Nincs játékban - Vadvéd
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínVadvédNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 48 (941. - 960. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

960. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-29 20:16:49
 ÚJ
>Khan, a Félszemű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Két hattal később//

~ Nem hátrálsz ki belőle, eh? ~
*Ha ellenkezőleg cselekszik, akkor lepte volna meg igazán Khant a lány, így viszont csak erősödik benne a biztos-gyanú, hogy végig akarja vinni a dolgot a másik és csak akkor kerül pont a végére, amikor valami visszafordíthatatlan hülyeséget tesz ő vagy Dyn. Bevett, ismert és szeretett procedúra ez már náluk, enélkül kapcsolatuk veleje veszne ki így ha tudatosan nem is, ösztöneik mindig elejét fogják venni, hogy ez megtörténhessen.*
- Mpfhmpfh. *Amikor elfogadja, hogy Dyn addig nem húzza el a kezét szája elől, amíg be nem fogja, elhallgat és oldalvást pillant a leleplezetten viselkedő "anyukára".* Ez nem vicc, kedvesem. A magzat egészsége múlhat azon, hogy a következő holdfordulókban mit eszel, iszol, miképp kelsz és miképp fekszel. Azt hiszem, hogy egy ideig arról is le kell mondanunk, amit annyira szeretsz csinálni.
*Félmosolyra húzott arcot fordít a Vörös felé és emeli kezét mellé, hogy annak arcélére simíthassa. Nem esik nehezére az alakítás és arra is rájön, hogy miért: főpróbaként éli meg, egy olyan, igenis valószínű jövőkép lereagálásaként, amire komoly esélyeik vannak, ha így folytatják. Már ami egy bizonyos, kedvelt időtöltésüket illeti.*
- A kocsissal majd beszélek, hogy tartsa meg magának a dolgot, de egy másiknak még mindenképp tudnia kell róla. Sylwerant nem hagyhatjuk ki ebből. *Egyetértően és beleegyezően bólint mindenre, maga is hasonlóképp vélekedik az elkövetkező időszakról, s hogy a kihordandó- és nevelendő gyermeknek nem Vadvéd lenne a legalkalmasabb helyszín. Emlékei között túrva talál egy olyat, amiben van néhány homályos lap szentelve egy kunyhónak az erdővölgy mélyén, s ha nem lenne meg mellé az is, hogy azt a lángok pusztították el, már úton lenne a fakóképű elfhez, hogy megtárgyalja eltávozásuk részleteit és a vele járó teendőket.
Mélyet szív a pipába, de a füstöt jó ideig nem pöffenti szabadon. Latolgat és minden egyes elvetett ötlet után egy-egy apró karikát ereszt a levegőnek, mígnem tüdejéből kifut az összes, fejéből pedig a tervvariánsok.*
- Megyek, előkerítem a lombevőt és megkérdem, errefelé hogyan mennek a dolgok ilyenkor. *Ha Dyn nem állítja meg, Khan pipástól fog leugrani a tetőről. Legalábbis az alattuk futó féltetőre, onnan meg majd az egyik oszlop tövébe hordott szalmabálára, hogy aztán szökött madárijesztőként az épületbe lépjen és nyomát a folyósokon elhullajtott kalászszálakkal jelezze.*


959. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-29 20:16:24
 ÚJ
>Jezabiel Tinkerin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163

Játékstílus: Vakmerő

//Saját Szobájában//

*Egy újabb sikeres amulettet könyvelhet el magának. Jezabiel Tinkerin, feltaláló, ezermester, építész, orvos (bár ezen mesterségét rettentő rég nem gyakorolta, megkophattak az emlékei), és most már varázstárgyakat készítő hatalmas mágus is. Egész szép kis ajánlólevelet írhatna magának, a Dwirinthalenek neve meglehetősen sokat dobna rajta, de azért az Adal házat is sokan ismerik, ha Vadvédet még nem is. Nem mintha tervezne máshová menni, de kezd szépen alakulni az álom ami felé gyerekkora óta evickél. Ezek persze mind apróságok ahhoz képest amit el szeretne érni, de valahol mindent el kell kezdeni. Egyre közelebb jut végre ahhoz is hogy legyen lehetősége a nagy találmányaiba belefogni, itt az erdő közepén viszont nem lesz egyszerű bemutatni a nagyközönségnek, sem innen bárhová elszállítani. De már megint elkalandozott, hiszen még el sem kezdte a terveit, a siker is bizonytalan, neki meg már azon jár az esze hogy mindenki a csodájára járna. Inkább visszatér ahhoz amire most kell összpontosítania, csak előbb felkel és kinyújtóztatja kicsit a tagjait. Nem árt a pihenés egy-egy ilyen varázslat után, kikönyököl hát az ablakába és az udvaron ténykedőket kezdi lesni.*


958. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-29 09:41:25
 ÚJ
>Dyntina Danbur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Megfontolt

