Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Erdőszéli tisztás (új)
Taverna a Három Baráthoz (új)
SzántóföldekTharg birtokok (új)
Füves puszta (új)
Kikötői erdőség (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 122 (2421. - 2440. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2440. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-30 17:59:24
 ÚJ
>Ephemia d'Aquista avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 819
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Elveszett lelkek//

*Természetesen gyomorgörcsöt kap a vezér hallatán, mely épp elég ahhoz, hogy ne köpjön vissza semmit neki. Nem is inkább a rémisztő szavaktól (bár ez is nyom a latba valamennyit), hanem ettől a feltehetően nagy és mértéktelen talpnyalástól, amit lovasa tanúsít a saját főnöke, szellemi vezetője felé, még annak távollétében is. ~Vagy talán te magad is félsz tőle?~ Pár kósza gondolat is megfordul a fejében azzal kapcsolatban, hogy mégis ki az a másik kettő, akit majdhogynem megemlít neki a kámzsás, de kisebb gondja is nagyobb ennél.
Hamarosan egy folyamhoz érnek, rajta egy kisebb hajócskával. Nagyon idilli volna a látványa, hogyha épp nem az életét, pocaklakóját és Aenae-t féltené ezektől a haramiáktól, hisz ez a hajó akár a túlvilágra is elviheti őket. Akárhogy is, ő valamennyire fel van készülve mindennemű erőszakra és a bezártságra, már amennyire ezekre fel lehet ép elmével készülni.*


2439. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-29 20:42:39
 ÚJ
>Vasborda Rhalkumn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//A múlt homálya//

* A gnómot nem igazán érdekli, hogy lebukott. Ahogy már többször szóban is jelezte, ő már halottnak tekinti önmagát. Éppen ezért, a halál gondolatánál nem sok ijesztőbb dolog érheti. A fájdalom, a kínzás rossz, de elmúlik. Csak a halál az, ami állandó. A halálból nincs visszatérés, akkor mindennek vége. *
- Csináljatok amit akartok. * Ad engedélyt, na nem mintha szükség lenne rá, de mégis jobb érzés, még ha csak áltatja is magát vele, hogy mindez a saját beleegyezésével történik. Az is lehet, hogy az ő halála az, ami miatt Zia élhet. Ha a fájdalmával segít a kedves lánynak, és kárpótolhatja azért a vendégszeretétrt, amit nála tapasztalt, akkor elfogadja a dolgot. Hagyja, hogy betömjék a száját, nem ellenkezik. Engedelmesen rá is harap a botra, orvosként tudja, hogy mennyit segít elviselni a kínt és a fájdalmat. Felkészül a következőkre. *


2438. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-28 07:41:41
 ÚJ
>Kagaenae Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1545
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Vakmerő

//Elveszett lelkek//

- Nem kéne felülni minden ostoba pletykának.
*Jegyzi meg egykedvűen, persze belülről mardossa a bűntudat, hogy fickónak igaza van és csakugyan egy rima. Ráadásul a szívtelen fajta, mert mindenkit csak megbánt. Praktikus is lenne meghalnia, akkor nem bántana többet másokat, az öngyilkossághoz pedig gyáva, szóval csak valami meggondolatlanságot kell csinálnia és máris teljesül a vágya. De nem, ezt nem teheti meg Effy miatt, ha ő butaságot csinál, akkor Effyt fogják bántani, azt meg a világért sem akarja.*
- Milyen régi ismerőssel?
*Kérdezi, no nem mintha eddig különösebben normális válaszokat kapott volna, de az ember már csak olyan, hogy mindig reménykedik. Persze milyen haramia is lenne az olyan, aki felfedi a lapjait? Bár kettőnek már tudja a nevét, ráadásul hamar kiderül, hogy valami hajóhoz mennek, Aenae pedig egészen biztos benne, hogy visszatalálna világosban, hogy miután kiszabadult, akkor elvezesse ide Waldrant, hogy megegyelje ezt a tetves bandát.*
- Elmehettél volna napszámba. De lányrablással biztos többet keresel.
*Morogja, főleg magának, ezért - vagy társai üvöltözése miatt - lehet, hogy Dak nem is hallja a lány szavait. Aenae egyébként nagyon örül, hogy ez az utazás lassan véget ér, mert nagyon kényelmetlen így ülnie, vágtában meg aztán pláne.*


2437. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-27 20:22:30
 ÚJ
>Ziana Yedhir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210

