Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Erdőszéli tisztás (új)
Taverna a Három Baráthoz (új)
SzántóföldekTharg birtokok (új)
Füves puszta (új)
Kikötői erdőség (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 129 (2561. - 2580. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2580. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-13 13:05:03
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 208
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Akadályverseny//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

*Ahogy ott álldogál, látja, hogy kezdenek gyúlni a népek rajta kívül is, de nem zavarja a dolog, hisz kellemesen érzi magát, félig talán a közben elfogyasztott puncsok mennyisége okán. Az öreg szavait hallgatva csillogó szemekkel figyel és bólogat, a stílusa olyan ismerős neki, de nem tudja hová tenni, lehet, hogy ez is csak a hangulat és a puncs különös hatása. ~Tehát felejtsem el az eddigieket.. Rendben van.~ Gondolja magában, és igyekszik így is tenni, és átadni magát az érzésnek. Szó nélkül belép abba a bizonyos szentélybe, és hűen követi az útmutatást, amit amaz nyújt nekik. Lehunyja szemét, s majd csak akkor nyitja ki, amikor az öreg azt mondja. Meglepetésére egy teljesen más helyen száll ki a kocsiból, mint ahol beszállt, bár furcsa lett volna, ha nem történik semmi azidő alatt.*
-Nos hát akkor, sok szerencsét, barátaim!
*Mondja a többieknek, majd egy pár lépést tesz szakadék felé, s közben morfondírozik. ~Na most ezek a tündérek agyafúrtak ám. Lehet, hogy valami furmányosság van itt, nem hiszem, hogy a fehér a nyerő. Na de hazugnak nem hinném, hogy hazugok, szóval ha azt mondja az a leggyorsabb, akkor igencsak az, de mivel ez egy verseny, bárhogy is nézem mégiscsak fontos lehet, hogy ki nyer. De lehet, hogy hülye vagyok és csak megint túlgondolom, na mindegy, Valuryen, előre!~ Bólint az öregnek, és ahogy elindulna, egy szúnyog repül a hátára, és szívni kezdi a vérét. Val odacsap, és megsimogatja a hátát.*
-Fene egye meg, utálom a szúnyogokat.
*Dünnyögi magában, miközben egy felhő kezd megjelenni az égen, éppen őelőtte, és villámlik és szakadni kezd az eső belőle. Talán szándékosan, talán félig tudatlanol, de ezt ő csinálta saját magának, ezt érzi legbelül a lelke mélyén. ~Talán a puncs miatt lehet...De a csapásra, vagy a szitokra jött ez a kedves felhő?~*
-Hogy rohadnál meg!
*Még egy megjelenik, és már kétszer annyi eső esik belőle. ~Á.. szóval így működik. Ez talán még hasznomra is lehet!~ Csap a homlokára a felismeréstől, hisz az a híd, amin épp átkelni készül, ragadós, mint a szurok, viszont úgy képzeli el, hogyha vízzel megtoldja a dolgokat, talán át tud kelni rajta. ~Igen, ez működhet talán, viszont ahhoz több felhő kell. Nem tudom mennyi ideig tarthat ez a varázs, szóval jobb, ha sietek.~ Visszarepül emlékeiben, és megpróbálja megkeresni azt az embert, aki a legválasztékosabban tudott káromkodni. felidézi a szavait, és hangosan kiabálni kezd, miközben a híd felé indul gyors léptekkel.*
-Hogy az a Lihanechi tóban napvilágot látott, sikoltozásokba öltöztetett, ködmönbe bujtatott, rézhasú, nagyfejű, orkok udvarát megjárt, csőszkunyhóban elrejtett, pikkely páncélt hordó, fafogú rézfűrésszel megsebzett, bronztérdű, repedtsarkú, büdös szájú, ritka fogú, penészes szobában felneveltetett mocskos, tetves rabló kurva anyját!
*Szinte ég az arca ennyi szitok után, de hát ez szükséges a tervéhez, számítása szerint így már komoly mennyiségű felhő előzi meg útját, s talán ha ő is ázik, hát annyi baj legyen. Nekiindul a fekete hídnak, s bízik a szerencséjében, hogy nem döntött rosszul.*

A varázsló végigsimít célpontja hátán, melynek hatására a célpont által a következő 10 körben kiejtett szitokszavak egy apró zuhogó, villámló esőfelhőt idéznek a célpont elé. A felhők 1 perc után szertefoszlanak ezidő alatt követik a célpontot.

2579. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-13 12:36:20
 ÚJ
>Nixomia Grendaer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Tündérvarázs //
// Lelkes néző //

* Ahogy ott ül és sepri magáról a csillámot lefelé, egy nevető férfit lát aki rámutat. Erre a lány elkezd felemelkedni a padról. Nagyon fura fejet vág és elkezd a lábaival kapálózni. Körbenézve azt veszi észre, hogy tündérszárnyak tartják őt a levegőben. Csak pár pillanatig tart az egész aztán hirtelen eltűnnek a szárnyacskák és ő lepottyan a földre. Feláll a földről és megtapogatja sajgó ülepét. Leporolja az egyszerű városi ruháját és csak azután förmed rá az ismeretlenre. Beszéd közben kezével rámutat az ismeretlenre, ezzel is nyomatékosítva, hogy hozzá intézi a szavait.*
– Mit képzel magáról? Maga kis… * Itt elakad a szava mivel az ujjaiból piros színű folyadék sugár tör elő ami egyenesen az előtte álló alak arcában köt ki. Nixomia gyorsan félre rántja a kezét és elkezd csapkodni vele. Majd ösztönből maga felé fordítja a kezét, hogy megnézze mi van vele. Ezzel csak azt éri el, hogy az ő arcába is jut a festékből. Vakon lép egy kettőt, de megcsúszik egy kis festék tócsában és elvágódik a földön. Felül és szemügyre veszi a kezét. Már csak gyengén szivárog belőle a piros színű anyag. Értetlenül ül a földön és tapogatja a tagjait.*

A varázsló mereven előre tartja jobb tenyerét, melyből az általa választott színű festéksugár tör elő, ami megfesti a kijelölt tárgyat, vagy élőlényt. A varázslat egy percig tart, és folyamatosan adagolja a festéket, legfeljebb egy óriás festhető vele be teljesen.

