//Második szál//
//Konyha//
- Hát… Ez igazán nagy megtiszteltetés, köszönöm. *Nevet fel Seles, mikor megbizonyosodik róla, hogy Zsenge tényleg bármit hajlandó megenni.* De már nincs ilyen baj, begyakoroltam. Hideg estéken az erdőben, ha sikerül valami vadat ejteni, igazán jól esik a meleg ragu.
- Végül is igazad van. *Töpreng el Zsenge válaszán.* De nekem mégis valahogy ugyanaz a kettő. Ha nem vagy őszinte az érzéseiddel, az ugyanolyan, mintha nem mondanál igazat a másiknak. Ha most csak azért kedveskednék veled, hogy aztán később kihasználhassalak, akkor ugyanúgy hazugnak éreznél, mintha csak azt füllenteném, hogy ott repked egy tehén a fáklyák körül. *Mutat az ablak felé.* Persze, attól függ, hogy bántjuk-e vele egymást. Ha azt hazudod, hogy szeretsz valakit, mikor nem, akkor azzal bántod, ez biztos.
- Ó, színészek! *Mondja elragadtatva, és lelkesen összecsapja a kezét.* A falunkban sokszor jártak ilyen előadók, és nagyon szórakoztatóak voltak. Biztos tanulható, meg gondolom tehetség is kell hozzá. Szerintem neked nem is menne rosszul. *Nézegeti Zsengét.* Elég ügyesen bánsz az érzéseiddel, nagyon erősnek tudod magad mutatni, ha kell. Meg csinos is vagy. Minden színész csinos.
*A lány egyet büffent, és Seles először nem is hisz a fülének. Kizárólag férfiakat hallott eddig büfögni, és azt is illetlenségnek tartja.*
- Ejnye, Zsenge! *Pirít rá kedvesen.* Nálunk ilyet nem szokás.
*Lehet, hogy a lány nem tudja, mi a pénz, de az illemről is más felfogása lehet, mint azoknak, akik emberek közt nevelkedtek. Legalább Seles rászólt, legfeljebb nem lesz foganatja.*
- Hát vannak ijesztő városok, az igaz. *Villan a szeme szomorúan, de nem fejti ki ezzel kapcsolatban a nézeteit. Seles látott már egy s mást, igaz, csak városrészekben, de elég is volt neki.*
*Nem gondolta volna, hogy az őszinte és szeretetteljes beszélgetésük után ennyire fel tudja majd paprikázni Zsengét, de azt sem veszi számításba, amit a lány mondott. Lassacskán összeáll benne a kép, hogy mi a felháborodás oka, és ámulva néz rá. Utánakap, megragadja ruhaujját, hogy még ne menjen el.*
- A bátyád volt az uralkodó? *Kérdezi, szinte hápog a döbbenettől.* Kérlek, bocsáss meg, én értettem félre a helyzetet. Természetesen egy pillanatra sem gondoltam, hogy hibás lennél abban, ami veletek történt. És aki így gondolná, annak csak úgy osztogatnám a nyaklevest! *Seles nem is hitte volna, hogy lassan átveszi Leon igazságosztó harci kedvét.* De ez akkor azt jelenti, hogy te egy hercegnő vagy! *Elgondolkodik, és rájön, hogy nem ért az ilyesmihez, kit hogy neveznek.* Vagy… Hát valami olyasmi nagyság! *Néz maga elé megilletődve.* Nem sok főnemessel találkoztam. Tulajdonképpen eggyel se még. Ez lenyűgöző! Mármint… *Elpirul, hogy ilyen butaságokat magyaráz, és csak reméli, hogy Zsenge nem hagyja magára a kétségei között.*
A hozzászólás írója (Selestwen Sellewennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.19 17:04:39