Játékstílus: Vakmerő

//A múlt homálya//

*Várakozásával ellentétben nem érik további ütlegek, holott most még véleménye szerint is megérdemelné. Sőt, könnyebb is lenne úgy, csökkenne tőle a lelkét súlyosan maró teher. A Kámzsás viszont tartja előbbi kedves, megértő formáját, mellyel csak még inkább növeli Iwaa bűntudatát.
Halkan, keserűen, hitetlenül nevet fel azon, hogy ő valaha katona lett volna.*
-Ugyan már, hogy lehetnék?
*Abban legalább igaza van a másiknak, hogy nem érti, szerinte pusztán összetévesztik valakivel. Azt sem érti mi olyan vicces, amin nevet a férfi, de igazán mindez számára nem is tűnik jelentősnek.
Felsegítik és még kabátot is kap, pedig hazudott, nagy sóhajjal, szomorúan viseli a ruhanemű érintését testén, sebes hátán, még a szövet nyújtotta melegnek sem tud igazán örülni, bár hálás a figyelmességért.
Hallgatja a Kámzsást, semmit sem jelentenek annak szavai. Véleménye szerint még csak szanitéc se volt soha, takarjon bármit is a kifejezés.
Bízik a férfiben, mint ahogy egyetlen barátjában bízik az ember, a lökés, mely a tűz felé tereli azonban meglepi, és megijeszti. Elsősorban azért, mert hiába próbál lépni a lendülettel összekötözött lábai miatt ez lehetetlen. Így vagy ismét arccal előre nyekken a földön, vagy ha a Kámzsás biztosan tartja pár ügyetlen lépésnek sem tűnő mozdulat után térdeire kényszerítve érkezik a tűz mellé.
A csuklóját ölelő marok erejét már ismeri, szinte csontjai ropognak belé, a tőrt még sem hajlandó megérinteni.*
-Ne kérlek, képtelen vagyok rá.
*Sír máris, könyörögve miközben Rhalkumn bácsi mellé kényszerítik.*
-Ne kérd ezt.
*Ellenkezik erőtlenül, de a kedves szavak, az ígéret megteszik hatását. Végül önként fonja rá ujjait a tőrre, nem idegen a fogása úgy simul tenyerébe, mintha csak része lenne, egyetlen, furcsa, a helyzethez nem illő gondolat még felsejlik elméjében: "Új kor köszönt!" De nem is érti, nem tudja hová tenni, okát találni.
Szipogva, könnyektől fátyolos szemmel egyetlen szót suttog, miközben az izzó penge hegyét rövidke pillanatra a gnóm sípcsontjához érinti.*
-Bízom.
*Majd felzokogva próbálja visszahúzni a tőrt, elengedni, ha a Kámzsás nem hagyja akár bal kezével is segítve a mozdulatot.*
-Sajnálom Rhalkumn bácsi, annyira sajnálom, ne haragudj rám!
*Fordul el hadarva, és temetné arcát sírva máris a Kámzsás vállához.*


2436. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-27 19:00:55
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Nyíl)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 913
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

//A múlt homálya//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*A gnóm lefogva, s az éjszaka holdjai csendesen kúsznak tova az égen, szótlan figyelve az alant folyó eseményeket. A tűz meleget ad, persze nem annyit, amennyivel már Iwa is gazdálkodhatna, a sötétség hűse, bizonyára a gnóm mellkasát is eléri, igaz fogai nehézkesen csattognának össze a szájpecektől.*
- Valóban, kedvesem? *Húzza fel szemöldökét színpadiasan a Kámzsás, mintha csupán csak sejteni vélné, hogy a páros imént nem mondott igazat.*
- Ejj, ejj... *Sóhajtva rázza meg a fejét.* Ráadásul mérgek. *Hajtja le fejét.* Nem, hadnagy, még nem érted. Te katona vagy, utasításokat követsz, nem kérdőjelezed meg őket. Egyszer megtetted, s lám, mi lett a vége, szerencsére csak már akkor, mikor késő volt. *Nevet fel öblösen, majd a lány próbálkozó mozdulatára felsegíti a nőt, kecsesen és szeretettel, mintha csupán lányát, vagy szeretőjét érintené.*
- Add ide a kabátod! *Fordul a lányt biztosító társhoz, majd amint az leveszi, lágy mozdulattal Iwa hátára kanyarítja, vigyázva sebeire amennyire lehet.*
- Nem voltál orvos, csupán szanitéc, de az egyik legjobb. *Biccent.* Legalábbis azt mondták. Az utolsó küldetéseden nem volt szükség arra, hogy megmutasd mit tudsz ebben, *Röhög fel ismét.* így magam nem láttam. *Tárja szét kezét, majd ajkán torz mosollyal hallgatja a lányt.*
- Ugyan, ugyan, kedvesem. *Teszi a vállára a kezét, majd lassan mögé áll, s csuklóját ragadja meg hátulról.* Megmutatom, micsoda csodálatos képességeid vannak rejtve. *Leheli fülébe, majd a tűz felé löki, s lehajolva kényszeríti kezébe a tőrt.*
- Fogd meg, Ziana, segítek, meglásd az egész csak egy perc és megvágni sem kell. Tudod... a hazugság büntetést érdemel, de őszinteséged miatt életét köszönheti neked. Tartsátok! *Rivall a kettőre, aki Rhalkumnt fogja.* Adjatok a szájába egy bot darabot. *Egészíti ki.*
- Nem ösztön ez, hadnagy. Pusztán tények, reakció és ellenreakció, mint egy szerkezet, mi fájdalomra fájdalommal válaszol. *Mondja csendesen, s, ha Iwa a szorításra nem fogja meg a kést, hát keze alatt átnyúlva ő fogja meg markolatát, majd lassan a gnóm felé kényszeríti.*
- Egy dolog mindig megvan hadnagy, mielőtt tökéletes élőhalottat csinálsz valakiből. *Suttogja csendesen.* Nem a reményt kell elvenni tőle, hanem a lelkét, mi azt táplálhatja. A remény mindig ott van, bizalom a jóban, a megértésben, a kegyelemben. Emellett miből gondolod, hogy egyáltalán a gnómról beszélünk hadnagy? Hisz mindvégig rólad volt szó. Shhhh... shhhh... ne sírj hát, minden jó lesz! Engem nem tudsz megbántani, már régen nem. *Kuncog fel.* Most pedig a tőr hegyét nyomd a lábszárának, jó lesz nadrágon keresztül, meglásd nem lesz baj! Nah, bátran! Bízz bennem, Ziana! *Szemében őrült fény villan, arca révületbe borul, melyet Rhalkumn kiválóan láthat.
- Készüljetek! *Szól a kettőnek ismét.* Ez az utolsó próba, hadnagy és megpihenhetsz te is és a barátod is, megígérem. *Motyogja még mindig a gnóm lábszára felé közeledő izzó tőr hegyére meredve.* Megígérem. *Leheli.*

