Nincs játékban - Vadvéd
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Vadvéd | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 141 (2801. - 2820. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Árnytörő Xotara [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11394_1547776595_sotetelf_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346
2820. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-19 23:32:41
Üzenet elküldve: 2018-03-19 23:32:41
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//A Nagy Egyenlőség Napja - Szertartások: Észak//
*A nő egyetértőn bólogat Pycta szavaira.*
-Milyen igaz! Mindenki máshol van otthon. *Umonnak mosolyogva válaszol.*
-Nem számítok ilyesmire. Inkább, ahogy mondtad is, a hitemről tennék tanúbizonyságot és az erejét szeretném lehívni erre a földre. Közeleg egy nap, ami, úgy hiszem, alkalmas arra, hogy istenünk megmutassa hatalmát. Ezt szeretném előkészíteni. *Közben befejezi az evést-ivást és szedelőzködni kezd.* Na, nem kell veszélyes dologra gondolni, olyasmire, amit nemrég az égen láttunk. De úgy hiszem, látványos lesz. Igen, szinte biztos vagyok benne, hogy ha sikerül, azt mesélni fogják egy darabig. *Mosolya őszinte jókedvet mutat. Látszik, hiszi, amit mond. Közben elkészül az útra.*
-Akkor indulhatunk is. Észak-kelet felé indulunk, ha nektek is megfelel. Nem akarok ennél sokkal messzebb utazni, nem megyünk sokat. *Botját megfogva gyalog indul el kifelé, ha a többiek követik.*
*A nő egyetértőn bólogat Pycta szavaira.*
-Milyen igaz! Mindenki máshol van otthon. *Umonnak mosolyogva válaszol.*
-Nem számítok ilyesmire. Inkább, ahogy mondtad is, a hitemről tennék tanúbizonyságot és az erejét szeretném lehívni erre a földre. Közeleg egy nap, ami, úgy hiszem, alkalmas arra, hogy istenünk megmutassa hatalmát. Ezt szeretném előkészíteni. *Közben befejezi az evést-ivást és szedelőzködni kezd.* Na, nem kell veszélyes dologra gondolni, olyasmire, amit nemrég az égen láttunk. De úgy hiszem, látványos lesz. Igen, szinte biztos vagyok benne, hogy ha sikerül, azt mesélni fogják egy darabig. *Mosolya őszinte jókedvet mutat. Látszik, hiszi, amit mond. Közben elkészül az útra.*
-Akkor indulhatunk is. Észak-kelet felé indulunk, ha nektek is megfelel. Nem akarok ennél sokkal messzebb utazni, nem megyünk sokat. *Botját megfogva gyalog indul el kifelé, ha a többiek követik.*
2819. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-19 22:52:19
Üzenet elküldve: 2018-03-19 22:52:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Konyha//
//Shen, Pyr, Ert, Lyz//
*Nem is sejti, mennyire lenyűgözte Lyzit az előadásával, így nem lovagol többet a témán, megelégszik annyival, hogy legközelebb az a diktátor nem ússza meg egy csúnyán nézéssel. Beváltja az ígéretét.
A konyha és az étkező után, na meg Pyr akciója után pedig ott ül kukán az asztalnál a történtek hatása alatt megkukulva. Együtt somolyog a látottakon Lyzivel és meg sem bír szólalni, így elszalasztja, hogy elmondhassa szívszaggató és egyben csodásan romantikus és veszélyes kalandokkal tűzdelt hőskölteményekbe illő fordulatokkal és intrikával tarkított történetét magáról, azzal befejezve, hogy Erdőmélyén megcincálták a villámfarkú farkasok.
Már épp belekezdene, hogy lenyűgözze az elf lányt, amíg a két tündér a banda-kézfogásukat tökéletesítik, amikor Lyzi asztalt bontva megöli a bulit.*
- Ehe... *nyögi halkan, ahogy az első intarziás mondatcsokor a torkára forr.*
- Mehegértem. Menj csak és álmodj velem... azaz szépeket. *javít gyorsan, ahogy a gyönyörű hosszúléptű hosszúéletű feláll az asztaltól és a konyha felé indulna.*
- Segítek! *kapja fel a tányérját és szinte átugrik a padon, hogy Lyzi után siethessen, de nem felejt el egy kacsintást nyomni Pyr felé, hogy azért a tündér is tudja, mi fán terem a romantikus mellbedobás.*
- Szia, Ert, jó pihenést. *szól oda még kedvesen a sutyorgónak is, vele nem mer pimaszkodni.*
- Elmosogatom én, menj csak, biztosan fáradt vagy. Úgyis tervezem, hogy besegítek Banyának a konyhában, amíg nem jövök rendbe. Nehogy már csak lógassam a lábam, amíg mások melóznak. *vigyorog idétlenül. Kicsit elgondolkodik, mert tényleg kezd belezúgni Lyzibe, ami azért ijesztő, hisz csak két napja van itt és eddig ilyet nemigen tapasztalt. A kisfiús sármja és a kölyökképe, meg az, hogy elf és a kis heg a szája szélén a nők kedvencévé tette, bármelyik faluban volt kinek az ágyában melegednie, de ez most más. Itt most ő epekedik és ez azért furcsa a számára. Nem így szokott lenni.
Ha Lyzi odaadja, akkor elmosogatja az ő tányérját is a magáéval együtt. Ugyan látszik, hogy béna, mint a tök, de lelkes, ami sokat segít.*
- Jó éjt, Lyzendra. *még a teljes nevét is képes kimondani, amitől aztán komolyan zavarba jön és kénytelen belefeledkezni a mosogatásba, így kétszer is elmos mindent. Majd amikor végzett, a szobájába biceg, hogy a gyomrában apró pillangókkal gyors álomra szenderüljön. Sok dolga lesz az elkövetkező hatban.*
//Egy hattal később//
//Őrségváltás//
//Visszatérés//
*Az egész hatot szinte a konyhában töltötte, amíg a lába bírta a terhelést. Persze közben bőszen kortyolta a doki fűízű löttyét és kenegette azzal a kenőccsel, amit kapott. A hat végére egészen szépen rendbe jött, lehet, már varrni sem kell. Ugyan egész sokat felszedett súlyban, de még mindig vékony, viszont más elfesen vékony, nem kóró-sovány. Rendes ruháiban és minden nap tisztálkodva, tök pofás kis hegyesfülű.
Ahogy ígérte, a konyhán dolgozott, amíg nem képes újra járni rendesen, így eleinte a Banya agyára ment a bénaságával. Amúgy nem béna, csak sosem volt még konyhában. A krumplit kétujjnyi vastagon pucolta, később a pucolót is eltörte, ami a Banya szerint még eddig soha senkinek sem sikerült, leégette még a vizet is és egyszer úgy elborsozott egy pörköltet, hogy az állatoknak se kellett. Minden este holtfáradtam zuhant az ágyba, de minden nappal ügyesebb lett és ráérzett a főzésre. Egy hattal később már remek vajas kenyeret és teát tudott a venárok elé rakni. Büszkén.
Bármikor találkozott Lyzivel, csak bárgyún mosolygott, amíg Banya vissza nem parancsolta a kondér vagy a pucolni való zöldségek mellé.
Egy hattal később pedig éppen reggelit visz az őrségnek, forró csalánteát és sajtos-kolbászos cipót, utána pedig kiképzésre kell mennie, mert az a vörös jócsaj azt mondta, ki kell képződnie. *
- Heheheló! *köszönti a szembejövő hegyesfülű lányt.*
- Mi még nem találkoztunk. Shen vagyok, de hívj csak Aranyhajnak. *mosolyog kedves-pajkosan, bár tudja, hogy az ő szíve Lyzié, ám nem akar bunkó lenni.*
- Kérsz csalánteát és kolbiskenyeret? *kínálja meg a kosából.*
//Shen, Pyr, Ert, Lyz//
*Nem is sejti, mennyire lenyűgözte Lyzit az előadásával, így nem lovagol többet a témán, megelégszik annyival, hogy legközelebb az a diktátor nem ússza meg egy csúnyán nézéssel. Beváltja az ígéretét.
A konyha és az étkező után, na meg Pyr akciója után pedig ott ül kukán az asztalnál a történtek hatása alatt megkukulva. Együtt somolyog a látottakon Lyzivel és meg sem bír szólalni, így elszalasztja, hogy elmondhassa szívszaggató és egyben csodásan romantikus és veszélyes kalandokkal tűzdelt hőskölteményekbe illő fordulatokkal és intrikával tarkított történetét magáról, azzal befejezve, hogy Erdőmélyén megcincálták a villámfarkú farkasok.
Már épp belekezdene, hogy lenyűgözze az elf lányt, amíg a két tündér a banda-kézfogásukat tökéletesítik, amikor Lyzi asztalt bontva megöli a bulit.*
- Ehe... *nyögi halkan, ahogy az első intarziás mondatcsokor a torkára forr.*
- Mehegértem. Menj csak és álmodj velem... azaz szépeket. *javít gyorsan, ahogy a gyönyörű hosszúléptű hosszúéletű feláll az asztaltól és a konyha felé indulna.*
- Segítek! *kapja fel a tányérját és szinte átugrik a padon, hogy Lyzi után siethessen, de nem felejt el egy kacsintást nyomni Pyr felé, hogy azért a tündér is tudja, mi fán terem a romantikus mellbedobás.*
- Szia, Ert, jó pihenést. *szól oda még kedvesen a sutyorgónak is, vele nem mer pimaszkodni.*
- Elmosogatom én, menj csak, biztosan fáradt vagy. Úgyis tervezem, hogy besegítek Banyának a konyhában, amíg nem jövök rendbe. Nehogy már csak lógassam a lábam, amíg mások melóznak. *vigyorog idétlenül. Kicsit elgondolkodik, mert tényleg kezd belezúgni Lyzibe, ami azért ijesztő, hisz csak két napja van itt és eddig ilyet nemigen tapasztalt. A kisfiús sármja és a kölyökképe, meg az, hogy elf és a kis heg a szája szélén a nők kedvencévé tette, bármelyik faluban volt kinek az ágyában melegednie, de ez most más. Itt most ő epekedik és ez azért furcsa a számára. Nem így szokott lenni.
Ha Lyzi odaadja, akkor elmosogatja az ő tányérját is a magáéval együtt. Ugyan látszik, hogy béna, mint a tök, de lelkes, ami sokat segít.*
- Jó éjt, Lyzendra. *még a teljes nevét is képes kimondani, amitől aztán komolyan zavarba jön és kénytelen belefeledkezni a mosogatásba, így kétszer is elmos mindent. Majd amikor végzett, a szobájába biceg, hogy a gyomrában apró pillangókkal gyors álomra szenderüljön. Sok dolga lesz az elkövetkező hatban.*
//Egy hattal később//
//Őrségváltás//
//Visszatérés//
*Az egész hatot szinte a konyhában töltötte, amíg a lába bírta a terhelést. Persze közben bőszen kortyolta a doki fűízű löttyét és kenegette azzal a kenőccsel, amit kapott. A hat végére egészen szépen rendbe jött, lehet, már varrni sem kell. Ugyan egész sokat felszedett súlyban, de még mindig vékony, viszont más elfesen vékony, nem kóró-sovány. Rendes ruháiban és minden nap tisztálkodva, tök pofás kis hegyesfülű.
Ahogy ígérte, a konyhán dolgozott, amíg nem képes újra járni rendesen, így eleinte a Banya agyára ment a bénaságával. Amúgy nem béna, csak sosem volt még konyhában. A krumplit kétujjnyi vastagon pucolta, később a pucolót is eltörte, ami a Banya szerint még eddig soha senkinek sem sikerült, leégette még a vizet is és egyszer úgy elborsozott egy pörköltet, hogy az állatoknak se kellett. Minden este holtfáradtam zuhant az ágyba, de minden nappal ügyesebb lett és ráérzett a főzésre. Egy hattal később már remek vajas kenyeret és teát tudott a venárok elé rakni. Büszkén.
Bármikor találkozott Lyzivel, csak bárgyún mosolygott, amíg Banya vissza nem parancsolta a kondér vagy a pucolni való zöldségek mellé.
Egy hattal később pedig éppen reggelit visz az őrségnek, forró csalánteát és sajtos-kolbászos cipót, utána pedig kiképzésre kell mennie, mert az a vörös jócsaj azt mondta, ki kell képződnie. *
- Heheheló! *köszönti a szembejövő hegyesfülű lányt.*
- Mi még nem találkoztunk. Shen vagyok, de hívj csak Aranyhajnak. *mosolyog kedves-pajkosan, bár tudja, hogy az ő szíve Lyzié, ám nem akar bunkó lenni.*
- Kérsz csalánteát és kolbiskenyeret? *kínálja meg a kosából.*
2818. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-19 21:53:37
Üzenet elküldve: 2018-03-19 21:53:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Egy hattal később//
//Őrségváltás//
- Tuti? Na, majd meglátjuk. *somolyog a mélységi önbizalmán, mert a lova valóban nem tartozik a barátságosnak nevezhető hátasok közé. Eddig szinte csak egy tündérnek sikerült gyorsan elnyernie a rokonszenvét, Bajdi máig nem tudná megmagyarázni, hogy akkor mi történhetett. De egy próbát mindenképp megér. Az istálló kérdésére bólint, hiszen maga is úgy tapasztalta, hogy rendben van tartva az épület.*
- Persze, van rá példa, hogy nő végzi egy férfi munkáját és fordítva.
