Nincs játékban - Vadvéd
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínVadvédNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 43 (841. - 860. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

860. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-11 11:15:27
 ÚJ
>Sehonnai Sylweran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38

Játékstílus: Megfontolt

//Kiképzés//

*Sylweran jó ideig beszél még.
A növények és az élelem után beszél még a megfelelő testhőmérsékletről, aztán pedig áttérnek egy érdekesebb témára, ami nem más, mint az apróbb sérülések ellátása, a sebkötözés, az életjelek jelenlétének megvizsgálása, míg végül elér a segítségkéréshez. Itt szótejt a fényjelzésekről, aztán pedig eljutnak a tűzrakásig, amivel kapcsolatban elővesz egy pergamenlapot.*
- Szükség lehet üzenetküldésre is. Ebben az esetben pedig elmondom nektek a venárok egyik üzenési technikáját. Szintén kipróbáljuk majd. Nem egy bonyolult dolog. Néhány betű, és néhány szám. Adok egy pergamen lapot, amiről másoljátok le magatoknak. A pontok a rövidet, a vonalak pedig a hosszút jelzik természetesen. Ez, mint ahogyan már biztosan sejtitek, egy füstjelzés. A rövid résznél természetesen röviden és gyorsan engedjük fel a füstöt, a hosszúnál pedig hosszabban. Nem olyan egyszerű a gyakorlatban, mint amilyennek tűnik, de majd kitapasztaljátok. Tessék a pergamen. *adja oda a hozzá legközelebb lévőnek a lapot. Amin a következő jelzések találhatóak:
(A . - ) (B - . . . ) (C - . - . ) (D - . . )
(E . ) (F . . - . ) (G - - . ) (H . . . . )
(I . . ) (J . - - - ) (K - . - ) (L . - . . )
(M - - ) (N - . ) (O - - - ) (P . - - . )
(Q - - . - ) (R . - . ) (S . . . ) (T - )
(U . . - ) (V . . . - ) (W . - - ) (X - . . - )
(Y - . - - ) (Z - - . . - )
(1 . - - - - ) (2 . . - - ) (3 . . . - - )
(4 . . . . - ) (5 . . . . . ) (6 - . . . . )
(7 - - . . . ) (8 - - - . . ) (9 - - - - . )
(0 - - - - - )
Amikor a többiek leírták, és visszakerül hozzá a pergamenlap, elteszi azt aztán megköszörüli a torkát.*
- Nos, ezek lennének az alapok. Úgy látom mindenki kellőképpen elpilledt a beszélgetésnek köszönhetően. Ezen változtatunk. Utánam! A pergamenjeiteket hagyjátok itt, majd a vacsoránál összeszeditek őket. *mondja, azzal meg se várja az első reakciókat, már indul is kifelé az udvarra, és a kiképző pályához érve futni kezd.*
- Tíz kör! *ennyit mond csak, és megy is tovább. Hiszen azt senkinek nem mondta a nap elején, hogy csak annyit fognak futni, amennyivel kezdenek. A futás végén aztán megáll, és szembefordul a többiekkel.*
- És most, hogy újra mindenki élénk és fitt... *Sadmyr közben buzgón odarohan hozzá és egy kosarat nyújt a férfi felé.*
- Kissé felpezsdítjük a kedélyeket, mielőtt folytatjuk a kiképzést. Habár ez is a kiképzés egyfajta része.
*Közben felbukkan Tana is, a kezében fakardokkal, és úgy tűnik már tudja a dolgát, mert elkezdi kiosztani azokat egyesével mindenkinek. A fa eszközök csak rövid kardok, tompák és életlenek, de fájhat velük egy ütés azért. Egyszerű bőrszíj van hozzá, amivel bárki az oldalára vagy a hátára erősítheti.*
- Akinek a nevét mondom, az álljon mellém! *adja ki az utasítást, azzal pergamen cetliket kezd el húzni a kosárból, és felsorolja a kihúzottakat.*
- Meruwiel, Eyldana, Shiriqa, Dyntina, Szana és... Khan. *fejezi be a név húzást.*
- Úgy látom női uralom van itt rendesen. *vigyorodik el az elf.*
- Akkor ti lesztek az egyik csapat. Tessék. *adj nekik pár piros anyagot, hogy a csuklójukra köthessék.*
- A másik csapat pedig ezek szerint Nara, Tray, Mira, Gius, Soreyl és Aryna. *nekik kék színű anyagdarabokat ad.*
- Piros és kék csapat. *összegzi végül a nyilvánvalót.*
- Nos, csapatok. Ez egy igen rövid és velős játék. Nincsenek szabályok, csak annyi, ne ölj meg senkit, ne okozz maradandó károsodást senkinek, és ne rombolj szét semmit... lehetőleg. Most még csak kicsiben kezdjük. Nem kell messzire mennetek. De most egyelőre az egyik csapat hátráljon a fal északi faláig, a másik pedig a déliig, egymással szemben. Amint ez megvan, várjatok a jelzésemre... - felemelem, majd leeresztem a karomat - és akkor indulhat a verseny. A kapu melletti őrtorony legtetején ha felnéztek és jól megnézitek, van egy zöld zászló. Azt kell a csapatotok egy tagjának megszereznie. Amint megérinti, és a levegőbe emeli, megvan a győztes csapat. A lényeg, hogy fent kell állnia az őrtorony tetején és a feje felett meglengetni. Nem kötelező a létrán mászni, bármelyik tartórúdon, vagy akárhol mászhattok ahol akartok... és vigyázzatok az ellenféllel! *somolyog az orra alatt az elf. Kíváncsi rá mi sülhet ki ebből.*
- Ne csak fussatok, próbáljátok megakadályozni a másik csapatot az előre haladásban! Választhattok csapatkapitányt is ha akartok, és lesz pár percetek megvitatni a harci technikát, amit alkalmazni akartok. De persze ez már a ti dolgotok. Ó, és igen... a vesztes csapat a kiképzés és a vacsora után takarítani fog. Ha rendetlenség lesz az udvaron akkor itt is, de legfőképpen a Nagyteremben és a konyhában. Nem tűnik nagy dolognak, de ahogy telnek majd a napok, és gyűlnek a kiképzős játékok, egyre csábítóbbnak tűnik majd a győzelem. *mondja kissé gonoszkás vigyorral.*
- Most pedig hátráljatok a falakig! *mondja, s amikor minden csapat ott van már a helyén, akkor vár még egy ideig ígéretéhez híven. Aztán amikor úgy ítéli meg, már bőven elég időt kaptak, elfüttyenti magát élesen, hogy rá figyeljenek, majd felemeli a karját a levegőbe, aztán erőteljesen leereszti, jelezve, hogy indulhat a harc.*

859. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-11 10:22:09
 ÚJ
>Meruwiel Berenil avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Megfontolt

//Kiképzés//

*Meruwiel szokásához híven lelkesen csinál végig mindent. A futás semmi neki, futott ő már többet is egyhuzamban vadász mivoltának köszönhetően, mely szerepet odahaza a népe között töltött be, de a fekvőtámasz azért kicsit kimelegíti. Majd belejön, úgy van vele, és ezek után már mennek is a Nagyterembe, ahol Meruwiel számára érdekes dolgok hangzanak el. Részint tudja a válaszokat, részint hall új és érdekes dolgokat. Ő mindenképpen jegyzetel, és néha szórakozottan firkálgat egy kicsit, inkább valamiféle figyelés melletti kényszercselekvésként. A növényekről ő is megmondaná azt a kettőt, hogy medvehagyma és boróka, de Nara megelőzi, így ő csak bólogat. Az utolsó már rajta is kifog... de hamar kiderül, hogy erdei gyömbérgyökér, és magát átkozza egy "hát persze" motyogással, hogy miért nem ugrott be neki a neve.
Végül megtudják mi alapján ehető egy növény, és hogyan lehet tesztelni, a nő pedig szaporán bólogat, és tovább figyel. Az biztos, hogy bárhogyan is folytatódik majd a kiképzés, Sylweran biztosra megy, hogy ne hagyják ott a fogukat semmi miatt, és ennek azért örül gondolatban. Hiszen kezdhettek volna mély vízzel is, de annak valóban nem sok értelme lett volna. Tovább ül, néha Tray felé pillant, és kíváncsi a folytatásra.*

858. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-10 13:51:01
 ÚJ
>Sehonnai Sylweran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38

Játékstílus: Megfontolt

//Kiképzés//

- Jó, amit a csalánról mondasz Eyldana, de ez sajnos nem az. Mindazonáltal összetéveszthetjük vele, ha nem figyelünk oda eléggé. *mosolyog a nőre. Aztán kicsit felnevet Aryna szavain.*
- Na igen, ha egy képzett mágussal van dolga az elfnek vagy embernek, akkor lényegesen könnyebb az élelemszerzés. *mondja aztán. Mira szavaira bólint.*
- Szépnek szép, de nem ajánlom, hogy egyél belőle.
*S hogy miért? Nara máris elkezd beszélni, de annyiféle dologról, hogy Sylweran szemöldöke felszalad egy pillanatra. De aztán megjelenik a mosoly is a lány mondandóinak végén.*
- Érdekes megállapítás. *mondja a nőnek eztán a vizelettel kapcsolatos kis monológjára.*- Én nem így tanultam, és bevallom, én sem tudok mindig mindent fejből, úgyhogy utána néztem még mielőtt ezt elkezdtük. De akkor mindenkinek ajánlom, hogy olvasson utána a könyvtárban. Ki tudja, talán változott azóta, hogy én tanultam. Elvégre az már nem ma volt. *mosolyog.*-Habár a venár mindig frissíti a tudását. A vérrel kapcsolatban viszont igazad van. Csak szélsőséges esetben fanyalodjunk rá. Azt hiszem el is mondtam már ezt.
*Végül a növényekre terelődik a szó. Sylweran pedig elégedetten bólogat.*
- Úgy van. A bogyós növény az boróka. Mint ahogyan a kancámat is hívják. *vigyorog.*- Nara kisasszony már minden lényegeset elmondott róla, úgyhogy azt hiszem már nem is taglalom tovább. Az pedig valóban medvehagyma. Volt a nyúlragu levesben is, amit a lakomán ettetek, és még sok más ételben. Szerintem nagyon finom. *aztán felnevet kicsit.*
- De nem, nem pitypang az utolsó. De nem is fecskefű, habár valóban hasonlít rá. Amit nem ismertek fel, az nem más mint közönséges erdei gyömbérgyökér.
Nincs rokonságban a valódi gyömbérrel, nevét valószínűleg erős, aromás illata miatt kapta. Népi nevei között szerepel a vadszegfű, vagy a szegfűillatúfű, használják likőrök izésítésére, szegfűzszeg pótlására is. Gyógynövény, ehető is, de gyökere enyhén mérgező. *mondja a rövid meghatározást a férfi.*
- Ha többet akarna valaki tudni róla, akkor majd utána olvas. De most akkor beszéljük csak meg, hogy hogyan tudjuk meg, mérgező e egy növény. *folytatja, és miközben Sadmyr elveszi a kosarat a többiektől, újfent magyarázatba fog.*
- 1. pont: Szagoljuk meg! Ha nem érzünk mandula illatot, amely mérgező tartalomra utalna, már egy jó pont.
2. pont: Érintsük meg vele a csuklónkat, vagy könyökhajlatunkat, ahol az ereink közel vannak a bőrünkhöz. Várjunk 10-15 percet. Ha nem érzünk égető, szúró fájdalmat, akkor megint jó pont.
3. teendő: Érintsük a szánkhoz, amely nagyon sok idegvégződést tartalmaz. Megint várjunk 10-15 percig. Ha nem érzünk kellemetlen hatást, akkor újabb jó pont.
4.: Vegyünk a szánkba egy csipetnyi darabot, anélkül, hogy megrágnánk, és lenyelnénk. Várjunk türelmesen! Ha nem szédülünk, nem érzünk hányingert, jó pont.
5.: Rágjuk meg. Még mindig ne nyeljük le! Az összezúzott növény meglepetést is tartogathatnak, tehát várjunk! Ha nem történik semmi, ismét jó pont.
6.: Nyeljük le azt az egy pici falatot. Várjunk 20-30 percig. Ha szintén nem érzünk émelygést, szédülést, akkor ehetőnek bizonyul az a valami.
De nagy nagy figyelem! Egy növény egyik része lehet ehető, a másik része lehet mérgező! Ahogyan Nara is mondta. Tehát, ha más részeit is szeretnénk fogyasztani, akkor ezt a tesztet végig kell csinálni a többi részével is! Ha van lehetőségünk párolásra, akkor az egész folyamat előtt pároljuk meg a növény különböző részeit. Egyszerre soha az egészet! Mielőtt a tesztet elkezdenénk, előtte ne fogyasszunk semmit! Koplaljunk, hogy a kísérletünk csak arra a falatra koncentráljon, és ne tévesszen meg a gyomrunkban lévő egyéb élelem. *magyarázza.*
- Amit biztosan kerüljünk el: Minden gombát! Ha csak 100%-ig nem vagyunk biztosak az ehetőségében. A túlérett, penészes gyümölcsöt. A mandula illatú a növény bármelyik részét - gyökér, szár, levél, termés, bármi. Háromlevelű növényeket, babokat, gumókat, hüvelyes magvakat... Olyan növényt, amelynek petrezselyemhez, kaporhoz hasonlító levélzete van.
És végül a rózsaszínű, bíbor színű, vagy fekete nyúlványokkal rendelkező magokat. Azt hiszem ennyi volna. *mondja.*
- Van kérdés?

857. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-10 12:21:58
 ÚJ
>Mylnara Regnae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Megfontolt

//Kiképzés//

*Komolyan veszi Sylweran intését és mosolyát legyűrve koncentrál a folytatásra. Ami a levegőre vonatkozó információkat illeti, természetesen teljesen egyetért, de nem sok új információt hall. Amikor azonban a vezér a folyadékokra, azon belül a vízre tér rá, eleinte bőszen bólogat, majd meglepetten kerekedik el a szeme egy-egy megjegyzés után.*
-Bocsánat, hogy beleszólok, de ami a vizeletet illeti...
*Mélyen elpirul és eléggé zavarba jön. El is bizonytalanodik, hiszen amit tud, nem saját tapasztalatból tudja. Végül azonban úgy dönt, ez az információ talán egyszer valamelyiküknek életmentő lehet. Megköszörüli a torkát és folytatja hát.*
-Én úgy tudom, hogy frissen a legtisztább. Nem érdemes állni hagyni, mert elkezdenek benne szaporodni az esetleges betegségek. És csak akkor forraljátok fel, ha azt szeretnétek, hogy a benne lévő víz egy része elpárologjon, és sűrűbb legyen. De azt inkább nem ajánlom.
*Fintorodik el undorodva, aztán inkább hallgat. Egy darabig. De átkozott legyen az a nagy szája, mikor a mellette ülő vöröske megint büszkén egészíti ki a nem egészen helyes megállapítást, így Nara nem bírja ki, muszáj megint közbe szólnia.*
-Azért ezzel óvatosan ám.
*Megint majdnem inába száll a bátorsága a tekintetek kereszttüzében, de folytatja.*
-Vért tényleg csak akkor igyatok, ha végképp szükséges, és akkor is csak pár kis kortyot. Annyi elég a kiszáradás ellen, de még nem okoz nagyobb bajt. Ha sokat iszol ugyanis, akkor még jobban kiszáradsz. Épp oly csalóka, mint a tengervíz.
*Sajnos már nem emlékszik a magyarázatra, hogy ez miért van, de valahogyan a vér bomlásához lehet talán köze. Sosem felejti el azt az asszonyt, aki egy leölt szarvas vérét itta pohárszám, hogy erős és bátor fiúgyermeke legyen, majd szörnyű kínok közt került az anyjához, hogy segítsen rajta. Iszonyú látvány volt, ahogyan sugárban hányta ki a feketévé bomló és alvadó vért, miközben már nem lehetett segíteni a gyermekén, és elvetélt. Végül az asszony is meghalt, mert több folyadékot veszített, mint amennyit képes volt magában tartani, és a teste összeaszottan múlt ki.*
~Szörnyű volt.~
*Kavargó gyomorral és összeszorult szívvel rázza meg finoman a fejét, hogy elzavarja a feltörő emléket. Gyorsan folytatja is, hogy valami hasznosat is mondjon, ne csak kötekedjen.*
-Ha már sikerült elejteni egy állatot, inkább a húsából egyetek valamennyit nyersen. A rostok között sok a víz.
*Tétován körbe néz, majd bűnbánóan pillant Sylweranra. Nem akart ő tiszteletlen lenni, sem kötekedni, de két csodás szülővel áldotta meg őt a sors, akik mellett fantasztikus élete volt, és rengeteget tanulhatott tőlük.*
~Míg ahogy adta, el nem vette őket.~
*Fejét lehorgasztja, és a továbbiakban úgy dönt, ha nem kérdezik, inkább hallgat és figyel. Még mindig nem jegyzetel, de különösen ügyel arra, hogy a gondolatai többé ne kalandozzanak a múltba, mert akármilyen hasznos is, nem feltétlen kellemesek a felszabadított emlékek. Kis idő múlva mégis pennát ragad, mielőtt a pergamenjét teljesen használhatatlanná gyűrögetné, és miközben minden figyelme a beszélő Sylwerané, oda sem figyelve rajzolni kezd. Mikor a növényekhez érnek, kíváncsian pillant fel, és újra megélénkülve húzza ki magát, és a nyakát nyújtogatva próbál nézelődni, amíg körbe megy a többieknél a kosár. Mivel így sem lát semmit, türelmetlenül tekint le a lapjára, amiről egy gyönyörű fekete ló feje néz vissza.*
~Bella.~
*Ismeri meg rögtön a szépséges jószágot és kissé el is mosolyodik. De nem csak Bella busa feje van a képen. A ló mellett Gius acélos tekintete néz vissza rá a rajzról, amitől azonnal felszalad a szemöldöke és zavartan körbe pislog, remélve, hogy más nem látta az alkotását. Egy könnyed mozdulattal megfordítja a papírt, és leteszi a pennát, mintha sosem vette volna a kezébe, és szerencsére ekkor végre megkaparintja a kosarat is. Alaposan szemügyre veszi a három növényt, és hamar felderül az arca, mert legalább kettőt biztosan megismer.*
-Hát erre inkább ne fanyalodj rá soha.
*Emeli fel mosolyogva a tűleveles, bogyós ágat, úgy folytatja.*
-Ez boróka. Van olyan fajtája, ami ehető, de ez éppen ne az. Erősen mérgező, és súlyos görcsöket okoz. Szóval ezt inkább ne.
*Visszateszi a kosárba, és kiemel egy másikat. Virág éppen nincs rajta, de a levelet finoman megdörzsölve a jellegzetes illat azonnal érezhető, így lelkesen meg is nevezi.*
-Ez medvehagyma! fenséges íze van. Bár ez nem éppen friss darab, ilyenkor már nehezebb megtalálni. Az árnyas erdők tele vannak vele, de könnyű összetéveszteni a gyönyörű, de mérgező gyöngyvirággal. Ejtsetek vágást a szárán, ha a levél dörzsölése nem elég. Ha az illata olyan, mint a fokhagyma, akkor nyertetek.
*Mosolyog büszkén, és még egyszer mélyen beszívja a kellemes illatot, amitől persze azonnal összefut a nyál a szájában. Ezt is gondosan visszateszi a kosárba és a harmadik növényt veszi szemügyre. Nagyon ismerős, de mégsem jut eszébe a nyilvánvaló.*
~Pedig tudom! Annyira nyilvánvaló, hogy épp ez nem jut eszembe.~
-Öhm... ez... valami buta neve van. Mindjárt... ez... pitypang? Talán.
*Mondja tétován, mert nem biztos a név dolgában. Abban azonban igen, hogy ez nem mérgező. Hacsak össze nem téveszti valamivel. Sosem lehet tudni. Néha a legnyilvánvalóbb dolgok téveszthetik meg az embert a legjobban.*
-Vagy vérehulló fecskefű, és akkor tuti mérgező.
~Anya biztosan rögtön tudná, már az illatáról is.~
*Apró mosoly fut át az arcán, ahogy rá gondol, aztán ha kap választ, ha nem, sóhajtva visszatesz mindent a kosárkába, és tovább adja a következőnek.*
~Ez végre olyan téma, amiben jobban otthon vagyok, de lehet hogy nem árt frissíteni a tudásom, és átlapozni pár könyvet.~
*Azért a kérdésre is megpróbál válaszolni valamit.*
-Igazából hozzáértés nélkül igen nehéz megállapítani, hogy mérgező-e vagy sem, egy-egy növény. Van, ami nem az, csak a gyökere, vagy csak a magja, esetleg a friss hajtása, de a termése nem. Vagy éppen a termése az, de a levelei akár jótékony hatásúak is lehetnek.
*Az anyja rengeteg növényt megmutatott neki, magyarázott róluk, de ez persze kevés volt, hiszen sokkal többféle létezik, így állandóan újabb és újabb könyveket bújt, hogy fejlessze tudását. Nara sokszor csak azokról olvasgatott, amik valamiért tetszettek neki, vagy érdekesek voltak.*
~Most milyen hasznos lenne az a tudás, amit könnyelműen átlapoztam akkor.~

856. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-09 21:01:27
 ÚJ
>Mirasyn Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Vakmerő

//Kiképzés//

*Roppant mód koncentrál. A toll sebesen jár a pergamenen, figyel, jegyzetel. A kardforgatás az erőssége, a kinti életről azért van mit tanulni. Semmi sem rettenti meg, és úgy érzi, semmi sem tartóztathatja fel, hogy mindent feljegyezzen. Aztán az információk olyan mennyiségben kezdenek felé áramlani, hogy képzeletében szépen felteszi a kezét, és hagyja, hogy azok elárasszák a feje búbjáig. Utána felfekszik rájuk és néhány laza tempóval úszkálni kezd. Aztán különböző teremtmények népesítik be a tavacskát, néhányan az álmából is újra felbukkannak, leginkább persze a hullámokat kedvelő teremtmények. Meg rájön, hogy pár nem vízit, de mivel azok hamarosan feladják a levegőért való kapkodást, már küldi is nekik a képzeletbeli bocseszt meg hupszikát. Lassan süllyedni kezd, de valamiért nem aggódik, alulról nézegeti kedvtelve a fodrokat. Meg az időnként felette elúszó teknősöket, kolbászokat és tűleveleket. Ez időtájt ragadja magával valami furcsa, inverz örvény, amely felszippantja a felszínre, s heves levegővétellel tér magához az álomvilágból, némileg összenyálazva a pergament. Szerencsére a himbilimbitől, amit rajzolt, messzire esik az arca.*
- Az szép *mutat a bogyósra kissé gyűrötten és kábán, csak hogy nehogy túlzottan feltűnjön, hogy nem éppen ébrenléttel múlatta az időt. Valóban tetszetős darab.*
- Enni nem ennék belőle, csak ha nagyon ráfanyalodnék. *Való igaz, inkább vadászna magának valami húsosabbat.*

855. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-09 19:59:39
 ÚJ
>Aryna Yji avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72

Játékstílus: Vakmerő

//kiképzés//

*Kicsit elgondolkozik a lehetőségen, annak ellenére, hogy egy egyszerű félreértésről van szó. Végül nem sokat hezitál és rögtön választ is ad.*
- Legalább tudom mire számíthatok.
*Széles mosollyal nyugtázza, majd bólint is rá mint válasz, hogy kipróbálja a kiképzést.*
- Igen jó lesz így.
*Megy is vissza a helyére.
Egyre többen vannak jelen, de még egy kicsit feszélyeztetve érzi magát közöttük.

