Nincs játékban - Vadvéd
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínVadvédNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 33 (641. - 660. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

660. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-09-10 17:28:09
 ÚJ
>Rhenamys Natarran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42

Játékstílus: Vakmerő

//Napváltás//

*A lakoma további része alatt ő már a szobájában marad. Még egyszer átnézi készleteit, miből mennyi van, mit sikerült még út közben felkutatnia, mit kell még valahogy beszereznie, mikhez milyen alapanyagai vannak, és mikkel készült már el. Mindezt olyan alapossággal végzi el, hogy utána, mikor nyugovóra tér, szinte azon nyomban el is nyomja az álom.
Másnap időben kel, talán az elsők között, hiszen ő azok közé tartozik, aki nem italozott. No meg, mindig is korán kellet kelnie, ezt szokta meg. A munkában természetesen segít, és ha esetleg valaki megszólítja, azzal beszél, válaszol a kérdéseire, de amúgy csendben végzi a dolgát. Ahogy régen is tette. Habár, ha az elf az utóbbi néhány évben mindössze egy mókussal osztotta meg otthonát, nos, nem válik beszédesebb természetűvé.
Az indulás reggelén is időben megjelenik, és micsoda meglepetés, most sem beszédesebb a szokottnál. Egy félreeső helyen eszik pár falatot reggeli gyanánt, annyit, amennyi neki bőven elég. Hiszen csendes természete mellé az is dukál, hogy nem éppen nagy étkű, és igazán nagy igényei sincsenek. Így hát némán várja, amíg mindenki megérkezik, és csapatuk elindul.*

659. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-09-10 11:17:34
 ÚJ
>Mocsárszemű Paru avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Első venár lakoma//
//Mira//

*A "gyenge kis táncos" kifejezésre felhorkanós kis nevetést hallat, amiben szerepe lehet az előbb sebtiben lehúzott bornak is, mostanában minden sokkal viccesebb...*
-Persze úgy lesz *nyugtatja meg "védencét", rajta nem múlik majd az álcájuk. Vet egy pillantást az alkoholban vagy épp egymás testében-lelkében elmélyedő társaságon és elhúzza a száját.*
-Felőlem aztán mehetünk! *a szájába tömi a két kezében lévő maradékot, nem is rossz így együtt az oldalas a pitével... *
*A szobába érve ledobja magát az ágyra, onnan hallgatja Mira hevenyészett beszámolóját.*
-Érdekes lehet... ha ilyen jól főznek minden nap, még akár segítek is nekik, ilyen helyen elkél néhány válogatott kence, azt hiszem... mint ez itt. *halász elő egy ütött-kopott bádogtégelyt a tarisznyájából, ami a kért zúzódásra való szert rejti, és nyújtja Mira felé.* És a ritka szörny-tetemek... tudnék velük mit kezdeni... *ereszt meg egy ábrándos sóhajt, majd rögtön utána egy tisztes méretű ásítást. Feltesz még pár egyszerű kérdést az itteni népekről és az épületről, aztán -nem lévén túl jó társalgó, csak ücsörög kukán, és várja, hogy a szőkeség visszavonuljon az összeütődő pénzérmés ékszerek dallamától kísérve. Mikor ez megtörténik, a vajákos a székre dobálja a ruháit és egy szál alsóingben az ablakhoz lép... Egy darabig elmélázva nézi a vihart odakint, az érdekes, de egyre ritkább villámaival, aztán addig rágja-cibálja a körömágyánál a bőrt, míg egy apró vércseppet ki nem sikerül préselnie, ezt felhígítja egy kevéske nyállal, és pár furcsa nyelven kiejtett nyelven elhangzó szó kíséretében egy egyszerű jelet rajzol az ablakra a keverékkel.*
-Nem az igazi, de ma estére megteszi... *motyogja maga elé, aztán lefekszik szépen aludni.*

//Napváltás//

*Paru a lakomát követő napot a többiek állapotán való csendes kárörvendezéssel és valamilyen különös oknál fogva Banyával történő barátkozással töltötte. Hiába no, imponált neki az ork asszony egyenes modora és szinte vajákosi ügyessége a mindenféle teák terén, a szakácsnő pedig szent küldetésének vette, hogy felhizlalja a csont-és-bőr leányzót.
Azért persze hegyes fülét nyitva tartotta, nem is hiába, itt-ott elkapott pár kósza gondolatot egy artheniori kiruccanásról és a hírhedt mágustorony meglátogatásáról... és akármennyire riasztotta az erdőn való ismételt átkelés, úgy döntött, belevág, és ezt Mirával is megbeszélte.
Ennek szellemében érkezett le azon a reggelen a nagyterembe, kicsit még csipásan, szokásosan kócosan, de szokott szürkés-feketés rongyaiba teljesen felöltözve. A sült kolbászból és kenyérből vesz magának egy emberes adagot, aztán körülnéz, merre fogyaszthatná azt el. Tekintete átsiklik Trayakon, az orra megrándul, a szeme összeszűkül, aztán szó nélkül a terem legtávolabbi pontját választja a férfitől, hogy elköltse reggelijét és megvárja az indulást.*

658. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-09-09 22:55:14
 ÚJ
>Jezabiel Tinkerin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163

Játékstílus: Vakmerő

//Niavi//

*Rögtön fordul is amikor hallja hogy Niavi még szeretne tőle valamit. Kérdőn néz rá, pláne a fontos kérdések hallatán, kíváncsi vajon mi számíthat a félvérnek fontosnak. Az igaz hogy az ostobaságot nehezen viseli el a gnóm, de már hozzászokott... Ráadásul azt becsüli, ha valaki tudja hogy ostoba és tanulni akar.*
- Tanulni?
*Meglepődik a kérésre. No nem azért mert ellenére lenne, csak épp nem számított rá, pláne nem pont Niavitól. Nem mintha bárkitől számítana ilyesmire.*
- Ő... persze. És mit?
*Ez már sokkal érdekesebb kérdés, hiszen elég sok mindent tud, és valószínűleg elég sok mindent képtelen lenne átadni valakinek, aki nem gnóm. Persze próbálkozni lehet...*

657. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-09-09 19:57:49
 ÚJ
>Niavi Rajea [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Jezabiel//

*Nem is kell sokáig keresnie a gnómot, hiszen ő találja meg Niavit. Szerencsére már az utolsó falatokat, nyeli mikor odajön hozzá Jezabiel.
Egy Pecsétet kap tőle. Ugyanolyat, mikor Meruwiel, és Tray mentek vadászni. Kérésnek eleget tesz, és az instrukcióknak megfelelően jár el, biztonságos helyre rakja, hogy nehogy eltörjön véletlenül, mert akkor kész a probléma.*
- Köszönöm. Vigyázni fogok rá.
*Kicsit hezitál, de rögtön utána ered a vörös hajú után.*
- Kérlek Jezabiel várj. Két fontos kérésem lenne hozzád.
*Kicsit zavarban van, mert az elmúlt időben, már megszokhatta, hogy az ostobaságot, nem nagyon tűri. Mivel neki minden dolog egyértelmű. Félelf szeretne pár dolgot elsajátítani. Kérése nagyon furcsa, s első hallásra furcsa lehet, de erre csak akkor kerülhet sor, ha hajlandó a szárnyai alá venni.*
- Szeretnék tanulni, tőled, van erre lehetőség?
*Tudja jól a kettőjük közti különbséget, de legalább alapszinten elszeretné sajátítani amit szeretne. Viszont előtte még a válasz.*



A hozzászólás írója (Niavi Rajea) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.09 22:28:55

656. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-09-09 19:39:27
 ÚJ
>Jezabiel Tinkerin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163

Játékstílus: Vakmerő

//Niavi//

*Sylwerannal hamar sikerül megbeszélnie mindent. Eleget mászkált tegnapelőtt, nincs ínyére a gondolat hogy ismét útra keljen, az erdőben éjszakázzon, ráadásul minek? Semmi dolga Artheniorban. Itt annál inkább, még bővítenie kell a patakot, meg összeeszkábálni csomó mindent a műhelyhez. Leltárt kell készítenie és nekiállni az udvarnak is, hiszen azzal egyelőre nem sokat haladtak még. Így is lelkiismeretfurdalása van hogy tegnap leginkább csak henyélt, de hát fél kézzel nem is nagyon tudott volna sokat tevékenykedni. Még a pecsétek és iránytűk elkészítésével is el van maradva, ezt kéne még gyorsan orvosolnia mielőtt a karavánnal visszaindul a fele társaság. Reggelijét befejezve fel is tápászkodik és felsiet a szobájába hogy elkészítsen párat, amikor pedig kész van akkor visszasiet velük a nagyterembe hogy kiosztogassa őket, meg hát az iránytűkhöz szüksége is van a többiek közreműködésére. Niavival találkozik szembe először így neki nyújtja át az első pecsétet.*
- Nia! Bocs hogy reggeli közben zavarlak, de ezt tedd el kérlek és tartsd mindig magadnál. Igyekeztem erősre csinálni hogy véletlenül ne törjön össze, de vigyázz rá amennyire csak lehet. Ha bajba kerülnél, vagy valami más rettentően fontos dolog történne, akkor törd csak össze. Rögtön tudni fogom és intézkedek majd hogy mielőbb kapcsolatba lépjen veled valaki. Valószínűleg én leszek az, de sosem lehet tudni. Szóval vigyázz rá nagyon, ezzel akárhol is vagy, tudsz nekem jelezni, és azonnal küldjük majd a segítséget.