*Nem ragaszkodik körömszakadtáig a nemi szerepekhez, de azért a kovácsmesterséget egy pici túlzásnak tartja Xot részére. Az ellenérzésnek tulajdonképpen nincs semmi alapja, egyszerűen csak nem tudja elképzelni a sötételfet, ahogy izzó fém fölött görnyed.*
- De amíg rántást keverni bárki tud, kis túlzással, egy kovácsműhely már nehezebb terep lehet egy konyhánál. Hiszen oda nem kevés fizikai erő is kell.
*Elvigyorodik, mert szinte már hallja is az erre érkező választ.*
- Nem kételkedem benne, hogy jó erőben vagy, csak én úgy tudom, hogy a kalapácsot nem lehet félretenni, hogy szusszanjunk egy kicsit, míg a munkadarab az üllőn van.
*Most már csak elneveti magát, és legyint egyet.*
- De ne érts félre, se elkedvetleníteni, se lebeszélni nem akarlak. Legalább elmondhatjuk majd, hogy nálunk dolgozik a legcsinosabb kovács.
*Biztos akadnának olyan városi széplelkek akik ezt a megjegyzést förtelmes szexizmusnak tudnák be és élénken tiltakoznának, de Bajdinak szerencsére ilyesmi eszébe sem jut. Mert hát tud úriemberként is viselkedni. Mint például most, amikor Xot fészkelődni kezd. Még a kezét is nyújtja, hogy ha a mélységi leányzó fel szeretne tápászkodni, segítségére lehessen.*
- Ó, köszönöm. *nevet fel jóízűen a gyors jellemzésre* Azt hiszem, hivatalnokként elunnám az életem, ahhoz pedig, hogy valakiből gazdag kereskedő lehessen, kell néhány dolog. Pénz is, tehetség is a kereskedelemhez. Nekem, azt hiszem, egyik sincs. Druida pedig... *kicsit megvonja a vállát* A szerencsének is nagy szerepe volt benne. Igazság szerint suhanc koromig azt sem nagyon tudtam, hogy mit jelent ez a szó. Szerettem ugyan állatokkal foglalkozni, de hát ezzel sokan vannak így. És bármelyik druida megsértődne, ha lovászfiúnak tekintenék. A szerencse pedig ott jött, amikor fogadott apám egy ismerőse tért vissza amikor én tizen-egynéhány éves lehettem. Ő pedig olyan druida volt, amilyennek bárki elképzelné: öreg, bölcs, magának való, komoly. És volt egy griffje, ami engem teljesen elkápráztatott.
*Elmosolyodik.*
- Fura páros volt, annyi szent. Soha fel nem ült volna a griff hátára, barátjának tartotta, nem hátasnak. Azt hiszem, azzal nyertem meg későbbi mesterem bizalmát, hogy...
*Valószínűleg csak később fog ez kiderülni, mert hangokat hall a falon kívülről, és hamarosan az is bizonyossággá válik, hogy nem képzelődik. A szöszke elf leányzó ismeretlen neki, de ez kölcsönös lehet.*
- Üdv! *mosolyodik el, amikor Xot néhány keresztkérdés után beereszti a megkerült venárt* A lovak már csak ilyenek, az enyémnek is ez a gyengéje. Bajdi. *teszi még hozzá bemutatkozásként, aztán csak néz a távozó elf után.*
- Előkerülnek a régiek?
*Ez már Xotnak szól, ahogy ismét kettesben maradnak.*
//Őrségváltás//
- Tuti? Na, majd meglátjuk. *somolyog a mélységi önbizalmán, mert a lova valóban nem tartozik a barátságosnak nevezhető hátasok közé. Eddig szinte csak egy tündérnek sikerült gyorsan elnyernie a rokonszenvét, Bajdi máig nem tudná megmagyarázni, hogy akkor mi történhetett. De egy próbát mindenképp megér. Az istálló kérdésére bólint, hiszen maga is úgy tapasztalta, hogy rendben van tartva az épület.*
- Persze, van rá példa, hogy nő végzi egy férfi munkáját és fordítva.
*Nem ragaszkodik körömszakadtáig a nemi szerepekhez, de azért a kovácsmesterséget egy pici túlzásnak tartja Xot részére. Az ellenérzésnek tulajdonképpen nincs semmi alapja, egyszerűen csak nem tudja elképzelni a sötételfet, ahogy izzó fém fölött görnyed.*
- De amíg rántást keverni bárki tud, kis túlzással, egy kovácsműhely már nehezebb terep lehet egy konyhánál. Hiszen oda nem kevés fizikai erő is kell.
*Elvigyorodik, mert szinte már hallja is az erre érkező választ.*
- Nem kételkedem benne, hogy jó erőben vagy, csak én úgy tudom, hogy a kalapácsot nem lehet félretenni, hogy szusszanjunk egy kicsit, míg a munkadarab az üllőn van.
*Most már csak elneveti magát, és legyint egyet.*
- De ne érts félre, se elkedvetleníteni, se lebeszélni nem akarlak. Legalább elmondhatjuk majd, hogy nálunk dolgozik a legcsinosabb kovács.
*Biztos akadnának olyan városi széplelkek akik ezt a megjegyzést förtelmes szexizmusnak tudnák be és élénken tiltakoznának, de Bajdinak szerencsére ilyesmi eszébe sem jut. Mert hát tud úriemberként is viselkedni. Mint például most, amikor Xot fészkelődni kezd. Még a kezét is nyújtja, hogy ha a mélységi leányzó fel szeretne tápászkodni, segítségére lehessen.*
- Ó, köszönöm. *nevet fel jóízűen a gyors jellemzésre* Azt hiszem, hivatalnokként elunnám az életem, ahhoz pedig, hogy valakiből gazdag kereskedő lehessen, kell néhány dolog. Pénz is, tehetség is a kereskedelemhez. Nekem, azt hiszem, egyik sincs. Druida pedig... *kicsit megvonja a vállát* A szerencsének is nagy szerepe volt benne. Igazság szerint suhanc koromig azt sem nagyon tudtam, hogy mit jelent ez a szó. Szerettem ugyan állatokkal foglalkozni, de hát ezzel sokan vannak így. És bármelyik druida megsértődne, ha lovászfiúnak tekintenék. A szerencse pedig ott jött, amikor fogadott apám egy ismerőse tért vissza amikor én tizen-egynéhány éves lehettem. Ő pedig olyan druida volt, amilyennek bárki elképzelné: öreg, bölcs, magának való, komoly. És volt egy griffje, ami engem teljesen elkápráztatott.
*Elmosolyodik.*
- Fura páros volt, annyi szent. Soha fel nem ült volna a griff hátára, barátjának tartotta, nem hátasnak. Azt hiszem, azzal nyertem meg későbbi mesterem bizalmát, hogy...
*Valószínűleg csak később fog ez kiderülni, mert hangokat hall a falon kívülről, és hamarosan az is bizonyossággá válik, hogy nem képzelődik. A szöszke elf leányzó ismeretlen neki, de ez kölcsönös lehet.*
- Üdv! *mosolyodik el, amikor Xot néhány keresztkérdés után beereszti a megkerült venárt* A lovak már csak ilyenek, az enyémnek is ez a gyengéje. Bajdi. *teszi még hozzá bemutatkozásként, aztán csak néz a távozó elf után.*
- Előkerülnek a régiek?
*Ez már Xotnak szól, ahogy ismét kettesben maradnak.*
2817. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-19 21:34:47
Üzenet elküldve: 2018-03-19 21:34:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Egy hattal később//
//Őrségváltás//
//Visszatérés//
*Kisebb sokk hatása alá kerül és meg is állítja a lovát. ~Hogy mi? Nem ismeri őket? Elveszettnek hitt venár? ~ Bele is pirul zavarába, épp ez ellen akart küzdeni, na de ilyesmire nem számított.*
-Aryna vagyok venár és itt lakom rég óta már. *Felel röviden és félénken, nem a másik nő faja zavarja, inkább az, hogy idegen és a többiek neve itt nem mond semmit. Lehet elmentek és már nincs is itt senki, akit ismer... és ami a legrosszabb gondolata, hogy mindenki el is tűnt és nyomuk sincs. Le száll a lóról és kezet nyújt Xotarának.*
-Örülök a találkozásnak. ~Remélem.~ Banya a szakácsunk. *Felel, majd közben a bal kezével a jobb könyökét megfogja és kicsit szégyenlősen pislog is.*
-Ő Virgonc, nagyon szereti az almát és nagyon rajta van a szaglásával, szóval a táskádból is kilopja, ha a közelében vagy. ~Ezt meg miért mondtam el?~ *Eléggé zavarban van, el is indul befelé a lovával inkább, hát ha akad ismerős arc valahol odabenn. Bevezeti a lovát a bokszba és nehezen leszenvedi róla a nyerget, hisz nem egy erő bajnok és nem is túl ügyes ehhez.*
-Na akkor te itt elvagy Virgonc, én körülnézek odabenn. *Bár elnézve a lovakat már sejti, hogy kevés ismerőssel fog találkozni sajnos. Első útja az emeletre vezet a szobájába, ami a könyvtár felett van.*
A hozzászólás írója (Aryna Yji) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.19 21:41:11
//Őrségváltás//
//Visszatérés//
*Kisebb sokk hatása alá kerül és meg is állítja a lovát. ~Hogy mi? Nem ismeri őket? Elveszettnek hitt venár? ~ Bele is pirul zavarába, épp ez ellen akart küzdeni, na de ilyesmire nem számított.*
-Aryna vagyok venár és itt lakom rég óta már. *Felel röviden és félénken, nem a másik nő faja zavarja, inkább az, hogy idegen és a többiek neve itt nem mond semmit. Lehet elmentek és már nincs is itt senki, akit ismer... és ami a legrosszabb gondolata, hogy mindenki el is tűnt és nyomuk sincs. Le száll a lóról és kezet nyújt Xotarának.*
-Örülök a találkozásnak. ~Remélem.~ Banya a szakácsunk. *Felel, majd közben a bal kezével a jobb könyökét megfogja és kicsit szégyenlősen pislog is.*
-Ő Virgonc, nagyon szereti az almát és nagyon rajta van a szaglásával, szóval a táskádból is kilopja, ha a közelében vagy. ~Ezt meg miért mondtam el?~ *Eléggé zavarban van, el is indul befelé a lovával inkább, hát ha akad ismerős arc valahol odabenn. Bevezeti a lovát a bokszba és nehezen leszenvedi róla a nyerget, hisz nem egy erő bajnok és nem is túl ügyes ehhez.*
-Na akkor te itt elvagy Virgonc, én körülnézek odabenn. *Bár elnézve a lovakat már sejti, hogy kevés ismerőssel fog találkozni sajnos. Első útja az emeletre vezet a szobájába, ami a könyvtár felett van.*
A hozzászólás írója (Aryna Yji) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.19 21:41:11
2816. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-19 21:14:49
Üzenet elküldve: 2018-03-19 21:14:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Másnap//
//Konyha//
// Denzack //
-Az Erdő Szelleme léteik, na de én is létezem, hús vér elf vagyok és valamivel jól kell laknom, erre a legjobb a túl szapora nyuszi, szerintem azokért nem büntetnek meg. *Szóval komoly dolgok ezek az erdős felsőbb erők, hisz is benne Zsenge, na de nem veszi annyira komolyan, hogy fanatikus legyen, vannak határok.*
-Akkor azért lett ilyen sötét a bőröd, mert nem szerettek és orkoknál nevelkedtél? *Kíváncsiskodik, na de nem áll meg egy kérdésnél, jön a többi is szép sorjában.* Az orkok nem emberevő fenevadak agyarakkal? Hogy élted túl náluk és hogyhogy nem mentél vissza rájuk dönteni a házat vagy valami rosszabb? *Mirazsik nem bírná ki, ha ilyen rossz gondolatok maradnának a fejében, inkább végezne velük, hogy a lelke békére leljen, de persze a saját szüleit sose bántaná, őt nem adták el senkinek.*
-Hát ott volt a tesóm, meg a dagadt őz is, én meg messziről lőttem és nem indultam el a zsákmányért, így volt időm meglógni, elég sűrűn vannak a fák és könnyű közlekedni rajtuk. *Igen így hihetőbb a dolog, na de nem akar magyarázkodni, így volt és lehet volt benne szerencse is, de olyan pánik volt úrrá rajta, hogy azt sem tudja mennyi ideig meg sem állt.*
-Ki az a Lyz? Jó fej? *Érdeklődik, meg érdekesen hangzik az a tülkös sisak is, na de majd máskor rákérdez.*
-Ú, nekem bocsi, de mennem kell, akart velem beszélni Pycta, de nem vagyok a szobámba, hogy megtaláljon! *Kap észbe és be tömi a szájába az utolsó falatot, majd elszalad a szobájába.*
//Konyha//
// Denzack //
-Az Erdő Szelleme léteik, na de én is létezem, hús vér elf vagyok és valamivel jól kell laknom, erre a legjobb a túl szapora nyuszi, szerintem azokért nem büntetnek meg. *Szóval komoly dolgok ezek az erdős felsőbb erők, hisz is benne Zsenge, na de nem veszi annyira komolyan, hogy fanatikus legyen, vannak határok.*
-Akkor azért lett ilyen sötét a bőröd, mert nem szerettek és orkoknál nevelkedtél? *Kíváncsiskodik, na de nem áll meg egy kérdésnél, jön a többi is szép sorjában.* Az orkok nem emberevő fenevadak agyarakkal? Hogy élted túl náluk és hogyhogy nem mentél vissza rájuk dönteni a házat vagy valami rosszabb? *Mirazsik nem bírná ki, ha ilyen rossz gondolatok maradnának a fejében, inkább végezne velük, hogy a lelke békére leljen, de persze a saját szüleit sose bántaná, őt nem adták el senkinek.*
-Hát ott volt a tesóm, meg a dagadt őz is, én meg messziről lőttem és nem indultam el a zsákmányért, így volt időm meglógni, elég sűrűn vannak a fák és könnyű közlekedni rajtuk. *Igen így hihetőbb a dolog, na de nem akar magyarázkodni, így volt és lehet volt benne szerencse is, de olyan pánik volt úrrá rajta, hogy azt sem tudja mennyi ideig meg sem állt.*
-Ki az a Lyz? Jó fej? *Érdeklődik, meg érdekesen hangzik az a tülkös sisak is, na de majd máskor rákérdez.*
-Ú, nekem bocsi, de mennem kell, akart velem beszélni Pycta, de nem vagyok a szobámba, hogy megtaláljon! *Kap észbe és be tömi a szájába az utolsó falatot, majd elszalad a szobájába.*
2815. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-19 21:11:10
Üzenet elküldve: 2018-03-19 21:11:10
ÚJ
![>Árnytörő Xotara [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11394_1547776595_sotetelf_no.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Egy hattal később//
//Őrségváltás//
//Visszatérés//
*A védfalon álló Bayde és Xotara eszmecseréje közben, a hajnalt elhagyó reggel fényeiben, a fák között egy alak tűnik fel, az erődféle közeledve. Xotara a druidára figyel, de szemsarkából azonnal érzékeli a közeledő fehér mozgást. Odapillantva látja, hogy egy szőke elf leányzó léptet szürke lován a kapuhoz. Az elf leány a védfal alá érve, hangot is ad érkezésének, amiből Xotara azt szűri le, hogy az elf szőkeség nem véletlenül tévedt ide, és nem is először jár itt. Azonban, a lány által szólítottak sötételf lánynak nem sokat mondanak.*
- Üdv néked! Ne haragudj, de nem ismerek ilyen nevű személyeket az erődben. Visszajöttél? Csaknem egy elveszettnek hitt venár tért haza? Mi a neved?