Nemsokára Sylweran egy hegyi beszédet mond, amelyben szépen elmondja a munkamenetet, a megjegyzéseire inkább nem mond semmit, csak a szemöldőkét csúsztatja feljebb.*
~ Egy mágus aki részt vesz egy kiképzésen.~
*Nem sokat tud múltjáról, habár mindenképp kíváncsi, hogy mire is képes önerőből. Legalább nem kell mindent a legelejétől kezdeni. Talán amire szüksége lesz az a mágia használat, de előbb a díszes tőrét leteszi, utána egy kis fizikai edzés jön. Amit magában egy kiadósabb tornaórának könyveli el. A bemelegítésnél leginkább a nyújtásra koncentrál, gerincét szépen megmozgatja, hátradöntés nem is olyan rossz, habár egy elfről beszélünk, s szinte már merőleges lemegy, de a lábai egyenesen állnak. Amint végeztek a bemelegítéssel, máris futásnak erednek. Egészen jól tartja az iramot, habár hamar elfárad, de szerencsére még pont időben fejezték, lehet nem az elsőként ér célba, de nem is az utolsók között, valahol az élmezőnyben.

Az erősítő gyakorlatok már nem ennyire mókásak az ő részéről, azokkal akad némi problémája. Például a fekvőtámaszokból, csak az első felét tudja megcsinálni szabályosa, azonban mindenképp próbálkozik, hogy legalább darabszámra meg legyen.
Nem nagyon zavarja a fajtársa figyelése, inkább örül. Eddig mindig valahol begubózott valahová, mint aki itt sem lenne.*
~ Muszáj megcsinálni! Meg kell csinálni.~
*A huszadikat is kinyomja. Miután ezzel megvannak egy sokkal kellemesebb területre eveznek, ez pedig nem más mint az elmélet.

Bemennek a terembe, ahol egyből kényelembe helyezi magát, nem túl közel nem túl távol. Pennára sem pergamenre nincs szüksége, remélhetőleg nem veszik zokon, de szükségtelen neki jegyzetelni, mindent megjegyez amit kell.
Nem nagyon szól bele, csak próbálja értelmezni a dolgokat, és figyeli az aktív közösséget.

Egyesek tesznek egy egy vicces megjegyzést, de mindenével azon van, hogy visszatartsa a nevetést. Kezét a szája elé teszi, miszerint ezzel is leplezze, a komolytalanságot tükröző arckifejezést, ami természetesen nem így van. Miután, ez sikerült, amint tud egy pókerarcot vesz fel, kezeit összefontja és az asztalra teszi. Kizár minden zavaró tényezőt, és maximálisan odakoncentrál az órára.

De a Rum mindig szóba jön, annak előnyei. De elejét veszi a vezér, és folytatódik. Két személy elalszik, a harmadik, meg nem tud megülni a helyén, egyszer hátra is fordul.

Ahogy földrajz és a történelem óra véget ért, kezdeti is veszi a biológia, vagy inkább növény tan?

Jön egy kosár, némi növénnyel amit meg kell vizsgálni. Viszont nagyon úgy néz ki van köztük mérgező is. Elgondolkozik, hogy miként foghatna hozzá, hiszen, ezekhez jelen pillanatban nem tud hozzászólni.
De valamiféle választ ad.*
- Amit nem ismerek abból nem eszek. Inkább varázsolók magamnak némi magvakat. Nem hiszem, hogy fölöslegesen kéne kockáztatni.
*Továbbá egy kosárban van, szóval úgy gondolja magában, hogy most egyik sem lenne fogyasztható állapotban, az már más kérdés lenne, ha mindhárom külön külön lenne, azonban attól nem fogja őket jobban tudni.*

854. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-08 17:55:43
 ÚJ
>Eyldana Sveilrun Nővér avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Kiképzés//

* Sylweran minden bizonnyal észrevette, ahogy talán a többiek is, hogy kissé elszundított az izgalmas tanóra alatt. Persze fülein beáramlanak a szavak, elméjéig azonban foszlányoknál több nem jut el. A levegős, vizezős és vadászatos részeken egész kellemesen tud szunyókálni az ember, főleg, ha ilyen jóképű pasi magyarázza. Sajnos álma azonban nem róla, hanem sokkal inkább Szanáról szól, kit elragadott az őrület és rávetette magát az asztalra, aztán Sylre. A valóság persze más, de talán a jövőt látta valamilyen formában, vagy egyáltalán nem volt köze semmihez? De hát Irarra szerint az álmoknak jelentésük van...
Álmában kiejtett utolsó felkiáltása önnönmagát riasztja fel, megrázza a fejét, és figyel az órára. Épp időben, mert most lép be Samyrka a kosárral és benne a három növénnyel. *
- Az egyik csalán, meg lehet főzni, és fogyasztható. Ami azt illeti nyersen is, csak kellemetlen.
* Ez az első értelmes megszólalása mióta bejöttek. A másik két növényt meghagyja másnak, nem szeret okoskodni, ha más is tud. Az csak elveszi a jó érzést, ha utána benyögik, hogy "igen, tudom".
A jegyzetpergamenébe a tőle telhető leggyorsabban felírja azt, amire emlékszik az előadásból, illetve innentől nekiáll normálisan jegyzetelni. *
~ Szana, mi? ~


853. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-08 17:30:01
 ÚJ
>Sehonnai Sylweran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38

Játékstílus: Megfontolt

//Kiképzés//

*Sylweran figyelmét nem kerülik el az apróbb kis közjátékok, de igyekszik - egyelőre - még nem közbeszólni, hiszen idő kell mindenkinek, amíg megszokják ezt az egészet.
Ó, ha tudnák, mennyire fogják várni ezeket a pillanatokat, hogy majd leülhessenek egy kicsit, és úgy tegyenek, mintha figyelnének! Az lesz életünk fénypontja, amikor ez bekövetkezik. Mert a napi kiképzéseknek akkor sincs vége ennyivel, mint amit reggel csináltak, ha egész nap is hasonlókról beszélnek, mint most.*
- Mindeninek maga kell eldöntenie, milyen halált szán magának. *mosolyog egy kicsit Dyntina szavain. Aztán bele is vág a kiselőadásba az oxigénről és a vízről. El tudja képzelni mennyire nem ideillőnek érezhetik a többiek ezt az egészet... ő is így érezte régen. És még gyermek is volt ráadásul. Nem tudta felmérni a dolgok következményét, és egyszer kétszer majdnem ott is hagyta a fogát amiatt, hogy nem figyelt oda pontosan arra, amire oda kellett volna egyszer.
De ő már nem gyerek, és a többiek sem azok. El tudják dönteni, hogy venárok akarnak e lenni, vagy hullák. Ő mindenkit meg fog gyászolni... de tesz érte, hogy ne a saját lelkén száradjon majd.*
- Igen, a teknős vére is. Ha szükséges. *bólint a vörös hajú lány szavaira.*- Mint ahogyan nagyjából minden más lényé is. Reménykedhetünk benne, hogy senki nem keveredik majd hasonló helyzetben, de a venár szakmából adódóan sajnos hatványozottan megeshet bármi. *teszi még hozzá.*
- Akkor valószínűleg nem is fogtok rögtön mindenre emlékezni... főleg ha pánik helyzet alakul ki, vagy villám gyorsan kell cselekedni... de néha életmentő lehet egy-egy eszetekbe jutó gondolat. *vesz egy mély levegőt.*
- Szóval az élelem. *fog bele.*
- Élelem nélkül sokkal tovább bírjuk, mint víz nélkül. Ennek ellenére, ha utazunk, legyen nálunk mindig pár darab szendvics, egy kis cipó, sajt és kolbász, és nagy cukortartalmú édesség vagy méz, biztos, ami biztos alapon. *kezdi.*
- Természetesen, a napokig tartó éhezés előbb-utóbb káros a szervezetünknek, tehát gondoskodni kell táplálékról. Őseink is vadászattal, halászattal, gyűjtögetéssel szereztek táplálékot maguknak. Ezt kell tenni nekünk is. Minden, ami bőven energiát tartalmaz, és nem mérgező hatású, jöhet! A magasabb rendű állatok elejtésétől kezdve, a vízi élőlényeken, rovarokon keresztül rengeteg növény alkalmas táplálkozásra. *magyarázza.*
- Amikor valaki hosszabb útra indul, készít magának útravaló élelmet. Ha eltéved, akkor ez az élelem alaposan beosztva - egy-egy falatot kell csak ilyenkor fogyasztani - sokáig elég lehet. Praktikus jól zárható tárolóban, dobozokban, vagy szorosan becsomagolt kendőkben tartani ezeket a rovarok, egyéb ragadozók ellen, mert messziről megérzik az élelem szagát. Az ilyen elemózsiás csomagban mindig legyen megfelelően cukrozott étel is ha lehet, ahogy már említettem, mert sokat segíthet a gyors energiafeltöltésben. Ennek híján, előbb-utóbb nem tudunk majd logikusan gondolkodni, lassul a gondolkodásunk, és nem tudunk kellően reagálni a körülöttünk lévő dolgokra. Ami, lássuk be, nem túl jó, ha teszem azt épp egy warg falka vesz körül bennünket... Megfelelő tápanyagot még a növények szolgáltatnak, hiszen a termésük, gyümölcsük tartalmazhat számunkra alkalmas cukrot. Ha nem ismerjük fel az adott növényt, és nem tudjuk eldönteni, hogy ehető-e a termése, akkor figyeljük meg a rovarokat, magasabb rendű állatokat, hogy fogyasztják-e. Ami nekik jó, az nekünk is megfelel. Ez egy nagyon fontos szabály! Jegyezzétek meg! *tart egy lélegzetvételnyi szünetet.*
- Ha sikerül valamilyen melegvérű állatot elejteni, akkor annak minden részét hasznosíthatjuk a magunk számára. A húsát, vérét elfogyaszthatjuk, a vázát, csontjait fegyvernek, "szögeknek", bothegyeknek, kialakíthatjuk, irháját használhatjuk ruhafélének. Aki még nem tanulta meg elejteni, kibelezni és megnyúzni az erdei vadakat, az a napokban a többiekkel együtt most meg fogja ezt is tanulni. A vadászat folyamatától egészen a természetben megtalálható eszközökből készített fegyverekig. Mindent. De visszatérve. Kezdetleges csapdát készíthetünk a fák vékonyabb ágait lehántva, a rostokból készült kötélből, vagy egy erősebb husángot kihegyezve dárdaként használva. Ezt is megtanuljuk majd, addig is nézzetek majd utána az egyre növekvő új könyvtárunkban. *mondja.*
- Ezt lezárva pedig még annyit, hogy arra mindig figyelni kell, hogy az elhullott ételmaradványokat gondosan el kell ásni, mert vonzani fogja a rovarokat, ragadozókat. Azt hiszem ezt már említettem is. De egy elejtett vadat érdemesebb helyben kibelezni, különben ha elakarjuk cipelni egy védett helyre, sokkal nehezebb dolgunk lesz. Szó szerint. Van kérdés? *tart egy kis szünetet, majd ha van, válaszol, de aztán ő is feltesz egy kérdést.*
- Nos, ha már ezzel megvagyunk... válaszoljon, aki tud. Hogyan tudjuk kipróbálni a számunkra ismeretlen növényt? Honnan tudjuk, hogy mérgező e, avagy sem. Adok nektek valamit. *mondja, miközben megjelenik mellette a végszót hallva Sadmyr, és egy kis fonott kosarat ad a férfi kezébe.*
- Ebben van három növény. Csak ennyi, de ez is elég. Nézzétek meg, és döntsétek el, melyik ehető avagy melyik nem. Vagy csak mondjátok el, ti melyikből ennétek szívesebben és mi alapján. De senki ne kóstolja meg egyiket sem! Nehogy rosszhoz nyúljatok. *nyújtja át a kosarat a hozzá legközelebb lévőnek.
A kosárban pedig az egyik növény egy lilás kék bogyós, tűlevelű ágacska, mellyel hegyoldalakon találkozhatott már bárki, a másik egy sárga virágú, erősen aromás illatú növény, melynek levelei széles lándzsa alakúak, fűrészes szélűek, és szőröcskés a szára, a harmadik pedig egy megnyúlt buzogány alakú hagymás növény, kettő hosszú nyelű levele van, és akinek ismerős, az tudhatja, hogy ha éppen virágozna, akkor hófehér szirmai lennének.*

852. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-07 22:11:53
 ÚJ
>Eyldana Sveilrun Nővér avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Kiképzés//

* Azért egy korosodó asszonyt futtatni és fekvőtámaszokra késztetni igencsak barbárságnak tűnik. Legalábbis Eyldana szemszögéből. Kicsit lassabb néhányuknál, de nem is sorhajtó - úgy a középmezőny közepén helyezkedhet el. A végére igencsak megizzad és liheg, ha másra nem is, arra mindenképp jó volt, hogy rájöjjön, nem igazán van formában. Ahhoz, hogy visszarázódjon viszont nem kell túlerőltetni a tornát. Mindent szépen, lassan, ő már nem rendelkezik a fiatalok energiájával. Érdekes, ez korábbi utazásai alatt nem tűnt fel neki. Lehet, hogy itt, a venártáborban töltött idő alatt puhult el? Akárhogy is, nem érzi azt, amit néhány hónappal ezelőtt.
A jó hír viszont, hogy ennyivel letudják ezt, és bemennek a melegbe, a kényelembe.
~ Még írni is kell? ~
Az igazat megvallva, sose ment neki annyira az írás. Mindig is lassabb volt a többi nővérnél és fivérnél, és a betűi is sokkal csúnyábbak voltak. Mindenesetre odafigyel, hiszen érteni érti. Az óra alatt fel sem tűnik neki Szana fészkelődése egészen addig, amíg felkiáltva az asztalra, majd onnan Sylweranra veti magát. Elborzadva nézi a jelenetet, valószínűleg nem csak ő, hanem más sem hisz a szemeinek. *
- Szana?
* Kérdi halkan, de hangja minden bizonnyal elvész a kitörő káoszban. Mert azt azért nehéz elképzelni, hogy mindenki néma csendben nézze végig a jelenetet. Ő maga is csak azért nem ugrik hátra, kezében a motyóival, mert ő azok közé tartozik, akiket ez a hirtelen, megmagyarázhatatlan látvány sokkol. *
- Szana?!

851. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-07 21:45:14
 ÚJ
>Szondei Szana avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Kiképzés//
//A magány őrülete//

*Egy páran jócskán összegyűlnek, s mindenki megtalálja a helyét; valakinek a társaságában, majd a kis fiatal Ezüstvérű is odamegy a vezetőhöz.*
~ Úgy látszik, mindenki megtalálta a párját.~

*Közben nemsokára Sylweran nagyvezér belekezd a nagy szónoklatába, majd átváltozik, zord kegyetlen kiképző őrmesterré.

Elkezd egy történetet mesélni, hogy mégis mit jelent venárnak lenni. Ha minden igaz, most ennek a folyamatában veszt részt.

Amint véget ért rögtön, kimennek, és elkezdik az edzés első szakaszát. A fegyvereit beteszi a helyére, ahová mondják, és a tréning meg is kezdődik. Eleje egy szokványos bemelegítés a nyújtás részre az még tetszik is neki, szépen jó mélyre le tud hajolni plusz a spárgához sem kell sok ahhoz képest, hogy egyből milyen mélyre le tud ereszkedni, és utána egyre nehezebbek a feladatok. Alig bírja a tempót a legtöbb feladatot meg sem tudja csinálni. A fekvő támasza egyensúly pocsék, a lába lent van és alig bírja magát kinyomni. A futásban is valahol az utolsók között kullogott.*

~ Hogy mi? Még ezen felül kell teljesíteni?~

*Liheg ahogy végéhez érnek az első felvonásnak. Bizony, a nap még korántsem ért végét, a java az ezután fog kezdődni.

A lehető legrosszabb rész következik, az elméleti gyakorlat.*
~ Na ne! Erről nem volt szó! Analfabéta létemre, mit fogok kezdeni itt?~
*A sötét bőre ellenére, most igazán falfehéré válik az ábrázata. Retteg, mikor oda kell menni pennáért és a pergamentért, szegény se írni se olvasni nem tud, azt némileg tud, de ahhoz is hangosan kell olvasnia, és sok időbe telik, mire felfogja, hogy mit is lát. Végül csak elvesz egyet-egyet, és valahová egyedül beül az asztalhoz, és úgy tenni, mint aki jegyzetel.*

~ Gondolom nem aludni fogunk.~
*Igyekszik egy érdeklődő ábrázatot felvenni, mint aki itt van lélekben is, csak hát az utóbbi már nem igaz teljesen. Ahogy megékeződik a tanóra, még meredten bámul maga elé. Amikor Sylweran és Szana tekintete találkozik a magyarázás közben, rögtön a pergamenjére szegezi a tekintetét, és elkezd hullámokat meg karikákat "rajzolni" , hasonló kéz mozdulatot tesz, mint aki jegyzetelne.

Újabb mese délután kezdődik, azonban a felét nem érti, már nem is hall semmit. Szanát végleg elvesztettük, ő már nem ezen világban van.*
~ Bestiatan? Wartburg? Tetetők? Kész én feladom.~
*Feje füstöl a sok információtól, egyszerűen képtelen követni. Szóval ha ez így fog folytatódni a jövőben is akkor elkezdheti vésni arra bizonyos kő táblára a nevét, mert hamar az Erdő martalékává válik.*
~ Hogy a fenébe éltem túl?~
*Vakarja a tarkóját, olykor olykor előre figyel, viszont a bambuláson kívül semmit nem csinál.*

~ Sehol nem fogom tudni megállni a helyemet? Nincs semmi amihez érthetnék? Miért vágyom én a harcos életre.~

*Egyszer csak a feje elkezd lüktetni, de nem fáj, és egyszer csak egy hang szólal meg a fejében.*
~ Távozz!~
*Megrázza a fejét, mint aki nem rég ébredt volna fel. Nem nagyon foglalkozik ezzel.

Igyekszik visszakapcsolódni, és figyelni, legalább hallás után maradjon meg valami. Túlélési praktikakorra terelődik a téma, valahol itt csatlakozik hozzájuk. Egyesek hozzáadják a saját tudásukat, ám Szana örül, ha nem ő van a figyelem középpontjában, különben lehet hozni neki is a vödröt, hogy eloltsák.

Viccet félretéve, vándor léte miatt ami most elhangzanak információk számára teljesen egyértelműek. Habár csapat szempontból nem tud igazán belegondolni.*
~ Nincs helyed itt.~

*Most hátra fordul, mintha a háta mögött ülőket nézné. Vajon onnan jött hang? Nem.*
~ Képzelődök?~
*Vissza is fordul, előre.

Közben elkezdődik a földrajz óra. Mivel nem igen van emlékei, ezért az előbb említett területeket, teljes homály fedi.*

~ Remek!~ *Fújja ki a levegőt. Az arcára teszi mit két kezét, hogy mostanra a mázsás fejét meg tudja tartani. Erre most igazán nagy szüksége van.

Pár pillanat múlva ismét lüktetni kezd a feje, emellett már hasogat is egy kicsit.*
~ A fejem!~
*Egyre több hang szólal meg a fejében.*
~ Az életed értelmetlen, nincs helyed ebben a világban.~
*Minden egyes szót más más orgánumú hang mondja. Üres tekintettel néz előre a téboly szép lassan kezd eluralkoni rajta némán.

Szerencsére még időben észreveszi magát, és a két tenyerével az arcára csap amellyel visszakerül a valóságba.

Úgy tesz mintha folytatná a jegyzelést, és szorgosan rajzolgat tovább. Persze azért füllel, hiszen a mostani információk életmentőek lehetnek.*




A hozzászólás írója (Szondei Szana) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.11.07 23:25:03

850. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-07 17:55:42
 ÚJ
>Dyntina Danbur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Megfontolt

//Kiképzés//

*Valóban olyanok, mint a rossz gyerekek, nem csak ő, de Khan is, ez pedig mulattatja. Érzékeli ugyanakkor, hogy biztosan lesz egy határ, amit már nem igazán léphetnek át ebben, csak hát Dynti nem éppen az a típus, aki ez előtt meg tudott állni. Nadaet sem volt képes elfogadni feletteseként a hajón, pedig ő volt a kapitányuk, így vélhetőleg most is nehezen fogja tűrni, hogy visszafogja magát.
Így van ez akkor is, amikor a lehető legrosszabbkor szólja el magát, a mellette ülő rokonhajszínű hölgyemény pedig sajnálatos módon, nem csak meghallja, de még a hangját is hallatja.*
- Ööö… *Fordul a nő irányába, miként a nevét még nem tudja, vagy talán hallotta, de borzalmas névmemóriával rendelkezik, így nem emlékszik rá.* Csak vicceltem? *A kérdésből, a hangjából kiszűrődő cinkosságból és persze az elmaradhatatlan kacsintásból következtetni lehet arra, hogy nem. Nem viccelt. Önző kis dög, és nem érdekli senki más élete a sajátján, Khanén és azokén kívül akiket a bizalmába fogadott. Ő így él tovább. Ha erősebb lelkiismerettel rendelkezne, ahogy az átlag emberek, vagy elfek, már régen meghalt volna.
Amíg az említett másik vöröske, most a mellette ülő férfi felé irányítja tekintetét, ő lopva a papírjára pillant, hogy lessen a jegyzeteiből, minthogy lemaradt. Nem jár sikerrel, ahogy azzal sem, amikor ugyanezt Khannál próbálja bejátszani. Szemei kétszeresére tágulnak, látván miként tartja kezében az íróeszközt.*
~Na, róla sem fogok gyakran lesni.~
*A rumos megjegyzésével sikerül felkavarnia némileg az állóvizet. Felváltva pillant Sylweranra és a vörös leányzóra.*
~A rum sosem bántana. A rum tökéletes.~ *Mondaná, ha nem itt lenne, hanem valahol máshol.*
- Akkor is szép halál lenne, nem? *Megvonja a vállát, de azért lopott vigyort vált saját magával, hiszen egy valamit sikerült elérnie, lesz itala. Még pedig anélkül, hogy elő kellett volna adnia a „Gyógyíthatatlan beteg vagyok és csak a rum enyhíti a fájdalmaimat” című műsorát. Biccent is Sylweran felé. Egy jó pont az elfnek, ha már reggel képes volt kiverni az ágyából.*
- Igen Khan, mit tennél? *Fordul felé vigyorgó fejjel, kíváncsian várva a válaszát. Na, nem mintha ők ketten nem tudnák, milyen kimenekülni egy lángoló házból, minthogy már volt rá példa, hogy merő véletlenségből felgyújtottak egy épületet tánc… vagyis olyasmi közben.
Többet egy ideig nem szól, most tényleg próbál eminens diák lenni, különben nem lesz rum. Egészen addig nem beszél, amíg kedvenc részéhez, a tengerhez nem jutnak. Most legalább tapasztalatból is beszélhet.*
- A teknős vére szomjoltó. Már, ha valaki tudja, hogyan fogjon ki egyet. Nagyot csípnek ugyanis a kis… rohadékok. *Büszkén húzza magát, kevés hiányzik hozzá, hogy a mellét veregetve felálljon és megtapsoltassa magát. Ellenben, semmi máshoz nem tud érdemileg hozzászólni, minthogy falevélről is viszonylag ritkán szürcsölt, és szerencsére még egyszer sem kellett forralt vizeletet fogyasztania.*

849. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-07 15:50:43
 ÚJ
>Sehonnai Sylweran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38