//Elveszett lelkek//

*Gúnyosan felnevet a lány visszavágására, hűen jelezvén, hogy talán csupán csak játszik vele.*
- Pont eléggel ahhoz, hogy könnyűvérűnek tartsanak... vagy... csupán fiatalnak, értelmezés kérdése, de nekem igazából mindegy is.*
- Vágta! *Ismétli meg a kiáltást elölről, s nagyobb hajszára indul.* Ha együttműködtök nem lesz semmi baj, Kagaenae, erről biztosítalak, talán még ismerőssel is találkozol. *Nevet fel halkan, miközben már a gyorsulásra és a csapatra figyel. Dak kezét mellkasához kapva ijedten néz a lányra.*
- Nem volt más lehetőségünk. *Elfordul, majd nyel egyet.* Egyébiránt mindenki abból él meg, amiből tud. *Fejével int, hogy jelenleg nem tud beszélni, de később talán erre is lehetőséget formálhatnak. Kagaenae tekintete előtt talán egy lehetséges segítő jelenik meg.*
- A hajó! *Szakítja meg társa a gondolatmenetet, s azonnal előremutat, miközben a lovascsapat tagjai között kitör az ordenáré üdvrivalgás.*

- Most még ezt gondolod, Ephemia, de a főnök kiválóan ért ahhoz, hogy megtörje az akaratot. És ez csak az egyikük, a legnagyobbról nem is beszélve. *Suttogja csendes áhítattal.* Képzelj el valakit, aki azt hiteti el veled, amit csak akar, hogy láss. Egyik pillanatban még egy gyönyörű nő áll előtted, s legközelebb már maga Sa'Thereth. *Hangja érezhetően megremeg, mintha tartana valakitől.*
- Rejtélyben él, s rejtély veszi körül, megközelíthetetlen és kegyetlen. Őrültebb, mint bárki más, józan logikával megérthetetlenek a szándékai, maga a megtestesült gonosz. *Fejezi be a gondolatot, majd csak úgy mellékesen teszi hozzá.* A listát ő készítette, s ti is hozzá mentek a másik kettőv... *Itt elhallgat, s a távolba réved.*
- Megjöttünk a folyóhoz. *Jelenti ki.*

*Ha a két nő előre fordítja a fejét, hömpölygő folyam, melynek oldalában keskeny vitorlás méltóságteljes árbócokkal. Maga a hajó nem nagy, mondhatni pont elég egy csapatnak, meg persze a foglyoknak. Az éjszakában fáklyák jelzik a helyét, s a fedélzet is ki van világítva, melyen ketrec szolgál díszítésül, mi talán fából készülhetett.*
- Héjhóóó! *Hangzik a hajó felől.* Héjhóóó! *Kiáltja vissza a lovas férfi.* A lovakat a szokásos helyre, felszállunk... és bevárjuk a többieket. *Kiáltja hátrafelé is, majd, mikor odaértek mindenki elkezd leugrálni, s a lovakat egyszerűen a part menti fákhoz pányvázzák.*


2435. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-27 18:36:27
 ÚJ
>Dongnor Arsenor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 375
OOC üzenetek: 99

Játékstílus: Vakmerő

//Morwon//

*Szép lassan az óriás is megérti a helyzetet. Talán kicsit túlságosan is lassan, de Arsenor bár nem épp a legtürelmesebben, de csak felvilágosítja a helyzetről. Az ork kérdésére ő is bólogat. Elég gyanús a dolog. Nem épp orkos viselkedés. Útnak indulnak és Arsenor előadja a problémáját mire az óriás felajánlja az ismeretlen eredetű bort.*
-Az nem jó. Csípnie kell a sebet, hogy tisztítsa.
*Arsenor nem egy orvos, de így tudja. A fák felé indul. Tudja, hogy azokon kell átvágni. Mikor elérik a tisztást akkor már egész közel vannak a városhoz. Reméli, hogy ilyen sebekkel mindketten kibírják addig. Az óriás bár, azt mondta jól van, de nem biztos benne. Súlyos az a seb.*


2434. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-27 18:03:52
 ÚJ
>Morwon Loree Dedion avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 770
OOC üzenetek: 1328

Játékstílus: Vakmerő

// Dongnor //

* Nagyot néz a férfi bizonyítékul szolgáló sebén. Idáig sem kerülte el figyelmét a seb, most viszont azt is elhiszi már, hogy gonosz boszorkányszörnyetegek tették ezt Dongnorral. Más értelmes indokot ugyanis nem lát rá. Egy rémségekről szóló mese pedig még a legőrültebbeknek sem ér meg annyit, hogy egy ekkora sebet ejtsenek magukon. Most már mindent elhisz a másiknak. *
– Há' akkó' az a böstia is az ő művük vó't! * A végén még nyomozó válik Morwonból. Annak nem is tudja, hogy örüljön, vagy sírjon-e miatta, hogy a másik két társ lóval ment. Szívesen megleckéztetné a zöldbőrűt, amiért otthagyta magára a szörnyeteggel, Dongnort viszont megmentette. Elvileg. Azért az óriásnak gyanús ez a hősies ork. *
– No, olyant se láttam még, hogy egy ork megmentene egy elfet. Há', de ha itt vóna egy horda a közelbe', a Thargok biztos elkű'tték vón' őket a fenébe! * Hangosan gondolkodik, miközben vállára fekteti a csonthalmazt. Végül lehajol az üveg borért. Azután elindulnak. Dongnor megjegyzésére a piára néz, aztán a férfira, aztán megint a piára, aztán megszólal. *
– Kő? * Nyújtja is felé, de vigyáznia kell, mert a hirtelen mozgásra meginoghat a vállán pihenő csontváz. *
– E'hoztam, hátha nem lesz más az úton. Gyá, de messzi van a város, te! * Elnéz a távolba, de épületet nem lát maga előtt, mindössze egy-két kis tanyát a messzeségben. Meg, mintha az erdő szélső fái is ott várnának az utazókra a távolban. No, de város! Az nincs. *


2433. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-26 21:00:36
 ÚJ
>Dongnor Arsenor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 375
OOC üzenetek: 99