~ Végül is lehet benne valami. Pycta többször mesélte, hogy sok venár hagyta el a Vadvédet és sok közülük rejtélyes módon nem tért vissza. Talán, ez a leány is egy ilyen elveszett bárányka. Ennek könnyen a végére járhatunk. ~
- Az én nevem Xotara, én vagyok itt az egyik őr, és ha venár vagy, természetesen kerülj beljebb.
*Xotara a lecsúszik a létrán, és hamar kinyitja a kaput, hogy beengedje az érkezőt, miközben így szól.*
- De előtte, felelj még egy kérdésemre! Hogy hívják a Vandvéd szakácsnőjét?
*Xotara megkapva kívánt választ, mosolyogva enged utat a visszatért venártársának, majd csak úgy mellékesbe megjegyzi.*
- Szép a lovad. Hogy hívják? Az istállóban találsz szabad bokszot, de ezt gondolom mondanom sem kell.
//Őrségváltás//
//Visszatérés//
*A védfalon álló Bayde és Xotara eszmecseréje közben, a hajnalt elhagyó reggel fényeiben, a fák között egy alak tűnik fel, az erődféle közeledve. Xotara a druidára figyel, de szemsarkából azonnal érzékeli a közeledő fehér mozgást. Odapillantva látja, hogy egy szőke elf leányzó léptet szürke lován a kapuhoz. Az elf leány a védfal alá érve, hangot is ad érkezésének, amiből Xotara azt szűri le, hogy az elf szőkeség nem véletlenül tévedt ide, és nem is először jár itt. Azonban, a lány által szólítottak sötételf lánynak nem sokat mondanak.*
- Üdv néked! Ne haragudj, de nem ismerek ilyen nevű személyeket az erődben. Visszajöttél? Csaknem egy elveszettnek hitt venár tért haza? Mi a neved?
~ Végül is lehet benne valami. Pycta többször mesélte, hogy sok venár hagyta el a Vadvédet és sok közülük rejtélyes módon nem tért vissza. Talán, ez a leány is egy ilyen elveszett bárányka. Ennek könnyen a végére járhatunk. ~
- Az én nevem Xotara, én vagyok itt az egyik őr, és ha venár vagy, természetesen kerülj beljebb.
*Xotara a lecsúszik a létrán, és hamar kinyitja a kaput, hogy beengedje az érkezőt, miközben így szól.*
- De előtte, felelj még egy kérdésemre! Hogy hívják a Vandvéd szakácsnőjét?
*Xotara megkapva kívánt választ, mosolyogva enged utat a visszatért venártársának, majd csak úgy mellékesbe megjegyzi.*
- Szép a lovad. Hogy hívják? Az istállóban találsz szabad bokszot, de ezt gondolom mondanom sem kell.
2814. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-19 20:04:29
Üzenet elküldve: 2018-03-19 20:04:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés//
*Csak egy rövid időre tervezett elmenni, de kicsit elhúzódott a dolog. A hold varázslatait gyakorolta éjjel, nappal meg pihent és jegyzetelt. Így megy ez, észre sem vette, hogy elrepült az idő. Rossz érzése támad, ideje visszatérni a többiekhez, hisz már hiányoznak neki a többiek és alig várja, hogy megmutassa, ő igen is ér valamit. Kicsit talán bátrabb lett, na de venárként annak is kell lennie. Szerencsére az erdőt jól ismeri és nem ment túl messzire sem az erődtől, szóval Virgonc hátán érkezik a kapuhoz.*
-Meruwiel! Shiriqa! Visszajöttem! *Kiált a torony felé, biztos benne, hogy hamar nyílik az ajtó és belovagolhat, így meg sem állítja a hátasát, lépésben haladnak a kapu felé.*
*Csak egy rövid időre tervezett elmenni, de kicsit elhúzódott a dolog. A hold varázslatait gyakorolta éjjel, nappal meg pihent és jegyzetelt. Így megy ez, észre sem vette, hogy elrepült az idő. Rossz érzése támad, ideje visszatérni a többiekhez, hisz már hiányoznak neki a többiek és alig várja, hogy megmutassa, ő igen is ér valamit. Kicsit talán bátrabb lett, na de venárként annak is kell lennie. Szerencsére az erdőt jól ismeri és nem ment túl messzire sem az erődtől, szóval Virgonc hátán érkezik a kapuhoz.*
-Meruwiel! Shiriqa! Visszajöttem! *Kiált a torony felé, biztos benne, hogy hamar nyílik az ajtó és belovagolhat, így meg sem állítja a hátasát, lépésben haladnak a kapu felé.*
2813. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-19 19:36:54
Üzenet elküldve: 2018-03-19 19:36:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap//
//Konyha//
//Mirazsik//
* Rendkívül humorosnak találja azt amit leszűrt a lány a sötételf meséjéből, de tudja, hogy nem fogja kibírni nevetés nélkül, így inkább gyorsan kaját töm a szájába, hogy elfedje érzéseit. *
- Nem érdemes felelőtlenül vadászni az állatokra, mert az erdő megharagudhat, legalábbis egyes vallású emberek szerint. Én nem igazán hiszek az ilyesmikben, bár történt már néhány dolog, ami miatt majdnem felhagytam az eszmémet.
* Úgy érzi itt a helye Vadvédben, hiszen egyszer önszántából tért be, de másodjára a sors vagy valami nagyobb erő hozta őt ide. Mindenesetre igazán örült, hogy minden úgy történt ahogy történt. *
- Nem... nem volt. A szüleim még fiatal koromban eladtak egy orknak. Képzelheted mennyire akartam ezután akár a környék közelébe is menni. Remélem rájuk dőlt a ház, vagy valami rosszabb történt velük.
* Valójában bármikor szívesen visszament volna, bár nem azért, hogy jót társalogjon szüleivel. Persze a későbbiekben lehetősége is volt rá, hiszen szabadulásának ára ez volt, az ork talán nem tudhatta, de Denzackot a legnagyobb élvezettel töltötte el, hogy végre szembenézhet a két, általa legjobban gyűlölt emberrel. Hamar végzett velük, de csak akkor, amikor már látta szemükben a rettegést. Sokszor azt kívánja, hogy bárcsak többet hagyta volna őket szenvedni haláluk előtt, de akkor még fiatalabb volt. *
- Szerencsésnek mondhatod magad, hogy a medve nem rángatott le a fáról, hiszen úgy hallottam azok a bestiák igen csak jól tudnak fára mászni. Egyébként sajnálom ami a bátyáddal történt, de valószínűleg már jobb helyen van.
* Próbál kicsit együttérző lenni, bár ez nem igazán az erőssége, hiszen ezelőtt sose volt ilyenekre szüksége. Úgy hiszi, hogy a lánynak többje volt annál, mint szerencse, hiszen ilyen helyzetben még legszerencsésebbek se jönnének ki súlyos sérülések nélkül. *
- Itt elég nagy esélyed van rá, hogy nagy vadász légy. Gondolom Lyz tanít majd neked ezt-azt, mert úgy tudom ő elég jól bánik az íjjal, na meg persze a tülkös sisakokkal.
* Nevet is kicsit a régebbi emlékén ami eszébe jut Lyzel kapcsolatban, de persze erről a lány mit sem sejthet. *
- De ez már egy másik történet.
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2018.04.20 21:47:49, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
//Konyha//
//Mirazsik//
* Rendkívül humorosnak találja azt amit leszűrt a lány a sötételf meséjéből, de tudja, hogy nem fogja kibírni nevetés nélkül, így inkább gyorsan kaját töm a szájába, hogy elfedje érzéseit. *
- Nem érdemes felelőtlenül vadászni az állatokra, mert az erdő megharagudhat, legalábbis egyes vallású emberek szerint. Én nem igazán hiszek az ilyesmikben, bár történt már néhány dolog, ami miatt majdnem felhagytam az eszmémet.
* Úgy érzi itt a helye Vadvédben, hiszen egyszer önszántából tért be, de másodjára a sors vagy valami nagyobb erő hozta őt ide. Mindenesetre igazán örült, hogy minden úgy történt ahogy történt. *
- Nem... nem volt. A szüleim még fiatal koromban eladtak egy orknak. Képzelheted mennyire akartam ezután akár a környék közelébe is menni. Remélem rájuk dőlt a ház, vagy valami rosszabb történt velük.
* Valójában bármikor szívesen visszament volna, bár nem azért, hogy jót társalogjon szüleivel. Persze a későbbiekben lehetősége is volt rá, hiszen szabadulásának ára ez volt, az ork talán nem tudhatta, de Denzackot a legnagyobb élvezettel töltötte el, hogy végre szembenézhet a két, általa legjobban gyűlölt emberrel. Hamar végzett velük, de csak akkor, amikor már látta szemükben a rettegést. Sokszor azt kívánja, hogy bárcsak többet hagyta volna őket szenvedni haláluk előtt, de akkor még fiatalabb volt. *
- Szerencsésnek mondhatod magad, hogy a medve nem rángatott le a fáról, hiszen úgy hallottam azok a bestiák igen csak jól tudnak fára mászni. Egyébként sajnálom ami a bátyáddal történt, de valószínűleg már jobb helyen van.
* Próbál kicsit együttérző lenni, bár ez nem igazán az erőssége, hiszen ezelőtt sose volt ilyenekre szüksége. Úgy hiszi, hogy a lánynak többje volt annál, mint szerencse, hiszen ilyen helyzetben még legszerencsésebbek se jönnének ki súlyos sérülések nélkül. *
- Itt elég nagy esélyed van rá, hogy nagy vadász légy. Gondolom Lyz tanít majd neked ezt-azt, mert úgy tudom ő elég jól bánik az íjjal, na meg persze a tülkös sisakokkal.
* Nevet is kicsit a régebbi emlékén ami eszébe jut Lyzel kapcsolatban, de persze erről a lány mit sem sejthet. *
- De ez már egy másik történet.