2578. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-13 09:20:06
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Improvizáció//
//Lelkes nézők//

- Nagyon örvendek, kedves Dália... *veszi készpénznek a virágnevet széles, örvendező mosollyal, ami illik is a lányra. Bár mintha az elmúlt pár percben a beszélgetésükben túlságosan elburjánzott volna a virágnevek jelenléte! Isqehának kezd valami halvány sejtése lenni, hogy ebben valami tündérturpisság van, és döntést hoz, mely szerint határozottan elkezdi figyelni magát fent említett virágnevek előfordulását illetően a beszédében.*
- Vagy úgy! Vagy úgy! Akkor hát kedves Cassy! *derül ki aztán mégis a lány valódi neve.*
- Jómagam az Isqehát szeretem használni, a barátaim pedig legtöbbször röviden csak Isqnek szólítanak. *teszi hozzá, mert jól tudja, hogy azt sokkal egyszerűbb kiejteni, és különben is, ő is hozzá szokott már, odahaza a faluban bármennyire is természetes, hogy Isqehának hívja mindenki odakerülése óta. Az is kiderül, hogy Cassy felszolgáló, a figyelem eredményeképpen pedig rájön, hogy a virágneveket egyértelműen Cassy szövi folyton a beszédébe, bár mintha maga is meglepődne tőle.
De mivel ez igazán nem ártalmas dolog, és az is lehet hogy ez egyszerűen hozzátartozik Cassy személyiségéhez, hiszen végül is kedves dolog, nem akar rákérdezni. Legalábbis egyelőre. Hátha a lány zavarba jönne tőle, vagy megbántódna.
A boszorkányos válasza várakozásával ellentétben úgy látja, nem igazán nyerte el Cassy tetszését, és ez egy picit felerősíti Isqeha azon regényes elképzelését (gondolatai ezen irányának valószínűleg jelentős szerepe van a nagyobb mennyiségű tündérpuncs elfogyasztásának), hogy Cassy maga is kacérkodhat a boszorkányság művelésével. Így megpróbálva kijavítani a hibát, kis gondolkodás után enyhítésképpen engedékenyen kijelenti.*
- Olyat is hallottam, hogy vannak jó boszorkányok is. *Bár igen, a férfifalás tekintetében Isqnek erős kételyei vannak a jó boszorkánysággal való összeférést illetően, de az erdőjáró általában sok mindenről meggyőzhető, ha barátságos és nyitott módon beszélnek vele.*
- Persze, természetesen! *szorít egy kis helyet maga körül Cassynek, hogy a szép szőke elf lány ki tudjon lépni a színpad körüli bámészkodók köréből.*
- Nem, nem! Azt hiszem, már így is többet ittam belőle, mint kellett volna! *szabadkozik felemelve a kezét a felkínálásra, és magában megint felfigyel a gyöngyvirágra, ahogy Cassy elindul, hogy italt kerítsen magának, meg talán levegőzzön egy kicsit.
Isq figyelme újra a színpad felé fordul, de a második szereplő hatásvadász módon még váratja a közönséget, így egy kis idő elteltével ő is úgy dönt, hogy jár egyet. No nem italt keres, abból valóban nem kér egyelőre, és nem is megy túl messzire, nehogy lemaradjon a második belépőről, csak körbenézeget a színpad környékén.
Hamar feltűnik neki a csillámporbuborékot fúvó szőkekontyos, magas lány, akinek a csillámpor buboréka hirtelen szétpukkan, beterítve vele a körülötte lévőket! Isqeha is hangosan felnevet, ujjával a lányra mutatva, nagyon tetszik neki a jelenet! Csakhogy a tündérvarázs megint elröppen, Isq akarata ellenére. Ő is csak pislog, hogy mi történik megint? ~Hát ide biztos hogy máskor is eljövök!~ dönti el, mert hihetetlen bolondos dolog ez az egész, na persze a tündérek igazán rutinos csíntevő népség.*

A varázsló rámutat áldozatára és felnevet, minek hatására függetlenül attól, hogy az tárgy, vagy élőlény, rendkívül gyorsan csapdosó tündérszárnyak nőnek rá. A heves csapkodás következtében a földtől lassan elemelkedik 2 lépés magasra, s ott is marad 1 körig. Akkor a szárny eltűnik és az áldozat lepottyan.

2577. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-12 15:59:00
 ÚJ
>Nixomia Grendaer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Tündérvarázs //
// Lelkes néző //

* A lány megpillant egy árust. Kíváncsian lép oda megszemlélni miféle portékái vannak. Elég sok fura és érdekes holmit lát maga előtt. Végül egy hangulat gyűrűt és egy tündér lámpást is vásárol magának. Kifizeti érte mind a 219 aranyat az árus Mesélő (Daidalos) részére. A gyűrűt felhúzza az ujjára és vigyorogva figyeli, hogy örvénylenek a színek. Bár nincs rá most szüksége, mert igen jól érzi magát. Gyerekek egy csoportját veszi észre, akik éppen zsákfutó versenyhez készülődnek. Nosza több se kell neki ő is beáll a lelkes gyereksereg közzé. Botladozva ugrál végig a pályán és nem egyszer el is esik, de nevetve folytatja tovább a játékot. Végül ő is beér a célba csaknem utolsóként. Vidáman indul további mulatságok felé. Menet közben nagyot tüsszent és csodálkozva tapasztalja, hogy csillámok jönnek ki a száján. Leül egy padra és ott nézi a kezét. Mikor megpróbálja lerázni a csillámot a kezéről meglepve tapasztalja, hogy a kezéből is szóródik kifelé a csillám.~ Huh nem tudom mit ittam, de ez nagyon kiüthetett mert már hallucinálok is.~ Egy arra járó tündértől kérdez meg.*
– Mond te is látod ezt a sok csillámot vagy csak én hallucinálok?
– Persze, hogy látom. Az italtól van amit ittál ne aggódj csak átmeneti hatás. Inkább használd ki amíg tudod.* Azzal nevetve tovább áll. A Nixomia egy ideig nézi a kezét majd megpróbálja utánozni a varázslókat. A furcsa mozdulatai hatására virágok és egyéb aranyos formák jelenek meg különböző színekben, majd gyorsan szétpukkantak. Nagyon jól szórakozik ezen. Tölcsért formál a kezéből és elkezdi fújni bele a levegőt. A másik oldalon egy csillámból álló buborék kezd el növekedni. Addig fújja, hogy már akkora mint a feje. Úgy dönt miért ne engedné szabadjára a buborékot. Egy ideig még előtte lebeg a teremtménye majd kacagó hangot hallatva szétpukkan. A lovagnőt és a körülötte lévőket is beteríti a csillámló por, de mindenki csak nevet rajta.*


