Nincs játékban - Vadvéd
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínVadvédNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 148 (2941. - 2960. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2960. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-30 20:10:51
 ÚJ
>Pyr Lavand avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Novus kiképzés//
//Zsenge, kis Aenae//

*A bábupüfölés bizony fárasztó sportág, Pyr ugyan eddig ezt nem tudta, de most aztán megbizonyosodik róla. Miután szinte végletekig hajtotta magát, a kardot földre téve, két kezével támaszkodik térdére, s csak onnan néz fel a közeledő elf leányra. Aztán miután a sugdolózó kérdést meghallja, azonnal kiegyenesedik, majd jobb karját tarkójára téve vakargatja azt meg.*
- Hát, ő izé. *Ettől jobb jelenleg nem is jut eszébe A Nagyszájnak. Ha eddig nem izzadt meg eléggé, márpedig igen, akkor most stílszerűen vödörvízzel leöntött fejet produkál.*
- Szóval az úgy van... *Még mindig kattog az agya, szerinte hallatszik kívülről is, ezért gyanakodva körbenéz, hogy mi ez a ritmus? De hiába, sem fentről, sem oldalról nem jön meg a válasz.*
- Szerintem nem rád gondolt. Te nem vagy álmos, ez nagyon jól látszik. *Nyögi ki kényszeredetten, mert Pyrről egy biztos elmondható. Soha sem hazudik, sem jótékonyságból, sem szánalomból, sem bosszúból. Ez az egy, amire a nagy szája bizony jó. Így most is kénytelen terelni, ami még nem hazugság, viszont a kimondott szavak felelősségét átruházza.*
- Miért nem kérdezünk meg valakit? Egy olyan hozzáértőt. Én nem vágom a harci szövegeket. *Már néz is körbe, kihez tudna odamenni.*
- Te, ott a szomorú nőci a padon! Hátha ő tudja! Meg, meg is kérdezhetjük, miért lógatja az orrát. *Mondja, majd kérdőn néz Zsengére.* Én úgyis elfáradtam. Ezek ketten meg, hadd táncoljanak. *Közelebb hajolva fülébe súg Zsengének.* Az a sötét fickó, szerintem egyébként sem bír, jobb ha távol maradok tőle!

2959. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-30 18:56:24
 ÚJ
>Árnytörő Xotara [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Istálló//
//Álomkatyvasz//

*A tavasz illatától terhes a levegő. Ameddig a szem ellát hullámzó fűtengert borítja a tájat. Xotara arcát lágyan cirógatja meg egy erősebb fuvallat.
A távolban egy Maihhin csorda legelészik. A távolság miatt a hatalmas állatok most elég aprónak tűnnek. Xot eltöprengve figyeli a messzi állatsereget. Viszont a következő pillanatban a Maihhin csorda meglódul, mintha valami, vagy valaki megriasztotta volna őket. A mélységi lány mellett a semmiből ott terem lova. Xot rögtön kapcsol és felpattan a hátára. Megsarkantyúznia sem kell Kajtárt, mert az állat, mintha a gondolatait olvasná, és pont abba az irányba kezd vágtatni, amerre Xot irányítaná. Közeledve a hatalmas állatokhoz észrevesz egy példányt, amelyiknek a hátából egy vörös kendős nyílvessző áll ki. A lány úgy bólint, mint aki csak erre az információra várt volna.
Több lovassal terelik így az állatokat egy adott irányba. A vörös kendős jószág, aki a vezérbika lehet, az élen rohan. Nem sokára az állatok előtt mély és széles árokrendszer tűnik fel. A lovasok lassítanak és hagyják, hogy a csorda lassabb tempóra váltson, de a kívánt irányba haladjanak tovább.
A vezérbika kissé talán kótyagosan lépbe az árkokkal szegélyezett, jól megtervezett karámlabirintusba, ahova egyértelműen befelé vezet az út, de a kijutás már nem ilyen egyértelmű. A vörös kendős bikát követi az egész csorda, és mikor az utolsó állat is az árokkarámba lép örömkurjongatások hallatszanak. A bejárat földjén egy széles fénysáv villan, majd a következő pillanatban már egy hasonlóan széles, mély árok zárja el a kijáratot a Maihhinik elől.
Xot elégedetten áll meg Kajtárral az egyik árok mellett, amikor hirtelen a húsba maró, erős fájdalmat érez vállaiban, és a magasba emelkedik. Böszme patása hamar pónivá törpül alatta. Xot vállaira tekintve látja, hogy karmos madárlábak vájnak bele és satuba fogva tartják őt. Feljebb pillantva látja a barna tollas griff madár hegyes csőrét is. Xot fején csak egy gondolat fut át.*
~ Te jó ég, hogy fogok én innen kiszabadulni, még hozzá élve?! ~
*A következő pillanatban, mintha csak a kérdésére kapná a gúnyos választ, a griff aranysárga szemeivel a lányra tekint, csattint egyet csőrével, és ha ez nem volna elég, még kacsint is egyet, majd elengedi a zsákmányát. Hadd „fusson”. Xotara pedig csak zuhan, mint egy darab hús a mélybe, a föld pedig könyörtelenül közeledik. Azonban, mielőtt Xot becsapódna, az álomszín ismét megmentően változik.

Villanás.
Egy nap ragyogta vízgyűjtő táj tárul a szemek elé. A háttérben a csillogó vízbe egy kisebb vízesés zúdul. Xotara a vízfüggönyhöz közeli bozótosban áll, mintha éppen leskelődne valaki után.*
~ Mi a fenét keresek én itt? Főleg, hogy nincs is itt senki. ~
*Erre, mint egy parancsszóra feltűnik a színen a fülig sáros Umon.*
~ Mocsadék! Fúh, de mocskos. ~
*A barna csuhás habozás nélkül belegázol a vízbe, és meg sem áll a vízesésig, ami alá beáll megtisztulni. Xot mindent jól lát, vagyis mégsem.*
~ Attól a hülye, mocsok csuhától nem látni semmit. ~
*Bukik ki a lányból a gondolat, amin még így álmában is meglepődik. Umon pedig rögvest neki áll lerángatni magáról a barna csuhát. Aztán csuhátlan szerzetes, stigmás testére ömlik a tiszta víz. Hosszú, sötétbarna haja, most feketén tapad vállaira és hátára. A pajkosan táncoló stigmák, mintha csak a testére rátapadt hajából erednének. Umon szikár, enyhén szálkás felsőtestét a vízesés olajos csillogással borítja be. Az összkép már majdnem teljes, de így is sokkal hívogatóbb. Az összképet csak az a fekete nadrág zavarja.*
~ Nagyon helyes… csak az a gatya ne lenne. ~
*Az álom-Umon, megint mintha csak hallaná Xot gondolatait, serényen nekilát a gatyamadzag kikötésének, de láthatóan egyedül nem boldogul vele. Xot tenyerével homlokon csapja magát, és megelégeli a férfi bénázását. Xotara már éppen kicsörtetne a bozótból, hogy segítsen neki, amikor az álomszín szertefoszlik, és egy újabb álom követi.

