//Udvar, Xauzur ketrecénél//
//Pycta, Aenae//
*Valami gond van, Isq nem hülye, érzi, hogy az ég sehogysem akar kikékülni, pedig az előbb, amikor meglátta Aenaet-t Pyctával a ketrecnél, a lelkében belül eloszolni látszódtak a sötét felhők.
De valami még mindig ott lóg hidegen a levegőben, és ez nem csak a Tanácsteremben történtek miatti dolog, nemcsak Isq saját gondja-baja, hanem valami Pycta és Aenae között lévő feszültség, amibe, érzi meg, akaratán kívül belegyalogolt.
Mégis, mintha a hirtelen ott termését egyikük sem hárítaná, nem, azt Isq nem mondaná, sőt. De ettől többet nem tudnak kitapintani a tudatalatti és tudatos radarjai, és mindez nem is fogalmazódik meg a félvérben a szavak, inkább csak az érzések szintjén, amibe erősen belejátszik Aeane elhátrálása Pyctától.
Kétségbeesetten próbálja összerakni a gesztus, viselkedés és szómorzsákból az épeszű választ arra, hogy most mi a fene van?
~Aenae mégiscsak elment, bár most itt van, tehát visszajött, úgy látszik, de megint elmegy. De miért? Hova? A szavát adta, azt mondja.~ nem érti.
- Már miért ne? *rökönyödik meg azon is, hogy Aenae a tharg nagyúr iránti morgolódására ilyen furcsán-féltőn reagál.*
- Na jó, nem mondtam komolyan... *nyugtatja meg kicsit csodálkozva. Hát a nyakkitörés persze nem szép dolog, Aenae meg nyilván vizuális típus, nem veszi jó néven az efféle hangos jókívánságokat, de ezzel Isq át is siklik a dolog fölött.
Pycta próbálja visszatartani a lányt attól, hogy megint elmenjen, ahogy érzékeli, mert hát tényleg szükség lenne rá, de Aenae-nek valamiért mégiscsak mennie kell. ~Valami Effy van a dologban.
Az Erdő Szellemére! Ki az az Effy?~ szégyelli el magát, ahogy egyre jobban tudatosul benne, hogy nagy a baj. Pycta meg Aenae között, és ő ennek akaratlan fültanúja lett.
És hát Aenae nem, nem megy el Pyctával helyette, azt érti, bármennyire is azt gondolta Isq, hogy evvel minden megoldódna. Sőt, úgy látszik, csak még nagyobb a baj, mert valahova máshova kell mennie.
A félvér a fejét vakarja, csak a tök bénára reagál bizonytalanul.*
- Dehát nem is vagy béna! Van, amiben még nálam is jobb vagy! *mondja csodálkozva, mert hát igaz ami igaz, Aenae igenis ügyes gyógyító, és érzéke is van hozzá, sőt amennyire Isqeha megismerte, ez az egy dolog az ami igazán érdekli őt Pyctán kívül.
Dehát itt nincs már mit tenni, Pycta útjára bocsájtja Aenae-t, sőt még azt is felajánlja, hogy valamelyikük elkíséri egy darabon.
Úgyhogy az ég egyelőre ugyan nem szakad le, de ott súlyosodik a levegőben valami, és Isq nem tudja, mit tehetne, hogy az a valami eloszoljon onnan, és az ég újra kék legyen.
Vagyis egyvalamit tud.*
- De akarok menni. *jelenti ki határozottan minden kaotikus égindulási fenyegetés ellenében.*
- Ha kell, már holnapra elkészülök! A palántákat elültettem. Sadmyr segített. Csak a Pengekenetet kell befejezzem. Az igazán nem sok idő. Aztán összepakolok!
- Erdőmélyén tudunk találkozni. Ott ahol az Ingoványos vidékre fordul ki az erdőből az ösvény. Ott leszünk! *ígéri.*
- Csak mondd meg, mikor.
*Xauzur morrant egyet feléjük, és az ezüsthajú után indul. Isq meg ott marad Aenae-vel. Ha így van, és nem máshogy, zavarodottan, csalódottan, értetlenül, kicsit szégyellve magát helyette pillant rá. ~Most tényleg itt hagyja Pyctát? Ó, jaj!~