2576. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-12 12:51:10
 ÚJ
>Cahress Damastant avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//

//Improvizáció//
//Lelkes nézők//

*Sokkal jobban kell bandzsítani a hasonlósághoz, hiszen nem vajákos, csak a varázsitalok terén van némi tapasztalata, és nem annyira ő falja a férfiakat, mint helyzetéből adódóan ő kerül a karmaik közé. Ez a nap persze más, itt ugyanis szabadon szórakozhat. A megfontolásra elégedetten biccent, a bemutatkozást pedig készséggel fogadja. Az apró megingáson elnyom egy kuncogást, kezdenek feltűnni számára az alkohol hatásainak általa naponta látott jelei.*
- Örvendek a találkozásnak, kedves Rinald, az én nevem Cahress Dália... *itt elkerekedett szemmel megakad és megrázza a fejét* vagyis Damastant, de általában Cassynek hívnak.
*A pír visszasejlik arcára, gyorsan belekortyol poharába egy torokköszörüléssel.*
- Nagy megtiszteltetés egy ilyen tanult gyöngyvirággal... vagyis gyógyítóval találkozni. Magam felszolgáló nőszirom volnék.
*Újabb kortyot iszik kínjában. A boszorkányos megjegyzésre ezúttal kissé kényszeredett mosollyal felel.*
- Lehet benne ibolya... vagyis igazság.
*Úgy érzi, nagyon kezd melege lenni, és az itala is elfogyott, ezért megérinti a férfi karját.*
- Megbocsátasz egy fátyolvirágnyi időre? Szeretnék hozni egy másik petúniát. Kérsz te is, gyöngyvirág?
*Bocsánatkérő tekintete mind Isqnek, mind a színésznek, ki mindjárt színre lép, mind a megzavart közönségnek kijár, akiktől helyet kell kérnie. De úgy érzi, muszáj egy kicsit félrevonulnia.*

//Negyvenes//

*Amint kicsit szabadabb térrészre ér, fellélegzik, és elsiet a standok felé. Eszébe jut Khul kártyaversenye, ezért előbb tesz egy kitérőt arrafelé. A szemlélők közé furakszik sűrű estikés bocsánatkérésekkel, míg előre nem kerül. Khul és Laor között már komoly verseny alakult ki, rengeteg lapot lát a kezükben. Khul gondterheltnek tűnik, Laor viszont elégedettnek, ezért sejti, hogy éppen nem állnak jól a dolgok. De még fordulhat a kocka. Nagyon szorít a zsoldosnak, de nem akarja megzavarni koncentrációjában, ezért csupán gondolatban és lelke mélyéről küldi felé jóakaratát. Csak ha netán feléje pillant a férfi, akkor integet neki kedves mosollyal kacsintva, aztán összefont ujjait mutatja jelzésül, hogy nagyon drukkol neki.*


2575. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-11 22:56:45
 ÚJ
>Laor Vylnis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 958
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Negyvenes//
//Laor - Khul//

*Egy kifejezetten aljas vigyorral figyeli, ahogy Khul nem felhőtlenül boldog a Vadász láttán.*
- A kedvesség nagy erényem, még kártyaasztalnál is.
*És hogy iménti szavainak nyomatékot adjon, kínosan hosszan szemléli Khul lapjainak hátoldalát, kicsit hunyorogva, mintha csak át akarna látni azokon. Végül ujjával megkocogtatja az egyik élét.*
- Ezt!
*Mielőtt a lap az asztalra kerülne már tudja, hogy jól választott. Azt mondják, hogy az igazán nagymenő kártyásoknak a szeme sem rebben, akármi is történjék. Ha ez igaz, akkor partnere nem tartozik ezek közé, mert választása után egy röpke szitok hagyja el az ajkát. Amikor pedig Laor meglátja a lapot tudja, hogy nem jól választott. Nagyon jól választott.*
- Sőt, nemcsak kedves, de együtt érző is vagyok. Biztosan ismered a mondást: akinek nincs szerencséje a kártyában, annak a szerelemben van.
*Csak a szemével int Seles felé, és biztos benne, hogy Khul nemcsak a Halált, de az egész partit és a száz aranyat is örömmel hagyná veszni, ha a bájos leányzóval közelebbi ismeretséget köthetne. Azonban olybá tűnik, hogy a zsoldost nem olyan fából faragták, aki egykönnyen beletörődik a veszteségbe, és azon melegében revansot is akar venni.*
- Az emberek az élethez ragaszkodnak. Te a halálhoz. Érdekes.
*Továbbra is mosolyog ahogy várja, hogy ellenfele is válaszon a lapjaiból, mert a szerencsének csak van annyi humorérzéke, hogy ne vegye vissza tőle az aprócska nyereményét. Amikor pedig Khul választott, felszisszen, és megcsóválja a fejét.*
- Hát... majdnem.
*És leteszi a választott lapot Khul elé az asztalra. Egy hatost.*


2574. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-11 22:36:25
 ÚJ
>Khul'ie Vantruez avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Negyvenes//
//Laor - Khul//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Nos, igen. A matematika nem feltétlenül a fő erénye, főleg, hogy általában két pofonnál már meg is lehetett állni, nem kellett tovább számolni. Azonban itt most sok lap van és gondolkodó ellenfél, aki talán még értelmesebb is, mint egy-két orrát túró fikavadász zsoldos cimborája.*
- Jah. *Fűzi hozzá bőbeszédűen, aztán inkább csak elmélyülten mereng tovább. Már-már az a száz arany jár az eszében, amikor Laor tovább folytatja előbb megkezdett diskurzusukat. Fanyar fintort vág:*
- Köszönöm, kurva kedves vagy, nem kellett volna. *Vág egy hideg vigyort, majd felkínálja a kezében lévő lapokat. ~ Csak ne azt... csak ne azt... ~ S, imái, természetesen nem találnak meghallgatásra.*
- Ó, basszki! *Ennél többet is mondhatna, de félő, hogy a mellettük árgus szemekkel figyelő két tündérleány és Zrin még megállna a növésben és méretből amúgy sem áldotta meg őket túlságosan a teremtő. Egyetlen megoldás van, mielőtt számos lapjaitól rövid úton megszabadítanák. Laor bolond lenne kivárni, míg frissen szerzett lapját elorozza előle, így tekintve, hogy saját köre jön, hasonlóan vág vissza.*
- A Halál! A tiéd... * ~ Hogy a pék rakjon tele... ~ * Ellenben, akkor tégy te is próbát. *S, hasonlóan Laorhoz, maga is egy Vadászt helyez ki az asztalra.*