Játékstílus: Vakmerő

// A kandalló melege //
//Zárás//

*A mellkasára mutat amin már csak a láncing darabjai ha vannak meg egy csontig hatoló seb.*
-Puszta kézzel tette ezt az egyik lány. Szörnyetegek!
*Nagyon nincs jó kedve és nagyon úgy tűnik, hogy látszólag meg sem érte ez a kis kaland. Nem csoda, hogy még a látszólag értéktelennek tűnő csontokat is értékesíteni akarja. Arra, hogy utolérnék az orkot megrázza a fejét.*
-Ők lóval voltak.
*Kizárt, hogy beérjék őket. Kell még egy darabig sétálniuk míg elérik a várost. A csontok kérdésére bólint és meglepi, hogy a híres Hrothi mestert is ismeri az óriás aki szintén nagy harcos hírében áll és az ereje legendás. A kérdésre vállat von.*
-Hát remélem. Talán a templomban átveszik. Az asszony valami mágiát használt.
*Majd a nem mozgó csontokat is segít vinni ha meg még mindig mozog akkor próbálja úgy vinni, hogy ne sebesítse meg magát. Akát hozzáköti a lándzsája végére és úgy. Mikor pedig összeszedték a maradványokat akkor bólint a másik szavaira és megindul a város felé.*
-Jól esne egy kis pálinka. A sebre. Is.


2432. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-26 20:31:07
 ÚJ
>Morwon Loree Dedion avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 770
OOC üzenetek: 1328

Játékstílus: Vakmerő

// A kandalló melege //
//Zárás//

– Megenni?! Há' nem vónék nekik túl nagy falat? * Hangosan felnevet ezen a teórián. Még, hogy azok a vézna emberlányok óriást ennének! Ő nem látta a benti történéseket, így eszébe sem jut, hogy a házigazdák is alakváltók lettek volna. Azt még csak-csak elhiszi, hogy csapda volt, de hogy meg akarták enni! *
– No, tán az a megvadú't eb meg akart enni. * Jön rá rövid gondolkodást követően.
A felolvasást társa egykedvűen fogadja, ami Morwon számára igazi dicséret, úgy látszik egy betűt se tévesztett. Persze, hogy nem tévesztett, hiszen nem akármilyen mestere volt: a messze földön híres Taitos, a Zöldfülű. Mikor megtudja, hogy Laskar az ork, egyből összeáll benne a kép. *
– Akkó' inú'junk elfele. T'án még utolérjük azt a Laskart, hisz' egy elfet is cipel, nemde? No, asszondom induljunk! * Kardját helyére rakja, úgy mint számszeríját, aztán behúzza fejét és kilép a küszöbön. Az üveg bortól nem szívesen szabadulna meg, hiszen a város messze lehet még és az minden innivalója. Ugyanakkor Dongnor javaslata is jogos, így komolyan elgondolkodik rajta, hogy lerakja az üveget. Aztán úgy dönt, egyelőre megtartja és elindul a ház mögé, hogy megszedje magát csontokkal. *
– Be kemény csó'tja vó't a vadnak! Hroti még páncélt is tudna vasalni belőle, asszondom. * Más kérdés, hogy a Thargok mostanság nem látják szívesen – legalábbis a legutóbb kapuban ácsorgó újonc nem akarta beengedni. Meg most amúgy is a városba mennek, úgyhogy a csontok eladása lehet tényleg jobb ötlet. *
– Bizton sokat adnak érte, nem? * Cipője orrával megrugdossa a csonthalmazt, hogy megbizonyosodjon róla, hogy időközben nem kelt új életre. Hacsak nem így van, leteszi az üveget a földre és vállára kapja a csontvázat. Ezt nem könnyű fél kézzel megtenni, így akár még a segítséget is elfogadja, de ha egyedül kell boldogulnia, úgy sem panaszkodik. *
– No, most mán tényleg idú'ni kén', mer' ránksetétedik!


2431. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-26 20:29:20
 ÚJ
>Vasborda Rhalkumn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//A múlt homálya//

* Vasborda továbbra is állja a tekinteteket, a kínzást, amire készül már lélekben is állni fogja. Egyébként nem zavarja már nagyon a dolog, elfogadta azt, hogy nem éri meg a másnapot. Nem is nagoyn tudja, hogy ebben a helyzetben mit tehetne. Hiába beszélne tovább, nem vezetne semerre. Hiába próbálna kitörni, nem lenne rá képes. Úgyhogy marad továbbra is higgadt és szenvetelen, ezúttal szótlan is, úgy figyelte meg, hogy ez az, ami a Kámzsást legjobban idegesíti. Szegényes bosszú, sőt, bosszúnak is nehezen nevezhető, de éhes koldus nem válogat, tartja a mondás. *


2430. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-26 19:08:33
 ÚJ
>Ephemia d'Aquista avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 819
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Elveszett lelkek//

*Kirázza a hideg a kámzsás hallatán. Minden egyes szavától egy parányival jobban kétségbe esik. Haza akar menni, ám ha már ezt nem kivitelezheti, akkor legalább Aenae-hez lenne közelebb. Így nem látja őt, nem tud szólni hozzá. Már megint egyedül van.
Valamiért a fickó nagyon azt akarja, hogy Ephemia felfogja a mondanivalóját, ezért a hajába is belemarkol és hátrarántja általa a fejét. Ő erre felszisszen és ösztönösen a hajához kap.*
- Nem.
*Lényegre törő választ ad, többek között azért, mert nem mer most jobban szájalni, mert fáj a fejbőre, az arca, és mert nem gondol ennél se többet, se kevesebbet. Mikor a férfi visszalöki őt eredeti pozíciójába, azonban már átfut az agyán egy-két röpke s szép gondolat. ~Nem tudod te, kivel húztál ujjat. Fogalmad sincs.~ Bár az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy neki sincs fogalma afelől, kiknek a lován ül épp. Vagy épp hogy kinek.*


2429. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-26 16:24:48
 ÚJ
>Dongnor Arsenor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 375
OOC üzenetek: 99