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2018.04.20 21:47:49, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
2812. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-19 19:06:16
Üzenet elküldve: 2018-03-19 19:06:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Másnap//
//Konyha//
// Denzack //
*Elég hihetetlennek tűnik ez az egész démon nyulas dolog, na de egy felnőtt csak nem égeti magát ilyen mesével, hogy ezek sebezték meg. Igazi nyúl ugye nem csinál ilyet, szóval marad a démon nyuszi.*
-Úúú, ez nagyon brutálisan hangzik, ezek után minden nyulat levadászok és ha nem démoni, akkor még jól is lakhatunk vele! *Leszűrte a saját kis tanulságát a meséből, minden nyulat meg kell ölni és ha démoni lenne, akkor megússza sértetlenül.*
-Eddig nem volt állandó lakhelyed? *Érdeklődik, ez is teljesen idegen számára, hisz ha valaki megszületik, az otthonba születik, szerető család karjaiba, meg szerető szomszédokhoz, hisz egy gyerek mindig nagy csoda és öröm.*
-Hát igen, nagy szerencsém van, rám is fér a történtek után. *Kicsit el is húzza a száját, nem ez a kedvenc témája, na de már ettek, szóval csak nem hal éhen a sötét bőrű, ha elmenne az étvágya.*
-A bátyámmal jöttünk vadászni az erdőbe, megvolt a tökéletes célpont, jó húsos kis őz volt. Tökéletes volt minden a tökéletes lövéshez, ami célba is ért, na de mikor a bátyám elindult a zsákmányunkért, ott átment az egész rémálomba. *Kezdi el a kis meséjét, miközben tömi magába a kaját azért, nem nagyon érdekli, hogy nyitott szájjal rág meg beszél egyszerre.* Egy nagy medve indul meg felé, mert neki is az én őzgidámra fájt a foga és széttépte a bátyám, én felmásztam egy fára és faágról faágra távozóra fogtam, na de így már nem mehetek haza, a tesóm nélkül. A szüleim biztos megutálnának, na de az a nagyobb baj, hogy haza sem találnék, mert bekötött szemmel hozott ide szerencsétlen bátyó, szóval még az is lehet, hogy meg akart tőlem szabadulni, csak nem úgy jött össze, az Erdőszellem nyugosztalja. *Fejezi be a történetet, kicsit szipogott is közben, de egy laza kézmozdulattal az inge ujjába megtörölve az orrát le is tudja a dolgot Zsenge.*
-Szóval majd itt leszek nagy vadász! *A lényeg, erre akart kilyukadni vagy csak ezzel terel és zárja le a témát, még ő maga sem tudja igazán.*
//Konyha//
// Denzack //
*Elég hihetetlennek tűnik ez az egész démon nyulas dolog, na de egy felnőtt csak nem égeti magát ilyen mesével, hogy ezek sebezték meg. Igazi nyúl ugye nem csinál ilyet, szóval marad a démon nyuszi.*
-Úúú, ez nagyon brutálisan hangzik, ezek után minden nyulat levadászok és ha nem démoni, akkor még jól is lakhatunk vele! *Leszűrte a saját kis tanulságát a meséből, minden nyulat meg kell ölni és ha démoni lenne, akkor megússza sértetlenül.*
-Eddig nem volt állandó lakhelyed? *Érdeklődik, ez is teljesen idegen számára, hisz ha valaki megszületik, az otthonba születik, szerető család karjaiba, meg szerető szomszédokhoz, hisz egy gyerek mindig nagy csoda és öröm.*
-Hát igen, nagy szerencsém van, rám is fér a történtek után. *Kicsit el is húzza a száját, nem ez a kedvenc témája, na de már ettek, szóval csak nem hal éhen a sötét bőrű, ha elmenne az étvágya.*
-A bátyámmal jöttünk vadászni az erdőbe, megvolt a tökéletes célpont, jó húsos kis őz volt. Tökéletes volt minden a tökéletes lövéshez, ami célba is ért, na de mikor a bátyám elindult a zsákmányunkért, ott átment az egész rémálomba. *Kezdi el a kis meséjét, miközben tömi magába a kaját azért, nem nagyon érdekli, hogy nyitott szájjal rág meg beszél egyszerre.* Egy nagy medve indul meg felé, mert neki is az én őzgidámra fájt a foga és széttépte a bátyám, én felmásztam egy fára és faágról faágra távozóra fogtam, na de így már nem mehetek haza, a tesóm nélkül. A szüleim biztos megutálnának, na de az a nagyobb baj, hogy haza sem találnék, mert bekötött szemmel hozott ide szerencsétlen bátyó, szóval még az is lehet, hogy meg akart tőlem szabadulni, csak nem úgy jött össze, az Erdőszellem nyugosztalja. *Fejezi be a történetet, kicsit szipogott is közben, de egy laza kézmozdulattal az inge ujjába megtörölve az orrát le is tudja a dolgot Zsenge.*
-Szóval majd itt leszek nagy vadász! *A lényeg, erre akart kilyukadni vagy csak ezzel terel és zárja le a témát, még ő maga sem tudja igazán.*
2811. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-19 17:57:08
Üzenet elküldve: 2018-03-19 17:57:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Csajok//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
- Ugyan Seles, ne félj, nem szúrom ki a köldöködet, ha nem kéred. Becsületszavamra mondom ám! *Bizonygatja nagy komolysággal.*
- Húúú, ha kisbabátok lesz, majd megtanítom vadászni jó? *Ajánlkozik, mint egy jóságos keresztanya.* Nem a kisbabát, hanem majd ha nagyobb lesz… persze, bennem megbízhatsz, én nem mondom el senkinek! *Halkítja le ő is hangját.
Aenae kérdésén, hogy a nagy és erős Leon, egy percben összefoglalja Selesnek a lényeget, olyan jót nevet, hogy még a könnye is kicsordul. Pedig ő tudhatná, hallotta, hogy az azért nem egy perc volt, de mégis, Aenae hitetlenkedése szinte elégtétellel szolgál, hogy a férfi olyan gonoszul helyre tette a rangsorban, amelyről addig tudomása sem volt. Lyz hanyatt nyúlik a kövön, úgy hahotázik újra. Mikor már kezdene csillapodni, újra eszébe jut és megint vergődik a nevetéstől. Térdét felhúzva, meztelen talpaival a padlót tiporja, csak úgy csattog vidáman, főleg, miután a lány még a hallgatózási szokásaira is rákérdez.*
- Tudod, elfüleim vannak... *Nevetgél saját buta szóviccén egy kicsit.* elfffüleim. *Javítja ki, bár most meg már túlzásokba esik, hát annyi baj legyen.* Hallok egyet, s mást. Így születtem tudod? Csak akkor éppen, nem én voltam az egyetlen, aki hallotta… és most Shen azt hiszi, hogy itt mindenki szerelmi fészekben dúskál… *Aztán újra kuncog kettőt, s hunyorogva szív a rudacskából, persze hanyatt fekvésben, ezért abból a szemébe is hullana, csak a szempillái fogják fel azt. Mikor lassan kifújja a füstöt, arcáról is próbálná lefújkálni a zavaróan csiklandós pernyét, nem sok sikerrel, de erről ő éppen mást hisz. A közjáték után, folytatja a mondandót.* aztán Leon, közölte, hogy szerepeltem a terveiben, de szívének minden csücskét már Seles tölti ki. Ugye milyen udvarias? Hogy szólt… Hahaha… nagyon udvarias. Erre Sheni megsajnált, és felajánlotta, hogy ha gondolom, ő szívesen dúskál bennem. Hát nem édes? De hát ő azt hiszi, hogy szerelmi fészekben vagyunk… *Milyen szomorú érzés, hogy megsajnálják az elf lányát, ezért kap ajánlatot. Mélységesen szomorú. *
- Hahahát nem szánalmas? *Nevetése egy pillanat alatt vált gunyoros fintorba, s kicsorduló könnyei már nem csak a vidámítótól folynak. Szipog kettőt, s megtörli az árulókat, ezzel el is keni az arcán maradt pernyét. Aztán persze megrázza magát, hiszen ez itt Vadvéd, az új otthona, ahol mindenkit szeret, és itt vannak a lányok, akikkel a legjobb együtt fürdeni, mert sokat nevetnek, és most itt ez a sok csillogó tünemény a levegőben. Ekkor történik, hogy Seles után, Éné is leoldja a törölközőt, úgyhogy amolyan női szakértő szemmel kezdi figyelni az eseményeket.*
- Jéé… ezek a kis fénylő pelyhecskék szeretik a cicidet… de Selesét is… csak így nem látom jól… *Hunyorog mellé* Seperd le őket, mert így nem tudok véleményt formálni. * Szipog még egyet, mint aki zokon veszi a kis tündöklő foltok jelenlétét.*
- Vagy várj, az én kezem elől menekülnek, egyet sem bírtam megfogni, majd leseprem… *Azzal megpróbál felkecmeregni. Nem megy könnyen, mert a padló megbillen, de a székben megtámaszkodva visszanyeri egyensúlyát, s megpróbálja lesöpörni a lány melleiről a fénylő pelyheket. Menekülnek is, de mindig vissza is telepednek, így hát nem jár sok sikerrel, ellenben érdekes felfedezést tesz.*
- Jé, milyen feszesek… azt hittem puhábbak, de nem is. *S most már inkább vizsgálgatja fénylő halmokat, aztán a sajátjait is tenyereibe fogja, hogy a másikhoz képest mennyivel másabbak, vagy hasonlóak.
Lyz visszatelepszik a földre Seles mellé, mert ott sokkal jobb volt ülni, onnan nem indul meg a padló a fénylő pehelyhullámokkal.*
- Nem igaz Zara. Én sem Leont, sem Pyctát nem szeretem… *Javítja ki, mert Zara szerint csak az egyik férfit lehet szeretni. Ő márpedig egyiket sem szereti. Aztán Aenae persze tovább értetlenkedik, Seles pedig demonstrálná a dolgot, csak valahol elcsúszik a valóságtól.*
- Nem így kell ám, Seles nem jól tudja… Jaaaj nebolondozz Seles, hogy lesz így kisbabátok, ha te így vagy felül? *Kérdezi már-már szomorúan.* Nem lesz így venárbaba akit íjászatra taníthatok... *Sóhajt nagyot.*
//Csajok//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
- Ugyan Seles, ne félj, nem szúrom ki a köldöködet, ha nem kéred. Becsületszavamra mondom ám! *Bizonygatja nagy komolysággal.*
- Húúú, ha kisbabátok lesz, majd megtanítom vadászni jó? *Ajánlkozik, mint egy jóságos keresztanya.* Nem a kisbabát, hanem majd ha nagyobb lesz… persze, bennem megbízhatsz, én nem mondom el senkinek! *Halkítja le ő is hangját.
Aenae kérdésén, hogy a nagy és erős Leon, egy percben összefoglalja Selesnek a lényeget, olyan jót nevet, hogy még a könnye is kicsordul. Pedig ő tudhatná, hallotta, hogy az azért nem egy perc volt, de mégis, Aenae hitetlenkedése szinte elégtétellel szolgál, hogy a férfi olyan gonoszul helyre tette a rangsorban, amelyről addig tudomása sem volt. Lyz hanyatt nyúlik a kövön, úgy hahotázik újra. Mikor már kezdene csillapodni, újra eszébe jut és megint vergődik a nevetéstől. Térdét felhúzva, meztelen talpaival a padlót tiporja, csak úgy csattog vidáman, főleg, miután a lány még a hallgatózási szokásaira is rákérdez.*
- Tudod, elfüleim vannak... *Nevetgél saját buta szóviccén egy kicsit.* elfffüleim. *Javítja ki, bár most meg már túlzásokba esik, hát annyi baj legyen.* Hallok egyet, s mást. Így születtem tudod? Csak akkor éppen, nem én voltam az egyetlen, aki hallotta… és most Shen azt hiszi, hogy itt mindenki szerelmi fészekben dúskál… *Aztán újra kuncog kettőt, s hunyorogva szív a rudacskából, persze hanyatt fekvésben, ezért abból a szemébe is hullana, csak a szempillái fogják fel azt. Mikor lassan kifújja a füstöt, arcáról is próbálná lefújkálni a zavaróan csiklandós pernyét, nem sok sikerrel, de erről ő éppen mást hisz. A közjáték után, folytatja a mondandót.* aztán Leon, közölte, hogy szerepeltem a terveiben, de szívének minden csücskét már Seles tölti ki. Ugye milyen udvarias? Hogy szólt… Hahaha… nagyon udvarias. Erre Sheni megsajnált, és felajánlotta, hogy ha gondolom, ő szívesen dúskál bennem. Hát nem édes? De hát ő azt hiszi, hogy szerelmi fészekben vagyunk… *Milyen szomorú érzés, hogy megsajnálják az elf lányát, ezért kap ajánlatot. Mélységesen szomorú. *
- Hahahát nem szánalmas? *Nevetése egy pillanat alatt vált gunyoros fintorba, s kicsorduló könnyei már nem csak a vidámítótól folynak. Szipog kettőt, s megtörli az árulókat, ezzel el is keni az arcán maradt pernyét. Aztán persze megrázza magát, hiszen ez itt Vadvéd, az új otthona, ahol mindenkit szeret, és itt vannak a lányok, akikkel a legjobb együtt fürdeni, mert sokat nevetnek, és most itt ez a sok csillogó tünemény a levegőben. Ekkor történik, hogy Seles után, Éné is leoldja a törölközőt, úgyhogy amolyan női szakértő szemmel kezdi figyelni az eseményeket.*
- Jéé… ezek a kis fénylő pelyhecskék szeretik a cicidet… de Selesét is… csak így nem látom jól… *Hunyorog mellé* Seperd le őket, mert így nem tudok véleményt formálni. * Szipog még egyet, mint aki zokon veszi a kis tündöklő foltok jelenlétét.*
- Vagy várj, az én kezem elől menekülnek, egyet sem bírtam megfogni, majd leseprem… *Azzal megpróbál felkecmeregni. Nem megy könnyen, mert a padló megbillen, de a székben megtámaszkodva visszanyeri egyensúlyát, s megpróbálja lesöpörni a lány melleiről a fénylő pelyheket. Menekülnek is, de mindig vissza is telepednek, így hát nem jár sok sikerrel, ellenben érdekes felfedezést tesz.*
- Jé, milyen feszesek… azt hittem puhábbak, de nem is. *S most már inkább vizsgálgatja fénylő halmokat, aztán a sajátjait is tenyereibe fogja, hogy a másikhoz képest mennyivel másabbak, vagy hasonlóak.