2573. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-11 22:11:01
 ÚJ
>Laor Vylnis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 958
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Negyvenes//
//Laor - Khul//

*Ha látná Khul gondolatait, biztosan jót mosolyogna. Hiszen melyik harcosnak ne esne jól, ha mord, sziklakemény figurának néznék? Csak hát ő pont nem volt ilyen sohasem. Persze tud verekedni, fegyverrel is bánik annyira jól, hogy nagyobb bajba ne keveredjen, vagy ha mégis hát kivágja magát onnan. De mindig is inkább egy bohém fickó volt, nem pedig egy szófukar hős. Szerette a bolondozást, kapható is volt rá, és sohasem értette azokat akik túl komolyan veszik az életet. Ez mostanra megváltozott valamelyest, ez valamelyest észrevehető rajta. Talán ez tévesztette meg kissé Khult. Most is komolyabb ábrázattal néz fel, de egy kicsit el is mosolyodik ahogy figyeli a másikat amint elmélyülten nézegeti a lapjait. Minden bizonnyal számol.*
- Ők tudják. *vonja meg egy kicsit a vállát és a másik páros felé pislant. Pontosabban inkább az ifjú anyuka felé, mert mégis.* Lehet, hogy más játékban gondolkodnak. Akkor pedig hoppon maradsz.
*Itt már csak vigyorog, és ahogy Khul a lapjait rendezgeti, bólint egyet.*
- Lassan a fél pakli a kezünkben van. Látom, kicsit bajban is vagy velük. Hadd segítsek egy kicsit!
*Kihúz egy lapot a kezében sorakozók közül és az asztalra dobja. Egy Vadász az.*


2572. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-11 21:57:01
 ÚJ
>Khul'ie Vantruez avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Negyvenes//
//Laor - Khul//

*Tenyerét összeütve dörzsöli aztán meg, mintha csak valami csoda történt volna meg, holott megvillantott néhány lapot. Pontosabban ő egyet, Laor pedig a kezében lévő összest.*
- Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra! *Vonja meg a vállát, s a helyzet ahelyett, hogy fokozódna... az asztalon, sokkal inkább a spontán monotonitásba heveredik vissza. Ismét lapok, lap hátán. Olykor fancsali képet vág, olykor pedig hümmög egyet-egyet, van, hogy feje búbját vakargatja, s igyekszik kitalálni, hogy mégis hogy állhat ellenfele. Persze mindezt nem egyszerű. Egyrészt nem túlságosan nagy kártyazsonglőr, másrészt pedig egy marcona, meglett veteránnal ül szemben, aki külsőleg is körülbelül baltával faragott, belül pedig sziklából kiöntött, legalábbis így külsőleg. A modora, a hozzáállása, korábbi zsoldosra hajaz, s annak az útnak a végén jár, amin Khul éppen csak elindult. Somolyogva tekint rá, majd vissza a kezében tartott terjedelmes mennyiségű lapra, s akárhogy számolgatja még mindig nincs meg. Vagy talán igen? Csak elszámolta?*
- És ismét húzok. *Sóhajt fel, majd kortyol az asztalon előtte lévő puncsból, fél szemmel átsandítva a szomszédos asztalhoz, vajon ott, hogy állnak?*
- Nem sietik el, Laor! *Biccent félre Seles és Rothawdar felé.*


2571. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-11 20:28:18
 ÚJ
>Laor Vylnis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 958
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Negyvenes//
//Laor - Khul//

- Legyen. *vigyorodik el amikor alkalmi kártyapartnere egy kis tétet javasol. Közben arra gondol, hogy egész uradalmak úsztak már el ezen az átkos játékon, és ehhez képest száz arany szinte aprópénz. Se csak szinte, mert bizony egyáltalán nem olyan kevés az. De ha már rábólintott, ő is leszámol 100 aranyat a Zrin nevezetű tündér (Mesélő (Daidalos)) elé. Ezután már nincs akadálya, hogy megkezdődjön a játék. Egy darabig szótlanul veszik magukhoz a lapokat, Laor néha a másikra pislant, és egyszer csettint egyet hangosan.*
- Elismerem, valóban érdekesebbek, mint én. *vág szemével Seles domborulatai felé* De ha elkalandoznak a gondolataid, megkönnyíted a dolgom. Nem mintha zavarna.
*Aztán húz még egyet, és amikor ismét Khulra kerül a sor, a férfi kaján hangon szólítja meg. Laor az asztalra dobott lapra pillant és elmosolyodik.*
- Ahogy mondani szokták, aki kíváncsi hamar megöregszik. De a dáma az dáma.
*Kifelé fordítja a kezében tartott lapokat, hogy ellenfele láthassa őket. Nem kell arra ügyelnie, hogy más ne pisloghasson bele, hiszen csak ketten játszanak.*
- Attól tartok, hogy ez egy kicsit korai volt. *vigyorodik el amikor ismét maga felé fordítja a lapokat* De ne bánkódj, akár ebből is származhat előnyöd. Ha pedig nem, ígérem, hogy bölcsen fogom elkölteni a pénzed. Például eliszom.
*Aztán húz még egy lapot, és igyekszik olyan fapofát vágni amennyire csak kitelik tőle.*


2570. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-11 20:15:47
 ÚJ
>Khul'ie Vantruez avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Negyvenes//
//Laor - Khul//

