Nincs játékban - Vadvéd
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Vadvéd | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 157 (3121. - 3140. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Árnytörő Xotara [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11394_1547776595_sotetelf_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346
3140. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-10 07:34:41
Üzenet elküldve: 2018-04-10 07:34:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
~Dehogy színfolt! Az ilyen sötét színek nem biztos, hogy kellenek a palettámra! Bár, azért lehet benne valami.~ *Gondolkodik el a megjegyzésen, és vigyorog nagyon, amikor a csuhás elkalandozik, láthatóan olyan vizekre, amikről alapból nem lenne illő beszélni. A kérdésre nem válaszol, hiszen a férfi rögtön visszatalál a témához.*
-A lelkiekben nem volnék olyan biztos! Az, aki nem kedvel egy asszonyt, nem réved így el már csak az említésétől is! Én azt mondom neked, barátom, hogy az asszonyok lelke gyenge, és meghajlanak mint a nád, ha eleget ostromolják őket! Persze vannak erősebbek is, de az ilyen férfiaknak, mint mi, egy sem tud ellenállni! *Xot pedig a kivételesen erősek közé tartozik, hiszen már inkább férfi, ahogy a kalóz megfigyelte, de annyi baj legyen! Talán csak tovább tart majd a dolog.*
-Bizony, hogy jó! *Erősíti meg a férfi állítását.*
-Ugyan már! Ismerem a saját képességeimet! A férfiasság tökéletes példánya vagyok, erőm teljében, és olyan jól nézek ki, mintha most faragtak volna ki! *Vigyorog, és kicsit még meg is lapogatja oly nagyon szeretett bicepszét.*
-Viszont nincs sokkal több ebben! *Kocogtatja meg fejét. Mindig is tudta, hogy azokon kívül, amit megtanul, nem sokra megy. Ha hirtelen kell dönteni, vagy magvas gondolatokat kell előhozni, az bizony nem ő lesz! Így tehát tényleg nem sokkal több egy mezei alkoholistánál.*
-Aztán miért ne mennék utánad? Hát kivel igyak? Kivel beszélgessek? Erttel, a tündérkével, Isqel, aki olyan nagyon fura, vagy a cicással, Bajdival? Csupa fura figura! Te legalább hellyel közel normális vagy, ha éppen nem akarsz legyilkolni mindenkit a fura démonod fura bal kezével! *Nevetgél a végén egy kicsit saját szellemességén. Nem kell túlzottan kérlelni, hát előveszi a rumot és iszik belőle, de az így hirtelenjében meg sem fordul a fejében, hogy Umonnak is kéne adni, pedig gyakorlatilag tőle kapta. Koccintás után leteszi maga mellé a flaskát, és egyet húz a borból is, majd visszarakja oda, ahonnan elvette.*
-A barátságra! *teszi még hozzá miután kellően ivott. A kérdésre egészen fellelkesül, és talán az ital az oka, talán az, hogy régóta nyomja a lelkét a dolog, kiönti szívét.*
-Én bizony, hogy szeretnék! Lányt is, meg később egy gyereket is, talán! Ahogy jön, tudod! Nem bánom már azt se ha gyerek lesz! Viszont Seles még nem érzi késznek magát rá! Érted ezt? Hát szeret engem nem? Én is szeretem őt! Akkor meg nem is értem! Persze megmagyarázta, hiszen tudod milyen az asszonyok nyelve! Ha megszólalnak, nincs az az ember, aki vitába szállhatna! Na már most! Azt mondta, hogy később, én meg erre azt, hogy jól van! Mégis jobb, ha legalább szerelme van az embernek lánya nélkül, mintha az sincs! Vagy ha van, de olyan rosszkedvű! Tudod! Mert az lett volna, ha azt mondom neki, hogy ugyan csináljunk babát, mert én akarok! Nyeh! *Egy hörrenést sem felejt odatenni a végére, hogy bosszúságát kifejezze, aztán egyszer csak elneveti magát.*
-Na most aztán jól vagyunk! Azt se tudom, hogy ez titok volt-e! Idejövök aztán még én panaszkodom neked! Hát gratulálok Leon!
~Dehogy színfolt! Az ilyen sötét színek nem biztos, hogy kellenek a palettámra! Bár, azért lehet benne valami.~ *Gondolkodik el a megjegyzésen, és vigyorog nagyon, amikor a csuhás elkalandozik, láthatóan olyan vizekre, amikről alapból nem lenne illő beszélni. A kérdésre nem válaszol, hiszen a férfi rögtön visszatalál a témához.*
-A lelkiekben nem volnék olyan biztos! Az, aki nem kedvel egy asszonyt, nem réved így el már csak az említésétől is! Én azt mondom neked, barátom, hogy az asszonyok lelke gyenge, és meghajlanak mint a nád, ha eleget ostromolják őket! Persze vannak erősebbek is, de az ilyen férfiaknak, mint mi, egy sem tud ellenállni! *Xot pedig a kivételesen erősek közé tartozik, hiszen már inkább férfi, ahogy a kalóz megfigyelte, de annyi baj legyen! Talán csak tovább tart majd a dolog.*
-Bizony, hogy jó! *Erősíti meg a férfi állítását.*
-Ugyan már! Ismerem a saját képességeimet! A férfiasság tökéletes példánya vagyok, erőm teljében, és olyan jól nézek ki, mintha most faragtak volna ki! *Vigyorog, és kicsit még meg is lapogatja oly nagyon szeretett bicepszét.*
-Viszont nincs sokkal több ebben! *Kocogtatja meg fejét. Mindig is tudta, hogy azokon kívül, amit megtanul, nem sokra megy. Ha hirtelen kell dönteni, vagy magvas gondolatokat kell előhozni, az bizony nem ő lesz! Így tehát tényleg nem sokkal több egy mezei alkoholistánál.*
-Aztán miért ne mennék utánad? Hát kivel igyak? Kivel beszélgessek? Erttel, a tündérkével, Isqel, aki olyan nagyon fura, vagy a cicással, Bajdival? Csupa fura figura! Te legalább hellyel közel normális vagy, ha éppen nem akarsz legyilkolni mindenkit a fura démonod fura bal kezével! *Nevetgél a végén egy kicsit saját szellemességén. Nem kell túlzottan kérlelni, hát előveszi a rumot és iszik belőle, de az így hirtelenjében meg sem fordul a fejében, hogy Umonnak is kéne adni, pedig gyakorlatilag tőle kapta. Koccintás után leteszi maga mellé a flaskát, és egyet húz a borból is, majd visszarakja oda, ahonnan elvette.*
-A barátságra! *teszi még hozzá miután kellően ivott. A kérdésre egészen fellelkesül, és talán az ital az oka, talán az, hogy régóta nyomja a lelkét a dolog, kiönti szívét.*
-Én bizony, hogy szeretnék! Lányt is, meg később egy gyereket is, talán! Ahogy jön, tudod! Nem bánom már azt se ha gyerek lesz! Viszont Seles még nem érzi késznek magát rá! Érted ezt? Hát szeret engem nem? Én is szeretem őt! Akkor meg nem is értem! Persze megmagyarázta, hiszen tudod milyen az asszonyok nyelve! Ha megszólalnak, nincs az az ember, aki vitába szállhatna! Na már most! Azt mondta, hogy később, én meg erre azt, hogy jól van! Mégis jobb, ha legalább szerelme van az embernek lánya nélkül, mintha az sincs! Vagy ha van, de olyan rosszkedvű! Tudod! Mert az lett volna, ha azt mondom neki, hogy ugyan csináljunk babát, mert én akarok! Nyeh! *Egy hörrenést sem felejt odatenni a végére, hogy bosszúságát kifejezze, aztán egyszer csak elneveti magát.*
-Na most aztán jól vagyunk! Azt se tudom, hogy ez titok volt-e! Idejövök aztán még én panaszkodom neked! Hát gratulálok Leon!
3139. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-09 20:34:35
Üzenet elküldve: 2018-04-09 20:34:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A fácskánál//
*A humor az élet olyan ajándéka, amely könnyebbé varázsolja olykor a túlságosan komoly helyzeteket, bár eltúlzása esetenként destruktív is lehet. A csuhás nem az a tréfálkozós fajta és a szélsőségek is távol állnak tőle. Ám ebben az esetben éppen megfelelő volt a tréfa adagolása és mosolyt csal Lyz arcára is.*
- Én azt hiszem, hogy igen, sőt, tudom is. *Mosolyog haloványan, kicsit maga elé mered, abba is hagyja kicsit Xauzur simogatását.*
- Velem az a baj, hogy túl sok időt töltöttem az erdőben, többnyire magányosan. Mielőtt ide vezetett volna a Fákban Lakó, el sem tudtam volna képzelni, hogy tucatnál is több halandó sorsáról kell olykor döntenem. De az Erdő Szíve nem kérdezte, akarom-e, igaz, saját döntésemből vállaltam. Elmehettem volna, ahogy a többiek és hagytam volna, hogy az erdő visszahódítsa ezt a kis birodalmat. *Gondolkodik el, ahogy végignéz a magas falakon és az épületen. Tökéletesen el tudja képzelni, hogy milyen volna, ha az erdő visszafoglalná Vadvédet. Talán csak a falakat lehetne megismerni, de az épületet bizonyosan benőnék a növények, lassan, de biztosan tüntetve el mindent, amely egykor a venárokra emlékeztetett.*
- Nálad nem ilyen nagy a szakadék az erdő és a közösség között, néha jobban szót értesz velük, mint én és ez számomra hatalmas segítség. *Pillant újra a fővadászra.
Meghallgatja a magyarázatot szerénységéről és meg is érti, de valahol már kész is a válasszal.*
- Már nem vagy az, aki egykor. Ha most ismernének, biztosan nem a nagyapád miatt vinnének el vadászni és minden elf férfi azért küzdene, hogy a csapatában legyél. *El tudja azt is képzelni, ahogy elf íjászok és vadászok versengenek azért, hogy Lyzendra az ő csapatukat erősítse és nem csak szépsége miatt.*
- Köszönöm, nagy öröm ez nekem és megkönnyebbülés. *Hajtja meg magát ültében Lyz előtt tisztelete jeléül. Tudja, hogy nehéz feladatot rótt rá, hogy lesz olyan pillanat, amikor az elf nő átkozni fogja ezért a csuhást, de olykor kénytelen megosztani a terheket.*
- Biztos vagyok benne. *Teszi még hozzá mosolyogva, mert tudja, hogy hasonlóan hozzá, Lyz sem tud félmunkát végezni.*
- Jaj, bevallom, kicsit tartottam ettől a beszélgetéstől. *Nevet fel halkan, amire Xauzur felkapja a fejét szendergéséből, de a csuhás pár simítással megnyugtatja az irbiszt.*
//A fácskánál//
*A humor az élet olyan ajándéka, amely könnyebbé varázsolja olykor a túlságosan komoly helyzeteket, bár eltúlzása esetenként destruktív is lehet. A csuhás nem az a tréfálkozós fajta és a szélsőségek is távol állnak tőle. Ám ebben az esetben éppen megfelelő volt a tréfa adagolása és mosolyt csal Lyz arcára is.*
- Én azt hiszem, hogy igen, sőt, tudom is. *Mosolyog haloványan, kicsit maga elé mered, abba is hagyja kicsit Xauzur simogatását.*
- Velem az a baj, hogy túl sok időt töltöttem az erdőben, többnyire magányosan. Mielőtt ide vezetett volna a Fákban Lakó, el sem tudtam volna képzelni, hogy tucatnál is több halandó sorsáról kell olykor döntenem. De az Erdő Szíve nem kérdezte, akarom-e, igaz, saját döntésemből vállaltam. Elmehettem volna, ahogy a többiek és hagytam volna, hogy az erdő visszahódítsa ezt a kis birodalmat. *Gondolkodik el, ahogy végignéz a magas falakon és az épületen. Tökéletesen el tudja képzelni, hogy milyen volna, ha az erdő visszafoglalná Vadvédet. Talán csak a falakat lehetne megismerni, de az épületet bizonyosan benőnék a növények, lassan, de biztosan tüntetve el mindent, amely egykor a venárokra emlékeztetett.*
- Nálad nem ilyen nagy a szakadék az erdő és a közösség között, néha jobban szót értesz velük, mint én és ez számomra hatalmas segítség. *Pillant újra a fővadászra.
