Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Erdőszéli tisztás (új) Arthenior közelében (új) | Szántóföldek | Tharg birtokok (új) Füves puszta (új) Kikötői erdőség (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 233 (4641. - 4660. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4691-4710
4660. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-11-03 17:38:43
Üzenet elküldve: 2024-11-03 17:38:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 164
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 164
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A vadászlaki rém//
*Halvány mosollyal rázza meg a fejét Faerum felajánlására. Nem túl tapasztalt harcos, de egy pincében nem nagyon lenne helye bottal hadonászni, ennyit ő is tud. Inkább meglazítja a taskája szíját hogy hátranyúlva bele tudjon kotorni a zsákba. Némi kotorászás után előhúzza belőle a tőrét, ami leginkább egy nagyobb késre hasonlít. Igazából az is. De ez mellékes, ezzel szűkebb helyen is boldogul. Betűzi
az övéhez. Felvont szemöldökkel csodálkozik rá a nagy bogár világító alfelére, még sosem látott ilyet. Tetszik neki. Megérti, hogy Faerum is miért komálja, pedig elsőre ő maga tényleg viszolygott az állattól.
Végül nem számít ki megy le elsőre, mert lemennek mindhárman. Odalent megcsapja az orrát egy túlzottan is ismerős rezes szag, azonnal felismeri. Nem kell megszólalnia, a halvány derengésben mindannyian látják az üvegeket. Bár ez fura neki - azokból nem jöhet a vérszag. Szeme sarkából figyeli ahogy Cagon és Faerum tovább nézelődnek, de az ő figyelmét más köti le. Lát néhány üveget, amiben nem ocsmányság van, hanem valami más, amit nem ismer fel. Most az ő ujjai bizseregnek úgy, mint odafent az orké. Újra társaira néz, azokat leköti az oltár, felé sem néznek. Gyors és könnyű mozdulatot tesz a kezével, és ha a mozdulat sikerül, ujjai között két üvegcsével húzza vissza. Mindkét zsebébe tesz egyet-egyet, hogy ne kocogjanak össze elárulva őt, majd ezután lép Faerum mellé.*
- Nem ilyen vót. *-erősíti meg a vadász szavait, miközben Cagon-t figyeli, ahogy az oltárt simogatja. Egészen kirázza a hideg. Rájön, hogy onnan jön a vérszag. És van valami fura a nagydarab fickó mozdulataiban is.. ő maga egy nőt cirógatna így, nem egy ilyen baljóslatú valamit.-* Taná'sz valamit?
*Halvány mosollyal rázza meg a fejét Faerum felajánlására. Nem túl tapasztalt harcos, de egy pincében nem nagyon lenne helye bottal hadonászni, ennyit ő is tud. Inkább meglazítja a taskája szíját hogy hátranyúlva bele tudjon kotorni a zsákba. Némi kotorászás után előhúzza belőle a tőrét, ami leginkább egy nagyobb késre hasonlít. Igazából az is. De ez mellékes, ezzel szűkebb helyen is boldogul. Betűzi
az övéhez. Felvont szemöldökkel csodálkozik rá a nagy bogár világító alfelére, még sosem látott ilyet. Tetszik neki. Megérti, hogy Faerum is miért komálja, pedig elsőre ő maga tényleg viszolygott az állattól.
Végül nem számít ki megy le elsőre, mert lemennek mindhárman. Odalent megcsapja az orrát egy túlzottan is ismerős rezes szag, azonnal felismeri. Nem kell megszólalnia, a halvány derengésben mindannyian látják az üvegeket. Bár ez fura neki - azokból nem jöhet a vérszag. Szeme sarkából figyeli ahogy Cagon és Faerum tovább nézelődnek, de az ő figyelmét más köti le. Lát néhány üveget, amiben nem ocsmányság van, hanem valami más, amit nem ismer fel. Most az ő ujjai bizseregnek úgy, mint odafent az orké. Újra társaira néz, azokat leköti az oltár, felé sem néznek. Gyors és könnyű mozdulatot tesz a kezével, és ha a mozdulat sikerül, ujjai között két üvegcsével húzza vissza. Mindkét zsebébe tesz egyet-egyet, hogy ne kocogjanak össze elárulva őt, majd ezután lép Faerum mellé.*
- Nem ilyen vót. *-erősíti meg a vadász szavait, miközben Cagon-t figyeli, ahogy az oltárt simogatja. Egészen kirázza a hideg. Rájön, hogy onnan jön a vérszag. És van valami fura a nagydarab fickó mozdulataiban is.. ő maga egy nőt cirógatna így, nem egy ilyen baljóslatú valamit.-* Taná'sz valamit?
4659. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-11-03 17:02:50
Üzenet elküldve: 2024-11-03 17:02:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//A vadászlaki rém//
*Hazudna ha, azt mondaná, hogy van kedve lemenni. A fiatal felajánlására felé nézz és annak szavaira lassan bólint és felé nyújtja a botját.*
-A biztonság kedvéért.
*Általában a fák ágait tolja vele félre és a járásban segíti meg, de ha valakit vagy valamit távol kéne tartania magától vagy kupán vágni arra is hasznos eszköz. És így neki is felszabadul mindkét keze az íj használatához. Viszont valami meglepetés fogadja ezek után. Fuvallat potroha felragyog. Ilyet még nem látott a barátjától. Szótlanul bólint az ork szavaira. Mikor pedig leérnek ott olyasmi fogadja őket amitől mind féltek, de nem mondta ki egyikük sem. Szerencsére a rém nincs itt. Mikor pedig kiveszi üvegek tartalmát a vöröses fényben, a hideg őt is kirázza. Még viccelődtek is, hogy mi lenne ha csak befőtteket találnának itt. Nem erre gondoltak. Az ork szóvá is teszi a megdöbbenését. Neki is erősebben rá kell szorítania az íjára, hogy ne látszódjon a remegő keze.*
-Ezek különböző szívek. A rém áldozataié.
*A saját hangját szárazabbnak érzi, mint korábban. Csak remélni meri, hogy ember nem volt köztük. Aztán veszik észre az oltárt. Látni még nem látott egyet sem, de tudja, hogy néznek ki. Pont így. Az eddigiek után a sötét foltokkal kapcsolatban se ringatja magát ábrándokba. Az vér. Erről is csak remélni meri, hogy nem emberi. Azt, mondta a vadász, hogy mióta a lény felbukkant sokan elmentek a faluból a városba. Bárcsak tényleg ott lennének és nem az egyik üvegben. Cagon kérdésére megrázza a fejét.*
-Ennek nincs köze azokhoz. Ez valami...*Megakad. Nem jön a jó szó a szájára. Ritka, de érzi, hogy árad valami abból a kőből. Valami tömény gonoszság amire csak ember képes.*természetellenes.
*Hazudna ha, azt mondaná, hogy van kedve lemenni. A fiatal felajánlására felé nézz és annak szavaira lassan bólint és felé nyújtja a botját.*
-A biztonság kedvéért.
*Általában a fák ágait tolja vele félre és a járásban segíti meg, de ha valakit vagy valamit távol kéne tartania magától vagy kupán vágni arra is hasznos eszköz. És így neki is felszabadul mindkét keze az íj használatához. Viszont valami meglepetés fogadja ezek után. Fuvallat potroha felragyog. Ilyet még nem látott a barátjától. Szótlanul bólint az ork szavaira. Mikor pedig leérnek ott olyasmi fogadja őket amitől mind féltek, de nem mondta ki egyikük sem. Szerencsére a rém nincs itt. Mikor pedig kiveszi üvegek tartalmát a vöröses fényben, a hideg őt is kirázza. Még viccelődtek is, hogy mi lenne ha csak befőtteket találnának itt. Nem erre gondoltak. Az ork szóvá is teszi a megdöbbenését. Neki is erősebben rá kell szorítania az íjára, hogy ne látszódjon a remegő keze.*
-Ezek különböző szívek. A rém áldozataié.
*A saját hangját szárazabbnak érzi, mint korábban. Csak remélni meri, hogy ember nem volt köztük. Aztán veszik észre az oltárt. Látni még nem látott egyet sem, de tudja, hogy néznek ki. Pont így. Az eddigiek után a sötét foltokkal kapcsolatban se ringatja magát ábrándokba. Az vér. Erről is csak remélni meri, hogy nem emberi. Azt, mondta a vadász, hogy mióta a lény felbukkant sokan elmentek a faluból a városba. Bárcsak tényleg ott lennének és nem az egyik üvegben. Cagon kérdésére megrázza a fejét.*
-Ennek nincs köze azokhoz. Ez valami...*Megakad. Nem jön a jó szó a szájára. Ritka, de érzi, hogy árad valami abból a kőből. Valami tömény gonoszság amire csak ember képes.*természetellenes.
4658. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-11-03 12:58:22
Üzenet elküldve: 2024-11-03 12:58:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A vadászlaki rém//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Kicsit sem lepődik meg a tényen, hogy a ház pontosan, ha nem egy kicsit másképp, de hasonló állapotban találja, mint legutóbb. A három növény, amit keres, hamar a keze ügyébe keveredik. Ennek örül, és néhány szóváltás után már zsebre is vágja. Tényleg jól fog jönni, ha miden kötél szakadna. Persze egy napot még felemésztene a felkészülés, de a végén ők járnának jobban. Ezeken kívül nemigen nyúl egyébhez, hacsak nem talál valami olyan egyedi dolgot, ami kiszúrja a szemét, és amit hülye lenne nem elvinni. A többiek sem biztos, hogy hagynák neki. *
- Hasznos kis jószág!
* Ennyit mond, miközben mennek le a lépcsőn. Hogy ki megy előre, az lényegtelen, ugyanis mind láthatják, hogy mit rejt a pince. És, hogy mit is rejt. Arra az ork nem készült fel, sem lelkileg, sem fizikailag. Lent a teremben megannyi polc üvegcse található, amit messziről, még nemigen tud hova tenni. Közelebb lép az egyik ilyen polchoz, hogy megbizonyosodjon a tartalmukról. Már nyúlna is feléjük, de reflexszerűen, gyorsan húzza vissza a kezét, mikor végre kiböki a szemét az üvegek tartalma. *
- Mégis mi a fasz folyik itt?
* Nem szokása sem a káromkodás, se nem szokta elveszteni a hidegvérét, de ezt, ha valaki mesélné neki, nem biztos, hogy elhinne. Ez valami olyasmi, amit a saját szemeivel kell látnia. Megnézi a fehér löttyöt, hátha felismeri. És még csak nem is fejeződik be itt a történet. Fejét abba az irányba fordítja, ahonnan a fenyegető érzés érzi. Közelebb lép, biztos, hogy a többiek ezt a lehető legnagyobb baromságnak könyvelik el. Az orknak a szeme se rebben. Ugyanis tudja, hogy neki itt nincs mitől félnie. Elvégre ő valaki, akinek fel van nyitva a szeme. Körbejárja a kőtömböt mielőtt bármit is szólna. *
- Hasonlít a romoknál látottakra?
