//Az első venár lakoma//
//Shiriqa//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Shiriqa haragos, sértődött, megbántott és talán féltékeny is, de mindenképpen részeg. Gius normál esetben ennél a pontnál már tudja, hogy jól ebből nem jön ki, mert még ha ember lenne vagy egy nem túl nagyra nőtt elf, most a karjaiba venné és ha már szavakkal nem tudja, érintéssel próbálná megnyugtatni, de Shiriqát hogy vegye a karjaiba? Örül, ha a derekát átéri a hatalmas lánynak. Szóval ez egy vesztes harc, amiből épeszű ember menekül. Gius azonban egyébként sem teljesen normális, három kupa bor után pedig kimondottan elvetemült.*
-Nem a barátnő áhh tudod mit, teljesen mindegy. *Lehúzza az újabb, immár negyedik kupa bort, aztán merengve néz ki a fejéből. Mégis, mit mondjon a lánynak, amitől egyáltalán megfontolja, hogy megbocsásson? Egyébként is, mit kellene megbocsátania? Miért haragszik rá, mit akart tőle? Nem tudja a válaszokat, csak azt tudja, hogy vissza akarja kapni azt a Shiriqát, aki mosolyt tudott csalni az arcára a kemény munka közben és aki miatt maga mögött tudta hagyni az elmúlt dolgokat és embereket. Részben. Majdnem. Legalábbis voltak biztató jelek. De akármi is történt benne, a gyönyörű kék szempár tulajdonosának sokat köszönhet. Összekaparja azt a kevés gondolatát, amije maradt, aztán különösebb megfontolás nélkül a lányra borítja.*
-Tudod, Shiriqa, anyám egy kurva volt, egy igazi szemétláda kurvája a kikötőben. Aztán megszült engem, de akkor már inkább nem akart kurva lenni, úgyhogy az a szemétláda megölte. Én egy jó emberhez kerültem, de aztán Őt is megölték, a családjával együtt. A lányával meg tudtunk lépni. Azt hiszem, szerettem azt a lányt. Legalábbis meghaltam volna érte, de Őt is megölték. Így kerültem ide. *Merengve keresi a fókuszt a falon, aztán tölt és iszik egy kortyot.*
-Amíg porrá nem égett minden körülöttem, addig vígan verekedtem, kurváztam, nőztem, ami jött. Mióta rám borult az egész életem, csak menekülök. Ilyen ember vagyok én, Shiriqa. Idáig futottam. *Széles mozdulattal körbe mutat, aztán halkan felröhög.* Ide, ahol aztán a világon semmi nincs abból, amit fontosnak gondoltam, amiért éltem. És akkor jön egy ilyen kis szőke csaj a formás melleivel és popsijával, aki behív a fürdőbe, aztán répákat pörget a nyelvével és a szobájába vinne kufircolni és mit csinálok? Itt tépem a szám, mert jobban zavar, hogy szomorúnak látlak, mint az, hogy idejét nem tudom, mikor volt közöm nőhöz. Vagy akár az, hogy fogalmam sincs, mi a faszt keresek az erdő közepén. Őrület, mi? *A lányra vigyorog, aztán majszol valamit abból, ami éppen a legközelebb van hozzá.*
-Valószínűleg igen nagy seggfej vagyok. Viszont fontos vagy nekem. Legalábbis Miránál fontosabb. *Vállvonás, ennél többet tényleg nem tud hozzátenni.*
-Ennyi, ez van.
*Megérkezik Mira és belekezd a táncába. Gius követi a tekintetével, állja a pillantását, de mást nem tesz vagy reagál. Elbűvöli a lány mozgása, nagy átéléssel, ültében előredőlve, állát öklének támasztva figyeli a műsort, aztán mikor elmúlik a varázs, visszafordul az óriás felé és röviden kommentálja a látottakat.*
-Ügyes. *Kupáját fogva hátra dől és Shiriqára függeszti a tekintetét.*