*A parti tehát elkezdődött, amint mindketten emeltek egyet. Khul szokásához híven vigyorogva figyel, azonban ezúttal egy lényegi különbség felfedezhető. Nem élteti magát, s nem üvölt, mint egy fába szorult féreg, konkrétan koncentrál, a maga alliteratív szóösszetételével egyetemben. Figyeli Laor reakcióit, s csak olykor olykor sassant Seles minden bizonnyal telt dekoltázsa felé, amivel gyermeke megajándékozta. Csak férfiból van, nah. Persze ez csak egy pillanat, azt követően azonnal lapjaira koncentrál, s csak húz és húz. Az első néhány kör ugyanis ezzel telik. Nem érzi biztosnak lapjárását, jórészt ez a rész a szerencsén múlik, abból pedig neki az utóbbi időben nem sok adatott. Számtalan gondolat zavarja, amin nem tud túllépni, a sok újonnan megjelenő személy a Sellőben, pillanatnyi, majd elsatnyuló érzések, talán úgy, hogy arról az érintettek nem is tudnak. Lágyan megvonja a vállát, majd homlokát törli meg.*
- Hogy állsz, cimbora? Harminc? Harmincöt? *Pislog Laorra magával szemben, aki talán hasonlóan komoly képet vág, vagy inkább lezser és hányaveti állást vesz fel? Ez még kiderül, azonban ideje változtatni:*
- Dáma, cimbora, ne is válaszolj! Mutasd mid van! *Fordítja le kezéből az egyik lapot, s miután megmutatja, rakja is a süllyesztőbe.*


2569. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-11 18:11:55
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Improvizáció//
//Lelkes nézők//

*Sikeresen arrébb lépnek egyet, megbolygatva ugyan ezzel a körülöttük lévők által elfoglalt állóhelyek egy főre eső négyzetlépés mennyiségének egyensúlyát, sőt, Cassy, ahogy jószándékúan igyekszik Isqeha kérésének eleget tenni, véletlenül még meg is lök egy mellette álló úriembert. Mindez némelyekből lehet hogy enyhe rosszallást vált ki, viszont ők most már sokkal jobban látnak, és ez vidám bizakodásra ad okot a színpadi fejlemények jövőbeni kibontakozásának nyomon követését illetően. Némi kis méltatlankodó hullámzás és átrendeződés után a tömeg újra elcsendesedik körülöttük, és aztán már mindenki a színpadi eseményekre figyel.
A szőke elf lány igazán nagyon kedves, ezt Isqeha kénytelen megállapítani, és jóváhagyó kedvességgel engedi a medált is közelebbről megszemlélni. A művelet során pedig Isq egészen megszédül, hiszen ha már engedélyezik, egészen közel hajolva veszi szemügyre a megmintázott sárkányt. Eközben pedig megcsapja a lány finom illata, a látványról, ami a medál mellé jár körítésképpen, nem is beszélve.
Így beletelik pár pillanatba, amíg elengedve az amulettet újra a szokott józanságával tud gondolkodni, még a fejét is meg kell rázza. Persze a józan gondolkodás jelenleg nem megy neki tökéletesen amúgy sem, aminek elsősorban a talán túlzásba vitt tündérpuncs az okozója.
Egyvalamit furcsáll, amit nem tud nem észrevenni: Cassy olyan furcsán zavarodottan beszél! Még a gyermekláncfűt csak-csak elengedi Isq a füle mellett, na de a tulipánoktól való félés! arra már felszalad egy pillanatra a szemöldöke, és furcsán néz a lányra.
De jelen állapotában ez az enyhe értetlenkedés csak egy pillanatig tart, hamar túlteszi magát a dolgon. ~Végül is semmi megbotránkoztatót nem mondott, azt igazán nem lehetne mondani!~ siklik el a figyelme hamar.
Viszont a helyénvaló és nem helyénvaló viselkedésről eszébe jut, hogy egy ilyen sikeres közös helyfoglaló akció és medál szemlélés már kellő okot ad a bemutatkozásra az etikett szerint. Ráadásul egy idegennek csak nem fejti ki egy komoly férfiember erre a megfontolást igénylő kérdésre a választ!*
- Hát ezen alaposan el kell gondolkodnom! *válaszolja hát hasonló ravasz pillantással.*
- De előtte bemutatkozom! *igyekszik kipipálni az udvariasság megkívánta teendőket hamar.*
- Rinald Isqeha, füvész, gyógyító és mágus. *hajol meg egy cseppet, és csak egészen kicsit imbolyodik meg eközben.*
- És kivel ismerkedtem meg ezen a szép nyári estén? *kérdezi kíváncsian a lányra nézve. Ha pedig fény derül a titokra, valóban elgondolkodva a feltett kérdésen, kiböki:*
- Hát nem biztos hogy gonosz. De biztosan boszorkány! *Állítja határozottan. Na már ugye a boszorkányok, mint azt imént megtudhatták a színpadi előadásból is, gonosz egy teremtések, így Isqeha úgy érzi, remekül kivágta magát. Még abban az esetben is, ha esetleg a szőke elf lány a boszorkányok, vagy más néven vajákosok nemzetségébe tartozna, amin meglepő módon Isqeha nem csodálkozna olyan nagyon. Mert azért tudja ő azt, hogy boszorkányok és méregkeverők bizony léteznek, és nem biztos hogy minden esetben csúcsos sipkával hívják fel magukra a figyelmet.*


2568. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-11 16:38:19
 ÚJ
>Nixomia Grendaer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Tündérvarázs //
// Lelkes néző //
// Tündérpuncs //

* Nixomia úgy dönt ideje kikapcsolódni. Mivel úgy hallotta nagy ünneplés van erre hát kijött ide. Mivel pihenni jött ide, páncélját is otthon hagyja. Felszabadultan sétál be a tömegbe. Nemsokára egy puncsos bódéhoz ér. Egy kis tündér már nyomja is a kezébe az italt. Az illata elég furcsa, de felhörpinti az italt. Az íze furcsa, de elég jó. Miután megissza az italt fura, de kellemes érzés járja át. Nagyon jó kedve támad, ezért beleveti magát a tömegbe és hagyja, hogy sodródjon az árral. *


2567. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-11 16:35:21
 ÚJ
>Cahress Damastant avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Improvizáció//
//Lelkes nézők//