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a varázslat komponenseként felhasznált megolvasztott viasz, pecsétzsinór és pecsétgyűrű felhasználásával egy mágikus pecsét jön létre. A pecsét feltörését (annak tényét) a varázsló megérzi, bárhol történjen is.

655. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-09-09 19:18:03
 ÚJ
>Niavi Rajea [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Napváltás//

*Két nap távlatában nézzük a dolgokat. Első nap zökkenőmentesen fel kell, és máris elkezdi rendbe szedni magát. Ágyát is megveti szépen. Látja Trayt a társát, akivel nem együtt mennek, de talán egy hely felé haladnak. Egymást köszöntik, ha úgy adódik. Megreggelizik a jelenlévőkkel, közben beszélget az újakkal.
Tegnapi csatatér maradványait, igyekszik eltakarítani, s ebben segédkezni. Ahogy a végéhez ér. Szana egy furcsa kéréssel áll elé. Szemöldöke, igen magasra kúszik, mivel különösebb magyarázatot nem ad. Eleget tesz a kérésnek, és odaad neki tűt és cérnát.*
~ Talán szabónak készül?~
*Utána alig lehet látni. Helyette van egy kis kölyök, aki szintén ott volt, a lakomán, de valahogy, nem figyeltek rá, leginkább a csapattal volt, az elején mintha próbálkozott volna, de talán feladta, az napra, mert ez a felnőttek dolga. Ám most reggel igen csak virgonc, és ő segít a legtöbbet. Tele van energiával.
Ahány tányért csak tud annyit fog. Niavi is hasonlóképpen tesz habár, ebben a témában rutinosabb. A kis félelf alig lát ki a tányérok alól kicsit mintha megbillenne, de akkor az egyik ujjával stabilizálja.*
- Csak óvatosan. *Mondja a Niavi.*
- Egyedül is ment volna! *Kontrázza rá Sadmyr.*
*Ahol a legnagyobb munka van, ő biztosan ott van. Öröm nézni, ahogy dolgozik, azzal a lelkesedéssel az embernek is kedve támad.
Nem sokára csillog villog minden. Aligha lehet megmondani, hogy az előző nap dínomdánomot csaptak.
Levegő még igen nyirkos, de a kis suhancot nem nagyon zavarja. Csakúgy futkározik a tábor körül. Mintha épp vidámparkban lenne. Egyszer csak felkiált.*
- Én leszek a legnagyobb Venár és én fogom elkapni a legnagyobb és legveszélyesebb szörnyet! Figyeljétek meg!
*Van egy fajta kisugárzása Sadmyrnak. Nem is tőri le a nagy optimizmusát.*
- Legalább tudjuk, hogy a hős is megérkezett. *Mondja egy kacér nevetés közben.*

*Másnap már elkezdődnek a szervezkedések. Mindenképp Artheniorba kell menni, hiszen, már több hónapja megrendelte az új íját.*
~ A kovács engem megfog nyúzni, remélem nem ad el senkinek sem.~
*Szóval, ő most biztosan nem marad itt. Talán a feje helyén fog maradni.
Közben keresi Jezabielt, hátha most már lesz alkalma beszélni. Remélhetőleg nem fogja melegebb éghajlatra küldeni, az ostoba kérdéseivel és kéréseivel.*

654. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-09-09 07:26:47
 ÚJ
>Trayäk, a nyomolvasó avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Napváltás//

*Tray arra ébred a lakoma után, hogy az ajtó valamiért nagyon furán nyikorog, de mikor már tud a világról, s felfogja a szinte néma hangot, ráeszmél, hogy a kutya nyüszít az ajtó túloldalán. Alig hallhatóan zajong, de a gazda-jószág közt kialakult megnevezhetetlen kötelék előnye, hogy egyik-másik tudat alatt is tudja, mikor van rá szükség. Meruwiel még épp neki háttal fekszik, érthető, hisz a mélységi mellett igen nehéz lehet aludni. Olyan az ágyban mint egy tornádó - mármint miután elaludt. Az alaposan összegyűrt s az ágyról félig lelógó ágyneműből kikelvén magára kapja a tegnap este viselt ruháit, halk léptekkel az ajtóhoz ered, és a lehető leghalkabban kinyitja azt és kilép rajta. Bolhás már ott toporzékol, bizonyára hallotta a mocorgást és még izgatottabb lett, amitől meg még sürgősebb a dolga. Elindultak hát ketten a falakon kívülre. Nap közben igyekszik Meruwiel társaságát keresni, úton-útfélen mellette találja magát, gyakran átöleli, megcsókolja, de ha menni akar, nem tartja fel, csak segít a rendrakásban, egyéb ház körüli teendőkben, s a viszonylag eseménytelen nap után saját szobájában tér nyugovóra, az előző éjszaka sikerein felbuzdulva Bolhással az ágya tövében.*

*Következő reggel is úgy indul mint mindegyik más, a kutya nem piszkíthat sehova, s ezt a néhány hónap alatt jól megtanulta, bár eleinte kicsit nehézkes volt, bár akkor még csak a sátrakból kilépők bánták, parkettát nem kellett félteni. Sétából visszatérvén a kellemes napsütésben Bolhás ezúttal kint marad, és az istállóhoz indul a barátaihoz. Biga még mindig nagyon mozgatja a kutya fantáziáját, talán csak a kihívás miatt, hogy elnyerje a szívét. Valamiért olyan a hatalmas ló, mintha észre sem venné a barátkozni próbálkozó ebet, de az lelkesen hívja játszani az üveges tekintetű málhás állatot. Tray mosolyogva nézi a műveletet, mélyen belül pedig fogalma sincs, hogy az a ló hogy tud egyszerre sétálni és levegőt venni. Jó kedvűen nyit be a nagyterembe, ahol néhányan már nekiláttak a reggelinek.*
-Jó reggelt!
*Köszön mindenkinek, majd kerít magának egy tál ételt, ha lehet válogatni, tojást, sajtot, kolbászt és cipót vesz magához - igen, válogatás nélkül mindent -, és a kialakuló társasághoz közel ül le enni.*

653. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-09-08 20:55:12
 ÚJ
>Szondei Szana avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Első venár lakoma//

*Fáj a karja, de igyekszik nem mutatni a jelét, hogy ne aggódjon a félelf, miatta. Szerencsére időben el tudja takarni a zöld lila foltokat, amik egyből megjelentek. Szerencsére semmi komoly. Hogy is mondta? Csúnya, de annyira nem fáj? Érzi a kellemetlen érzést, azonban remélhetőleg, egy-két napon belül elmúlik.*
- Ne aggódj miattam. Nem vészes.
*Kicsit erős durva poént, mond a lánynak, viszont reméli nem veszi komolyan.*
- Ha eszedet eldobtad, az életedet nem kéne.
*Kicsit elmosolyodik, mivel jól eső érzéssel tölti el, mikor valaki aggódik érte. Szana az a fajta lány, hogy amit nem tesz meg másért azt mástól sem várhatja el, habár fordítva már nem igaz, inkább próbálja megoldani a gondokat. Inkább ő akar segíteni, minthogy neki segítsenek.*
- Nem azért tettem, hogy megháláld. Tudtommal nem mérlegek vagyunk, amit minden pillanatban ki kell egyenlíteni.
*Múltban volt egy személy akinek sikerült kinyitnia a szemét. Biztosan lesz a jövőben ahol ő szorul segítségre, de nem tartja számon.
Karmában hisz, legalábbis ahhoz közelítő dologhoz. Sors nincs megírva, viszont a múlt a jövő és jelen igen erősen össze vannak kapcsolódva, ezért valamilyen szinten mégis csak jelen van. Ami megtörtént megtörtént, le lett írva, mint egy sztori ami folyamatosan bővül. Egy valami fix ami be fog következni, viszont, hogy mikor és hogyan az már egy másik kérdés.

