//Egy új világ teremtése//
//Utolsó hajrá//
*Ahogy az ellenfele a földre kerül, Gius azonnal ráront. Már nem is emlékszik, miért kezdődött a küzdelem, csak a vak düh hajtja, a bosszú, a pusztítás vágya. Az éjszaka sötét háttere előtt minden összemosódik. Szeme sarkából látja, ahogy a szél kicsit mozdít a lombokon, mintha egy félig leszakadt függöny lebbenne, a tábortűz mellől idehallatszó hangok mintha az utcáról szűrődnének hozzá, a fáklyák derengő fénye egy félhomályos, éppen lángra kapó szobát idéznek… Teljesen elborul az agya, elméjének minden zugát egy dühöngő démon harci üvöltése tölti meg. Térddel érkezik a sötételf mellére, majd teljes testsúlyával ránehezedik, miközben a támasztó kéz felkarját kezdi ütni, közvetlenül a könyöke fölött. Ahogy ez megbicsaklik, a sötételf háta puffan a földön, Gius másik térde a kezére kerül. Szeme gyilkos szándékkal nyílik tágra, arca túlvilági vicsorba torzul és minden idegszála a vér látványára, szagára vágyik. Ütni, rúgni, tépni, marcangolni! Ölni!*
*Lendületet vesz és irgalmatlanul a másik arcába csap, akár az útjába kerül a másik keze, akár nem.*
*És megint.*
*Harmadszor is felemeli a kezét, de döbbenten merevedik meg. Fogalma sincs, ki ez, akin térdel. Hegyes fülek, borostás, sötét arc. Sötételf…? De a bérgyilkosok…? Azok emberek voltak. Akkor ez itt ki… Trayak? Ez a neve. Mi a poklot csinál? Miért akarja megölni? Hol a tőre? Miért tette le?*
*Tétován egyenesedik föl, majd sarkán hátra billenve maga is a földre ül és kézzel-lábbal, kábán hátra lépked egy-két lépést. Minden istenekre, mit csinál éppen?!*
*Meredten bámul maga elé, a vér vadul dobol a fülében. Miért akarta megölni Trayakot? Egy flegma, sunyi mélységi elf, de ennyi? Ennyire elragadta az indulat? A düh, amit nem is a sötételf iránt érez? Aki ráadásul a társa is… A társa…? Ijedten pillant föl. Mit csinált volna, ha megöli a másikat vagy csak komolyan megsebesíti? Mi van, ha komolyan megsebesítette?!*
*Megpróbál felállni, elsőre nem sikerül. Az arca több helyen lüktet és a látómező szélén néhány fa elég szokatlan színekben játszik. Gius is nagyokat kapott a fejére. ~Ez holnap nagyon fog fájni…~ A mélységi mellé támolyog, fölé akar állni, de megszédül, így inkább mellé ül, majd színtelen hangon kérdezi.*
-Megvagy?