarj túl sokat. Csóró gnómok vagyunk. *Erőltet némi komolyságot vonásaira mikor ismét Undirrára pillant.*
- Mondd, mennyire vagy tapasztalt? Szeretném tudni mennyi esélyünk van a túlélésre. Te jó ég Roró, ez ragadós! *Fordul meg, s hátrálva megy egy darabig, hogy lássa a vörös arcát.*
- Már én is kezdem amit te szoktál, kételkedni mindenben. *Rázza meg lángoló loboncát, aztán jót mosolyog a kis műsoron amit barátja előad.*
- Hagyd csak. Azzal van a baja, hogy túl közel vagy. Mit szólnátok ha libasor helyett egymás mellett mennénk? Leszek én középen. *Dobja fel a kérdést, mint esetleges megoldási lehetőséget. Rossz néznie ahogy barátja szenved.*
- Na gyere te Butus. *Nyújtja felé szeretetteljesen kezét, s közben enyhén oldalra dönti fejét.*
- Jó lesz, bízz bennem. *Kacsint rá a nyurga gnómra, majd miután mellé ér megfogja kezét, feltéve ha ezek után hagyja.*
- Ugye nem is olyan szörnyű? *Ereszt meg egy bíztató mosolyt.*
- Rólad viszont még semmit sem tudunk. Mesélj! Merről jöttél? Vannak testvéreid? Szereted az állatokat? Mit szoktál csinálni ha épp nem úton vagy? *Árasztja el kérdéseivel, melyeknek igazándiból csak a légszomj vet gátat. Egyenlőre, ha az elf nem kezd gyorsan bele még kaphat párat.*


2. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2012-08-16 16:53:21
 ÚJ
>Quae Quarrian avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Szelíd

*Mikor Mordach már sokadszorra kezdi ajnározni az ő csodálatos tulajdonságait, legszívesebben befogná a fülét. Nem érti meg a férfi, hogy akit ő képzel a helyébe, az nem létezik. Quae nem ilyen. Nincsen benne semmilyen kedves, gondos nőszemély a külső váz alatt, csak azért viselkedik kellemesebben a megszokottnál, mert egyrészt megegyeztek, másrészt, talán... "Nem!"
Lehetséges, hogy az, hogy magával vitatkozik, a kezdődő szenilitás jele? Van amikor számtalan ellentmondásos gondolat szabadul el a fejében, olyan érzés, mintha szétfeszítenék a koponyáját... Talán a magányosan eltöltött hosszú-hosszú idő is szerepet játszik az egészben. Mindegy is, megint csak magának köszönheti, saját magát bosszantotta fel. Kitartó szótlansággal űzi el a zaklatott hangulatot, ami ki is ül a homlokára, de arckifejezése felfogható a nem tetszés kinyilvánításának, amit a vörös szavai eredményeztek. A lényeg, hogy mióta összefutottak, a nő lelkivilágában nehezen felállított rend most jelentősen összekuszálódott...
Csendben haladnak egymás mellett, Quae a monoton tempó miatt már nem is igazán figyeli, hová lép, ezért is történhet meg az, hogy amikor a démonszemű hirtelen elé lép, a nő az izmos mellkason köt ki. A helyzet roppant módon meglepi, nagyra nyílt szemekkel mered a vörösre és lép hátra, de végül csak leesik neki a tantusz - újabb tréfa áldozatává vált. Intő mozdulatot tesz a kezével Mordach felé, üzenve, hogy jobb, ha vigyáz magára, de sötét szemei vidáman csillognak.*
- Csak.
*Pillant a vörösre türelmetlenkedve. Mostmár igazán belefáradt, hogy trükkös 'igaz-is-meg-nem-is' válaszokat adjon, már nem is igyekszik leplezni, hogy számára nem kívánatos a téma. Kérdezgessen csak tovább nyugodtan, őbelőle akkor sem húz ki semmit!*
- Hát nem tudom... Idővel egyre nehezebb lehet újat találni. Egyre kevesebb dolog nyűgözhet le. Ez nem hangzik túl jól... Bár, ha belegondolok... Két ugyanolyan lányt nem találni sehol... Végülis így már értem!
*Túljátszott mindentudó arckifejezéssel bólogat Mordachnak és nem várva meg, hogy tudatosuljon nála szavai valódi mondanivalója, vigyorogva siet előre, nehogy megtörténhessen az, ami az előbb is.
A nap hátralévő része többé-kevésbé vidáman telik, bár kis aggodalomra ad okot, hogy lassan későre jár, és nem úgy tűnik, hogy végre civilizált területre érnének. A sok órányi gyaloglás, ha nem is használ fel minden energiát, de megcsappantja a tartalékokat. Quae ennek ellenére kitartóan gyalogol, nem úgy tűnik, mint aki fáradt, vagy csak egyszerűen nem mutatja ki. Majd egyszer csak - mintha elvágták volna - véget ér az eget takaró rengeteg. A nő abban a pillanatban megáll szusszanni egyet, de nem kap több időt pár másodpercnél, hiszen a férfi valamilyen oknál fogva eliramodik, beljebb a szántóföldre. Quae egy pillanat erejéig csak nézi, majd bosszankodva sóhajt, végül utána ered.
Odaérve hirtelenjében nem érti, hogy mi is történt itt, de nem kell sok, hogy rájöjjön. Félig elborzadva, félig hitetlenkedve járja körbe a... Nos, azt. Eddigi pályafutása során szinte kivétel nélkül gyors és tiszta munkákkal találkozott, de ez valami körülírhatatlan.*
- Talán mégsem egy egyszerű medve...
*Amíg Mordach a piszkos munkát végzi, Quae tartózkodva lép arrébb, inkább körbenéz nyomok után, ami bármiféle levonható következtetést eredményezhetne. Valószínűleg itt ezt az akármicsodát könnyű lesz követni, hiszen ilyen terepen szinte lehetetlen úgy közlekedni, hogy az ember ne hagyjon maga után nyomokat.
Felfogva a férfi szavait Quae megborzong. "Nagyon friss." Akkor a bestia is _nagyon_ közel lehet. A nő keze akaratlanul is megpihen a fokoson, ettől jobban érzi magát. Óvatosabb, ugrásra kész testtartást vesz fel, az adrenalintól érzékszervei kiélesednek. Miközben kissé messzebb barangol a véres helyszíntől, átfut a fején néhány szórakozott gondolat - itt rengeteg a vér és a húscafat. De hol a test?*


1. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2012-08-15 21:50:34
 ÚJ
>Mordach Harders avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147

Játékstílus: Szelíd

- Eddig csak nyertem vele...
*Célozgat feltűnően, bár nem teljesen biztos, hogy Quae érteni is fogja, ami jelen esetben egyáltalán nem baj. Hiszen ha nem lenne kíváncsi, s kitartó, akkor a hölgy puhítása is messze elúszott volna. Márpedig nagyon furdalja a kíváncsiság, mik történtek Quae múltjában, s az is érdekli, hogy milyen az a hölgy, aki ott mélyen lakozik, csak Quae elfojtja. Milyen, amikor érzékeny, s mikor az érzéseit is kimutatja...*
- Mellőled pedig e téren sem tágítok, így jobb lesz, ha elfogadod - ezt is. *kacsint rá vigyorogva, majd komolyabbra fordítja a szót* Nem tudom, észrevetted-e már, hogy nem csupán a szépséged keltette fel az érdeklődésem. Bár tudom jól, hogy e téma nem érint meg téged túlságosan, s a szavaim elereszted a füled mellett... De tudnod kell, bármilyen hihetetlen, de ez az erős jellem és tartás - bármennyire is el akarsz ezzel ijeszteni -, nekem nagyon szimpatikus. Bár a nyelved eléggé csípős... *mosolyodik el kedvesen* Én azt mondom bizakodva, hogy lesz ez még jobb is.
*Mondja őszintén szavait, bár tudja jól, hogy most sem fognak célba érni, azonban egyedül abban reménykedik, hogy a hölgy tudatalattija valahol azért elraktározta magában. Láthatná már, hogy nem az a célja, mint a többi férfinek egy első találkozáskor egy gyönyörű hölggyel... Bár egy ilyen jeges szívűnek, mint Quae, órákig lehetne ezt bizonygatni. Az ilyen dolgokra saját magától kell rájönnie...
A bökdöső mondatra viszont megáll. Pár pillanatig nem mozdul, nem szól egy szót sem, csak szigorúan néz maga elé. Azonban kisvártatva megindítja lábait, a hölgy elé lép, s egy hirtelen arcváltással kissé komikusan és színpadiasan megpróbálja 'elcsábítani' Quaet, persze ha ezt akarná valójában, akkor azt máshogy csinálná... Sosem árt, ha egy kis őszinte mosolyt varázsol a másik arcára. Végül nagy vörös szemeivel célzóan figyeli a hölgyet, s várja az olvadást.*
- Te még egy sziklánál is rosszabb vagy, így ha nálad célt érek, akkor enyém a világ!!
*Mondja drámaian, majd ajkait kicsit lebiggyeszti, s szomorúan, csillogó szemekkel mered vissza a hölgyeményre. Végül elkacagja magát, s azonnal tovább is indul, miközben oldalra sandít olykor.*
- Jól sejtem? *kérdez vissza kíváncsian* Tulajdonképpen miért jöttél el onnan? *böki ki, a dolgok közepébe vágva* Természetesen tiszteletben tartom, ha nem szeretnél erre válaszolni...
*Mondja megnyugtatásképp, s nyitva hagyja neki a lehetőséget: nem akar erőszakos lenni, de minden apró kis dolog érdekli, no meg a semmilyen válasz amolyan felhívás egy keringőre... Minél kevesebbet mond, annál jobban érdekli a hölgy.