Villanás.
A nap lenyugvóban. Az égbolt vöröses, lilás színekben játszik. Az erőd udvarának árnyait a naplemente narancssárga fényei törik meg. Xotara meglepetten veszi észre Aenaet, aki a raktár előtt ül egy hokedlin, a tyúkól mellett, és krumplit pucol. A lány előtt egy vajlingban már szépen megpucolt burgonya halom áll.*
~ Mé' pucol ez még most is krumplit? Hiszen minnyá sötét lesz. ~
*Erre, mint egy varázsütésre a raktárhoz közeli egyik fáklya lángra lobban. Xot odasétál a dolgos lányhoz.*
- Fú, de ügyi vagyol ezt mind Te pucoltad?
*Aenae azonban rá se hederít Xotra. Csak szótlanul folytatja tovább a munkát. A lány kezében a kés gyorsan forog, és sebészi pontossággal fosztja meg héjától a burgonyákat.*
- Durván tolod, Aenae.
*Magyaráz tovább Xot nem zavartatva magát azon, hogy most sem kap választ.*
- Te, figyi má'… szerintem elég lesz ennyi krumpli.
*Válasz most sem érkezik, és Xot is tovább jártatja a száját.*
- Nem láttad mostanában Ostor, Sunt és Wendit? Mintha a föld nyelte volna el őket. Mit gondolsz elmentek, vagy valami bajuk esett?
*Aenae kezében megáll a kés, és lassan felnéz Xotra. Az álom-Aenae egy gyilkos pillantással méri végig a sötételf lányt, majd lassan feláll. A kezében lévő krumpli-pucoló kés hirtelen pedig egy nagy konyhakéssé nő. Aenae felemeli a kést, és úgy indul meg Xot felé. A mélységi lány a jelenetre hangos röhögésben tör ki, és térdeire kell támaszkodnia, hogy ne essen orra idióta örömében. Azonban, hogy Xot nehogy már örüljön, a konyhakéssel felé közeledő lánynak két másik feje is nő. Jobb oldalra a Banyáé, bal oldalra Itaroé. A háromfejű gyilok Aenae-ék, így szólnak: *
- Ki fogunk belezni!
*Xotból ismét kitör az a groteszk, fejhangú sikítás, majd amikor gyors menekülőre fogná, két ormótlan rózsaszín nyuszis mamusz terem a lábain. A semmiből ismét felcsendül az a idióta, kergetőzős zene. A szépség hiba a dologban csak az, hogy ezekben a nyuszis lábbelikben Xot járni is alig képes, nemhogy szaladni. A háromfejű gyilok Aenae-ék pedig csak közeledik felé a nagy konyhakéssel. Xot menekülés közben hasra esik. Bosszús megadó sóhajt hallat.*
~ Ilyen az én formám. Engem mindig mindenki csak ki akar belezni. ~
*Xotara hanyatt fordul, és látja az üldözői már a lábánál állnak.*
- Rajta! Gyere csak! Feladom. Belezz ki!
*Xot behunyja szemeit, és úgy várja a beteljesedő belezést. A háromfejű gyilok Aenae-ék már sújtatnak is le a nagy késsel, amikor az álomkép furcsán megremeg, és lassan elfehéredik. Xot pedig hallja, ahogy az a kergetőzős zene lassan elhal, és mire kinyitja szemeit, egy újabb álomszínen találja magát.
Villanás.*

A hozzászólás írója (Árnytörő Xotara) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.30 19:12:18

2958. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-30 16:51:56
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

- Igyál, az legalább meglátszik!
*Mondja Leonnak, mikor az megörül a rumnak.*
- Én nem élek vele, tartsd csak meg, legutóbb is szétszakadt a fejem másnap.
*Hárítja el a kínálást.*
- Hogy szörnyűbbet e vagy sem, mindegy. Ez nem verseny, így nem kételkedek, s nem srófolok. Sajnálom, hogy ilyeneket kellett megtapasztalnod! *Néz szomorúan a tűzbe, majd ismét Leonra:*
- Töröld le azt a vigyort a képedről a szesszel, mert megfagynak a virágok körülöttünk. Szép idő van! *Néz körbe mákonyos szemekkel, s valóban a sötét égbolton kezdenek megjelenni az első csillagok. Umon a vérfagyasztó vigyorra csak egy vállrándítással reagál, különösebben nem tud megijedni semmitől, hát nem most kezd el hüledezni.*
- Nem akarok magyarázkodni. Tudod miről beszélek. A múlt árnyai mindenkit kísértenek, de majd megszűnik egyszer, a Fekete Fa törzse alatt. Egészségedre! *Bólint Leon felé, majd ő is meghúzza a boros demizsont, de már óvatosabban, talán a beszélgetés, talán a kissé hűvösebb, de kellemes éjszaka, kezdi kicsit kitisztítani.*
~ Egész jól érzem magam ahhoz képest, mint ahogy korábban. Jó a társaság. ~ *Villan meg Leon felé tekintete, de az nem árul el semmit. Az meg akkor kezd el feszíteni, úgyhogy a szerzetes tekintete lassan árulkodóvá válik, mert a szája bár merevre van zárva, mégis feszesen mozog. Végül nem bírja tartani, s kirobban belőle a röhögés:*
- Stigmákat, hogy feszíts? *Kacag az ég felé nézve mély és dörgő hangon.* Hogy te mekkora egoista vagy, barátom! *Emeli felé a demizsont, majd ismét meghúzza. Miután megnyugszik ismét Leonra néz, előtte kitöröl szeméből egy könnycseppet, amit a nevetés csalt oda. Immár komolyabb arccal mesél:*
- A Fekete Fa forró nedvét fecskendezték a bőröm alá. Az keveredett el a vérrel, így folyamatosan az ereimben úszik. Ezért látod úgy, hogy mozog. Eleinte kisebb tűvel, kevesebb mennyiséget, aztán egyre nagyobbakkal és egyre nagyobb mennyiséget. Nem ajánlom, vannak rá egyszerűbb módok is, kérdezd meg a lányokat! De ha akarnám sem tudnálak elvinni az alkotókhoz, mert fogalmam sincs, hogy hol vannak. *Itt megint kicsit felnevet, majd kezét feltartva jelzi Leonnak, hogy nem őt röhögi ki, csak a szituáció volt vicces. Aztán arca ismét elkomorodik:*
- Miféle szörnyűségeket éltél át? *Rájön, hogy hatok óta együtt élnek, de szinte semmit nem tud a kalózról.*

2957. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-30 15:26:27
 ÚJ
>Leon Descobrat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//

*Ezt a kérdést már sokan feltették magukban, ahogy Leon is. Minek piszkálja azokat, akikkel jóban van? Azonban mindig arra a válaszra jut, hogy gyakorlatilag mindenkivel így viselkedik, miért lenne kivétel éppen az, akit jó barátnak tart? Aztán érdeklődve figyeli a jelnetet, amiben is egy agyagkulacs kerül elő.* ~Ez csak jót jelenthet!~ *A felé repülő italt el is kapja, és azonnal nyitja is ki, hogy beleszagoljon. Ahogy megcsapja orrát a rum illata, majd felkúszik az agyába, valami nagyon kellemes érzés járja át egész testét. Még mielőtt belekortyolna, még odahajol Umonhoz és jól meglapogatja a vállát.*
-Köszönöm! Igaz barát vagy a legnagyobb bajban! *Amíg valaki nem lesz igazán alkoholista, nem tudhatja, hogy mekkora nagy baj is az, hogy Leon már napok, hetek óta nem jutott rendes minőségű és mennyiségű piához. Ezután nagyot húz belőle, és kínálja Umont is. Ha az iszik, ha nem, visszakéri a flaskát, és gondosan az erszényébe rejti, hogy majd később, ínséges időkben igya meg. Ezután persze a borból még jól kortyolgat, hátha még idejében utoléri a szandálost annak részegségében. Erre azonban nincs sok esély, lévén, hogy a kalóz mennyivel jobban bírja az alkoholt, és mennyivel később kezdett el inni. Ahogy szörnyűségekről esik szó, Leon tekintete megvillan, és mély ráncokat hoz elő egy emlék a homlokán, de egy újabb korttyal próbálja eltűntetni azt, és végül egy vérfagyasztó mosollyal Umon szemébe nézni.*
-Sokkal nagyobb szörnyűségeket láttam, mint amiket látni szabadott volna bárkinek! Nem kívánom, hogy bárki megtapasztalja azt, amit én! *Most inkább arra gondol, hogy azt, amit ő tett, nem pedig azt, amit látott, de ez már részletkérdés. A stigmák mozgása a kalóz szerint még mindig vicces látvány, de most valahogy nincs kedve nevetni.*
-Akkor magyarázzad el, hogy mire gondolsz! Néma gyereknek anyja sem érti a szavát! *Ezzel a felé tartott italt elveszi, meghúzza, és visszaadja.*
-Egészségünkre! *Azután elkezdi vizslatni a csuhás jeleit, és felteszi azt a kérdést, ami már hatok óta nyomja a lelkét.*
-Te Umon! Hogyan lehet ilyen stigmákat, vagy, hogy hívod szerezni? Mert gondolkodtam rajta, hogyha mondjuk itt a karomon lenne, milyen jól nézne ki! *Mutat bicepszére.*
-Gondolj csak bele! Vagy a mellkasomra! Ahogy mozgatnám az izmaimat, mozogna az is! *Szemléltetés képén be is feszít, amiből nem sok látszik ugyan az ing alatt, de az igyekezet megvolt.*