* Kérdezi és a válasz után jobbjával megérinti a kőtömböt. Ugyan ez nem egy befejezett oltár, de az ork bízik abban, hogy a jelenlegi állapota elég ahhoz, hogy felvegyék vele a kapcsolatot. Hátha megszólítják a túloldalról, hátha mondanak, mutatnak neki egy irányt. Becsukja a szemét, hátha valami látomás érkezik. Többieknek furának tűnhet ez a jelenség, de próbálja ezt leplezni. Úgy húzza végig a kezét, mintha jeleket olvasna az oldaláról. Ha ez tényleg egy kő a hídról, akkor biztos vannak rajta. Ha nem, akkor csak még egy nyom arra, hogy az orknak elment az esze. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Kicsit sem lepődik meg a tényen, hogy a ház pontosan, ha nem egy kicsit másképp, de hasonló állapotban találja, mint legutóbb. A három növény, amit keres, hamar a keze ügyébe keveredik. Ennek örül, és néhány szóváltás után már zsebre is vágja. Tényleg jól fog jönni, ha miden kötél szakadna. Persze egy napot még felemésztene a felkészülés, de a végén ők járnának jobban. Ezeken kívül nemigen nyúl egyébhez, hacsak nem talál valami olyan egyedi dolgot, ami kiszúrja a szemét, és amit hülye lenne nem elvinni. A többiek sem biztos, hogy hagynák neki. *
- Hasznos kis jószág!
* Ennyit mond, miközben mennek le a lépcsőn. Hogy ki megy előre, az lényegtelen, ugyanis mind láthatják, hogy mit rejt a pince. És, hogy mit is rejt. Arra az ork nem készült fel, sem lelkileg, sem fizikailag. Lent a teremben megannyi polc üvegcse található, amit messziről, még nemigen tud hova tenni. Közelebb lép az egyik ilyen polchoz, hogy megbizonyosodjon a tartalmukról. Már nyúlna is feléjük, de reflexszerűen, gyorsan húzza vissza a kezét, mikor végre kiböki a szemét az üvegek tartalma. *
- Mégis mi a fasz folyik itt?
* Nem szokása sem a káromkodás, se nem szokta elveszteni a hidegvérét, de ezt, ha valaki mesélné neki, nem biztos, hogy elhinne. Ez valami olyasmi, amit a saját szemeivel kell látnia. Megnézi a fehér löttyöt, hátha felismeri. És még csak nem is fejeződik be itt a történet. Fejét abba az irányba fordítja, ahonnan a fenyegető érzés érzi. Közelebb lép, biztos, hogy a többiek ezt a lehető legnagyobb baromságnak könyvelik el. Az orknak a szeme se rebben. Ugyanis tudja, hogy neki itt nincs mitől félnie. Elvégre ő valaki, akinek fel van nyitva a szeme. Körbejárja a kőtömböt mielőtt bármit is szólna. *
- Hasonlít a romoknál látottakra?
* Kérdezi és a válasz után jobbjával megérinti a kőtömböt. Ugyan ez nem egy befejezett oltár, de az ork bízik abban, hogy a jelenlegi állapota elég ahhoz, hogy felvegyék vele a kapcsolatot. Hátha megszólítják a túloldalról, hátha mondanak, mutatnak neki egy irányt. Becsukja a szemét, hátha valami látomás érkezik. Többieknek furának tűnhet ez a jelenség, de próbálja ezt leplezni. Úgy húzza végig a kezét, mintha jeleket olvasna az oldaláról. Ha ez tényleg egy kő a hídról, akkor biztos vannak rajta. Ha nem, akkor csak még egy nyom arra, hogy az orknak elment az esze. *
4657. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-11-03 00:39:14
Üzenet elküldve: 2024-11-03 00:39:14
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 378
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 378
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
//A vadászlaki rém//
*Ahogy a trió belép a viskó ajtaján, egy fekete bundával megáldott macska illan el lábuk mellett. Láthatóan roppant mód siet; végigiramodik a kerten, majd a szebb napokat látott kerítésen átugorva a falu központja felé veszi az irányt.
Ami a hármast illeti; a házban ezúttal nem úgy néz ki, hogy bárki is tartózkodik. A félhomály és a por ugyanúgy megüli, mint mikor az ork először járt itt. A viharvert polcokon még mindig ott vannak az füvek, amiket Cagon minden további nélkül zsebre is vághat. Lábuk alatt nyikorog a deszkapadló, miközben megközelítik az alacsony pinceajtót. Azon sincs zár, így könnyedén beléphetnek rajta.
Dohos levegő üti meg orruk, s mindhárman belebámulhatnak az ásító sötétségbe. A lefelé vezető lépcsőfokok belevesznek a feketeségbe. Mielőtt azonban fáklyát vagy egyéb fényforrást keresnének, valami vörösen derengeni kezd Faerum vállán. Fuvallat, a sárkánylégy ugyan nem moccan, de hosszúkás potroha vége narancsvörös izzásba kezd. Talán a sötétség váltotta ki, talán más, mindenesetre épp elég fényforrást nyújt ahhoz, hogy orruk hegyéig láthassanak.
Egy keskeny lépcső vezet tovább, ami néhány lépés után egy hosszabb helyiségbe torkollik. Itt is polcok kaptak helyet kétoldalt, rajtuk megannyi, koszos üveg. Közelebbről megvizsgálva az üvegeket konstatálhatják azoknak tartalmát is; állati szívek sorakoznak bennük. Három átlátszó üvegcse jelenti a kivételt; bennük valamiféle hófehér lé csillan.
A legbaljósabb viszont a pince végében körvonalazódó kőtömb; ennek a teteje vértől csillan. Mindhármuknak van sejtése, hogyan fest egy oltár. A vér pedig igen csak beszédes jele annak, kinek mutattak be itt áldozatot.
Az oltár fenyegető kisugárzását mindhárman érezhetik, de Cagon az egyetlen, ki annak erejét is eltudja helyezni; az oltár gyönge. Az ork azt is tudhatja, hogy állatvér aligha elégséges a sötétség istenének, hiába is próbálkozik látszólag ezzel a bolond vénasszony. Kérdés, információit hajlandó-e megosztani társaival is.*
*Ahogy a trió belép a viskó ajtaján, egy fekete bundával megáldott macska illan el lábuk mellett. Láthatóan roppant mód siet; végigiramodik a kerten, majd a szebb napokat látott kerítésen átugorva a falu központja felé veszi az irányt.
Ami a hármast illeti; a házban ezúttal nem úgy néz ki, hogy bárki is tartózkodik. A félhomály és a por ugyanúgy megüli, mint mikor az ork először járt itt. A viharvert polcokon még mindig ott vannak az füvek, amiket Cagon minden további nélkül zsebre is vághat. Lábuk alatt nyikorog a deszkapadló, miközben megközelítik az alacsony pinceajtót. Azon sincs zár, így könnyedén beléphetnek rajta.
Dohos levegő üti meg orruk, s mindhárman belebámulhatnak az ásító sötétségbe. A lefelé vezető lépcsőfokok belevesznek a feketeségbe. Mielőtt azonban fáklyát vagy egyéb fényforrást keresnének, valami vörösen derengeni kezd Faerum vállán. Fuvallat, a sárkánylégy ugyan nem moccan, de hosszúkás potroha vége narancsvörös izzásba kezd. Talán a sötétség váltotta ki, talán más, mindenesetre épp elég fényforrást nyújt ahhoz, hogy orruk hegyéig láthassanak.
Egy keskeny lépcső vezet tovább, ami néhány lépés után egy hosszabb helyiségbe torkollik. Itt is polcok kaptak helyet kétoldalt, rajtuk megannyi, koszos üveg. Közelebbről megvizsgálva az üvegeket konstatálhatják azoknak tartalmát is; állati szívek sorakoznak bennük. Három átlátszó üvegcse jelenti a kivételt; bennük valamiféle hófehér lé csillan.
A legbaljósabb viszont a pince végében körvonalazódó kőtömb; ennek a teteje vértől csillan. Mindhármuknak van sejtése, hogyan fest egy oltár. A vér pedig igen csak beszédes jele annak, kinek mutattak be itt áldozatot.
Az oltár fenyegető kisugárzását mindhárman érezhetik, de Cagon az egyetlen, ki annak erejét is eltudja helyezni; az oltár gyönge. Az ork azt is tudhatja, hogy állatvér aligha elégséges a sötétség istenének, hiába is próbálkozik látszólag ezzel a bolond vénasszony. Kérdés, információit hajlandó-e megosztani társaival is.*
4656. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-11-02 19:20:27
Üzenet elküldve: 2024-11-02 19:20:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 164
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 164
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A vadászlaki rém//
*Bentről nem felel senki. Ennek hirtelen nem is tudja, hogy örüljön-e, vagy sem. Hiszen ez még semmit sem jelent. Ahogy leengedi a kezét, észreveszi hogy az ajtó résnyire megnyílt az ökle súlyától. Beleharap belülről a szájába, most egy pillanat alatt önti el a feszültség eddig távol maradó hulláma. Munkára fel, gondolja, és ujjhegyeivel finoman belöki az ajtót, és puha talppal lép be, hogy zjt se verjen. Odabent öregszag, porszag, és még valami olyan fogadja, amit hirtelen nem tud hova tenni. Legalábbis addig, amíg nem látja meg a macskákat. Kissé elhúzza a száját. Mindenhol ezek az átkozott macskák!
Körbeles, amennyit belát a házból, az egyébként üres. Visszafordul az ajtóhoz, és rövidet, éleset füttyent. Bár nem beszélték meg a jelet előre, szemlátomást érti azt a másik kettő, hiszen alig telik belé két légvételnyi idő, az ork máris ajtón belül van. Rávigyorog. Amikor látja hogy Cagon nekiáll módszeresen kirámolni a néne házát, szemöldöke azért felszalad a szemöldökére, de nem szól semmit. Hiszen pont igazából nem lopni jöttek. De nem is kell hogy megszólaljon, megteszi azt helyette Faerum. Erre se igen van mondandója több.
Követi az orkot a pinceajtóhoz, közben a padlót fürkészi, lát-e ott valamit. Eetleg lábnyomot, vagy vércseppeket, bármit, ami utalhat arra, hogy mi lehet lent. Ismét eszébe jut, hogy az ork tényleg bátor fickó, hogy csak úgy fejjel ront a falnak. Bátor meg erős, persze, úgy talán könnyebb egy fokkal az ilyesmi.*
- Ha nem akarsz te menni, *-pislant Faerum-ra, látván az öregen is a feszültség jeleit-* akkó' mék én.
*Megvonja a vállát.*
- Má' ne ércssé' félre, de én, ha úgy van, gyorsabb vagyok. *-és persze veszettül kíváncsi is, hogy mi van lent. Persze, ideges maga is, de..*
*Bentről nem felel senki. Ennek hirtelen nem is tudja, hogy örüljön-e, vagy sem. Hiszen ez még semmit sem jelent. Ahogy leengedi a kezét, észreveszi hogy az ajtó résnyire megnyílt az ökle súlyától. Beleharap belülről a szájába, most egy pillanat alatt önti el a feszültség eddig távol maradó hulláma. Munkára fel, gondolja, és ujjhegyeivel finoman belöki az ajtót, és puha talppal lép be, hogy zjt se verjen. Odabent öregszag, porszag, és még valami olyan fogadja, amit hirtelen nem tud hova tenni. Legalábbis addig, amíg nem látja meg a macskákat. Kissé elhúzza a száját. Mindenhol ezek az átkozott macskák!