Az úton áthaladó röfögők ugyan olykor a páros felé pislognak, az egyik apró kis híján oda is rohan feléjük, de aztán félúton meggondolja magát, s inkább visszasiet a többiekhez. A vörös nem nagyon zavartatja magát, kicsit lassabban, de tovább halad. A nyitott mondat természetesen eljutott agyáig, azonban nem szívesen válaszol. Előre sejti a hölgy csípős és gúnyos reakcióját, ezért hát nem érdemes túlzottabban kifejteni a dolgokat. Egy kis ízelítőt természetesen ad, hiszen ha már egyszer egy enyhe érdeklődést mutatott e téren, akkor némileg kielégíti kíváncsiságát...*
- Igen, mindig úton vagyok. A híres jelző talán egy kicsit túlzás, fogalmazzunk úgy, hogy ismert vagyok... Én nem csak azért járom a vidékeket, s nem csak azért látogatok el új helyszínekre, mert nincs jobb dolgom. Új kultúrák, új művészetek, új technikák, új terepek... És még sorolhatnám. A szép látvány mellett a tudás az, ami fontos szempont számomra. Ezt pedig általában tovább szoktam adni... *egy pillanatra elhallgat* Ritka az olyan, ki ennyi helyet járt már meg, s ahonnan új ismerettel tért vissza. Ezt pedig immáron nem csak te tudod, hanem rajtad kívül többen is... Ez az oka annak, hogy 'ismert' vagyok. *vált kicsit gúnyosabb hangnemre* No meg, ahogy említetted az elején is... Nem nehéz észrevenni. Már a távolból rikítok ezzel a zuhataggal!
*Markol bele jó erősen hajába, majd oldalra dobja azt, amibe lágyan bele kap a szél. Az ízelítő megtörtént, talán túl sok is a kelleténél, viszont ahhoz, hogy Quaeban nőjön a bizalom Mordach iránt, úgy a férfinek is kell beszélnie magáról.
Hosszú órák telnek el gyaloglással, s ez idő alatt mindvégig az erdőben haladnak. Lassacskán a nap is kezd lemenni, ami nagyon-nagyon nem jelent jót, hiszen a látótérben messze nincs egy ház sem... Pár perc gyaloglás után viszont végre kiérnek a rengetegből, előttük pedig egy hatalmas, dombos szántóföld terül el. Azonban mégsem ez a látvány köti le a férfi figyelmét...
Váratlanul lehajítja táskáját a földre, s rohanni kezd. Vagy hatvan méternyire egy nagy vértócsa mocskolja be a földet, ami körül apró... darabok vannak. Szinte még a vak is látná, hogy azok húscafatok... Mordachnak elkerekedik a szeme, de egyedül ennyit mutat ki meglepettségéből, mindvégig higgadt és nyugodt marad. Leguggol a húscafatos tócsa mellé, majd feltűnően körbenéz, végül megerősíti a karján levő karmokat, s kardjait kilazítja. Nem éppen kellemes mozdulat következik azonban tőle, hiszen szabad kezének két ujját belemártja a vérbe, kicsit megkaparássza, majd egy húscafatot is megfogdos.*
- Azt hiszem... Ez még friss. Nagyon... friss...


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3669-3688