Lyz visszatelepszik a földre Seles mellé, mert ott sokkal jobb volt ülni, onnan nem indul meg a padló a fénylő pehelyhullámokkal.*
- Nem igaz Zara. Én sem Leont, sem Pyctát nem szeretem… *Javítja ki, mert Zara szerint csak az egyik férfit lehet szeretni. Ő márpedig egyiket sem szereti. Aztán Aenae persze tovább értetlenkedik, Seles pedig demonstrálná a dolgot, csak valahol elcsúszik a valóságtól.*
- Nem így kell ám, Seles nem jól tudja… Jaaaj nebolondozz Seles, hogy lesz így kisbabátok, ha te így vagy felül? *Kérdezi már-már szomorúan.* Nem lesz így venárbaba akit íjászatra taníthatok... *Sóhajt nagyot.*
2810. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-19 17:49:33
Üzenet elküldve: 2018-03-19 17:49:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap//
//Konyha//
// Denzack //
* Megmosolyogja, hogy a lány bizonytalan eme furcsa lények létezése felől. Eddig bárkinek mesélte a történetet, mind meghökkent rajta, így talán kezdi magát kicsit szerencsésnek is érezni, hogy találkozott ezzel a rejtélyes állattal. *
- Persze, hogy léteznek! Először egyszerű nyúlnak álcázzák magukat, majd mikor a gyanútlan vándor a közelükbe ír, megmutatják iszonyúan hatalmas lábaikat és éles karmaikat, fogukat.
* Persze jól tudja, hogy nem növesztették meg hirtelen a testrészeiket a nyulak, csak a sötételf lehetett figyelmetlen, de kíváncsi a lány reakciójára a hajmeresztő történet hallatán. *
- Én is meg vagyok elégedve a lakosztályommal, legalább most már lesz egy állandó lakhelyem.
* Belefáradt már a munkájába és amire emiatt rákényszerült. Sose telepedhetett le sehol, állandóan mozgásban kellett maradnia, hogy ellenségei meg ne találják, de most, itt az erdő mélyén, ebben a nagy erődben teljesen biztonságban érzi magát. *
- Vadász?! Akkor úgy tűnik a lehető legjobb helyre keveredtél, úgy hiszem.
//Konyha//
// Denzack //
* Megmosolyogja, hogy a lány bizonytalan eme furcsa lények létezése felől. Eddig bárkinek mesélte a történetet, mind meghökkent rajta, így talán kezdi magát kicsit szerencsésnek is érezni, hogy találkozott ezzel a rejtélyes állattal. *
- Persze, hogy léteznek! Először egyszerű nyúlnak álcázzák magukat, majd mikor a gyanútlan vándor a közelükbe ír, megmutatják iszonyúan hatalmas lábaikat és éles karmaikat, fogukat.
* Persze jól tudja, hogy nem növesztették meg hirtelen a testrészeiket a nyulak, csak a sötételf lehetett figyelmetlen, de kíváncsi a lány reakciójára a hajmeresztő történet hallatán. *
- Én is meg vagyok elégedve a lakosztályommal, legalább most már lesz egy állandó lakhelyem.
* Belefáradt már a munkájába és amire emiatt rákényszerült. Sose telepedhetett le sehol, állandóan mozgásban kellett maradnia, hogy ellenségei meg ne találják, de most, itt az erdő mélyén, ebben a nagy erődben teljesen biztonságban érzi magát. *
- Vadász?! Akkor úgy tűnik a lehető legjobb helyre keveredtél, úgy hiszem.
2809. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-19 12:51:14
Üzenet elküldve: 2018-03-19 12:51:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap//
*Ha valamit Aenae nem tud kezelni, akkor azt, mikor ilyen ködös bölcsességeket hall. Szóval csak bólint, de azért egy pillanatra elgondolkodik azon, hogy vajon jó úton jár-e. Ha az anyját kérdeznék erről, akkor ő azt mondaná, hogy nagyon el van tévelyedve, talán a nemrégiben megismert apja is hasonlóan vélekedne erről. Ő maga nem tudja, hogy az út jó-e, talán nem is fontos, pillanatnyilag - már nem számítva a vágást az oldalán meg az ágyfogságot - azt mondaná, hogy boldog és ez már éppen kielégítő.*
- Tetoválást? Ez nem jutott még eszembe, de valahogy nem tudnék elképzelni magamon semmit. Lyznek jól áll az ilyesmi, vagy Zarának, de magamon nem. Vagyis nem tudom.
*Ezen is elmorfondírozik kicsit, tényleg nem tudja elképzelni magát összepingált bőrrel. A sebhellyel is nehezen barátkozik meg.*
- Artheniorban, igen. Azelőtt máshol is éltek a szüleim, de kicsi voltam még, nem emlékszem rá. De ha a gazdagnegyedben jársz, nos akkor az Aquisták kúriájától nem messze áll apám háza. Szép nagy, van rajta csomó stukkó, szobor a kapuoszlopon.
*Ezzel persze nem ad túl sok támpontot, mert ez a leírás a gazdagnegyedi épületek többségére ráhúzható.*
- Ódon.
*Ezzel sem szűkíti kifejezetten a kört.*
- No nem annyira, mint a Dwirinthalenéké, de ők ugye sötételfek, tőlük nem vár mást az ember.
*Kicsit azért hiányzik neki a gazdagnegyedi nyüzsgés, a társasági események, az ostoba csacsogás a többi hozzá hasonló korú lánnyal. Akiknek túlnyomó többsége már házas, de legalábbis jegyben jár. És akiknek kegyeiből akkor esett ki, mikor apja vállalkozása csődbe ment és a pénzcsap elzáródott. Ilyenformán mindegy is, hogy milyen báli ruhája van, mert többé nem hívják meg egy bálba sem.*
- Áh, hidd el, hogy ezek semmin nem botránkoznak már meg. Jó, anyám sápítozna. De sápítozna amiatt is, hogy lebarnult a napon az arcom. A sápítozáshoz nagyon ért. Máshoz sem.
*Persze nyilván vannak még olyan képességei, amiket Aenae nem értékel, de ezekbe inkább bele sem gondol.*
- Ó hát az elfek mindig nagyon gyönyörűek, de a félvérek is. Látod rajtad is kiütközik az elf vér, bezzeg az emberek csak olyan átlagosak. De Lyznek minden porcikája szép, a haja a legszebb. Vagy Pycta is olyan gyönyörű, szeretem nézni őket.
*Az elfek bámulása valóban az egyik kedvenc időtöltése, Isqet is elnézegetné egy darabig.*
- Jó, hát akkor majd gyakorlom. Tudod, amíg a városban éltem, addig sokat hímezgettem meg varrogattam. Egész gobleint hímzek a lábára.
*Halkan felnevet, de aztán az oldalához is kap menten, mert nem volt olyan jóleső a nevetés, mint amilyennek lennie kellett volna.*
- Jah én is gyomorrontásra gondoltam. A vashegyi kaja kicsit máshogy van fűszerezve, mint amihez szoktam. Pedig csak kevés vacsorát ettem tegnapelőtt este.
*Amúgy sem egy nagyétkű valaki és igazából nagyon szeretné azt, ha ne kellene egyáltalán ennie. Vagy csak süteményt. Vagy dinnyét, tényleg a dinnye is milyen finom.*
- Óh igen, szerintem ezt kéne megpróbálni. Beetetni őket, vagy valahogy az ivóhelyüket felütni egy kis nyugtatóval. De igazából nekem csak egy papagájom volt és az is megdöglött, szóval nem tudom, hogy mit is kéne csinálni egy ilyen nagy állattal. Aprócska nyíllal, de ahhoz viszonylag közel kellene menni. Jajj nem tudom. Meg kéne kérdezni Bayde véleményét is erről, hátha van valami javaslata.
*Ha valamit Aenae nem tud kezelni, akkor azt, mikor ilyen ködös bölcsességeket hall. Szóval csak bólint, de azért egy pillanatra elgondolkodik azon, hogy vajon jó úton jár-e. Ha az anyját kérdeznék erről, akkor ő azt mondaná, hogy nagyon el van tévelyedve, talán a nemrégiben megismert apja is hasonlóan vélekedne erről. Ő maga nem tudja, hogy az út jó-e, talán nem is fontos, pillanatnyilag - már nem számítva a vágást az oldalán meg az ágyfogságot - azt mondaná, hogy boldog és ez már éppen kielégítő.*
- Tetoválást? Ez nem jutott még eszembe, de valahogy nem tudnék elképzelni magamon semmit. Lyznek jól áll az ilyesmi, vagy Zarának, de magamon nem. Vagyis nem tudom.
*Ezen is elmorfondírozik kicsit, tényleg nem tudja elképzelni magát összepingált bőrrel. A sebhellyel is nehezen barátkozik meg.*
- Artheniorban, igen. Azelőtt máshol is éltek a szüleim, de kicsi voltam még, nem emlékszem rá. De ha a gazdagnegyedben jársz, nos akkor az Aquisták kúriájától nem messze áll apám háza. Szép nagy, van rajta csomó stukkó, szobor a kapuoszlopon.
*Ezzel persze nem ad túl sok támpontot, mert ez a leírás a gazdagnegyedi épületek többségére ráhúzható.*
- Ódon.
*Ezzel sem szűkíti kifejezetten a kört.*
- No nem annyira, mint a Dwirinthalenéké, de ők ugye sötételfek, tőlük nem vár mást az ember.
*Kicsit azért hiányzik neki a gazdagnegyedi nyüzsgés, a társasági események, az ostoba csacsogás a többi hozzá hasonló korú lánnyal. Akiknek túlnyomó többsége már házas, de legalábbis jegyben jár. És akiknek kegyeiből akkor esett ki, mikor apja vállalkozása csődbe ment és a pénzcsap elzáródott. Ilyenformán mindegy is, hogy milyen báli ruhája van, mert többé nem hívják meg egy bálba sem.*
- Áh, hidd el, hogy ezek semmin nem botránkoznak már meg. Jó, anyám sápítozna. De sápítozna amiatt is, hogy lebarnult a napon az arcom. A sápítozáshoz nagyon ért. Máshoz sem.
*Persze nyilván vannak még olyan képességei, amiket Aenae nem értékel, de ezekbe inkább bele sem gondol.*
- Ó hát az elfek mindig nagyon gyönyörűek, de a félvérek is. Látod rajtad is kiütközik az elf vér, bezzeg az emberek csak olyan átlagosak. De Lyznek minden porcikája szép, a haja a legszebb. Vagy Pycta is olyan gyönyörű, szeretem nézni őket.
*Az elfek bámulása valóban az egyik kedvenc időtöltése, Isqet is elnézegetné egy darabig.*
- Jó, hát akkor majd gyakorlom. Tudod, amíg a városban éltem, addig sokat hímezgettem meg varrogattam. Egész gobleint hímzek a lábára.
*Halkan felnevet, de aztán az oldalához is kap menten, mert nem volt olyan jóleső a nevetés, mint amilyennek lennie kellett volna.*
- Jah én is gyomorrontásra gondoltam. A vashegyi kaja kicsit máshogy van fűszerezve, mint amihez szoktam. Pedig csak kevés vacsorát ettem tegnapelőtt este.
*Amúgy sem egy nagyétkű valaki és igazából nagyon szeretné azt, ha ne kellene egyáltalán ennie. Vagy csak süteményt. Vagy dinnyét, tényleg a dinnye is milyen finom.*
- Óh igen, szerintem ezt kéne megpróbálni. Beetetni őket, vagy valahogy az ivóhelyüket felütni egy kis nyugtatóval. De igazából nekem csak egy papagájom volt és az is megdöglött, szóval nem tudom, hogy mit is kéne csinálni egy ilyen nagy állattal. Aprócska nyíllal, de ahhoz viszonylag közel kellene menni. Jajj nem tudom. Meg kéne kérdezni Bayde véleményét is erről, hátha van valami javaslata.
2808. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-19 10:49:08
Üzenet elküldve: 2018-03-19 10:49:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap//
*Ahogy Umont meg a könyvtárat említi, Aenae lehervadó mosolya láttán persze észbe kap. ~Nem kellett volna most szóba hoznom!~ korholja magát, és zavartan köhög, majd gyorsan másra tereli a szót.
A csillagok említésére a lány szerencsére újra féloldasan elmosolyodik. Aenae visszaemlékező szavaira ő maga is elmélázik.*
- Kimmeri mindig azt mondta: ha soha nem nézel felfelé, mindig csak előre, akkor nem lehetsz benne biztos, hogy a jó úton jársz. *mondja, kicsit megsajduló szívvel visszaemlékezve magában az öreg elf mester szavaira.