Körbeles, amennyit belát a házból, az egyébként üres. Visszafordul az ajtóhoz, és rövidet, éleset füttyent. Bár nem beszélték meg a jelet előre, szemlátomást érti azt a másik kettő, hiszen alig telik belé két légvételnyi idő, az ork máris ajtón belül van. Rávigyorog. Amikor látja hogy Cagon nekiáll módszeresen kirámolni a néne házát, szemöldöke azért felszalad a szemöldökére, de nem szól semmit. Hiszen pont igazából nem lopni jöttek. De nem is kell hogy megszólaljon, megteszi azt helyette Faerum. Erre se igen van mondandója több.
Követi az orkot a pinceajtóhoz, közben a padlót fürkészi, lát-e ott valamit. Eetleg lábnyomot, vagy vércseppeket, bármit, ami utalhat arra, hogy mi lehet lent. Ismét eszébe jut, hogy az ork tényleg bátor fickó, hogy csak úgy fejjel ront a falnak. Bátor meg erős, persze, úgy talán könnyebb egy fokkal az ilyesmi.*
- Ha nem akarsz te menni, *-pislant Faerum-ra, látván az öregen is a feszültség jeleit-* akkó' mék én.
*Megvonja a vállát.*
- Má' ne ércssé' félre, de én, ha úgy van, gyorsabb vagyok. *-és persze veszettül kíváncsi is, hogy mi van lent. Persze, ideges maga is, de..*
4655. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-11-02 16:57:24
Üzenet elküldve: 2024-11-02 16:57:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//A vadászlaki rém//
*A terv összeállt. Kezdődhet az akció. Az öreg remete súg valamit a vállán lévő rovarnak mire az felrepül és az egyik ház kertjében lévő gyümölcsfára száll. Ez az egyik amit szeretett volna mielőtt bemennek. A másik is az óvatosság jele. Előszedi az íja idegét és felajzza a fegyvert. Bár reméli nem lesz szükség rá, hogy használnia is kelljen. Ezek után a fiatalon áll minden. Figyelik biztos távolból, hogy mi a helyzet és mikor úgy néz ki, hogy minden tiszta akkor követi az orkot. Tekintete közben a környezetüket pásztázza. Kár tagadni úgy néznek ki, mint a betörők és kellemetlen lenne ha meglátnák őket. Magyarázkodhatnának. Ha sikerül bejutniuk és ha látja ahogy Cagon eltesz néhány növényt akkor annak szavai után tényszerűen megállapítja.*
-Ha észreveszi te leszel az első akire gyanakszik majd.
*A helyiek bizalmát pedig nem lenne jó eljátszani. Persze ha lent van a lény vagy találnak ott valami bizonyítékot, hogy az asszony szabadította a falura ezt a bajt akkor nem okoz semmi gondot az a pár eltűnt növény. Gyanús is, hogy olyanok vannak itt a házban amit hasznosak a lány ellen. Mindenesetre nem is állna le vitatkozni miattuk vagy ötletelni, hogy vajon mire használhatja őket. Mikor a pinceajtóban előre engedik akkor szótlanul bólint. Rég érezte magát ilyen idegesnek.*
*A terv összeállt. Kezdődhet az akció. Az öreg remete súg valamit a vállán lévő rovarnak mire az felrepül és az egyik ház kertjében lévő gyümölcsfára száll. Ez az egyik amit szeretett volna mielőtt bemennek. A másik is az óvatosság jele. Előszedi az íja idegét és felajzza a fegyvert. Bár reméli nem lesz szükség rá, hogy használnia is kelljen. Ezek után a fiatalon áll minden. Figyelik biztos távolból, hogy mi a helyzet és mikor úgy néz ki, hogy minden tiszta akkor követi az orkot. Tekintete közben a környezetüket pásztázza. Kár tagadni úgy néznek ki, mint a betörők és kellemetlen lenne ha meglátnák őket. Magyarázkodhatnának. Ha sikerül bejutniuk és ha látja ahogy Cagon eltesz néhány növényt akkor annak szavai után tényszerűen megállapítja.*
-Ha észreveszi te leszel az első akire gyanakszik majd.
*A helyiek bizalmát pedig nem lenne jó eljátszani. Persze ha lent van a lény vagy találnak ott valami bizonyítékot, hogy az asszony szabadította a falura ezt a bajt akkor nem okoz semmi gondot az a pár eltűnt növény. Gyanús is, hogy olyanok vannak itt a házban amit hasznosak a lány ellen. Mindenesetre nem is állna le vitatkozni miattuk vagy ötletelni, hogy vajon mire használhatja őket. Mikor a pinceajtóban előre engedik akkor szótlanul bólint. Rég érezte magát ilyen idegesnek.*
4654. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-11-01 23:55:21
Üzenet elküldve: 2024-11-01 23:55:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A vadászlaki rém//
* Még jó, hogy nem hallja a másik gondolatmenetét. Lassan már az is baj, ha az ember… vagyis ork, képtelen helyesen betörni mások házába. Hát mindjárt elnézést kér. A bocsánat jeleként pedig örök rabszolgaságba taszítja magát. Vagy csak kettétöri az első embert, akit lát. Még nem tiszta. Messziről bámulva nem lát semmilyen rendkívülit. Ez ad egy löketet az orknak. *
- Akkor kezdődjön az akció! Ne feledd! Ha jön, tartsd fel, ha nem tudod, akkor legyél minél hangosabb, hogy halljuk még lentről is!
* Az akciót az ifjabbik meg is kezdi. Eleinte Cagon messziről nézi a helyzetet. Amint tiszta a terep, feltéve, hogy adnak nekik jelet, megindul. Beszáguld a házba, hogy még véletlenül se szúrják ki a bámészkodók. Bent először változásra utaló jeleket keres. Főleg a növényeket és a pince ajtót kémleli. Ezúttal, ha már betörtek nyíltan, akkor már elteszi az egyik növényt már csak azért is. Ha emlékei nem csalják meg, akkor látott itt ezüstcsörgőt, réti ármányt és észak reményét. Ha ezeket újból felfedné, akkor nem habozik eltenni a banya készletét. Faerum, ha vele van, lehet nem nézi jó szemmel ezt. Szóval, ha esetleg látná, akkor csak ennyit felel. *
- Ez jól jön majd a rém ellen.
* Azonban ha nem látja, hogy mégis mit csinál az ork, akkor befogja a száját. A zsákmány keresése után a pince ajtaja felé veszi az irányt. A kilincsért nyúl, majd lassan és óvatosan tárja fel az ajtót és annak titkait. Lenéz, majd vissza Faerumra. *
- Talán szeretnéd a megtiszteltetést, hogy elsőként fedezd fel a titkát?
* A kérdés már költőinek is nevezhető. Elvégre a végén mind rájönnek, ha van valami. Ha nincs, akkor meg élete végéig fogja hallani ezt a kudarcát. *
* Még jó, hogy nem hallja a másik gondolatmenetét. Lassan már az is baj, ha az ember… vagyis ork, képtelen helyesen betörni mások házába. Hát mindjárt elnézést kér. A bocsánat jeleként pedig örök rabszolgaságba taszítja magát. Vagy csak kettétöri az első embert, akit lát. Még nem tiszta. Messziről bámulva nem lát semmilyen rendkívülit. Ez ad egy löketet az orknak. *
- Akkor kezdődjön az akció! Ne feledd! Ha jön, tartsd fel, ha nem tudod, akkor legyél minél hangosabb, hogy halljuk még lentről is!
* Az akciót az ifjabbik meg is kezdi. Eleinte Cagon messziről nézi a helyzetet. Amint tiszta a terep, feltéve, hogy adnak nekik jelet, megindul. Beszáguld a házba, hogy még véletlenül se szúrják ki a bámészkodók. Bent először változásra utaló jeleket keres. Főleg a növényeket és a pince ajtót kémleli. Ezúttal, ha már betörtek nyíltan, akkor már elteszi az egyik növényt már csak azért is. Ha emlékei nem csalják meg, akkor látott itt ezüstcsörgőt, réti ármányt és észak reményét. Ha ezeket újból felfedné, akkor nem habozik eltenni a banya készletét. Faerum, ha vele van, lehet nem nézi jó szemmel ezt. Szóval, ha esetleg látná, akkor csak ennyit felel. *
- Ez jól jön majd a rém ellen.
* Azonban ha nem látja, hogy mégis mit csinál az ork, akkor befogja a száját. A zsákmány keresése után a pince ajtaja felé veszi az irányt. A kilincsért nyúl, majd lassan és óvatosan tárja fel az ajtót és annak titkait. Lenéz, majd vissza Faerumra. *
- Talán szeretnéd a megtiszteltetést, hogy elsőként fedezd fel a titkát?
* A kérdés már költőinek is nevezhető. Elvégre a végén mind rájönnek, ha van valami. Ha nincs, akkor meg élete végéig fogja hallani ezt a kudarcát. *
4653. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-11-01 19:38:00
Üzenet elküldve: 2024-11-01 19:38:00
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 378
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 378
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
//A vadászlaki rém//
*A kidőlt-bedőlt viskó kéményéből nem gomolyog semmi, s semmi sem utal rá, hogy bárki a házban tartózkodna. A trió nyugodt szívvel közelítheti meg a házat, csupán a macskák figyelik lépteik hatalmas szemeikkel. Hűvös szellő borzolja az elhanyagolt kertet és a szélesre nőtt cserjét.
Alaver orgánuma felelet nélkül marad. Az ajtó azonban nem túl szilaj; a férfi kopogására úgy nyílik, mintha csak invitálná az ifjút. Amennyiben beles, félhomállyal találja szemben magát. Azt a csekélyke fényt is, amit az ablakok szolgáltatnak, alaposan megszűri a behúzott, szakadt függönypár. Első megérzésre egyedül vannak, ha csak nem számolják az egy híján féltucat macskát.*
*A kidőlt-bedőlt viskó kéményéből nem gomolyog semmi, s semmi sem utal rá, hogy bárki a házban tartózkodna. A trió nyugodt szívvel közelítheti meg a házat, csupán a macskák figyelik lépteik hatalmas szemeikkel. Hűvös szellő borzolja az elhanyagolt kertet és a szélesre nőtt cserjét.
Alaver orgánuma felelet nélkül marad. Az ajtó azonban nem túl szilaj; a férfi kopogására úgy nyílik, mintha csak invitálná az ifjút. Amennyiben beles, félhomállyal találja szemben magát. Azt a csekélyke fényt is, amit az ablakok szolgáltatnak, alaposan megszűri a behúzott, szakadt függönypár. Első megérzésre egyedül vannak, ha csak nem számolják az egy híján féltucat macskát.*
4652. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-10-29 15:12:45
Üzenet elküldve: 2024-10-29 15:12:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 164
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 164
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A vadászlaki rém//
*Ahogy közelednek, nem gyűlik fel benne túlzottan a feszültség. Persze azt sem lehetne mondani, hogy teljesen nyugodt. Hiszen mi van akkor, ha tényleg az öregasszony pincéjében van a rém? Vagy az öregasszony az? Vagy nincs szó semmi ilyenről, és tényleg csak a lekvárt próbálta védeni? Rászorít az ork könyvére, próbál nem a legrosszabb lehetőségekre gondolni.