Meghallgatja a magyarázatot szerénységéről és meg is érti, de valahol már kész is a válasszal.*
- Már nem vagy az, aki egykor. Ha most ismernének, biztosan nem a nagyapád miatt vinnének el vadászni és minden elf férfi azért küzdene, hogy a csapatában legyél. *El tudja azt is képzelni, ahogy elf íjászok és vadászok versengenek azért, hogy Lyzendra az ő csapatukat erősítse és nem csak szépsége miatt.*
- Köszönöm, nagy öröm ez nekem és megkönnyebbülés. *Hajtja meg magát ültében Lyz előtt tisztelete jeléül. Tudja, hogy nehéz feladatot rótt rá, hogy lesz olyan pillanat, amikor az elf nő átkozni fogja ezért a csuhást, de olykor kénytelen megosztani a terheket.*
- Biztos vagyok benne. *Teszi még hozzá mosolyogva, mert tudja, hogy hasonlóan hozzá, Lyz sem tud félmunkát végezni.*
- Jaj, bevallom, kicsit tartottam ettől a beszélgetéstől. *Nevet fel halkan, amire Xauzur felkapja a fejét szendergéséből, de a csuhás pár simítással megnyugtatja az irbiszt.*
3138. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-09 20:30:36
Üzenet elküldve: 2018-04-09 20:30:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Ebben az esetben egyetértek veled. *Mosolyodik el Leon közhelyeket érintő válaszára, azonban a Xotarát érintő kijelentésekre már inkább felnevet.*
- Ő ilyen, apró színfolt a szürke életünkben, bár ne változna soha meg! *Kacag.* Nekem így tetszik. Hmm... tetszik. *Ízlelgeti a szót, mert talán még soha sem mondta így ki. De ami azt illeti a sötét szemek, dús ajkak, immár hosszú haj, gyönyörű test.* ~ És azok a formás lábak... ~ *Sóhajt fel némán, majd megrázza a fejét.*
- Hogyan? Miről is beszéltünk? *Néz mosolyogva a kalózra, miközben lopva Leon demizsont tartó kezét méregeti.*
- Oh, velünk? Semmi. Eltávolodtunk egymástól, térben is, időben is, lelkileg is, fizikailag is. A körülmények nem teszik lehetővé, hogy közelebbről is megismerkedjünk. *Mondja halkan és szomorú tekintettel.* Pedig jó páros lehetnénk, azok voltunk. *Jut eszébe Xotara kacagása, vagy az a pillanat, amikor a fürdőben elcsúszott Umon felé nyúl kezével, majd gyorsan témát váltanak, ami nem biztos, hogy ebben a pillanatban egy rossz ötlet.*
- Félreértesz! Téged sokkal többre tartalak, mint gondolod rólam, vagy esetleg, mit mások gondolnak. Rengeteg van benned, csak néha egy kicsit több szesz kell, hogy kibukjon belőled. *Nevet fel ültében, de barátságosan néz Leonra.* Immár másodjára jössz utánam, mióta itt lakunk, ezt nem felejtem el sohasem. *Kapja ki kezéből a demizsont.* Kapd elő a rumodat, mert megmelegszik, mit rejtegeted? *Szól rá határozottan, de nevetve koccintásra emelve a boros demizsont.* A barátságra! *Mondja immár komolyan, majd a bort visszateszi kettejük közé, bár talán a szerzeteshez tíz hüvelykkel kissé közelebb.*
- Megértettem. *S a házról nem kérdez többet. Annál inkább hallgatja élvezettel, ahogy egy apa a fiáról mesél, kedvesen, boldogan és büszkén. Mint, ahogy az éjszakai madarak éneklik el napjukat a fáknak, vagy ahogy a holdakkal tarkított égboltot színezik meg a csillagok. Üde színfoltként a szürke hétköznapokban.*
- Te! Selessel szeretnétek kisbabát? Jól állna a kezedben! *Kérdezi hirtelen, minden előzmény mentesen.*
- Ebben az esetben egyetértek veled. *Mosolyodik el Leon közhelyeket érintő válaszára, azonban a Xotarát érintő kijelentésekre már inkább felnevet.*
- Ő ilyen, apró színfolt a szürke életünkben, bár ne változna soha meg! *Kacag.* Nekem így tetszik. Hmm... tetszik. *Ízlelgeti a szót, mert talán még soha sem mondta így ki. De ami azt illeti a sötét szemek, dús ajkak, immár hosszú haj, gyönyörű test.* ~ És azok a formás lábak... ~ *Sóhajt fel némán, majd megrázza a fejét.*
- Hogyan? Miről is beszéltünk? *Néz mosolyogva a kalózra, miközben lopva Leon demizsont tartó kezét méregeti.*
- Oh, velünk? Semmi. Eltávolodtunk egymástól, térben is, időben is, lelkileg is, fizikailag is. A körülmények nem teszik lehetővé, hogy közelebbről is megismerkedjünk. *Mondja halkan és szomorú tekintettel.* Pedig jó páros lehetnénk, azok voltunk. *Jut eszébe Xotara kacagása, vagy az a pillanat, amikor a fürdőben elcsúszott Umon felé nyúl kezével, majd gyorsan témát váltanak, ami nem biztos, hogy ebben a pillanatban egy rossz ötlet.*
- Félreértesz! Téged sokkal többre tartalak, mint gondolod rólam, vagy esetleg, mit mások gondolnak. Rengeteg van benned, csak néha egy kicsit több szesz kell, hogy kibukjon belőled. *Nevet fel ültében, de barátságosan néz Leonra.* Immár másodjára jössz utánam, mióta itt lakunk, ezt nem felejtem el sohasem. *Kapja ki kezéből a demizsont.* Kapd elő a rumodat, mert megmelegszik, mit rejtegeted? *Szól rá határozottan, de nevetve koccintásra emelve a boros demizsont.* A barátságra! *Mondja immár komolyan, majd a bort visszateszi kettejük közé, bár talán a szerzeteshez tíz hüvelykkel kissé közelebb.*
- Megértettem. *S a házról nem kérdez többet. Annál inkább hallgatja élvezettel, ahogy egy apa a fiáról mesél, kedvesen, boldogan és büszkén. Mint, ahogy az éjszakai madarak éneklik el napjukat a fáknak, vagy ahogy a holdakkal tarkított égboltot színezik meg a csillagok. Üde színfoltként a szürke hétköznapokban.*
- Te! Selessel szeretnétek kisbabát? Jól állna a kezedben! *Kérdezi hirtelen, minden előzmény mentesen.*
3137. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-09 19:48:10
Üzenet elküldve: 2018-04-09 19:48:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ertatsnoy szobája//
- Nem, ez nem igaz.
*Rázza meg a fejét.*
- Én a Kikötőben laktam. Azért jöttem el onnan, mert féltem. Nem vagyok bátor.
*Bár ilyen körülmények között nem sokan mernének ott maradni. Főleg apró, gyenge tündérként. Talán pont ezért tanulta meg, hogy hogyan kell elrejtőzni a leglehetetlenebb környezetben is, Jó hasznát tudta venni.*
- Ő, nem igazán.
*Szomorúan lebiggyeszti az ajkait.*
- Xotarával szoktunk néha beszélgetni, de nem hiszem, hogy barátként tekint rá.
*A szomorúság hirtelen eltűnik az arcáról, és vidámság jelenik meg rajta.*
- De így több időt tudok tölteni az állataimmal Szeretnék egyszer megszelídíteni egy medvét, csak nem engednek ki az erdőbe azok után ami történt.
*Picit elgondolkozik, ne tudja, hogy elmondja-e, de végül az igen mellett dönt.*
- Nemrég érkezett az a szőke hajú elf. nem tudtam megjegyezni a nevét. Én találtam rá az erdőben, mikor medvét kerestem. Vért köhögött, a szagra pedig odajöttek a luplusok. Ha nem vagyok ott meghalt volna. De ha Xotara sincs ott, akkor is. Egyedül nem tudtam volna berángatni a Vadvédbe.
*Furcsa, hogy így megeredt a nyelve, de ezt betudja annak, hogy jó a társaság.*
- Engem érdekel, szívesen meghallgatom! Szerinted én is megtanulhatnám?
- Nem, ez nem igaz.
*Rázza meg a fejét.*
- Én a Kikötőben laktam. Azért jöttem el onnan, mert féltem. Nem vagyok bátor.
*Bár ilyen körülmények között nem sokan mernének ott maradni. Főleg apró, gyenge tündérként. Talán pont ezért tanulta meg, hogy hogyan kell elrejtőzni a leglehetetlenebb környezetben is, Jó hasznát tudta venni.*
- Ő, nem igazán.
*Szomorúan lebiggyeszti az ajkait.*
- Xotarával szoktunk néha beszélgetni, de nem hiszem, hogy barátként tekint rá.
*A szomorúság hirtelen eltűnik az arcáról, és vidámság jelenik meg rajta.*
- De így több időt tudok tölteni az állataimmal Szeretnék egyszer megszelídíteni egy medvét, csak nem engednek ki az erdőbe azok után ami történt.
*Picit elgondolkozik, ne tudja, hogy elmondja-e, de végül az igen mellett dönt.*
- Nemrég érkezett az a szőke hajú elf. nem tudtam megjegyezni a nevét. Én találtam rá az erdőben, mikor medvét kerestem. Vért köhögött, a szagra pedig odajöttek a luplusok. Ha nem vagyok ott meghalt volna. De ha Xotara sincs ott, akkor is. Egyedül nem tudtam volna berángatni a Vadvédbe.
*Furcsa, hogy így megeredt a nyelve, de ezt betudja annak, hogy jó a társaság.*
- Engem érdekel, szívesen meghallgatom! Szerinted én is megtanulhatnám?