Aztán Aenae a sebszéleket kezdi nézegetni, ide-oda tekergetve magát, hogy valahogy hozzáférjen a vágás végéhez is a tükörrel.*
- Hát, talán tetethetnél rá egy tetoválást. Ha gondolod. *vélekedik óvatosan Isqeha, de persze nem tudja, hogy Aenae nem háborodik-e fel az ötleten. Tetoválást nem olyan úrilányok szoktak készíttetni maguknak, mint Aenae. Inkább mindenféle olyan kalandorok, nők is szépszámban, akik elhagyva az otthonukat arra adják a fejüket, hogy Lanawin földjét járják. ~No, persze Aenae is elhagyta az otthonát valószínűleg.~ vélekedik magában, de sohasem beszélgetett erről a lánnyal eddig.*
- Artheniorban? A Gazdagnegyedben, ugye? *Kérdezi meg. Az Artheniorban nem biztos, de a gazdagnegyedben szinte teljesen. De persze lehet hogy a lány lichanechi. De valahogy nem hinné.
A kivágott hátú báli ruha említése csak megerősíti a sejtését, és amikor Aenae szóba hozza, el is neveti magát.*
- Miért? Egy izgalmas erdőmélyi tetoválás, ahogy kikandikál a báli ruha derekánál, biztosan sokkolná a városi úri közönséget. *vigyorog.*
- Ott, ahol én felnőttem, gyönyörűek az elf nők, olyanok, mint Lyz. *mondja azután álmodozón.* - De mindegyikükön vannak kacskaringós levél meg virágtetoválások. Csak még szebbek tőle! *mondja lelkesen. Persze ha úgy látja, Aenaenek nem tetszik, nem erőlteti a témát.*
- Hát, gyakorolni akartál, nem emlékszel? Magadon sajnos nem tudod a seb összevarrást gyakorolni. Meg szerintem valószínű szebben is csinálod, mint én. *mondja abszolút őszintén. A növények mindig is sokkal jobban érdekelték, mint a gyógyításnak ez a része. Csak akkor varr, ha nagyon muszáj.
~Csak a tegnapi napon hányt. Nem, akkor mégsem terhes.~*
- Valószínű csak egy egyszerű gyomorrontás. *mondja ki hangosan önkéntelenül. ~Vagy az idegkimerültségtől van.~ Gondolja tovább magában, de ezzel nem akarja nyugtalanítani Aenae-t.*
- Próbáld meg a gnóm retek tinktúrát, az általában segít ilyenkor. Tettem belőle a főzetbe. *biztatja.*
- Legtöbbször elmúlik tőle a hányás ingere, és az émelygés is.
- Akkor majd tudsz enni is néhány falatot.
*Aztán tovább fűzik a szót a maihhinekkel kapcsolatban is.*
- A dinnyét tuti felhabzsolnák. Csak hát ilyenkor nincs dinnye. *morfondírozik.* - Talán almával lehetne próbálkozni. Vagy valami szárított aszalt gyümölcsöt áztatnánk bele a sűrű párlatba. Azt szerintem felfalnák. Szeretik a gyümölcsöket, azt olvastam.
A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.19 11:01:58
*Ahogy Umont meg a könyvtárat említi, Aenae lehervadó mosolya láttán persze észbe kap. ~Nem kellett volna most szóba hoznom!~ korholja magát, és zavartan köhög, majd gyorsan másra tereli a szót.
A csillagok említésére a lány szerencsére újra féloldasan elmosolyodik. Aenae visszaemlékező szavaira ő maga is elmélázik.*
- Kimmeri mindig azt mondta: ha soha nem nézel felfelé, mindig csak előre, akkor nem lehetsz benne biztos, hogy a jó úton jársz. *mondja, kicsit megsajduló szívvel visszaemlékezve magában az öreg elf mester szavaira.
Aztán Aenae a sebszéleket kezdi nézegetni, ide-oda tekergetve magát, hogy valahogy hozzáférjen a vágás végéhez is a tükörrel.*
- Hát, talán tetethetnél rá egy tetoválást. Ha gondolod. *vélekedik óvatosan Isqeha, de persze nem tudja, hogy Aenae nem háborodik-e fel az ötleten. Tetoválást nem olyan úrilányok szoktak készíttetni maguknak, mint Aenae. Inkább mindenféle olyan kalandorok, nők is szépszámban, akik elhagyva az otthonukat arra adják a fejüket, hogy Lanawin földjét járják. ~No, persze Aenae is elhagyta az otthonát valószínűleg.~ vélekedik magában, de sohasem beszélgetett erről a lánnyal eddig.*
- Artheniorban? A Gazdagnegyedben, ugye? *Kérdezi meg. Az Artheniorban nem biztos, de a gazdagnegyedben szinte teljesen. De persze lehet hogy a lány lichanechi. De valahogy nem hinné.
A kivágott hátú báli ruha említése csak megerősíti a sejtését, és amikor Aenae szóba hozza, el is neveti magát.*
- Miért? Egy izgalmas erdőmélyi tetoválás, ahogy kikandikál a báli ruha derekánál, biztosan sokkolná a városi úri közönséget. *vigyorog.*
- Ott, ahol én felnőttem, gyönyörűek az elf nők, olyanok, mint Lyz. *mondja azután álmodozón.* - De mindegyikükön vannak kacskaringós levél meg virágtetoválások. Csak még szebbek tőle! *mondja lelkesen. Persze ha úgy látja, Aenaenek nem tetszik, nem erőlteti a témát.*
- Hát, gyakorolni akartál, nem emlékszel? Magadon sajnos nem tudod a seb összevarrást gyakorolni. Meg szerintem valószínű szebben is csinálod, mint én. *mondja abszolút őszintén. A növények mindig is sokkal jobban érdekelték, mint a gyógyításnak ez a része. Csak akkor varr, ha nagyon muszáj.
~Csak a tegnapi napon hányt. Nem, akkor mégsem terhes.~*
- Valószínű csak egy egyszerű gyomorrontás. *mondja ki hangosan önkéntelenül. ~Vagy az idegkimerültségtől van.~ Gondolja tovább magában, de ezzel nem akarja nyugtalanítani Aenae-t.*
- Próbáld meg a gnóm retek tinktúrát, az általában segít ilyenkor. Tettem belőle a főzetbe. *biztatja.*
- Legtöbbször elmúlik tőle a hányás ingere, és az émelygés is.
- Akkor majd tudsz enni is néhány falatot.
*Aztán tovább fűzik a szót a maihhinekkel kapcsolatban is.*
- A dinnyét tuti felhabzsolnák. Csak hát ilyenkor nincs dinnye. *morfondírozik.* - Talán almával lehetne próbálkozni. Vagy valami szárított aszalt gyümölcsöt áztatnánk bele a sűrű párlatba. Azt szerintem felfalnák. Szeretik a gyümölcsöket, azt olvastam.
A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.19 11:01:58
2807. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-19 09:12:06
Üzenet elküldve: 2018-03-19 09:12:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az Erdő Szívének teológiája//
*Oszlopnak még talán nem nevezhető az a pár lapos, egymásra pakolt, a patak vizében fényesre kopott kő, amit nagy műgonddal rendezget két-két lépésre a fa két oldalán. De az biztos, hogy nagyon belefeledkezik, a munkából Xauzur morranása zökkenti ki, amikor felemeli a fejét az érkezőre. A csuhás is odafordítja fejét és mosolyogva fogadja Isqeha köszöntését.*
- A Fákban Lakó áldjon, Isqeha. *Hajtja meg fejét a félvér felé, majd visszafordul és befejezi a kis oszlopokat, hogy azokat ne döntse el az első kis szél, ha belopakodik a falak közé.*
- Igen, fiatal, de már nincs szükség a parázstartókra, itt a tavasz. *Néz fel a szikrázóan kék égre.*
- Nem, én ültettem még ideérkezésem után nem sokkal. Darenn-nel, aki akkoriban vezette az erődöt. Egy lovag, megnyerő férfi, de sajnos ő is eltűnt. *Már nincs olyan szomorúság a hangjában, mint az korábban tapasztalható volt, ha a régi venárokról beszélt. Az élet szinte pezseg Vadvédben és az újakat sem lehet már újként definiálni, hisz oly sok ideje otthonuk már az erőd.*
- Az Erdő Szívének jóindulatát kérve, amolyan áldozatként ültettem a magocskát, melyet Erdőmélye közepéből hoztam. Darenn egy számára kedves és fontos személyes tárgyat adott, amely most is a vékonyka gyökerek között pihen. Minden elültetett fácska az Erdő Szívét erősíti, a személyes dolgok pedig kedvesek az Erdőszellemnek, ezért szokás ilyesmit áldozni neki, amikor a jóindulatát kérjük. *Magyarázza áhítatos mosollyal, miközben az utolsó köveket is a helyére emeli. Xauzur egy darabig figyeli a két férfit, majd elnyom egy ásítást és visszadől az oldalára, hogy tovább folytassa a napfürdőt.*
- Igazából már végeztem, ha hoznál egy kanna vizet, hogy meglocsolhassam, az sokat segítene. *Mosolyog a felajánlásra. Az erőd fala mellett állnak hordók, amelyeket az esővíz összegyűjtésére használnak a locsoláshoz. Van is mellette két kanna erre a célra.
A csuhás közben ujjaival szépen elegyengeti a talajt a facsemete körül, a nagyobb rögöket az ujjaival töri szét, míg Isqeha visszatér a vízzel.*
//Az Erdő Szívének teológiája//
*Oszlopnak még talán nem nevezhető az a pár lapos, egymásra pakolt, a patak vizében fényesre kopott kő, amit nagy műgonddal rendezget két-két lépésre a fa két oldalán. De az biztos, hogy nagyon belefeledkezik, a munkából Xauzur morranása zökkenti ki, amikor felemeli a fejét az érkezőre. A csuhás is odafordítja fejét és mosolyogva fogadja Isqeha köszöntését.*
- A Fákban Lakó áldjon, Isqeha. *Hajtja meg fejét a félvér felé, majd visszafordul és befejezi a kis oszlopokat, hogy azokat ne döntse el az első kis szél, ha belopakodik a falak közé.*
- Igen, fiatal, de már nincs szükség a parázstartókra, itt a tavasz. *Néz fel a szikrázóan kék égre.*
- Nem, én ültettem még ideérkezésem után nem sokkal. Darenn-nel, aki akkoriban vezette az erődöt. Egy lovag, megnyerő férfi, de sajnos ő is eltűnt. *Már nincs olyan szomorúság a hangjában, mint az korábban tapasztalható volt, ha a régi venárokról beszélt. Az élet szinte pezseg Vadvédben és az újakat sem lehet már újként definiálni, hisz oly sok ideje otthonuk már az erőd.*
- Az Erdő Szívének jóindulatát kérve, amolyan áldozatként ültettem a magocskát, melyet Erdőmélye közepéből hoztam. Darenn egy számára kedves és fontos személyes tárgyat adott, amely most is a vékonyka gyökerek között pihen. Minden elültetett fácska az Erdő Szívét erősíti, a személyes dolgok pedig kedvesek az Erdőszellemnek, ezért szokás ilyesmit áldozni neki, amikor a jóindulatát kérjük. *Magyarázza áhítatos mosollyal, miközben az utolsó köveket is a helyére emeli. Xauzur egy darabig figyeli a két férfit, majd elnyom egy ásítást és visszadől az oldalára, hogy tovább folytassa a napfürdőt.*
- Igazából már végeztem, ha hoznál egy kanna vizet, hogy meglocsolhassam, az sokat segítene. *Mosolyog a felajánlásra. Az erőd fala mellett állnak hordók, amelyeket az esővíz összegyűjtésére használnak a locsoláshoz. Van is mellette két kanna erre a célra.
