Nincs játékban - Vadvéd
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínVadvédNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 135 (2681. - 2700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2700. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-13 07:29:39
 ÚJ
>Mirazsik a Zsenge avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Kapunál//

-Vannak más veszélyes állatok is szabadon, akikkel vigyázni kell odabenn? *Kezd magához térni a fiatal elf, aki egyre többet kérdez, na de ennyi új dolog láttán talán nem is csoda.*
-Oh, én is vadász vagyok, vagyis kis korom óta tanulok íjászkodni, de még nem megy tökéletesen, de igyekszem. Én is lehetek venár majd? *Érdeklődik, mert akkor legalább folytathatja az életútját, amit elkezdett, igaz kicsit más értelmezésben, na de annyi gond legyen.
Nyílik a kapu és az iribisz befut, Mirazsik meg fellélegzik kicsit, csak nyugodtabb így bejutni ebbe az erődbe, ami belülről valami zseniális.*
-Váó. Ez nagyon modern. *Nyitva is marad a szája az ámulattól, ahogy körbenéz, alig várja, hogy erőre kapjon és idebenn szaladgáljon meg felfedezze ezt a birodalmat, ami ha minden jól megy, az otthona lehet. Reméli nem fogják kitenni a városban vagy valahol, az árvaházakról nem sok jót hallott, leginkább az volt a gyerekkori legnagyobb riogatás még az otthonában.*

2699. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-13 05:45:00
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Umon szobájában//
//D-szárny, első emelet//
//Seles, Isq, Xot//

*Nem mintha nem lenne elég sokkoló eddig is a helyzet, egy harmadik személy is belép a szobába. Majd, rögtön a közelébe is lép és a kezét is megfogja. A szerzetes zavartan néz előbb a lányra, majd le a kezére, közben azt gondolja, hogy az előbb sokkal jobb volt a plafont nézni csendes magányában. Kihúzza kezét a másikéból és megrázza fejét:*
- Nem tudom önök kik! *Majd átfurakodva az őt körbevevők között az asztalhoz sétál és maga elé emeli a pergament, majd dacosan megpróbál belemerülni, mintha ez az egész csak egy furcsa játék, vagy képzeletének szüleménye lenne. Azonban nem tartja jónak ezt a megoldást sem, mert a pergamen felett csak fel-fel néz és amazok bizony még ott vannak.*
- Nekem nincsenek barátaim! És... persze, hogy tudom hogyan hívnak! *Válaszolja a barna hajúnak, majd levágja a pergament az asztalra és immár kissé tehetetlenül, mérgesen sétál a szoba egyik sarkába, majd karba tett kézzel hallgatja a sötételf további magyarázatát arról, hogy ő csak színészkedik, meg, hogy igazából az ő hibája.*
~ Biztos csak álmodom. Mi jöhet még? ~ *Kérdezi magától, miközben már kevésbé figyel a szavakra, kissé összefolyik előtte minden, így kénytelen kelletlen nem távolodik, mikor a sötételf elé ül az asztalhoz, csak néz egyik érkezőről a másikra.*
- Öljenek meg, vagy mit bánom én, de minden jobb, mint hogy itt szórakoznak velem! *Mondja, majd szórakozottan vakarja meg tarkóján sérülését, mely kapcsán felszisszen, s ekkor szeme előtt a függöny egy kicsit jobban összehúzódik.*
- Be vagyok zárva. Olyan egyedül vagyok. *Utóbb már inkább az elkeseredettség és a tanácstalanság szól belőle. Érzi ő, hogy valami nincs rendben, fekete űr tátong agyának egyes szegletében, de nem tud mit tenni ez ellen, ahogy az ellen sem, hogy szép lassan csúszik egyre lejjebb a falnál, közben tovább motyog:*
- Miért játszanak velem? Haza akarok menni! *Nem ájul el, de elfárad, s lábai nem bírják már az álldogálást, így csak bánatosan néz a többiekre, miközben nagyon lassan kezd összeroskadni, az sem kizárt, hogy egy újabb ájulás lesz a vége, ha valaki nem segít.*

2698. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-13 00:30:07
 ÚJ
>Ssyleana Lyzendra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75