2956. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-30 08:55:26
 ÚJ
>Pyr Lavand avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Ary, Pyr//

*Miután a lány is leül mellé, Pyr egy picit csendben ülve nézi a patakcsobogást, s közben néha lopva a lányra pillant. Érdekes teremtés. Pyr sohasem gondolta volna, hogy pont ő lesz az, aki feltöri valakinek a csontburkát, s mellette tud feloldódni, de örül ennek. Ezek szerint még Pyr sem reménytelen eset, bízva Ary biztatásában pozitívan tekint előre.*
~ Be fogok illeszkedni. ~ *Gondolja, s közben mosolyog.*
- Érdekes és gyönyörű szerkezet. Okos lehetett a kitalálója. Becsülöm az ilyen gondolkodású szerzeteket. *Majd kissé más témában folytatja.* Tudod, néha érzem magamban az erőt, mit apám mondott annak idején. Érzem, hogy valami túlcsordul bennem, ami kitörni készül. Valahogy az Erdőszellem támogatását, vagy Eeyrét, vagy ki tudja kiét. De azt hiszem egyszer meglátogatom a templomot. Amikor a városban jártam, akkor bementem egy pillanatra, de túl sokan voltak, így inkább csak a könyvtárig jutottam. *Ismét elkalandozik, látható, hogy a múlton mereng.*
- Apám, a hatalmát az állatok és az erdő megsegítésére használta. Ebben hasonlítunk. Mindig azt akarta, hogy egyszer a tündérkolónia vezetője legyek... ha már ő nem lesz. Nem tudom, most mit csinálhatnak. Biztos kávéscsészékkel etiketteznek. *Mondja lebiggyesztett szájjal.* Volt egy bátyám is, őt velem ellentétben elüldözték. Tanai egy idő után olyan sötétek voltak, hogy szinte elszáradtak a növények közelében, az állatok pedig megbetegedtek. Szegény szüleim *sóhajt fel* nem lehetett egyszerű sorsuk velünk. *Gondol itt magára és bátyjára.* Téged biztos nagyon szerettek volna! *Mondja hirtelen a lányra nézve.* Okos vagy. Az okosokat apám nagyon kedvelte, de engem nem tartott annak. Szerintem nem is kedvelt. *Picit elszomorodik, de nem annyira, hogy az úrrá legyen rajta.*
- Aryna, neked van testvéred?

2955. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-30 01:46:08
 ÚJ
>Ssyleana Lyzendra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75

Játékstílus: Vakmerő

//Udvar//
//Shen//

*Az elégedett ajakbiggyesztésből lassan kunkorodik mosolyra a szája, Shen célzásra tett megjegyzésén.*
- Reméltem, hogy így van.
*Valóban megkönnyebbült, hogy az íjjal jól bánik a fiú, és nem igazolódott be azon félelme, ami az első beszélgetésükkor, mint megérzés kerülgette az elf vadászlányt. *
- Igazán nincs mit. Szívesen segítek, bár itt még én sem csináltam ilyet.
*Talán ezért is van kicsit zavarban, de hamar összeszedi magát, elvégre most ő az, aki segítséget és támaszt nyújt kedves venár társának. Az ima után megvárja, hogy Shen'eriel is végezzen.*
- Igen, én készen. Indulhatunk *suttogja vissza mosolyogva, majd feláll, hogy meginduljanak visszafelé. Xotara még nem jött elő az istállóból, és egyúttal segíthetnek kihozni a lovakat is, mire Seles és Isqeha megérkeznek, így célirányosan arra tart. *
- Ööö… hát… *A kérdés egy kicsit váratlanul éri, és mellette nagyon is rátapint egy keserédes emlékre.* Igen, az *pillant mosolyogva az elfre, csak szeme nem mosolyog úgy, mint szokott. Talán ennyiben is hagyná inkább, aztán mégis folytatja.*
- Édesanyám ruhájáról van *hangja csak egy árnyalattal halkabb, mint eddig.* Tudod, történt vele egy kis baleset, így az ujja, már csak kendőnek jó.
*Kicsit ködösít, miközben a szekrényében rejtőző kisebb forma csomagra gondol. Nem bontotta ki, nem tette úgy a szekrényébe, mint minden más ruháját, csak azonmód van bugyolálva és összekötve, ahogyan még otthon elpakolta. Valójában, a szekrényébe is csak napok múltán költöztette át az úti zsákjából, mikor már úgy érezte, hogy Vadvédben hosszabb ideig szeretne maradni.*
- Valójában Aenaet tanítottam ezzel a kendővel...
*Próbálja elvenni egy picit a melankolikus hangulatot, de az sem segít, hogy ebbe az irányba terelte a gondolatot. Sóhajt.*
- De azt hiszem, nem vagyok jó tanár, úgyhogy nem is vettem elő többet, csak itt ragadt… rajtam… *zavart mosollyal ajkain pillant az aranyhajú elfre.*
-És, amit te adtál? Az a kocka? *kérdezi kíváncsi pillantással, miközben tovább sétálnak az istálló felé.*

2954. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-29 14:01:25
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Az Erdő Szívének teológiája//