A félvér ölelésének enged, majd távolról követi a vezér felé és figyeli a beszélgetést, és egy hatalmas kő esik le a szívéről.*
~ Talán itt fogom meglelni a célomat!~
*Majd leül egy közeli asztalhoz, és figyeli az egybegyűlteket. Narát hamarosan felkéri, a hatalmas Ork.*
~ Tényleg van közöttük valami megfoghatatlan. Csodák mindig vannak, és ez több mint varázslat.~
*Ahogy elcsattan az első szerelmes csók, ő már nincs ott. Szana ez az érzés, majdnem, hogy hidegen hagyja, számára ez nem létezik, szó szerint egy ismeretlen fogalom, amit képtelen felfogni. Ellenben tudja, hogy jelen van és két különböző neműt összeköt.*

~ Milyen boldogok együtt.~
*Nem sokára a félsötételf is készülödik a lefekvéshez, hiszen holnap lesz munka dögivel.*
~ Jaj, ne elszakadt.~
*Majdnemhogy felkiált. Szóban nem teszi meg, pedig lenne oka, magát szidni.* ~ Meruwiel engem meg fog nyuvasztani, ha így adom vissza neki. Tényleg kapni fogok a szemem közé egy nyílvesszőt.~
*Alig látható helyen van, ha rajta van az emberen vagy elfen, akkor szinte láthatatlan. Ennek nem ellenére meri így vissza szolgáltatni, amit kölcsönbe kapott.
Végül sóhajt egy nagyot, mert a sípánkólással nem jut előrébb. Nem kell erős fény, hogy lásson ezért körülnéz, hátha talál tűt és cérnát, amivel tudná orvosolni. Pár perc keresés után semmi ilyesmit nem talál.*
~ Vajon tudok valakihez fordulni? Nem lesz furcsa ha csak úgy kérni fogok?~
*Váltó és az alvos ruhája még nedves.*
~ Hát ilyen időben aligha fognak megszáradni. Talán a fürdőben a kandalló mellett meg tudnám szárítani.~
*Vizes ruhákat nem veszi magára. Ám egy kis keresés után egy törölközött. Nem sok minden fedi a testét, csak egy lenge ruhadarab. Gyorsan magára csavarja vele egészen a mellkasáig. Gyorsan a vizes összekapja és irányt vesz a fürdő felé. Az egyik lakótól, mintha hallotta volna, hogy van ilyen is a területen. Lépteit tempósra váltja.*
~ Hűha, ez akkora, hogy még egy óriás is elfér benne. Nagyon morcosak lesznek, ha igénybe veszem?~
*Szép csöndben becsukja maga mögött az ajtót. És rá is zárja a reteszt. Keress valamit amire rá tudja tenni ruháit és közel tudja rakni a kandallóhoz, hogy a hője megszárítsa. Igaz, zárt helyen van, és a vízgőz egy gátló tényező. Ám nem akarja rátenni, mert akkor kész a katasztrófa. Miután megoldotta ezt az apró problémát. A dézsában forral magának egy kis vizet. Miután ellenőrizte a hőmérsékletet gyorsan meg is tölti a hatalmas lavórt.*
~ Ez mindent megért. Végre nem a hideg folyóban kellett...~
*Miután végzett, Ismét magára csavarja törölközött, s siet vissza a szobájába.
Sajnálatos módon, a ruhák nem száradtak meg, még egy napot legalább várni kell. Van nála egy zsineg, egy jó hosszú zsineg. Amit szépen, ki tud kötni egyik saroktól a másikig. Oda kiteríti a ruhákat, amik száradnak.*
*Megveti az agyán, majd be is bújik, hogy aludjon egy jót.*

//Napváltás//

*Két nap távlatában. Szerencsére, tényleg nem volt olyan súlyos a sérülés, amit elsőre gondolt. Egy nap alatt el is múlt teljesen a fájdalom, habár még azért nyomás érzékeny, de semmi olyan ami a munka végzésben gátolná.
Igaz nem az elsők között ébred, de hamar fel kell minden gond nélkül. Gyomor és fejfájás miatt nem kell aggódnia. Rögtön felkapja a ruhákat. Amik már nem nedvesek, de még nagyon hidegen. Ez legyen a legkevesebb probléma. A takarításban részt vesz azon nyomban ahogy rendbe szedte magát. Reggeli az valami fenséges, amit az Ork mama készít.*
- Tessék egyöd.
*Mosolyodik el Szana mikor elé kerül a finom étket. Már az illatától is összefut a nyála. Nem szokott ezekhez a éltelekhez.
Van lehetőséggel, beszélgetni a helyiekkel és megismerkedik. Niavival. Aki valamilyen szinten ért a ruha készítéshez. Kérleli, hogy adjon kölcsön tűt és cérnát. A félelf furcsa szemekkel néz a lányra, nem érti, de eleget tesz a kérésnek. Nem nagyon látni egész nap mivel, az Ezüstvérű ruhájával bajlódik, de a nap folyamán csak sikerül megoldani. Sikerült, úgy megvarrni, hogy nem is látszik, max akkor ha nagyítóval keresik azt. Miután végzett. Szépen összehajtogatja a ruhát és viszi vissza Meruwiellnek. Megmondja az igazat, s reménykedik, hogy a feje még a helyén marad. Ha nem fejezte le a lány akkor, másnap hallja, hogy mindenféle készülődések vannak amire szívesen jelentkezne.*

652. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-09-08 15:24:15
 ÚJ
>Fényvér Shiriqa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Még az első venár lakomán//
//Emeletek//

*Akár ki is mondhatná gondolatait a férfi, Shiriqa jelenlegi állapotában csak pozitív hatást érne el az őszinteségével. De persze ez gyakori probléma, a legtöbb félreértés és sértődés és egymást utálás abból fakad, hogy senki nem meri elmondani a másiknak hogy pontosan mi is jár a fejében. Ráadásul az ilyen gondolatai helyett Gius ismét egy lányos kalandjáról kezd beszélni, amiből megint az szűrődik le, hogy ha rajta múlt volna akkor minden meg is történt volna, csak hát a lány ájult el. Még... még fordítva esetleg meg tudná érteni a dolgot, de hát... már anatómiailag, egy gnóm lány és egy ember... Szerencsére nagyon kell koncentrálnia a szűk lépcsőn elcsúszás nélkül való feljutáshoz így nem akad meg rajta, de a történettel ettől függetlenül ismét sikerül Giusnak a rossz irányba tennie egy lépést. A taknyolása szerencsére ezt is feledteti, vagy talán az alkohol tompító hatása? Holnap emlékezni sem fog már rá... Röhögése közben csak félig hallja a férfi szavait, ráadásul a vakondos viccével még tesz az egészre egy lapáttal, de végül csak összekaparja magát. Elfogadja a segítségül nyújtott kezet de nem igazán kapaszkodik bele, hozzászokott már hogy sose kapaszkodjon kisnépekbe, még így részegen is eszébe jut. Az viszont nem hogy a plafon még mindig közelebb van mint várná, így ismét sikerül a fejét bevernie, de már ezen is csak fájdalmasan felröhög. Baljával neki is áll dörzsölgetni, attól valamiért mindig jobb lesz az ilyesmi, jobbja viszont még mindig Gius apró kezét fogja. Végül is, neki görnyedten kell mennie és az előbb esett pofára, elengedni már kínos lenne, próbál inkább úgy tenni mintha az egyensúlya miatt kapaszkodna, egészen a galériára vezető ajtóig.*

*Lent még mulatoznak, Shiriqa Gius felé fordulva mutatóujját a szája elé húzza, ezzel jelezve hogy innentől halkabban kéne lenniük. A galérián már rendesen elfér majd, viszont lentről fellátni, úgyhogy továbbra is görnyedten tervez átosonkodni az északi szárnyba. Ott már végre egyszerű az élet, kiegyenesedhet rendesen, viszont már borzasztóan fázik a csurom vizes ruháiban és rettentő kellemetlen hogy az egész háta tiszta sár, eddig volt nagyobb gondja is annál mint hogy erre figyeljen. Vágyakozva pillant a fürdő ajtaja felé, ha csak úgy befeküdhetne egy kád forró vízbe mindenféle készülődés nélkül, biztosan azt választaná, de jelenleg nincs olyan állapotban hogy nekiálljon ott rendezkedni. Így viszont, még ha leveszi a ruháit, akkor is sarasan-vizesen feküdhet az ágyába... Az alkoholtúlfogyasztás egyik legszembetűnőbb hatása a gátlások feloldódása és az ítélőképesség leromlása. Shiriqának egészen a mostani pillanatig sikerült távol tartania magát az olyan helyzetektől ahol ez probléma lenne, de most... most olyan gondolatok férkőznek az agyába amikre az elnyomott józan énje már előre reméli hogy nem fog majd emlékezni.*

*Egyfelől, már úgyis látta meztelenül a férfi... Másfelől, különben is, nem mindegy? A harmadik indok talán a legnyomósabb mind közül: ha Mirával, akit csak pár órája ismer hajlandó volt bemenni, akkor... akkor bizonyára vele sem lenne ellenére. Vagy mégis? Lenne olyan szép mint Mira? Ez számít egyáltalán? Már szóra nyitja száját és úgy fordul hátra Gius felé, de csak bámul rá egy másodpercig. Rettentő kíváncsi rá hogy mit válaszolna. És milyen szavakkal tenné? Milyen ábrázattal? Kiderülne végre hogy tényleg mit gondol róla... Elpillant ismét a fürdő ajtaja felé, aztán kifújva az eddig bennakadt levegőt visszafordul és meg is indul tovább a szobájának irányába.*
- Nézd, sajnálom ezt az egész estét.
*Az esése és a fejbeverése óta egész vidám hangulatban volt, de mostanra ismét egészen elkomorodott. Igyekszik azért halkan beszélni, hiszen senki másnak nincsen köze hozzá, de nem fordul közben hátra a férfi felé.*
- Biztosan csak egy félreértés az egész, különben sincs semmi közöm hozzá, felejtsük el.
*Közben már az ajtóhoz is ér, nincs kulcsra zárva, egyszerűen kinyitja és belép, majd onnan fordul Gius felé. Karjait mellkasa előtt összefonja, felhúzott vállain is látszik hogy fázik. Kicsit habozik, de tudja hogy társa szobája a földszinten van, tehát egyrészt csak miatta szenvedte végig ezt a körutat, másrészt vagy megint körbe ki kellene mennie a szentély külső ajtajáig, hogy onnan jusson észrevétlen a szobájába, vagy a nagytermen át kellene mennie mindenkin keresztül.*
- Bejössz?
*Kicsit félve teszi fel a kérdést és arrébb is lép hogy utat engedjen.*
- Aludni.
*Az est eddigi eseményeinek fényében ezt kénytelen nyomatékosan kijelenteni, nem szeretne újabb félreértésekbe bonyolódni.*

651. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-09-08 14:06:24
 ÚJ
>Ranae Gius avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Az első venár lakoma//
//Déli szárny//

*A lány hívja, hát megy, bár kissé össze van zavarodva, ez azonban nem meglepő egy teljesen részegnél. Úgyhogy követi Shiriqát és kicsit örül, hogy a nála sokkal nagyobb lány nála sokkal nagyobb csíkot húz sárból, így az Ő hozzájárulása a mocsokhoz majdhogynem jelentéktelen. Azért még az alkohol ködén keresztül is látja, hogy a lány mennyire szenved a nem rá tervezett helyiségekben és szánalom fogja el. ~Nem lehet jó érzés olyan helyen lenni, ami nem neked való.~ A kérdésre gondolkozás nélkül jön a válasz.*
-Az a rossz, hogy nem vagyunk ugyanakkorák. ~Mert ha nem lenne méretkülönbség, most biztos átölelnélek. A többit nem tudom, kiderülne, hogy mit is akarunk egymástól, de az ölelés biztos. Az most nagyon kéne neked. Nekem is, ha már itt tartunk.~ *Meglepve pislog, saját magával szemben is őszintére itta volna magát? Ritkán fordul elő az ilyesmi.*
-Egyszer haza akart vinni egy részeg gnóm lány, de az ajtóban elájult, úgyhogy ez az élmény kimaradt. *Lehet, hogy nem kellett volna ezt felhozni, nem kizárt, hogy a lány megint megmérged, aztán esetleg Őt is felnyomja a falra vagy akármi, részeg és dühös nőnél semmi sem lehetetlen. Márpedig szegény lány elég dühös lehet, mire felérnek a lépcsőn, amin alig tudja keresztülpréselni magát. Persze az sem segít sokat, hogy Ő is teljesen részeg, így ami kis mozgási szabadsága van a számára borzasztóan kicsi térben, azt is imbolygással, szédelgéssel tölti ki. Talán ezért, talán másért, de a lépcső tetején akkorát esik, mint egy ólajtó. A keze szerencsére az arca előtt ér le, de Gius így is megijed, látott Ő már kezet így eltörni. A lépcsőn nem tudja megkerülni a lányt, így nem is látja, milyen arcot vág, ezért mögötte állva, aggódva várja a válaszát, miközben maga is megtámaszkodik a falon, hogy ellensúlyozza a furcsán imbolygó lépcső egyensúlyvesztő hatását.*
-Jól vagy? *Aztán meghallja a lány nevetését, megnyugszik, nincs itt baj, csak egy részeg csaj, akinek már nagyon elege van mindenből. Ahogy a lány elterül, óvatosan átlép fölötte, szemügyre veszi, hogy tényleg nem lett baja, majd hátát a falnak vetve lecsúszik a padlóra és elvigyorodik.*
-Most már tényleg véget kéne vetni ennek az átkozott napnak, nem gondolod? Takarodjunk aludni. *Végignéz magukon.*
-Mondjuk ha így fekszünk le, reggelre vakond lesz az ágyunkban.
*Ha a lány rászánja magát a feltápászkodásra, igyekszik a lehetőségekhez mérten a segítségére lenni.*

650. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-09-08 13:43:06
 ÚJ
>Jezabiel Tinkerin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163

Játékstílus: Vakmerő

//Napváltás//

*Nem tud rendesen aludni már a lakoma utáni estén sem, állandóan arra ébred, hogy éhes. Még szerencse hogy egy hatalmas tálcányi ételt felcipelt Meruwiellel, meg hogy apró kis gnóm. Bele se mer gondolni hogy mondjuk egy orknak vagy egy óriásnak mennyi étel kellene egy ilyen varázslat után. A keze viszont szépen növekszik, már ami a haladás ütemét illeti, merthogy szépnek egyáltalán nem mondható a félkész eredmény. Inkább nem is nagyon közösködik aznap, csak ennivalóért megy a konyhába, felkötött kezét egy köpeny alá rejtve. Egyedül persze ismét problémás a cipekedés, de Tana szívesen segéd kezet nyújt, szó szerint. Estére már, ahogy várta, teljesen visszanő a keze. Kicsit furcsa, kicsit be kell járatni, de egyáltalán nem fáj. Első dolga új kezével a régit kipreparálni és eltenni emlékbe, nem sokan mondhatják el magukról hogy "nézd, ott a régi kezem!". Persze nem teszi közszemlére, de mindenképpen megtartja. Ráadásul végre tud rendesen aludni is, így hogy a mágia kifutotta magát a rettentő éhsége is elmúlt. A bejelentett utazás napjának reggelén így már négy teljesen ép és használható testrésszel jelenik meg a nagycsarnokban, váratlanul jókedvűen. Arra számított hogy a lakoma alkoholmámorában jelentős sérülések és javítanivalók keletkeznek majd az épületben vagy a berendezésben, de szerencsére minimálisak voltak a károk, ráadásul valaki szépen rendet is rakott és fel is mosott. Nem tudja ki volt, de nem is áll neki hajtóvadászatot indítani az ügyben, csak örül neki hogy gondtalanul jöhet a nagyterembe reggelizni a többiekkel. Még egy mágikus pecsétet is készített a szobájában, sosem árt az ilyesmi, hogy tudjanak azonnal jelezni neki ha valami gond lenne. Sylweran mellé telepszik le az asztaloknál és neki adja át, bár ő már régebben is kapott egyet, de majd kiosztja annak akinek szeretné.*

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a varázslat komponenseként felhasznált megolvasztott viasz, pecsétzsinór és pecsétgyűrű felhasználásával egy mágikus pecsét jön létre. A pecsét feltörését (annak tényét) a varázsló megérzi, bárhol történjen is.

649. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-09-08 11:23:46
 ÚJ
>Mylnara Regnae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Megfontolt