Játékstílus: Megfontolt

//Kiképzés//

*Sokkal több fejtegetés érkezik, mint amire számít.
Persze érdekesebbnél érdekesebbek. És még finoman a megfogalmazás.
Sylweran egyik másiknál még a fél szemöldökét is felvonja olykor.*
- Például. *válaszol Traynak is, amikor a mélységi a nyomokról kezd el beszélni.*- Ezek is igen fontosak lehetnek, és ezekről is fogunk majd beszélni. Egy venár a természetben két lábon járó kézikönyv kell, hogy legyen, azért, hogy életben maradhasson.
*Aztán már folytatja is a tájékozódással, végül pedig eljutnak addig, hogy hogyan ne fulladjanak meg. Ezek aztán az érdekes ötletek! Dyntina megjegyzését elereszti inkább a füle mellett, bár tudna rá mit mondani, a rumos beszólásra viszont még ő is elneveti magát.*
- Igen, a nedves rongy az nagyon jó! De semmiképp sem rummal, ahogyan Nara is mondta. Nagyon tréfás igen, de azért több komolyságot kérek! *mondja, majd még gyorsan hozzáteszi azért.*
- De vettem a célzást, Dyntina, szerzünk rumot, amennyiben mindenki hajlandó idefigyelni. *fűzi a dolgokhoz, és reméli elegendő motiváció lesz ez egy kis ideig. Szívesen elmesélné a többieknek annak a két volt venár társának a történetét, akik még akkor komolytalankodtak, mikor gyerekek voltak. Fenyítések és hasonló dolgok után is engedetlenül viselkedtek, egyik nap viszont mindkettő eltűnt. Csak egyikük tért vissza két nappal később nem valami jó formában, és többet nem volt engedetlen... ő nem akar ilyen drasztikus módszereket alkalmazni, sok mindent másképp szeretne csinálni, mint ahogyan vele csinálták, de elgondolkodik a lehetőségen, hogy felvázolja a többieknek ezt a dolgot alkalomadtán.*
- Jogos a feltételezés Khan... *fordul eztán a férfi felé.*- De ha Dyntina volna abban a lángoló házban, nem mennél be érte? *teszi fel a kérdést, vigyorát eltüntetve arcáról.*- És ha békésen táborozol, mire útonállókba botlasz, akik kiakarnak rabolni, és valamiképpen tűz gyullad az erdőben dulakodás közben? És mi van akkor ha éppen egy egész warg falka elől menekülsz, és be kell ugranod egy száguldó folyóba? Vagy egyszerűen beleesel? Ha az élet olyan egyszerű volna, hogy kijelentjük: ezt nem csináljuk, és azt sem kell, aztán minden úgy is alakulna... akkor nem is volna harcosokra sem szükség, nem, hogy venárokra. Nem igaz? *Narára pillant.*
- A Te szavaidra pedig visszatérve, hogy milyen állatot hozhatok ki belőled... igazából semmilyent. Amit kihozok, az Te magad leszel. Csak a vadabb, természetesebb ösztöneiddel. Ez minden lényben benne van. És igazából nem is én fogom kihozni, hanem Te. Én majd csak rásegítek. *kacsint egyet, aztán vesz egy nagy levegőt.*
- Nos, akkor levegő. *fordul vissza immáron mindenki felé.*
- Az elf, az ember és minden más faj levegőt lélegzik be. Ezt mindenki tudja. Ha ez nincs, vagy nem megfelelő a levegő összetétele, akkor megfulladunk, és nincs tovább miről beszélni. Ilyen eset könnyebben adódik, mint gondolnánk. Például, tűz keletkezik az épületben, ahol vagyunk, valamilyen mérges gáz kerül a levegőbe, vagy mérgező bájital gőz, porviharba kerülünk, s a többi. *fog bele.*
- Az első, amit tennünk kell éppen az, hogy nem venni levegőt! A légzést addig próbáljuk visszatartani, amíg nem tudjuk a szánkat, orrunkat eltakarni valami ruhafélével. Ez Dyntina nagyon jól mondta. Ami rajtunk van, tökéletesen megfelel egy ideig. Ha módunk van, akkor vizezzük is be, - ne rumozzuk - és úgy tegyük, kössük az arcunk elé. Minél hamarabb próbáljunk kijutni a nyílt levegőre. Itt a gyorsaságunkra nagy szükség van! Aztán rendkívüli eset, ha egy folyóban örvénybe kerülünk. Ha az örvény lehúz, akkor addig kell hagyni magunkat sodortatni, amíg ki nem dob. Mert ki fog dobni! Néhány pillanat az egész, így egy levegővétellel ki tudjuk bírni. Ha kapálózunk, és próbálunk az örvény ellen dolgozni, akkor rosszabb helyzetbe hozzuk magunkat. Ebben az esetben alapból feltételezem, hogy tud úszni valaki! Remélem mindenki tud, mert aki nem, az most jelentkezzen, és már megyünk is a folyóhoz! Amint ezt befejeztünk. *nyom el egy félmosolyt a végén. De már folytatja is.*
- És ki is lyukadtunk a víznél. Biztosan kérdezitek most magatokban, hogy mi a fenét lehet beszélni a vízről? Nos, nagyon sok mindent. De én ezt is csak összegezem most nektek. *tart egy lélegzetvételnyi szünetet.*- Az édesvíz az élet alapja. Nélküle nem léteznénk. Az elf, a törp, az ember és nagyjából minden faj folyadékbevitel nélkül maximum öt napig bírja, de sokszor ez inkább kevesebb idő. Másfél napig kibírjuk, utána már a szervezetünkben a kiszáradás jelei mutatkoznak. Csípős szagú lehelet, később hallucináció jelentkezik, és ha nem jutunk vízhez, szomjan halunk. Nem a legjobb halál...
Ilyen eset a földrengések miatt betemetettekkel sokszor fordul elő, illetve sivatagos klímán érhet el a dolog, például Wegtoren környékén, ahol nincs folyó, kút ahol ivóvízhez juthatunk. A földrengések áldozatai sajnos nem tudnak maguk számára vizet találni, csak más segíthet rajtuk.
Mindenképpen legyen víz nálunk minden alkalommal, bárhová megyünk bármilyen céllal, és bármennyire rövid útra! *nyomatékosítja a dolgot.*
- A forró, sivatagi klímán tett kiránduláskor - mert bármikor eljuthattok arra is - több liter vizet is érdemes bepakolni a hátizsákba, hisz ott a testünk fokozottan veszít a nedvességéből. Például Wegtoren környékének nyugatibb részén, a sivatagban élő bennszülöttek képesek vizet találni a sivatagi homok alatt. Megkeresik a mélyedéseket, és leásnak. A lapályosabb területeken közelebb van a felszínhez a talajvíz, mint a magasabb helyeken. Ha minden kötél szakad, akkor a saját vizeletünk is megmenthet. Igen, elég undorítóan hangzik... de egy bizonyos pont felett már nem fog érdekelni titeket a dolog, higgyétek el. Gondosan össze kell gyűjteni, várni egy-két órát, amíg ülepedik, és egy-egy kortyot inni belőle. Másik megoldás, hogy egy zsákmányolt állat vérét visszük be a szervezetünkbe. Ilyenkor nem szabad finnyáskodni, mert az életünk múlik a folyadékbevitelen! Megint csak rendkívüli eset, ha hajótörést szenvedünk az óceánon, tengeren. Rengeteg víz vesz körül, ám az ihatatlan. A tengervíz sótartalma annyira magas, hogy a szervezetünk számára alkalmatlan. Sokan esnek abba a hibába a hajótöröttek közül, hogy szomjúságukat viselhetetlennek érezve, tengervizet isznak. Ez még nagyobb szomjúságérzethez vezet. Ilyenkor sokkal jobb megoldás valahogy halat zsákmányolni, és nyersen elfogyasztani, vagy a húsában lévő nedvességet kiszívni. Ha tengeri növények, algák, moszatok is találhatók ott, akkor azokat elfogyasztani. A bennük lévő nedv megmenthet minket. *tart egy kis szünetet mielőtt folytatja. Csak végigpillant a társaságon, és elgondolkodik, vajon van e értelme annak, amit most tesz.*
- Érdekes megoldást használnak a Wegtorentől délebbre lévő sivatag bennszülött lakói. *folytatja aztán.*- Ők a sós vízhez kecskék tejét keverik hozzá, hogy oldják a sótartalmat. Mondjuk, ha látunk olyan állatot, amely tejet adhat nekünk, akkor már meg is menekültünk. Nem, nem fogja senki magával hurcolászni Kisasszonyt emiatt. *céloz az udvaron lévő kecskére egy burkolt félmosollyal.*
- Lanawin más részein, ahol kókuszpálmák is vannak a tengerparton, ott kitűnő folyadékforrás a kókuszdióban lévő folyadék. Ha mindez nincs, akkor bizony magunkra vagyunk utalva. Ha eszközök is állnak rendelkezésünkre, tüzet is tudunk készíteni, akkor a vizeletünk, illetve sós víz lepárlásával iható vizet nyerhetünk. Ilyenkor egy lefedett edényben forraljuk fel a vizeletet vagy sós vizet, és a fedélen képződött gőz kicsapódásából származó nedvességet gyűjtsük össze. Ha még csövünk is van, azon el is vezethetjük egy másik edénybe a keletkezett vizet.
Ha van a közelben folyóvíz, akkor is óvatosan kell eljárnunk, mert ha nem ismeritek az adott folyamot, akár fertőző dolog is lehet benne. Ilyenkor több rétegű ruhán szűrjük át a vizet. Ha rendelkezünk vízszűrő berendezéssel, evidens, hogy könnyebb dolgunk van. Meg fogunk tanulni a napokban ezt is készíteni. Homok, kövek, és könnyű szövet kell hozzá. Így ismét bővül majd az állandó felszerelésetek valamivel. Nem árt, ha vannak olyan eszközök nálatok, amikkel alkothattok ehhez hasonló dolgokat. *mondja.*
- És végezetül... Ha olyan helyen járunk, ahol sűrűbb a növényzet, a fák levein lévő nedvességet keressük meg, illetve a levelek nedvességtartalma jól jöhet, ha elrágcsáljuk azokat. Ezzel azonban vigyázni kell, mert nem minden növény levele ehető számunkra. És ezzel át is térhetünk az élelemre! Van bármi kérdés?

848. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-07 13:06:47
 ÚJ
>Mylnara Regnae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Megfontolt