Játékstílus: Vakmerő

// A kandalló melege //
//Zárás//

*Az óriás kérdésére Arsenor szintén elhúzza a száját. Megint csak olyasmit tervez mondani amit jobb lenne nem kimondani.*
-Szerintem meg akartak minket enni.
*Szörnyű belegondolni. Ha nem jön időben akkor az óriás talán úgy is járt volna. Ezt pedig ő is belátja. Arsenor csak vállat tud vonni annak a megjegyzésére.*
-Megesik. Attól még jól kitartottál, de puszta kézzel esélyed se volt. A vérüket kellett ezeknek kifolyatni.
*Beérve a másik viselkedéséből kezd valami olyan megérzése lenni, hogy talán kicsit sok vért vesztett az óriás vagy csak még a sokk hatása alatt van mert elég zavaros dolgokat beszél. Ő mindenesetre átnézi a házat. Lastar kérdésére egykedvűen válaszol.*
-Az ork.
*Most nem tűnik Arsenor olyan mókásnak mint korábban. Ebben komoly szerepet játszik, hogy meg akarták enni, tönkrement a páncélja és hogy egy nagyon súlyos seb éktelenkedik a mellkasán. Ha nem talál semmit akkor csalódottan elhúzza a száját.*
-Lehet nem kéne, azt meginnod. Ki tudja mi van benne? Néhány csontot vigyünk magunkkal hátha eladhatjuk valamennyiért és keressük meg a barátod ha tudod merre van.
*Ezzel felőle indulhatnak is. Ha az óriás ismerősét nem is találnák meg a templomban biztos el tudják látni őket.*


2428. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-26 15:06:10
 ÚJ
>Grawok Hifeti [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Megfontolt


//Úton//

* Hiába beszélte meg a gnóm tudóssal, hogy találkoznak hamarosan a Pegazus-fogadóban, ez valahogy csak nem jött össze. És furcsamód a Hifeti fiú mintha szándékosan halogatná a dolgot. Pedig gazdagságának forrása.*
~ Talán tényleg oda kéne adni az ezer aranyat Kámorfnak. Mégiscsak ő kötötte meg vele az alkut.~
* Valahogy nem hagyja nyugodni az északról jött megbízó szavai, hogy ugyan miért hinné el, hogy Grawok becsületesen továbbítja a fizetséget nővérének.*
~ Talán a becstelenek számára tényleg jobban kifizetődőbb az élet. Megtarthatnám és végre hagynom kéne, hogy ne ő dirigáljon nekem.~
* Ilyesmiken gondolkodik dél felé lovagolva a szántóföldek vidékén. Még csak köszönésre sem méltatja a helyieket, ha áthalad egy falun. Teljesen el van foglalva töprengésével.*
~ A Tündérkertben egyszer már hatalomhoz jutottam. A szárnyas lények közül régen igen sokan voltak mágusok és alkimisták. Talán annak a helynek van valami különleges inspiráló hatása.
Ki kell próbálnom újra!~
* Hát ez nem egy épületes ötlet annak fényében, hogy ezt már jóval korábban eldöntötte, hiszen épp ezért tart oda. Csak még nem igazán tudja, hogy reménykedjen vagy ne számítson semmi jóra...*



2427. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-26 14:56:41
 ÚJ
>Morwon Loree Dedion avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 770
OOC üzenetek: 1328

Játékstílus: Vakmerő

// A kandalló melege //
//Zárás//

– Csapda, csapda… * Rosszallóan rázza meg a fejét. *
– Mér' állít'nának nékünk csapdákat? Oszt' kik? * Közben választ is kap a kérdésre. Nem biztos benne, hogy a másik teljesen józan, de nem érez alkoholszagot felőle és a házban sincsenek vendéglátóik, így fenntartással ugyan, de elfogadja. *
– Szörnyek, szörnyök, szörnyű szörnyek… Ha todnád, mennyi olyat lekaszabó'tam mán életem során! Mos' meg az a szörnyszülött farkas is majd' kifogott rajtam, he! * Az izgalom elmúlásával egyre inkább érzi, hogy nem érzi bal karját, illetve hogy ennek ellenére mégis fokozódik fájdalma. Azért nem olyan fából faragták Morwont, a legendás óriást, hogy különösebb jelentőséget tulajdonítson egy kis fájásnak – a kezében lévő csontok elpépesedése mégiscsak komoly téma.
Miután Dongnor elolvassa az otthagyott üzenetet, megpróbálja kilopni kezéből. Vagy, ha olvasás után leteszi, egyszerűen érte nyúl. *
– Acca, megmondom mi van rája írva! * És már olvassa is. Szépen lassan, ráérősen, de azért óriáshoz képest így is meglepő ügyességgel. *
– Asszonnya… E-me-lem az e- elfet… Mer' ma-nem maggal márt! * A végén a másikra néz és megint fejét csóválja. *
– Ennek tincsen semmi értelme, he! Oszt' mi az a Laskar? * Mivel a másik már menne, így azért még gyorsan körülnéz a házban. Hiszen neki azt mondták, hogy ha kint végez, remek borokat ihat majd, ehhez pedig tartani akarja magát. Végül egy halványvörös, ránézésre is olcsó üveg bort talál. Jobb, mint a semmi, így felkapja, aztán fegyverei után néz, hiszen azokat leadta, amikor bejöttek az épületbe. *
– Én jól vagyok, biza! * Nyugtatja meg Dongnort, habár bal keze láthatóan nincs jól. * Oszt' mán csak jobbul leszek! * Emeli fel a borosüveget, mire az majdnem a mennyezetet éri. Ezt idejében észreveszi és lejjebb emeli. *
– Ismerök én olyan felcsert, he! Ő a városi őrségeseknek a főnöke, oszt' akkora, mint egy, vagy két zsák pityóka! Egyet se féjjé, ű maj' megmongya, mi baj van véled! * Felőle már indulhatnak is a városba. *