A ház sarkánál maga is megáll, kíváncsian méri fel a házat. Van-e ablak nyitva? Gomolyog-e füst a kéményből? Kihallatszik-e valami zaj? Ezek mind arra utalnának, hogy valaki van bent. Cagon-ra pislant ahogy az megszólal, szájzugába apró mosoly költözik. Tiszteli az orkot a tanultságáért, termetéért és erejéért, de azt látja rajta, hogy fityfenét se nagyon ért az egy becsületes betöréshez. Halkan elköhinti magát.*
- Tán' jobb vó'na, ha ti oldalrú'l bújnátok meg elébb. *-szólal meg halkan, és a könyvvel az öregasszony házának sarka felé int-* Úgy, hogy ne láthasson meg ablakú'-ajtóbú'. Én meg megpróbálom e'csalni amarra.
*A másik irányba mutat.*
- Körbedorombolom a mámikát mint a macskái, addég ti be tu'ttok osonni. *-Cagon-ra és Faerum-ra néz, kissé összevont szemöldökkel-* De gyó'sak legyetek ám! Nem'tom meddig vonhatom el onnan. Na, akkó'..
*Hóna alá szorítja a könyvet, rányal az ujjaira, és beletúr a hajába, hogy kicsit elfésülje azt. Ezután csak úgy, ruhaujjába dörgöli az arcát hogy letörölje róla a port-koszt. Megigazítja a gúnyáját, zsákja szíját. Mire végez, egészen úgy néz ki, mint valami deák.*
- Tik arra, én erre. Osz'tán csak ügyesen! *-vigyorog két társára, visszaveszi kezébe a könyvet, ujját a lapok közé teszi mintha épp olvasgatott volna, és éktelenül hamis fütyörészéssel, hogy azt még tán a környéken tespedő macskák se komálják majd, elindul az úton a ház felé. Nem igyekszik csöndben osonni, épp ellenkezőleg – magára akarja hívni a figyelmet. Így tud lehetőséget adni a másik kettőnek, hogy azok pedig a lehető leggyorsabban juthassanak oda, ahol a lehető legkevésbé lesznek szem előtt. Folytatja a fütyülést, jó bátran, mintha búja se lenne az életben, mígnem elér az öregasszony házához. Ott megáll, beleles a könyve, lapoz párat, mintha csak a ház mellett növő dudvát keresné a rajzok között. De nem találja, hát persze, hogy nem találja. Mit csinál ilyenkor egy jól nevelt deák? Baromi egyszerű.
Széles vigyorral a bejárathoz lép, és jó hangosan megzörgeti az ajtót.*
- Adj'istenek! Hát itthon-e a ház ura?
*Ahogy közelednek, nem gyűlik fel benne túlzottan a feszültség. Persze azt sem lehetne mondani, hogy teljesen nyugodt. Hiszen mi van akkor, ha tényleg az öregasszony pincéjében van a rém? Vagy az öregasszony az? Vagy nincs szó semmi ilyenről, és tényleg csak a lekvárt próbálta védeni? Rászorít az ork könyvére, próbál nem a legrosszabb lehetőségekre gondolni.
A ház sarkánál maga is megáll, kíváncsian méri fel a házat. Van-e ablak nyitva? Gomolyog-e füst a kéményből? Kihallatszik-e valami zaj? Ezek mind arra utalnának, hogy valaki van bent. Cagon-ra pislant ahogy az megszólal, szájzugába apró mosoly költözik. Tiszteli az orkot a tanultságáért, termetéért és erejéért, de azt látja rajta, hogy fityfenét se nagyon ért az egy becsületes betöréshez. Halkan elköhinti magát.*
- Tán' jobb vó'na, ha ti oldalrú'l bújnátok meg elébb. *-szólal meg halkan, és a könyvvel az öregasszony házának sarka felé int-* Úgy, hogy ne láthasson meg ablakú'-ajtóbú'. Én meg megpróbálom e'csalni amarra.
*A másik irányba mutat.*
- Körbedorombolom a mámikát mint a macskái, addég ti be tu'ttok osonni. *-Cagon-ra és Faerum-ra néz, kissé összevont szemöldökkel-* De gyó'sak legyetek ám! Nem'tom meddig vonhatom el onnan. Na, akkó'..
*Hóna alá szorítja a könyvet, rányal az ujjaira, és beletúr a hajába, hogy kicsit elfésülje azt. Ezután csak úgy, ruhaujjába dörgöli az arcát hogy letörölje róla a port-koszt. Megigazítja a gúnyáját, zsákja szíját. Mire végez, egészen úgy néz ki, mint valami deák.*
- Tik arra, én erre. Osz'tán csak ügyesen! *-vigyorog két társára, visszaveszi kezébe a könyvet, ujját a lapok közé teszi mintha épp olvasgatott volna, és éktelenül hamis fütyörészéssel, hogy azt még tán a környéken tespedő macskák se komálják majd, elindul az úton a ház felé. Nem igyekszik csöndben osonni, épp ellenkezőleg – magára akarja hívni a figyelmet. Így tud lehetőséget adni a másik kettőnek, hogy azok pedig a lehető leggyorsabban juthassanak oda, ahol a lehető legkevésbé lesznek szem előtt. Folytatja a fütyülést, jó bátran, mintha búja se lenne az életben, mígnem elér az öregasszony házához. Ott megáll, beleles a könyve, lapoz párat, mintha csak a ház mellett növő dudvát keresné a rajzok között. De nem találja, hát persze, hogy nem találja. Mit csinál ilyenkor egy jól nevelt deák? Baromi egyszerű.
Széles vigyorral a bejárathoz lép, és jó hangosan megzörgeti az ajtót.*
- Adj'istenek! Hát itthon-e a ház ura?
4651. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-10-27 12:39:26
Üzenet elküldve: 2024-10-27 12:39:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A vadászlaki rém//
* Végül csak megérkeznek az öreg házához. Megállt int az egyik ház sarkánál, hogy először távolról tudják feltérképezni a dolgokat. Közben az utcán végignéz, keres valakit, aki megmondhatná, hogy itthon van e az öreg. Ha talál, megkérdezi, ha nem, akkor a B tervet javasol a csapatnak. *
- Menyünk be egyből, vagy Alaver kopogjon, hátha bent lopja az idejét?
* Egy frontális betörés még a karrierjük végét is jelentheti. Főleg Cagonnak, mivel számára nagy szükség van a kapcsolatok kialakítására. Egy bűntett elkövetése nem biztos, hogy pozitív visszajelzések követnék a vásárlóitól. Szóval legszívesebben elkerülné a felesleges feltűnéskédet. Főleg, ha a semmiért jöttek. A legjobb lenne hamar pontot tennie az ügy végére és végleg felderíteni, hogy mégis hányadán állnak ezzel a titokzatos asszonnyal. *
* Végül csak megérkeznek az öreg házához. Megállt int az egyik ház sarkánál, hogy először távolról tudják feltérképezni a dolgokat. Közben az utcán végignéz, keres valakit, aki megmondhatná, hogy itthon van e az öreg. Ha talál, megkérdezi, ha nem, akkor a B tervet javasol a csapatnak. *
- Menyünk be egyből, vagy Alaver kopogjon, hátha bent lopja az idejét?
* Egy frontális betörés még a karrierjük végét is jelentheti. Főleg Cagonnak, mivel számára nagy szükség van a kapcsolatok kialakítására. Egy bűntett elkövetése nem biztos, hogy pozitív visszajelzések követnék a vásárlóitól. Szóval legszívesebben elkerülné a felesleges feltűnéskédet. Főleg, ha a semmiért jöttek. A legjobb lenne hamar pontot tennie az ügy végére és végleg felderíteni, hogy mégis hányadán állnak ezzel a titokzatos asszonnyal. *
4650. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-10-26 19:16:18
Üzenet elküldve: 2024-10-26 19:16:18
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 378
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 378
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
//A vadászlaki rém//
*A trió végül úgy dönt, szerencsét próbál a vénasszony házánál, a híd és a rúnák rejtélyét pedig későbbre halasztják. Cagon vezetésével hamar el is jutnak a kidőlt-bedőlt kunyhóhoz. A falucska nem nagy, s megtalálni sem túl nehéz a sajátságos építményt az egyébként takaros parasztházak sora után. A kert gazos, a falak omladoznak, pontosan úgy fest, ahogy Cagon még friss emlékeiben él. Ahogy első alkalommal, úgy most is kihaltnak látszik a viskó. Csupán egy kertben kuporgó, éjfekete macska tartja őket szemmel hatalmas, sárga tekintetével. Meredten bámulja a három jövevényt, s látszólag készen áll elszökkenni az útjukból, ha amazok megkísérelnének belépni az előkertbe.
Ezt meg is tehetik minden további nélkül. Az ajtó csukva, de mivel zár nincs rajta, ha a hármas úgy dönt, minden további nélkül beléphetnek a kunyhóba. Csakis rajtuk áll a hogyan tovább.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.10.26 19:17:14
*A trió végül úgy dönt, szerencsét próbál a vénasszony házánál, a híd és a rúnák rejtélyét pedig későbbre halasztják. Cagon vezetésével hamar el is jutnak a kidőlt-bedőlt kunyhóhoz. A falucska nem nagy, s megtalálni sem túl nehéz a sajátságos építményt az egyébként takaros parasztházak sora után. A kert gazos, a falak omladoznak, pontosan úgy fest, ahogy Cagon még friss emlékeiben él. Ahogy első alkalommal, úgy most is kihaltnak látszik a viskó. Csupán egy kertben kuporgó, éjfekete macska tartja őket szemmel hatalmas, sárga tekintetével. Meredten bámulja a három jövevényt, s látszólag készen áll elszökkenni az útjukból, ha amazok megkísérelnének belépni az előkertbe.
Ezt meg is tehetik minden további nélkül. Az ajtó csukva, de mivel zár nincs rajta, ha a hármas úgy dönt, minden további nélkül beléphetnek a kunyhóba. Csakis rajtuk áll a hogyan tovább.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.10.26 19:17:14
4649. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-10-26 17:06:24
Üzenet elküldve: 2024-10-26 17:06:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Már unja a napok óta tartó várakozást. El akarja újságolni Nestar úrnak, hogy sikerült eladnia a különleges italokat, de az alkimista csak nem tűnik fel újra Arthenior-ban. Nem futottak össze és értesítést sem kapott a Pegazusban, hogy kereste volna. Már azon is elgondolkozott, hogy egyszerűen felszívódott. Ezt a lehetőséget csupán azért veti el, mert senki nem szokott csak úgy eltűnni, akinek ezer arannyal tartoznak. Apropó, a pénz. Nos, ő… arról majd lesz majd mit mesélnie Nestar-nak, ha találkoznak, de egyelőre még arra kell rájönnie, hogy egyáltalán hol keresse. Azt mondta, hogy a Thargokhoz megy, úgyhogy -szó szerint- teljes harci díszben Gyémánton, nemrég vásárolt paripáján lovagolva vág neki a környező falvakon keresztül vezető útnak. Örül, hogy megvásárolta a vértet, a tőrjeit, csizmát és kényelmes öltözetet, amibe aláöltözhet. Nem csak a Kikötőben praktikus, hanem bármilyen más útra is megfelel.