3136. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-09 19:34:37
Üzenet elküldve: 2018-04-09 19:34:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Zsenge szobája este//
-Nekem nem szokott lenni, legalábbis ilyen még nem volt eddig, amitől leizzadtam volna és hát jobban megérintett, mint bármi más. *Nem hinné, hogy a hely miatt van, na de reménykedni még lehet benne, hát ha megoldja a dolgot. Na de ezek után a pimaszsága miatt, betekerik a takaróba, ahonnan azért örül, hogy nem sokra rá ki is szabadul, bár a pusziknak nagyon örült, de a bezártságot ennyire.*
-Miért kell mindig mondanod hogy ne haragudjak? *Jól szórakozik ő is az ilyeneken, de lehet csak azért mert szereti Pyrt és neki hagyja magát ilyenekbe is belemenni.*
-Ajánlom is óriásbébi! *Alig bírja kimondani, annyira nevetésbe tör ki már előre is, a mondat kimondása közben, na de mikor erőt vesz magán, szép egyben ki is csúszik a száján. Itt nem tesz le senki semmilyen csomagot a nadrágjába.*
-Igen tartalmas nap volt. *Ásít és közben bebújik a takaró alá, hogy csak a feje látszik ki, ami alá saját kezét teszi és le is ragad a szeme. Elálmosodott és be is alszik, a jó éjszakát mondatra is elég röviden csak felsóhajt.*
-Ja, viszont. *Szinte már várja a másnap reggelt, hogy folytatódjon a kis kalandjuk, na de aludni is kell, a szervezete legalábbis megkívánja a dolgot.*
//Zsenge szobája este//
-Nekem nem szokott lenni, legalábbis ilyen még nem volt eddig, amitől leizzadtam volna és hát jobban megérintett, mint bármi más. *Nem hinné, hogy a hely miatt van, na de reménykedni még lehet benne, hát ha megoldja a dolgot. Na de ezek után a pimaszsága miatt, betekerik a takaróba, ahonnan azért örül, hogy nem sokra rá ki is szabadul, bár a pusziknak nagyon örült, de a bezártságot ennyire.*
-Miért kell mindig mondanod hogy ne haragudjak? *Jól szórakozik ő is az ilyeneken, de lehet csak azért mert szereti Pyrt és neki hagyja magát ilyenekbe is belemenni.*
-Ajánlom is óriásbébi! *Alig bírja kimondani, annyira nevetésbe tör ki már előre is, a mondat kimondása közben, na de mikor erőt vesz magán, szép egyben ki is csúszik a száján. Itt nem tesz le senki semmilyen csomagot a nadrágjába.*
-Igen tartalmas nap volt. *Ásít és közben bebújik a takaró alá, hogy csak a feje látszik ki, ami alá saját kezét teszi és le is ragad a szeme. Elálmosodott és be is alszik, a jó éjszakát mondatra is elég röviden csak felsóhajt.*
-Ja, viszont. *Szinte már várja a másnap reggelt, hogy folytatódjon a kis kalandjuk, na de aludni is kell, a szervezete legalábbis megkívánja a dolgot.*
3135. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-09 19:34:08
Üzenet elküldve: 2018-04-09 19:34:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Ertatsnoy szobája//
-Akkor elég bátor vagy, én régen nem mertem a közelébe sem menni az erdőnek a város mellett. *Valami kis emlékkép legalábbis feldereng, Aryna szemei kicsit be is fagynak, ahogy egy pontra figyel pár másodpercig, majd zavartam pislog párat.*
-Bocsi, csak amnéziám volt és néha előjön pár emlék. * Szabadkozik , hogy miért is bambult el hirtelen a semmibe.*
-Lehet, ez olyan igen vagy nem esélyes. *Mosolyog kedvesen, hisz körülbelül ennyire kiszámíthatatlan a jövő is, ki tudja mi fog történni és ki hogyan reagál vagy készül rá.*
-Nagyon kis aranyos, de nincs más barátod rajta kívül? *Érdeklődik, hisz azért mindenkinek akadnak barátai nem állat személyében is.*
-A hold ág varázslatai, az elmére hatnak leginkább ezek, de ha érdekel, akkor mesélhetek majd egy másik alkalommal róla, de most kicsit sok lenne. *Meg hát fel is kéne készülnie, hogy miként magyarázza el érthetően a dolgot.*
-Akkor elég bátor vagy, én régen nem mertem a közelébe sem menni az erdőnek a város mellett. *Valami kis emlékkép legalábbis feldereng, Aryna szemei kicsit be is fagynak, ahogy egy pontra figyel pár másodpercig, majd zavartam pislog párat.*
-Bocsi, csak amnéziám volt és néha előjön pár emlék. * Szabadkozik , hogy miért is bambult el hirtelen a semmibe.*
-Lehet, ez olyan igen vagy nem esélyes. *Mosolyog kedvesen, hisz körülbelül ennyire kiszámíthatatlan a jövő is, ki tudja mi fog történni és ki hogyan reagál vagy készül rá.*
-Nagyon kis aranyos, de nincs más barátod rajta kívül? *Érdeklődik, hisz azért mindenkinek akadnak barátai nem állat személyében is.*
-A hold ág varázslatai, az elmére hatnak leginkább ezek, de ha érdekel, akkor mesélhetek majd egy másik alkalommal róla, de most kicsit sok lenne. *Meg hát fel is kéne készülnie, hogy miként magyarázza el érthetően a dolgot.*
3134. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-09 18:56:40
Üzenet elküldve: 2018-04-09 18:56:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A fácskánál//
*Kiszélesedik a mosolya, amikor Pycta finom tréfálkozásba kezd, bármilyen komoly is a dolog, jobb néha elvenni az élét. Félig meddig rábólint a felkérésre, mégis tudja, ez egyelőre nem elegendő. Az ilyesmi csak úgy működik, ha elhatározás is van mögötte. Éppen ezért nagyon is jól esik neki, hogy Pycta kifejti a saját nézeteit. *
- Igen, ekörül forogtak a gondolataim… hogy ha úgy alakul, vajon fel tudom-e állítani a sorrendet. Tudnék-e kellőképpen igazságos lenni? *Zavartan halkan nevet fel.*
- Nagy felelősség. *kicsit elmereng.* Otthon, még azért is keményen kellett küzdenem, hogy egyáltalán, a vadászatokra elmehessek. Teljes értékű vadászként, és ne koloncként nézzenek rám, és főleg ne a nagyapám miatt vigyenek magukkal. Most pedig itt ülök, és arra kérsz, legyek a helyettesed. Nem szeretném fecsegéssel húzni az időt, csak azért meséltem ezt el, hogy legyen egy kis rálátásod, hogy miért is érzem azt, amit *magyarázza a vezérnek.*
- Igen, Pycta. Elfogadom a felkérést, és legjobb tudásom szerint igyekszem majd helytállni, ha kell.
*Mosolya kiszélesedik, ahogy kimondja a vezér által várt szavakat, a korábbi félszeg kunkor a szája szélén immár büszkeségbe hajlik.*
//A fácskánál//
*Kiszélesedik a mosolya, amikor Pycta finom tréfálkozásba kezd, bármilyen komoly is a dolog, jobb néha elvenni az élét. Félig meddig rábólint a felkérésre, mégis tudja, ez egyelőre nem elegendő. Az ilyesmi csak úgy működik, ha elhatározás is van mögötte. Éppen ezért nagyon is jól esik neki, hogy Pycta kifejti a saját nézeteit. *
- Igen, ekörül forogtak a gondolataim… hogy ha úgy alakul, vajon fel tudom-e állítani a sorrendet. Tudnék-e kellőképpen igazságos lenni? *Zavartan halkan nevet fel.*
- Nagy felelősség. *kicsit elmereng.* Otthon, még azért is keményen kellett küzdenem, hogy egyáltalán, a vadászatokra elmehessek. Teljes értékű vadászként, és ne koloncként nézzenek rám, és főleg ne a nagyapám miatt vigyenek magukkal. Most pedig itt ülök, és arra kérsz, legyek a helyettesed. Nem szeretném fecsegéssel húzni az időt, csak azért meséltem ezt el, hogy legyen egy kis rálátásod, hogy miért is érzem azt, amit *magyarázza a vezérnek.*
- Igen, Pycta. Elfogadom a felkérést, és legjobb tudásom szerint igyekszem majd helytállni, ha kell.
*Mosolya kiszélesedik, ahogy kimondja a vezér által várt szavakat, a korábbi félszeg kunkor a szája szélén immár büszkeségbe hajlik.*
3133. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-09 06:00:57
Üzenet elküldve: 2018-04-09 06:00:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zsenge szobája este//
- Szokott bizony. Olykor a családomról, olykor a vad Erdőmélye szörnyeiről, mindig akad valami. Ha idegen környezetben vagyok, halmozottan jelentkezik. *Mondja szelíden.* Talán, ha jobban megismerkedsz a hellyel, a többiekkel, lassan el fog múlni. Ki tudja? *Valóban nem tud kielégítő választ adni a lánynak, ami egy kicsit zavarja is, de ezen még soha nem gondolkodott el. Az elf lánynak készített tréfája beválik, s rövid időre sikerül körbetekernie a takaróval, persze kacag közben, s a korábban már ismerős melegség járja át. Zsenge méltatlankodását kísérő szavai után elnyom egy ásítást, melybe bizony bele is könnyezik. Így szinte azonnal kiszabadítja a lányt, majd bebújik mellé a takaró alá.*
- Ne haragudj, nem bírtam megállni. De nem lesz büdi csomag, becsszó! Nem azért van rajtam. *Nevet. Majd hátára fekszik és két kezét feje alá téve nézi a plafont.*
- Hosszú nap volt, *néz egy pillanatra oldalra a lányra.* de így visszagondolva, végül is annyira nem volt szörnyű. *Jelenti ki, közben kuncog magában, ezzel is jelezve, hogy meglehetősen pozitívan élte meg az egészet és egyáltalán nem bánja, hogy így alakult. Azt sem bánja, hogy nem a saját szobájában van, Zsenge természete valahogy gátlásait is oldja. A plafon lassan közelít, s a tündér szemei lassan leragadnak. Nem kell sok idő hozzá, s Pyr hangosan szuszogva alszik, azt is már csak fél álomban motyogja:*
- Jó éjszakát, Zsenge.
//Zsenge szobája este//
- Szokott bizony. Olykor a családomról, olykor a vad Erdőmélye szörnyeiről, mindig akad valami. Ha idegen környezetben vagyok, halmozottan jelentkezik. *Mondja szelíden.* Talán, ha jobban megismerkedsz a hellyel, a többiekkel, lassan el fog múlni. Ki tudja? *Valóban nem tud kielégítő választ adni a lánynak, ami egy kicsit zavarja is, de ezen még soha nem gondolkodott el. Az elf lánynak készített tréfája beválik, s rövid időre sikerül körbetekernie a takaróval, persze kacag közben, s a korábban már ismerős melegség járja át. Zsenge méltatlankodását kísérő szavai után elnyom egy ásítást, melybe bizony bele is könnyezik. Így szinte azonnal kiszabadítja a lányt, majd bebújik mellé a takaró alá.*
- Ne haragudj, nem bírtam megállni. De nem lesz büdi csomag, becsszó! Nem azért van rajtam. *Nevet. Majd hátára fekszik és két kezét feje alá téve nézi a plafont.*
- Hosszú nap volt, *néz egy pillanatra oldalra a lányra.* de így visszagondolva, végül is annyira nem volt szörnyű. *Jelenti ki, közben kuncog magában, ezzel is jelezve, hogy meglehetősen pozitívan élte meg az egészet és egyáltalán nem bánja, hogy így alakult. Azt sem bánja, hogy nem a saját szobájában van, Zsenge természete valahogy gátlásait is oldja. A plafon lassan közelít, s a tündér szemei lassan leragadnak. Nem kell sok idő hozzá, s Pyr hangosan szuszogva alszik, azt is már csak fél álomban motyogja:*
- Jó éjszakát, Zsenge.