*A záporozó kérdéseket sokat tudó mosollyal hallgatja, egy pillanatra sem zökkenve ki nyugalmából. Ugyan nincs hozzászokva ehhez a rengeteg kérdéshez, ahogy a tanításhoz sem, de úgy tűnik, van affinitása a tanításhoz, már ha ezt a beszélgetést annak lehet nevezni.*
- Néz meg Xauzur-t. *Fordul az irbisz felé, aki a nevét hallva felemeli a fejét, lustán feláll, macskamód kinyújtóztatja mellső lábait, majd komótosan a földön ülő elf mögé sétál, hogy lefeküdjön fejével az ellenkező irányba fordulva, izmos hátát a csuhás derekának veti, farkával nyugodtan csapdosva egyet-egyet olykor. A venár a hátára teszi a kezét és úgy folytatja.*
- Ő Erdőmélye királya. Csúcsragadozó, vezér, aki olykor farkasokkal jár vadászni, de ha kell elrejtőzik és hangtalanul oson az aljnövényzet rejtekében. Olyan halkan közelíti meg a prédát, hogy annak fogalma sincs, milyen veszély leselkedik rá. Aztán a megfelelő pillanatban egy hatalmas ugrással ráveti magát, átharapja a torkát és megöli. Kegyetlenség ez? Orvul támad? Volt benne kihívás számára? *Teszi fel a kérdéseket a fiatal félvérnek, de nem vár választ, mert Isqeha is tudja azt.*
- Az Erdő Szívének törvényei szerint vadászik az irbisz, a Fákban Lakótól kapta ezeket a képességeket, a karmait, a puha talpát, az izmait, amelyek ezt a csodás állatot mozgatják. Ezáltal mi sem teszünk az erdő törvényei ellenére, ha íjjal elejtünk egy szarvast, mert nekünk ezek a képességek jutottak. De ahogy mondtad, az irbisz sem öl feleslegesen, nem öli meg a pataknál szomját oltó mindhárom szarvast, ha az egyikkel is csillapíthatja éhségét, s míg újra meg nem éhezik, nem vadászik újra. Nekünk is ezek szerint a törvények szerint kell élnünk, s akkor nem veszélyeztetjük az erdő békéjét és az Erdőszellem haragját sem vonjuk magunkra. *Zárja le ezzel ezen kérdéskör megválaszolását, de Isqeha tudásszomja és kíváncsisága kielégíthetetlennek tűnik, ami mosolyt csal a csuhás szája szélére.*
- Itt maradásunk egyik sarokköve, hogy őrizzük az erdő békéjét, ha bármi veszélyeztetné, mi közbelépünk. Az Erdő Szívének meg vannak az eszközei, hogy megvédje magát, de egy irbisz vagy egy lupus nincs felkészülve a nyilakra, csapdákra és acélkardokra. Nem tudják, hogyan küzdjenek ellene, így a veszteségek hatalmasok lehetnek, mire sikerül legyűrni az aranyat hajszoló embereket, orkokat vagy bármelyik nép tagjait. Mi viszont tudjuk, hogyan küzdjünk ellenünk, meg vannak az eszközeink és a tapasztalatunk. Ezért lehetünk most itt. Ez egy kölcsönösen jó szövetség köztünk és az Erdő Szíve között. *A félvér felsorolására csak kurtán, egyetértően bólint.*
- Ahogy mondod. Igen, Eeyr. *Helyesel.
A következő kérdéseken elgondolkodik, bár már félig kész a válasz, mégis Eeyr és az Erdő Szívének összefüggése miatt kell pár szívdobbanásnyi idő a válaszra.*
- Nem volt igazán áldozat, inkább amolyan fohász, de mégis egyszerűbb áldozatnak neveznem. Minden elültetett fa a Fákban Lakót erősíti és minden kidöntött fa gyengíti. Ám míg egy fa évtizedekig nő, addig pár perc alatt ki lehet dönteni egy fát egy szekercével. Érzed a különbséget? *A kérdés ezúttal is költői.*
- Ezek az áldozatok vagy fohászok az Erdő Szívét erősítik, de az életet is, mert a fa az élet. Így nézve akár magát Eeyr-t is. Egy isten hatalma híveinek számában mérhető, de a Fákban Lakó hatalma erdeinek nagyságában. Ám a kettő el nem választható egymástól, ennek értelmében Eeyr és az Erdő Szíve egy. *Maga is meglepődik a végkövetkeztetésen, egy pillanatra el is hallgat, ahogy ezen gondolat feletti érzéseit vizsgálgatja.*
- Én hosszú évtizedek óta vagyok az Erdő Szívének szerzetese, de még soha nem láttam semmiféle jelet. A hitem erősebb lett, ez kétségtelen és nekem nem is igazán van szükségem jelekre. Hisz nézz körül. *Int körbe szabad kezével, amellyel nem Xauzur-t simogatja.*
- A napfelkelte, a napnyugta, az erdő, a fák a virágok, az állatok és minden, mi a vadont jelenti. Kell ennél gyönyörűbb és kézzelfoghatóbb bizonyítéka az Erdő Szívének hatalmára?

2953. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-29 09:16:24
 ÚJ
>Shen'eriel Shianon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Udvar//
//Lyzi//

*A produkciója tetszést arat, aminek nagyon örül. Nem szeretné, ha az alapján ítélnék meg, ahogy megérkezett. Akkor csont és bőr volt, most már egy átlagos elf testalkatával bír és nem is béna. A lába még olykor fáj, de le tudja küzdeni a mindennapokban. Ha pedig a doki jól beköti, akkor tuti kibír egy napi lovaglást, meg egy kis vadászatot.*
- Mondanom sem kell, hogy oda céloztam. *motyogja. Persze nem, a fejre célzott, az sokkal meggyőzőbb lett volna, de így se rossz.*
- Én komolyan gondolom, már ott is komolyan gondoltam, amikor megtámadtak azok a farkasok, csak érted. Én eddig nem nagyon hittem az ilyenekben és a felismerés túl tömény volt, túl ijesztő és végül túl fájdalmas is. *magyarázza halkra fogott hangján, nehogy Énmegleon vagy valaki meghallja és megint nyámnyilának nézzék.*
- Aztán végül ki sem tettem a lában a falon túlra az elmúlt hatban. A kapuig se merészkedtem el. *süti le pillantását.*
- Nagyon köszönöm, hogy segítesz. *szélesedik ki a mosolya, de az még elkapja, ahogy Lyzi a szája szélében húzódó apró hegen felejti pillantását.*
- Igaz, bár eddig én tőletek kaptam a legtöbbet, ideje nekem is visszaadni valamit. *mondja meglepő komolysággal. A tincs fül mögé tűrögetése meg kifejezetten bejön neki, ez például egy olyan dolog, ami rendkívül jól áll Lyzinek.
Követi az elf lányt a fához, ahol bénázik egy kicsit a térdre ereszkedéssel, de csak azért, mert életében nem csinált ilyet, aztán úgy dönt, lemásolja Lyzit és ugyanúgy ereszkedik térdre és még az íját is úgy teszi maga elé, ahogy a vadász lány tette.
Amikor a lány lecsukja szemeit és imába kezd, Shen nem tudja megállni, hogy ne bámulja és most hosszú másodpercekig teheti, anélkül, hogy lebukna. Talán ilyen komolynak még senki sem láthatta, rég nem érzett érzések törnek felszínre benne, majd észbe kap és gyorsan a fa felé fordul, hogy ő is lehunyja acélszürke szemeit.
~ Figyelj, haver... akarom mondani, kedves Erdőszellem. Tudom, hogy nem úgy kezdtük a barátkozást, ahogy kellene, de kérlek, hidd el, hogy nem akartam tiszteletlen lenni veled. Most már tudom, hogy létezel és ez a te birodalmad vagy területed. Kérlek, engedd meg, hogy visszaadjam ezeknek a srácoknak, amit tőlük kaptam, hadd segítsek nekik és ismerjelek meg téged is. Még sohasem hittem semmiben, engedd meg, hogy benned higgyek és itt éljek. Kösz... köszönöm. ~
Fohászkodik.
Mire kinyitja a szemét, Lyzi már a kendőjével babrál, aminek eredményeképp egy darabot belőle a fára köt. Zavartan gondolkodik, hogy mit adhatna, majd zsebébe túr és egy kopott, hatoldalú fa dobókockát tesz a fa gyökeréhez, majd ijed mosollyal Lyzi mellé áll.*
- Kész vagyunk? *suttogja a kérdést, majd ha igenlő választ kap, elhátrál és csak pár méter után fordul meg, hogy az elf lányra nézzen.*
- Fontos neked az a kendő, igaz. Azért adtad ajándékba az Erdőszellemnek, ugye? *kérdi visszafogottan. Nem volt nehéz kitalálni, hogy ilyesmiről lehet szó, Lyzi nem adna akármit az erdő szellemének.*