//Első venár lakoma//

~Dolga? Milyen dolga van még?~
*Néz furán a férfira, és mikor az kezet csókol elpirul és huncut mosoly jelenik meg az arcán.*
~Hogy szabad-e? Ezer táncra is.~
-Már azt hittem meg sem kérdezed.
*Kacag fel boldogan, és Sharall már vonszolja is a terem közepére. Ahogy széles tenyere a lány derekára siklik, Nara megfeledkezik minden másról és készséggel hozzá simul. Ez most egy lassabb szám, így nem forgolódnak ide oda, Nara pedig szerelmesen csodálja az ork minden vonását. A férfi sokáig nézi őt furcsa, zavaros tekintettel, amiről Nara nem tudja eldönteni, hogy az alkoholtól van, vagy ő okozza.*
~Biztosan nem bennem gyönyörködik. Nincs bennem semmi különös. Csak az alkohol lehet.~
*Hosszúra nyúlik a csend köztük, de a lány nem bánja, mert örökké ellenne így, itt a karjai közt.*
~Mit látok?~
*Megütközve hallja a szavakat, és hirtelen nem is érti mire gondol a férfi.*
-A kérdés pont fordítva lenne helyes. Hiszen néz magadra! Nagy, erős, félelmetes ork vagy, aki mégis képes a gyengéd szeretetre és érző szíve van. Melletted nem félek semmitől. Bárhová követnélek.
*Olyan vörösre pirul, mint a haja és lesüti a szemét, majd a pillái alól néz megint a férfire.*
-Különleges vagy.
*Mosolyog szeretettel a kedves óriásra és annak tenyerét az arcához húzza és belesimítja azt, egy pillanatra elégedetten lehunyva a szemét. Éppen csak maga elé mondja halkan a szavakat.*
-Azt nem tudom, te mit látsz bennem. Ennél átlagosabb már nem is lehetnék.
*A férfi egy kicsit a gondolataiba merül és Nara már épp aggódni kezdene, hogy talán rosszat mondott, mikor végül megszólal.*
~Az ő szobájába? Ketten? Csak ő meg én?~
*A gonolattól remegni kezdenek a lábai, de természetesen akar, hogy is ne akarna vele menni. Sharall azonban nem vár választ, hirtelen elveszi minden gondolatát, mikor felé hajol megint, és ezúttal nem is áll meg. Először elakad a lány lélegzete, és egész testében megremeg, a térde megroggyan, de amint megérzi a puha ajkakat a sajátján, fellobban benne valami tűz, amit még sosem érzett ezelőtt. Vadul visszacsókol és megragadja a férfi ruháját, hogy még közelebb húzza magához. Úgy érzi, sosem akarja abbahagyni. Mikor Sharall mégis megszakítja a csókot, magára eszmél és úgy kap levegő után, mint a fuldoklók. Zavarosak a gondolatai, de mind egy szó körül forog.*
~MÉG!~
*Teljesen megfeledkezett róla, hogy a nagyterem közepén vannak és táncnak nevezett andalgással próbálkoznak. A férfi hatása alá került.*
-Szoba... öhm... igen, határozottan jó ötletnek tűnik.
*Finom, félszegen buja mosoly jelenik meg az arcán. Eredetileg nem így tervezte, csak el akarta kísérni a szobájáig, de a csóktól felforrt a vére és vágyik a közelségre. Hagyja, hogy a másik elvezesse és úgy érzi, most bárhova követné. Elindulnak, pont az ellenkező irányba, mint amerre Nara szobája van. Próbálja megfigyelni hol vannak, de nem igazán tud másra koncentrálni, csak a nagy, meleg férfi testre maga mellett. Végül mikor megérkeznek, Nara csodálattal látja, hogy Sharall szobája a méreteihez illően jóval nagyobb, mint az övé. Rögtön bele is szeret.*
-Nagyon tetszik ez a nagy, tágas szoba. Olyan sok a szabad tér. Azt hiszem gyakori vendég leszek.
*Mélázik körbe, de a saját szavain meg is ütközik. Próbálja menteni a félre érthető mondatot, hiszen nem akar rátelepedni, ha az egyedül akar lenni.*
-Mármint... persze csak ha hívsz. Illetve ha nem bánod... Nem akarlak persze zavarni... vagy ilyesmi.
*Ahogy megint belenéz a szürke szemekbe, elönti a forróság és semmivel nem törődve, gyors mozdulatokkal a férfire veti magát, aki remélhetőleg elkapja, és felemeli, hogy az arcuk egy magasságban legyen.*
-Szeretlek.
*Leheli, majd vadul, követelőzőn megcsókolja megint. Nem tud betelni a puha ajkakkal és a férfi mámorító illatával. Az erős karokkal, amik körbe zárják és metartják, megóvják. Nara elveszik az érzések sűrűjében és a világról megfeledkezve átadja magát ennek az érzésnek.
Végül, ki tudja mennyivel később, az ágyon fekve, elégedett sóhajjal bújik a férfi mellkasához és végre mély, rémálmoktól mentes álomba zuhan.*

//Napváltás//

*Másnap korábban és frissebben is ébred Sharallnál, hiszen nála jóval kevesebbet ivott. Még ki sem nyitja a szemét, már érzi a vad, férfias illatot. Érzi, hogy erős karja körbe zárja, és ahogy kinyitja a szemeit, és meglátja Sharall békés, ellazult arcát, boldog mosoly terül szét a sajátján. Úgy érzi, most minden tökéletes.*
~Meg tudnám szokni, hogy így ébredjek.~
*Eszébe jutnak az előző éjszaka képei és először elönti a forróság és a vágy, de aztán egy kis bizonytalanság lesz rajta úrrá.*
~Elég sokat ivott. Talán nem is így akarta, csak az alkohol miatt... Most mit csináljak? Mi van, ha felkel, és kiakad?~
*Végül arra jut, hogy törékeny szíve nem bírná elviselni, ha azt látná, hogy a férfi kényelmetlenül érzi magát a történtek miatt, vagy bármit megbánt volna. Észrevétlen kicsusszan hát mellőle és miután gyönyörködik még egy kicsit a férfi látványában, halk léptekkel kisurran az ajtón és a maga szobájába siet. Átöltözik és lemegy a nagyterembe, hogy segítsen a takarításban. Később sétál egyet az udvaron, a nap folyamán vált néhány szót az immáron józan Sylwerannal, majd visszamegy a szobájába és kipakol végre, hogy birtokba vegye. Sharall szobájának méretéhez képest persze gyorsan belakja a sajátját, de elégedetten ül az ablakba, mikor elkészül, mert egészen otthonosan érzi itt magát. Sokan gondol a férfire, és nem egyszer lejátsza magában újra a történteket. Türelmetlenül, de kissé félve várja a viszontlátást.
Végül valahogy nem kerül rá sor, de másnap korán ébred és megint felölti utazó ruháját. Frissen érkezik a nagyterembe és jókedvűen libben az egyik asztalhoz, miközben mosolyogva üdvözli a vezért.*
-Szép jó reggelt! Remélem jól aludtál.

648. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-09-08 01:02:00
 ÚJ
>Sehonnai Sylweran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38

Játékstílus: Megfontolt

//Első venár lakoma//
//Sörivóverseny, majd szocializáció és hajnalig mulatás//

*Soreyl már a verseny előtt is felöntött a garatra, de ezek ellenére nagyon derekasan helytáll.
Egészen addig a pillanatig, amikor egyszerűen ahelyett, hogy feladná, csak eldől. Sylweran meglepetten pislog a férfira, de mivel úgy látja, hogy lélegzik, megnyugszik azon gondolatait illetően, hogy a lovag meghalt. Ekkor pedig felnevet. Elég spiccesen van már ahhoz, hogy ez a nevetés hangos legyen.*
- De a sört még így sem öntötte ki, látjátok? *ad hangot jókedvének, ám ekkor az ork hirtelen ott terem mellette és úgy megöleli, hogy Sylwerannak megroppan az egyik lapockája. De jókedve nem száll alább, bár meglepődik a dolgon, de hátba veregeti a férfit.*
- Sharall, igaz? *kérdezi eztán vigyorogva, és még ennél is szélesebb lesz a vigyora, mikor az ork látszólag zavarba jön, amiért a nyakába ugrott. Még szerencse, hogy nem teljes testsúlyával, mert habár Sylweran sem egy kis darab, ezt azért ő is megérezte volna.*
- Jó srácnak tűnsz Sharall. *mondja aztán vállba bokszolva az orkot, ezzel is biztatva egy kissé a szocializációra.*- Remélem majd jobban is megismerhetjük egymást idővel.
*Úgy tűnik, hogy egy kissé közvetlenebbé varázsolódott a kelleténél, de ez most épp az alkoholnak köszönhetően egyáltalán nem érdekli. De szerencse, hogy nem kell kifejtenie az orknak, hogy ő mennyire nem szereti az orkokat, de Sharall mégis másnak tűnik, mert ekkor odatoppan melléjük a karavánnal érkezett kis vörös.*
- Ugyan már, inni nem teljesítmény... túlélni egy tretilt... na az már az! *mondja is a lánynak feltűnően jókedvűen, miközben diszkréten megtámaszkodik az asztal lapján, csak, hogy biztosan meg tudjon állni a lábán. Na nem mintha bármi problémája volna az egyensúllyal, de ez a gravitáció vagy mi... na ez okoz némi fejfájást azért.
A szemöldöke viszont eztán felkúszik szinte a haja alá, eszményi magasságokba a továbbiakra. És újra nevetni kezd. Kell egy kis idő, amíg ezt is befejezi.*
- Bocsáss meg... *mondja eztán mosolyogva.*- Azt hiszem kicsit azért megártott a sör... de a kérdésedre válaszolva... hát nem venárnak jöttetek? *vigyorog, mint a fakutya.*
- Nem gondoltam, hogy bárki is nézelődni jött volna ide ma este. De nem érzem magam beszámíthatónak, úgyhogy a többit később majd megbeszéljük... addig pedig ne aggódjatok ilyen felesleges dolgokon, csak élvezzétek a lakomát, amit nektek szerveztünk. És persze a szobát... szobát is kaptatok. Az már a tiétek, amíg itt maradtok. *hajol meg - vagy valami hasonló - Nara előtt, aztán Sharallra vigyorog, és arrébb szédeleg, hogy bekapjon egy kis szarvast ami felszívja azt a tetemes mennyiségű sört, ami már lecsúszott a torkán.
Hosszú, hosszú ideig ott marad még az utolsó lakomázókkal, egészen hajnalig, hogy sokat beszélgessen, nagyokat nevessen, sört meg bort igyon, kockázzon párat, és egyszerűen csak belemerüljön végre a jól megérdemelt lakomájukba.
Az persze más kérdés, hogy másnap valószínűleg senki nem fog délig vagy délutánig kimászni az ágyból, és aztán is csak sok másnapos arc fogja összeszedni a szeméttel és mosatlannal teli Vadvédet - még ha van is már személyzet, ennyi rumlit talán ők sem bírnak egyedül - de még így is megéri. Néha kell ez is... meg az utána való rápihenés.*