3132. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-09 01:41:50
Üzenet elküldve: 2018-04-09 01:41:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A fácskánál//
*Két hosszúéletű beszélgetése nem ritkán hosszú szünetekkel, csenddel tarkított, mert tudják, a türelem olykor olyan kérdésekre is választ ad, amelyeket fel sem tettek egymásnak. Ez a türelem, a múlandóság kevésbé jelenlévő érzése teszi mássá az elfeket más fajoktól.
Ám most sajnos sürgetőbb témáról van szó és a csuhás elő is jön a beszélgetés valódi témájával, miszerint Lyzendra-t szeretné távollétében vagy akadályoztatása alkalmával a venárok és Vadvéd alvezérének kinevezni. Lyzt láthatóan meglepi a felajánlás, ami érthető is, bár ha maga is jobban belegondol, tökéletesen beleillik a képbe.*
- Mondj igent. *Mosolyog a vadászra tréfálkozva, de persze tudja, hogy ez nem ilyen egyszerű.
Meghallgatja a választ és pár szívdobbanásnyi időre szüksége van a válaszhoz, mert végig kell gondolnia, hogy az ne legyen félreérthető, sem Lyz számára, sem a Fákban Lakó számára.*
- Olykor nem tudom, képes volnék-e sorrendet állítani az Erdő Szíve, az erdő vagy a venárok között. *Mosolya most szelídebb, visszafogottabb, nem olyan felszabadult.*
- De az erdő a Fákban Lakó, és a venárok az erdő részei, ennél fogva a Fákban Lakóhoz tartoznak, akár elfogadják ezt, akár nem. *Csempész leheletnyi teológiát szavai közé. Úgy látszik, az Isqeha-val folytatott hitelméleti beszélgetés még élesen él benne.*
- Tudom, hogy nagy felelősséget teszek a válladra, hogy olykor kénytelen leszel a szíved ellen dönteni, de tudom azt is, hogy mindig igazságosan fogsz dönteni és átgondolt, nyugodt leszel. Ezért szeretnélek megkérni, hogy vállald el ezt a tisztséget. Természetesen, egy tanácskozás alkalmával be fogom ezt jelenteni. Szavad az én szavam lesz, döntésed az én döntésem. *Most már komoly, lombzöld pillantása Lyzét fürkészi.*
- Tehát, leszel a venárok alvezére és az én helyettesem? *Talán már kimondta a fővadász, de a csuhásnak hallania kell a kimondott döntést, hogy tudja, nem csak ő beszélte bele Ssyleana-ba a saját elképzeléseit.*
//A fácskánál//
*Két hosszúéletű beszélgetése nem ritkán hosszú szünetekkel, csenddel tarkított, mert tudják, a türelem olykor olyan kérdésekre is választ ad, amelyeket fel sem tettek egymásnak. Ez a türelem, a múlandóság kevésbé jelenlévő érzése teszi mássá az elfeket más fajoktól.
Ám most sajnos sürgetőbb témáról van szó és a csuhás elő is jön a beszélgetés valódi témájával, miszerint Lyzendra-t szeretné távollétében vagy akadályoztatása alkalmával a venárok és Vadvéd alvezérének kinevezni. Lyzt láthatóan meglepi a felajánlás, ami érthető is, bár ha maga is jobban belegondol, tökéletesen beleillik a képbe.*
- Mondj igent. *Mosolyog a vadászra tréfálkozva, de persze tudja, hogy ez nem ilyen egyszerű.
Meghallgatja a választ és pár szívdobbanásnyi időre szüksége van a válaszhoz, mert végig kell gondolnia, hogy az ne legyen félreérthető, sem Lyz számára, sem a Fákban Lakó számára.*
- Olykor nem tudom, képes volnék-e sorrendet állítani az Erdő Szíve, az erdő vagy a venárok között. *Mosolya most szelídebb, visszafogottabb, nem olyan felszabadult.*
- De az erdő a Fákban Lakó, és a venárok az erdő részei, ennél fogva a Fákban Lakóhoz tartoznak, akár elfogadják ezt, akár nem. *Csempész leheletnyi teológiát szavai közé. Úgy látszik, az Isqeha-val folytatott hitelméleti beszélgetés még élesen él benne.*
- Tudom, hogy nagy felelősséget teszek a válladra, hogy olykor kénytelen leszel a szíved ellen dönteni, de tudom azt is, hogy mindig igazságosan fogsz dönteni és átgondolt, nyugodt leszel. Ezért szeretnélek megkérni, hogy vállald el ezt a tisztséget. Természetesen, egy tanácskozás alkalmával be fogom ezt jelenteni. Szavad az én szavam lesz, döntésed az én döntésem. *Most már komoly, lombzöld pillantása Lyzét fürkészi.*
- Tehát, leszel a venárok alvezére és az én helyettesem? *Talán már kimondta a fővadász, de a csuhásnak hallania kell a kimondott döntést, hogy tudja, nem csak ő beszélte bele Ssyleana-ba a saját elképzeléseit.*
3131. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-09 01:15:52
Üzenet elküldve: 2018-04-09 01:15:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ertatsnoy szobája//
- Nem, senki.
*Rázza a fejét, bár a lány szavait hallgatva lassan elkapja a félelem. Eddig sosem gondolt bele abba, hogy az erdőben nem csak állatok, hanem zsoldosok, zsiványok, vagy kannibálok is lehetnek. Bár ebből, és a történtekből elég sok következtetést le tud vonni. Az egyik az, hogy hol vannak ezek, mikor az erdőben egy sem talált rá? Mikor letépték a szárnyait és megölték a szüleit otthon volt, a saját házukban, ott előbb rátaláltak, mint az erdőben. A másik, hogy a legtöbb ilyen alak nem nagyon merne Erdőmélyére járni. A tündér más, neki van ez a fura varázsképessége, de az ilyesmi ritka, és a többiek kétszer meggondolják, hogy olyan helyre tegyék be a lábukat, ahol rengeteg a vérszomjas vadállat.*
- Igazad lehet.
*Végül csak ennyit mondd.*
- Igen, még szerencse, akkor most nem lenne mellettem senki.
*A nullum láthatóan megnyugszik. Lemászik a tündér ölébe, fészkelődik egy kicsit, eltemeti a lábaival az arcát, és pár perc múlva már alszik is.*
- Én kíváncsi lennék, hogy milyen varázslatokat ismersz.
- Nem, senki.
*Rázza a fejét, bár a lány szavait hallgatva lassan elkapja a félelem. Eddig sosem gondolt bele abba, hogy az erdőben nem csak állatok, hanem zsoldosok, zsiványok, vagy kannibálok is lehetnek. Bár ebből, és a történtekből elég sok következtetést le tud vonni. Az egyik az, hogy hol vannak ezek, mikor az erdőben egy sem talált rá? Mikor letépték a szárnyait és megölték a szüleit otthon volt, a saját házukban, ott előbb rátaláltak, mint az erdőben. A másik, hogy a legtöbb ilyen alak nem nagyon merne Erdőmélyére járni. A tündér más, neki van ez a fura varázsképessége, de az ilyesmi ritka, és a többiek kétszer meggondolják, hogy olyan helyre tegyék be a lábukat, ahol rengeteg a vérszomjas vadállat.*
- Igazad lehet.
*Végül csak ennyit mondd.*
- Igen, még szerencse, akkor most nem lenne mellettem senki.
*A nullum láthatóan megnyugszik. Lemászik a tündér ölébe, fészkelődik egy kicsit, eltemeti a lábaival az arcát, és pár perc múlva már alszik is.*
- Én kíváncsi lennék, hogy milyen varázslatokat ismersz.
3130. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-09 00:48:35
Üzenet elküldve: 2018-04-09 00:48:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A fácskánál//
*Úgy tűnik, a mai napon mindenki pihenni vágyik. Úgy a vadászlány is, akárcsak a vezér. S a hosszúéletűek türelmével megáldva Lyz sem sürgeti a másikat, ha beszélni szeretne vele, előbb utóbb úgy is kiderül, hogy miért. A vezér példáját követve, ő is lehunyja szemeit, s a nap felé fordítja arcát, kezeit pedig továbbra is az ölében pihenteti, úgy élvezi a napsütést.
Amikor Pycta belekezd, Lyz lassan visszabillenti fejét, smaragdszín szemeit is felnyitja. Valójában arra gondolt, hogy biztosan vadászattal kapcsolatos az, amit mondani szeretne neki, de már az elején ráébred, hogy valami egészen másról van szó. Lassan elkerekedő szemmel s egyre összébb vont szemöldökkel nézi a még mindig lehunyt szemmel beszélőt. Csak mikor mosolyogva nyitja ki a szemeit a vezér, akkor simul ki kissé ő is. Arra viszont nem számít cseppet sem, hogy éppen ő az, akire távollétében számítana, mint helyettes.
Csendesen végighallgatja az érveket, melyek valóban arról árulkodnak, hogy Pycta alaposan átgondolta mindezt. Ő maga pedig egy pár percig emészti a hallottakat.*
- Nem is tudom, mit mondjak Pycta *szólal meg végül.* Őszintén megmondom, sosem gondolkodtam ilyesmiben.
*Még azt is megtiszteltetésnek érezte korábban, és ezzel most is így van, hogy a vadászatok vezetését rá bízta a vezér. Otthon ez valószínűleg sosem történhetett volna meg. Most pedig nem kevesebbet bízna rá, mint az erődöt, amikor ő nem lehet jelen.*
- De azt is tudom, hogy szíveden viseled az erőd és az itt élők sorsát is. Ha nem éreznél megfelelőnek a feladatra, nem kérnél meg. *Szavai nem csak Pyctának szólnak. Kicsit hangosan is gondolkodik, ezzel magának is segít abban, hogy miként válaszoljon.*
- Nagyon megtisztelő, hogy rám gondoltál *mosolya kissé félszeg.* Én pedig bízom a döntéseidben. Így ha szerinted megfelelnék helyettesednek, akkor legjobb tudásom szerint igyekszem megfelelni majd.
*Smaragdszín szemei már inkább eltökéltséget sugároznak, ahogy a szemben ülő férfira mosolyog.*
//A fácskánál//
*Úgy tűnik, a mai napon mindenki pihenni vágyik. Úgy a vadászlány is, akárcsak a vezér. S a hosszúéletűek türelmével megáldva Lyz sem sürgeti a másikat, ha beszélni szeretne vele, előbb utóbb úgy is kiderül, hogy miért. A vezér példáját követve, ő is lehunyja szemeit, s a nap felé fordítja arcát, kezeit pedig továbbra is az ölében pihenteti, úgy élvezi a napsütést.
Amikor Pycta belekezd, Lyz lassan visszabillenti fejét, smaragdszín szemeit is felnyitja. Valójában arra gondolt, hogy biztosan vadászattal kapcsolatos az, amit mondani szeretne neki, de már az elején ráébred, hogy valami egészen másról van szó. Lassan elkerekedő szemmel s egyre összébb vont szemöldökkel nézi a még mindig lehunyt szemmel beszélőt. Csak mikor mosolyogva nyitja ki a szemeit a vezér, akkor simul ki kissé ő is. Arra viszont nem számít cseppet sem, hogy éppen ő az, akire távollétében számítana, mint helyettes.