*Tetszik neki a férfi vidámsága, mindig is szerette, ha jókedvű személyek veszik körbe. Véleményét a boszorkányokról kuncogva fogadja, mert ha egy kicsit távolabbról és bandzsítva nézné, ez a leírás akár rá is igaz lehetne. Mikor azt mondja, hogy kár, amiért kihaltak, felszalad a szemöldöke, ám a magyarázat egy traktussal később megérkezik, így újra kisimul mosolya. Egészen a lágy érintésig, mely igen kellemesen, egyben különösen hat rá. Zavartan pislog, de arrafelé húzódik, amerre a férfi mutatja, karjait magához húzva. Óhatatlanul meglöki vállát egy idegennek, amire az felmordul, így azonnal elnézést kér tőle, megsimítva puhán a karját.*
- Elnézést, kedves szegfű...
*Szemei elkerekednek azonnal, a férfié nem különben, ezért gyorsan kiigazítja.*
- Mármint, kedves rózsás uram!
*Ekkor már a szájához kapja a kezét, és pirulva elfordul, majd Isqeha mellé igazodik. Persze a férfi mindjárt szól is hozzá, de olyan szépen néz és olyan kedvesen érdeklődik, hogy elfelejti az iménti incidenst, és nyakát nyújtva engedi megszemlélni a medált. Ő pedig közben megszemléli igéző barna szemeit, és oda sem figyelve igazán, közlékenyen felel.*
- Köszönöm, már azóta megvan, hogy egészen kicsi gyermekláncfű voltam. Az édesapámtól kaptam, mert nagyon féltem a tulipánoktól.
*Szemeit szégyenlősen süti le, tán az emlék miatt, vagy mert a lánc igen rövid, és Isqehának ezért közel kell hajolnia, ha jól meg akarja nézni az ékszert. Mikor a szemle és szívének hajszolása véget ér, laposan sandít rá oldalról ravaszkás mosollyal.*
- Egyébként tényleg úgy gondolod, hogy egy bűbájos, bájitalkeverő százszorszép, aki falja a férfiakat, csakis gonosz lehet?

A hozzászólás írója (Cahress Damastant) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.11 16:37:16


2566. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-11 13:22:21
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Improvizáció//
//Lelkes nézők//

- Ohó! Ott van, ni! *látja meg hátul a csúcsos sipkát és a meggyőzően lógó, magányos faluvégi kunyhók fenyegető auráját elővarázsoló terítőt a ruhadarabokat viselő női színésszel egyetemben.*
- Pont mint abban a meséskönyvben! *vigyorodik el elégedetten.*
- Biztosan nagyon gonosz! *jelenti ki mindentudó fensőbbséggel a naiv kérdésre, amely mindentudó fensőbbségben van némi szerepe az elfogyasztott puncsmennyiségnek is.*
- Egy férfifaló, bájitalkeverő, fondorlatos bűbájos. *Részletezi e gonoszság véleménye szerinti mibenlétét is, legalábbis a lovag monológja mindezekre a súlyos bűnökre enged következtetni Isqeha szerint.*
- Kár, hogy kihaltak. Ezek a lovagok... *csóválja a fejét őszinte sajnálkozással Cassynek. Mennyivel egyszerűbb lenne az élet Lanawinon, ha mindig kéznél lenne egy gáncs nélküli, erős kezű és szívű lovag, ha szükség van rá, aki megvédi a gyengéket és felemeli az elesetteket, és elűzi azokat, aki csak bajt hoznak és viszályt szítanak, na nem?! A fájó gondolatot Isq egy drámai sóhajtással engedi el. Semmi sem lehet tökéletes, s bizony a lovag nélküli Lanawin sem az.*
- De ez ott a színpadon igazán jó példát mutat! *helyesel bólogatva a csillogó páncélba öltözött férfiú erényeit dicsérő szavakra.
Várva, hogy a második szereplő is színre lép, Isq izgatottan előbbre lépne, hogy jobban lásson, de sehogy sem bír a tömegtől. Így csalódottan fészkelődni kezd, majd finoman megérinti Cassy hátát, közben szemével jobbra intve, ezzel is mutatva a szándékát, és megpróbálja rávenni, hogy lépjenek mindketten egyet jobbra, hátha úgy jobban látják majd a színpadi eseményeket.
Csakhogy mindez azzal jár, hogy a mágia, amit Isq már gyerekkorában is néha szándéka ellenére, egy-egy kézmozdulatával előidézett, most a tündérpuncs jótékony hatásának köszönhetően valószínűleg könnyedén előröppen, abban a pillanatban, amint az erdőjáró megérinti a lány hátát.
Isqeha észre sem veszi a dolgot, csak olyasmit érez egy pillanatig, hogy mintha egy buborék szállna fel belőle, ami azután szétpattan a levegőben.
És mivel az előbb már megakadt a szeme rajta, ha sikerül közelebb kerülniük a színpadhoz a manőverrel, azután rákérdez a nyakláncon lógó sárkány eredetére.*
- Ez nagyon tetszik nekem! *mondja lelkesen.*
- Honnan van ez Neked, elárulod? Van valami története is? *kérdezi a lányt, és ha Cassy nem húzódik el, megpróbálja egy pillanatra óvatosan kézbe venni a különös amulettet. Aztán persze, nehogy lemaradjon valami fontosról, ami a színpadon történik, újra arrafelé fordul.*

A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.11 13:26:59

A varázsló végigsimít célpontja hátán, melynek hatására a célpont 10 körig nem ejthet ki a száján mondatot egy virág neve nélkül.

2565. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-11 11:10:39
 ÚJ
>Cahress Damastant avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Improvizáció//
//Lelkes néző//