2952. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-29 08:56:03
 ÚJ
>Shen'eriel Shianon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Lehetetlen küldetés//
//Xotara, Shen, Denzack//

*Hát igen. Sheni fiú nagy alkoholista hírében állt, amíg volt elég aranya, hogy igyon. Ha ivott, akkor pedig be nem állt a szája és főleg nagyon erősre tudta inni magát szerény fizikai paramétereihez képest. A többit már mindenki el tudja képzelni.*
- Csak miattatok csináltam! Nem hallottatok még előkóstolásról? Milyen faluvégi putriból jöttetek ti? *vigyorogja oda a kérdést és ezzel tökéletesen megmagyarázottnak gondolja a dolgot.*
- Majd ő ad. *mutogat Kormi felé széles mosollyal a gyógypuszi említésére.
Aztán megtudják, hogy Jayzion is Arhtenior felől érkezett, de a születésének helyéről nincsenek emlékei. Ami viszont meglepő, hogy nem is akarja tudni. A hegyesfülű kedveli a várost, de ő is merült már el a szennyében, amit elvakít tündöklésével a gazdagnegyed fénye. Az újra teletöltött kupát így elgondolkodva forgatja kicsit ujjai között.*
- Mindent megteszek a jó ügy érdekében! *zökkenti ki Xoti az apátiából. Bizony örömmel járná ki azt a mellvizsgáló bizottságot, de természetesen az öreg ork szakácsnő sohasem kapna beutalót a vizsgálatra. A gondolattól is kirázza a hideg.
A jólneveltségére tett megjegyzésre kicsit összevonja a szemöldökét, de aztán Kormi kiküszöböli a csorbát, amire Sheni fiú újra vigyorogva felel.*
- Nagyon szépen köszönöm. *mondja büszkén.*
- Megesik, hogy a csigabiga elesik. *húzza el heges ajkát, de amikor leütéssel fenyegetik, védekezőn emeli fel mutatóujját.*
- Hóhó, hátrább az agarakkal, tudtam én is, hogy vérszomjas beste vagy! *ölt nyelvet a kormos lányra.*
- Te csak ne pocsékold a jó bolt. A lábam meg majd helyrejön, a bor belsőleges felhasználása is gyógyító hatással van! Ez tény! *magyarázza, miért volna értelmesebb belülről kezelni a sebet, nem pedig kívülről.
Megpöcköli a hegyes fülének végét, hogy valóban hegyezik a fülüket, de nála ez természetes, mint a légzés.*
- Akkor arra. *hagyja annyiban, annyira nem is izgatja, amikor egy borospincében ülnek.
Aztán csak hallgatja a két kormos beszélgetését és közben bele-belekortyol a poharába, nehogy elfelejtse a bor ízét. Xoti kérdésére érdeklődő pillantással néz Jayzionra, nem tudja, mi ez az amnézia mizéria.*
- Szerintem játszunk egy játékot, ivás közben. Körbekérdezünk egymástól. Aki nem akar válaszolni egy kérdésre, legyen az bármennyire kínos is, az kiválthatja egy kupa borral vagy egy ruhával, amit levesz, ha füllentésen kapunk valakit, annak két kupa bort kell innia. Hüm? *néz körbe ivócimboráin, várva a válaszukat.*

2951. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-28 22:12:42
 ÚJ
>Zaratinate Roentra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Novus kiképzés//

*Az ütés betalál, pont úgy, ahogy azt Zara elképzelte. Hátrál, újra védekező pozíciót véve fel, és felkészül ellenfele következő támadására. Csak azzal nem számol, hogy bizony akármilyen jó kardforgató, ha Pyr vagdalkozásán szörnyülködik és nem Denzackra figyel, nem sok esély van, hogy ki is védi.
Túl későn fordítja vissza figyelmét a párbajra, akkor már a csuhás vágásra emeli kardját. Próbál még előle kimozdulni, de túl későn kapcsolt. Jobb vállát találja el. Így csak egy ütés, de ha valódi fegyverekkel párbajoznának, csúnya vágást ejtettek volna rajta. Fel is húzza magát ezen. Összeszedi a gondolatait, már nem érdekli Pyr csépelése, minden figyelmét Denzackra összpontosítja. Szinte már akrobatikusnak mondható, gyors mozdulatokkal próbál a hátába kerülni. Ha ez sikerül, utána már könnyű támadnia.*

2950. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-28 21:25:21
 ÚJ
>Aryna Yji avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Ary, Pyr//

-Ugyan, nincs mit, ha nem találkozunk biztos jó ideig ki sem léptem volna a friss levegőre. *Ami minden bizonnyal elképzelhető és igaz is Aryna jelenlegi helyzetét nézve a venároknál. Igaz mindenki barátságos, na de attól még nem mindenkivel lesz meg a közös hang is.*
-Na azért! Ne görbülgessél itt nekem! *neveti el magát, mert Pyr tudja mire való ez a kis jelzés és részt is vesz benne, így most már van egy kisujjesküjük, ami egy barátság kezdetét pecsételi meg. Idővel majd biztos lazább lesz és egy ilyen jó hír után még az ölelgetés is jólesne, na de van, ami nem oldódik meg ilyen gyorsan.*
-Jaj, régen volt. *Legyint egyet, majd eszébe jut, hogy ez egy régi emlék és kicsit meg is áll, ez csak úgy kicsúszott, na de jobban átélve amit mondott, talán feldereng valami más is.*
-Ha bárki úgy nevezne, nem is érdekelne, elmenne a megjegyzés a fülem mellett, na de ez egy régi emlék volt Pyr, ami csak úgy kijött belőlem! *Meséli kicsit ujjongva, hisz ez nagyszerű, nem csak akkor jön elő valami, ha negatív érzések veszik körül.*
-Ezek szerint néha előtörnek ilyen dolgok, úgy hogy észre sem veszem, csak később, ez jó. *Mosolyodik el, majd megnézi a bőrszínét.*
-Annyira nem szeretnék bebarnulni, nekem ez a szín is tetszik, jobban visszaveri a napfényt. *Neveti el magát, majd nézi a reppenő tündért.*
-Igen, mindenki megtalálja a neki valót, ha úgy van tudok segíteni hogy érts meg egy két varázslatot, mert az Erdő szellemet és az erejét, te biztos jobban érzékeled, így az erőt te tudod kihasználni, de a varázslatokat anélkül is meg lehet érteni, csak tehetséged nem lesz hozzá. Én is így ismerek még más varázslatokat, ami azért hasznos, mert ha találkozol más mágiahasználóval, akkor tudod mire számíthatsz tőle, amint megtudod melyik ághoz áll közel. *Ez a gondolat most kicsit kuszán fogalmazódott meg a lányban, mert kicsit elkalandozik a víz csobogásában.*
-Igen, így látja el a Vadvértet elég vízzel és gondolom közben mégis meghagyja az erdőnek is a részét. *Közelebb sétál ő is, majd folytatja a gondolkozást.* Gondolom a víznek is jó, hogy nem sűrűsödik be, hanem folyamatos mozgásban van. *A gépezet, amit mozgat meg nem tudja mire lehet jó, de egyszer majd megtudják biztos.*
-Nem tudom mit mozgathat és az mire jó, talán Jezabiel szobáját ha feltúrjuk kiderül. *Vonja meg a vállát, majd leül a patak partjára és leveszi a cipőjét, hogy a lábát belelógathassa.*

2949. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-28 21:07:57
 ÚJ
>Ssyleana Lyzendra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75