//Napváltás//

*Két nap telt el az első venár lakoma óta.
Ahogyan Sylweran megjósolta, a lakomát követő napon főleg csak pihenés, vegetálás, szenvedős takarítás és "lepihenek még egy kicsit mert fáj a fejem" volt a legtöbbekkel. De mint kiderült, Banya - ahogyan elnevezték az új ork asszonyságot - valóságos áldás volt, még ha különös is. Olyan teát készített mindenkinek, amiről nem akarta senki sem tudni, hogy miből van, fanyar volt az íze, de egy kettőre helyre rántotta a gyomrukat. Így elnassolgathatták a lakoma maradékait, és mivel a vihar egyre csak fokozódott odakint, így nem hagyták el az épületet.
Jó nap volt ez ahhoz, hogy egymásra legyenek kényszerítve, és beszélgetniük kelljen. Habár a lakoma jórészt már eleve megtörte a jeget, de a csendes pihenős, meg a szemétösszeszedős közös program is segített abban, hogy az eddig zajossal ellentétben halkan beszélgetve összeismerkedhessenek.
Senkivel nem volt probléma... de talán a másnap miatt. Sylweran Sharallra is már másképp gondolt, habár azért odafigyelt rá, de úgy ítélte meg a lakoma után, hogy tényleg egy rendes orkba sikerült belefutniuk. Különös dolgok vannak ezen a földön.
Aztán hála az isteneknek az a nap is véget ért, és Sylweran is jóval korábban feküdt le, mint szokott. Nem sokat volt senkivel kettesben.
A második nap reggelére viszont egy őrülten tomboló és hangos viharos éjszaka után már napfény árad be a vizes, csillogó növényzeten át az ablakaikhoz.
Hideg van, párás a levegő, de a madarak éneke újra felzeng odakint, és a felhők is elkavarogtak az égről. Sylweran nagyot nyújtózik az ágyában. Aztán egy ideig még nézi a plafont.
Nem mondaná hirtelen, hogy nem harmadnapos, de már lényegesen jobban van, mint előző nap. És nem is árt, ha jobban van, mert éppen ideje volt már, hogy vége legyen a viharnak, és össze szedhessék a holmijaikat. Az újak maradnak vagy sem, venárok akarnak lenni vagy sem, de néhányuknak be kell menniük a városba. Már csak több dolog miatt is.
Így felkel lassan, kiiszik egy kancsó vizet, ami felmelegedett és állottá vált az éjszaka - ám ez a legkevésbé sem érdekli az elfet - majd felöltözik, és lemegy az immáron tiszta és csillogó Nagyterembe.
A többiek is biztos leszállingóznak lassan, de úgy tűnik még ő az első. Ám akik megbeszélték már vele, hogy Artheniorba akarnak menni, azok is hamarosan kelhetnek, hiszen pirkadat volt az időpont, amit megjelöltek a Nagyterembeli találkozóhoz. Itt megreggeliznek és indulnak. Így szólt a fáma.
Banya viszont már fent van. Jó időben kelhetett, hogy reggelit készítsen nekik, és úgy tűnik az ork asszonyság élvezi is. Tojás, cipó, kolbász és sajt illata párolog ki a konyhából. Sylwerannak hangosan megkordul a gyomra ezt érezvén. Tegnap még alig bírt néhány falatot leerőszakolni a torkán, de majd most... most felfal mindent, mint a farkas!
Csak a többiek érkezzenek meg, aztán mehet is a reggeli, aztán indulás. Mindent megbeszéltek már, főleg azokkal, akik itt maradnak.*

647. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-09-07 21:57:52
 ÚJ
>Dühöngő Sharall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//Első venár lakoma//
//Nara//

*Figyel és vár. Figyel és vár. Figyel és... *
-Végre. -
*Üvölt fel diadalmasan, mikor végre az egyik fél elborul, mint egy zsák. A személy nem más mint Soreyl és bár Sharall kicsit sajnálja a férfi által kiborított sört, mégsem tudja leplezni jókedvét. Oda lép a fővezér mellé és jó erősen átöleli. Meg sem próbálja visszafogni magát. *
-Gondolta volna a halál, hogy egy elf így iszik. Minden tiszteletem öcsém... akarom mondani főnök, vagy valami hasonló. -
*Fejezi be végül a mondatot. Egy kissé hülyén jött ki a lépés, ezért még egy kis meghajlással is próbál hitelt adni bocsánatkérésének. Viszont nincs ideje tovább aggódni a szituáció abszurditásán, mivel egy vörös valami, vagy még inkább valaki vonja el a figyelmét. Ugyanis a lány valami furcsa és megmagyarázhatatlan dolgot csinál. Valószínűleg táncol, de táncnak, még családon belül is csak a megfelelő alkohol mennyiség után lehetni nevezni. És bár Sharall nincs családon belül (bár minden nézőpont kérdése), azért van annyi alkohol a vérében, hogy igenis szépnek tartsa a táncot. El is mosolyodik, tetszik neki a lány, eme új és vad oldala ez nem is vitás, valami mégis zavarja az összhatást. Mintha, de csak mintha a lány szeme furcsán csillogna. Persze ez lehet csak a töménytelen pia utáni képzelgések egy újabb és nagyon gonosz megnyilvánulása, az ork ezt mégis valódinak érzi. Sőt, ez nem az a jól ismert Eleget_ittam_és_már_nem_érdekel_semmi csillogás, nem. Ez inkább az, olyan dolgok járnak a fejemben, amiknek nem kéne de a pia ezt is előhozza mert gonosz és a könnytől csillog a szemem, fajta csillogás. Ettől, egyből lehervad a férfi mosolya is és már indulna, hogy megkérdezze a lánytól, hogy tud-e valamiben segíteni, de tanult az előző hibáiból, így inkább kivárja a megfelelő alkalmat és, majd akkor kérdez rá a lánynál a történtekre. Nem is kell sokat várni, mivel a lány rövid keresés után, rátalál a férfi tekintetére, és mikor azok egybeolvadnak, a férfi bár erősen alkoholos befolyásoltság alatt áll, de azért a lehető értelmesebben próbál nézni, miközben azon fáradozik, hogy minél több lelki erőt szegyen össze, nehogy a végén az este utóhatása a lányon landoljon. Végül elindul felé a lány és mikor odaér, feltesz egy olyan kérdést, amire egyáltalán nem számított a férfi. *
~Már menne is? Nem, így ilyen szar hangulatban nem hagyhatja el ezt a helyet ezt megfogadom. ~
*Gondolja, miközben próbálja felvértezni háborgó gyomrát, hogy legalább addig bírja még ki, amíg vissza ér a szobájába. *
-Nem, nem megyünk mi még sehová. Van egy kis elintézni valóm még. -
*Mondja, miközben előrenyúl, lágyan megérinti a lány kezét, majd egy gyors mozdulattal, megcsókolj azt. *
-Hölgyem szabad egy táncra? -
*Kérdi, de mivel fél az elutasítás lehetőségétől, így meg sem várja a választ,hanem az üresebb placc felé vonja a lányt. Mikor megtalálja a számára legmegfelelőbb helyet, egy gyors mozdulattal megforgatja a lányt majd mikor az szembe kerül, az egyik kezével vele elkapja a lány kezét a másikat a derekára csúsztatja. Ezután a zene ütemére lassan elkezd "táncolni". Egy ideig némán csak bámulja a lányt, majd mikor már kezd kicsit zavaró lenni a csönd, megszólal. *
-Gyönyörű vagy. Nem is értem mit látsz bennem. -
*Egy kicsit elmélyed a gondolataiban, majd folytatja. *
-Egyébként. Ha szeretnéd feljöhetnél a szobámba. Persze csak... nah mindegy persze csak ha akarsz. Ó igen és tényleg még nem tettem meg azt amit akartam. -
*Fejezi be végül, majd lassan előrehajolva megcsókolja a lányt. Kicsit hevesebbre sikeredett, mint azt eredetileg tervezte, de mivel a lány nem ellenkezett, így úgy dönt emeli a tétet. *
-Tehát akkor a szoba... ? -

646. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-09-07 18:45:33
 ÚJ
>Niavi Rajea [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Az első venár lakoma//

*Niavi nem sokat időz már a lakomán, az újoncokkal sikerült megismerkedni, akikkel volt alkalma beszélgetni. Mennyei az ételek egytől egyig. Krumpliból nem volt hiány abból volt bőven, körettel nem kellett spórolni. Rókagomba egyenesen mennyei volt, míg volt lehetősége, abból mindig szedett magának. Mikor már jól lakott, akkor csak a szeme kívánta, ezért egy egy falatot még bekapott.*
~ Ezt a receptet elkérem a vezértől.~
*Véget ér a párbaj, akkor távozik. De úgy néz ki nem ő az első. Shirqat és Giust már nem látja. Egyikőjüket sem kell félteni, remélhetőleg ők is csak beteltek a hosszú órás mulatozással. Lány nem akart nagyon akart a figyelem középpontjában lenni, csak jól érezte magát. Alkoholt nem nagyon fogyasztott, így a fejfájással nem lesz gond, maximum gyomor panaszai lehetnek, az ilyen késői lakoma után. Talán nem lesz baj, és kellemesen fog ébredni.*