*Ha tudná, hogy Khul keresi a nézők között, azonnal visszatérne drukkolni az asztalokhoz, ám úgy gondolta, jó társasága akadt, nem akarta elvonni a figyelmét. A színpad viszont elvonta az övét. Boldog, kissé szégyenlős mosolyt ölt, mikor ötleteit kiválasztják, csókot dob a jó kiállású tündérnek hálája jeleként, a felkonferálást pedig lelkes tapssal zárja nézőtársaival egyetemben. A színészek bevonulását élénk figyelemmel kíséri, van kin legeltetnie a szemét, és érdekesség is akad, mindvégig lelkesen csapja össze tenyereit, csak úgy hintázik a virágszál a kezében.
A „lovag”, ki a kezdők nehéz kenyerét kapja, idősebb, érettebb férfinak tűnik, ápolt külsejével és tartásával tekintélyt parancsolónak látja. Sosem járt még a Vashegyen, most került hozzá a legközelebb, így csupán hallomásból tudja, ki az a Kancellár, szemernyi esélye sincs rájönni, hogy a szerep mögött is szerep bújik meg. Lábujjhegyre pipiskedik, hogy a férfi "vérrel" módosított öltözetét megnézze, a tömeg egyelőre még zsong halkan, a szereplőket vitatják meg maguk között. Ez csupán addig tart, míg a férfi fémes csendüléssel nem löki kardját annak tokjába. Akkor mindenki elhallgat és rá figyel. Cassy visszafojtott lélegzettel várja, mi következik most. A felütés érdekes témát talál, hisz nem olyan rég ültek csak el a borzalmak Artheniorban, melyekre bizonyosan többen is gondolnak e percben. A szőke elfet ezek az események elkerülték, mégis feszültség támad lelkében, és pillanatok alatt elragadja képzeletét a kitalált történet. Már nem egy színpadot lát maga előtt, hanem a várfalat, s a fáradt hadvezért, ki az igazat védi. Mikor oldalra néz, maga is arrafelé pillant, de persze csak levegőt talál. A várfok helyett megint a színpadot látja, a boszorkány emlegetésére a színésznőkre pillant izgatott mosollyal, tekintete YIlandán állapodik meg, kinek jelmeze ezt a szerepet sugallja. Ő lenne hát a csábító ármány mögött, amiről a lovag beszél? Nagyon kíváncsi, mit szól majd ehhez, s milyen fordulatokat tartogat még a történet.
A monológ után lelkesen, széles mosollyal tapsolja meg a színészt feszültségkeltő felütéséért, s várja, vajon ki lép a helyébe. Annyira elragadta figyelmét az előadás, hogy Rinaldot akkor veszi csak észre, mikor megszólítja. Kedves mosollyal fordul felé, s mikor megpillantja a fess erdőjárót, ez a mosoly szélesedik.*
- Úgy van! Alig várom, hogy lássam szerepelni! Mit gondolsz, tényleg annyira gonosz? Azt hiszem, a lovag tisztességes lehet, törődik az embereivel.


2564. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-11 10:02:12
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Improvizáció//
//Lelkes néző//

*Éppen akkor érkezik a színpadhoz, amikor a tetőtől talpig csillogó vértbe öltözött lovag fennkölten a színre lép. Eddig is jókedve volt, a puncs, amit kanálszám mérnek mindenfelé, megtette nála is a hatását, de a szózat, amit a vörös festéktől vérző, páncélos nagyság intéz a nézősereghez, egészen patetikussá teszi a hangulatát. Lám, vannak még igaz hősök Lanawin ege alatt, árvák és védtelenek gyámolítói, kik legyőzik a barbár hordákat is, ha kell! Erős kézzel igazságot szolgáltatnak, nem rettenve meg holmi báróktól, sőt, a boszorkányok gonosz praktikáitól sem!
Isqehát mély elégedettség tölti el a világ folyása felett, miközben az almahalászatnál megérdemelten elnyert almáját majszolja, és igazán kíváncsian várja a folytatást. ~Talán még maga a boszorkány is színre lép!~ néz szembe a lehetőséggel, ami igazán ígéretes, még ha csak csak egy színpadi boszorkányról is lenne szó, tekintve, hogy Isq még sosem látott élőben boszorkányt.*
- Igazán már csak a boszorkány hiányzik, nem? *osztja meg reménykedését a puncs hatása alatt a szokásosnál kicsit lelkesebb közvetlenséggel a mellette álló csinos, szőke elffel, miközben egy pillanatra megakad a szeme annak érdekes, sárkányos amulettjén.*


2563. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-10 19:37:15
 ÚJ
>Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 749
OOC üzenetek: 21

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Improvizáció//

*A jó és inkognitós kancellár szeme épp csak kicsit rebben meg a wegtoreni bemutatkozására. A főrendi jelző kis meglepetésként éri. Vagy elsikkadt valami felett amikor Cha'yss a Vashegyen járt vagy most találta ki az egészet. Mert az kevéssé tudná elképzelni, hogy egy jól csengő titulussal ne próbálta volna meg az üzletet saját javára befolyásolni valamelyest. Természetesen mélyen elítélendőnek tartja, ha Cha'yss csak koholta a bárói címet. Úgy tisztességes, ha az ember vállalja saját magát. Mindezek fenntartásával szerény személye természetesen kivételt képez. Ő a Vashegy kancellárja, és ez pont elég is magyarázatnak. Közben peregnek az események, és hamarosan színpadra is szólítják őket. Hubi (mostanában Lerric) nyájas mosollyal hallgatja a tündér beszédét, majd húz a kalapból. Kis töprengéssel nézi a számait. Az természetesen úgy helyes, hogy övé az elsőség, de azért nem bánná, ha ezúttal nem neki kéne leraknia az alapokat. Ebben a pillanatban nem érzi annyira jó ötletnek, hogy részt kívánt venni ezen az eseményen, de aztán igyekszik legyűrni kis bizonytalanságát. Ő, aki saját sziklaszilárd meggyőződése szerint mindenben kitűnő, ebben sem fog kudarcot vallani. Erre gondol akkor is amikor kiderül a kis darab címe, és cselekményének főbb jellemzői. Végül, amikor felsorakoznak a színpad mélyén, észrevesz egy ott felejtett kis csebret, benne egy ecsettel és némi vörös festékkel. Valószínűleg a színpad építői felejthették ott. Kapóra jön neki, és a kis szünetet kihasználva pingál néhány vörös csíkot a páncéljára, mintegy a vért szimbolizálva, majd a kardot - amit korábban leoldott lova nyerge mellől és saját derekára szíjazott - is belemártja kissé. Reméli, hogy le tudja majd tisztítani, mert Waldran biztosan nem lenne boldog az összemaszatolt fegyverek láttán. Ezután már csak az van hátra, hogy apró meghajlással fogadja a tapsot, majd annak elültével előre lép, hogy kezdetét vehesse az előadás.