//Két hattal később//

*Bár eddig minden egyes találkozása a pipával rosszul sült el, azért sohasem adja fel és most is kíváncsian nyúlna utána, ha ura nem tartaná vissza azt inkább mégis. Nem akaratoskodik és rántja ki a kezéből, azért annyira nem életbevágó a számára, hogy könnyekbe fulladó köhögésbe kezdjen, ráadásul, ő dobta fel ezt a labdát a levegőbe. Csak nem számított rá, hogy visszafele fog elsülni. Khan régebben sem mutatott túl nagy ellenkezést a téma iránt, nem úgy, mint a vörös maga, de azért valahol mégis felkészült rá, hogy majd a kabátjánál fogva rántsa vissza a férfit, amikor a tetőről a „mélybe” akarja magát vetni a tudatra, hogy gyereke lesz. Ez inkább fordítva lenne ugyan valószínű.
A tejet érintő kérdésre csak bólogat, miközben ajkait szorosan összenyomja és maga elé tekint, hogy haja eltakarhassa a félig vigyorba húzódó ábrázatát. A férfi viszont nem áll meg ennél a pontnál, és miután félő, hogy vidor elkiáltásával veszélyezteti a rum kiszállítását, így kénytelen a tenyerét az első két szó után rátapasztani az övére.*
- Tsss… *Idegesen fújtatva néz körbe, abban bízva, hogy senki sem volt hallótávolságban, amikor a mondat félig elhangzott. Vár néhány másodpercet és csak akkor engedi el, ha biztos benne, hogy nem folytatja, ekkor pedig suttogásba kezd.* Nem akarom nagy dobra verni még.
*Enyhe bűntudat formálódik a gyomrában, régebben szinte sohasem találkozott vele, most viszont kezdi magát rosszul érezni, amiért ilyen tréfát űz a másikkal, arra nem is gondolva, hogy valójában őt is átvágják. Főleg elnézve Khan vidám fogadtatását a hírre.*
~Minek örül? Egy gyereknek? Örül egy gyereknek?!~
*Némi sérelemként értelmezi a fejében most felbukkanó gondolatot. Khan valóban nem ismeri ennyire, vagy csak azt hiszi, hogy ennyit változott volna? Hiszen teljesen egyértelmű, hogy ha kiderülne, hogy valóban várandós, sikítva futna keresztül az erdőn valami csoda után kutatva, ami majd kiűzheti testéből azt a gonosz valamit. Mert a gyerekek gonoszak, ez köztudott. Nem elég, hogy mindig körülöttük forog a világ, elterelve róla a figyelmet, és ő még az alkoholtól is meglenne fosztva, ráadásul veszélyeztetné a vénárrá válását is, de állandóan beszélnek, törnek, zúznak, nem tudják magukat ellátni és mindig beköpik a felnőtteket. Alattomos kis lények. Jó, nyilván, ha neki és Khannak születne egy közös aprósága, az a gyerek a legjobb lenne e földön, mégiscsak ő lenne az anyja, az apja meg az apja.
A gondolattól viszont, hogy talán, a bolondját járatják vele, nem tud szabadulni, ezért is dönt úgy, hogy színvallás helyett, inkább messzebbre merészkedik és kideríti.*
- Néhány napja csak. Egy nő megérzi az ilyesmit. *Teszi rá a kezét a férfiére.* Úgy örülök, hogy így fogadtad a hírt. Arra gondoltam, hogy talán ez nem lenne a megfelelőbb környezet a felnevelésére, elvégre is tele van minden fegyverekkel, az erdőben szörnyek vannak. Talán félrerakhatnánk saját céljainkat, amíg fel nem nő, és elköltözhetnénk valami csendes kis helyre a hegyekbe, ahol te favágással és állattartással foglalkoznál, én pedig megpróbálnék belőle embert faragni. Már, ha tényleg ember lesz és nem lesznek szarvai, meg patái.



957. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-28 22:13:24
 ÚJ
>Mylnara Regnae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Megfontolt

//Eseménydús nap//
//Séta//

~Én is?! Vagy... biztos rosszul hallottam.~
*Nem hisz a fülének, de a folytatás még jobban megdöbbenti. Nem hitte, hogy egyáltalán választ kap a kérdésére, nemhogy ilyet. Láthatóan Sharallt nagyon felkavarta vele, és ettől rögtön bűntudata támad.*
~Nem is annyira fontos, inkább ne tudjam meg soha, minthogy elrontsam a kedvét.~
*A kérdésen és a stíluson azonban annyira meglepődik, hogy megtorpan és csak mered a férfira, miközben halk szabadkozásba kezd.*
~Félt? Tőlem?~
-Én... nem örülök. Én... nem akartam. Sajnálom.
*Zavarodottan ráncolja össze a szemöldökét. Szinte minden mondatába közbe szeretne szólni, hogy elmondja nincs igaza a férfinek, de egy hang sem jön ki a torkán.*
~Több emberség szorult beléd, mint a legtöbbekben, akiket ismerek.~
*Észre sem veszi, de lassan elnyílnak az ajkai a csodálkozástól.*
~Sosem akartam elvenni tőled semmit...~
*Nem egészen érti, hogy mit adott ő ahelyett, amit akarata ellenére elvett, de abban biztos, hogy fájdalmasan keveset.*
~Nem kell megváltoznod, ha nem akarsz. Bármilyen vagy, pont úgy vagy jó, ahogy. De ha akarsz, bármire képes vagy.~
*A fejét kezdi rázni a férfi halálának gondolatára és hitetlenkedve hallgatja, hogy mennyire lenézi magát.*
~Nem, azt ne! Nem halhatsz meg!~
*Azonnal megfogalmazódik benne a gondolat, hogy a hang valószínűleg Sharall lelkiismerete, amiről mindenképp beszélnie kell, ha nem is vele, de valakivel, aki segíthet megérteni. Az utolsó mondat azonban végképp összezavarja.*
~Elmentünk? Mintha mi hagytuk volna ott... Miért nem szólt? Miért nem jelzett, hogy baj van? Miért nem vettem észre, hogy valami nem stimmel? A saját bizonytalanságommal voltam elfoglalva.~
*Gondolatban elhúzza a száját, aztán ahogy megint a férfi arcára néz, a szíve szakad meg a könnyeitől. Nem sír, hősiesen tartja magát, amit Nara nagyon becsül benne, de látszik, hogy nagyon szenved, amitől az ő szíve is összeszorul. Végül mikor Sharall leroskad a földre, végképp elszégyelli magát és megbánja, hogy egyáltalán megkérdezte. Ugyanakkor, mégsem bánja, mert most a szívében újra remény gyúl. Még mindig nem jut szóhoz, ezért közelebb lép a férfihez és felé nyúl. Megáll a mozdulatban, de aztán erőt vesz magán és lélegzetét visszafolyva mégis hozzáér. Megsimítja a fejét, letérdel elé, és homlokát is nekitámasztja, ha sikerül. Lehunyja a szemét, és végül csak annyit mond.*
-Sosem vesztettél el. Azt hittem te löktél el magadtól.
*Talán még mindig túl zavaros ez az egész. Talán a remény elferdíti az igazságot és félre értette a férfi szavait.*
~Nem számít. Rosszabb nem lehet, mint az, mikor azt hittem, egy szó nélkül elhagyott minket.~
-Sajnálom, hogy megkérdeztem. Nem akartam elrontani a kedved.
*Mondja őszintén, és szemével Sharall tekintetét keresi, ha az ránéz. Elgondolkodik, aztán kénytelen feltenni még egy kérdést.*
-Mihez kezdünk most?
*Nem akar ráakaszkodni, ha az nem kér belőle, de még mindig úgy gondolja, hogy ők elég jó páros ahhoz, hogy megoldják a problémákat. Ha Sharall nem áll készen mélyebb kapcsolatra, ő akkor is legalább a barátja szeretne lenni, hogy mellette maradhasson. Ennek úgy érzi hangot is kell adnia, még ha a másik nem is fog egyetérteni vele.*
-Bármit meg tudunk beszélni, és megoldunk, csak beszélj hozzám! Mondd el mi bánt!
*Megakad egy pillanatra, de aztán mégis befejezi.*
-Csak ne hagyj itt többet szó nélkül! Kérlek.
*Még a gondolattól is összeszorul a szíve és gombóc nő a torkában. Megérti, ha nem akarja a lányt, de ő nem akar többé egyedül maradni, és a viszonzatlan érzések is jobbak, ha itt van, mint nélküle a magány.*


956. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-28 20:22:02
 ÚJ
>Dühöngő Sharall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//Eseménydús nap//
//Séta//

*Kellemes a reggeli séta, bár ő soha nem kedvelte az őszi napot. Hosszan nyújtja az árnyékokat egész nap, és így furcsa sötétségbe burkolja a tájat. Ráadásul egész nap az ork szemébe süt, bárhova is fordul. Ami azért kissé furcsa, de ez van. Kissé visszafogja a léptei hosszát, hogy a lánynak se legyen kényelmetlen a tempó, viszont így egy kissé fázik. Jó nem a hipotermiába fog belehalni, de az ork nincs hozzászokva ehhez a viszonylagos hűvöshöz. Legalább a lány néha hozzáér. Az első alkalmakkor, még próbálta magával elhitetni, hogy véletlen. De véletlenek, meg ugyebár nincsenek így... Félreértés ne essék nincs ellenére, sőt egy kissé felmelegítik ezek a pillanatok a köztük és a levegőben lévő fagyosságot, így nem csak kellemes, de életmentő érintkezések is ezek. Hosszú ideig egyikük sem töri meg a csendet, végül a lány teszi meg nem is akármivel. *
-Az... jó. Te is. -
*Kezdi akadozva. Nem volt felkészülve az efféle kérdésekre. Viszont a lány következő kérdésére már annál inkább. Vagyis testileg igen, lelkileg még mindig nyomasztó a téma. *
-Mikor? *Kezdi idegesen, de nem játszhatja tovább a hülyét, így egy gyors lelki pofon után folytatja. *-Nem tudom, vagyis... tudom, de... nehéz. Féltem jó. Most örülsz? Egyszerűen egyszerre vonzasz és megrémítesz és ezt nem bírtam és gyenge voltam és inkább elmenekültem. Bár utána, még szarabb orknak éreztem magam. Szóval semmi sem változott, csak elveszítettelek téged, és az emberségemet. Emberség pff. Bár igen azt hiszem azt. Mindig azt hittem, hogy már nincs veszíteni valóm, de mikor találkoztam veled... és ezt most félre ne értsd, mert ez nem rossz, de mindent ami a régi Sharall volt, te elvetted tőlem. És én megijedtem. Helyette adtál mást, amit már régen nem éreztem, de pont ezért megrémített. Már beletörődtem, hogy egyedül, de legalább büszkén halok meg, de te ezt félrerúgtad és én elhittem, hogy meg tudok változni, hogy jobb lesz. ÉS jobb is volt, de akkor megszólalt bennem egy hang, aki azt mondta nekem ,hogy ez nem te vagy, neked ez nem jár. Te már mindent elbasztál, amit el lehetett szóval ás szépen egy gödröt utána halj meg, ne lopd a nálad értékesebb lények levegőjét. És én hittem neki. De minden egyes nappal, amit veled töltöttem a hang gyengült. Végül, mikor már azt hittem teljesen eltűnik visszatért, csak mert nem voltál ott velem. Kihasználta a legesendőbb pillanatomat és lecsapott. És mire legyőztem, addigra elmentetek. És... -
*De befejezni már nem tudja, ugyanis minden erejére szüksége van ahhoz, hogy ne sírja el magát. Pár könny így is kigördül, de ezekkel nem foglalkozik. Neki az áradatot kellett megállítania. Leroskadt a földre és, mint gyerek korába oly sokszor a térde közzé hajtja a fejét, úgy bámulja a földet. Furcsa egyes szokások milyen könnyen elhalványulnak, míg másokat örök ideig hurcoljuk magunkkal. *


955. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-28 16:22:33
 ÚJ
>Khan, a Félszemű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Két hattal később//