Csendesen végighallgatja az érveket, melyek valóban arról árulkodnak, hogy Pycta alaposan átgondolta mindezt. Ő maga pedig egy pár percig emészti a hallottakat.*
- Nem is tudom, mit mondjak Pycta *szólal meg végül.* Őszintén megmondom, sosem gondolkodtam ilyesmiben.
*Még azt is megtiszteltetésnek érezte korábban, és ezzel most is így van, hogy a vadászatok vezetését rá bízta a vezér. Otthon ez valószínűleg sosem történhetett volna meg. Most pedig nem kevesebbet bízna rá, mint az erődöt, amikor ő nem lehet jelen.*
- De azt is tudom, hogy szíveden viseled az erőd és az itt élők sorsát is. Ha nem éreznél megfelelőnek a feladatra, nem kérnél meg. *Szavai nem csak Pyctának szólnak. Kicsit hangosan is gondolkodik, ezzel magának is segít abban, hogy miként válaszoljon.*
- Nagyon megtisztelő, hogy rám gondoltál *mosolya kissé félszeg.* Én pedig bízom a döntéseidben. Így ha szerinted megfelelnék helyettesednek, akkor legjobb tudásom szerint igyekszem megfelelni majd.
*Smaragdszín szemei már inkább eltökéltséget sugároznak, ahogy a szemben ülő férfira mosolyog.*
3129. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-08 22:27:11
Üzenet elküldve: 2018-04-08 22:27:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Zsenge szobája este//
-Hát legyen, ne méltasd! *Hümmög egyet és sértődést színlelve fordítja oldalra a fejét, persze elneveti magát már a mozdulás közben.*
-Az nem szokott segíteni, már az első alkalomnál elmeséltem Jayzinnak mikor megtörtént és azóta is kísért. *Kicsit lemondóan is szomorkás a hangja, de talán majd egyszer megérti, mit akar ez üzenni és talán ha megoldja, akkor vége is szakad.*
-Neked is szokott lenni rémálmod? *Érdeklődik zsenge, ahogy szóba kerül, hogy mindenkinek szokott lenni, kinek gyakrabban, kinek ritkábban. Egy fáradt kis ásítás közben elhagyja a száját, na de használtja a kezét is, a szája felé jegyezgetve elhesegthesse a dolgot.*
-Na, ne gonoszkodj! *Neveti el magát, hogy még mindig pelusnak hívja a fásliját Pyr, pedig teljesen más a kettő. Na de inkább továbblép másik témára, ami kicsit komolyabb. A pusziját viszonozzák egy szájra puszival, amibe kissé belepirul és menekülni sincs ideje, így bedob valami frappáns viccelődést, amiért Zsenge meg is kapja a magáét.*
-Na ne! Ne csomagolj be! Megadom magam, csak engedj ki innen. *Lassú volt és nem sikerült idejében megakadályoznia a dolgot, na és bér nincs ellenére a sok puszi, azért mihamarabb kiszabadulna és lehet aludna is, mert kezd leragadni a szeme.*
-Azt hiszem, ideje lenne aludni is lassan, elfáradtam...
//Zsenge szobája este//
-Hát legyen, ne méltasd! *Hümmög egyet és sértődést színlelve fordítja oldalra a fejét, persze elneveti magát már a mozdulás közben.*
-Az nem szokott segíteni, már az első alkalomnál elmeséltem Jayzinnak mikor megtörtént és azóta is kísért. *Kicsit lemondóan is szomorkás a hangja, de talán majd egyszer megérti, mit akar ez üzenni és talán ha megoldja, akkor vége is szakad.*
-Neked is szokott lenni rémálmod? *Érdeklődik zsenge, ahogy szóba kerül, hogy mindenkinek szokott lenni, kinek gyakrabban, kinek ritkábban. Egy fáradt kis ásítás közben elhagyja a száját, na de használtja a kezét is, a szája felé jegyezgetve elhesegthesse a dolgot.*
-Na, ne gonoszkodj! *Neveti el magát, hogy még mindig pelusnak hívja a fásliját Pyr, pedig teljesen más a kettő. Na de inkább továbblép másik témára, ami kicsit komolyabb. A pusziját viszonozzák egy szájra puszival, amibe kissé belepirul és menekülni sincs ideje, így bedob valami frappáns viccelődést, amiért Zsenge meg is kapja a magáét.*
-Na ne! Ne csomagolj be! Megadom magam, csak engedj ki innen. *Lassú volt és nem sikerült idejében megakadályoznia a dolgot, na és bér nincs ellenére a sok puszi, azért mihamarabb kiszabadulna és lehet aludna is, mert kezd leragadni a szeme.*
-Azt hiszem, ideje lenne aludni is lassan, elfáradtam...
3128. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-08 21:40:45
Üzenet elküldve: 2018-04-08 21:40:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Ertatsnoy szobája//
-Csak érdeklődtem, akkor volt veled valaki? *Teszi fel a kérdést, amire majd talán tud még újabbat feltenni, hogy haladjon is a beszélgetés.*
-Nem is az állatoktól kell félni egy erdőben feltétlenül, vannak egyéb bestiák meg személyek is biztos, akik árthatnak bárkinek. *Kicsit meg is bánja, hogy ide lyukadt ki, a tündér szárnyai miatt, na de talán nem ezért mondta, reméli nem szomorítja el szegényt.*
-Szegénykénk, na de legalább Csillag túlélte. *Mosolyog kedvesen az állatkára, szerencsére félni nem fél tőle Aryna, van egy két dolog a tarsolyában, ami megvédheti a kis állatkától.*
-Magamat nem is féltem, mert biztos nem terrorizálnám, hogy féljen, de biztos meg tudnám én is nyugtatani varázslóként, de azt nem próbálom ki szegénykén nyugi, inkább elkerülöm. *Aranyosak az állatok, na de az elf nem érzi a késztetést, hogy szétsimogassa őket.*
-Csak érdeklődtem, akkor volt veled valaki? *Teszi fel a kérdést, amire majd talán tud még újabbat feltenni, hogy haladjon is a beszélgetés.*
-Nem is az állatoktól kell félni egy erdőben feltétlenül, vannak egyéb bestiák meg személyek is biztos, akik árthatnak bárkinek. *Kicsit meg is bánja, hogy ide lyukadt ki, a tündér szárnyai miatt, na de talán nem ezért mondta, reméli nem szomorítja el szegényt.*
-Szegénykénk, na de legalább Csillag túlélte. *Mosolyog kedvesen az állatkára, szerencsére félni nem fél tőle Aryna, van egy két dolog a tarsolyában, ami megvédheti a kis állatkától.*
-Magamat nem is féltem, mert biztos nem terrorizálnám, hogy féljen, de biztos meg tudnám én is nyugtatani varázslóként, de azt nem próbálom ki szegénykén nyugi, inkább elkerülöm. *Aranyosak az állatok, na de az elf nem érzi a késztetést, hogy szétsimogassa őket.*
3127. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-08 21:14:32
Üzenet elküldve: 2018-04-08 21:14:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zsenge szobája este//
*Pyr a jelenlegi helyzetben bizony jól érzi magát. Ezen az sem változtat, hogy korábban még szöges ellentétben állt véleménye a mostani szituációval, sőt mi több, elképzelhetetlennek tartotta. Most azonban nem, sőt jóízűen nevet.*
- Tegye le az ujját, kis hölgy! *Mondja nevetve.* Ezt válaszra sem méltatom! *Gondol itt a szurony és az elf lány kapcsolatára.*
- A rémálmok már más kérdés. *Komolyodik meg kissé.* Ha segít beszélj róla, ha nem segít, akkor csak bújj ide nyugodtan éjszaka. *Emeli meg kissé a takarót jelzésképpen.* Rémálmok mindenkit gyötörnek, van, akit ritkábban, van, akit gyakrabban. De az idő megold mindent. *Hajtja le a fejét.*
- Hát szerintem pedig az csak pelus. Csak rossz helyre raktad. *Ráncolja szemöldökét, közben cicceg hozzá, de aztán persze elneveti magát. Közben lassan megpróbál betakarózni, bár az elf rajta fekszik, így le kellene gurítania róla, amit meg nem akar, főleg, hogy olyan szép, ahogy itt fekszik, immár hason, a tündért nézve. Pyr akaratlanul is felveszi ugyanazt a pozíciót, így hasra fekszik ő is és felkönyököl, közben a lány szemeibe néz. Szárnyai miatt kissé talán bohókásan is fest a csúcsos takaró, de Pyr nem foglalkozik vele, inkább csak a szürke tekintetekben merül egyre mélyebbre.*
- Már válaszoltál. *Közben a puszira lehunyja a szemét.* Nekem ennyi elég. *Mosolyog.* De nem a pusziból. *Majd közelebb hajol és a lány szájára ad ő is egyet.* Ebből sohasem elég! *Zsenge ekkor kezd pelusa fejtegetésébe, amire már játékos felháborodást mímel:*
- Milyen csomagot?! Még hogy... Na megállj csak! *A takarót ledobja magáról, s megpróbálja a lányt becsomagolni vele, úgy, hogy annak csak a feje látszódjon ki. Persze nevet közben, s mozdulatai is inkább gyengédek. Ha összejön a dolog, a takaró alól kilógó Zsenge fejet illeti csókjával. Ahová éppen sikerül. Aztán persze segít kibogozni a lányt, ha az igényt tart rá.*
//Zsenge szobája este//
*Pyr a jelenlegi helyzetben bizony jól érzi magát. Ezen az sem változtat, hogy korábban még szöges ellentétben állt véleménye a mostani szituációval, sőt mi több, elképzelhetetlennek tartotta. Most azonban nem, sőt jóízűen nevet.*
- Tegye le az ujját, kis hölgy! *Mondja nevetve.* Ezt válaszra sem méltatom! *Gondol itt a szurony és az elf lány kapcsolatára.*
- A rémálmok már más kérdés. *Komolyodik meg kissé.* Ha segít beszélj róla, ha nem segít, akkor csak bújj ide nyugodtan éjszaka. *Emeli meg kissé a takarót jelzésképpen.* Rémálmok mindenkit gyötörnek, van, akit ritkábban, van, akit gyakrabban. De az idő megold mindent. *Hajtja le a fejét.*
- Hát szerintem pedig az csak pelus. Csak rossz helyre raktad. *Ráncolja szemöldökét, közben cicceg hozzá, de aztán persze elneveti magát. Közben lassan megpróbál betakarózni, bár az elf rajta fekszik, így le kellene gurítania róla, amit meg nem akar, főleg, hogy olyan szép, ahogy itt fekszik, immár hason, a tündért nézve. Pyr akaratlanul is felveszi ugyanazt a pozíciót, így hasra fekszik ő is és felkönyököl, közben a lány szemeibe néz. Szárnyai miatt kissé talán bohókásan is fest a csúcsos takaró, de Pyr nem foglalkozik vele, inkább csak a szürke tekintetekben merül egyre mélyebbre.*
