Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Erdőszéli tisztás (új) Arthenior közelében (új) | Szántóföldek | Tharg birtokok (új) Füves puszta (új) Kikötői erdőség (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 148 (2941. - 2960. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4164-4183
2960. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-10-26 08:26:01
Üzenet elküldve: 2019-10-26 08:26:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egyenest//
*Lyndrya szavai nem hatnak rá, mi több, Nythrim úgy veszi őket, mint buzdító beszéd arra nézve, hogy távozzék, itt senki nem kedveli a társaságát. Meglepően hamar kiér az árnyas rengetegből, pedig számtalan kanyart kellett útközben megejtenie. ~ Ha ezt az a kettő is tudná, hogy Arthenior ilyen közel van. ~ Mondja, mikor a szántón belassítva, megpillantja a város fényeit. Rövid időre megáll és felnevet.*
-Ezek gyerekek voltak csak! Hisztis gyerekek! Jaj, és én még azt hittem, velük tartok! Hah! *Rázza meg a fejét, majd a lovat, most már sokkal lassabban vezeti egyenesen előre. Egyenest. Kellemes tücsök ciripelés zengi be a helyet, ami pár paraszt hangjával elvegyülve, s a háztartások zajaival kiegészítve, egészen kellemes, idilli hangulatot kölcsönöz szerinte a helynek. Sorrendbe rakja a fejében azokat a dolgokat, amiket először meg kell tennie, szerinte. ~ Egy fogadót kell találnom, meg kell aludni. Biztonságban kell tudnom a holmimat. Ezután fel kell derítenem a várost, hogy utána tudjak tervezni. ~ Hogy mit is akar majd kiagyalni, talán még maga Nythrim sem tudja. Sóhajt egy nagyot, s a lámpás fényét lassan ki fogja oltani. Egy tisztádhoz kezd el megérkezni, ahol a város fényei már olyan erősek, hogy arra az olajos alkalmatosságra már nincsen szüksége, nyugodtan elteheti és haladhat tovább nélküle. A saját tempójában.*
*Lyndrya szavai nem hatnak rá, mi több, Nythrim úgy veszi őket, mint buzdító beszéd arra nézve, hogy távozzék, itt senki nem kedveli a társaságát. Meglepően hamar kiér az árnyas rengetegből, pedig számtalan kanyart kellett útközben megejtenie. ~ Ha ezt az a kettő is tudná, hogy Arthenior ilyen közel van. ~ Mondja, mikor a szántón belassítva, megpillantja a város fényeit. Rövid időre megáll és felnevet.*
-Ezek gyerekek voltak csak! Hisztis gyerekek! Jaj, és én még azt hittem, velük tartok! Hah! *Rázza meg a fejét, majd a lovat, most már sokkal lassabban vezeti egyenesen előre. Egyenest. Kellemes tücsök ciripelés zengi be a helyet, ami pár paraszt hangjával elvegyülve, s a háztartások zajaival kiegészítve, egészen kellemes, idilli hangulatot kölcsönöz szerinte a helynek. Sorrendbe rakja a fejében azokat a dolgokat, amiket először meg kell tennie, szerinte. ~ Egy fogadót kell találnom, meg kell aludni. Biztonságban kell tudnom a holmimat. Ezután fel kell derítenem a várost, hogy utána tudjak tervezni. ~ Hogy mit is akar majd kiagyalni, talán még maga Nythrim sem tudja. Sóhajt egy nagyot, s a lámpás fényét lassan ki fogja oltani. Egy tisztádhoz kezd el megérkezni, ahol a város fényei már olyan erősek, hogy arra az olajos alkalmatosságra már nincsen szüksége, nyugodtan elteheti és haladhat tovább nélküle. A saját tempójában.*
2959. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-10-24 15:07:04
Üzenet elküldve: 2019-10-24 15:07:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Vándorúton//
*Kiscicasimogató Bobbir az Erdőszéli-tisztás irányából, az Erdei-ösvényen gyalogolva érkezik meg a Szántóföldek északi határára. Elmaradnak mellőle a magas fák, talpa alatt a levelekkel fedett ösvéy egy szélesebb úttá változik. Más környék ez, mint az erdő, nyílt, jól belátható. Bóklászni, keresgélni itt már nem igazán lehet, dolgozni kell vagy haladni, mert bizony kevés a látnivaló. Halad is, könnyű, gyors léptekkel sétál a Nagy-Erdőkerülő-folyótól keletre futó utakon dél felé, a Kikötői-erdőség irányába. Ha kell, akkor megpihen, de a falvakban nem időzik bámészkodni. *
*Kiscicasimogató Bobbir az Erdőszéli-tisztás irányából, az Erdei-ösvényen gyalogolva érkezik meg a Szántóföldek északi határára. Elmaradnak mellőle a magas fák, talpa alatt a levelekkel fedett ösvéy egy szélesebb úttá változik. Más környék ez, mint az erdő, nyílt, jól belátható. Bóklászni, keresgélni itt már nem igazán lehet, dolgozni kell vagy haladni, mert bizony kevés a látnivaló. Halad is, könnyű, gyors léptekkel sétál a Nagy-Erdőkerülő-folyótól keletre futó utakon dél felé, a Kikötői-erdőség irányába. Ha kell, akkor megpihen, de a falvakban nem időzik bámészkodni. *
2958. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-10-24 08:43:25
Üzenet elküldve: 2019-10-24 08:43:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Mézédes//
*Dren csak ott áll a kerítés előtt és néz. A kerítésre, a macskára irigykedve aki már jól is lakott és most magát tisztogatja. Dren már kezd is éhes lenni. Egy csomót gyalogoltak ide és már este van. Éhségét a jóllakott macska dörgölőzése se tudja csökkenteni. De azért felmerül benne, hogy maga a macska tudná. Csak tűz kéne. Valami kis hús biztos van azon az állaton. Ezen terveit a vörös újbóli felbukkanása szakítja félbe. A vádra azért visszaszól.*
-Az előző is a macska volt!
*Aki, ugyebár most is dörgölőzik. Ha nem tenné akkor is jó kifogás lenne. Már ha megélik, hogy tudjon magyarázkodni ha megint leejti. Figyeli az érkező dinnyét. Nyúl utána, hogy ha kell akkor elkaphassa. Látja is a dinnye sziluettjét a kerítés fölött mikor pedig zuhan megpróbál alá nyúlni és elkapni a gyümölcsöt. Amiben amúgy nem is biztos, hogy gyümölcs-e hisz nem olyan mint egy alma vagy egy barack. De zöld úgyhogy Dren szemében a dinnye zöldség és igyekszik elkapni ezt a szép zöldséget.*
*Dren csak ott áll a kerítés előtt és néz. A kerítésre, a macskára irigykedve aki már jól is lakott és most magát tisztogatja. Dren már kezd is éhes lenni. Egy csomót gyalogoltak ide és már este van. Éhségét a jóllakott macska dörgölőzése se tudja csökkenteni. De azért felmerül benne, hogy maga a macska tudná. Csak tűz kéne. Valami kis hús biztos van azon az állaton. Ezen terveit a vörös újbóli felbukkanása szakítja félbe. A vádra azért visszaszól.*
-Az előző is a macska volt!