Hogy pontosan hol keresse a férfit? Arról fogalma sincs. Soha nem járt még a Tharg területeken, legnagyobb városuk nevét is csak hallomásból ismeri. Amon Ruadh. Az a hely a célja. Nestar méltán híres alkimista, szóval, ha kérdezősködik egy kicsit a városban, akkor biztosan útba tudják igazítani. Egyetlen dologtól fél csupán. Attól, hogy elkerülik egymást. Éppen ezért siet, a leggyorsabb tempóra ösztönözve lovát vágtat keresztül a földeken, hogy végül a folyón átívelő hídon átkelve, a falvakat maga mögött hagyva megközelíthesse a Tharg néphez tartozó birtokokat.*
Hogy pontosan hol keresse a férfit? Arról fogalma sincs. Soha nem járt még a Tharg területeken, legnagyobb városuk nevét is csak hallomásból ismeri. Amon Ruadh. Az a hely a célja. Nestar méltán híres alkimista, szóval, ha kérdezősködik egy kicsit a városban, akkor biztosan útba tudják igazítani. Egyetlen dologtól fél csupán. Attól, hogy elkerülik egymást. Éppen ezért siet, a leggyorsabb tempóra ösztönözve lovát vágtat keresztül a földeken, hogy végül a folyón átívelő hídon átkelve, a falvakat maga mögött hagyva megközelíthesse a Tharg néphez tartozó birtokokat.*
4648. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-10-26 16:52:24
Üzenet elküldve: 2024-10-26 16:52:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 750
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 750
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Színek nélkül festett valóság//
//Keresés: sikertelen//
*Nem felejtette el az egyezségük részleteit, ahogy azt sem, hogy nem voltak részletei. Emlékszik a feltételekre. Segít növényeket keresni, cserébe kap emléket. Már az is elég nagy segítség, hogy lóháton cipeli őt végig a vidéken. Arról nem esett szó, hogy minden egyes talált növényt át is kellene adnia, és bár nem lenne ezzel semmi problémája, kimondott tények híján csak az alapján tud dönteni, amit már tapasztalt, mégpedig azt, hogy Ril tegnap a sokadik növény után már azt mondta, hogy tartsa meg őket. Hát akkor ő megtartja. Egyelőre.*
- Nem, ilyet még nem láttam. *Rázza meg a fejét beismerően. Sok növényt ismer, de azokkal nagyrészt ártani lehet másoknak, mint a Réti Ármánnyal is, de ott van például a Végzetes Iptun vagy a Halálos Yrtasyn, melyek hűek a nevükhöz, azokkal ölni lehet, és ölt is már velük nem is egyszer. Még gyermekként. Mert azt kérték tőle.
Miután beismeri, hogy az Égő Fyruis-nak a nevét ismeri csak, de a hatását nem különösebben, akkor, mintha a megfelelő kulcsot fordítanák el egy ajtó zárjában, úgy nyílnak beszédre Ril ajkai is. Nori őszinte érdeklődéssel hallgatja, és bólogat is közben, hogy figyel és érti, amiről szó van. Hogy tűzrakásra használni? Nem kell megvitatniuk az érveiket, de az szerinte is pazarlás. Tűzgyújtásra sokkal hatékonyabb módszerei vannak, mint ahogy azt a tegnapi nap folyamán többször is bemutatta.
A kérésre gyanútlanul nyújtja előre a kezét, nem azt, amelyikre a rajz lett festve, hanem a másikat. Figyeli, ahogy Ril végighúzza a növényt a csuklóján, bőre pedig azonnal elvörösödik azon a környéken, ahol a nedv éri, és mindezt követi az a kellemetlen, égető érzés, amiről Ril sem titkolja el, hogy pontosan tudta, hogy ez fog történni.*
- Au! Hé, na… Ez most büntetés? *Duzzogva dörzsölgeti meg a csuklóját, hátha attól elmúlik, de csak azt éri el vele, hogy az ujjaira kerülő nedv miatt most már azok is viszketnek, úgyhogy marad a morcos tekintet, amíg el nem múlik. Azt mondjuk nem tudja, miért kellene büntetést kapnia, de bűnhődik érte, az biztos.
A kis különóra után már szinte hiányzik neki, hogy Ril nem beszél többet. Meglepetten kapja fel a fejét, mikor újra szól, és felhívja a figyelmét a Sárga Lyrdec-re.*
- Rémálom tea. Mármint azt lehet belőle csinálni. *Nyilván ennek a növénynek is a kellemetlen mellékhatását ismeri, nem azt, amire gyógynövényként használják.
A szántóföldeken át vezető útjuk utolsó állomása Sziritán, amely sokkalta szebbnek és gazdagabbnak tűnik a többi falunál. Nori figyelme mégis akkor kalandozik el, mikor a település határában megpillant egy romos, többszáz évesnek tűnő templomot. Megáll előtte, és hosszú másodpercekig bámulja, ahogy fölé magasodik a tornya.*
- Hümm… érdekes. *Állapítja meg pusztán azért, mert sem Sa'Tereth, sem Eeyr jelenlétét nem érzi a templomból. Ha itt lennének, mindkettőt megérezné, csak más hatással lenne rá. Így viszont csak ott áll, és bámulja az építményt, valószínűleg Ril-nek kell megint noszogatni egy kicsit, hogy lehetőleg ne húzza tovább az időt, ha már ilyen közel az erdő.*
A hozzászólás írója (Norileina Vylrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.10.26 16:53:38
//Keresés: sikertelen//
*Nem felejtette el az egyezségük részleteit, ahogy azt sem, hogy nem voltak részletei. Emlékszik a feltételekre. Segít növényeket keresni, cserébe kap emléket. Már az is elég nagy segítség, hogy lóháton cipeli őt végig a vidéken. Arról nem esett szó, hogy minden egyes talált növényt át is kellene adnia, és bár nem lenne ezzel semmi problémája, kimondott tények híján csak az alapján tud dönteni, amit már tapasztalt, mégpedig azt, hogy Ril tegnap a sokadik növény után már azt mondta, hogy tartsa meg őket. Hát akkor ő megtartja. Egyelőre.*
- Nem, ilyet még nem láttam. *Rázza meg a fejét beismerően. Sok növényt ismer, de azokkal nagyrészt ártani lehet másoknak, mint a Réti Ármánnyal is, de ott van például a Végzetes Iptun vagy a Halálos Yrtasyn, melyek hűek a nevükhöz, azokkal ölni lehet, és ölt is már velük nem is egyszer. Még gyermekként. Mert azt kérték tőle.
Miután beismeri, hogy az Égő Fyruis-nak a nevét ismeri csak, de a hatását nem különösebben, akkor, mintha a megfelelő kulcsot fordítanák el egy ajtó zárjában, úgy nyílnak beszédre Ril ajkai is. Nori őszinte érdeklődéssel hallgatja, és bólogat is közben, hogy figyel és érti, amiről szó van. Hogy tűzrakásra használni? Nem kell megvitatniuk az érveiket, de az szerinte is pazarlás. Tűzgyújtásra sokkal hatékonyabb módszerei vannak, mint ahogy azt a tegnapi nap folyamán többször is bemutatta.
A kérésre gyanútlanul nyújtja előre a kezét, nem azt, amelyikre a rajz lett festve, hanem a másikat. Figyeli, ahogy Ril végighúzza a növényt a csuklóján, bőre pedig azonnal elvörösödik azon a környéken, ahol a nedv éri, és mindezt követi az a kellemetlen, égető érzés, amiről Ril sem titkolja el, hogy pontosan tudta, hogy ez fog történni.*
- Au! Hé, na… Ez most büntetés? *Duzzogva dörzsölgeti meg a csuklóját, hátha attól elmúlik, de csak azt éri el vele, hogy az ujjaira kerülő nedv miatt most már azok is viszketnek, úgyhogy marad a morcos tekintet, amíg el nem múlik. Azt mondjuk nem tudja, miért kellene büntetést kapnia, de bűnhődik érte, az biztos.
A kis különóra után már szinte hiányzik neki, hogy Ril nem beszél többet. Meglepetten kapja fel a fejét, mikor újra szól, és felhívja a figyelmét a Sárga Lyrdec-re.*
- Rémálom tea. Mármint azt lehet belőle csinálni. *Nyilván ennek a növénynek is a kellemetlen mellékhatását ismeri, nem azt, amire gyógynövényként használják.
A szántóföldeken át vezető útjuk utolsó állomása Sziritán, amely sokkalta szebbnek és gazdagabbnak tűnik a többi falunál. Nori figyelme mégis akkor kalandozik el, mikor a település határában megpillant egy romos, többszáz évesnek tűnő templomot. Megáll előtte, és hosszú másodpercekig bámulja, ahogy fölé magasodik a tornya.*
- Hümm… érdekes. *Állapítja meg pusztán azért, mert sem Sa'Tereth, sem Eeyr jelenlétét nem érzi a templomból. Ha itt lennének, mindkettőt megérezné, csak más hatással lenne rá. Így viszont csak ott áll, és bámulja az építményt, valószínűleg Ril-nek kell megint noszogatni egy kicsit, hogy lehetőleg ne húzza tovább az időt, ha már ilyen közel az erdő.*
A hozzászólás írója (Norileina Vylrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.10.26 16:53:38
4647. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-10-26 13:24:38
Üzenet elküldve: 2024-10-26 13:24:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 349
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 349
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Színek nélkül festett valóság//
//Keresés: sikeres//
*Az a fajta lány ez, akinek mindig kell hallatnia a hangját és még az utolsó szó jogával is élni akar. A szemeit forgatja mögötte, de meghagyja neki. Bizonyos, hogy a békés vidéki lelkek az istállójukba akarnak engedni idegeneket, akik a fegyvereikkel védik őket azok elől, akiket jobban ismernek saját tenyerüknél is. Nem érdekli, pusztán a szemforgatásnyi időre. Haladni akar, s ez meg is történik.