- Már válaszoltál. *Közben a puszira lehunyja a szemét.* Nekem ennyi elég. *Mosolyog.* De nem a pusziból. *Majd közelebb hajol és a lány szájára ad ő is egyet.* Ebből sohasem elég! *Zsenge ekkor kezd pelusa fejtegetésébe, amire már játékos felháborodást mímel:*
- Milyen csomagot?! Még hogy... Na megállj csak! *A takarót ledobja magáról, s megpróbálja a lányt becsomagolni vele, úgy, hogy annak csak a feje látszódjon ki. Persze nevet közben, s mozdulatai is inkább gyengédek. Ha összejön a dolog, a takaró alól kilógó Zsenge fejet illeti csókjával. Ahová éppen sikerül. Aztán persze segít kibogozni a lányt, ha az igényt tart rá.*
3126. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-08 20:31:01
Üzenet elküldve: 2018-04-08 20:31:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Zsenge szobája este//
*Végre valaki értékeli a vicceit, látva, hogy Pyr a kezeibe temeti arcát és úgy nevet kicsit kitámaszkodik a könyökére Zsenge, hogy kicsit magasabban legyen és szemlélhesse. Valahogy túl tökéletes minden, kezd lassan bűntudata lenni miatta, hogy meg sem érdemli ezt, de nem engedi be a rossz érzést magába már azért sem.*
-De számomra csak arra jó, legalábbis úgy sejtem, de biztosra nem állíthatom. * Fejti ki véleményét a tündér fullánkjával kapcsolatban viccesen, okoskodót játszva, még az ujját is felemelve közben. *
-na és mit tudsz csinálni a rémálmokkal? *Kérdez vissza viccelődve és közben a derekára teszi csípőre a kezeit, mint ha kicsit számon kérné a választ, aminek jónak kell ám lennie.*
-Vagy a fiúk inkább helyesek szoktak lenni? *Kérdezi, nem nagyon tudja, hiszen nem bókolt még senkinek, általában csúfolódni szokott meg letudja annyival h ja szép vagy ja nem olyan szép.*
-Mi?! Ez nem pelus, hanem fásli! Ez sokkal ruganyosabb anyag és nem bevizelés elnyelésére van, hanem, hogy szorosan megfogja azt a testrészt, amire ráteszik. *Magyaráz és közben kiszedi a mellkasa közepéből a lezárós kis végét a fáslijának és mutatja is, mennyire nyúlánk az anyag, majd visszatűri oda, ahonnan kivette.*
-Azért rajtam van ez is *mutat a mellkasára* meg van nadrág is, míg rajtad csak az a kis pelus lesz csak? Hol igazságos ez? *Érdeklődik huncut mosollyal a szája jobb sarkában, persze nem akar egyenlő szinten lentebb adni magából, hisz az már túlmenne azon, amiben megegyeztek még Pyr szobájában.*
-Ami neked jobb az nekem is az. *Fordul át a hasára a tündér felé, hogy közelebb kerüljön kicsit. A könyökein támaszkodik fel és homorít kicsit, hogy ne kelljen kitekernie a nyakát, a szemkontaktus megtartása érdekében.*
-Pedig nem is mondtam még hogy _BÚ_! *Kicsit komolyabbra fordulnak a dolgok, próbálja elviccelni, de persze érdekelné, valójában mi olyan ijesztő benne.*
-De komolyra fordítva, hogy érted? *Kérdezi meg és vissza hátradől az oldalára, mint a hasra fordulás előtt volt.*
-Szívesen játszok veled bármit. *neveti el magát és közben előre nyújtja a kezét, hogy megsimogassa Pír arcát, ez olyan ösztönösen jön, ahogy az arca is megkomolyodik közben és valahogy azt sugallja, hogy szereti a kis elf leányzó ezt a tündért itt maga mellett.*
-De az érzéseim igaziak és még az ellenségemnél sem próbálkoznék be ilyesmivel. *Közelebb is hajol, hogy adjon egy puszit a tollas szája mellé, nem tudja a csók hogy működik, csak kapta és jól esett, na de próbálkozni ilyenekkel ő nem fog. Mikor Zsenge visszafekszik a helyére, akkor meg a fejében érzi Pyr kezét, amiért odanyúl és félrelöki.*
-Na, nem igaz! Ez sokkal nagyobb mint ami nálad volt! *Neveti el magát, majd folytatja is a peluson.*
-Te alszol benne, engem csak akkor fog zavarni, ha büdös csomagot hagysz menne és szaglik majd itt nekünk a pelusod! *Kicsit érdekes a humorérzéke, na de néha át sem gondolja a dolgokat, csak mondja a hülyeséget, ami jön.*
//Zsenge szobája este//
*Végre valaki értékeli a vicceit, látva, hogy Pyr a kezeibe temeti arcát és úgy nevet kicsit kitámaszkodik a könyökére Zsenge, hogy kicsit magasabban legyen és szemlélhesse. Valahogy túl tökéletes minden, kezd lassan bűntudata lenni miatta, hogy meg sem érdemli ezt, de nem engedi be a rossz érzést magába már azért sem.*
-De számomra csak arra jó, legalábbis úgy sejtem, de biztosra nem állíthatom. * Fejti ki véleményét a tündér fullánkjával kapcsolatban viccesen, okoskodót játszva, még az ujját is felemelve közben. *
-na és mit tudsz csinálni a rémálmokkal? *Kérdez vissza viccelődve és közben a derekára teszi csípőre a kezeit, mint ha kicsit számon kérné a választ, aminek jónak kell ám lennie.*
-Vagy a fiúk inkább helyesek szoktak lenni? *Kérdezi, nem nagyon tudja, hiszen nem bókolt még senkinek, általában csúfolódni szokott meg letudja annyival h ja szép vagy ja nem olyan szép.*
-Mi?! Ez nem pelus, hanem fásli! Ez sokkal ruganyosabb anyag és nem bevizelés elnyelésére van, hanem, hogy szorosan megfogja azt a testrészt, amire ráteszik. *Magyaráz és közben kiszedi a mellkasa közepéből a lezárós kis végét a fáslijának és mutatja is, mennyire nyúlánk az anyag, majd visszatűri oda, ahonnan kivette.*
-Azért rajtam van ez is *mutat a mellkasára* meg van nadrág is, míg rajtad csak az a kis pelus lesz csak? Hol igazságos ez? *Érdeklődik huncut mosollyal a szája jobb sarkában, persze nem akar egyenlő szinten lentebb adni magából, hisz az már túlmenne azon, amiben megegyeztek még Pyr szobájában.*
-Ami neked jobb az nekem is az. *Fordul át a hasára a tündér felé, hogy közelebb kerüljön kicsit. A könyökein támaszkodik fel és homorít kicsit, hogy ne kelljen kitekernie a nyakát, a szemkontaktus megtartása érdekében.*
-Pedig nem is mondtam még hogy _BÚ_! *Kicsit komolyabbra fordulnak a dolgok, próbálja elviccelni, de persze érdekelné, valójában mi olyan ijesztő benne.*
-De komolyra fordítva, hogy érted? *Kérdezi meg és vissza hátradől az oldalára, mint a hasra fordulás előtt volt.*
-Szívesen játszok veled bármit. *neveti el magát és közben előre nyújtja a kezét, hogy megsimogassa Pír arcát, ez olyan ösztönösen jön, ahogy az arca is megkomolyodik közben és valahogy azt sugallja, hogy szereti a kis elf leányzó ezt a tündért itt maga mellett.*
-De az érzéseim igaziak és még az ellenségemnél sem próbálkoznék be ilyesmivel. *Közelebb is hajol, hogy adjon egy puszit a tollas szája mellé, nem tudja a csók hogy működik, csak kapta és jól esett, na de próbálkozni ilyenekkel ő nem fog. Mikor Zsenge visszafekszik a helyére, akkor meg a fejében érzi Pyr kezét, amiért odanyúl és félrelöki.*
-Na, nem igaz! Ez sokkal nagyobb mint ami nálad volt! *Neveti el magát, majd folytatja is a peluson.*
-Te alszol benne, engem csak akkor fog zavarni, ha büdös csomagot hagysz menne és szaglik majd itt nekünk a pelusod! *Kicsit érdekes a humorérzéke, na de néha át sem gondolja a dolgokat, csak mondja a hülyeséget, ami jön.*
3125. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-08 02:42:09
Üzenet elküldve: 2018-04-08 02:42:09
ÚJ
![>Árnytörő Xotara [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11394_1547776595_sotetelf_no.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Lehetetlen küldetés//
//Xotara, Denzack, Shen //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Xotara a fiúk „mérges” témájára nem szól semmit, mert az legyen csak a méregkeverők dolga. Ő hót sötét ezekhez a dolgok. Viszont, Aranyhaj tőr miatti nyafogását hallva elvigyorodik.*
- Jaj, azok a pihe puha kacsók!
*Kezd gúnyolódó sopánkodásba, majd elkapja az elf egyik gyönyörűséges, alabástrom fehér kezét.*
- Nézd, Jayzi! Micsoda hibátlan baba praclik, még egy bőrkeményedés sincs rajtuk. Hát, ezeket valóban vétek lenne összeszurkálni.
*Xot vigyorogva elengedi Shen kezét, ha az sértődötten még nem rántotta volna el, vagy reflexből nem rúgta volna ki a lány alól a hordót. Aztán Aranyhaj visszavág a lábcsókos dologra, de Xot kapásból szúr is vissza.*
- Mindjárt gondoltam, hogy valójában feljebb szeretnéd, de bocsi én nem olyan lány vagyok. Tudod, én nem veszek minden vacakot a számba.
*Húzza el somolyogva a száját és kortyol a borából. Aztán a legendás Banya didikre, már megadón röhögve int a fiúknak, hogy ejtsék a témát.*
- Jól van… _mellesleg_ ennyit elég volt beszélni a Banyáról.
*A magas labda 'kettő az egyben'-re lecsapó Shen „Benne vagyok. ” kijelentésére, Xotara vihogva kérdez vissza.*
- Kiben?
*Vigyorogva fityiszt mutat Aranyhajnak, majd jelentőségteljes pillantást vet Jayzionra, hogy kizárásos alapon akkor csak benne lehet. Fajtársa éppen ekkor magyarázza el Shennek, hogy miért jó a tőrrel játszani. Xotara lelkes bólogatással helyesel, hogy bizony így van, és Jayzi nagyon jól beszél, a kéz körbe szurkálás okozta izgalmakról. Persze, esze ágában sincs a fiúk orrára kötni, hogy neki tök részegen se lesz gondja az ilyen közelre célzással, mert nem akarja elrontani a játékot, majd lehet adja a „gyenge nőt”, és kedvesen bénázik egy kicsit.
Xotara figyelmesen hallgatja végig, hogyan bánt fajtársával ork nevelője, de valahogy nehezen tudja elhinni a dolgot.*
- Jól? Bár biztos jobban, mint a szüleid.
*Aztán, belekezdenek a frissen megalkotott 'Mersz vagy iszol? ' játékba. Xot kérdez. Shen válaszol. Hallva az uzsorás történetet kicsit Ő is csalódott, valami mást képzelt el, de hát az igazság nem mindig izgi, majd hozzáfűzi saját gondolatait is.*
- Hát, ahol én felnőttem, hogy úgy mondja a magamfajták, nem szoktak kölcsön kérni, így uzsorásokkal se nagyon találkoztam, mifelénk.