*Aki, ugyebár most is dörgölőzik. Ha nem tenné akkor is jó kifogás lenne. Már ha megélik, hogy tudjon magyarázkodni ha megint leejti. Figyeli az érkező dinnyét. Nyúl utána, hogy ha kell akkor elkaphassa. Látja is a dinnye sziluettjét a kerítés fölött mikor pedig zuhan megpróbál alá nyúlni és elkapni a gyümölcsöt. Amiben amúgy nem is biztos, hogy gyümölcs-e hisz nem olyan mint egy alma vagy egy barack. De zöld úgyhogy Dren szemében a dinnye zöldség és igyekszik elkapni ezt a szép zöldséget.*
2957. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-10-23 21:02:41
Üzenet elküldve: 2019-10-23 21:02:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Virágom, virágom//
*Cseppet elege lett a többiekből, s sonfordálva tett kitérőjében, egészen a Szántóig juttatja. Gyönyörűen süt le a nap, pár felhő száll az égen. Felszegezi a tekintetét, fürdeti arcát a nap sugaraiban. Mintha egy fényfürdő szabadítaná meg élete összes bűnétől és fájdalmától. Erről egy vers jut eszébe.*
-Vessen a végzet, valamerre tetszik... *Közben Juharra tekint, mivel a kutya felszegezett füllel, szimatolni kezd.* csak nehéz szükség ne zavarja kedvem. *Kezdenek szemei összehúzódni, kíváncsi tekintettel mered az ebre.*
-Mindenütt boldog megelégedéssel nézek az égre JUHAR MERRE MÉSZ? *Hadarja el gyorsan a vers utolsó sorait, majd fut a zabolázatlan állat után. ~ Már megint mi járhat a fejében? ~ Kezd zavaró lenni számára ezek a váratlan kitörések, engedelmetlenkedések. Mil'Ochassban is megitta már a levét, s nagyon reméli, hogy ez most egy kivételes alkalom lesz. A lágy szellő pont szemből fúj, lassítva az elfet, de végül is, a kutyára talál, nem is akár hol. Juhar egy félvér lány mellett pózol, hogy addig, míg a gazda szemei nem figyelték, mi történt, talán csak a bundás és a virágkoszorús tudják. Megjelenve meghajol és köszön hangosan, a szokott módon keverve a mil'ochassi és lombvári hagyományokat.*
-Me'Ochass, sluivín aíéthrein! *Ez elf nyelvről, tükörfordításban valami hasonlót jelenthet: köszöntelek és bocsánatodat kérem. Reméli, hogy a lány tud hosszúéletű nyelven, ha már a sietségben utólag észlelte, hogy azon szólalt meg. Izgatottan hívja vissza Juhart, aki a parancsot végre is hajtja. Várja, hogy a másik reagáljon és fél attól, hogy megijesztette őt.*
//Virágom, virágom//
*Cseppet elege lett a többiekből, s sonfordálva tett kitérőjében, egészen a Szántóig juttatja. Gyönyörűen süt le a nap, pár felhő száll az égen. Felszegezi a tekintetét, fürdeti arcát a nap sugaraiban. Mintha egy fényfürdő szabadítaná meg élete összes bűnétől és fájdalmától. Erről egy vers jut eszébe.*
-Vessen a végzet, valamerre tetszik... *Közben Juharra tekint, mivel a kutya felszegezett füllel, szimatolni kezd.* csak nehéz szükség ne zavarja kedvem. *Kezdenek szemei összehúzódni, kíváncsi tekintettel mered az ebre.*
-Mindenütt boldog megelégedéssel nézek az égre JUHAR MERRE MÉSZ? *Hadarja el gyorsan a vers utolsó sorait, majd fut a zabolázatlan állat után. ~ Már megint mi járhat a fejében? ~ Kezd zavaró lenni számára ezek a váratlan kitörések, engedelmetlenkedések. Mil'Ochassban is megitta már a levét, s nagyon reméli, hogy ez most egy kivételes alkalom lesz. A lágy szellő pont szemből fúj, lassítva az elfet, de végül is, a kutyára talál, nem is akár hol. Juhar egy félvér lány mellett pózol, hogy addig, míg a gazda szemei nem figyelték, mi történt, talán csak a bundás és a virágkoszorús tudják. Megjelenve meghajol és köszön hangosan, a szokott módon keverve a mil'ochassi és lombvári hagyományokat.*
-Me'Ochass, sluivín aíéthrein! *Ez elf nyelvről, tükörfordításban valami hasonlót jelenthet: köszöntelek és bocsánatodat kérem. Reméli, hogy a lány tud hosszúéletű nyelven, ha már a sietségben utólag észlelte, hogy azon szólalt meg. Izgatottan hívja vissza Juhart, aki a parancsot végre is hajtja. Várja, hogy a másik reagáljon és fél attól, hogy megijesztette őt.*
2956. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-10-23 20:38:26
Üzenet elküldve: 2019-10-23 20:38:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Virágom, virágom//
*Cerlyna az út szélén guggol, éppen pitypangot szedegetve, és fűzögetve egymásba, közben jókedvűen dudorászik, majd énekelgetni is kezd.*
- Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom.
*Időnként leejtegetve egy-egy virágot, de persze semmi nem veszhet kárba, és ha már elszánta magát, hogy letépi őket, akkor bizony szépen fogják ékesíteni fejét, addig a pár óráig, amíg teljesen elfonnyadnak.*
- Minden madár társat választ, virágom, virágom.
*Miközben kellemes, lágy hangján dalolászik el is készül a szerzemény, amit óvatosan feje búbjára helyez. Úgy érzi elég stabilan van ott, de ennyivel nem éri még be, és letépked pár szálat, hogy csak úgy, fonott hajába tűzögesse.*
- Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom.
*Ezzel pedig teljes a kép. Egy kósza tincset simít hegyes fölé mögé, és megigazgatja a benne lévő ékszereket, majd a nyakában lévő fűzért. Boldog. Határozottan elmondhatja magáról, hogy fantasztikusan érzi magát, ott van, ahol lennie kell, és bár sok teendő várja még, de szereti a létezést. Lassan felegyenesedik, ami kifejezetten jólesik kissé elgémberedett lábainak.*
- Te engemet s én tégedet, virágom, virágom.
*Fejezi be a dalocskát, és megkoronázásául kacagva pördül egyet tengelye körül, hogy láthassa ruhácskáját lobogni, és a fűzéren lévő virágokat is. Tovább dudorássza a dallamot, és kosárkájával a kezében sétál tovább.*
//Virágom, virágom//
*Cerlyna az út szélén guggol, éppen pitypangot szedegetve, és fűzögetve egymásba, közben jókedvűen dudorászik, majd énekelgetni is kezd.*
- Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom.
*Időnként leejtegetve egy-egy virágot, de persze semmi nem veszhet kárba, és ha már elszánta magát, hogy letépi őket, akkor bizony szépen fogják ékesíteni fejét, addig a pár óráig, amíg teljesen elfonnyadnak.*
- Minden madár társat választ, virágom, virágom.
*Miközben kellemes, lágy hangján dalolászik el is készül a szerzemény, amit óvatosan feje búbjára helyez. Úgy érzi elég stabilan van ott, de ennyivel nem éri még be, és letépked pár szálat, hogy csak úgy, fonott hajába tűzögesse.*
- Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom.