Amint megpillantja a növényt, amiből leszakajt néhány levelet, a másik is talál belőle. Nem tudja, hogy ismeri-e igazán őket, vagy nem, de végignéz a másikon, aki az egyezségükkel ellentétben nem adja a kezébe a talált Fyruis-t, de nem érdekli, ha kellene belőle még egy, eltenné. Bár igazából nem fektettek le szabályokat sem, neki egyértelmű az, hogy a bőrrajzért cserébe minden az övé, azon kívül, amit átenged. Így működik. Nehezen tér el attól, ami a terv, még ha az csak és kizárólag az ő terve is. *
- Tudod mire jó? *Nézi a barna szemeket. Már kezd megenyhülni az irányába, akkor is, ha túl cserfes. Talán nem tartaná magához közel, de itt és most nem terhes a jelenléte és még a mágiát sem használta ellene. Persze töredék idő alatt fordulhat meg minden. Amint érzékeli, hogy annak tudása kissé hiányos, bele is kezd, ahogy elindulnak tovább gyalogszerrel.*
- Ha kiszárítod a levelet és egy pépet készítesz belőle, akkor átmelegíti azt a részedet, ahová kented. Csak egy kis víz és a széttört darabok kellenek, gyorsan megvan. Jó akkor is, ha fázik a kezed, de... *Kezd magyarázatba, mintha a világon mindenkit érdekelnének a növényei. Talán nincs is más, amiről szívesebben beszél, ha már egyszer szóra nyílnak azok a csendes ajkak.* - ... ha régóta fáj valamid, mert megrándult, vagy megerőltetted, akkor arra is hatásos. De a legtöbben semmi másra nem használják, mint tűzrakáshoz. Nagyon hamar lángra kap a levele. *A röpke előadás végén már érezni a hangjában az élt, hogy az talán a legpazarlóbb módja ennek a levélnek a használatára, de végtére is sokszínűség miatt is lehet kedvelni valamit, még ha sokkalta jobban járnak a száraz őrleményével is. Neki, akinek mindig gondot okoz a tűz meggyújtása, még segítségére is van, de ezt nem vallaná be. Nem ezt kellene rá eltékozolni. De eszébe jut valami más is, így letép egy pici darabot abból, amit az imént tett el és egy időre megáll.*
- Mutasd a kezed. *Kéri el Leina tagját, hogy aztán szemléltetni is tudjon valamit. A növény nedvéből egy vékony vonalnyit ken annak fehér bőrére, hogy a nyomán vörössé válhasson.*
- Így szinte éget.
*Sétájuk a végéhez közeledik a szántón, mintha az utolsó búzatábla is csak azt hirdetné, hogy a határhoz értek. Hamar láthatóvá válik az erdőség, de még van hely, amit átkutathatnak, főleg akkor, ha nem éppen magyarázni kíván, hanem keresni. Furcsa érzés, hogy egyáltalán volt kedve beszélni. Abba is hagyja egy időre, amíg a jellegzetes helyeket nézi át. Az első látványos mosoly, ami ráhúzódik ezidáig rezzenéstelen arcára, mikor lehajolva egy igen különleges apró virágot talál. *
- Gyere, nézd.
*Maga sem érti minek tanítgat, azért hívta magával, mert ismeri amaz elméletben amiket keres. De neki már az is jó, ha csak néhány éket talál meg. Széthúzza kissé az egymás mellett sűrűn növő búza szárait, s közöttük lehet megpillantani az egyikre felkúszó, indáival kapaszkodó, legyezőforma, narancsszín szirmokat.*
- Sárga Lyrdec.
*Tépi is le, nagyon ritkán lát ilyet, lévén ritkán jár hasonló helyszíneken.*
//Keresés: sikeres//
*Az a fajta lány ez, akinek mindig kell hallatnia a hangját és még az utolsó szó jogával is élni akar. A szemeit forgatja mögötte, de meghagyja neki. Bizonyos, hogy a békés vidéki lelkek az istállójukba akarnak engedni idegeneket, akik a fegyvereikkel védik őket azok elől, akiket jobban ismernek saját tenyerüknél is. Nem érdekli, pusztán a szemforgatásnyi időre. Haladni akar, s ez meg is történik.
Amint megpillantja a növényt, amiből leszakajt néhány levelet, a másik is talál belőle. Nem tudja, hogy ismeri-e igazán őket, vagy nem, de végignéz a másikon, aki az egyezségükkel ellentétben nem adja a kezébe a talált Fyruis-t, de nem érdekli, ha kellene belőle még egy, eltenné. Bár igazából nem fektettek le szabályokat sem, neki egyértelmű az, hogy a bőrrajzért cserébe minden az övé, azon kívül, amit átenged. Így működik. Nehezen tér el attól, ami a terv, még ha az csak és kizárólag az ő terve is. *
- Tudod mire jó? *Nézi a barna szemeket. Már kezd megenyhülni az irányába, akkor is, ha túl cserfes. Talán nem tartaná magához közel, de itt és most nem terhes a jelenléte és még a mágiát sem használta ellene. Persze töredék idő alatt fordulhat meg minden. Amint érzékeli, hogy annak tudása kissé hiányos, bele is kezd, ahogy elindulnak tovább gyalogszerrel.*
- Ha kiszárítod a levelet és egy pépet készítesz belőle, akkor átmelegíti azt a részedet, ahová kented. Csak egy kis víz és a széttört darabok kellenek, gyorsan megvan. Jó akkor is, ha fázik a kezed, de... *Kezd magyarázatba, mintha a világon mindenkit érdekelnének a növényei. Talán nincs is más, amiről szívesebben beszél, ha már egyszer szóra nyílnak azok a csendes ajkak.* - ... ha régóta fáj valamid, mert megrándult, vagy megerőltetted, akkor arra is hatásos. De a legtöbben semmi másra nem használják, mint tűzrakáshoz. Nagyon hamar lángra kap a levele. *A röpke előadás végén már érezni a hangjában az élt, hogy az talán a legpazarlóbb módja ennek a levélnek a használatára, de végtére is sokszínűség miatt is lehet kedvelni valamit, még ha sokkalta jobban járnak a száraz őrleményével is. Neki, akinek mindig gondot okoz a tűz meggyújtása, még segítségére is van, de ezt nem vallaná be. Nem ezt kellene rá eltékozolni. De eszébe jut valami más is, így letép egy pici darabot abból, amit az imént tett el és egy időre megáll.*
- Mutasd a kezed. *Kéri el Leina tagját, hogy aztán szemléltetni is tudjon valamit. A növény nedvéből egy vékony vonalnyit ken annak fehér bőrére, hogy a nyomán vörössé válhasson.*
- Így szinte éget.
*Sétájuk a végéhez közeledik a szántón, mintha az utolsó búzatábla is csak azt hirdetné, hogy a határhoz értek. Hamar láthatóvá válik az erdőség, de még van hely, amit átkutathatnak, főleg akkor, ha nem éppen magyarázni kíván, hanem keresni. Furcsa érzés, hogy egyáltalán volt kedve beszélni. Abba is hagyja egy időre, amíg a jellegzetes helyeket nézi át. Az első látványos mosoly, ami ráhúzódik ezidáig rezzenéstelen arcára, mikor lehajolva egy igen különleges apró virágot talál. *
- Gyere, nézd.
*Maga sem érti minek tanítgat, azért hívta magával, mert ismeri amaz elméletben amiket keres. De neki már az is jó, ha csak néhány éket talál meg. Széthúzza kissé az egymás mellett sűrűn növő búza szárait, s közöttük lehet megpillantani az egyikre felkúszó, indáival kapaszkodó, legyezőforma, narancsszín szirmokat.*
- Sárga Lyrdec.
*Tépi is le, nagyon ritkán lát ilyet, lévén ritkán jár hasonló helyszíneken.*
4646. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-10-26 12:38:35
Üzenet elküldve: 2024-10-26 12:38:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 750
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 750
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Színek nélkül festett valóság//
//Keresés: sikeres//
- Meg is védhettük volna őket velük *válaszolja csak azért, hogy az övé lehessen az utolsó szó. Amúgy esze ágában sincs megvédeni senkit jelen pillanatban, csak és kizárólag saját magát, meg talán Ril-t, ha szükséges, de a rajta lógó fegyverek azt sejtetik, hogy ő sem az a fajta, akit meg kellene védeni.
Ezen kívül a falu nem ad semmi más ingert a feketeség számára, ami miatt képes lenne elvesztegetni még néhány értékes percet, úgyhogy hamar annak határához érnek, ahol Ril azonnal meg is hozza a rá bízott döntést. Gyorsan és határozottan, pont ezért bízta rá, és egyáltalán nem azért, mert neki fogalma sem volt, hogy merre induljanak.
Végül Szántáshát felé indulnak, és közben Nori mit sem törődve azzal, hogy mire kérték, az eget bámulja ahelyett, hogy a növényzetet figyelné. Szerencsére félúton észreveszi magát, így rászólni nem szükséges, onnantól már ő is a környéket pásztázza, de még így is Ril az, aki hamarabb kiszúrja a kincset a fűben. Mivel most eleve nem rohantak, Árnyékot is könnyedén, szépen sikerül megállítania, és ha a másik leszáll a lóról, akkor ő is lepattan róla. Ez ismét egy tökéletes alkalom arra, hogy Árnyék is pihenhessen egy kicsit, amíg ők körülnéznek.*
- Jó, rendben. *Bólint, és amíg Ril a lovaglás közben kiszúrt Fyruis-szal foglalkozik, addig ő is megpillant egy másikat. Neki míg így, hogy konkrétan kereste is nehéz volt kiszúrni, ami tovább dicséri Ril érdemeit, de nem mond erről semmit, csak lehajol, és leszakítja a növényt.*
- Itt is van egy *viszi oda a lány mellé, de nem adja neki. Már tegnap sem fogadta el. Ha kell neki, majd szól érte, ha meg nem szól, akkor magára vessen.*
- Menjünk tovább! Akkor is találhatunk még, ha közben haladunk. *Az ő megítélése szerint ennyi elég a Fyuris-ból, szóval most ő sürgeti meg magukat egy kicsit, de nem ül vissza a lóra, hogy ha mégis kiszúrnának még néhány növényt, akkor ne kelljen újra leszállni róla. Csak vezeti a kantárjánál fogva, ők pedig mellette gyalogolhatnak.
Ril korábbi döntése végül helyesnek bizonyul. Szántóvég közelébe érve nem csak a falut, de azt a főutat is megpillanthatják, amit Nori keresett. Most már pontosan tudja, hogy hol vannak, és azt is, hogy merre kell tovább menniük. Az utat követve lesz egy folyó, azon túl pedig már az erdő várja majd őket.*
//Keresés: sikeres//
- Meg is védhettük volna őket velük *válaszolja csak azért, hogy az övé lehessen az utolsó szó. Amúgy esze ágában sincs megvédeni senkit jelen pillanatban, csak és kizárólag saját magát, meg talán Ril-t, ha szükséges, de a rajta lógó fegyverek azt sejtetik, hogy ő sem az a fajta, akit meg kellene védeni.
Ezen kívül a falu nem ad semmi más ingert a feketeség számára, ami miatt képes lenne elvesztegetni még néhány értékes percet, úgyhogy hamar annak határához érnek, ahol Ril azonnal meg is hozza a rá bízott döntést. Gyorsan és határozottan, pont ezért bízta rá, és egyáltalán nem azért, mert neki fogalma sem volt, hogy merre induljanak.