- Az, nagy gyíkok, tudom. Egyszer engem is átváltoztattak azzá, de mire megérkezett az exorcista vajákos, már elmúlt. Sose hitte el nekem, hogy tényleg négylábú pikkelyessé változtatott annak a boszorkánynak a csókja. *Fejét ingatja, szája sarkából fáradt füstgomolyt pöffent a világra. A pipaszárral megkínálja Dynt is, de csak addig, amíg a nő szavai végéhez nem ér. Akkor visszahúzza, mi több el is kapja, ha esetleg a Vörös a csibuk után nyúlt volna ama pontig. Torkán-tüdején azért még nem akad a füst, hogy krahácsolni kezdjen illetődöttségben, de a szavak mindenképp váratlanul érik. Na nem is feltétlenül azért, mert valószerűtlennek tartja a gyereknemzést, mindinkább azt találta furcsának, hogy egészen idáig nem történt meg, tekintve a lány étvágyát és rendszeres igényét annak kielégítésére. És akkor még csak a közelmúltat vették górcső alá, szó sem esett múltjuk egymást többször keresztező eseményeiről.
Egyébiránt néminemű ismerete van arról, hogy a nők milyen módszerekkel tartják távol maguktól a nem kívánatos fogantatást és ha feltételezi, hogy Dyn is hasonlóan tett egy darabig, akkor egy rovást felvés a neve alá elismerésül, hogy mindezt olyan piszok jól tette, hogy a kékarany szemű ennek árulkodó jeleire egyszer sem figyelt fel.*
- Ezért a tej is? *Beleszagol, csak hogy megbizonyosodjon róla, nem erjesztett kancatejet ért alatta a másik, de nem csípi fülön hazugsággal: tényleg natúr tejet lögyböl a kancsó fenekén. Iziben le is kiált az udvarnépnek, remélvén, hogy a beszerzésért felelős személy hallása is elfogja majd szavait.*
- A RUMOT HÚZZÁTOK LE A LISTÁRÓL, VÁRANDÓS LETT A MEGRENDELŐ! *Ellentétben Dynnel, ő nem rejti félmozdulatok álcája mögé vigyorát, amiről nehéz lehet most megmondani, hogy azért van csak jelen, mert nem veszi komolyan amit az imént asszonyától hallott, vagy (és a szeretett kalóznak talán ez szolgáltathat okot inkább az aggodalomra) tudomásul vette, tényként kezeli és még ÖRÜL is neki, hogy atyai megpróbáltatások elé néz.
De természetesen mindez csak játék, ugyanis a nyakát vakon is rá merné tenni, hogy csak bolondot akarnak belőle faragni: ezért a tucatnyimód értelmezhető szavak, a homályos utalások és a félrefordított tekintet, amiről a lány maga talán nem is tudja, hogy egyik leghűtlenebb társa és árulója csínjainak.
A lány hasára simítja kezét egy szeretetteljes és törődő férfi módjára.*
- Mióta tudod?


954. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-28 10:52:45
 ÚJ
>Mirasyn Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Vakmerő

//Kiképzés//

*Vége van, pedig számára tulajdonképpen el sem kezdődött. Lelassít, felszegett fejjel, a levegőbe szippantva nézi az őrült versenyfutást, szegélyezve akadályoktól, hajmeresztő és nyaktörő mutatványoktól. Kissé aggódik is, nehogy Meruwiel vagy éppen Aryna odalent végezze. Végül a vörös csapat elfje orozza el a diadalt, meglengetve a zászlót. Semmiféle rossz érzés nincs benne emiatt. Fontosabb, hogy egy csapattá kovácsolódjanak, a mosogatástól meg nem fog leesni a gyűrű az ujjáról. Jókedvűen gratulál a győzteseknek, aztán visszaadja a fel nem avatott fakardot. Úgy tűnik, nem mostanában lesz szüksége pengeforgató tudományára. A gyakorlásba már teljes intenzitással veti bele magát, bepótolva iménti lazsálását, szisztematikusan kidolgozva magából magányosságát. Szépen lassan mindenki eltűnik mellőle. Útitárs, kivel együtt érkezett ide. Mynával, lelkének másik felével is legfeljebb álmában találkozhat már. Ökle erre azért ökölbe szorul. Pontosan tudja, hogy mi ennek az akadálya, s szilárd benne az elhatározás, hogy egykor feloldja ezeket a gátakat. A komorság a munka felé fordítja, ennek szellemében tevékenykedik tovább a nap hátralévő részében.*

//Napváltás - két hattal később//

*A hétköznapok szorgos malomkereke őrli, de nem zúzza porrá, inkább megedzi. A kedvére való a ritmus, az erőfeszítés és az új ismeretek megszerzésének hármassága, még a kardforgatásban is építi a lassú fejlődés látszatát. Amit tesz, most célt ad az életének. Nem felejti el azonban a másikat sem. Szobájának magányában gyakorolja naponta akár több óra hosszat is a has és a csípő rebegtetésének nehéz művészetét. A szerep az szerep. A szabadnap kissé váratlanul éri. Talán kedvetleníti is. Percre pontosan akkor ébred, mint ahogy az utóbbi napokban tette, rövid öltözködés, ezúttal vértezet nélkül, kissé kivágott, női mivoltára fókuszáló ingben, gömbölyded formákat hangsúlyozó nadrágban indul, hogy magához vegye a reggelit. Tányérját jócskán megpakolja, s lábát megtámasztva majszolja a leginkább zöldségekből álló étket.*


953. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-28 10:47:16
 ÚJ
>Dyntina Danbur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Megfontolt