~ Úgy látszik Jezabielnek is elég volt, Vajon holnap tudok vele beszélni?~
*Hol is kezdhetné a tanulást? A legelején, mivel nem csak hallgatni kell hanem magáévá is kell tenni azt a tetemes sok információt. A gnómnak minden magától érthető lesz, csak sajnos Niavi sosem fog akkora intelligenciával rendelkezni, de mindent megtesz, hogy sikerüljön. Továbbá az ezermestertől egy hasonló fegyvert szeretne készíttetni magának amivel ő is rendelkezik. Egyszer mintha látta volna, és nagyot megtetszett neki is. Többit majd akkor rendezni, tud vele is beszélni két mondatnál többet, hiszen, mindig akad valami dolga.*
~ Holnap vagy már ma fogunk pakolni?~
*Fogalma sincs, hogy mennyi az idő, mivel eléggé borult az ég, és eleve sötét az éjszaka.
Nem sokat agyal ezen, gyorsan megy a szobájába, átöltözik pizsamába. Az ágyát megveti, és holnapig alszik.*

645. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-09-07 15:46:34
 ÚJ
>Mylnara Regnae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Megfontolt

//Az első venár lakoma//
//Szana, Sylweran//

*Meglepően visszafogott landolásban van része. Kicsit kótyagosan, ábrándozva nyögdécsel pár szót, amit Szana mondott neki az imént. Jól eső érzés járja át tőle, a kisebb fájdalmak ellenére is.*
-Én vagyok a nyár.
*Ahogy eljut az agyáig, hogy a lányt sikerült beterítenie esés közben, meglepetten gurul le róla és négykézlábra érve érdeklődik.*
-Te meg hogy kerülsz oda? Nekem semmi bajom, de te nem festesz jól.
*Látja, hogy Szana mintha a kezét fájlalná és ettől elfogja a mardosó bűntudat.*
-Oh, ne haragudj, ez az én hibám. Annyira sajnálom. Ugye nincs nagyobb bajod?
*Meglepően stabilan sikerül felállnia és ha hagyja, felsegíti Szanát is, és úgy eluralkodik szívében az alkohol miatt felerősödött bűntudat, hogy hirtelen ötlettől vezérelve megöleli Szanát, ha az hagyja.*
-Bocsáss meg. Köszönöm. Meghálálom.
*Nem tart sokáig az ölelés, közben pedig csak makog össze vissza. Mikor elengedi a lányt, visszaül az asztalhoz és iszik egy nagy pohár vizet, mert úgy érzi, ideje kicsit hidratálnia és ellensúlyozni az alkohol mámoros hatását. Még mindig bűnbánón néz Szanára, amíg az meg nem nyugtatja róla, hogy semmi baja. Csipeget néhány falatot, közben elhatározza magát és ezt Szanával is megosztja.*
-Odamegyek ehhez a Sylwaren, vagy Sylworen, vagy nem is tudom, Sylweranhoz, és megbeszélem vele ezt a helyzetet, hogy tudjuk mire számítsunk.
*Ahogy befejezi az édességek elfogyasztását, fel is pattan, és kissé szédelegve megindul az ivó verseny győztese felé. Odalépve hozzá megérinti a férfi vállát, hogy magára vonja a figyelmét.*
-Ne haragudj, gratulálok ehhez a teljesítményhez, de nagyon fontos dolgot kell kérdeznem. Van rá lehetőség, hogy itt maradjunk Vadvédben hosszabb időre is? Megdolgozunk a kosztért és kvártélyért.
*Előveszi legszelídebb, legreménykedőbb tekintetét és kedvesen mosolyog, hogy megnyerje a vezér bizalmát. Ha nemleges választ kapna, csüggedten elballag, ha sikerül, örömében legszívesebben megölelné, de csak halk szavakkal elrebegi háláját és el is oldalog, hogy elújságolja barátnőjének a hírt.*

//Sharall//

*Esznek, isznak, beszélgetnek és a hangulat nagyon családias, bár egyre többen elszállingóznak a szobájukba lefeküdni. Nara is nagyon jól érzi magát és elborítják az érzések. Régen nem érezte magát ilyen boldognak és külön örömmel tölti el, hogy nincs egyedül.
Egyszer csak megszólal egy ismerős dallam és hála az elfogyasztott bornak, a lány fejében a dal mellé, felhangzik a ritmikus dobszó is. Megigézve botorkál oda, ahol a legnagyobb hely van az asztalok között és megáll egy pillanatra. Lehunyja a szemét, és gondolataiban felidézi azokat az estéket, mikor a szülei sok jó barátja eljött hozzájuk és együtt táncoltak, szórakoztak. Felidézi a szüleit, ahogy eggyé válva mozognak együtt a zenével a táncosok között. Északon jól ismert tánc volt ez, tradicionálisan a férfi és nő örök harcát és függését szimbolizálta. Legalábbis az anyja így mondta. Kinyitja a szemét, és karjait lassan felemeli. Nem érdekli ki látja. Hullámzó mozgásba kezd, mint a partot nyaldosó víz, hol egyik, hol másik oldal felé nyúlik el. Mozdulatai lágyak, finoman nőiesek. Az egész teste együtt ring a zene ütemére. Fülében a dobok egyre sürgetőbb tempót kezdenek diktálni, ő pedig ehhez igazodva egyre határozottabban és gyorsabban mozog. A könnyed hullámzás egyre vadabbá válik, és egyre inkább olyan, mintha egy láthatatlan ellenféllel küzdene. Hol kitér, hol támad, lelapul, megpördül, fejét hátra húzva elcsapja elhajolva a láthatatlan nyilak elől. A haja kibomlik a laza konytból, és ruhájának lenge anyagával úgy lobog körülötte, mintha szélviharban állna és egy ádáz ellenséggel szemben harcolna. Arcán a zene dallamára váltakoznak az érzelmek. Vágyakozón kinyúl valaki felé, mintha el akarná érni és megkapaszkodni benne, de mielőtt bárki elkaphatná, haragos tekintettel villámgyorsan kitér előle. Hol mosolyog, hol megtörten szomorú, hol kacér, hol dühtől forrongó. Magával ragadó hatást kelt ez a társ nélküli csatározás. Egyszerre nőies és könnyed, ugyanakkor van benne valami elemi erő, valami vadság, olykor pedig egy kis bujaság is. Teljesen megfeledkezik a külvilágról. Mikor már úgy érzi nem lehet tovább fokozni a tempót, forogni kezd. Örvénylő zöld ruháján, és vörös haján meg meg csillan a gyertyák és fáklyák fénye, és olyan, mint a lángoló erdő elmosódó képe. Felhangzik az utolsó hang. Megtorpan, kezeit, vállait leengedi, a teste ellazul, állát felszegi, mintha a napfényben fürösztené, vagy víz alól bukkanna fel. Kipirult arca ragyog a táncoló fényben, ajka enyhén szétnyílik, utat engedve szapora zihálásának. Arcán legördül egy könycsepp, majd még egy, ő pedig megadva magát a rázúduló érzéseknek térdre rogy a terem közepén, és némán hullanak a könnyei, miközben mégis mosolyog.*
-Hiányoztok.
*Mondja maga elé halkan. Ellentétes érzések kavarognak benne, egyszerre szomorú, és boldog. Egy ideig ha senki nem megy oda hozzá, így marad, aztán mégis összeszedi magát és felkelve Sharallt keresi a szemével, majd felé indul. Ha módja van rá, kézen fogja a férfit, és megpróbálja szelíden húzni az ajtó felé. Már úgy sem sokan maradtak a teremben, ő pedig most nem akar egyedül lenni, sőt, mással sem, csak a férfivel akar maradni.*
-Gyere, azt hiszem ideje menni. Vége a mulatságnak. Vagy te maradnál még?
*Néz fel rá kérdőn.*

A hozzászólás írója (Mylnara Regnae) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.09.07 15:58:22

644. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-09-07 13:50:36
 ÚJ
>Fényvér Shiriqa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Az első venár lakoma//
//Déli szárny//