2426. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-26 07:31:48
 ÚJ
>Kagaenae Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1545
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Vakmerő

//Elveszett lelkek//

*Meghökken ugyan a kérdésre, de ebből semmi nem látszik, mivel arca továbbra is a férfi mellkasa felé van. Kósza gondolatot szán arra, hogy ha szabad lenne a férfi nyaka, akkor vajon ki tudná-e harapni azt az oldalt lüktető eret?*
- Nem tudom, szerinted hánnyal?
*Kérdezi olyan nyugodt hangon, amivel önmagát is meglepi, persze kikérhetné magának az efféle feltételezést, de mi értelme lenne? Semmi.
Csalódott viszont, hogy Bedan lefogja a kezét, elengedi hát a tőr markolatát, viszont a férfi célozgatását, hogy mást fogdosson, fel sem veszi. Esze ágában sincsen fogdosni. Viszont nagyot sóhajt.*
- Nem, nem akarom, hogy baja essen.
*Effynek nem eshet baja, ha ehhez az kell, hogy ne ficeregjen és döfje le Bedant, akkor megteszi. A tőrt valami rejtélyes okból eztán sem veszik el tőle.
Dak szavaira felhorkan.*
- Nőket hurcoltok el és nem vagytok rosszfiúk? Hahaha.
*Hanghordozása gunyoros, csak úgy kicsúsznak a szavak a száján, rendszerint ez történik vele, ha egy számára ismeretlen helyzetbe kerül.*
- Talán állj olyan bandába, amelyik nem rabol el senkit...
*Dohog tovább, már jóval csendesebben. Aztán halk nyöszörgésbe kezd, mert lépésben sem volt túl komfortos a lovashoz préselődve utazni, de vágtában már végképp kényelmetlen, ráadásul a gyomra is egészen felkavarodik.*


2425. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-25 22:18:37
 ÚJ
>Dongnor Arsenor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 375
OOC üzenetek: 99

Játékstílus: Vakmerő

// A kandalló melege //
//Zárás//

*Az óriás elkezd magyarázni ő pedig bólogat.*
-Tudom. Ez egy csapda volt.
*Miközben befelé mennek a másik folytatja a magyarázkodást. Úgy tűnik ő még nem jött rá, hogy bajok vannak. Pedig Arsenor megtépázott páncélja és a mellkasán lévő súlyos seb árulkodó lehet.*
-Meg akartak ölni minket. Ezek valami szörnyek voltak. Szerencsére az ork megmentett engem meg az elfet.
*A hangján érződik, hogy nem szívesen mondja ezt, de sajnos így van. Egy orknak köszönheti az életét. Sokat kell innia ahhoz, hogy ezt elfelejtse. Mikor beérnek ő is furcsán néz, hogy hová tűntek a többiek. A papírt felvéve elolvassa hiszen tud és erre amúgy büszke, de most nem mert jobban érdekli hova lettek a többiek majd bólint.*
-Elvitte az elfet orvoshoz. Jól is tette. Ha úgy érzed jól vagy akkor mi is nézzünk még szét és menjünk a városba valami felcserhez.
*Majd jó példával igyekszik elöl járni.*


2424. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-25 21:43:37
 ÚJ
>Morwon Loree Dedion avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 770
OOC üzenetek: 1328

Játékstílus: Vakmerő

// A kandalló melege //

//Zárás//

//Dongnor//

* Hosszú és nem utolsó sorban kimerítő küzdelem ért véget. A lény halottnak tűnik és csontváza sem jelent többé különösebb veszélyt. Azért a biztonság kedvéért ugrál még egy kicsit a kézfejen (mely négylábú állatról lévén szó helyesebben szólva lábfejnek neveztetik). Ebben a semmiből feltűnő Dongnor zavarja meg, akit látott már valahol. Eltűnődik, hogy hol, s mivel a semmi közepén vannak egy házikó kertjében, lassan eszébe ötlik az ismertség eredete. *
– Hé! Eztet nem láttad, de e' támadott rámfele, he! A kutya, he! * Mutogat jobb kezével a wargra, már ami megmaradt belőle.
A férfi javaslatára elindul a ház felé, közben szedegeti a fekete masszát bal karjáról és megállapítja, hogy nem (csak) amiatt nem engedelmeskedik. *
– Ehh, mit mondok nekik, mi lett a kutyával?! Megvadú't? Oszt' hun az az ork, aki elszaladt, mikor gyütt az a fenevad, oszt' majd' megev-… Úgy értem, mikor megtámadott, oszt' széjjel kellett vernem. A zöldbőrűek gyávák mind, én mondom neked! Eccer leszúrtam egyet, mer' tyúkot akart lopni, bezony. Az vót' aztán furcsa eset, hisz' én nem szívesen belezek orkokat, de akkor muszáj volt, he! Nem igaz, he? * Magához képest is rendkívül sokat beszél, de ezzel a kérdéssel egyelőre befejezi a mesélést, hiszen elérnek a bejáratig, bent pedig se híre, se hamva nincs a házigazdáknak. Úgyhogy nekilát a fontosabb dolgok megvitatásának. *
– Ezek meg hova lettek? Remélem oszt az italt nem vitték magukkal! * Szemével már el is kezdi kutatni a házat, hátha lát valahol hordókat. *


2423. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-25 21:14:57
 ÚJ
>Ziana Yedhir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210