//Napváltás - két hattal később//

*Két kezét vízszintesen kitárva maga mellett igyekszik egyensúlyát megtartani, és ezáltal nem korai halált halni azzal, hogy nagyot bukik a tetőről. Ezt ráadásul nehezíti a jobb kezében tartott teli üveg is, így kénytelen enyhén meg dőlni, amíg odaevickél Khan mellé és éveknek tűnő percekig leülni, majd miután ez is megvan lelóbálni a lábát az épület széle felé.
Már szerencsére nem hasogat a háta, elég volt ez a jó pár nap ahhoz, hogy kiheverje a teste azt a napot, amikor előbb egy ork hajította rá egy nőre, majd pedig drága ura határozott úgy, jó móka lesz az asszonyra vetődni. Pedig Dynti tényleg bízott benne abban a pillanatban, hogy van annyi ereje és képes lesz őt elkapni, majd pedig meghajolni a többiek előtt a csodálatos mentőakciójáért. Sajnos a valóság nem mindig nem egyezik az elképzeléseivel, s bár Khannak végül nem kellett a földbe csapódnia, de a vöröske sem bírta megtartani, így az ugrás után rögtön a földön kötöttek ki. Ezúttal ő maga volt a párna, Khan pedig a takaró. Máskor élvezte volna a felállást, abban a pillanatban inkább a levegőt díjazta. Másnap ugyan jót nevettek a dolgon, de azért a kiképzés első napja mély nyomokat hagyott a hátán. Arra is rájött, hogy sem a kék, sem a zöld, sem pedig a lila nem passzol a bőréhez.*
- Ha, a nem olyan rossz alatt azt érted, hogy egész kellemes érzés, hogy nem akar minden körülötted levő élőlény és tárgy megölni, akkor egyetértek. *Khan orra elé dugja a palackot, amelyet most lopott a konyhából.* - Tej. *Mondja lesújtottan. Hallott némi suttogást ugyan arról, hogy az éppen a városba igyekező apró karaván, majd érkezik valami isteni eredetű mannával, amely gondolatban majd visszaviszi őt a tengerre, de ki tudja mennyi idő, mire ezek még egyáltalán visszatérnek vele. Addig kénytelen lesz beérni ezzel a fehér löttyel, amelytől sosem volt elragadtatva, de legalább megvan az érzés, hogy egy üveget emel a szája elé. Mélyet sóhajt és megvakarja az orra hegyét.*
- Egyszer volt ám közöm ilyen szörnyszerű izéhez. A barlangban találtunk egy új járatot, amiről kiderült, hogy nem túl lakatlan. Ilyen nagy gyíkszerű izék támadtak ránk, a szemük helyén egy hát… egy tányér méretű tájogszerű izé volt. *Az izé szó mindig is kedvére valóan fejezett ki dolgokat, amelyeket másként nem tudott megfogalmazni, ám most úgy vette észre, az utóbbi időszakban mintha egyre többet használná.* Kitartó kis valamik voltak. *Mindez azonban csak duma, hogy felvezessen valami olyat, amire már napok óta készül, csak sosem volt rá idő.*
- Tudod Khan. Van, amikor szeretünk csinálni valamit, olykor… háromszor is egy éjszaka alatt, vagy a konyhában miután mindenki elment lefeküdni, vagy… Na mindegy, szóval tudod, van ez a dolog, amit szeretünk csinálni. Na most tudod, ennek az izének, amt szeretünk, vann sajnos hozadéka, jobb esetben ugyan csak, rosszabb esetben lehet több is… *Elhallgat, és a reakciót várva az ellenkező irányba kezd el nézelődni, résnyire szorítva a száját, hogy elnyomjon egy kacagást. Lenne ugyan vége a mondanivalójának, de szándékosan hallgatja el még, ezzel kissé félrevezetve a férfit.*




952. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-27 23:20:19
 ÚJ
>Khan, a Félszemű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Napváltás - két hattal később//

*Neki ez sosem ment igazán. Mármint az, hogy leválassza a szórakozást, a munkát és mindenáron győzni akarást. Az évek során persze fejlődött benne az érzék, hogy utóbbit ne csak abszolút értelemben vegye, de az esszenciáját mindig is megtartotta és vallotta mindig is, hogy aki mismásolt eredményekkel is beéri, az inkább hozzá se lásson a tevékenységhez. Legyen bármilyen jellegű is.
Szóval kaptak most egy feladatot, amibe Sylweran okkal dobta be őket, ráadásul úgy, hogy olyan csapattársakkal kellett összedolgozniuk, akiknek nem hogy habitusát, de még neveiket sem tudta biztosra. Egy-kettőét leszámítva, a Vörössel kötött ismeretsége azonban nem a tegnapra datálódik és a szellemek (vagy bármi más) jóakaratából úgy alakult, hogy ne is érjen véget azon a nyomorult szigeten, két szinttel a démonok segge alatt. Sosem gondolt még bele, hogy talán körbehajózta a fél világot, aztán amikor megvolt a táv nehezebbik része, csütörtököt mondott a kedve, megvont a vállát, majd egy nem tervezett rezurrekció után visszavitorlázott a jóval barátságosabb és ismertebb partokra, ahol megpróbált úgy tenni Dynnel, mintha semmi nem történt volna az azt megelőző fél évben. És most itt vannak, a kerek erdő közepén, úton afelé, hogy egy beavatással egybekötve szörnyvadászoknak kereszteljék őket. Mosolyogtatónak találja a kifejezést, hogy szörnyvadász, tudván, hogy olyan bestiák nyomát fogják követni majd, amelyekért sokan versengenek, de csak kevesen tudják megfizetni az árat, amit a kilenc- (vagy mennyi) fejű jelét viselők elkérnek ezért. Éles akcióban még nem látta egyiküket sem, voltaképp azt sem tudja, hogy Sylweranon kívül ugyan ki számít venárnak azok közül, akiket eddig látott, de akárhogy számolja is, a vele együtt érkező újoncbrigádon kívül nem tud olyan arcot mondani Vadvédből, akit el tudna képzelni úgy, hogy egy hegyi oroszlán fejét hordozza az övére akasztott dicstrófeaként.*
- Megyek én megyek, csak kifújnám magam, mert tudod találtam itt egy falat útközben, aminek nem kellett volna itten lennie. *Aryna felé pillant, a szőke fruska arcocskáját megjegyzi magának: hasznos lehet majd a bűvtudománya, amikor nem játszásiból kell ahhoz folyamodnia. Csak vágjon nyomás alatt is úgy az agya.
Megindul a mellvéd pereme felé, aztán minden előzetes figyelmeztetés nélkül leugrik. Nem bátorságpróbát végez, a bizalomét provokálja ki a Vörösből ezáltal. A stresszhelyzetet nem mindig viseli jól, ezt már volt alkalma megtapasztalni (mivel minden találkozásuk gyakorlatilag ennek jegyében telt), de amióta egybekeltek, még nem tétetett semmiféle próbára ez az új szintre emelt hit. Majd most.
Szóval leugrik és mivel kellően sovány, ezért a Vörös akár el is kaphatja, vagy hagyja, hogy egy tuskóként elvágódjon a letaposott füvű udvaron. Azon nem változtat, hogy két hat múlva hol találja az a nap, amelyen Sylweranék újra Artheniornak indulnak, azon talán viszont igen, hogy mit fog felemlegetni a tetőn ülve Dynnek.
Csibukot töm magának, lábait a tető szélén lógatva nézi, ahogy felszerszámozzák a lovakat és felkészítik őket az újabb útra. Ellátmány, újoncok, esetleg valamilyen más jellegű út lesz ez? Megvonja a vállát, neki itt mindene megvan, amire vágyhat. Ma már a csend sem olyan zavaró és Sylweran beváltotta ígéretét is: nem sok nyugtuk van, amióta a kiképzés kezdetét vette.
A felemás tekintetű el is kezdett gyarapodni, a beesett arcélek már nem válnak el olyan élesen egymástól, a bőséges étkezések és a rendszeres mozgás pedig a legjobb helyre viszi fel a plusz tömeget.*
- Nem olyan rossz élet ez.


951. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-27 21:27:40
 ÚJ
>Jezabiel Tinkerin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163

Játékstílus: Vakmerő

// Saját szobájában //

*Ennek a pirosnak elég karakteres íze van, valahogy nem a gnóm ízlésének való, el is fintorodik rá. Az biztos hogy ha valaha is csinálná ezt pénzért, akkor a vörösért többet kérne az íze miatt, legalább pár arannyal. Még szerencse hogy ebből csak egy amulettet készít, feltéve hogy egyáltalán sikerül, de próbál pozitív maradni. Kezébe veszi az egyelőre mágiamentes medált, elkántálja a varázsigét, aztán már csak a remény marad. Nincs is több ilyen bájitala, tehát ha most nem sikerült akkor nem is fog tudni újra próbálkozni. Kiderülni viszont csak akkor fog ha kipróbálja, úgyhogy mint mindegyik darabnál, most is leveszi magáról azt ami rajta van, és felveszi az újat, aztán ha meggyőződött az eredményről akkor rögtön vissza is cseréli.*

A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására a varázsló által az előző körben megivott bájital minden tulajdonságokra gyakorolt pozitív hatása egy egységgel gyengítve, míg negatív hatása gyengítés nélkül, maradandóan az amulettbe záródik, minden korábbi hatást felülírva. Az amulett pillanatnyi viselője a hatás előnyét élvezi, hátrányát elszenvedi.

950. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-27 21:14:36
 ÚJ
>Mylnara Regnae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Megfontolt

//Eseménydús nap//

*Sharall kérdésére lesüti a szemét és kissé elpirul, de inkább nem megy bele a magyarázkodásba. Felkel a padról és hátat fordít, hogy induljanak, a férfi szavai azonban olyan kellemes melegséggel töltik el, hogy egy pillanatra lehunyja a szemét, és enged a reménynek.*
~Talán nincs minden veszve.~
*De szinte azonnal meg is zabolázza az érzéseit és csak egy széles mosolyt enged meg magának, amit a férfinak is felvillant. Kisétálnak a kapu és elindulnak széles körben az udvaron. Nem sietnek, legalábbis Narának kellemes ez a tempó. Mélyeket lélegzik a friss, hűvös levegőből, és fehér felhőkben fújja azt ki, amiktől a kedve még jobb lesz. Iszekszik közel maradni Sharallhoz, néha meg is érinti a karja járás közben, de természetesen csak véletlenül. Legalábbis úgy tesz. A férfi hatalmas teste kellemes meleget áraszt, így egyáltalán nem fázik. Nem tudja mit is mondhatna, hogyan kezdjen bele bármibe. Rengeteg dolgot szeretne kérdezni, és mondani is, de fél, hogy egy rossz szó, és elrontja ezt a csodás idillt. Olyan boldog, hogy a férfi megint itt van, mellette, és nem taszítja el magától, sőt, most úgy tűnik, jól megvannak együtt.*
~Hiányzott ez az érzés. Hiányzott a társasága.~
-Hiányoztál.
*Csúszik ki a száján, és szinte el sem hiszi, hogy kimondta hangosan is. Meg sem mer szólalni, csak torkában dobogó szívvel sétál tovább, mintha semmit nem mondott volna. Ha a férfi nem borul ki ettől, akkor egy darabig szó nélkül sétálnak, és próbálja minden pillanatát kiélvezni. Ugyanakkor, talán nem lesz még egy ilyen jó alkalma, hogy komolyan beszéljenek.*
~Meg kell tudnom! Most, vagy soha!~
-Miért nem jöttél vissza velünk akkor?
*Úgy hiszi tudja a választ, de csak akkor tud megnyugodni, és idővel lezárni a dolgot, ha a saját fülével hallja a férfi szájából. Most épp nem érez szomorúságot, sem félelmet, de tényleg tudni szeretné. Megereszt egy visszafogott mosolyt is biztatásul a férfinak, hátha segít.*


949. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-27 19:20:48
 ÚJ
>Jezabiel Tinkerin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163