//Kiképzés//

*Végül mindenki megérkezik, és úgy tűnik még időben, mert Sylweran nem kezd vérengzésbe. Ugyanakkor nagyon komolyan beszél, persze csak miután jót derült a "turbékoló galambokon". Nara csak pirulva forgatja a szemét és óvatosan körbe sandít, hogy milyen reakciókat lát. Nem nehéz megismerni a cinkosan összenéző, vagy zavartan babráló "gyanúsítottakat". Gius is ott áll nem messze, de szándékosan nem néz felé. Egyébként sem tudja, hogy most mi is van köztük, vagy van-e valami egyáltalán. Lehet, hogy csak jól érzik magukat egymás társaságában, és kiélvezik a pillanatot.*
~Talán csak ennyi az egész.~
*Húzza el a száját a gondolatra, abban pedig szinte biztos, hogy bár az elmúlt éjszakákat a férfinél töltötte, az nem fogja átinvitálni magához állandó jelleggel. Szerencsére Sylweran annyiban is hagyja a témát, és komolyra veszi a dolgokat.*
~Talán kicsit túl komolyra is.~
*Mosolyodik el a lány, de eszébe jut az apja és inkább figyel tovább. Lefutja a köröket, és meglepően jól bírja. Sokat erősödött az utóbbi időben, hála a sok túrázásnak és a lovaglás gyakorlásának.*
~Na meg egyéb élvezetes testmozgásoknak.~
*Utóbbi kettőtől azért alapból van egy kis izomláza far és comb tájékon, de ezzel még lehet együtt élni, és valami azt súgja, lesz még rosszabb is. A fekvőtámaszozást szabályosan kezdi, de a karjairól sajnos nem mondható el olyan gyors erősödés, mint az altestéről, ezért a felétől már nem egészen helyes, amit csinál, de ezen a ponton el is dönti, hogy ezen sürgősen javítania kell. Lenyújtanak, aztán meglepő módon a nagyterem felé veszik az irányt, ahol már minden készen áll.*
~Ez jól jön! Porzik a szám.~
*Örül meg a víznek és le is hajtja a pohár tartalmát. Leül Gius és az új, számára még kevéssé ismert vörös nő közé, de az utasítással ellentétben most nem nyúl a penna után, csak vár. A kérdésre először nem érkezik válasz, mire tétován körbe néz, és épp szólásra nyitná száját, mikor Gius megelőzi, ezért csak bólogat helyeslőn.*
~Látszólag végtelenül unja magát.~
*Aztán Khan is és a mélységi is hozzáteszi a nyilvánvalót, és Nara megint egyetértőn bólint, nem mintha bárkit érdekelne a véleménye, vagy helyeslése.*
~Azt hiszem inkább csak hallgatok és figyelek. Az megy.~
*Könyveli el magában és Sylweran újabb kérdéseket tesz fel, noha nem vár választ rájuk.*
~A többségük nincs benne a könyvekben.~
*Ezt már az apja is elmondta neki. A különösen veszélyes jószágokról csak szóbeszédek terjengenek, de érthető módon nem igen akadt olyan, akiben egy találkozás és alapos megfigyelés után még volt annyi élet, és elég végtaggal rendelkezett volna ahhoz, hogy tapasztalatait lejegyezze. A következő mondatokon kissé megrökönyödik és a vörös megjegyzésére élesen odakapja a tekintetét.*
~Kivégezni? Együtt tudnál? Igen? Hát gratulálok! Most miről is beszélünk? Nincsenek rossz lények. Egyszerűen mind csak túlélni akar. Ki így, ki úgy.~
*Az anyja érzékenyen kezelte ezt a témát. Mindig azt mondta, hogy ha túl sok életet veszel el értelmetlenül, a természet egyensúlyért kiált, és akár a magadéval fizethetsz érte.*
~Ahogy végül apa is.~
*Arra eszmél, hogy megint elkalandozott.*
~Vadállati énünk? Nekem kétlem hogy van olyanom.~
*Elbizonytalanodik, hiszen emlékezete szerint soha nem érzett tomboló dühöt, vagy agressziót. Persze tud határozott és vad lenni, de eddig sosem okozott gondot kordában tartani ezt az érzést. Nem volt rá szükség.*
-Hát megnézem, belőlem milyen állatot hozol ki.
*Dörmögi maga elé, nem törődve a mellette ülőkkel és az éles fülű elffel. Továbbra sem ír semmit, csak a papír szélét gyűrögeti. Vizuális típus, úgyhogy neki majd a gyakorlati példa lesz az igazi információértékkel bíró része a kiképzésnek. Az utasításra oldalra fordul, nem is kétséges, hogy inkább Gius, mint a vörös felé és az ismerős profilon végigfuttatja tekintetét. Szívét melegség járja át, amíg Sylweran ki nem mondja a következő szavakat, amitől élesen felszisszen, és önkéntelenül kapaszkodik a férfi karjába, mintha úgy akarna meggyőződni róla, hogy még itt van, jól van. Aztán persze észbe kap és halkan elnézést kér.*
-Bocsánat. Én csak... élénk a fantáziám.
*Bosszúsan mered ismét Sylweranra.*
~Hatásos kis megjegyzés volt, azt meg kell hagyni.~
*Morog magában, de végeredményben az elfnek igaza van, ezt ő is tudja. Ha csapatként mennek ki, csak egymásra számíthatnak bárki és bármi ellen. Ez után azonban még inkább minden idegszálával figyel a vezér minden szavára, akkor is, ha a hallottakat már mind tudta eddig is. Sőt. Az újabb kérdésre a vörös megint megszólal. Elsőre nem is mond hülyeséget, de ahogy folytatja, Nara nem bírja ki és elneveti magát.*
-Tudtommal a rum remekül ég, de ha a tüzes leheletre hajtasz, remek ötlet.
*Kuncog fel megint, de egyáltalán nem gúnyos, inkább cinkos mosollyal sandít a nő felé, majd hogy az biztosan értse, hogy nem akart undok lenni, még hozzáteszi.*
-De kellő rum elfogyasztása után már biztos nem zavarna, ha ég valami, vagy valamid.
*Vigyorog a vörösre, majd próbál megint komoly képet felvenni és figyelmesen visszafordul Sylweran felé.*

847. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-07 11:38:03
 ÚJ
>Khan, a Félszemű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Kiképzés//

*A terembe battyogó óriásra egy fél pillantásnál többet is vet és mintegy mellékesen megjegyzi magának, hogy aki egy ilyen nőstényt fog ki magának, az bizonyára óvatosabban maradozik ki egy-egy éjszakai tivornya kedvéért, mert a Shiriqához hasonlóak valószínűleg egy rázásra kiforgatnák irhájából az illetőt.
Az írótollat ügyetlenül próbálja megtartani, mintha úgy próbálna enni, hogy a falatokat két pálca közé szorítja. Azt még egy fokkal nagyobb hülyeségnek tartja, mint a kés-villa-kanál trió használatát a "nyugati világ" (bármit is jelentsen ez) civilizált étkezési etikettjénél. Oldalba böki Dynt.*
- Én tudok a bestia szemén keresztül látni, nem? Hehe. *Nem lesz ezen túlmenően tiszteletlen egyébiránt mert nem akarja, hogy Sylweran úgy érezze, hogy szavai semmilyen súllyal nem bírnak, noha egyelőre úgy érzi, hogy a dolgoknak túl nagy feneket kerít az elf. Lévén azonban, hogy egy hosszúfülűről van szó, ezt betudja népe sajátos világszemléletének, amellyel az élettel töltött bolygó irányába viseltetnek.
Khan skicceléssel tölti ki az időt, inkább amolyan schlagwortokat ír fel magának, a maradékot pedig az emlékezetére bízza, hogy amikor majd a tanodai órákon kívül előkaparja az iratait és rájuk néz, tökéletes pontossággal vissza tudja idézni, hogy éppen mire gondolt annak az egy-két szónak a levetésekor. Ő már csak azért sem veszi teljesen félvállról a dolgot, mert az imént azt a választ adta, hogy az egész kócerája a túlélésről és annak művészetéről szól. És szám szerint ugyan csak egy olyan van, aki tudja az igazságot, de a Vörös viszont szinte hiánytalanul: Khan e vállalkozásában már egyszer kudarcot vallott, tehát feltételezhetően valami hiányzott a repertoárból, ami életben kellett volna tartsa. Talán a csak nagyon keveseknek kijutó, második próbálkozás majd ettől eltérő eredményt hoz.*
- Első körben talán nem érdemes besétálni egy lángoló házba/erdőbe vagy magunkra gyújtani azt. Vízbe pedig bokánál mélyebben ne gázoljunk, így elkerülhetjük ezt a kellemetlen halálnemet. *Sohasem tartotta hátránynak, ha a körülötte élők ostobábbnak hiszik annál mint amilyen valójában és e szokását mostanra sem vetkőzte le. Feddést, megfelelő büntetést már gondolatban fel is striguláz magának, amiért a jelek szerint nem veszi komolyan Sylweran leckéjét, agyának kevésbé igénybe vett térfele viszont előrángat egy emléket arról, hogy miként lehet marhahólyagból fejre húzható eszközt készíteni rövid távú, víz alatti légzéshez vagy ha az éppen nincsen kéznél, miképp használjon hasonló célra egy bemetszett végű nádszárat. Utóbbi persze erőteljesen korlátozza használóját a merülés mélységében, mert merész (vagy hülye) ember az, aki egy arasznyi hosszúságú szállal méternyi mélyen akar egy egészségeset szippantani.*

846. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-07 11:35:46
 ÚJ
>Rolfeuss Kelardo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Napváltás//
//Kiképzés//

*Parasztként nem létezik számára az a luxus, hogy sokáig aludja az igazak álmát, így nagyon korán ébred. Hetek óta most aludt a legjobban, a kis kuckója fekhelye igazán kényelmes. Ócska ruháit magára kapja, szeméből a csipát pedig csak kisujjával bogarássza ki. Mosdás, fésülködés, vagy ilyen apróságok? Ugyan már! A nyavalya se kívánja az efféle úri időtöltéseket.*
-Jó szerencsét! *üdvözli azokat, akikkel esetleg összefut kifelé menet, de kétli, hogy sok ilyen lesz.*

*Odakint a szokásos reggeli rutinjával indít. Először is ellátja Pajtást, a hatalmas termetű robusztus igáslovat.*
-Reggelt cimbora! *paskolja meg oldalát.* -No ú látom abrak az van dögivel. Hozok neked friss vizet, osztán majd később megyünk egy karikát.
*Miután ezzel végez kiáll az udvar közepére és csípőre tett kézzel néz körül, hogy mit is csináljon. Először is a kotyogósokhoz megy, akiket kienged az ólból, hagy kapirgáljanak. Ha van esetleg tojás azt beszedi, bár arra inkább napközben lehet számítani. Amennyiben talál azt a konyhába viszi a szakácsnőnek. Ekkorra már meghallja a többiek neszezését, ami azt jelzi, hogy Vadvéd népe felébredt.*
~Éppen ideje mán lusta banda!~

*Vidáman érkezik a Nagyterembe.*
-Jó szerencsét hőgyek, urak, fiúk és lyányok, kicsik és nagyok! *harsogja.* -Mindenki döncse el, hogy ki hova érzi magát.
*Leül a hozzá legközelebb eső székre, ami sokkalta kényelmesebb az ülepének, mint a csupasz föld vagy a szekere bakja.*
-Vájuho népek! No mi lészen az abrak?!
*Aki egy asztalhoz kerül a melákkal az számítson rá, hogy mindenfajta eleganciát mellőz itt is. Villának öt ágú villát használ, kés helyett pedig legfeljebb bicskát. Ja és úgy eszik, mint a malac.
Az ételek csodásnak tűnnek, de nem az a tipikus parasztreggeli, hogy hagyma, szalonna, kolbász, egy kordényi friss kenyérrel.*
-Hadd másszak csak oda aho kondérho. *tör utat magának ha kell, majd fölé hajol és beleszagol.*
-Ejj... húsos ragu! No hagy falom be!
*Na ez már elnyeri tetszését, be is veszi a bele. Hogy milyen az állaga? Az őt a legkevésbé sem érdekli. Három jókora szelet kenyeret is bepuszil mellé. Kell az erő.*

*Rolf kicsit később érkezik ki a kiképzők közé, mivel sokáig evett, majd segített elpakolászni az ork szakácsnőnek a reggelizők után maradt dolgokat. Ez is a munkásosztály feladata.
Pipázva érkezik ki szalmakalappal a fején, majd a tömegre lesz figyelmes, ami összegyűlt és hallgatja Syl beszédét.*
-No mán... nem is hallottam még elfet ennyit beszéni. *morogja maga elé még messziről, majd szép lassan medvejárásával közelíteni kezd hozzájuk. Aztán mikor közelebbről elcsípi a szavakat rájön, hogy az ő helye nem itt van, de ugyanakkor hasznos dolgok is elhangzanak, amiknek illő nem hátat fordítani még akkor sem, ha Rolf szigorúan "csak" a jó munkásember lesz a jövőben is. Annyit tesz, hogy némileg kivonja magát a kiképzős csapatból és hallgatózik, figyelget. Legalább szemügyre veszi a többieket, hiszen vannak olyanok, akikkel még egyetlen egy szót sem váltott. Aztán ha nem lesz, aki a némileg magányosnak tűnő, pipázó melák mellé csatlakozzon, akkor belefog valami dologba. Nem kisgyerek, nem kell mindig arra várnia, hogy Syl irányítsa, feltalálja ő szépen magát. És úgy véli, hogy ezt az elf sem bánja.*

845. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-07 10:57:24
 ÚJ
>Rolfeuss Kelardo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*A szakértő szón jót nevet.*
-Értek pár dologho, de ebbe aszondani, hogy szakértő... no de jóvan, majd veszem izé... előleges bizalomnak, vagy hogyan mongyák aztat tudod. No jóvan mennyé, osztán a kapuná tanákozunk úgy tíz perc múva.
*Úgy is történik. Semmi kedve visszamenni a nagyterembe és a kapunál célszerűbb is a találka. Mikor Darenn megérkezik az ásót meglóbálja a levegőben és dohog egy sort.*
-Ne féjjé, nem akarlak agyonütni, nem azé lóbálom. De ez mi ez he? Nézzed mán! Tiszta csorba az éle! A nyele kotyog, ráadásul rövid is. Ezt is a cseppekre szabták vagy mivan itten mán télleg!
*Lesz dolga tehát bőven, de mindezt nem szemrehányásból mondja, csak pusztán zsörtölődik és megjegyez... a maga sajátos módján.*
-Gyerink.
*A tyúkot, ami majd csali lesz a bal kezében lóbálja maga mellett, az ásót meg a vállán viszi. Egy kis fűszálat is mozgat szája szélén a nyelvével, ami a pipázás miatt van. Közben fütyülget, vagy dúdolgat magában valami egyszerű dallamot.*
-Itten jó lesz. *rugdalja talpával a talajt.* -Ez a főd nem kemény. No akkor ugorjunk neki, osztán ássunk egy güdröt. Köll majd ág meg levél, amivel betakarjuk. Ja... meg majd szóni kell a többinek, hogy bele ne szédüljenek, mer nem nekik vón ez csináva ide.
*A veremcsapda pár óra múlva készen áll, hogy elragadja áldozatát. A tyúkot belehajítja, annak már úgyis teljesen mindegy.*
-Jó munka vót ecsém! *lapogatja meg Darenn vállát a melák.* -Ne bánnyad, ha feltörte az ásó a tenyereden a bőrt, mer az aztat jelenti, hogy keményen dógoztá. No de most uccu vissza, osztán majd elgyövünk széjjelnézni, hogy mi a dörgés veremfődön!

844. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-07 00:11:15
 ÚJ
>Fényvér Shiriqa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Kiképzés//

*A reggel szokatlanul kezdődik. Szokatlanul korán és így a szokottnál is morcosabban. Az óvatos ébresztgetésre csak egy nyűgös morgással válaszol, de azért felpislog, hátha valami baj van. Mire felfogja hogy mi is történik, már Sylweran lépked befelé két vödörnyi vízzel. Elég sok reggelt töltöttek már együtt ahhoz, hogy az elf nagyon is jól tudja, nem túl bölcs dolog reggel zaklatni, de azt is, hogy hamar összeszedi magát az óriás ha kell, csak békén kell hagyni ébredezni. Alvás után általában eléggé kezelhetetlen a nagyra nőtt lány, nyűgös, morcos és csak zsörtölődik mindenen.*
- Tűnés...
*Félig érteni csak amit a párnába mormol bele. Kócos fürtjei közt azért kisandít egyik szemével.*
- Ha lelocsolsz a falon át távozol.
*Kissé eltartja a fejét hogy érteni is lehessen amit mond, meg az is kihallatsszon belőle hogy komolyan gondolja. A baj az, hogy az elf is eltökélt szándékkal érkezett, de az ébredező Shiriqától még ő is félti az életét. Pár pillanatig csak néznek egymásra, az akaratok egymásnak feszülnek, végül az óriás adja be a derekát.*
- Megyek, megyek, csak tüntesd el azokat, vagy az egész víztartályt rád borítom...
*Mástól talán nem fogadná el ezt a választ a hosszúéletű, de sok közös reggelen vannak már túl, ha Shiriqa azt mondja hogy felkel, akkor felkel, nincs szükség drasztikusabb eszközökhöz folyamodni, különben sem lenne bölcs dolog pont a mai reggelen próbára tennie a szerencséjét. Bár valószínűleg a tapasztalt venár jobb harcos az óriásnál, de ilyen kis területen még ő sem tudna félreugrani egy felé repülő óriás méretű ágy elől. Kimondatlan megegyezésre jutnak hát, Shiriqa magára marad, fetreng még két-három percet, aztán morgolódva felkászálódik és nekiáll készülődni.*

*A reggelinél is még félig csukva vannak a szemei, nem is szól senkihez, morcos, gyűrött (mind arcra, mind ruházatra), kócos, leginkább félig alszik, mire kiér az udvarra már nem is emlékszik hogy mit evett. Próbál figyelni a monológra, de egyre csak azon kapja magát hogy bambul bele a semmibe és fogalma sincs arról hogy miről van szó. Csak akkor eszmél amikor a népes társaság megmozdul, de meg kell néznie hogy mit is kéne csinálni mielőtt ő is nekikezdene. Nem esik nehezére se az edzés se a nyújtás, bár magában a pokolba kívánja az egészet. A futás már-már komikus méreteket ölt, leginkább csak nagyokat lépked gyorsjárásban, így is tartani tudja a tempót. Legalább az álmot kiveri végre a szeméből a mozgás és mire befelé igyekeznek már egészen magánál van, de nem veszi gyorsabban a levegőt mint azelőtt.*

*A papírok láttán végleg elmegy a kedve ettől az egésztől. Tud ő írni meg olvasni is, csak a sebesség nem igazán megfelelő a jegyzeteléshez, pláne hogy nem igazán gyártanak kifejezetten óriásokra méretezett írószerszámokat. Eljátszik a gondolattal hogy azért vázlatosan egy-két szót csak levéseget magának, de amíg az írásra figyel addig nem igazán tudna az elf mondandójára, lemaradna, és másnap már úgysem emlékezne arra hogy az a pár szó amit lefirkant mit is foglal össze, így inkább csak elkényelmesedik és próbál figyelni, úgy valószínűleg több marad majd meg benne. Ha problémája lesz, majd segítséget kér valakitől, esetleg magától a vezértől. A kérdésekre meg sem próbál válaszolni, hagyja a nálánál okosabbakat kibontakozni.*

843. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-07 00:11:10
 ÚJ
>Dyntina Danbur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Megfontolt

//Kiképzés//

*A testmozgással nincs gondja, aki a kardot el akarja bírni, vagy csak simán életben akar maradni azzal az életvitellel, amit ő is választott magának, annak formában kell lennie a nap minden percében. Még másnaposan is, csak olyankor kevésbé aktívan. Így sem a melegítés, sem a futás, vagy a fekvőtámasz nem izzasztja meg annyira, mint azt esetleg valaki külső ránézésre mondaná róla.
Egyszer szakítja meg a folyamatot, hogy megpróbáljon elnyomni egy kiadós röhögést Khan hallatán. Keze is megrogyik a teste alatt egy röpke pillanatra. Éppen nyitná a száját, de az elf megelőzi.*
~Igazságtalan ez a hallás.~
- Nehogy unatkozz. *Félvigyorral ismétli meg meg Sylweran szavait a félszemű, vagyis immár teljes látású felé.
Tehát a fizikai részhez egy rossz szava sincs, izmai is kellőképpen át lettek mozgatva, és közben sem gondolt az alkoholra. Kettőt egy csapásra.
A nagyterembe érve viszont… Hát igen, penna és toll, túl sok jót nem sugall felé. Lehuppan ugyan a székre és kezébe is kapja az íróeszközt, de Khan kérdésre csak elhúzott szájjal fordul felé.*
- Te olyan mintadiáknak ismertél meg engem? *A kérdést félve teszi fel, ismeri magát nagyon jól. A lehető legrosszabb tanítvány, ha nem a harcról van szó, ezért is nézi kétségbeesve az elé tett papírost. Ennek ellenére megpróbálkozik vele, mert most legalább olyat tanul, ami érdekli is. Azzal kezdi a jegyzetelést, hogy egy palackot rajzol tintával a jobb felső sarokba.* Ha jó fiú leszel, talán vethetsz egy pillantást a jegyzeteimre. *Súgja oda felé kacsintva, majd az elfre figyel ismét.
Ő szép, és nem gyorsírást tanult, ennek következtében lassan és hiányosan jegyzetel. Olykor csak megkezdett szavakkal, betűkkel, néha össze vissza firkált valamikkel.
A hallottak egy része ismerős neki, másik része nem, de legalább hasznos. „És mi van akkor, ha az, amit bestiának hisztek, igazából egy jó lény, és mire erre rájönnétek, már kivégeztétek, és a ti lelketeken szárad a halála? ”. Üti meg a fülét a kérdés és akaratlanul is kiszalad a száján, aminek nem kellene.*
- Együtt tudnék élni vele. *Mintha a barlangban lenne, ahol hasonszőrűek között megszokott az efféle szemlélet, de, ahogy most fejét felkapva körbe tekint, senki sem tűnik rajta kívül olyan lénynek, aki az alvilágban érzi magát a legjobban és különös mértékben kedvét leli a kardja által kicsorduló vér látványában. Na persze, erről, ahogy nemesi, vagy kalózlétéről sem szívesen közölne itt senkinek semmit, így bájos mosolyt ölt az arcára, mint aki nem mondott semmit.
Fél kezével megtámasztja az állát, az asztalra könyökölve, másik kezét viszont Khan combjára teszi, nehogy az elbóbiskoljon véletlen.*
- Nedves rongy. *Adja meg az ötletét Sylwerannak.* Tűz esetén nedves rongy az arc elé. A legjobb, ha rummal van átitatva állítólag. Így célszerű, ha mindig van kéznél rum. *Ez utóbbi persze csak felesleges duma, de már napok óta agyal rajta, miként szerezhetne dugipiát. Eminens kislány módjára húzza ki magát a válaszadás közben, de valóban éteri rossz gyerekként táncoltatja az asztal alatt ujjait Khan lábán.*

842. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-06 20:08:35
 ÚJ
>Trayäk, a nyomolvasó avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Kiképzés//

*Az egyre gyarapodó csapathoz Meruwiel is csatlakozni látszik, és a szokásos kedves, mosolygós tekintetével int a mélységi felé, de megáll valahol a csoportosulás másik oldalán, nyilván azért, hogy ne zavarja meg Sylweran mondandóját, amibe épp belekezd. Felszerelését fent hagyta a szobájában, bár Sylweran meg Jezabiel már ezerszer szóltak, hogy még a fal tövében se kóboroljon védtelenül, valahogy mindig kimegy a fejéből. Miután mindenki letette a fegyverét, vértjét, Sylweran jó szokásához híven hosszasan és részletesen, de a kellő balladai homállyal vázolja fel az eljövendő hetek próbatételeit. Aztán jön a bemelegítés, amit kicsit vonakodva végez. Combját, vádliját és vállait nyújtja, majd nekilát a futásnak. Tíz kör, igazán semmiség. Testfelépítéséből és gyakorlatából adódóan ennél sokkal többet is könnyen venne, a fekvőtámasz viszont már okozhat némi izomfájdalmat a jövőben. Kevesebb lelkesedéssel ugyan, de megcsinálja, többé-kevésbé szabályosan a gyakorlatot, a vége felé már kissé remegő karral. A bemelegítés végeztével elindulnak a nagycsarnokba, ahol a két új lány jól láthatóan gondosan előkészítették a terepet a venárjelölteknek.*
~Jegyzetelni? Erről nem volt szó.~
*Háborodik fel magában, és habár nincs ellenére semmi mentális munka, sőt, kifejezetten otthon van a gondolkodás évezredes művészetében, az írásig valahogy sosem jutott el. Ismeri a betűket, hát ezt a világot lakja születése óta, és ragad rá az információ, de ember legyen a talpán, aki a betűit megpróbálja elemezni. Meg aki kivárja, hogy végezzen a jegyzetével. Vagy aki megpróbálja elolvasni. Ide értve őt magát is. Felcsendül eztán a kérdés, amire ketten megelőzik a válasszal, de harmadiknak maga is hozzáteszi azt, ami számára a legfontosabb.*
-Nyomok!
*Tart egy kis szüntetet, majd egy néhány esetleges értetlen tekintet után folytatja.*
-Mancs, pata és karomnyomok, pikkelyek, fognyomok, szőrszálak, ürülék, miegymás.
*Fejezi be végül, amit még napestig tudna sorolni, de sem affinitása, sem tehetsége nincs ahhoz, hogy kiselőadást tartson a témáról. Nem is kell, hisz itt van Sehonnai professzor, aki úgy vág bele a tanórába, mintha már évtizedek óta csinálná. Született tehetség a fickó, kétség kívül. Bizonyára vannak erdőjárók, de érzésre kevesek azok, akik ténylegesen ezzel foglalkoznak. Azoknak pedig jelenthet gondot az a problémakör, amit Sylweran most boncolgat. Eközben, mindamellett, hogy hallgatja, amit a vezér magyaráz, görbe ívü köröket, spirálokat rajzolgat maga elé a papírosra. Az egyiknek rajzol is két hegyes fület meg egy hosszúkás orrot, amiről senki, csak ő maga tudná megállapítani, hogy így egy vérmes farkast ábrázol. Persze ő is csak addig, amíg emlékszik rá. Moha, nap, csillagok, folyó - ki tudná még egészíteni a felsorolást a mélységi, de sajnos nem az a fajta, aki szívesen hallatná a hangját, na meg alkalma sem igazán van, a határozott tanárbácsi gördülékenyen halad az anyaggal. Ugyanígy tesz az ezt követő kérdés kapcsán is a mélységi, inkább csak magának válaszol.*
~Persze, tartsuk ki belőlük a fejünket, és nincs gond.~
*Jegyzi meg magában cinikusan, s mosolyra húzza a száját, miközben a lapjának sarka egyre inkább átitatódik a tintával.*

841. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-11-06 19:34:09
 ÚJ
>Sehonnai Sylweran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38

Játékstílus: Megfontolt

//Kiképzés//

*Egész jól mennek a dolgok eddig.
Senki nem hisztizett vagy nyűglődött, nem ellenkezett, mindenki szorgosan nekilátott a feladatának, és csinálta, amit kellett. Illetve...*
- Khan, kevesled a munkát? *mosolyog.*- Csinálhatsz még húszat akkor pluszban az alap húsz fekvőtámasz mellé, ha nagyon szeretnéd. Nehogy unatkozz nekem! *vigyorog, de most az egyszer még elengedi a dolgot, ha Khan nem beszél tovább.
Aztán már mennek is a nagyterembe, hogy most rápihenjenek a dolgokra. Fizikálisan legalábbis. Mert máshogyan alaposan le fognak terhelődni a nap végére.
A firkálgató sokaságból Gius szólal fel először. Aztán Khan. Sylweran mondhatná nekik, hogy emeljék fel a kezüket, mielőtt beszélni kezdenek, de elvégre mégsem egy tanodában ülnek, még ha ez olyasmi része is a kiképzésnek. Amíg tisztelettel vannak a másik iránt, és nem vágnak egymás szavába, addig nem lesz gond.
Sylweran elmosolyodik.*
- Úgy is mondhatnánk. *válaszol Giusnak.*- Köszönöm, és neked is Khan. És, hogy miért? Mindjárt megtudjuk, Mira kisasszony. *mosolyog, vidáman húzva a lányt a kisasszony megnevezéssel.*
- Nagyon fontos eleme lesz a kiképzésnek a bestiatan, ám mi van akkor, ha olyan bestiákkal találkoztok, amik nincsenek benne a könyvekben? Vagy egy kiadós átokkal, amikről fogalmatok sem lesz, és azt se tudjátok majd, hogy kezdjetek hozzá? És mi van akkor, ha az, amit bestiának hisztek, igazából egy jó lény, és mire erre rájönnétek, már kivégeztétek, és a ti lelketeken szárad a halála? Persze balesetek bármikor előfordulhatnak. És megkísérthetnek benneteket dolgok. Esendőek vagyunk mind. De fontos, hogy ha ilyen dolgokkal szembesülünk, akkor tudjuk, hogy egyáltalán hogyan foghatunk hozzá. Majd elmesélek egy történetet nektek egy bestiáról, amely rettegésben tartott egy egész falut. Azt akarták, hogy lemészároljam... meg is tettem volna... ha nem tudom az alapokat... na meg persze ha nem segít nekem egy okos fiatal lány az érdekes világszemléletével. *mosolyodik el, és egy másodpercre elréved, ahogyan Breeanne eszébe jut, de gyorsan visszatér a jelenbe.*
- Majdnem hibáztam. A szörnyeteg nem volt igazi szörnyeteg, habár annak tűnt. Sőt, mi több... imádta a törpös vicceket! *villannak ki fehér fogai vigyorgás közben.*
- De a lényeg a lényeg... hogy a bestiatan mellett azt is meg kell tanulnotok, hogyan jöjjetek rá arra, valami valóban ártó szándékú e vagy sem... és, hogy hogyan támaszkodjatok az ösztöneitekre. Olyan kiképzésen fogtok részt venni... amely a hatok végén... kihozza belőletek a vadállati éneteket. Meg kell majd tanulnotok kordában tartani. Nem lesz egyszerű... én sokszor voltam dühös és agresszív... ezen mindenki túlesik... de amint megtanuljátok majd irányítani, csak hasznotokra válik majd. Akkor lesztek igazi vadászok, ha tudtok a vad szemén át látni.
*Tart egy kis szünetet, aztán folytatja.*
- De visszatérve arra, amit Gius mondott. *biccent a férfi felé.*- Nem csak a bestiatan szükséges. Nem kell bestia ahhoz, hogy meghaljatok. Elég csak egy mély erdő... amiben éppen most vagyunk, példának okáért. Elég csak eltévednetek, elég csak egy kissé szorultabb helyzetbe kerülnötök, és vége. Mit sem ér a rengeteg tudás a fejetekben a wargokról, vagy a tretilekről, és a precíz venár kardforgatás... ha egy sivatagban szomjan haltok éppen... vagy sosem keveredtek ki az erdő szívéből. Persze vannak módszereink, ma már erősen mágikus időket élünk. Mindenkinek lesz pecsétje, amit eltörhet, és iránytű... *mutat az asztal felé.*- Amivel megtalálhatjuk... de ezzel sem ér sokat, ha meghal az illető, mire odaérünk. Az elsődleges dolog, amiről beszélni kell, így nem más, mint a tájékozódás.
*Khan felé néz.*
- Ami ugyebár a túlélés egy igencsak fontos eleme. Khannak jó volt a meglátása. Ami mindig fontos: túlélni!
*Kissé sétálgatni kezd és szemléli közben a berendezést, ahogy gondolataiba mélyed.*
- Úgy tudom mind jártasak vagytok valamennyire az erdőjárásban, ki így, ki úgy. De ezeket a dolgokat akkor sem szabad kihagyni, és rátok hagyni, hogy biztosan jó az, amit tudtok. Mert közel sem biztos. Most csak az alapokat fogom nektek erről is arról is elmondani. *áll meg, és fordul ismét mindenki felé.*
- Aztán az egészet szépen átültetjük majd gyakorlatban így vagy úgy a hatok során. Egyelőre csak beszélni fogok, és amit kell, közösen megvitatunk. Aztán pedig majd mindent napról napra egyenként bővebben átveszünk és taglalunk, kivesézünk. Jegyzeteljen aki akar, bár, ahogyan mondtam, nem muszáj. A ti érdeketek. Az életetek múlhat egyetlen apró információn. Vagy akár a társatok élete. Nézzetek magatok mellé. Nézzétek az egyik társatokat. Most pedig képzeljétek el, ahogyan meghal... miattatok. *tart egy kis szünetet.*
- Remélem ezt nem kell tovább taglalnom. Szóval, tájékozódás. *mosolyodik el ismét.*
- Nem foglak titeket kérdezgetni, ne húzzuk az időt. Minden témakör végén majd kérdeztek ti, ha akartok valamit. Hozzá is kezdek a dologhoz.
*Megköszörüli a torkát.*
- Ha lakott területen vagyunk, és eltévedünk, csak kérdezni kell, és már egyenesben is vagyunk. - Vagy, néhány vargabetű után mindenképpen. - Ám a lakatlan területeken, ez ugyebár nem működik. Szükség van olyan ismeretekre, amelyek helyes irányba juttatnak minket. Ha van térképünk, iránytűnk, a gond már meg is van oldva. Ezek segítségével könnyű helyzetben vagyunk. De mi van akkor, ha ezek az eszközök nem állnak a rendelkezésünkre? *teszi fel a költői kérdést.*
- Nos, először is: Ha folyó van a közelünkben, akkor a folyással megegyező irányban haladva, nagy valószínűséggel településre juthatunk. Szinte mindenhol a világon, a folyók mentére halászfalvak települtek. Ezek elérése után, már élelmet, vizet, segítséget tudunk szerezni. Ha pedig hegyvidéken vagyunk, a lejtőn lefelé haladjunk, mert nagy valószínűséggel völgybe érhetünk, ahol víz is lehet, patakra találhatunk. Ennek mentén már szintén településhez érhetünk, ahogy az előbb is mondtam. *elvigyorodik.*
- Eddig egyszerű, tudom. Ám kietlen vidéken a helyzet már bonyolultabb! *magyaráz.*
- Kezdjük azzal, hogy valamivel jelöljük meg a helyzetünket. Bármi alkalmas erre: letört faág, szikladarab, egy rongydarab, s a többi. A lényeg, hogy felismerjük. Miért? Mert gyakran fordul elő, hogy ilyen esetekben körbejárunk. Azt hisszük, hogy előre haladunk, ám folyamatosan egy görbe mentén tesszük ezt, ami visszavezet a kiindulási helyre. Ha megint látjuk a jelünket, akkor tudható, hogy valamit rosszul csináltunk. Egy valamit soha ne használjunk jelzésként, mégpedig ételt. Miért? Mert annak a szagát messziről megérzik az állatok, többek között a ragadozók is. Úgy fognak követni minket, hogy észre sem vesszük, és már ott is vannak. Az ételmaradványt, akár milyen penészes is, mindig gondosan ássuk el, vagy inkább vigyük magunkkal, hogy biztonságos helyen tudjuk elásni, ha már olyan helyzetben leszünk. Magam részéről inkább azt javaslom, hogy még idejében szépen meg kell enni mindent. Ne pocsékoljon senki, amikor nem tudható még a kimenetele a "kis kirándulásnak"!
*Vár egy kicsit hátha van kérdés, aztán folytatja.*
- Határozzunk meg egy irányt, amely felé folyamatosan szeretnénk haladni. Ha van némi sejtésünk, hogy hol vagyunk, és tőlünk valamilyen irányban településre lehet számítani, akkor arra felé kell menni. Ha nem tudjuk, hogy hol vagyunk, akkor a négy égtáj közül szimpátia alapján válasszunk. Legpraktikusabb a keleti, vagy nyugati irányt választani, mert nappal a nap irányába kell csak menni, vagy éppen háttal neki. Vezet minket, ha a szemünk előtt van, vagy az árnyékunk van pontosan előttünk. Előbb - utóbb eljutunk valamilyen lakott helyre. Ha a nap vezérel, értelem szerűen éjszaka nem mehetünk egy lépést sem tovább, mert letérhetünk a kijelölt utunkról. Ám éjszaka a csillagok segítenek! Már, ha nem felhős az ég. Azt hívják pechnek. Ezt remélem senkinek nem kell bővebben elmagyaráznom, majd utána olvastok, hogy milyen csillagok és csillagképek melyik évszakban és merre találhatóak. De fontos még tudni erről, hogy az iránymeghatározásban segítenek a növények is! A virágok általában a nap irányába nőnek. A fák lombkoronája a naposabb oldalon dúsabb. A moha a fák kérgén, a hűvösebb oldalon található, vagyis a nappal ellentétes oldalon, és a többi. Nem is ragozom tovább. Van valakinek kérdése? Ha nincs, akkor rá is térhetünk arra, hogyan ne fulladjunk meg. Sem vízben sem tűzben. Bár lehet ötletelni erről is, kíváncsi vagyok ki mit tud ezekről.

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346