Játékstílus: Vakmerő

//Udvar//
//Sheni, pici Isq//

*Aggodalommal tölti el, hogy Isqeha szerint Shen lába még nem az igazi, elvégre ő kezeli, s ez által a legjobban ismeri a sebet. Lyz hisz is neki, és ami azt illeti nem is terhelné feleslegesen, ha nem érezné szükségét még egy főnek. Zsengét még nem meri vinni, Ostort pedig napok óta nem látja. Minden szó nélkül tűnt el, az alacsony félvér s még csak annyi nyomot sem hagyott maga után, mint Erti vagy Xot egy hattal ezelőtt. Ha észrevették volna hamarabb, akkor sem tudták volna megtalálni valószínűleg. Lyz csak abban reménykedik, hogy nem esett baja az erdőben, s bárhová is indult, oda épségben megérkezett.
Végső soron Isq, Shenre bízza a döntést, és Lyz is úgy gondolja, hogy elég felnőtt ahhoz, hogy józanul határozzon.*
- Értem Isq, köszönöm. *bólint a fiú szavaira, s mikor az tovább indul, hogy teljesítse Lyz kérését, a lány újra az elfhez fordul. Mint ha sértené, a „semmi egyéb”, mint ha kiérezné belőle, hogy nem csak az egészségével kapcsolatban vannak kétségei Lyzenrának. Hiszen sosem látta még fegyverrel bánni, s csak elmondása alapján gondolja íjásznak a fiút, de bizonyítani még nem bizonyított. Ezt a kétséget villámgyors mozdulattal oszlatja el, mikor remegve áll meg az útjára bocsátott vessző, a gyakorlóbábu combjában. Lyz félrebillentett fejjel, nézi a célba ért vesszőt, majd finom ívű ajkait elismerően biggyesztve pillant az aranyhajúra. Tetszik neki amit lát, s ezt nem rejti véka alá. Úgy hiszi, a dicséret nem árt. *
- Hát jó, ezzel nem lesz gond, úgy látom. *mosolyodik el.*
- Igen, Erdőszellemként is ismerik. *helyesel Shen motyogására.* És igen, szerintem segíthet, de az volna a fontos, hogy komolyan gondold.
*A felvillanyozott mosolyra derűsen, szinte megkönnyebbülve válaszol.*
- Persze hogy segítek, elvégre sokat kapunk az erdőtől, nem árt néha megköszönni. Ha pedig engesztelni kell, azt nem árt alaposan csinálni. Nem igaz? *pillant fel a vigyorgó fiúra, s egy pillanattal tovább tartja pillantását az szája szélén húzódó hegen, mint tervezte, sőt, ami azt illeti, nem is tervezte, csak úgy ott felejtette. Aztán már nem csak a fiú vakargatja zavartan a tarkóját, hanem Lyz is gyorsan megigazít egy tincset a füle mögé.*
- Igen-igen. Menjünk.
*Kapva kap a javaslaton, s mielőtt szeplőcskéi újra előtűnnének, el is fordul a kis fa irányába. Határozottan lépked, s mikor odaér, térdre ereszkedik, majd sarkaira ül, íját pedig maga mellé fekteti. Onnan néz a kis fára, s ha a fiú még nem térdelt mellé, akkor őrá is felfelé, s paskolja meg a földet maga mellett, hogy kövesse a példáját. Talán állhatnának is, de Lyz így jobban össze tudja szedni gondolatait. Ölében kulcsolja össze ujjait, s lehunyt szemmel kezd a szótlan köszönetbe. Megköszöni, hogy mindig van mit enniük, és hogy eddig épségben hazatérhettek vadászataikról. Aztán azért beleszövi Shen'eriellel kapcsolatos engesztelését is.
Felnyílnak szemei, s nézi a kis fát egy darabig. Lóg rajta egy szarvas függő. Mint egy ajándék. Végignéz magán. Aztán leoldja széles bőrövéről a zöld kendőt, s hosszában lehasít belőle. A kendő szélesebb részét visszakötözi, majd feláll, s a fácska egyik ágára köti a lehasított szalagot. Senki nem tudja csak ő, hogy a kendő egy féltve őrzött ruha ujjából van.*

2948. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-28 20:43:04
 ÚJ
>Mirazsik a Zsenge avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Novus kiképzés//

*Diadalittas gonosz mosollyal konstatálja, hogy Pyr arca megnyúlik egy kicsit a meglepődéstől, hogy egy kis elf így bealázza.*
-Tudom, a célzás gyerekjáték. *Közli eltelve magától és még a vállát is leporolja, hogy jelezze mennyivel jobb és ő igazi király arc, ha ilyen feladatról van szó. A vörös edző nőre kicsit értetlenül néz, hogy mégis milyen beszólás ez, még hogy őt ágyba akarják vinni. Köszöni szépen nem álmos és nincs szüksége pihenésre sem, hisz az előbb kólintotta bumeránggal fejbe azt a szerencsétlen bábut is.*
-Én? Dehogy akarom! *Na de közelebb megy és mivel Pyr értette a vörös kérdését, halkan megkérdezi, hogy ez mit jelent ő rá tekintve.*
-Te Pyr, miért mondta azt az a nő, hogy ágyba akarsz csalogatni? Ennyire álmosnak nézek ki vagy fáradtnak? *Őszinte szürke tekintettel kérdezni, most nem poénkodik, na de érteni akarja mi volt az a kérdés, mert ha sértő, akkor bizony ki kell találnia valami szívatást az edzőnek, amivel jól felbosszanthatja majd.*

2947. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-28 20:38:55
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Bosszús tekintettel néz a kalózra, aki állítólag a cimborájának vallja magát, most mégis zrikálja, nem tud rajta kiigazodni. Mondjuk ebben segít az a jó néhány korty bor is, ami már lecsúszott a torkán. Kissé megpróbálja összeszedni magát, mielőtt a kalóz kezdi el köszörülni rajta a nyelvét.*
- Van... más is... *Nyögi ki nagy nehezen, majd kótyagos mozdulatokkal csuhájába nyúl, majd egy laposabb, kisebb agyagkulacsot húz elő belőle.* Nesze... rum... hónaljmeleg. Ezzel tömd be azt... a, HUKK, nagy szád... barátom. *Majd Leon felé hajítja az agyagkulacsot, aki vagy elkapja, vagy nem. A következő pillanatban a kezébe nyomott demizsont húzza meg, majd maga mellé teszi a földre és kézfejével nagy ívben törli meg a száját. Most, hogy van kivel beszélnie, kissé visszatér belé a szesz által elvett élet is.*
- Fene nagy az önbizalmad, de vajon valóban láttál-e szörnyűséget? *Kérdését nyomatékosítván stigmái haragvó táncba kezdenek arcán, versenyt futva a tűz által keltett árnyékokkal.*
- Nem ugyanarra... gondolunk. Ezt te... nem vagyok benne biztos, hogy érted. *Tekintetét Leonra szegezi, de szemében egyáltalán nincs lenézés, nincs harag és nincs semmi sem, stigmái úgyszintén megnyugszanak. Majd maga mellé nyúlva, ismét kezébe veszi a lerakott demizsont, közben másik kezével dob a tűzre, majd a demizsont Leon felé tartja:*
- Egészségedre!