Játékstílus: Vakmerő

// Saját szobájában //

*Azonnal érzi a bájital hatását, mintha szó szerint feltöltődne energiával. Bele is borzong, ha ez nem lenne ilyen drága és ritka, akkor minden nap kettőt-hármat elfogyasztana szívesen. Rettentő szerencse hogy rábukkantak egy ilyen rejtett készletre a többiek az erdőben, kissé ugyan lelkiismeret furdalása van amiatt hogy szó nélkül elhozták és most saját céljaikra felélik ezeket a ritka kincseket, de hát... Most már nincs mit tenni. Egyrészt vissza se találnának oda, másrészt még ha vissza is vinnék, talán a tulaj már lemondott róla. Ilyenkor persze nagy a csábítás, talán még ő maga is elhozta volna, de azért néha eltöpreng azon, hogy vajon mit kereshetett ott a semmi közepén, és mi lehet azzal aki otthagyta. Az is könnyen lehet hogy már nem is él, és éppen ezért maradtak ott ezek a készletek. Nem számít, így legalább biztos benne hogy jó célra fogják használni ezeket a bájitalokat, feltéve hogy a következő végre sikerül. A pazarlás akkor is pazarlás, akkor is ha nem tehet róla, ez egy kényszerű veszteség, sajnos a szerencsén is múlik a végkimenetel, főleg manapság, hogy különös dolgok történnek az energiákkal. Így viszont, hogy feltöltődött szellemileg, már nyúl is a következő bájitalért hogy folytatni tudja a munkát.*

Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán hárommal növeli az erőt a következő két körre.

948. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-27 18:19:10
 ÚJ
>Dühöngő Sharall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//Eseménydús nap//

~Úgy látszik még sem lesz olyan unalmas a napom. És ki tudja talán... nem nem... de talán kitudja, lehet még ebből valami. ~
*Persze semmi komoly nem áll szándékában (legalább is jól esik ezt elhitetni magával), de jól esik eljátszani a gondolattal. Csendben figyeli, amíg a lány még egy orkot is megszégyenítő mennyiségű kaját lapátol magába, amit nem bír megállni mosolygás nélkül. *
-Téli álomra készülsz? -
*Kérdezi, még mindig hatalmas mosollyal. *
-Nem nincs dolgom azon kívül, hogy rád várok. Felőlem mehetünk. Nyugi, majd vigyázok rád.-
*Teszi még hozzá egy kacsintás kíséretében. Lehet, hogy a reggelitől van ez az új keletű bátorsága. Mindenesetre legalább annyira fura, mint amennyire jó érzés. Elindul ki szorosan a lány mellett. Egy pillanatra eljátszik az újbóli várlakapás gondolatával, de az a régi időket juttatja eszébe( vicces régiről beszélni mikor nem ismerik egymást 1 bő hónapnál régebben), így inkább mellőzi a dolgot. És hagyja, hogy a lány tegye meg az első lépést. MErt ő egy igazi lovag. *

A hozzászólás írója (Dühöngő Sharall) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.27 18:26:31


947. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-27 16:47:24
 ÚJ
>Jezabiel Tinkerin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163

Játékstílus: Vakmerő

// Saját szobájában //

- A rosseb álljon bele!
*Mérgesen teszi vissza maga elé az amulettet, a várt eredmény ugyanis ismételten elmaradt. Ezzel kettőre nőtt a sikertelen próbálkozásainak száma, de a jelenlegi helyzetre való tekintettel talán elnézőbben fogja venni a hírt Sylweran. Valószínűleg sokkal kevésbé fogja bántani mint amennyire Jezabielt bántja, de sajnos nem tud mit kezdeni a helyzettel. A világon nincsen nála alkalmasabb személy ennek a varázslatnak az elvégzésére, megtett minden tőle telhető óvintézkedést, ha még így sem sikerül, akkor már csak a remény marad. A remény, hogy a következő majd működni fog. A hatból négy siker ettől függetlenül sokkal rosszabb arány mint amire eredetileg számított. Fáradtan sóhajt, az asztalra könyököl és homlokát tenyereibe fekteti. Gondolkodik egy darabig, majd ismét hátra dől és turkálni kezd a bájitalok között.*
- Ilyet még úgysem próbáltam.
*Az egyik kéket veszi elő, felnyitja, meglögyböli, megszagolgatja... Teljesen más az illata mint a sárgáké, de egészen frissítő már ez is. Azt tudja jól hogy milyen hatásra számíthat, de más tudni és más megtapasztalni, le is hajtja rögtön hogy ezen az élményen is túl legyen.*

Megivott egy varázsitalt, ami visszatölt 10 manát.

946. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-27 16:12:51
 ÚJ
>Mylnara Regnae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Megfontolt

//Eseménydús nap//

*Nara arcára visszatér a sugárzó mosoly Sharall ötlete nyomán, így bőszen helyesel a javaslatra.*
-Remek ötlet! Én is túl vagyok a frissítő futáson.
*Aztán eszébe jut a hollója, és elgondolkodik, hogy vajon most is feltűnik-e a madár, vagy csak este várja őt a szokott időben és helyen.*
-Igen, nagyon kellemes az idő. Az ősz és a tél a kedvenc évszakaim.
*Mondja elmerengve, aztán észbe kap, hogy ne most álmodozzon, és újra enni kezd. Kissé kapkod is.*
~Minél hamarabb kész vagyok, annál hamarabb megyünk.~
*Megszokta az elmúlt két hatban, hogy annyit egyen reggelire, amennyit úgy bír, hogy még képes futni, ezért nem sajnálja a reggelit. Bőségesen eszik zöldségeket és húst is, majd mikor úgy érzi jól lakott, elégedetten és várakozón néz a férfira.*
-Na? Mehetünk? Vagy még van más dolgod előtte?
*Úgy mosolyog, mintha gyerek lenne és játszani hívná a férfit, incselkedőn, és izgatottan csillogó szemmel.*


945. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-27 16:04:06
 ÚJ
>Aryna Yji avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72

Játékstílus: Vakmerő

//Kiképzés//

*Véget ér a kiképzés, és büntinek azt kapják meg, hogy ők takaríthatnak el. Nem csalódott, hiszen a játék ettől lesz izgalmas, hogy benne van a pakliban, hogy veszítünk is de ez nem szegi kedvét.