Végül Szántáshát felé indulnak, és közben Nori mit sem törődve azzal, hogy mire kérték, az eget bámulja ahelyett, hogy a növényzetet figyelné. Szerencsére félúton észreveszi magát, így rászólni nem szükséges, onnantól már ő is a környéket pásztázza, de még így is Ril az, aki hamarabb kiszúrja a kincset a fűben. Mivel most eleve nem rohantak, Árnyékot is könnyedén, szépen sikerül megállítania, és ha a másik leszáll a lóról, akkor ő is lepattan róla. Ez ismét egy tökéletes alkalom arra, hogy Árnyék is pihenhessen egy kicsit, amíg ők körülnéznek.*
- Jó, rendben. *Bólint, és amíg Ril a lovaglás közben kiszúrt Fyruis-szal foglalkozik, addig ő is megpillant egy másikat. Neki míg így, hogy konkrétan kereste is nehéz volt kiszúrni, ami tovább dicséri Ril érdemeit, de nem mond erről semmit, csak lehajol, és leszakítja a növényt.*
- Itt is van egy *viszi oda a lány mellé, de nem adja neki. Már tegnap sem fogadta el. Ha kell neki, majd szól érte, ha meg nem szól, akkor magára vessen.*
- Menjünk tovább! Akkor is találhatunk még, ha közben haladunk. *Az ő megítélése szerint ennyi elég a Fyuris-ból, szóval most ő sürgeti meg magukat egy kicsit, de nem ül vissza a lóra, hogy ha mégis kiszúrnának még néhány növényt, akkor ne kelljen újra leszállni róla. Csak vezeti a kantárjánál fogva, ők pedig mellette gyalogolhatnak.
Ril korábbi döntése végül helyesnek bizonyul. Szántóvég közelébe érve nem csak a falut, de azt a főutat is megpillanthatják, amit Nori keresett. Most már pontosan tudja, hogy hol vannak, és azt is, hogy merre kell tovább menniük. Az utat követve lesz egy folyó, azon túl pedig már az erdő várja majd őket.*
4645. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-10-26 11:42:55
Üzenet elküldve: 2024-10-26 11:42:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 349
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 349
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Színek nélkül festett valóság//
//Keresés: sikeres//
*Mindenki szeme elsiklik olykor, s miért is ne találhatna értékes növényt ott, ahol más szeme nem látta meg? Azonban igaza van a lánynak, akik nem városiak, jobban használják ki a természet adta lehetőségeket és kevés eshetőséget hagynak annak, aki csak úgy idetéved. Nem is jár sok sikerrel, hiába nézelődik. De lefoglalnia magát ezzel sokkalta jobb, mint megbarátkozni azzal, hogy ott van ismét, ahol most nem akar.*
- Biztosan. A helybéliek kurvára örültek volna a két kardnak a hátunkon.
*Jegyzi meg, már csak azért is, mert sokkal jobb ilyesmire fogni, mint arra, hogy mi az ellenérzésének igazi tárgya.
A falu, amin átvágnak éppúgy nem ismerős, mint ahogyan a legtöbb sem lenne az. Sötétben járt kelt házak között, de az nem itt volt, ennek is egyetlen pontja lenne csupán, amit megismerhet, de azt nem érintik. Talán akkor meg sem akarna állni egy percre sem, amikor válaszút elé érkeznek. Így más a helyzet, megengedőbb abban, hogy egy kevés időt eltöltsön gondolkodással. Csakhogy őszintén fogalma sincsen, hogy melyik irány az, amivel jobban járnak. Azt tudja csupán, hogy kevésbé lakott részeket akar, ahol nem botlik bele egyetlen földművesbe, favágóba... senkibe.*
- Arra.
*Mutat el a másik válla felett Szántáshát felé, s ami miatt emellett döntött, az nem több annál, minthogy erőteljesebbnek látja a növényzetet. Ahogy tovább indulnak, már kezd lemondani arról, hogy az erdőség előtt bukkanhatna valamire. Nem is érdekli különösebben, csak tűnjön már el a látótérből a megművelt földek képe. Egyetlen ponton akad meg az arany tekintet, akkor állítja meg csak a lányt. Bár már talált égő fyruis-t, nem bánja, amíg van hely a táskájában, nem hagy csak úgy ott hasznos leveleket. Le akar szállni érte.*
- Itt talán szétnézhetnénk.
//Keresés: sikeres//
*Mindenki szeme elsiklik olykor, s miért is ne találhatna értékes növényt ott, ahol más szeme nem látta meg? Azonban igaza van a lánynak, akik nem városiak, jobban használják ki a természet adta lehetőségeket és kevés eshetőséget hagynak annak, aki csak úgy idetéved. Nem is jár sok sikerrel, hiába nézelődik. De lefoglalnia magát ezzel sokkalta jobb, mint megbarátkozni azzal, hogy ott van ismét, ahol most nem akar.*
- Biztosan. A helybéliek kurvára örültek volna a két kardnak a hátunkon.
*Jegyzi meg, már csak azért is, mert sokkal jobb ilyesmire fogni, mint arra, hogy mi az ellenérzésének igazi tárgya.
A falu, amin átvágnak éppúgy nem ismerős, mint ahogyan a legtöbb sem lenne az. Sötétben járt kelt házak között, de az nem itt volt, ennek is egyetlen pontja lenne csupán, amit megismerhet, de azt nem érintik. Talán akkor meg sem akarna állni egy percre sem, amikor válaszút elé érkeznek. Így más a helyzet, megengedőbb abban, hogy egy kevés időt eltöltsön gondolkodással. Csakhogy őszintén fogalma sincsen, hogy melyik irány az, amivel jobban járnak. Azt tudja csupán, hogy kevésbé lakott részeket akar, ahol nem botlik bele egyetlen földművesbe, favágóba... senkibe.*
- Arra.
*Mutat el a másik válla felett Szántáshát felé, s ami miatt emellett döntött, az nem több annál, minthogy erőteljesebbnek látja a növényzetet. Ahogy tovább indulnak, már kezd lemondani arról, hogy az erdőség előtt bukkanhatna valamire. Nem is érdekli különösebben, csak tűnjön már el a látótérből a megművelt földek képe. Egyetlen ponton akad meg az arany tekintet, akkor állítja meg csak a lányt. Bár már talált égő fyruis-t, nem bánja, amíg van hely a táskájában, nem hagy csak úgy ott hasznos leveleket. Le akar szállni érte.*
- Itt talán szétnézhetnénk.
4644. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-10-26 11:14:58
Üzenet elküldve: 2024-10-26 11:14:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 750
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 750
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Színek nélkül festett valóság//
//Keresés: sikertelen//
*Észak felől közelítik meg a földeket. Nori rögtön a jól bejárt utat kezdi keresni, mert egészen biztos benne, hogy az itt élők nem örülnének neki, ha a megművelt földeken vágtáznának keresztül a lóval. Így kötnek ki végül a környék legészakibb településén. Nem, nem sikerült elkerülniük őket. Az út keresztül vezet rajtuk, ő pedig továbbra is az úton akar menni.*
- Figyelek, de a falu közelében szerintem nem sok mindent fogunk találni. Már begyűjthették a helyiek, ami hasznos. Talán majd az út szélén, a falvak között.
*Nori ugyan nem tudja, de a falu Szántóvég névre hallgat. Végül is logikus, hisz ez a hely a szántóföldek vége. Beljebb merészkedve lassít a lovon, de leszállni nem akar róla, csak mégis, ne ők legyenek a hibásak, ha valaki véletlenül kiugrik az állat elé. Mondjuk ennek esélye egészen kicsi, hisz ház sincs erre sok, szóval valószínűleg a lakosok száma is kevés.*
- Itt biztos befogadtak volna minket éjszakára. *Nem csak Árnyékon, de a szállás témáján is képes tovább lovagolni. Nem is utaznak olyan régóta, szóval ha nem álltak volna meg, akkor simán ideértek volna még tegnap, sötétedés előtt. Utólag már nem is érti, hogy miért nem így tettek. A döntést Ril hozta meg, úgyhogy, ha valaki hibáztatható, az ő. Vitatkozni azonban nem akar a dolgon, mert már igazából teljesen mindegy.
Ahogy távolodnak a házaktól, lassan egy kereszteződéshez érnek, ahol újabb döntés vár rájuk, és ha már Ril ismét olyannyira vezetőnek érzi magát, mint amennyire Nori érezte őt annak reggel, akkor ezt ismét rá bízná.*
- Merre tovább? *Sok jelentősége nincs a választásnak. Az egyik út egy kicsit nagyobb kerülő, és csak annyi múlik rajta, hogy Szántásháton vagy Szántószélen mennek keresztül, de a falvak között Nori sem ismeri ki magát teljesen, így fogalma sincs, melyik út valójában a rövidebb. Ő csak a főutat ismeri, azon szokott közlekedni a Kikötő és Arthenior között, szóval azt kéne megtalálniuk, de így a pusztáról érkezve egy kicsit elvesztette az irányérzékét, ezért is bizonytalanodik el egy csöppet.*
A hozzászólás írója (Norileina Vylrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.10.26 11:54:12
//Keresés: sikertelen//
*Észak felől közelítik meg a földeket. Nori rögtön a jól bejárt utat kezdi keresni, mert egészen biztos benne, hogy az itt élők nem örülnének neki, ha a megművelt földeken vágtáznának keresztül a lóval. Így kötnek ki végül a környék legészakibb településén. Nem, nem sikerült elkerülniük őket. Az út keresztül vezet rajtuk, ő pedig továbbra is az úton akar menni.*
- Figyelek, de a falu közelében szerintem nem sok mindent fogunk találni. Már begyűjthették a helyiek, ami hasznos. Talán majd az út szélén, a falvak között.
*Nori ugyan nem tudja, de a falu Szántóvég névre hallgat. Végül is logikus, hisz ez a hely a szántóföldek vége. Beljebb merészkedve lassít a lovon, de leszállni nem akar róla, csak mégis, ne ők legyenek a hibásak, ha valaki véletlenül kiugrik az állat elé. Mondjuk ennek esélye egészen kicsi, hisz ház sincs erre sok, szóval valószínűleg a lakosok száma is kevés.*
- Itt biztos befogadtak volna minket éjszakára. *Nem csak Árnyékon, de a szállás témáján is képes tovább lovagolni. Nem is utaznak olyan régóta, szóval ha nem álltak volna meg, akkor simán ideértek volna még tegnap, sötétedés előtt. Utólag már nem is érti, hogy miért nem így tettek. A döntést Ril hozta meg, úgyhogy, ha valaki hibáztatható, az ő. Vitatkozni azonban nem akar a dolgon, mert már igazából teljesen mindegy.
Ahogy távolodnak a házaktól, lassan egy kereszteződéshez érnek, ahol újabb döntés vár rájuk, és ha már Ril ismét olyannyira vezetőnek érzi magát, mint amennyire Nori érezte őt annak reggel, akkor ezt ismét rá bízná.*
- Merre tovább? *Sok jelentősége nincs a választásnak. Az egyik út egy kicsit nagyobb kerülő, és csak annyi múlik rajta, hogy Szántásháton vagy Szántószélen mennek keresztül, de a falvak között Nori sem ismeri ki magát teljesen, így fogalma sincs, melyik út valójában a rövidebb. Ő csak a főutat ismeri, azon szokott közlekedni a Kikötő és Arthenior között, szóval azt kéne megtalálniuk, de így a pusztáról érkezve egy kicsit elvesztette az irányérzékét, ezért is bizonytalanodik el egy csöppet.*
A hozzászólás írója (Norileina Vylrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.10.26 11:54:12
4643. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-10-26 10:23:33
Üzenet elküldve: 2024-10-26 10:23:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 349
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 349
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Színek nélkül festett valóság//
//Keresés: sikertelen//
*Kiérzi a másik hangsúlyából, hogy talán szebb reggelt, vagy reggeli köszöntést kívánna magának, de ez nem olyasmi, ami eléri Ril ingerküszöbét. Megbeszélték, hogy mi fog történni és szereti az elképzelései szerint járni az utat. Hogy a pontos időről nem egyeztettek, az nem az ő problémája, de tétlenül ücsörögni az. Itt nincs fekete macska és nem olyan szép a pirkadat sem, hogy elmélázva hagyjon magának egy röpke órát arra, hogy befogadja a világ szépségeit.