*Ezzel pedig teljes a kép. Egy kósza tincset simít hegyes fölé mögé, és megigazgatja a benne lévő ékszereket, majd a nyakában lévő fűzért. Boldog. Határozottan elmondhatja magáról, hogy fantasztikusan érzi magát, ott van, ahol lennie kell, és bár sok teendő várja még, de szereti a létezést. Lassan felegyenesedik, ami kifejezetten jólesik kissé elgémberedett lábainak.*
- Te engemet s én tégedet, virágom, virágom.
*Fejezi be a dalocskát, és megkoronázásául kacagva pördül egyet tengelye körül, hogy láthassa ruhácskáját lobogni, és a fűzéren lévő virágokat is. Tovább dudorássza a dallamot, és kosárkájával a kezében sétál tovább.*
2955. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-10-23 19:22:04
Üzenet elküldve: 2019-10-23 19:22:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//Mézédes//
*Lassan kezdi túltenni magát a gondolaton, hogy a karjai kezdi cserbenhagyni a dinnyéket illetően, rázogatja még egy kicsit, aztán megpróbál feltápászkodni, hogy ismét nekiveselkedjen a dolognak. Ekkor veszi észre a valamit, ami megcsillan a fényben. Felettébb szokatlannak találja főleg egy termőföldön, így tapogatni kezd és végül az ujjai közé akad a lánc. Felemeli, hogy a hold halovány fényében szemügyre vehesse, első látásra nem tűnik drága darabnak, amin nem lepődik meg, de talán valamire csak jó lesz, így zsebre rakja. Megmozgatja az ujjait és kitapogat egy kisebb gyümölcsöt, mert az elébb is a nagyobbakkal volt a baj, hátha ezzel sikerrel jár. Felveszi a kezei közé és fellép, hogy átnyújtsa a kerítés felett.*
-Hé! Taknos! Ezt most ne ejtsd el, ha lehet, rendben? *Morog a kerítésnek, csak csendesen, hogy felhívja a figyelmet a másik oldalra érkező szállítmányra. Szerencsére a választás pont megfelelő volt, sikerül a kerítésen átemelnie.*
-Megy! *Figyelmezteti még egyszer a túloldalt várakozót, mielőtt átbillentené. Utána csak fülel és várja, reményei szerint nem a hatalmas csattanást ismét.*
*Lassan kezdi túltenni magát a gondolaton, hogy a karjai kezdi cserbenhagyni a dinnyéket illetően, rázogatja még egy kicsit, aztán megpróbál feltápászkodni, hogy ismét nekiveselkedjen a dolognak. Ekkor veszi észre a valamit, ami megcsillan a fényben. Felettébb szokatlannak találja főleg egy termőföldön, így tapogatni kezd és végül az ujjai közé akad a lánc. Felemeli, hogy a hold halovány fényében szemügyre vehesse, első látásra nem tűnik drága darabnak, amin nem lepődik meg, de talán valamire csak jó lesz, így zsebre rakja. Megmozgatja az ujjait és kitapogat egy kisebb gyümölcsöt, mert az elébb is a nagyobbakkal volt a baj, hátha ezzel sikerrel jár. Felveszi a kezei közé és fellép, hogy átnyújtsa a kerítés felett.*
-Hé! Taknos! Ezt most ne ejtsd el, ha lehet, rendben? *Morog a kerítésnek, csak csendesen, hogy felhívja a figyelmet a másik oldalra érkező szállítmányra. Szerencsére a választás pont megfelelő volt, sikerül a kerítésen átemelnie.*
-Megy! *Figyelmezteti még egyszer a túloldalt várakozót, mielőtt átbillentené. Utána csak fülel és várja, reményei szerint nem a hatalmas csattanást ismét.*
2954. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-10-23 18:57:49
Üzenet elküldve: 2019-10-23 18:57:49
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Mézédes//
*YIlanda kezdeti sikerek ellenére kudarcok sorozatával kell megbirkózzon, amit bár ő lehet szégyenkezve él meg, ugyanakkor eddig az oroszlán részét ő végezte a feladatnak, és igen jól. Lehet a pihenés segít neki, amennyiben tervét továbbra sem adva fel újra próbálkozni kíván vele. Érezheti is, hogy kissé zsibbadt, merev ujjai újra felenyhülnek.
De nem csak ezt veszi észre a lány, hanem valami megcsillan a holdak fényében. Ha kezével kitapogatja egy kicsit földes, vékonyka ékszerre lehet figyelmes. Feljebb emelve, közelebbről szemügyre véve elég hétköznapinak tűnik, hat darab nagy, mintás gyönggyel, és egy nagyobb hetedikkel középen. Egy levél formájú fém függőt is kivehet a félvér, de nem többet. Bár csinos darab, de semmi különösen, ezt első ránézésre is megállapíthatja. Talán az asszonyság ejtette el kerti munka közben.
A cica dinnyés pofiját tisztogatja mancsa nyalogatásával, majd azzal való törölgető mozdulatokkal. Idő közben a várakozó Drenhez közelebb került, és újra megpillantva a férfit dorombolva kezd el tekergőzni lábai körül.*
*YIlanda kezdeti sikerek ellenére kudarcok sorozatával kell megbirkózzon, amit bár ő lehet szégyenkezve él meg, ugyanakkor eddig az oroszlán részét ő végezte a feladatnak, és igen jól. Lehet a pihenés segít neki, amennyiben tervét továbbra sem adva fel újra próbálkozni kíván vele. Érezheti is, hogy kissé zsibbadt, merev ujjai újra felenyhülnek.
De nem csak ezt veszi észre a lány, hanem valami megcsillan a holdak fényében. Ha kezével kitapogatja egy kicsit földes, vékonyka ékszerre lehet figyelmes. Feljebb emelve, közelebbről szemügyre véve elég hétköznapinak tűnik, hat darab nagy, mintás gyönggyel, és egy nagyobb hetedikkel középen. Egy levél formájú fém függőt is kivehet a félvér, de nem többet. Bár csinos darab, de semmi különösen, ezt első ránézésre is megállapíthatja. Talán az asszonyság ejtette el kerti munka közben.
A cica dinnyés pofiját tisztogatja mancsa nyalogatásával, majd azzal való törölgető mozdulatokkal. Idő közben a várakozó Drenhez közelebb került, és újra megpillantva a férfit dorombolva kezd el tekergőzni lábai körül.*
2953. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-10-22 17:49:57
Üzenet elküldve: 2019-10-22 17:49:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Mézédes//
*Szintén feszült ebben a helyzetben. Fel van készülve, hogy fusson ha jön a kutya. De az nem jön. A lány pedig leszidja és azt mondja, hogy rúgja arrébb a macskát. Ha nem kéne csendben lenniük akkor tényleg, azt tenné.*
-De ha arrébb rúgom akkor meg hangoskodik és arra kel fel a kutya!
*Súgja vissza. Ezek után vár. Figyeli, hogy mikor jön a dinnye. De nem lát semmilyen árnyat, ami felbukkanna. Ekkor érkezik a vörös hangja, hogy várjon. Nem érti miért kell várni. Baj van?*
-Jól van.