A csuhás közben ujjaival szépen elegyengeti a talajt a facsemete körül, a nagyobb rögöket az ujjaival töri szét, míg Isqeha visszatér a vízzel.*
2806. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-19 07:33:06
Üzenet elküldve: 2018-03-19 07:33:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Leon szobája//
*Úgy tűnik a hirtelen zavarodottságot ismét leküzdötte Leon csupán azzal, hogy engedett egy kicsit elvárásaiból. Persze jó lett volna az a kislány, hiszen jelenleg Seles után az a legnagyobb vágya, de emellett jobb kompromisszumot kötni, hiszen ha erősködik, mindent elveszíthet, és még egy olyat, mint a mostani szerelme, Vadvédben nem fog találni.* ~A többi lány csak szép! Selesben minden benne van, ami nekem kell!~ *A kérdésre nem válaszol, csak bólint egyet, mintegy megerősítésképpen.*
-Sok mindenkivel kiabálok, meg minden, de veled nem fogok, nyugi! *Mosolyog ő is, és a csókot nagyon szívesen veszi, és mikor a végére érnek, megfogja a lányt a vállainál, és magához húzza, hogy megölelhesse. Sok minden forog az agyában, de szerencsére elég egyszerű ember ahhoz, hogy mindent el tudjon felejteni akkor, ha egy ennyire szeretett nőt a karjaiba zár.* ~Valahogy, minden gond eltűnik így egy pillanat alatt.~ *Az ölelés közben arcár belefúrja a lány hajába.*
-Tudod, sose gondoltam volna, hogy egy ölelés ennyire jól tud esni! *Morogja bele szerelme fülébe álmoskás hangon. Egészen kimerítette ez az egész napos járkálás, aggódás, és a sok meglepő csavar barátaival kapcsolatban.*
-Lehet kezdek öregedni. *Ásít egy nagyot.*
*Úgy tűnik a hirtelen zavarodottságot ismét leküzdötte Leon csupán azzal, hogy engedett egy kicsit elvárásaiból. Persze jó lett volna az a kislány, hiszen jelenleg Seles után az a legnagyobb vágya, de emellett jobb kompromisszumot kötni, hiszen ha erősködik, mindent elveszíthet, és még egy olyat, mint a mostani szerelme, Vadvédben nem fog találni.* ~A többi lány csak szép! Selesben minden benne van, ami nekem kell!~ *A kérdésre nem válaszol, csak bólint egyet, mintegy megerősítésképpen.*
-Sok mindenkivel kiabálok, meg minden, de veled nem fogok, nyugi! *Mosolyog ő is, és a csókot nagyon szívesen veszi, és mikor a végére érnek, megfogja a lányt a vállainál, és magához húzza, hogy megölelhesse. Sok minden forog az agyában, de szerencsére elég egyszerű ember ahhoz, hogy mindent el tudjon felejteni akkor, ha egy ennyire szeretett nőt a karjaiba zár.* ~Valahogy, minden gond eltűnik így egy pillanat alatt.~ *Az ölelés közben arcár belefúrja a lány hajába.*
-Tudod, sose gondoltam volna, hogy egy ölelés ennyire jól tud esni! *Morogja bele szerelme fülébe álmoskás hangon. Egészen kimerítette ez az egész napos járkálás, aggódás, és a sok meglepő csavar barátaival kapcsolatban.*
-Lehet kezdek öregedni. *Ásít egy nagyot.*
2805. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-19 05:56:43
Üzenet elküldve: 2018-03-19 05:56:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//A Nagy Egyenlőség Napja - Szertartások: Észak//
*Érdeklődve hallgatja a törp és Pycta beszélgetését. Szó mi szó, a törp nagyon kedvesnek és nyíltnak tűnik. A kedves fogadtatáson való csodálkozásra már az ő szája is mosolyra húzódik.*
- Ez Vadvéd, Dirina. Az erdő, az állatok, az elesettek és a sebesültek otthona... és a kitaszítottaké. *Utolsó mondatára kicsit elkomorodik, de nem hagyja, hogy ez egy pillanatnál tovább bármiben befolyásolja érzelmeit. Pycta természetesen minden puritán anyagiaktól mentesen ajánlkozik fel, mellyel Umon egyet is ért és nem is, de ebben nem ő a döntéshozó, nem is akar beleszólni.*
~ Teysushívő! Szerezd meg, ami kell, ne hagyd, hogy ebben gátoljanak, te vagy a legfontosabb. ~ *Idézi fel a régen hallott tanok elsődleges mondatait. Stigmái apró táncot lejtenek csak arcán, de egyelőre még továbbra is nyugodt. Kérdését óvatosan teszi fel, nem akarja megsérteni vendégüket.*
- Teysusról ritkán hallani e vidéken, kedves Dirina. *Mosolyog a törpre.* Gondolod, hogy a szertartás során meglátogatna bennünket? Válaszokat vársz, vagy hited az, aminek tanúbizonyságot szeretnél tenni? *Mosolya töretlen, s Pycta mellett maga is igyekszik előzetes információt nyerni, hisz egy idegen utazó, ki kapukat dönget egy olyan vidéken, mely elvileg a beavatatlan szemek számára rejtett, nem gyakori látvány. Ettől függetlenül a törp egyelőre szimpatikusnak és őszintének tűnik.*
*Érdeklődve hallgatja a törp és Pycta beszélgetését. Szó mi szó, a törp nagyon kedvesnek és nyíltnak tűnik. A kedves fogadtatáson való csodálkozásra már az ő szája is mosolyra húzódik.*
- Ez Vadvéd, Dirina. Az erdő, az állatok, az elesettek és a sebesültek otthona... és a kitaszítottaké. *Utolsó mondatára kicsit elkomorodik, de nem hagyja, hogy ez egy pillanatnál tovább bármiben befolyásolja érzelmeit. Pycta természetesen minden puritán anyagiaktól mentesen ajánlkozik fel, mellyel Umon egyet is ért és nem is, de ebben nem ő a döntéshozó, nem is akar beleszólni.*
~ Teysushívő! Szerezd meg, ami kell, ne hagyd, hogy ebben gátoljanak, te vagy a legfontosabb. ~ *Idézi fel a régen hallott tanok elsődleges mondatait. Stigmái apró táncot lejtenek csak arcán, de egyelőre még továbbra is nyugodt. Kérdését óvatosan teszi fel, nem akarja megsérteni vendégüket.*
- Teysusról ritkán hallani e vidéken, kedves Dirina. *Mosolyog a törpre.* Gondolod, hogy a szertartás során meglátogatna bennünket? Válaszokat vársz, vagy hited az, aminek tanúbizonyságot szeretnél tenni? *Mosolya töretlen, s Pycta mellett maga is igyekszik előzetes információt nyerni, hisz egy idegen utazó, ki kapukat dönget egy olyan vidéken, mely elvileg a beavatatlan szemek számára rejtett, nem gyakori látvány. Ettől függetlenül a törp egyelőre szimpatikusnak és őszintének tűnik.*
2804. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-19 00:27:21
Üzenet elküldve: 2018-03-19 00:27:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Konyha//
//Shen, Pyr, Ert, Lyz//
*Azt, ahogy Shen a levegőben kalimpál és imitál, Lyz nem tudja mosoly nélkül hagyni, bármennyire is komoly dologról beszéltek korábban.
Lent az aulában viszont Pyr reakcióján, még inkább derül. Meg is áll egy pillanatra karba tett kézzel, csak egyik tenyerét emeli tovább szájáig, somolygását leplezni. Egyedül szeme sarka árulkodik arról, hogy milyen kedves furcsaságnak találja a hangpróbázó tündért.
Ám a derű csak eddig tart, s a konyhai párbeszéden igyekszik mihamarabb túl lenni, mivel az ork asszonyságot az sem deríti jobb kedvre, hogy Shen kedvesen segít, és Pyr is nagyon ajánlkozik. Bár legalább Lyz értékeli a gesztust, mert ezek szerint nem egyedül kell majd rendet tennie, mint reggel, bár akkor erre aligha figyelt oda.*
- Köszönöm Pyr, annak nagyon örülnék. Ó, ha tudnád… *Nem folytatja, ennyiből is érthető, hogy Banya ennél még olyanabb is szokott lenni.*
- Falevelet. *Lyz döbbenetét nem tudja leplezni, de türelmesen kivárja, míg a tündér lenyeli a falatot és tovább mesél. Minden figyelmét a kis lénynek szenteli, miközben ő is harap a kenyérből.*
~Most nem rugdosták meg? Már volt, hogy igen?~
*Szomorú pillantás helyett viszont egészen más látható az arcán. Smaragd szikrák dühösen lobbannak egy pillanatra, s ajkait penge vékonyra préseli a düh. Ezért inkább nem is mond semmit, csak harap egy utolsót, majd eltolja maga elől a tányért. Figyelmét Ert vonja el, s most nagyon is jól esik neki, a kis tündér érkezése. Szegényke le is fagy hirtelen. Lyznek is furcsa jelenség Pyr, de azt el sem tudja képzelni, hogy Ert vajon mit gondolhat magában fajtársáról. Bár valószínűleg nincs sok ideje gondolkodni, mert a kis furcsaság azonnal lecsap rá, s lelkendezve megölelgeti, megdicsérgeti. A helyzet komikus kissé, így egy pillanatra meg is feledkezik Shen történetéről, de persze Pyr emlékezteti őket.
Érdekes, hogy éppen erre nem tud mit mondani az elf fiú, csak ööö-zik. Lyznek ez csak azért furcsa, mert eddig le sem lehetett lőni, most pedig szinte megkukul. Sokaknak vannak titkai, köztük Lyznek is. Ő sem szívesen mesélne el mindent, bár egy egyszerű kérdésre, hogy honnan érkezett, még tudna válaszolni. Jóllakottan eltelve nyom el egy ásítást, majd könnybe lábadt szemeiből kipislogja a homályt. Úgy hiszi, ez a kellő pillanat, amikor asztalt bonthat, napolva a mese estét, s ezzel lehetőséget adva fajtársának, hogy menekülőre fogja, ha nem akarja megosztani múltját. Ez persze nem azt jelenti, hogy az elf lány nem kérdez majd rá, csak nem itt és most. Umon esetéből tanulva, nagyon is tisztában szeretne lenni azzal, hogy kikkel él egy fedél alatt. Csak éppen egy éjszakát még várhat a dolog, főként, ha valami kellemetlenség is akad abban a sok ööö-ben. *
- Ha nem haragszotok, máskor folytathatnánk. Én elmennék lefeküdni. Fárasztó nap volt a mai. *Pillant a hármasra, miközben asztalt bont.*
- Erti, egyél nyugodtan, csak majd tegyetek rendet, kérlek, mert Banya fakanállal fenyegetett meg. *Feláll az asztaltól, elveszi a tányérját, és ha a fiúk befejezték, akkor az övékét is. *
- Jó éjt nektek! *A konyhába viszi a feleslegessé vált eszközöket, majd önt magának egy kupa vizet, amit gyorsan felhajt. Elmossa a mosatlant, s a fürdő felé veszi az irányt.
Nem időzik sokáig, ruháit egy halomba dobálja, míg enged egy kis meleg vizet. Most nem ereszti tele a dézsát, csak egy alapos mosdásra legyen elegendő, majd máskor talál alkalmat az ejtőzésre. Mikor végzett, gyorsan maga köré teker egy törölközőt, s a felnyalábolt ruhakupaccal tér vissza szobájába. A ruháit szépen egymásra teríti, még megállapítja, hogy hamarosan mosnia is kell, de aztán már semmi nem tartja vissza, hogy az ágyába dőljön, s nyakig húzza a meleg takarót. Csakhamar elnyomja a pihentető álom.*
//Shen, Pyr, Ert, Lyz//
*Azt, ahogy Shen a levegőben kalimpál és imitál, Lyz nem tudja mosoly nélkül hagyni, bármennyire is komoly dologról beszéltek korábban.
Lent az aulában viszont Pyr reakcióján, még inkább derül. Meg is áll egy pillanatra karba tett kézzel, csak egyik tenyerét emeli tovább szájáig, somolygását leplezni. Egyedül szeme sarka árulkodik arról, hogy milyen kedves furcsaságnak találja a hangpróbázó tündért.
Ám a derű csak eddig tart, s a konyhai párbeszéden igyekszik mihamarabb túl lenni, mivel az ork asszonyságot az sem deríti jobb kedvre, hogy Shen kedvesen segít, és Pyr is nagyon ajánlkozik. Bár legalább Lyz értékeli a gesztust, mert ezek szerint nem egyedül kell majd rendet tennie, mint reggel, bár akkor erre aligha figyelt oda.*
- Köszönöm Pyr, annak nagyon örülnék. Ó, ha tudnád… *Nem folytatja, ennyiből is érthető, hogy Banya ennél még olyanabb is szokott lenni.*
- Falevelet. *Lyz döbbenetét nem tudja leplezni, de türelmesen kivárja, míg a tündér lenyeli a falatot és tovább mesél. Minden figyelmét a kis lénynek szenteli, miközben ő is harap a kenyérből.*
~Most nem rugdosták meg? Már volt, hogy igen?~
*Szomorú pillantás helyett viszont egészen más látható az arcán. Smaragd szikrák dühösen lobbannak egy pillanatra, s ajkait penge vékonyra préseli a düh. Ezért inkább nem is mond semmit, csak harap egy utolsót, majd eltolja maga elől a tányért. Figyelmét Ert vonja el, s most nagyon is jól esik neki, a kis tündér érkezése. Szegényke le is fagy hirtelen. Lyznek is furcsa jelenség Pyr, de azt el sem tudja képzelni, hogy Ert vajon mit gondolhat magában fajtársáról. Bár valószínűleg nincs sok ideje gondolkodni, mert a kis furcsaság azonnal lecsap rá, s lelkendezve megölelgeti, megdicsérgeti. A helyzet komikus kissé, így egy pillanatra meg is feledkezik Shen történetéről, de persze Pyr emlékezteti őket.