Türelmes, bár már menne... de a lány készülődik és ez jó jel. A tűz már csak emlék, ahogy a mágia is, bár ott motoz a fejében, hogy tán a vízzel gondosan eloltott szenet is meg tudná vele újra gyújtani, pedig az lehetetlen. Annak lehetetlen, aki nem él a varázslattal.
Újra a lóháton és újra a másik mögött. Semmivel nem másabb a kissé megfeszült izomzat, ami annak a jele, hogy kényelmetlen, hogy valaki ennyire beleférkőzik az aurájába. De valamit, valamiért. Csak reméli, hogy úgy vezeti azt a hátast, hogy nem esnek le róla eltiporva minden mai elképzelésüket.
A szántóföldek igen nagy területet ölelnek fel, a kis falvakat szívesen elkerülné, de Norileiná-ra van bízva az irány. Két gyorsabb ütem jelez a mellkasa zárjában, hogy nem akar itt lenni, nem akar látni senkit, ahogyan nem akarta senki istállóját sem igénybe venni az éjjeli alvásra. De a hely megkívánja a pásztázó szemeket, amíg nem érnek el az erdőig, addig nem rest figyelmesen letekinteni a földre, hogy valami érdekességre bukkanhasson. Az út eleje nem kecsegtet semmivel. *
- Itt is legyen nyitva a szemed.
*Mondja halkan, miközben kapaszkodik, kissé jobban is, mert tekintete elkapott egy bokrot, aminek a tövében mintha... de hamar ráébred, hogy semmi olyan, ami neki kellhet. *
//Keresés: sikertelen//
*Kiérzi a másik hangsúlyából, hogy talán szebb reggelt, vagy reggeli köszöntést kívánna magának, de ez nem olyasmi, ami eléri Ril ingerküszöbét. Megbeszélték, hogy mi fog történni és szereti az elképzelései szerint járni az utat. Hogy a pontos időről nem egyeztettek, az nem az ő problémája, de tétlenül ücsörögni az. Itt nincs fekete macska és nem olyan szép a pirkadat sem, hogy elmélázva hagyjon magának egy röpke órát arra, hogy befogadja a világ szépségeit.
Türelmes, bár már menne... de a lány készülődik és ez jó jel. A tűz már csak emlék, ahogy a mágia is, bár ott motoz a fejében, hogy tán a vízzel gondosan eloltott szenet is meg tudná vele újra gyújtani, pedig az lehetetlen. Annak lehetetlen, aki nem él a varázslattal.
Újra a lóháton és újra a másik mögött. Semmivel nem másabb a kissé megfeszült izomzat, ami annak a jele, hogy kényelmetlen, hogy valaki ennyire beleférkőzik az aurájába. De valamit, valamiért. Csak reméli, hogy úgy vezeti azt a hátast, hogy nem esnek le róla eltiporva minden mai elképzelésüket.
A szántóföldek igen nagy területet ölelnek fel, a kis falvakat szívesen elkerülné, de Norileiná-ra van bízva az irány. Két gyorsabb ütem jelez a mellkasa zárjában, hogy nem akar itt lenni, nem akar látni senkit, ahogyan nem akarta senki istállóját sem igénybe venni az éjjeli alvásra. De a hely megkívánja a pásztázó szemeket, amíg nem érnek el az erdőig, addig nem rest figyelmesen letekinteni a földre, hogy valami érdekességre bukkanhasson. Az út eleje nem kecsegtet semmivel. *
- Itt is legyen nyitva a szemed.
*Mondja halkan, miközben kapaszkodik, kissé jobban is, mert tekintete elkapott egy bokrot, aminek a tövében mintha... de hamar ráébred, hogy semmi olyan, ami neki kellhet. *
4642. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-10-24 21:10:06
Üzenet elküldve: 2024-10-24 21:10:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A vadászlaki rém//
* Végül csak minden úgy jön ki, ahogyan azt szeretné mindenki. Legalábbis, senki sem vitatkozik, hogy mit kéne tenniük, csak szimplán kibővítik a saját elképzelésükkel. Valószínűnek tartja Cagon, hogy a törékeny öregasszony nem fog tudni ártani, de jobb félni, mint megijedni. *
- Pontosan! Ha nincs otthon, akkor meg őrködsz az ajtóba, míg vissza nem jön. Ha szerencsénk van, akkor előbb kijövünk, ha nem, akkor remélem nem csak befőttek lesznek ott.
* Nehéz eldönteni melyik lenne jobb oda. Befőtt vagy valami rituális baromság. Mindenesetre a terv kész. Talán vannak benne hiányos dolgok, de legalább van mit csinálniuk. *
- A ház? Amúgy kicsivel nagyobb, mint a vadászé! Szóval, ha valamit rejteget, akkor van bőven hol keresni!
* Bár látna a bizonytalan jövőbe. Ez sajnos egy olyan ajándék, amiben a halandók nemigen részesülhetnek. Bármi is legyen abban a pincében, az öregasszony eléggé feszültnek tűnt. Reméli, hogy nem valami befőttes megszállott. Inna még egy kortyot az útra, de valahogy a tudatlanságtól összeszűkült a gyomra és érzi, hogy nem fogadná be a nedűt. Így ki kell hagynia most. Remélhetőleg nem az utolsó italozásáról mond épp le. Ha minden megy, mint a karikacsapás, akkor még sötétedés előtt felfedhetik ezt a titkot. És még csak csapdát sem állítottak. Szóval az újbóli mérkőzés a rémmel igen nehéz lesz. *
* Végül csak minden úgy jön ki, ahogyan azt szeretné mindenki. Legalábbis, senki sem vitatkozik, hogy mit kéne tenniük, csak szimplán kibővítik a saját elképzelésükkel. Valószínűnek tartja Cagon, hogy a törékeny öregasszony nem fog tudni ártani, de jobb félni, mint megijedni. *
- Pontosan! Ha nincs otthon, akkor meg őrködsz az ajtóba, míg vissza nem jön. Ha szerencsénk van, akkor előbb kijövünk, ha nem, akkor remélem nem csak befőttek lesznek ott.
* Nehéz eldönteni melyik lenne jobb oda. Befőtt vagy valami rituális baromság. Mindenesetre a terv kész. Talán vannak benne hiányos dolgok, de legalább van mit csinálniuk. *
- A ház? Amúgy kicsivel nagyobb, mint a vadászé! Szóval, ha valamit rejteget, akkor van bőven hol keresni!
* Bár látna a bizonytalan jövőbe. Ez sajnos egy olyan ajándék, amiben a halandók nemigen részesülhetnek. Bármi is legyen abban a pincében, az öregasszony eléggé feszültnek tűnt. Reméli, hogy nem valami befőttes megszállott. Inna még egy kortyot az útra, de valahogy a tudatlanságtól összeszűkült a gyomra és érzi, hogy nem fogadná be a nedűt. Így ki kell hagynia most. Remélhetőleg nem az utolsó italozásáról mond épp le. Ha minden megy, mint a karikacsapás, akkor még sötétedés előtt felfedhetik ezt a titkot. És még csak csapdát sem állítottak. Szóval az újbóli mérkőzés a rémmel igen nehéz lesz. *
4641. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-10-24 18:43:36
Üzenet elküldve: 2024-10-24 18:43:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//A vadászlaki rém//
*Faerum előadja az ötletét amit az ork már tovább is gondol. Hogy kettejük közül valakinek kéne elcsalnia a nőt az egyértelmű volt a remete számára is, hisz mint kiderült az orkkal már sikerült összevesznie. Remélni meri, hogy a pincénél nem a fiatal erejére lesz szükség az övé helyett.*
-Nem hiszem, hogy Mardrein asszony komolyan tudna neked ártani.
*Olyan mágiákat itt a faluban biztos nem tudott elsajátítani. Vagy bármilyen mágiát. Ha pedig ha a nő esetleg ráteszi a botját Alaver lábujjára vagy kupán vágja vele csak túléli a fiatal. Aggasztóbb, ami a pincében lehet. Azért is amit az ork mond. A helyieknek biztos megrázó lenne ha kiderülne, hogy a falu egyik lakosa okozta ezt. A fiú végül belemegy a tervbe. A kérdésére Faerum a zöld bőrűre néz.*
-Jól sejtem, hogy olyan kicsi a háza az asszonynak, hogy csak ha távol van tőle akkor tudunk észrevétlenül ténykedni benne?
*Nem szoktak itt akkora épületeket emelni. Általában három szobából állnak a helyi házak. A pince valószínűleg a konyha mellett van ahova a bejáratból lehet megérkezni. Így sincs nagy esélye annak, hogy észrevétlenül bejutnak, de ezen csak növelne ha a mama nem volna otthon és legalább tőle nem kéne tartani. A remete irigyli a többieket amiért ilyen derűsen állnak a jövőhöz. Mi van ha a nő otthon sincs, ha csak befőtteket találnak a pinéjében... Faerum-nak rossz előérzete van.*
*Faerum előadja az ötletét amit az ork már tovább is gondol. Hogy kettejük közül valakinek kéne elcsalnia a nőt az egyértelmű volt a remete számára is, hisz mint kiderült az orkkal már sikerült összevesznie. Remélni meri, hogy a pincénél nem a fiatal erejére lesz szükség az övé helyett.*
-Nem hiszem, hogy Mardrein asszony komolyan tudna neked ártani.
*Olyan mágiákat itt a faluban biztos nem tudott elsajátítani. Vagy bármilyen mágiát. Ha pedig ha a nő esetleg ráteszi a botját Alaver lábujjára vagy kupán vágja vele csak túléli a fiatal. Aggasztóbb, ami a pincében lehet. Azért is amit az ork mond. A helyieknek biztos megrázó lenne ha kiderülne, hogy a falu egyik lakosa okozta ezt. A fiú végül belemegy a tervbe. A kérdésére Faerum a zöld bőrűre néz.*
-Jól sejtem, hogy olyan kicsi a háza az asszonynak, hogy csak ha távol van tőle akkor tudunk észrevétlenül ténykedni benne?
*Nem szoktak itt akkora épületeket emelni. Általában három szobából állnak a helyi házak. A pince valószínűleg a konyha mellett van ahova a bejáratból lehet megérkezni. Így sincs nagy esélye annak, hogy észrevétlenül bejutnak, de ezen csak növelne ha a mama nem volna otthon és legalább tőle nem kéne tartani. A remete irigyli a többieket amiért ilyen derűsen állnak a jövőhöz. Mi van ha a nő otthon sincs, ha csak befőtteket találnak a pinéjében... Faerum-nak rossz előérzete van.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4691-4710