Játékstílus: Vakmerő

//A múlt homálya//

*Valahogy egy olyan furcsa, és szokatlan helyzetbe cseppent, mikor mintha minden rajta múlna. Következő szaván, tettén, talán még az apró, önkéntelen gesztusain is. Rajta, aki még sosem hozott komolyabb döntést, leszámítva azt, hogy beengedte otthonába a gnómot. És annak is mennyi szörnyűség lett a vége. Rajta, aki eddig nagyapja szigorú utasításai szerint élt, engedelmeskedve, semmiben sem kételkedve.
Mindez a súly, és kótyagos feje nem sokat segít azonban. Pláne nem, hogy a Kámzsás tovább feszíti Iwaa befogadóképességének, és egyúttal lelkiismeretének határát azzal, hogy neki hinne. Saját sebes ajkát rágcsálva tépelődik, tűri a simítást, tudja, most kellene okosnak, rafináltnak lennie, épp csak a mikéntje rejtély számára. Nagy-nagy, óriási, hatalmas sóhajjal adja meg magát.*
-Nem.
*Szól csendesen, és hajtja le fejét bűnbánóan.*
-Mérgek.
*Nyel nagyot, majd emeli újra kékjeit a férfire, tűri, hogy az forgassa fejét, és kezd hadarni, mintha minél előbb szeretne túl lenni a vallomáson.*
-Azt hiszem. Esküszöm sosem láttam még ilyen növényeket. Nálunk a kertben nem teremtek. *bizonygat látható őszinteséggel* De valami, az ösztön, amiről beszéltél? *Talán az, mindenesetre ennél jobb nevet, most képtelen rá találni* Az a valami azt súgja mérgek. Csak azért mondtam, hogy nem azok, hogy ne bántsd őt.
*Pillant fel aggódón a sebes karú harcosra, ki biztosítani érkezett őt.*
-De azt sem akartam, hogy Rhalkumn bácsit bántsd, mert hibázott, és kárhoznia kell. *Szipog fel újra, esdekelve pillantva a Kámzsásra.* Azt gondoltam, majd hagyod, hogy csak én kapjak belőle, aztán meghalok, és másnak nem kell megsérülnie. Szeretnék segíteni.
*Bólogat hevesen, majd kezdi egyből rázni fejét szipogva, mikor hallja mi is lenne a feladata.*
-Abba belehalna.
*Borzad el, de pillantása követi a mozdulatot, mi a kámzsát emeli le a férfi arcáról, részvéttel, szinte simogatva fut végig tekintete a sebhelyeken, és állapodik meg a hihetetlenül kék szemeknél.
Homlokát ráncolva a bosszúságtól fakad sírva, ezúttal már könyörgőn hadar, szinte egy szuszra, remélve a Kámzsás végre megérti őt, és elengedi ezt a sok zagyvaságot.*
-Mindketten azt gondoljátok rólam, hogy valami világ nagy gyógyító vagyok, meg hadnagy vagyok, meg tudomisén. De én csak egy lány vagyok a szántóról, egy egyszerű lány, akinek nincs senkije, és semmije.
*Ezúttal sincs vád a hangjában, mintha tudatosan zárná ki elméje a tényt, hogy pont a Kámzsás volt az, ki miatt mindent elveszített.*
-Én nem értek ezekhez, csak finom ragut tudok főzni, és majdnem pontosan célozni az íjjal. Nem fogok belevágni Rhalkumn bácsiba, és nem fogom megmérgezni sem. Nem!
*Mintha új erőre kapott volna, úgy ömlenek belőle a szavak, bár érezhető hiába emlegetik itt a hadnagyot, katonai hierarchiát, be kell érjék pusztán Iwaaval.*
-És tudod miért nem? Azért mert nem megy, képtelen lennék rá. *Sóhajt nagyot.* És azért sem, mert szükségtelen, és mert nincs szükségem ellátásra.
*Imbolyogva, fájdalomtól torzuló arccal, de próbál felállni, miközben tovább ömlenek hisztérikusan szavai.*
-Szóval kend a kecét a hajadra, én nem fogok belehalni ennyibe. De segítek. *Bólint ezúttal határozottan, eltökélten.* Kibírom az utat akármeddig is. Mehetünk.
*Ha nem nyomták, taszították, pofozták vissza a földre, ezt már állva sorolja, tépázott hálóingét melléhez szorítva.*
-És még valamit mond az ösztön, ezt te rontottad el. Nem Rhalkumn bácsi hibázott, egyedül csak te. Azt mondja, ha mindent elveszel másoktól, ha nem hagysz nekik semmi reményt, még annak halovány látszatát sem, akkor nem számíthatsz együttműködésre.
*Ez egy nem kedves hangvételű ösztön, ezt Iwaa már akkor is érezte, mikor beazonosította neki a növényeket. Gonosznak, és rossznak sem mondaná, inkább csak rémisztően tárgyilagos. Nem segít, nem ad tanácsot, nem mondja meg mi a helyes, mit kellene tegyen, csak puszta tényeket sugall. Utálatos érzés, utálatos a hang is, nincs benne cseppnyi együttérzés sem, se Rhalkumn bácsi, se a Kámzsás, se a Biztosító harcos irányába, talán még Iwaa irányában sem.
A többi, furcsa ösztönből érkező sejtelmet inkább meg sem osztja, már ennyitől is ismét támad fel benne bűntudat, motyog halkan, őszintén.*
-Én ezeket nem tudhatom, nem akartalak megbántani. Menjünk, jó?


2422. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-25 20:38:58
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Elvtárs) (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120

Játékstílus: Szelíd

// A kandalló melege //

//Zárás//

*Morwon diadaltáncát megzavarja a hirtelen előkerült társa, ki mindvégig vele volt, de kedvét ez nem szegheti. A lény meghalt, még ha kimúlása nem is volt teljesen áldozatoktól mentes. A csontok még mindig törhetetlenül kemények, azonban a kitaposással és felvágással gyorsan megoldják azt, ami a lényt életben tartja. Már arrébb cihelődött társaikkal, kiknek nyomát még láthatják, még ha nem is tisztították meg a banyától a környéket hasznos dolgokkal gyarapodott tudásuk. És mindennel hátizsákjuk, amit nem szégyellnek (vagy esetleg félnek) elhozni. Morwon bár nem érzi a kezét, időszakosan reagál arra, amit akar tőle, néha meg csak áll úgy, ahogy a legutóbb maradt. Kérdés, hogy érdemes-e lekapartatni róla a szutykot és igazi kezelés alá venni.*