*Ha nem lett volna teljesen egyértelmű hogy számít a férfi társaságára, most azzá teszi azzal, hogy miután nagy nehezen beszenvedte magát a déli szárny bejáratán tartja az ajtót Giusnak is hogy utána menjen. Kicsit olyan, mint egy Maihhin a porcelánboltban. Itt már látványosan nem az ő mérete semmi, még szerencse hogy egyelőre szegényes a berendezés és a felfelé vezető csigalépcső is közel van.*
- Nem is tudom mi a rossz ebben az egészben, hogy ti nem vagytok nagyobbak, vagy én nem vagyok kisebb.
*Még mindig morcos a hangulata, de annál sokkal jobb mint amikor faképnél hagyta a férfit az asztalnál. Azzal, hogy végigsarazzák az egész épületet, most nem igazán törődik. Eszébe sem jut, ahogy az sem, hogy átázott, rátapadt fehér felsője valószínűleg sokkal többet enged láttatni magából mint amennyit szeretne. Nem mintha sokat számítana így a fürdőben történtek után, meg hát ő megy elől, hátulról meg csak annyi látszik, hogy mindene saras.*
- Elég fura élmény, voltál már kisebb népek házaiban?
*Pláne úgy különös, hogy valaki részeg és szédül. A lépcsőnél se nagyon tud kiegyenesedni, ráadásul szűk is, és egészen a legfelső emeletig fel kell szenvedniük magukat, mert csak onnan lehet átjárni a galériára. Inkább kapaszkodik is a korlátba, fő az óvatosság. Fel is érnek épségben, itt viszont már nincs mibe kapaszkodni, és az utolsó foknál nem emeli eléggé a hátsó lábát. A lépcsőbe rúg bele, még talán józanul se tudna időben korrigálni így ismét a földön találja magát, csak ezúttal arccal előre. Legalább a kezeivel tudott tompítani és amúgy is le volt hajolva, egyáltalán nem esett nagyot, de megköszönni akkor sem szokás az ilyesmit. Nem egy sikongatós fajta, részegen pedig elég hirtelen tudnak történni az események, egy mukkot kiadni sincs ideje, csak fekszik féltérden tenyereire támaszkodva. Tipikusan a kiröhögni való kategóriába tartozik a mutatvány, talán Giusnak is ez az első reakciója, de Shiriqának mindenképpen. Ez a nap, ez az este már túllendült a tragikuson, ilyen egyszerűen nincs, nem bírja ki hogy ne röhögje el magát. Még az erő is kimegy karjaiból, feladja, kész, ennél rosszabb már nem jöhet, el is terül a földön, hosszan röhögve saját szerencsétlenségén.*

643. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-09-07 02:40:50
 ÚJ
>Ranae Gius avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Az első venár lakoma//
//A kapunál//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//

*Jól érezte, Shiriqa tényleg szemrehányást tesz neki. ~Még szerencse, hogy nem szó szerint.~ Majdnem felröhög a gondolatra, de visszafogja magát. Az eddigiek alapján biztos benne, hogy rosszul sülne el. Egyébként a lánynak teljesen igaza van, de hát éppen azért rúgnak be az emberek, hogy ne gondolkozzanak egyébként létező és komoly gondokon és veszélyeken. Mikor Shiriqa kurtán közli, hogy bemegy, Gius ezt úgy értelmezi, hogy mára már bőven elég volt a társaságából. ~Megértem, ha csak fele olyan szarul érzi magát a történtek után, már nagyon szarul érezheti magát, mert én meg rohadt szarul érzem magam.~ A brilliáns gondolatmenetre egy sáron megcsúszással megbolondított szédülés teszi fel a koronát, ami után majdnem követi Shiriqa példáját a sárban elterüléssel kapcsolatban. Az utolsó pillanatban áll meg a lábán. Ez elég bizonyíték számára, hogy neki is ideje lenne eltennie magát holnapra, úgyhogy úgy dönt, megvárja, míg a lány eléggé eltávolodik, aztán majd Ő is bemegy. Ha egyedül akar lenni, hát legyen, Ő ebben nem akarja megzavarni, tette azt már eleget ma este.*

-Bizony, elég részeg vagyok. *Shiriqa szavaira szomorkásan bólogat. Azért csak nem tudja az óriás lány megtagadni gondoskodó természetét. ~Nem csak nagy mellei, nagy szíve is van.~ Azért ahhoz, hogy ezt ki is mondja, szerencsére nem elég részeg. Lassan ballag mögötte, hagyja, hogy eltávolodjon, ha már egyedüllétre vágyik, de rövid séta után a lány megtorpan, így kénytelen utolérni. Első nekifutásra nem jön rá, mi a gondja a lánynak, de a létra emlegetésétől összeáll a fejében a kép. Ahogy végigpillant magán, rájön, hogy lehet, hogy neki sem kellene a lakomát érintenie, hacsak nem akar még sokkal nagyobb hülyét csinálni magából, mint amilyennek most érzi magát. Ahogy Shiriqa a másik bejárat felé fordul, megy utána, de megint próbál úgy mozogni, hogy minél jobban lemaradjon. Hogy ez tűnik-e fel a lánynak, vagy csak aggódik miatta, vagy annyira mégsem szeretné lerázni, arról fogalma sincs, ilyen részegen nem is lehet, de tény, hogy Shiriqa hívja. Megteszi hát azt a pár lépést, amivel beéri a lányt és aztán ahogy elférnek, megy mellette vagy mögötte, amíg csak fedél lesz a fejük felett és körülöttük falak.*

642. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-09-06 19:13:54
 ÚJ
>Mirasyn Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Vakmerő

//Első venár lakoma//
//Paru//

-Jó persze, hogy az vagy, de én meg "csak egy gyenge kis táncoslány" vagyok ok? *Kérdez vissza jelezve, hogy mi a lényeg jelenleg, a kis álcája.*
-Elmesélek mindent, mehetünk is felőlem a szobádba. *Nem érdeklik a részegesre ivós alakok meg a többiek sem, hogy mit alkotnak.*
-Már megvolt az álcámhoz a bemutatóm és tele is ettem magam, mehetünk. *Azért az asztalról még lenyúl egy kis sült húst és kenyeret mellé.
Paru szobájába érve le is ül egy székre és ha már ketten vannak és az ajtó is zárva belekezd.*
-Ezek a venárok szörnyvadászok, szóval ritka dolgokhoz juthatnál ha maradunk, gondolom van olyan állati méreg vagy testrész, amihez elég nehéz lenne egyébként hozzájutni. *Bele a közepébe egyből, mert lehet jó lenne maradniuk, jobb célja most amúgy sincs merre mehetnének, a Vércséknek vége, a városba hülyeség lenne visszamenni, másfelé meg élőholtak lehetnek és nem biztonságos.*
-Még sokan nem estek át valami beavatáson, mert felépítették a létesítményt, ahol vagyunk és még ezt fogják szépítgetni festéssel meg ilyenek. *Hát körülbelül ennyit tudott meg igazából, de több mint a semmi.*

641. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2016-09-06 11:36:49
 ÚJ
>Szondei Szana avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Az első venár lakoma//
//Nara//

*Szana lehet feleslegesen aggódik? Talán jobban oda kéne figyelni a részletekre.*
- Csak ne ebben a zord időben, különben a pénz aggódalmuk lesz a legkisebb.
*Lehet nincs Szanában alkohol, viszont szükségtelen, hogy ellazuljon. Csak egy eszköz a hangulat ami csak fokozza. Olyan mint futáshoz a kényelmes lábbeli, hasznos, jó ha rajtunk, de nem szükségszerű.
Jól esik a félelf lány biztatása, s jobb kedvre is deríti Nara optimizmusa.*
~ A pár kupa bor kezdi a hatása megmutatkozni. Minden gond a fellegekbe kerül, ilyenkor egy világot tudunk megváltani.~
*A félelf jó jedve átragad a felsötételfre is.*
- Erről tanúskodom, egyszerű hozzávalókból fenséges étket keszíteni. Munkával kapcsolatban lesz elfoglaltság.
*Mikor az Ork kerül szóba arra inkább nem kíván válaszolni. Maximum ha ránéz a lány akkor bólogat, helyeselve.*
~ Ehhez, nem értek.~
- Csak óvatosan a borrral.
*Vágja rá amikor Nara elvesztiba fonalat. Néha sajnos volt lehetőség, hogy mit okoz az alkohol túlzott mértékben.

Utána következő kijelentéssel nem tud mit kezdeni. Csak pislog szaporán.*
- Ennyire nem vagyok fiatal, s te sem olyan öreg, hogy ez müködjön.
*Ezt csak hallkan mondja, de reméli, hogy ezt viccnek szánta, mivel neki inkább sértés, mint poén. Az előző kérdésre szándékosan nem felel. Meg is bocsájtja, hiszen már egy kicsit felöntött a garatra. Ezt már tisztázta ezt az ügyet vele kapcsolatban.

Azonban következő bók hamar felülírja, még bele is pirul lányos zavarában.*
- Köszönöm a kedves szavakat.
*Ha rá figyel a félvér, akkor próbálkozik hasonlóval, viszont nem egyet dolgot tud kiemelni. Haja csak úgy ízzik, mint a tűz, a bíbor vörös ajkai csak fokozza ezt a hatást, a ruhái, pedig az eleganciát tükrözi, minden gazdagságával együtt. Sajnos nem a szavak embere, ezért csak azt mondja ami először eszébe jut.*
- Ha rád nézek, egy évszak jut eszembe ez nem más, mint a nyár.

*Nem nagyon jut célba a szavak, mert a szetelmével van elfoglalva.*
- Ne mász fel a szé-
*Be sem fejezi a mondatot, mikor látja leesni a lányt. Ösztönösen cselekszik, s megpróbálja úgy elkapni a lányt, tompítsa az esését. Nem elég erős, hogy ölbe kapja, majdnemhogy aláveti magát. A kezei bánják a próbálkozást, ennek ellenére reméli, hogy sikerrel jár. Nem szerette volna látni, ahogy valaki kitöri a nyakát egy szerencsétlen esés miatt.*
- Aú, Áú!
*Sajognak a végtagjai Szanának, ám pár pillanat múlva nem magára gondol. Most az másodlagos.*
- Nem esett bajod?

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346