*Súgja vissza és vár idegesen. Nem tetszik neki a dolog. Ránéz a macskára és irigykedik, hogy neki bezzeg van mit ennie.*
A hozzászólás írója (Dren Tredher az erdő grófja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.22 17:50:40
*Szintén feszült ebben a helyzetben. Fel van készülve, hogy fusson ha jön a kutya. De az nem jön. A lány pedig leszidja és azt mondja, hogy rúgja arrébb a macskát. Ha nem kéne csendben lenniük akkor tényleg, azt tenné.*
-De ha arrébb rúgom akkor meg hangoskodik és arra kel fel a kutya!
*Súgja vissza. Ezek után vár. Figyeli, hogy mikor jön a dinnye. De nem lát semmilyen árnyat, ami felbukkanna. Ekkor érkezik a vörös hangja, hogy várjon. Nem érti miért kell várni. Baj van?*
-Jól van.
*Súgja vissza és vár idegesen. Nem tetszik neki a dolog. Ránéz a macskára és irigykedik, hogy neki bezzeg van mit ennie.*
A hozzászólás írója (Dren Tredher az erdő grófja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.22 17:50:40
2952. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-10-21 19:38:18
Üzenet elküldve: 2019-10-21 19:38:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//Mézédes//
*Miután az előző dinnyét szerencsétlen módon kiejtette a kezéből, egy újabb hosszú percnyi néma csend következik, még az a szerencse, hogy nem esett nagyot, a puffanás is kisebb volt, mint a törés esetében. ~Szedd már össze magad! ~ Tapogatja ki a következő dinnyét, ami már földet ért, azzal már nem foglalkozik, talán meg is repedt. Hajol a másikért, megfogja és emelné, de valahogy a kezei már nem bírják úgy a súlyt, mint első alkalommal és a derekánál nem sikerül magasabbra emelni. Ami baj. Nem is kicsi, ugyanis a kerítés teteje jóval a dereka fölött helyezkedik el. Visszateszi a dinnyét a földre és a kerítéshez lép.*
-Elmegyek másik dinnyéért, addig várj itt csendben. *Súgja ki a kerítés rései között feszült hangon, hiszen nem is az idegesíti, hogy leejtette a gyümölcsöt, mert csend van, hanem, hogy a következő próbálkozása teljes kudarcba fulladt szégyenszemre. Viszont ezt az elf, ha nem figyelt eléggé, akkor nem is láthatta.*
-Várj itt, mindjárt jövök. *Valóban hallani, hogy arrébb sétál, de egyből le is ül, halkan, hogy a térdére támasztva pihentesse a kezeit.*
*Miután az előző dinnyét szerencsétlen módon kiejtette a kezéből, egy újabb hosszú percnyi néma csend következik, még az a szerencse, hogy nem esett nagyot, a puffanás is kisebb volt, mint a törés esetében. ~Szedd már össze magad! ~ Tapogatja ki a következő dinnyét, ami már földet ért, azzal már nem foglalkozik, talán meg is repedt. Hajol a másikért, megfogja és emelné, de valahogy a kezei már nem bírják úgy a súlyt, mint első alkalommal és a derekánál nem sikerül magasabbra emelni. Ami baj. Nem is kicsi, ugyanis a kerítés teteje jóval a dereka fölött helyezkedik el. Visszateszi a dinnyét a földre és a kerítéshez lép.*
-Elmegyek másik dinnyéért, addig várj itt csendben. *Súgja ki a kerítés rései között feszült hangon, hiszen nem is az idegesíti, hogy leejtette a gyümölcsöt, mert csend van, hanem, hogy a következő próbálkozása teljes kudarcba fulladt szégyenszemre. Viszont ezt az elf, ha nem figyelt eléggé, akkor nem is láthatta.*
-Várj itt, mindjárt jövök. *Valóban hallani, hogy arrébb sétál, de egyből le is ül, halkan, hogy a térdére támasztva pihentesse a kezeit.*
2951. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-10-21 17:34:10
Üzenet elküldve: 2019-10-21 17:34:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
//Laenrick ház és környéke//
//Színek hava, első Willor//
*Ropog a kandalló, szikrákat hány magából, megannyi parázsmorzsát, miközben Utrhinhoz megérkezik a nagybácsi. A fiú még elenged egy utolsó, az előbbieknél nagyobb füstkarikát, majd beleharap az egyik meleg buciba. Ropog a fogai között a sült tészta, amit almás gyümölcsteával öblít le. Igen, eléggé jól megy a gazdaság szénája, amit jelenleg érez is. Ezért kedveli a vacsora pillanatát. Egyelőre még figyelmen kívül hagyja a gnóm szavait, s teljesen nyugodtan, mosolygósan mondja.*
-Gutrhin bácsi, almafákat is ültetni kéne. Isteni ez a tea: kóstolta már? *Mutatja üres fabögréjét az öreg fele. Ha ez megvolt, nagy levegőt vesz, arcát egy kockás rongyba törli, majd kifújfva a szuszt, belekezd.*
-Az én ablakom alatt, Gutrhin bácsi. *Köhint egyet és komoly ábrázattal folytatja.*
-Maga itt megtűrt vendég, apám és nagyapám rendeltetésének értelmében, a ház és a birtok örököse is én vagyok. *Itt ráérősen megigazítja kabátkáját és kitekint az ablakon, melyen keresztül beszűrödik halványan a tücskök ciripelése. Ez enyhe mosolyra készteti a pillanatban, amiben az öregnek van ideje beszélni. Ha megszólalt, később arra is kitérve, ha hallgatott ő is, akkor annak függvényében válaszol.*
-Nem takarodik el innen egyik birka sem, Gutrhin bácsi. *Aztán egy kis lódítás következik, persze az idősebbik Laenrick még nem tudhatja, hogy azokat a birkákat az elrejtett pénzéből vette.*
-A _juhok_ a saját vagyonból származnak. *Ezzel végső soron, saját felfogásaban, nem is hazudott akkorát. ~ Végül is, családi pénz... ~ Majd a pipát végleg eltéve, további teát tölt magának és kezébe vesz még egy bucit, hogy egy újabb harapás keretében hallhassa a füleknek annyira édes ropogást.*
//Laenrick ház és környéke//
//Színek hava, első Willor//
*Ropog a kandalló, szikrákat hány magából, megannyi parázsmorzsát, miközben Utrhinhoz megérkezik a nagybácsi. A fiú még elenged egy utolsó, az előbbieknél nagyobb füstkarikát, majd beleharap az egyik meleg buciba. Ropog a fogai között a sült tészta, amit almás gyümölcsteával öblít le. Igen, eléggé jól megy a gazdaság szénája, amit jelenleg érez is. Ezért kedveli a vacsora pillanatát. Egyelőre még figyelmen kívül hagyja a gnóm szavait, s teljesen nyugodtan, mosolygósan mondja.*
-Gutrhin bácsi, almafákat is ültetni kéne. Isteni ez a tea: kóstolta már? *Mutatja üres fabögréjét az öreg fele. Ha ez megvolt, nagy levegőt vesz, arcát egy kockás rongyba törli, majd kifújfva a szuszt, belekezd.*
-Az én ablakom alatt, Gutrhin bácsi. *Köhint egyet és komoly ábrázattal folytatja.*
-Maga itt megtűrt vendég, apám és nagyapám rendeltetésének értelmében, a ház és a birtok örököse is én vagyok. *Itt ráérősen megigazítja kabátkáját és kitekint az ablakon, melyen keresztül beszűrödik halványan a tücskök ciripelése. Ez enyhe mosolyra készteti a pillanatban, amiben az öregnek van ideje beszélni. Ha megszólalt, később arra is kitérve, ha hallgatott ő is, akkor annak függvényében válaszol.*
-Nem takarodik el innen egyik birka sem, Gutrhin bácsi. *Aztán egy kis lódítás következik, persze az idősebbik Laenrick még nem tudhatja, hogy azokat a birkákat az elrejtett pénzéből vette.*
-A _juhok_ a saját vagyonból származnak. *Ezzel végső soron, saját felfogásaban, nem is hazudott akkorát. ~ Végül is, családi pénz... ~ Majd a pipát végleg eltéve, további teát tölt magának és kezébe vesz még egy bucit, hogy egy újabb harapás keretében hallhassa a füleknek annyira édes ropogást.*
2950. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-10-21 13:17:10
Üzenet elküldve: 2019-10-21 13:17:10
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Hazatérés//
//Laenrick ház és környéke//
//Színek hava, első Willor//
//A hozzászólás +16-os jeleneteket tartalmaz//
*Talán a pipafüst, vagy a bégető juhok hangja, de valamiért Guthrin felriad álmából. Morcosan tekint körbe, miközben feltápászkodik az ágyából. A pipafüst csak egyet jelenthet, hogy az a nyomorult kölyök, akit az istenek mellé rendeltek hazaérkezett.