2946. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-28 20:06:12
 ÚJ
>Pyr Lavand avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Ary, Pyr//

*Meglepődik, mikor elmerülve gondolataiban kissé azt veszi észre, hogy a lány közelebb lép hozzá, talán össze is rezzen az érintéstől, de jól esik neki a gondoskodás és a kedves szavak. A lányhoz hasonlóan neki is nagyon rég volt társasága, kedves szavakat pedig végképp nem kapott igazán még senkitől, így hála költözik szívébe. Aprót bólint, a lány felé, s mosolyog közben.*
- Remélem, és köszönöm Aryna! *Mosolya szélesedik, kissé talán zavarba is jön, hirtelen nem tud mit kezdeni a szituációval, de az ujjfeltartásra odakapja tekintetét és felkacag, miközben saját kisujját feltartva görbíti meg:*
- Így görbüljek meg? Viccelteeeem... *Nevet, majd beleakasztja sajátját a lányéba.* Így lesz, *bólint immár komolyan* esküszöm! *Szinte felkapná Arynát és megölelgetné, sohasem volt még barátja, most hirtelen pedig lett egy, aki megérti és bizalommal fordul hozzá. Persze nem teszi, nem akarja megijeszteni a kitörő lelkesedésével, de minden az arcára van írva, amit Ary talán kiolvas tekintetéből. Ahogy lassan sétálnak, elszáll aggodalma és elszáll minden, mi eddig aggasztja, bárhogy is legyen, van hová és van kihez sietni. Akárhol is legyen az a bizonyos hely.*
~ Ha ez Vadvéd, akkor Vadvéd. ~ *Gondolja magában, majd tekintete kissé bosszús lesz, mikor a lány saját kiközösítéséről beszél.*
- Hogyan lehetne téged... fattyúnak hívni? *Elkerekedő tekintetébe vegyül a sajnálat, a düh és az értetlenség.* Egy ilyen... egy ilyen... *Elakad a szava egy pillanatra, majd megállítja és maga felé fordítja a lányt és a szemébe néz.* Aryna, ha azt mondom gyönyörű vagy, nem bókolok, mert ez tény és nem bók. Emellett jólelkű és kifinomult is, ráadásul eszes, ezt az első pillanatban sejtettem rólad, de mostanra bebizonyosodott. Soha nem nevezhet téged senki sem fattyúnak, sem másnak, ezt megígérem neked! *Szeme harcias, bár sok erőt nem sejtet, de elszántsága talán látszik tekintetében.*
- Egyébként, még egy pár ilyen kellemes séta és mindketten mogyoróbarnák leszünk! *Ránevet a lányra, majd ismét felreppen egy pillanatra, de csak picit, hogy aztán visszaereszkedjen a Ary mellé.*
- Én szívesen tanulnék veled, igaz úgy érzem az Erdőszellem erejéből tudnék táplálkozni, úgy, ahogy te a hold erejéből. Nagy mágusok leszünk egyszer, majd meglátod! *Öklözik határozottan a levegőbe, aztán rájön, hogy ez lehet gyerekes és gyorsan befejezi a mozdulatot, főleg miután meg is érkeztek.*
- Aztaaaa! *A patak dús csobogása játszotta dallam kúszik az erdő ágai közé, melyet csak néha tör meg a kerék forgása következtében ritmikusan patakba csapódó lapátok hangja. Pyr játékosan közelebb repül, de azért Arytól nem túl messze, hogyha kell tudjon segíteni, mégis csak az erdőben vannak.*
- Olyan, mint az élet, csak körbe és körbe, hogy közben a jót szolgálja, mert bizonyára szolgáltat valamit, igaz? *Kérdezi Arynától, mikor visszarepül mellé.* Gépeket mozgat? *Közben mutatja a lánynak, hogy üljenek le a patak partjára.*

2945. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-28 20:02:23
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//Seles szobája//

*Leon arról kezd beszélni, hogy soha nem utasítaná vissza Selest, és a lány ezen meghatódik kissé, mosolyt csal az arcára párja aranyos vallomása. Valójában nem is gondolt ebbe bele soha olyan részletesen… Az első nagy szerelme Ellothor volt, és bár Seles túl félénk volt megközelíteni a férfit, ő helyette is megvallotta az érzéseit, tehát át is ugrották ezt a problémát. A halála utáni években nem is gondolt férfiakra.*
~ Magamat sem vettem igazán emberszámba. ~ *Ébred rá. Akkoriban csak az érdekelte, hogy életben maradjon, és azzal sem törődött, ha kócos és piszkos. Esetleg akkor, ha valamilyen falusi munkához meggyőzőbb külsőre volt szüksége, igyekezett igényesebbnek mutatkozni. És le is fogyott, az utóbbi néhány hónapban, mielőtt Vadvédbe jött, gyakorlatilag alig evett valamit. A Vadvédben töltött hatok alatt nem hízott sokat, de annyit éppen felszedett, hogy ne legyen teljesen, ijesztően sovány. A bordái így se lógtak ki, mert van rajta némi izom, de azért jobban örül, hogy nőiesebben mutat, mint eddig, van rendes csípője és melle. Leon legalább is láthatóan nem bánja a dolgot… Amióta a hajszakértő párja ennyit fésülgeti, a hajával is nagyon elégedett. Furcsa érzés beismerni, de régóta először tényleg nőnek érzi magát. Leonhoz fordul, elnézi őt egy darabig, és csak mosolyog rá.*
- Nagyon kedves tőled, hogy ezt mondod!
*Leon kereskedőségére egészen elgondolkodik, annyira próbálja őt elképzelni ebben a szerepben. Neki Leon valami harcosféle, bárhogy is képzelődik. Amilyen izmos és tagbaszakadt, valahogy nehéz róla elhinni, hogy ne kardot forgasson. Persze ez még nem jelenti azt, hogy nem lehetne jó kereskedő, Seles ebben is támogatná.*
- Mondd csak, ezekben a terveidben ugye én is szerepelek? *Kérdezi huncutul az éppen feltápászkodó férfitól.* Csak hogy tudjam.
*Küzdelmes előkeríteni Patkányt, de amikor megkerül, felfut Seles karjára, úgyhogy a lány közelebbről is szemügyre veheti.*
- Ma is nagyon elegáns vagy. *Mondja neki, és hogy hangsúlyozza a dolgot, kuncogva megpiszkálja a kis „nyakkendőjét”. Neki is feltűnik, hogy Patkány egyre ducibb, de hát ki nem? Tulajdonképpen mind híznak, talán Banyának ez a bosszúja, hogy ennyi gondot okoznak neki. Más kérdés, hogy Seles maga is sorra süti a kalácsokat és a vajas süteményeket, és bizony Patkánynak sem átall adni egy-két falatot belőle. Úgy látszik, meg is van a böjtje.*
~ Mostantól nem tömöm szegényt morzsával. ~ *Határozza el.* ~ Egészséges patkányt nevelek belőle… Ha már gyerekem úgysincs, legalább rá vigyázzak rendesen. ~

//Leon, Isqeha//

*Észre sem veszi Isqeha lépteinek közeledtét, pedig már az ajtó mellett áll, mikor barátja hangja harsan. Nevetni kezd.*
- Hallod, drágám? Irány az őrség! Most már biztosan kikapsz!
*Aztán meghallja, hogy Isqeha a gyűjtőkörútról beszél, és hirtelen lelohad az arcáról a mosoly.*
- Ó, jaj ne! Elfelejtettem! *Kap a fejéhez.* ~ De buta vagy, Seles, tényleg megígérted! ~
- Eszemben volt, de aztán elfelejtettem. *Mondja Leonnak magyarázatképpen.* Azért akartam én annyira sétálni menni… Csak magát az okot felejtettem el, hogy miért. Jövünk, Isq! *Kiabál ki az ajtón, és azonmód fel is kapja a kikészített zsákját, és egy puszit nyom Leon szájára, mielőtt az ajtó felé indul.* Megyek, biztos sokat várattam már, azt ígértem, reggel találkozunk, de már majdnem dél van. Szólok Banyának, hogy tegyen félre neked valami finomat, jó? Én felkapom a saját elemózsiám, és indulok is.
*Meghallgatja Leon mondanivalóját, azzal vagy vele, vagy nélküle, de a konyha felé veszi először az irányt, és Banya vérmes pillantásától kísérve elkéri az ételeit, szépen becsomagolva. Mikor Leon ennivalóját kéri, csak egy villámló tekintetet kap cserébe.*
- Ez konyha, nem fogadó! Azt eszel, amit kapsz! *Mordul Banya, és egy nagy tál… Valamit vág oldalra, ami lehet, hogy zabkása, de az is lehet, hogy nem.* E' a jóemberé. *Seles nagy levegőt vesz, hogy tiltakozzon, de ehhez a vitához nem érez magában elég erőt, ezért inkább megfutamodik, és az udvarra siet, ahol felzárkózik Isqhez.*
- Már készen voltam, csak elbeszéltük az időt. *Szabadkozik mosolyogva, és a kék égre néz.* Nagyon szép az idő, nem igaz? Olyan jó lesz odakint sétálni!