Érdekes, hogy éppen erre nem tud mit mondani az elf fiú, csak ööö-zik. Lyznek ez csak azért furcsa, mert eddig le sem lehetett lőni, most pedig szinte megkukul. Sokaknak vannak titkai, köztük Lyznek is. Ő sem szívesen mesélne el mindent, bár egy egyszerű kérdésre, hogy honnan érkezett, még tudna válaszolni. Jóllakottan eltelve nyom el egy ásítást, majd könnybe lábadt szemeiből kipislogja a homályt. Úgy hiszi, ez a kellő pillanat, amikor asztalt bonthat, napolva a mese estét, s ezzel lehetőséget adva fajtársának, hogy menekülőre fogja, ha nem akarja megosztani múltját. Ez persze nem azt jelenti, hogy az elf lány nem kérdez majd rá, csak nem itt és most. Umon esetéből tanulva, nagyon is tisztában szeretne lenni azzal, hogy kikkel él egy fedél alatt. Csak éppen egy éjszakát még várhat a dolog, főként, ha valami kellemetlenség is akad abban a sok ööö-ben. *
- Ha nem haragszotok, máskor folytathatnánk. Én elmennék lefeküdni. Fárasztó nap volt a mai. *Pillant a hármasra, miközben asztalt bont.*
- Erti, egyél nyugodtan, csak majd tegyetek rendet, kérlek, mert Banya fakanállal fenyegetett meg. *Feláll az asztaltól, elveszi a tányérját, és ha a fiúk befejezték, akkor az övékét is. *
- Jó éjt nektek! *A konyhába viszi a feleslegessé vált eszközöket, majd önt magának egy kupa vizet, amit gyorsan felhajt. Elmossa a mosatlant, s a fürdő felé veszi az irányt.
Nem időzik sokáig, ruháit egy halomba dobálja, míg enged egy kis meleg vizet. Most nem ereszti tele a dézsát, csak egy alapos mosdásra legyen elegendő, majd máskor talál alkalmat az ejtőzésre. Mikor végzett, gyorsan maga köré teker egy törölközőt, s a felnyalábolt ruhakupaccal tér vissza szobájába. A ruháit szépen egymásra teríti, még megállapítja, hogy hamarosan mosnia is kell, de aztán már semmi nem tartja vissza, hogy az ágyába dőljön, s nyakig húzza a meleg takarót. Csakhamar elnyomja a pihentető álom.*
2803. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-19 00:26:18
Üzenet elküldve: 2018-03-19 00:26:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//A Nagy Egyenlőség Napja - Szertartások: Észak//
- Nekünk ez a vadon az otthonunk. *Válaszol mosolyogva az asztalnál helyet foglaló törpe nőnek.*
- Nekem a város a vad vidék. *Nevet fel halkan. A bor elutasítását el tudja fogadni, megérti, miről beszél Dirina. Ő tudatosan vállalja, hogy nem iszik alkoholtartalmú italt.
A következő szavakat is mosolyogva fogadja és akkor sem halványul el a barátságos mosoly, amikor Teysus kerül szóba, s hogy a törpe nő hozzá fog imádkozni az általa előkészített oltárnál.*
- Erdőmélye szabad hely. Mindenki abban hisz, amiben szeretne, amíg nem veszélyezteti az erdő békéjét és nyugalmát. Magam az Erdő Szívében hiszek, ám ettől még szívesen segítek a szertartásodban és bizonyosan Umon is. *Biztosítja segítségéről Dirina-t.
Senkire sem erőlteti rá saját hitét sem az erődben, sem az erdőben és a hittérítés sem tartozik a feladatai közé. A vadonban megkérdőjelezhetetlen az Erdőszellem jelenléte, nem félti a hatalmát és azzal, ha akadályozza Teysus hitének gyakorlásában a törpe nőt, attól nem lesz jobb senkinek.
Az elhangzottak alapján az is biztos, hogy nem szeretne fizetséget kérni a segítségért, hisz semmi olyat nem tesznek, ami túl megerőltető vagy veszélyes volna. Az erdő békéje pedig nem szenved csorbát.
Ha Dirina nem mond semmi mást, akkor csendben várja, hogy elindulhassanak, ha szükséges, újra tölti a törpe kupáját vízzel.*
- Nekünk ez a vadon az otthonunk. *Válaszol mosolyogva az asztalnál helyet foglaló törpe nőnek.*
- Nekem a város a vad vidék. *Nevet fel halkan. A bor elutasítását el tudja fogadni, megérti, miről beszél Dirina. Ő tudatosan vállalja, hogy nem iszik alkoholtartalmú italt.
A következő szavakat is mosolyogva fogadja és akkor sem halványul el a barátságos mosoly, amikor Teysus kerül szóba, s hogy a törpe nő hozzá fog imádkozni az általa előkészített oltárnál.*
- Erdőmélye szabad hely. Mindenki abban hisz, amiben szeretne, amíg nem veszélyezteti az erdő békéjét és nyugalmát. Magam az Erdő Szívében hiszek, ám ettől még szívesen segítek a szertartásodban és bizonyosan Umon is. *Biztosítja segítségéről Dirina-t.
Senkire sem erőlteti rá saját hitét sem az erődben, sem az erdőben és a hittérítés sem tartozik a feladatai közé. A vadonban megkérdőjelezhetetlen az Erdőszellem jelenléte, nem félti a hatalmát és azzal, ha akadályozza Teysus hitének gyakorlásában a törpe nőt, attól nem lesz jobb senkinek.
Az elhangzottak alapján az is biztos, hogy nem szeretne fizetséget kérni a segítségért, hisz semmi olyat nem tesznek, ami túl megerőltető vagy veszélyes volna. Az erdő békéje pedig nem szenved csorbát.
Ha Dirina nem mond semmi mást, akkor csendben várja, hogy elindulhassanak, ha szükséges, újra tölti a törpe kupáját vízzel.*
2802. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-18 23:59:35
Üzenet elküldve: 2018-03-18 23:59:35
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//A Nagy Egyenlőség Napja - Szertartások: Észak//
*A törpe nő mosolyogva fogadja az invitálást.*
-Nagyon kedves. Kicsit meg is lep, hogy ilyen szívélyes fogadtatást találok ilyen vad vidéken.
*A borral kapcsolatos szabadkozás már tele szájjal találja, így előbb lenyeli a falatot, utána válaszol.*
-Ugyan, hagyd el! Küldetésben járok, ilyenkor csak vízen élek. A szertartás pedig leginkább egy imádság, amit egy megfelelően elkészített oltárnál végeznék el. A hozzávalók mind nálam vannak hozzá. *Újabb falat tűnik el a torkában, amit egy nagy korty víz kísér.* Teysushoz fogok imádkozni, hogy biztosítsam hűségemről és elhívjam erejét erre a földre.
*Az érkező is kap egy szívélyes mosolyt.*
-Üdvözöllek, Umon!
*A törpe nő mosolyogva fogadja az invitálást.*
-Nagyon kedves. Kicsit meg is lep, hogy ilyen szívélyes fogadtatást találok ilyen vad vidéken.
*A borral kapcsolatos szabadkozás már tele szájjal találja, így előbb lenyeli a falatot, utána válaszol.*
-Ugyan, hagyd el! Küldetésben járok, ilyenkor csak vízen élek. A szertartás pedig leginkább egy imádság, amit egy megfelelően elkészített oltárnál végeznék el. A hozzávalók mind nálam vannak hozzá. *Újabb falat tűnik el a torkában, amit egy nagy korty víz kísér.* Teysushoz fogok imádkozni, hogy biztosítsam hűségemről és elhívjam erejét erre a földre.
*Az érkező is kap egy szívélyes mosolyt.*
-Üdvözöllek, Umon!
2801. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-18 23:11:02
Üzenet elküldve: 2018-03-18 23:11:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap//
- Tudom-tudom, csak nem vagyok valami türelmes.
*Vagy mondhatni, hogy iszonyatosan türelmetlen. Tudja is magáról, nevezhetjük makacsságnak vagy elszántságnak, hiszen sokszor hajszolja magát, például, hogy megtanuljon krumplit pucolni anélkül, hogy összeszabdalja magát vagy, hogy úgy tudjon lovagolni, hogy nem kapaszkodik kézzel-lábbal a szerencsétlen állatba. A krumplipucolás már egészen jól megy neki amúgy, de továbbra is pocsék lovas. Viszont a sebgyógyulás sajnos nem rajta múlik. Ráadásul ha egy hatig itt kell ücsörögjön, akkor még az a kevéske lovastudása is el fog szállni.
Mosolyogva bólogat Isq szavaira, csak Umon említésére hervad le a mosolya, de aztán gondolatban megrázza magát és újra mosolyog.*
- A növénytan érdekel. A csillagok, hát nem is tudom. Tudod odahaza. Mármint ahol felnőttem. Túl sok ott a fény éjjelente ahhoz, hogy jól lásd az eget. Szerintem azelőtt sosem néztem felfelé, csak mióta itt vagyok.
*Féloldalasan elmosolyodik ismét, ahogy eszébe jut az az éjszaka mikor Pyctával a holdfényben táncoltak.
Már a tükörben vizsgálgatja a sebét, mikor Isq kérdése éri. Nem válaszol rögtön, mert annyira leköti a derekának tanulmányozása.*
- Egész szép ahhoz képest. Sebhez képest.
*Lobos sebszéleket várt, ehhez képest valóban egészen jól néz ki. Talán tényleg begyógyulhat pár nap alatt, viszont valami heg tényleg maradni fog utána, főleg a hátán.*
- Azt hiszem, hogy ezután örökre elfelejthetem a kivágott hátú báli ruhát. Miért is én varrom a nyüzüge elfet, ha neked is ilyen jól megy?
*Vissza is adja a tükröt, nem akarja álló nap "csodálni" magát.*
- Tegnap. Többször is. Tudom-tudom inni kéne, de mindig visszajött és az az igazság, hogy már nem merek próbálkozni.
*Elkámpicsorodik, újra iszik egy kortyot, a hatás ugyanaz, úgy tűnik, hogy a majdnem két napja üres gyomra lassan vesz be bármit is.*
- Hát én úgy gondoltam, hogy a saját ivóhelyüket ütnénk fel valami nyugtatóval. De valami csemege, ez nem is rossz. Csak nem tudom, hogy mennyire bizalmatlanok az újdonságokkal szemben. Lehet, hogy bármit megesznek, az nem lenne rossz.
*Elmélkedik tovább, előre is hajol kicsit, letámaszkodik a saját felhúzott térdére. Persze ez a póz sem különösebben kényelmes, pont úgy húzódik a háta, mint bármelyik másik pózban. Amúgy már a hátsóját is elülte.*
- Én el sem találnám. Pedig jó nagyra nőnek. Szóval erről mondjuk Lyzt kéne megkérdezni. De én ideges lennék, ha bármivel eltalálnának. Hidd el, hogy most is nagyon ideges vagyok, hogy fogságra kárhoztattok.
- Tudom-tudom, csak nem vagyok valami türelmes.
*Vagy mondhatni, hogy iszonyatosan türelmetlen. Tudja is magáról, nevezhetjük makacsságnak vagy elszántságnak, hiszen sokszor hajszolja magát, például, hogy megtanuljon krumplit pucolni anélkül, hogy összeszabdalja magát vagy, hogy úgy tudjon lovagolni, hogy nem kapaszkodik kézzel-lábbal a szerencsétlen állatba. A krumplipucolás már egészen jól megy neki amúgy, de továbbra is pocsék lovas. Viszont a sebgyógyulás sajnos nem rajta múlik. Ráadásul ha egy hatig itt kell ücsörögjön, akkor még az a kevéske lovastudása is el fog szállni.
Mosolyogva bólogat Isq szavaira, csak Umon említésére hervad le a mosolya, de aztán gondolatban megrázza magát és újra mosolyog.*
- A növénytan érdekel. A csillagok, hát nem is tudom. Tudod odahaza. Mármint ahol felnőttem. Túl sok ott a fény éjjelente ahhoz, hogy jól lásd az eget. Szerintem azelőtt sosem néztem felfelé, csak mióta itt vagyok.
*Féloldalasan elmosolyodik ismét, ahogy eszébe jut az az éjszaka mikor Pyctával a holdfényben táncoltak.
Már a tükörben vizsgálgatja a sebét, mikor Isq kérdése éri. Nem válaszol rögtön, mert annyira leköti a derekának tanulmányozása.*
- Egész szép ahhoz képest. Sebhez képest.
*Lobos sebszéleket várt, ehhez képest valóban egészen jól néz ki. Talán tényleg begyógyulhat pár nap alatt, viszont valami heg tényleg maradni fog utána, főleg a hátán.*
- Azt hiszem, hogy ezután örökre elfelejthetem a kivágott hátú báli ruhát. Miért is én varrom a nyüzüge elfet, ha neked is ilyen jól megy?
*Vissza is adja a tükröt, nem akarja álló nap "csodálni" magát.*
- Tegnap. Többször is. Tudom-tudom inni kéne, de mindig visszajött és az az igazság, hogy már nem merek próbálkozni.
*Elkámpicsorodik, újra iszik egy kortyot, a hatás ugyanaz, úgy tűnik, hogy a majdnem két napja üres gyomra lassan vesz be bármit is.*
- Hát én úgy gondoltam, hogy a saját ivóhelyüket ütnénk fel valami nyugtatóval. De valami csemege, ez nem is rossz. Csak nem tudom, hogy mennyire bizalmatlanok az újdonságokkal szemben. Lehet, hogy bármit megesznek, az nem lenne rossz.
*Elmélkedik tovább, előre is hajol kicsit, letámaszkodik a saját felhúzott térdére. Persze ez a póz sem különösebben kényelmes, pont úgy húzódik a háta, mint bármelyik másik pózban. Amúgy már a hátsóját is elülte.*
- Én el sem találnám. Pedig jó nagyra nőnek. Szóval erről mondjuk Lyzt kéne megkérdezni. De én ideges lennék, ha bármivel eltalálnának. Hidd el, hogy most is nagyon ideges vagyok, hogy fogságra kárhoztattok.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346