Felállva az ágyából felveszi zöld mellényét és némi nyújtózkodás után megragadja sétabotját, hogy megnézze mi történt. Kemény fa cipője csak úgy kopog a hajópadlón és ha jöttét nem is lehetett hallani eddig, most már kétség sem férhet hozzá. Kiérkezve a nappaliba azonnal megpillantja a fiút.*
- Mi a nyomorult mindensége béget odakint az ablakom alatt? *Feleli szúrós tekintettel a fiúnak. Csak remélni tudja, hogy a másik keresztbe nyeli le a füstöt és a torkán akad, mert úgy meglepték a vén gnóm szavai.*
- Éppen aludtam! Peresze téged ez nagyon nem érdekel és leszarod az egészet, de engem akkor is zavar és leginkább az, hogy megint elcseszed az aranyat. *Vesz egy mély levegőt és kicsit köhög a füst miatt, majd folytatja.*
- Azt az aranyat, amely az én aranyam. *Lép közelebb a kedves rokonhoz és csontos újaival megbökdösi annak mellkasát.*
- Tudnám értékelni, ha előbb velem beszélnéd meg, hogy újabb kiskedvenceket vásárolgatsz. Na persze te úgy gondolod, hogy én szarom az aranyat és a földben terem minden. *Végtére is nem áll messze a valóságtól a gondolat, hiszen a derék nagybácsi elég kincset ásott már el a környéken.*
- Vidd vissza a kecskéidet vagy tudom is én milyen barmot vettél. *Néz kérdően a másikra.*
//Laenrick ház és környéke//
//Színek hava, első Willor//
//A hozzászólás +16-os jeleneteket tartalmaz//
*Talán a pipafüst, vagy a bégető juhok hangja, de valamiért Guthrin felriad álmából. Morcosan tekint körbe, miközben feltápászkodik az ágyából. A pipafüst csak egyet jelenthet, hogy az a nyomorult kölyök, akit az istenek mellé rendeltek hazaérkezett.
Felállva az ágyából felveszi zöld mellényét és némi nyújtózkodás után megragadja sétabotját, hogy megnézze mi történt. Kemény fa cipője csak úgy kopog a hajópadlón és ha jöttét nem is lehetett hallani eddig, most már kétség sem férhet hozzá. Kiérkezve a nappaliba azonnal megpillantja a fiút.*
- Mi a nyomorult mindensége béget odakint az ablakom alatt? *Feleli szúrós tekintettel a fiúnak. Csak remélni tudja, hogy a másik keresztbe nyeli le a füstöt és a torkán akad, mert úgy meglepték a vén gnóm szavai.*
- Éppen aludtam! Peresze téged ez nagyon nem érdekel és leszarod az egészet, de engem akkor is zavar és leginkább az, hogy megint elcseszed az aranyat. *Vesz egy mély levegőt és kicsit köhög a füst miatt, majd folytatja.*
- Azt az aranyat, amely az én aranyam. *Lép közelebb a kedves rokonhoz és csontos újaival megbökdösi annak mellkasát.*
- Tudnám értékelni, ha előbb velem beszélnéd meg, hogy újabb kiskedvenceket vásárolgatsz. Na persze te úgy gondolod, hogy én szarom az aranyat és a földben terem minden. *Végtére is nem áll messze a valóságtól a gondolat, hiszen a derék nagybácsi elég kincset ásott már el a környéken.*
- Vidd vissza a kecskéidet vagy tudom is én milyen barmot vettél. *Néz kérdően a másikra.*
2949. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-10-20 18:52:40
Üzenet elküldve: 2019-10-20 18:52:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//Mézédes//
*Csak várni és fülelni a sötétben, talán a legidegőrlőbb dolog, amit valaha csinált. Már nem először kell persze ilyesmihez folyamodnia, de még a mai napig is ez a feszült érzés egyszerre izgatottá és idegessé teszi, ami miatt verejtékezni kezd. Még a hűvös szellő sem segít rajta, hiszen nincsen, áll a levegő, és egy tapodtat sem akar mozdulni a kedvéért. Aztán hallja, ahogy a kerítésen túlról érkezik a magyarázat a történtekre, amitől még jobban felmegy a pumpa benne.*
-Ne magyarázd, hogy a macska volt, rúgd arrébb azt a dögöt, ha útban van. Mert ha a kutya felébred, akkor magam hajítalak be a kerítésen! *Súgja néhány nyugodt perc elteltével, elég feszült hangon, közben pedig a kezébe vesz egy újabb levágott dinnyét és emelné fel, már lépne vele, ám ekkor az izzadt tenyeréből kicsúszik a súlyos gyümölcs és leejti. Persze rögtön lezáródnak a szemei, mintha az megakadályozná, hogy földet érjen. De nem.*
*Csak várni és fülelni a sötétben, talán a legidegőrlőbb dolog, amit valaha csinált. Már nem először kell persze ilyesmihez folyamodnia, de még a mai napig is ez a feszült érzés egyszerre izgatottá és idegessé teszi, ami miatt verejtékezni kezd. Még a hűvös szellő sem segít rajta, hiszen nincsen, áll a levegő, és egy tapodtat sem akar mozdulni a kedvéért. Aztán hallja, ahogy a kerítésen túlról érkezik a magyarázat a történtekre, amitől még jobban felmegy a pumpa benne.*
-Ne magyarázd, hogy a macska volt, rúgd arrébb azt a dögöt, ha útban van. Mert ha a kutya felébred, akkor magam hajítalak be a kerítésen! *Súgja néhány nyugodt perc elteltével, elég feszült hangon, közben pedig a kezébe vesz egy újabb levágott dinnyét és emelné fel, már lépne vele, ám ekkor az izzadt tenyeréből kicsúszik a súlyos gyümölcs és leejti. Persze rögtön lezáródnak a szemei, mintha az megakadályozná, hogy földet érjen. De nem.*
2948. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-10-20 18:05:58
Üzenet elküldve: 2019-10-20 18:05:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Hazafelé//
*A gázlón átkelve szépen sorban hagyják maguk mögött el az apró kis falucskákat: Sziritánt, Homokhegyet, Szántáshátat.