2944. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-28 18:18:38
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Az Erdő Szívének teológiája//

- Na és a vadászat? Venárok vagyunk, nem? Vagy vadászként, venárként is szem előtt kell tartsuk az élet törvényét? Hogy nem ölünk feleslegesen? Nem veszünk el életet csupán azért, mert képesek vagyunk rá? Nem ölünk orvul és lesből, csak olyan kihívásként, ami valódi, kétesélyű megmérettetést jelent?
Nem ölünk, de készen állunk rá, ha egy szörny Erdőmélye békéjére tör? *gondolkodik Isq tovább hangosan. Hiszen Erdőmélye békéjének, bárki, aki huzamosabb ideig itt él, az jól tudja, része az ölés és a túlélés törvénye is. Erdőmélye otthont nyújt és otthont jelent az éjszaka számos prédáért induló ragadozójának is. Ők is ott nevelik fel a kicsinyeiket.*
- Erről is lehetőségünk van dönteni?
*A korábbi hasonlathoz visszatérve Isqeha érti, hogyne értené, ki is mondja.*
- Sok-sok levél, sok ág, egy hatalmas fa, egy mélyből táplálkozó gyökér, egy hit.
Több fa, több gyökér, több hit. Egyetlen erdő. *mosolyodik el.*
- Sa'Tereth, Teysus, Eeyr. *furcsa kimondani a szavakat, de megismétli a neveket.* - S Eeyr az közülük, aki az életet, a teremtést szolgálja...
*De van, ami még kérdőjel Isq elméjében.*
- Mondd csak, Pycta! Az áldozat... azt mondtad, a kis fát, az apró magot áldozatul ültetted el az Erdő Szellemének!
Az ilyen áldozat... vagy a fohász, a hitvallás. Kit erősít? Azt, akinek az áldozat szól? Szüksége van Eeyrnek, az Erdő Szellemének áldozatra, hogy kiterjedjen a hatalma? Hogy fennmaradjon a hatalma?
Vagy az erősödik, aki az áldozatot hozza? Az kap megerősítést?
Vagy ez... ez egy kettősség? Egy láthatatlan kötelék?

2943. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-28 11:15:55
 ÚJ
>Denzack, a kegyetlen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Novus kiképzés//

* Zaratine könnyedén kivédi Denzack ütéseit, de a sötételf tudja, hogy egy rutinos kardforgatóval van dolga, mellesleg ő inkább szereti kihasználni a meglepetés erejét vagy egyéb piszkos trükköket, de egyelőre még inkább próbál tisztességesen harcolna, mert nem nagy erény, ha egy nőt csak úgy tud legyőzni. Csapásaira hamar válasz is érkezik, amit Denzack igyekezne kivédeni, de oldalba találja a kard. Most egy erősebb támadással próbálkozik és a feje mögül lendíti meg előre a kardot, ismét reménykedve a találatban. Ezúttal próbál jobban figyelni ellenfele minden lépésére, hogy ne érhesse több ütés, de persze ez a gyorsaságán is múlik. *

2942. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-28 07:23:04
 ÚJ
>Leon Descobrat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//

*Leon úgy egyébként nagyon mulatságosnak tartja az egész jelenetet, ahogy Umon próbálja értelmezni a szavait, meg a szerzetes mozdulatai is szinte megnevettetik a kalózt. Mindig is szeretett részegek társaságában lenni, mert azok megnevettetik a legtöbbször. Most azonban nem örülne, ha tán Umon majd eltereli valami nagyon szomorú, érzelgős irányba a dolgot.*
-Hát, igen! Úgyse te mondod meg, hogy maradok-e! *Morogja a bajsza alatt a dolgot, és nagyot húz a borból, ami kellemesen járja át tagjait, és mintha izmai évezredes fagyból olvadnának fel. Még a csillagok ragyogása is kissé fényesebb lesz abban a percben ahogy átjárja az alkohol.* ~Milyen csodás érzés!~ *El is vigyorodik hirtelen. Na nem részegségében, hiszen attól nagyon távol áll, de inkább a megkönnyebbülésre, hogy nem kell tovább idegeskednie. Arra a mondatra, ami oly keserves ábrázattá alakítja át Umon arcát, a kalóz csak vigyorogni tud.*
-Gyilkos, gyilkos! Nagy szavak, és semmi értelmük! ~Annyi embert, amennyit én már megöltem, Umon!~
-Amúgy meg, tőled félni? Piha! Leginkább most attól félek, hogy telibe hányod a legjobb ingemet! *Mert, ugye nem kevés idő egy ilyet varrni, elkészíteni, és utána óvni, hogy ne legyen zsírfoltos, és a legjobb állapotában maradjon meg, egy erdő közepén!*
-Szóval nem. Ha megtámadnál, leütlek, aztán a le van a gond! Meg még a kezed se tudod felemelni! Mi félnivalóm lenne? *Nevet bele az éjszakába, és belenyomja Umon kezébe az italt, hogy ne kelljen kapálóznia érte.*
-Egészségünkre, barátom!

2941. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-28 06:16:01
 ÚJ
>Pyr Lavand avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Novus kiképzés//

*Vigyorogva figyeli a kislányt, miközben a bumeránggal próbálkozik, majd elnyúlt arccal nézi, ahogy tulajdonképpen gond nélkül fejbe dobja a bábut.*
- Aztaaaaaa! De ügyi vagy! *Mondja őszinte dicsérettel, miután odaballag földre hullott "fegyveréhez".* Igen, eeeeeeez királyság volt! *Kacsint Zsengére, majd visszamegy a bábut püfölni, de közben még önkéntelenül is elnéz arra, ahonnan a lány várja az elismerést. Egy fiatal magába roskadt emberlányt és a sötételf nőt látja, amint beszélgetnek. Épp azon gondolkodik, vajon mi lehet a szomorúság oka, mikor Zara megszólítja, mert akaratlanul is leáll az "edzésben".*
- Ágyba csalogatni?? *Ordít vissza Zarának, majd elönti a pír fejét, hát erre a verzióra nem gondolt.* Én nem... jól van, jól van, püfölöm már! *Majd eszeveszett módon hullik a szalma, Pyr lassan már bokáig áll benne. Ütéseiben és vágásaiban a tyúkok kecsessége keveredik egy kocsmatöltelék nemes mozdulataival.*
- Te nem akarod csapkodni? *Kiáltja két ütés között Zsengének* Jó móka! *Majd hogy bizonyítsa még jobban nekiesik, immár körberepüli a bábut, s úgy püföli, közben azért Denzackra és Zarára pillant, hátha elles egy-két mozdulatot. Amit lát, ki is próbálja, bár, ami igaz az igaz, annyira azért nem érzi kifinomultnak mozdulatait, mint ahogyan a két párbajozótól látja.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346