*Aztán, Shen iszik, majd szurkál, és végül kérdez, még hozzá őt.*
~ Mi van? ~
*De mielőtt még szólhatna Jayzi már kijavítja Shent, amikor fajtársa befejezi az okítást, Xot veszi át a szót.*
- Aranyhaj! Először is. Úgy van, ha válaszoltál, _ihatsz_. Ha nem válaszolsz, _innod kell_ és utána kell ujjköz szurkálni. Ha válaszoltál, akkor nem kell. Ha valahogy kiderül, hogy hazudtál vetkőzni kell.
*Magyarázza nagyon mély meggyőződéssel a szabályokat.*
- Másodszor. Én kérdeztelek téged, ergo neked Jayzit kellett volna kérdezned, nem engem.
*Szórakozottan sóhajtva legyint, majd kortyol a borából.*
- Na most már mindegy, legyen akkor így, majd én kérdezek akkor Jayzikámtól is. Üsse kavics! Aztán Ő kérdez tőled.
*Vigyorog a vörös csuhásra, majd Aranyhajhoz fordul vissza.*
- Viszont, Shenikém látom, nagyon furdalja az oldaladat a kíváncsiság, hogy van e valakim. Megnyugtatlak nincs, de sajnálom, nem akarok Tőled semmit. Szóval, csak a távolból imádhatsz.
*Mondandója végére már könnyezve vihog. Mikor vihogása elcsitult kiissza kupáját.*
- Na, egy fél pillanatot kérek. A franc se fog ennyit szaladgálni má'!
*Felpattan az asztaltól és elszambázik egy bortároló szekrényhez. Lekap három üveg bort, és mindenki elé letesz egyet, majd visszahuppan a helyére.*
- Jayzikám, te jössz! Szóval, mi lett a szüleiddel? Remélem, elvitte őket a pestis vagy valami.
A hozzászólás írója (Árnytörő Xotara) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.08 02:55:20
//Lehetetlen küldetés//
//Xotara, Denzack, Shen //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Xotara a fiúk „mérges” témájára nem szól semmit, mert az legyen csak a méregkeverők dolga. Ő hót sötét ezekhez a dolgok. Viszont, Aranyhaj tőr miatti nyafogását hallva elvigyorodik.*
- Jaj, azok a pihe puha kacsók!
*Kezd gúnyolódó sopánkodásba, majd elkapja az elf egyik gyönyörűséges, alabástrom fehér kezét.*
- Nézd, Jayzi! Micsoda hibátlan baba praclik, még egy bőrkeményedés sincs rajtuk. Hát, ezeket valóban vétek lenne összeszurkálni.
*Xot vigyorogva elengedi Shen kezét, ha az sértődötten még nem rántotta volna el, vagy reflexből nem rúgta volna ki a lány alól a hordót. Aztán Aranyhaj visszavág a lábcsókos dologra, de Xot kapásból szúr is vissza.*
- Mindjárt gondoltam, hogy valójában feljebb szeretnéd, de bocsi én nem olyan lány vagyok. Tudod, én nem veszek minden vacakot a számba.
*Húzza el somolyogva a száját és kortyol a borából. Aztán a legendás Banya didikre, már megadón röhögve int a fiúknak, hogy ejtsék a témát.*
- Jól van… _mellesleg_ ennyit elég volt beszélni a Banyáról.
*A magas labda 'kettő az egyben'-re lecsapó Shen „Benne vagyok. ” kijelentésére, Xotara vihogva kérdez vissza.*
- Kiben?
*Vigyorogva fityiszt mutat Aranyhajnak, majd jelentőségteljes pillantást vet Jayzionra, hogy kizárásos alapon akkor csak benne lehet. Fajtársa éppen ekkor magyarázza el Shennek, hogy miért jó a tőrrel játszani. Xotara lelkes bólogatással helyesel, hogy bizony így van, és Jayzi nagyon jól beszél, a kéz körbe szurkálás okozta izgalmakról. Persze, esze ágában sincs a fiúk orrára kötni, hogy neki tök részegen se lesz gondja az ilyen közelre célzással, mert nem akarja elrontani a játékot, majd lehet adja a „gyenge nőt”, és kedvesen bénázik egy kicsit.
Xotara figyelmesen hallgatja végig, hogyan bánt fajtársával ork nevelője, de valahogy nehezen tudja elhinni a dolgot.*
- Jól? Bár biztos jobban, mint a szüleid.
*Aztán, belekezdenek a frissen megalkotott 'Mersz vagy iszol? ' játékba. Xot kérdez. Shen válaszol. Hallva az uzsorás történetet kicsit Ő is csalódott, valami mást képzelt el, de hát az igazság nem mindig izgi, majd hozzáfűzi saját gondolatait is.*
- Hát, ahol én felnőttem, hogy úgy mondja a magamfajták, nem szoktak kölcsön kérni, így uzsorásokkal se nagyon találkoztam, mifelénk.
*Aztán, Shen iszik, majd szurkál, és végül kérdez, még hozzá őt.*
~ Mi van? ~
*De mielőtt még szólhatna Jayzi már kijavítja Shent, amikor fajtársa befejezi az okítást, Xot veszi át a szót.*
- Aranyhaj! Először is. Úgy van, ha válaszoltál, _ihatsz_. Ha nem válaszolsz, _innod kell_ és utána kell ujjköz szurkálni. Ha válaszoltál, akkor nem kell. Ha valahogy kiderül, hogy hazudtál vetkőzni kell.
*Magyarázza nagyon mély meggyőződéssel a szabályokat.*
- Másodszor. Én kérdeztelek téged, ergo neked Jayzit kellett volna kérdezned, nem engem.
*Szórakozottan sóhajtva legyint, majd kortyol a borából.*
- Na most már mindegy, legyen akkor így, majd én kérdezek akkor Jayzikámtól is. Üsse kavics! Aztán Ő kérdez tőled.
*Vigyorog a vörös csuhásra, majd Aranyhajhoz fordul vissza.*
- Viszont, Shenikém látom, nagyon furdalja az oldaladat a kíváncsiság, hogy van e valakim. Megnyugtatlak nincs, de sajnálom, nem akarok Tőled semmit. Szóval, csak a távolból imádhatsz.
*Mondandója végére már könnyezve vihog. Mikor vihogása elcsitult kiissza kupáját.*
- Na, egy fél pillanatot kérek. A franc se fog ennyit szaladgálni má'!
*Felpattan az asztaltól és elszambázik egy bortároló szekrényhez. Lekap három üveg bort, és mindenki elé letesz egyet, majd visszahuppan a helyére.*
- Jayzikám, te jössz! Szóval, mi lett a szüleiddel? Remélem, elvitte őket a pestis vagy valami.
A hozzászólás írója (Árnytörő Xotara) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.08 02:55:20
3124. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-07 21:39:47
Üzenet elküldve: 2018-04-07 21:39:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ertatsnoy szobája//
- Egyedül. Miért?
*Kérdezi bólogatva.*
- Az állatok a barátaim, engem sosem bántottak, nem volt mitől félnem.
*Azaz most már kiderült, hogy valami különleges varázsereje van, amitől az állatok hallgatnak rá, de nem olyan mindegy? A lényeg, hogy nem támadják meg.*
- Nem tudom, szerintem valami ragadozó megtámadta őket, a nullumokat szeretik a farkasok, és egyebek.
~Nem csak a farkasok.~
*Gyakran kapott olyat emberektől, orkoktól és sötételfektől, hogy inkább meg kellene ennie Csillagot, de a tündérnek soha nem jutna eszébe.*
- Egyszerű, ne bántsd. Mondtam, nagyon félénk, csak akkor harap, ha veszélyben érzi magát, nem kell tőle tartanod!
~De attól sem, hogy a barátod lesz, eddig csak Xotot tudja elviselni.~
- Egyedül. Miért?
*Kérdezi bólogatva.*
- Az állatok a barátaim, engem sosem bántottak, nem volt mitől félnem.
*Azaz most már kiderült, hogy valami különleges varázsereje van, amitől az állatok hallgatnak rá, de nem olyan mindegy? A lényeg, hogy nem támadják meg.*
- Nem tudom, szerintem valami ragadozó megtámadta őket, a nullumokat szeretik a farkasok, és egyebek.
~Nem csak a farkasok.~
*Gyakran kapott olyat emberektől, orkoktól és sötételfektől, hogy inkább meg kellene ennie Csillagot, de a tündérnek soha nem jutna eszébe.*
- Egyszerű, ne bántsd. Mondtam, nagyon félénk, csak akkor harap, ha veszélyben érzi magát, nem kell tőle tartanod!