Bár éppen Sziritán a maga pompás házaival egyáltalán mondható szegényes kis falunak, sőt, némelyik épület annyira hivalkodó, hogy beillene még az elpusztult gazdagnegyedi paloták közé is.
~Északon szegényebbek a tanyákon élők.~ gondolja Arja, bár igaz ami igaz, éhezni ott sem éhezett senki még a pestis alatt sem.
Elmaradnak mögöttük a homokháti szőlődombok, a Görbe Gabona Szántásháton. A földeken van ahol szénát hordanak befelé egy nagy szekéren, van ahol kukoricát törnek épp a pompás őszi időben, nagy kosarakkal hordva kifelé a sorokból a fosztásra váró csöveket, van ahol hatalmas tököket gurigatnak össze fiatal suhancok kurjongatva egy nagy kupacba.
Arja végül átkel a kis hídon, hogy az Arthenior széli kis tisztáson keresztül a Fogadóba tartson a hírekkel.*
*A gázlón átkelve szépen sorban hagyják maguk mögött el az apró kis falucskákat: Sziritánt, Homokhegyet, Szántáshátat.
Bár éppen Sziritán a maga pompás házaival egyáltalán mondható szegényes kis falunak, sőt, némelyik épület annyira hivalkodó, hogy beillene még az elpusztult gazdagnegyedi paloták közé is.
~Északon szegényebbek a tanyákon élők.~ gondolja Arja, bár igaz ami igaz, éhezni ott sem éhezett senki még a pestis alatt sem.
Elmaradnak mögöttük a homokháti szőlődombok, a Görbe Gabona Szántásháton. A földeken van ahol szénát hordanak befelé egy nagy szekéren, van ahol kukoricát törnek épp a pompás őszi időben, nagy kosarakkal hordva kifelé a sorokból a fosztásra váró csöveket, van ahol hatalmas tököket gurigatnak össze fiatal suhancok kurjongatva egy nagy kupacba.
Arja végül átkel a kis hídon, hogy az Arthenior széli kis tisztáson keresztül a Fogadóba tartson a hírekkel.*
2947. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-10-20 02:22:15
Üzenet elküldve: 2019-10-20 02:22:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1194
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1194
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
*Ahogy halad egyre előrébb érezi, hogy jön az a rossz érzés. Gyűlöli magát érte és utálja az érzést is. Szerencsére nem jár arra senki, de ha látnák volna akkor megállapíthatnák, hogy szinte gépiesen halad előre és furcsán bámul a semmibe. Majd megáll és csak áll. A semmi közepén a földúton. Itt ütött be a férfibe az-az általa annyira utált érzés. Ami kicsit ahhoz hasonlítható mintha eltompulna vagy ha álmodna. Csak sokkal rosszabb. Meglát egy kis fát az út szélén és elindul felé. Ekkor már a mozgása alapján inkább tűnik részegnek. Dülöngél is kicsit. Közben saját lélegzetét és az érzékeit figyeli. Ahogy lépked, haladás közben miképp mozog a teste. A külső világ most nem annyira érdekli. Mikor pedig eléri, azt a fát megérinti a kérgét. Olyan durva. Hirtelen még jobban rátör ez az egész és leguggolva, görnyedten csak néz maga elé. Ujjai saját ingébe markolnak és légzése egyenetlenné válik. A mellkasában szó szerint érzi ahogy összpontosul a fájdalom. Majd meg akar dögleni. Mint mikor fuldokol és nem kap levegőt. Arcizmai megfeszülnek és csak némán kínlódik ott mindenkitől távol egyedül annak a fának a takarásában. Falak jobbak lennének. A régi szegénynegyedi rendelője falai. De ez van. Meddig kínlódik? Fél órát? Talán egy egészet. Ő se tudja. Csak érzi, hogy ismét kap levegőt. Kiegyenesedik, hátát a fa törzsének veti és felbámul annak lombjai közé. Érzi ahogy a háta és a tarkója a durva felületnek nyomódik, a hangyák is az eszébe jutnak, de nem érdekli. Csak bámul. Hosszú percekig míg el nem löki magát onnan és el nem indul a város felé. A fájdalom elmúlt csak az-az érzés maradt. Az utált érzés ami főleg este a magányában még jobban elfogja. Felejtenie kéne. Azt, hogy ő mi és hogy él. Nők vagy drog a legjobb gyógyszer. De valahogy nem kívánja őket és mégis. Ilyenkor a legrosszabb.*
2946. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-10-19 18:37:34
Üzenet elküldve: 2019-10-19 18:37:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Mézédes//
-A macska volt!
*Keni rá az egészet. Ha nem is jön vissza akkor úgy meséli majd, hogy derékig ért és egy foga akkora volt mint a lány alkarja. Ezek után jön a kínos csend. A kutya szimatol, Dren szinte hallja a saját szívverését a fülében dobolni, meg is ijed, hogy ezzel fognak lebukni, de aztán semmi. Az állat visszafekszik a vörös pedig őt megfenyegetve, közli, hogy adja a következőt.*
-De a macska volt.
*Védekezik tovább. Az a bestia pedig mg csak nem is szégyenli magát, hogy ekkora galibát okozott. Jólesőn falatozik a dinnyéből. Dren irigykedik is rá. De azért figyel felfelé, hogy most ne történhessen ilyesmi és sikerüljön jól átvennie azt a dinnyét. Tem akar keresztben lenyelődni a démonmedvekutya által vagy egy mérges vörös félelf által. Egyik se hangzik jól.*
-A macska volt!
*Keni rá az egészet. Ha nem is jön vissza akkor úgy meséli majd, hogy derékig ért és egy foga akkora volt mint a lány alkarja. Ezek után jön a kínos csend. A kutya szimatol, Dren szinte hallja a saját szívverését a fülében dobolni, meg is ijed, hogy ezzel fognak lebukni, de aztán semmi. Az állat visszafekszik a vörös pedig őt megfenyegetve, közli, hogy adja a következőt.*
-De a macska volt.