Játékstílus: Vakmerő

//Venár-tanács//
//Zárás//

*Lyz a maga részéről széke támlájának dőlve figyel és hallgatja a többieket. Xotara kitárulkozása meglehetősen meglepi, de a mondandója valamiért nem. Ettől függetlenül nem kerül távolabb ez által az elf lánytól, mivel a harsánysága miatt így is fenntartásokkal kezelte a mélységit. Azon túl pedig neki is, megvannak a saját kis titkai, és meggyőződése, hogy nem ő az egyetlen. Mint ahogyan Umonról is kiderült, úgy hiszi, hogy a legtöbb venárnak vannak rejtegetett dolgai. Ezért ezen nem is agyal, mondhatni, lapoz. Fejében pedig a megvalósításon töri a fejét. Illetve törné, mivel először Xotara veti fel a „miért?”-et, aztán pedig Zara göngyöli tovább, és persze Xotara megint nem bírja ki, hogy oda ne csípjen.
~Már megint, most erre mi szükség van, könyörgöm?! ~ Lyz, ez esetben Pyctával ért egyet. Lyz nem ismeri a hadurat, de bízik a vezérük józan ítélőképességében, s hiszi, ha csak kicsit is aggasztaná a küldetés, eleve elutasította volna. A megbízóval csak ő találkozott, így ebben csak rá hagyatkozhat. Az pedig, hogy beavatja a Venár-tanácsot is abba, amit tud a hadúrról, és amit gondol, csak megerősíti eddigi érzéseit.
Úgy hiszi, Isqehával meglehetősen egyformán állnak a feladathoz, a fiú is a megoldásokon és lehetőségeken agyal, csak ő azonnal ki is mondja őket, emellett úgy érzi Isqeha is készül a küldetésre, csak úgy, mint Xotara, és Bayde.
Pycta szavaira, komoly pillantással hajol előre, kezeit az asztalra támasztva, s bólint a feladatra.*
- Rendben, megtervezem Pycta.
*Biztosítja higgadtan, de legbelül megtiszteltetésnek érzi, hogy ekkora feladatot bíztak rá. Erre nem számított, de legjobb tudása szerint igyekszik majd megoldani a feladatot.
Xotara bejelenti az éjjeli őrséget, aztán kioszt még néhány parancsot. Lyz érdeklődve húzza fel a szemöldökét, a Xotarás stílusra.
~Sosem szokom meg… ~
Mikor a vezér elhagyja a tanácskozót, ő is föláll, de Isqeha még feltartja egy kicsit. Ez alatt szépen kiszivárog körülötte szinte mindenki.*
- Persze Isq, nagyon szívesen veled megyek. *Mosolyog a fiúra, majd kilép a tanácskozóból.*

2697. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-12 21:00:51
 ÚJ
>Árnytörő Xotara [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Umon szobájában//
//D-szárny, első emelet//
//Isq, Xot, Umon, Seles//

*Teljesen logikus és következetes az amnéziás Umon reakciója, ahogy lerázza, majd eltolja magától a sötételf lányt, és ökölbe szorított kezeit védekezőn maga elé tartja. Xotara számára azonban továbbra is érthetetlen a szituáció. Első reakciója az, hogy Umon biztos csak szórakozik vele.*
- Jaj ne már! Most ez komoly?
~ Ez szórakozik velem, sőt hülyének néz. ~
*Vigyorogva még Isqre és Selesre is pillant, hogy őt bizony nem ilyen könnyű átverni, mert hát ő már csak tudja. Vélekedik magában komoly makacssággal.*
- Umon! Megértem dühös vagy rám. Teljesen jogosan, de ne hogy azt hidd, hogy beveszem, hogy elfelejtettél mindent, és megint nem emlékszel semmire, mint amikor ide jöttél.
~ Igen, ez olyan átlátszó, és elcsépelt. ~
- Szóval, fejezd ezt be, és inkább üvöltsed le a hajam vagy vágjál szájon vagy mit tudom én!
*Fejezi be a mondandóját vigyortalanul és felindultan. Aztán Isqeha, a barátnak címzett, ténymegállapítása leforrázza. A makacs sötételf lány megingathatatlan meggyőződése, hogy vele most csak a bolondja van járatva, egy csapásra szertefoszlik.
”Azt hiszem... elszálltak az elmúlt időszakkal kapcsolatos emlékeid. Megsérültél a tarkódon. Attól lehet.”
Úgy vágja fejen a felismerés, hogy hangosan kibukik a száján.*
- A fogó... ez is az én hibám.
*Ezt korábban még Isqqel sem volt képes közölni, csak azt hogy ő dobta fejen a barátot. Xotara kínzó Bűntudata újult erővel, rosszmájúan nevet az arcába. A sötételf lány elhátrál a riadt szerzetestől.*
~ Nem lehet igaz. Megakadályozom, hogy Pycta megölje, aztán kiderül, hogy úgy fejen találtam, hogy majdnem abba halt bele. Túl élte. Magához tért… erre kiderül, hogy én csináltam belőle teljesen agyilag zoknit?! Ráadásul az egészért még bocsánatot se tudok kérni tőle, mert azt se tudja mi történt, és hogy ki vagyok… ~
*A mélységi lány visszaroskadva magába, csak csendben leül egy székre, és tanácstalanul néz Selesre és Isqre.*