Közben összefoglalja a főbb eseményeket, a vezért, ami azért tartalmaz némi igazságot. Miután az útóedzéssel is végeznek.

Kicsit elfárad napvégére, nagyon izgalmas volt, de ugyan ennyire kimerítő is volt.

Virgoncról nem feledkezik meg, és megosztja az élményeit, nem nagyon kell ecsetelni, hiszen látta a történteket.

Végül elteszi magát nyugovóra.*

//Napváltás - Két hattal később//

*Két hat múlva, magához hívatja a vezér Arynát.
Nagyon megörül, hogy ismét a városba mennek, mert mindenképp ki akar menni az Erdőszéli tisztásra, hogy az elméjét kitisztítsa.

Rögtön össze is cuccol, hogy indulásra készen legyen*


944. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-27 15:55:21
 ÚJ
>Dühöngő Sharall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//Eseménydús nap//

*Csendben figyeli a lányt. Nem akarja megzavarni, így megszólalni sem mer. Gondolkozik, hogy mit mondjon, de semmi értelmes téma nemjut az eszébe. Szerencsére nem is kell, mert a lány helyette is megtöri a csendet. Egy pillanatig gondolkozik, hisz még ő maga sem tudja, mit szeretne csinálni. De mikor a lány csillogó szemeibe néz tudja, hogy mi kell. *
-Igazából eddig semmi ötletem sem volt, de mi lenne ha tennénk egy sétát. Egész szép időnk van és én már végeztem a reggeli bemelegítéssel. -
*Majd kérdőn néz a lányra és reméli, hogy a válasza igenleges lesz. *



943. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-27 15:37:21
 ÚJ
>Mylnara Regnae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Megfontolt

//Eseménydús szabadnap//

~Lehet hogy mégis rossz ötlet volt? Miért néz ilyen furán?~
*Már épp visszakozna, hogy békén hagyja a férfit, mikor végre választ kap. Na nem pont úgy, ahogy várta, és kissé szíven is üti a nemtörődöm stílus és a "szabad ember vagy" megjegyzés. El is halványul kissé a mosolya, de aztán Sharall megenyhül, Nara pedig megkönnyebbülten ül le mellé, és elkezdi megpakolni a tányérját. Jóízűen eszik egy pár falatot, de nem sokáig bírja szó nélkül. Óvatosan közelít hát.*
-Mit tervezel mára?
*Úgy érzi ez jó kiinduló pont lehet. Talán van valami, amiben segíthet, vagy amihez társaság kellene az orknak. Nem utolsó sorban pedig neki magának sem igen vannak ötletei, mivel üthetné el az időt. Nagyon hiányzik neki a társaság, különösen a férfi megértő figyelme.*


942. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-27 15:25:12
 ÚJ
>Dühöngő Sharall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//Eseménydús szabadnap//

*Alig lát neki a reggelijének, máris egy ismerős hang zavarja meg benne. Fáradtan felnéz és pontosan az a látvány fogadja, mint amire számított. A vörös a haj az enyhe virágillat viszont a mosoly... *
~Mosoly? Hmm ez új. ~
*Nem is igen figyel arra, mit mond a lány inkább csak őt figyeli elméjülten. Csak akkor eszmél rá, hogy mondania kellene valamit, mikor a lány elhallgat és kérdőn néz rá. Bár a mosoly maradt. Egy pillanatig még hallgat, elraktározza memóriájába ezta már majdnem idilli képet, majd hangos torokköszörülések közepette válaszol. Legaláb is próbál. *
-Jó? Valami hasonló. Persze oda ülsz ahova akarsz. Szabad ember vagy. -
*Kezsi kicsit ridegebben a kelleténél, de hamar enyhül és már valami mosoly szerűséggel válaszol. *
-Dehogy zavarsz sőt... már kezd úgyis elegem lenni az egyedül étkezésekből. -
*Majd arréb csúszik, hogy a lány is kényelmesen elférjen melette. *


941. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-27 14:41:15
 ÚJ
>Mylnara Regnae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Megfontolt

//Eseménydús szabadnap//

*Felfrissülten és jó kedvvel lép a nagyterembe, ami kis híján üres még. Csupán Sharall gubbaszt az egyik asztalnál és már neki is látott a bőséges reggelinek. Nara egy pillanatra megtorpan, mikor meglátja. Kissé elbizonytalanodik, de az elmúlt két hat magánya és kemény munkája meglepően erőssé tette a lelkét is. Kerülte a férfi társaságát, csak akkor vetett rá sóvár pillantásokat, amikor az nem látta. Giussal a kiképzés első reggele óta nem beszélt, és látszólag egyikőjük sem hiányolja a másik társaságát. Az orkkal azonban nem ilyen egyszerű a helyzet, ezért végül úgy dönt, hogy megpróbálja elengedni a múltat és tiszta lappal kezdeni.*
~Legalább a barátja lehetnék, ha nem bánja...~
*Nem is gondolkodik tovább néhány pillanatnál, határozott léptekkel a férfihoz sétál és őszinte mosollyal az arcán szólítja meg.*
-Jó reggelt! Nem bánod, ha csatlakozom? Nem akarlak zavarni, ha nem akarod, csak gondoltam...
*A végére azért mégis elbizonytalanodik kissé, hiszen mi van, ha a férfi durván arrébb zavarja?*
~Remek kezdés, gratulálok!~
*Azért reménykedik, hogy nem így lesz, és a mosolya töretlen, míg a választ várja.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346