*Védekezik tovább. Az a bestia pedig mg csak nem is szégyenli magát, hogy ekkora galibát okozott. Jólesőn falatozik a dinnyéből. Dren irigykedik is rá. De azért figyel felfelé, hogy most ne történhessen ilyesmi és sikerüljön jól átvennie azt a dinnyét. Tem akar keresztben lenyelődni a démonmedvekutya által vagy egy mérges vörös félelf által. Egyik se hangzik jól.*
2945. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-10-19 11:15:40
Üzenet elküldve: 2019-10-19 11:15:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
//Laenrick ház és környéke//
//Színek hava, első Willor//
*A füstös, egyszersmind ködösbe forduló, szokatlanul sűrű, mégis finom, szabad érzetet keltő, friss levegővel cifrázott délutáni idő kedvére van a zöldkabátosnak. Talán azért, mert makrancos pónija hátán, éppen a városból tart hazafelé, újabb két juhval. Igen, nagybátyja megkérdezése nélkül, megint juhokat vásárolt, melyek hátulra vannak kötve egy - egy kötéllel. Szinte már csak birkák maradtak a lovakon kívül a takaros, négy szobás, zsúpfedeles ház legelőjén, az akolon kívül csak az istálló áll és az a melléképület, ami állandó vitát jelent náluk. A gyapjasokat egyenest a többiekhez viszi, óvatosan összeszoktatja az állatokat. ~ Most már kilenc birkánk van. Csak el tudja látni őket a mező. ~ Izgul az állatok sorsáért, hiszen alig rendelkeznek két holdnyi földdel. Amint végzett, a pej színű pónit elviszi az istállóba, leszerszámozza, kiköti, megpaskolja az oldalát.*
-Aludj jól, Morcos! *Köszön el, azzal bemegy a konyhával egybe nyitott étkezővel. Nem tudni, hogy Gutrhin ott van e, mindenesetre ő lehuppan egy székbe, s az idilli képnél, egy tál gyümölcs, néhány cipó társaságában, előveszi pipáját, amit dohánnyal tölt meg és jókedvűen pöfékelni kezd. Nézi, ahogyan a karikára formázott füst szálldogál előtte.*
//Laenrick ház és környéke//
//Színek hava, első Willor//
*A füstös, egyszersmind ködösbe forduló, szokatlanul sűrű, mégis finom, szabad érzetet keltő, friss levegővel cifrázott délutáni idő kedvére van a zöldkabátosnak. Talán azért, mert makrancos pónija hátán, éppen a városból tart hazafelé, újabb két juhval. Igen, nagybátyja megkérdezése nélkül, megint juhokat vásárolt, melyek hátulra vannak kötve egy - egy kötéllel. Szinte már csak birkák maradtak a lovakon kívül a takaros, négy szobás, zsúpfedeles ház legelőjén, az akolon kívül csak az istálló áll és az a melléképület, ami állandó vitát jelent náluk. A gyapjasokat egyenest a többiekhez viszi, óvatosan összeszoktatja az állatokat. ~ Most már kilenc birkánk van. Csak el tudja látni őket a mező. ~ Izgul az állatok sorsáért, hiszen alig rendelkeznek két holdnyi földdel. Amint végzett, a pej színű pónit elviszi az istállóba, leszerszámozza, kiköti, megpaskolja az oldalát.*
-Aludj jól, Morcos! *Köszön el, azzal bemegy a konyhával egybe nyitott étkezővel. Nem tudni, hogy Gutrhin ott van e, mindenesetre ő lehuppan egy székbe, s az idilli képnél, egy tál gyümölcs, néhány cipó társaságában, előveszi pipáját, amit dohánnyal tölt meg és jókedvűen pöfékelni kezd. Nézi, ahogyan a karikára formázott füst szálldogál előtte.*
2944. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-10-18 23:39:57
Üzenet elküldve: 2019-10-18 23:39:57
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Mézédes//
*Merev fülelés következik, idegőrlően sokáig. YIlanda és Dren akár örökkévalóságnak is érzékelheti, holott csak pár jócskán elnyújtott pillanatról van szó. A kutya párat a levegőbe is szimatol, de nem észlel semmit, talán az álmosságnak, vagy a szélcsendnek hála. Hátsó lábával megvakargatja füle tövét, mielőtt hangos nyögéssel, és nagy puffanással ledobja újra magát a földre, és ismételten békésen elterül ott. Úgy tűnik a két tolvajnak az előbbi ügyetlenkedés után újra szerencséje van, és ezáltal próbálkozhatnak újra.
A kiscica is megnyugszik, de nem annyira, mint korábban. Lassan merészkedik Dren közelébe, ezúttal nem kapva el annak lábát, inkább leülve szemléli azt, hogy a két kétlábú milyen viccesen játszik a nagy labdákkal. Annak a labdának pedig finom illata van, ami meg is csapja picike orrát, és ezen felbátorodva közelebb lép az egyik héj darabkához, hogy az édeskés gyümölcshúst kezdje el jóízűen nyalogatni.*
*Merev fülelés következik, idegőrlően sokáig. YIlanda és Dren akár örökkévalóságnak is érzékelheti, holott csak pár jócskán elnyújtott pillanatról van szó. A kutya párat a levegőbe is szimatol, de nem észlel semmit, talán az álmosságnak, vagy a szélcsendnek hála. Hátsó lábával megvakargatja füle tövét, mielőtt hangos nyögéssel, és nagy puffanással ledobja újra magát a földre, és ismételten békésen elterül ott. Úgy tűnik a két tolvajnak az előbbi ügyetlenkedés után újra szerencséje van, és ezáltal próbálkozhatnak újra.
A kiscica is megnyugszik, de nem annyira, mint korábban. Lassan merészkedik Dren közelébe, ezúttal nem kapva el annak lábát, inkább leülve szemléli azt, hogy a két kétlábú milyen viccesen játszik a nagy labdákkal. Annak a labdának pedig finom illata van, ami meg is csapja picike orrát, és ezen felbátorodva közelebb lép az egyik héj darabkához, hogy az édeskés gyümölcshúst kezdje el jóízűen nyalogatni.*
2943. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-10-18 10:20:29
Üzenet elküldve: 2019-10-18 10:20:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
//Börtönlátogatás//
*A parancsnokhelyettessel kezdődő közös kis utazásuk lovagláshoz visszaszoktató része szintet lép, egészen az ügetésig, majd a vágtáig. Nem marad le, éppen csak egy kissé, és figyelmét közben a tájon tartja. Brox elmeséli nézeteit a felsőbbrendűségről, és a társadalmi megkülönböztetés elvéről. Soreyl bólogat, bár ez nehézkesen észrevehető, hiszen mind a két fej, egy vágtázó paripa hátán ül. Ekkor mutat le a földművesekre a tiszt. Soreyl telt basszusa kellemesen átszeli a süvítő szelet, meg a patadobogást.*
-Nekem apám azt mondta: A munka csak nemesít édes fiam. Soha nem vágott más fát a házban csak ő.
*Meséli, hogy az előítélethez való hozzáállását ő is elmesélje.*
-Nem is értem a déli nemeseket. Ezekből a parasztokból élnek.
*Mondja, és azzal a jó öreg északra gondol. Olykor hazahúzza a honvágy. Persze maga már éppen annyira déli, mint a szökőkút Arthenior főterén. Mintha csak akkor született volna újra, mikor a megérkezett a levegő városába. Ennek ellenére, még sok dolgot nem ért. A magas hegyek, a hó, és a kiváló várak hona túl a tavon, és a hegyeken igaz hogy démonokkal, és felföldi barbárokkal van tele, de mégis ridegségében annyi jót rejt. Soreyl egyik kezét a címerére rakja páncélján. Az arany fácska éppen a csóklenyomat, és a végrendelet helyét mutatja a szíve fölött.*
~Apám él még vajon?~
*Gondolja magában. Perchi nem válaszol, hiszen tudja... Bizonyára nem.*
*A parancsnokhelyettessel kezdődő közös kis utazásuk lovagláshoz visszaszoktató része szintet lép, egészen az ügetésig, majd a vágtáig. Nem marad le, éppen csak egy kissé, és figyelmét közben a tájon tartja. Brox elmeséli nézeteit a felsőbbrendűségről, és a társadalmi megkülönböztetés elvéről. Soreyl bólogat, bár ez nehézkesen észrevehető, hiszen mind a két fej, egy vágtázó paripa hátán ül. Ekkor mutat le a földművesekre a tiszt. Soreyl telt basszusa kellemesen átszeli a süvítő szelet, meg a patadobogást.*
-Nekem apám azt mondta: A munka csak nemesít édes fiam. Soha nem vágott más fát a házban csak ő.