2421. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-03-25 19:12:31
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Nyíl)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 913
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

//A múlt homálya//

*A lefogott gnóm természetesen tovább értekezik, mire a Kámzsás csupán legyint, mert tekintetét már ismét Iwáéba fúrja. Oldalvást még válaszol persze, de láthatóan már kevesebb ingerenciát érez erre.*
- Tök mindegy, öreg. A lány szavait elhinném, ha mondaná, a tiédet viszont már nem. Ha megerősített, hát megerősített. *Vonja meg a vállát.* Egyébiránt pedig ebben a pillanatban cáfolt meg téged. *Utalva csendesen arra, hogy Iwa beismerte hazugságát.*
- A gnóm száját peckeljétek ki! Most! Elegem van a köpönyegforgatásból! *Rivall a Rhalkumnot lefogókra.* Köszönöm a tanácsokat, igazán kedves tőled... *Löki még oda foghegyről, mielőtt amazok végre elcsendesítik. A férfi lassan Iwa elé ereszkedik féltérdre, s kezét a lány arcán simítja végig.*
- Mondd, kedves, hát miben hazudtál nekem? *Kérdezi szelíden a lányra nézve.*
- Ugye nem olyan növények ezek? Ugye nem? *Bólogat mélán, miközben oldalvást fordítja fejét, hogy Iwa arcát alaposan megtekinthesse minden oldalról.*
- Segíts nekem, kedvesem... *Szuggerálja meredten a lányt.* Látod, Rhalkumn is teli van sérülésekkel, biztos számára is jót tenne egy kis kezelés, nemde bár? Csak... *Hallhatóan biggyeszti le a száját.* előtte ugye fel kell nyitni, hogy szépen forradjon össze. *Ingatja meg fejét.* Utána jól lesz meglásd, én is tudok kedves lenni veled. Egy jó nagyot alszunk és reggel már indulunk is hajókázni. Csak előbb fogd azt a tőrt, drága, ott a tűznél. *Lassú mozdulattal húzza le fejéről a csuklyát, s feltűnik szinte fájdalmasan égszínkék szeme, ami arcának minden torz vonása ellenére is szépnek mondható. Az alsó ajkáról felfelé induló ocsmány seb, mely miatt vélhetően alsó ajkának jó részét elveszítette, arcának jobb oldalán felfelé is folytatódik, nem lehet megállapítani, hogy égés, vagy vágási sérülés, oly csúnya a forradás.*
- Hadnagy. *Szólal meg határozottabban.* Jelenleg a felettesed vagyok, tedd, mire kérlek, s ellátom a sebed. *Mondja, majd egy határozott mozdulattal vágja el a lány kezét gúzsban tartó köteleket. Lábán persze ott hagyja, fő a biztonság.*
- Fogjátok a gnómot. *Szúrja ki oldalra.*

//Elveszett lelkek//

*Ephemia lovasa csak gúnyoson röhög a hallottakra, aztán komorság húzódik köréjük, akár az éjszaka hidege.*
- Engem a főnökhöz képest nyugpdtan hívhatsz a barátodnak szuka. Kegyes elbánásban részesülsz. Aztán, majd, ha találkozol vele, talán másképp gondolsz majd ránk és szívesen szóba elegyednél velünk. *Morogja csendesen, aztán ismét felkacag.*
- Thargok? Arra puhány népségre gondolsz ott a Cukorsüvegen? *Megrázza a fejét.* Nem, Ephemia, nem félünk a thargoktól, hiszen ott vagyunk köztetek és ti fogadtatok be bennünket. *Hallik ismét egy halk nevetés.*
- Etettetek, itattatok. *Megvonja a vállát.* Miért kéne félnünk azoktól, kik a saját szemükön túl már nem látnak mást, csak a habos-babos valóságot. *Az utolsó szavakat már csak sziszegi, egyre inkább idegesíti fel magát, olyannyira, hogy Ephemia haja sem marad immár érintetlenül, s a fickó hátrarántva duruzsol jobban fülébe.*
- Mondd hát, Ephemia, a thargok nem félnek tőlünk? *A kérdés lóg a levegőben, immrár Ephemia feje is, mert egy határozott lökéssel ülhet vissza korábbi pozíciójába.*
- Gyááá! Gyerünk már, ne piszmogjatok! *Sarkallja vágtára lovát és csapatát.*

*Kagaenae másabb kínokat kénytelen kiállni, bár a vezér hangja a mozdulatot megakasztja, a kéz tovább kutat, tovább keres, egészen addig, míg Aenae ismét kérdést nem intéz. A férfi halkan és szinte csüggedten sóhajt fel, lemondóan visszahúzva kezét.*
- Milyen többiekkel? Még te kérded? Hát hány férfival feküdtél össze, Kagaenae? Hümm... *Fojt vissza egy nevetést, majd másik kezével Kagaenae kezét keresi meg, hogy arra szoruljon rá.*
- Inkább mást fogdoss, kicsim. Nem akarlak megölni. *Mondja egyszerűen.* Sőt, szerintem te sem akarod, hogy Ephemia kisasszony meghaljon. *Dak, csak a fejét rázza meg a szomszédban, de immár nem szól, láthatóan kettejük közül emez a határozottabb, de aztán mégis megszólal.*
- Hallgasson rá kisasszony, nem mi vagyunk a rosszfiúk, mi csak utasításokat követünk. *Tárja szét a kezét.*
- Vágta! *Kiált fel, majd hirtelen meglódulnak a lovak alattuk, a kis légyottnak úgy látszik szerencsére vége szakad. A tőr azonban még mindig a lánynál, valamiért eszük ágában nincs elvenni tőle, jóllehet úgy tűnik, tisztában vannak azzal, hogy nem fegyvertelen.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680