Fáradt arckifejezést ölt magára ahogy kardját csattanva löki a hüvelyébe. Elnéz a közönség feje felett, ahogy egy monológnál szokás.*
- A lázadásnak vége, győzelmet arattunk. A gaz, a bősz báró segélyére hiába érkeztek mosdatlan orkok kelet felől, s nem segített rajta a barbárok gyülevész csürhéje sem. Bah, mily pártütő e nemes, hisz gazság egész lénye, istenek ellen való természete. Hihetném: embert nem szülhet ilyennek anya. *ágál a jó kancellár* Valóban nem. Megbabonázták elméjét. Szoknyák nagy bolondja, báró te, hallgattál boszorkád mézédesnek tűnő, hamis szavaira!
*Oldalt fordul, mintha a rendezői balon látná azt a boszorkányt.*
- Az esti homály csalja meg szemem, s valóban a boszorkányt látom a várfokon? Nem mondhatnád, alávaló ellenségem, hogy nem értelek meg. Hisz szemrevaló teremtés az, férfiemberek veszedelme. Szemei igéző csillagok, ajkai a legjobb borok ízét és kéj ígérnek. Kárhozat! Elvesztettél mindent mikor engedtél a test csábításának, mely domború hol kell, s nem vetted észre, hogy e démoni teremtés nem más, mint véglény.
*Jobbját kinyújtja, mintha néhány kézmozdulattal akarna nyomatékot adni szavainak, és ezzel segítene leírni ama boszorkány külső és belső tulajdonságait. Aztán megfordul, tesz pár lépést, legyint egy kicsit.*
- No de elkésett már a bánat és a bűnbánat. Ha színem elé kívánsz járulni, rimáddal párban, hogy kegyelemért esdekelj, hát meghallgatlak, de sok irgalomra ne számíts!
*Sóhajt egyet, elmosolyodik.*
- Addig is, bevárom hű vitézeim, hogy érdemeik szerint jutalmazzam őket, és megüljük a győzelmi tort. A mai nap már a vigasságé. A holnap a bosszúé.
*Kis hatásszünet, hogy a közönség tombolhasson, aztán a jobbra el.*


2562. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-09 20:56:41
 ÚJ
>Khul'ie Vantruez avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Negyvenes//
//Laor, Seles, Mesélő (Daidalos)//

*Csak heherészve legyint a lány szavaira, jól tudja, hogy sokszor mi bújik meg a szendeség mögött. Tekintetével Cassyt keresi a lelkes nézők soraiban, azonban most nem látja, így visszaemelve tekintetét Selesre, csak bólint.*
- Ennek a hadfőkárszegnek, például egész jó esélyei vannak! *Biccent Laorra szemrebbenés nélkül.* Magam csak élvezetből játszom!
*Tárja szét kezét, s alaposat húz a puncsból. Nagyot nyelve aztán, kézfejével megtörölve száját szólal meg.*
- Szóval Seles! Ez igen! Gratulálok, így ránézésből eszméletlen anyuka lehetsz! *Emelgeti meg szemöldökét.* Ú, kezdünk! *Keveri meg maga is pakliját, s Laorhoz fordítja.* Mi is terveztünk babát az asszonnyal, sajnos az élet nem úgy hozta...
*Komorodik el egy pillanatra, aztán orrát megszívva öblösen Laorhoz fordul.*
- Na és, ha bordély? Nekem sajnos házam nincs, ellenben ott dolgozom, kaja, pia, lakhely, jó meló, nem kell ettől több... perszeee... egy jó asszony nem ártana.
*Fordul vissza Seleshez, láthatóan nem különösebben hatotta meg, hogy már van gyermeke.*
- A babához gratulálok! S, most ki vigyáz rá? Az apuka? *Kérdezi kedvesen, s emeli meg poharát, csak a sürgés forgásra kapja fel tekintetét. Laor pakliját megemeli, előtte persze elismerően kacsint a keverési technikára:*
- Ez igen! *Dicséri meg.* Nem ma kezdted mi, zsugabubus?! *Akár sértőnek is lehet venni, de nem annak szánta, erről árulkodik a szája sarkában megbújó mosoly is. Maga is emelésre kínálja saját, hagyományosan megkevert pakliját, majd tekintve, hogy a kezdés sorrendjéről már döntöttek, csak az akció van hátra, előtte azonban:*
- Cimbora! Tegyük izgalmasabbá! Egy kis arannyal! *Széles mosollyal fordul a lányok felé, kik a lapjárást oly kedvesen felügyelik, valamint Zrinnek szól.*
- Zrin, megtennéd? *Kérdezi, majd 100 aranyat csúsztat a markába. Zrinnek Mesélő (Daidalos)-nak, ezt követően elmondja, hogy ki kettejük közül nyer, megnyeri a másik százasát, feltéve, ha Laor is belemegy. Persze még nem fejezte be.*
- Legyen 100 arany a nyertesé, cimbora, emellett, *fordul Seleshez, hogy hallhassa.* A kis hölgyet ő hívhatja meg egy italra, feltéve persze, ha engedi. *Lobogtatja meg kackiás szemöldökét vigyorogva.*
- Így akár, a második is nyerhet! *Fejezi be kiváló ötletét.*
- S most, húzok! *Mondja, majd saját paklijából felhúzza az első, kezdőlapot.*


2561. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-07-09 19:30:05
 ÚJ
>Laor Vylnis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 958
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Tündérvarázs//
//Negyvenes//

- Nagyon örülök, Seles.
*Mosolyogva biccent egyet a bemutatkozásra, bár nem emlékszik a lányra. Persze akkor lenne bajban, ha mindenkire emlékezne aki megfordult a Vashegyen. Annyi nevet és arcot észben tartani emberpróbáló feladat lenne. Nagyhangú kártyapartnerük sem hazudtolja meg saját bemutatását, amennyiben elkezdi tenni a szépet a valóban szemrevaló teremtésnek. Laor pedig nem tud elfojtani egy kaján vigyort, amikor Seles megpróbálja leszerelni a széptevőjét. Egy gyermek felemlegetése jó húzásnak tűnik. Közben a tündérek intézkedni kezdenek, és párokba rendezik a négyest. Laornak a zsoldos, szívtipró, gatyahuszár stb. jut. Megkapják a paklikat is, Laor pedig a sajátját két részre osztja, majd a két fél paklit egymással szembe fordítja és a lapokat úgy igyekszik kipörgetni az ujjai közül, hogy egymás mögé csússzanak, és így egyesüljenek ismét egy paklivá. Annak idején ezt az egyszerű kis trükköt jól tudta, talán most sem szórja szanaszét a kártyákat.*
- Mondd csak! *pislant fel közben a másikra egy kis vigyorral* A Sellőház nem egy... mm... bordély véletlenül?
*Ő ugyan még nem járt ott, de már hallotta hírét a műintézménynek. Ha a szóbeszéd nem téves, akkor kissé merész húzásnak tűnik egy első találkát oda megbeszélni, ennek szól a mosoly. Ha pedig a keveréssel végzett, a paklit Khul elé koppantja az asztalon, és kicsit hátradőlve egy kézmozdulattal jelzi, hogy emelhet.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680