*Meséli, hogy az előítélethez való hozzáállását ő is elmesélje.*
-Nem is értem a déli nemeseket. Ezekből a parasztokból élnek.
*Mondja, és azzal a jó öreg északra gondol. Olykor hazahúzza a honvágy. Persze maga már éppen annyira déli, mint a szökőkút Arthenior főterén. Mintha csak akkor született volna újra, mikor a megérkezett a levegő városába. Ennek ellenére, még sok dolgot nem ért. A magas hegyek, a hó, és a kiváló várak hona túl a tavon, és a hegyeken igaz hogy démonokkal, és felföldi barbárokkal van tele, de mégis ridegségében annyi jót rejt. Soreyl egyik kezét a címerére rakja páncélján. Az arany fácska éppen a csóklenyomat, és a végrendelet helyét mutatja a szíve fölött.*
~Apám él még vajon?~
*Gondolja magában. Perchi nem válaszol, hiszen tudja... Bizonyára nem.*
2942. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-10-18 08:16:58
Üzenet elküldve: 2019-10-18 08:16:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 502
OOC üzenetek: 148
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 502
OOC üzenetek: 148
Játékstílus: Vakmerő
//Börtönlátogatás//
-Ezt teljesen megértem, barátom. Sok régi bajtársam is járt hasonló cipőben. Bár én ezt nem mondhatom el. Mindig is utáltam az udvari életét, meg a nemeseket. Persze nem csak úgy mindenkit, hanem azt az undorító fölényeskedést pusztán amiatt, mert más volt az anyja meg az apja, mint másoknak.
*Mondja, s tényleg így is gondolja, miközben a hátasát gyorsabb léptekre készteti. Már kiér a város nyüzsgéséből, így nyugodtan vágtathat egy kicsit. Reméli, hogy a másik is követi, így esetleg még szólhat hozzá.*
-Mint ezeknek az embereknek itt.
*Mutat egyik kezével kurtán épp a földeken dolgozó munkásokra, parasztokra. ~Remélem ha odaérünk nem lesz semmi baj. Bár jó lenne rendes kardot forgatni botok helyett. Minek tagadni?~ Gondolja magában, mikőzben zsiványos mosoly ül ki arcára.*
-Ezt teljesen megértem, barátom. Sok régi bajtársam is járt hasonló cipőben. Bár én ezt nem mondhatom el. Mindig is utáltam az udvari életét, meg a nemeseket. Persze nem csak úgy mindenkit, hanem azt az undorító fölényeskedést pusztán amiatt, mert más volt az anyja meg az apja, mint másoknak.
*Mondja, s tényleg így is gondolja, miközben a hátasát gyorsabb léptekre készteti. Már kiér a város nyüzsgéséből, így nyugodtan vágtathat egy kicsit. Reméli, hogy a másik is követi, így esetleg még szólhat hozzá.*
-Mint ezeknek az embereknek itt.
*Mutat egyik kezével kurtán épp a földeken dolgozó munkásokra, parasztokra. ~Remélem ha odaérünk nem lesz semmi baj. Bár jó lenne rendes kardot forgatni botok helyett. Minek tagadni?~ Gondolja magában, mikőzben zsiványos mosoly ül ki arcára.*
2941. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-10-18 04:26:20
Üzenet elküldve: 2019-10-18 04:26:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 126
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 126
Játékstílus: Vakmerő
*A színek hava, 18. tarun. Ez az a nap, amikor Roth kitette lábát Artheniorból a szántóföldeken vezető útra, a kikötőt véve célba. Az ég felhős ugyan, de nem számít esőre, hiszen ilyen magasságokba levő felhőkből ritkán várható akármi is. Nincs oka sietni, de ezúttal nem akar túl sok időt tölteni gyalogszerrel a szabad ég alatt, mivel vastagabb öltözéke nincs, se valamiféle ponyvája, amivel jobban megvédhetné magát az elemektől. Ezért gyorsabb iramot diktál és közben egyre csak gondolkodik.
~Ki ez a Xurra? Már ha egy személy ugyan? Pedig az lesz, másképp nem láttam volna egy kezet a falon levő felirat előtt. Vagy csak jelképes az egész? Csak találgatok. Ezzel nem megyek sokra. Amint megérkeztem, keresek valami fogadót és talán ott lesz valaki, aki tud erről a dologról bármit is.~
Ezekkel a gondolatokkal van elfoglalva, amikor a város óta az első települést véli megpillantani. Nem emlékszik már, hogy milyen sorrendben következnek a falvak, de annyira halványan emlékszik, hogy mindegyiknek, vagy majdnem mindegyiknek "szántás" kezdetű a neve. Vándorlásai során, sosem akadt olyan helyzet, amiért tudnia kéne a falvak neveit. Ezt ugyan nem árulja el senkinek, de most sem fog azzal időt pocsékolni, hogy falvak neveit memorizálja. Amint áthalad az első falun, csak illedelmesen int az utcán levő lakosoknak és megállás nélkül megy is tovább. Ugyanígy tesz a többi útba eső falunál is, meg nem áll, csak int. Bár észreveszi, hogy figyelemmel kísérik, talán maszkja miatt, de cseppet sem tántorítja meg útjában.
Egy jó bő óra, majdnem egy és egy fél telik el, mire eléri az erdőséget, amely már a tharg vidéket és a kikötő közelségét jelzi.*
~Ki ez a Xurra? Már ha egy személy ugyan? Pedig az lesz, másképp nem láttam volna egy kezet a falon levő felirat előtt. Vagy csak jelképes az egész? Csak találgatok. Ezzel nem megyek sokra. Amint megérkeztem, keresek valami fogadót és talán ott lesz valaki, aki tud erről a dologról bármit is.~
Ezekkel a gondolatokkal van elfoglalva, amikor a város óta az első települést véli megpillantani. Nem emlékszik már, hogy milyen sorrendben következnek a falvak, de annyira halványan emlékszik, hogy mindegyiknek, vagy majdnem mindegyiknek "szántás" kezdetű a neve. Vándorlásai során, sosem akadt olyan helyzet, amiért tudnia kéne a falvak neveit. Ezt ugyan nem árulja el senkinek, de most sem fog azzal időt pocsékolni, hogy falvak neveit memorizálja. Amint áthalad az első falun, csak illedelmesen int az utcán levő lakosoknak és megállás nélkül megy is tovább. Ugyanígy tesz a többi útba eső falunál is, meg nem áll, csak int. Bár észreveszi, hogy figyelemmel kísérik, talán maszkja miatt, de cseppet sem tántorítja meg útjában.
Egy jó bő óra, majdnem egy és egy fél telik el, mire eléri az erdőséget, amely már a tharg vidéket és a kikötő közelségét jelzi.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4164-4183