~De attól sem, hogy a barátod lesz, eddig csak Xotot tudja elviselni.~
3123. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-07 19:27:56
Üzenet elküldve: 2018-04-07 19:27:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
-A közhelyek néha igazak. Azért lettek közhelyek, mert elcsépeltük őket, olyan gyakran volt indokolt a használatuk! *Ez persze nem az ő gondolata, hiszen neki nem lenne ennyi esze, hogy ilyesmit kitaláljon, hanem csak úgy hallotta valahol. Azt már nem tudja hol, és nem is lényeges.*
-Nem-e? Hát azért szerintem elég bosszantó tud lenni néha! *Húzza el a száját, mert az a nő folyton csak piszkálja mióta itten van Vadvédben. Persze Leon is visszaszólogat neki, de azért a nőknél van az a fegyver amit nyelvnek hívnak, a férfinak meg csak az ereje marad, és Xotot nem ütheti meg. Ennyivel nem lerendezhető egy vita, így pedig alulmarad általában.*
-Mindenki tud kedves lenni! Néha. Ahogy mondod. És sokkal több benne a gyakori kötekedés. Amúgy most lemaradtam, akkor most mi van veled és Xottal? *Leonnak még az utolsó beszélgetésük van meg, ott pedig éppen billegett a léc a mélységi és a szandálos között a kalóz szerint, és bármi lehetett belőle.*
-Dehogy is volna halál és őrjöngés! Umon Palasan, te csak ennyit nézel ki belőlem? *Először mérges tekintetet vet a csuhásra, és kissé meg is emelkedik ültében, de aztán elneveti magát.*
-Ott van a vér dalán kívül a furulya és a lant hangja is! Na az az igazi művészet, nem ez a firkálás! Nem mondom, hogy én nem olvasok könyveket, és nem állok meg egy jobb kép előtt, de azért az, hogy nem akar megtanulni harcolni, az túlzás! *Aztán a ház kérdésére legyint, mert nem akar ilyesmikkel foglalkozni.*
-Kicsi és sosem volt szolgám. Gyűlölöm a szolgatartást, még ha a szabadembereket csinálják is! Erre majd máskor térjünk vissza, túl szép ez az este, és túl bizalmas eddig, hogy most holmi házra váltsunk át! *Legyint egyet újra, aztán ahogy kikapja a kezéből az italt, még a kalóz is meglepődik.* ~Öregszel Leon! Öregszel ember!~
-Hé! Hát lecsaplak, ni mán! *Persze azért ezt mégsem teszi meg.*
-Az a szerencséd, hogy tiéd a bor, különben már régen véged lenne, barátom! *lapogatja meg a csuhás vállát.*
-Életre való hát! És nem is iszik! El tudod ezt képzelni? Hát hol rontottam én el, hogy ilyen fiam lett, Umon? *Játssza el a nagy tragédiát, de azért mosolyog és látszik rajta, hogy egy pillanatig sem gondolja igaznak szavait.*
-A közhelyek néha igazak. Azért lettek közhelyek, mert elcsépeltük őket, olyan gyakran volt indokolt a használatuk! *Ez persze nem az ő gondolata, hiszen neki nem lenne ennyi esze, hogy ilyesmit kitaláljon, hanem csak úgy hallotta valahol. Azt már nem tudja hol, és nem is lényeges.*
-Nem-e? Hát azért szerintem elég bosszantó tud lenni néha! *Húzza el a száját, mert az a nő folyton csak piszkálja mióta itten van Vadvédben. Persze Leon is visszaszólogat neki, de azért a nőknél van az a fegyver amit nyelvnek hívnak, a férfinak meg csak az ereje marad, és Xotot nem ütheti meg. Ennyivel nem lerendezhető egy vita, így pedig alulmarad általában.*
-Mindenki tud kedves lenni! Néha. Ahogy mondod. És sokkal több benne a gyakori kötekedés. Amúgy most lemaradtam, akkor most mi van veled és Xottal? *Leonnak még az utolsó beszélgetésük van meg, ott pedig éppen billegett a léc a mélységi és a szandálos között a kalóz szerint, és bármi lehetett belőle.*
-Dehogy is volna halál és őrjöngés! Umon Palasan, te csak ennyit nézel ki belőlem? *Először mérges tekintetet vet a csuhásra, és kissé meg is emelkedik ültében, de aztán elneveti magát.*
-Ott van a vér dalán kívül a furulya és a lant hangja is! Na az az igazi művészet, nem ez a firkálás! Nem mondom, hogy én nem olvasok könyveket, és nem állok meg egy jobb kép előtt, de azért az, hogy nem akar megtanulni harcolni, az túlzás! *Aztán a ház kérdésére legyint, mert nem akar ilyesmikkel foglalkozni.*
-Kicsi és sosem volt szolgám. Gyűlölöm a szolgatartást, még ha a szabadembereket csinálják is! Erre majd máskor térjünk vissza, túl szép ez az este, és túl bizalmas eddig, hogy most holmi házra váltsunk át! *Legyint egyet újra, aztán ahogy kikapja a kezéből az italt, még a kalóz is meglepődik.* ~Öregszel Leon! Öregszel ember!~
-Hé! Hát lecsaplak, ni mán! *Persze azért ezt mégsem teszi meg.*
-Az a szerencséd, hogy tiéd a bor, különben már régen véged lenne, barátom! *lapogatja meg a csuhás vállát.*
-Életre való hát! És nem is iszik! El tudod ezt képzelni? Hát hol rontottam én el, hogy ilyen fiam lett, Umon? *Játssza el a nagy tragédiát, de azért mosolyog és látszik rajta, hogy egy pillanatig sem gondolja igaznak szavait.*
3122. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-07 14:58:55
Üzenet elküldve: 2018-04-07 14:58:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Valóban ezt szokták, de a legnagyobb közhely, amit csak hallhat az ember életében. Azért köszönöm. *Mosolyog, de nem nyúl a borért, egyelőre úgy néz ki betelt.*
- Nem, nem varázsol. *Vigyorog hirtelen, mert úgy látszik a kalóz mindent el tud viselni, a nőverést, a démoni pofázmányt, a gyilkosságot, de nem mindegy, hogy ki milyen kezű, illetve, hogy hordoz e magán varázstárgyat. Mindenesetre egy távoli tréfához azért elraktározza a tudnivalókat, hátha még jól jön valamikor.*
- Xotara nem is olyan akadékoskodó, mint amilyennek gondolod. *Mosolyog.* Ha megismernéd rendesen, más lenne róla a véleményed. Határozott jellem ugyan, de tud kedves is lenni, persze a maga módján.
*Látja is maga előtt, ahogy a fürdőben először találkoztak. Elmereng az emlékeken, talán ez az arcára is van írva, nem tudni.*
~ Mintha egy emberöltővel ezelőtt lett volna már. ~ *Szomorkodik, mert valóban távolinak tűnik az idő, mikor legutóbb beszélni tudtak.*
- Nem semmirekellő szakma az! Nincs csodálatosabb, mikor valaki papírra, vagy vászonra veti azt, amit lát, persze beleépítve saját gondolatait. Több mindent meg lehet mutatni egy festménnyel, mint egy karddal én azt gondolom. Ha nem lennének ilyen gondolkodók, fele annyira nem lenne színes a világ, csak halál volna és őrjöngés.
- Neked van házad a gazdagnegyedben? *Kérdezi meglepetten.* Mesélj róla? Milyen? Nagy? Vagy csak egy kicsi? Személyzettel, szolgákkal? Merre található?
*Umon, bár kerüli a várost, mindig is érdeklődött iránta, érdekesnek találja a forgatagot, az embereket, az építményeket. Első alkalommal is csodált mindent, mit Artheniorban látott, erre most meg Leon nemes egyszerűséggel kijelenti, hogy neki háza is van ott.*
- Megmutatod egyszer? Akkor meglátogathatnánk a fiadat is! Biztos életrevaló gyerek attól függetlenül, hogy a nevelő apja egy alkoholista. *Röhög fel jóízűen, majd megpróbálja kicsempészni Leon kezéből a flaskát, mert megérett már az idő egy újabb öblös kortyra. Még a végén józanul éri meg a hajnalt.*
- Valóban ezt szokták, de a legnagyobb közhely, amit csak hallhat az ember életében. Azért köszönöm. *Mosolyog, de nem nyúl a borért, egyelőre úgy néz ki betelt.*
- Nem, nem varázsol. *Vigyorog hirtelen, mert úgy látszik a kalóz mindent el tud viselni, a nőverést, a démoni pofázmányt, a gyilkosságot, de nem mindegy, hogy ki milyen kezű, illetve, hogy hordoz e magán varázstárgyat. Mindenesetre egy távoli tréfához azért elraktározza a tudnivalókat, hátha még jól jön valamikor.*
- Xotara nem is olyan akadékoskodó, mint amilyennek gondolod. *Mosolyog.* Ha megismernéd rendesen, más lenne róla a véleményed. Határozott jellem ugyan, de tud kedves is lenni, persze a maga módján.
*Látja is maga előtt, ahogy a fürdőben először találkoztak. Elmereng az emlékeken, talán ez az arcára is van írva, nem tudni.*
~ Mintha egy emberöltővel ezelőtt lett volna már. ~ *Szomorkodik, mert valóban távolinak tűnik az idő, mikor legutóbb beszélni tudtak.*
- Nem semmirekellő szakma az! Nincs csodálatosabb, mikor valaki papírra, vagy vászonra veti azt, amit lát, persze beleépítve saját gondolatait. Több mindent meg lehet mutatni egy festménnyel, mint egy karddal én azt gondolom. Ha nem lennének ilyen gondolkodók, fele annyira nem lenne színes a világ, csak halál volna és őrjöngés.
- Neked van házad a gazdagnegyedben? *Kérdezi meglepetten.* Mesélj róla? Milyen? Nagy? Vagy csak egy kicsi? Személyzettel, szolgákkal? Merre található?
*Umon, bár kerüli a várost, mindig is érdeklődött iránta, érdekesnek találja a forgatagot, az embereket, az építményeket. Első alkalommal is csodált mindent, mit Artheniorban látott, erre most meg Leon nemes egyszerűséggel kijelenti, hogy neki háza is van ott.*
- Megmutatod egyszer? Akkor meglátogathatnánk a fiadat is! Biztos életrevaló gyerek attól függetlenül, hogy a nevelő apja egy alkoholista. *Röhög fel jóízűen, majd megpróbálja kicsempészni Leon kezéből a flaskát, mert megérett már az idő egy újabb öblös kortyra. Még a végén józanul éri meg a hajnalt.*
3121. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-04-07 14:01:47
Üzenet elküldve: 2018-04-07 14:01:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A fácskánál//
*A helyeslő szavakra csak szó nélkül bólint és tovább sütteti arcát a nap felé fordítva, miközben Xauzur-t simogatja. Nem siet sehova, türelme valóban szinte végtelen, bár akadnak dolgok, amelyek kibillenthetik lelkének nyugalmából. Hosszú percek telnek el így, csendben, szavak nélkül. Biztos benne, hogy Lyz sem siet sehová, ő is a hosszúéletűek népébe tartozik, ugyanolyan türelmes, mint a csuhás.
Ám mielőtt még túl hosszúra nyúlna a csend, hisz a venár vezér tudja, hogy a fővadásznak mindig sok dolga van, halkan megszólal, bár lombzöld tekintetét nem nyitja ki.*
- Tudod, megeshet, hogy nem vagyok az erődben vagy épp más ügyben járok el. Szeretném, ha ilyenkor is volna valaki Vadvédben, aki józanul és meggondoltan tud dönteni, akár kényes esetekben is. *Kezd bele, majd kinyitja szemeit, hogy mosolyogva Lyz-re nézzen.*
- Arra gondoltam, te lehetnél ez a személy. *Mondja ki kertelés nélkül, ami amúgy is távol áll tőle.*
- Tökéletesen megbízom benned és a többiek is felnéznek rád, hallgatni fognak a szavadra, mert tudják, hogy mindig a venárok és az Erdő Szívének érdekeit tartod szem előtt. *Magyarázza meg döntését.*
- Hidd el, sokszor végiggondoltam már és te vagy a legmegfelelőbb erre a pozícióra. *Mosolyodik el kedvesen és őszintén, hogy aztán kicsit csendben legyen, hisz Lyz-t bizonyosan meglepte a kinevezés.*
//A fácskánál//
*A helyeslő szavakra csak szó nélkül bólint és tovább sütteti arcát a nap felé fordítva, miközben Xauzur-t simogatja. Nem siet sehova, türelme valóban szinte végtelen, bár akadnak dolgok, amelyek kibillenthetik lelkének nyugalmából. Hosszú percek telnek el így, csendben, szavak nélkül. Biztos benne, hogy Lyz sem siet sehová, ő is a hosszúéletűek népébe tartozik, ugyanolyan türelmes, mint a csuhás.
Ám mielőtt még túl hosszúra nyúlna a csend, hisz a venár vezér tudja, hogy a fővadásznak mindig sok dolga van, halkan megszólal, bár lombzöld tekintetét nem nyitja ki.*
- Tudod, megeshet, hogy nem vagyok az erődben vagy épp más ügyben járok el. Szeretném, ha ilyenkor is volna valaki Vadvédben, aki józanul és meggondoltan tud dönteni, akár kényes esetekben is. *Kezd bele, majd kinyitja szemeit, hogy mosolyogva Lyz-re nézzen.*
- Arra gondoltam, te lehetnél ez a személy. *Mondja ki kertelés nélkül, ami amúgy is távol áll tőle.*
- Tökéletesen megbízom benned és a többiek is felnéznek rád, hallgatni fognak a szavadra, mert tudják, hogy mindig a venárok és az Erdő Szívének érdekeit tartod szem előtt. *Magyarázza meg döntését.*
- Hidd el, sokszor végiggondoltam már és te vagy a legmegfelelőbb erre a pozícióra. *Mosolyodik el kedvesen és őszintén, hogy aztán kicsit csendben legyen, hisz Lyz-t bizonyosan meglepte a kinevezés.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346