A hozzászólás írója (Árnytörő Xotara) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.12 21:05:33

2696. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-12 19:58:56
 ÚJ
>Bayde Armannneth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Venár-tanács//
//Zárás//

*Székében kényelmesen hátradőlve, kicsit hanyag testtartással figyeli az eseményeket, hallgatja a többieket, és épp csak nem teszi fel a lábát az asztalra. Tőle merőben idegenek azok a formaságok, melyek Pyctát jellemzik, és amelyek mintha kezdenének átragadni a venárokra. Ez persze nem zavarja egészen addig, míg nem kezdik megkövetelni tőle. Amikor Zara a maga stílusában szájal a csuhással, Bajdi feje egészen elvörösödik. Szó nincs arról, hogy dühítené a szemtelenség vagy a keresetlen szavak, egyszerűen csak ilyen hatással van az emberre, ha visszanyeli a kirobbanni készülő nevetést. Mostanra szép lassan véget ér a gyűlés, és amikor Pycta az irbiszt szólítja, elmosolyodik. Kíváncsi, hogy a nagymacska miként fog reagálni. Enyhe meglepetésére a hűtlen jószág szinte azonnal mozdul és tart az elffel. Persze a hegyesfülűeknek az ilyesmi lényegesen egyszerűbb, szinte a vérükben van, hogy miként jussanak közös nevezőre az erdők-mezők vadjaival. Már majdnem mondaná, hogy ő tervezett foglalkozni Xauzurral, de nem akarja elvenni Pycta kedvét. Legfeljebb későbbre halasztja.*
- Csak óvatosan! *szól még az irbisszel távozó Pycta után, mert nem szeretné, ha valami ostoba baleset történne. Feláll a székről, kicsit megropogtatja a derekát, és ebben a pózban is marad, két tenyerét hátul a derekának támasztva. A mélységi epés megjegyzését amit Zarának címzett, nem nehéz elérteni.*
- Kényelmes ember? Ki az? *vág csodálkozó arcot, aztán elmosolyodik* Zarát pedig nem fenyegeti az a veszély, hogy bárki is ugráltathatná.
*Vigyorogva néz a vörösre.*
- Életem, hozz nekem egy pofa sört, de futólépésben!
*Persze nem gondolja komolyan, hangján érződik, képén látszik, hogy csak zrikálásnak szánta. Aztán amikor Xot mézesmázos és természetesen gunyoros szavakkal fordul hozzá, felveszi legbehízelgőbb mosolyát.*
- Nincs olyan fontos teendőm, amit ne tennék félre, ha te kéred. Parancsolj velem, amikor neked tetszik.
*Mivel mindenki szedi a sátorfáját, Bajdi sem marad, hanem szobájáig meg sem áll, ahol magához veszi íját és tegezét, majd leballag az udvarra kicsit gyakorolni a célba lövést. Ezen a téren még van hova fejlődnie. Remélhetően az erődben mindenki ép bőrrel át fogja vészelni fejlődésének ezen állomását is.*

2695. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-12 19:20:04
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Umon szobájában//
//Déli szárny, emelet//

*Épp csak hogy felteszi a kérdést, a torkát megköszörülve, a szerzetes pedig válaszol. De a kérdését teljesen figyelmen kívül hagyja. Isqeha egészen megzavarodik, ahogy a szerzetes hátrálni kezd, kezét védekezőn felemelve.
Az sem változtat semmit a viselkedésén, hogy Xot örömében, hogy felébredt, a nyakába ugrik, úgy kér tőle bocsánatot. Úgy viselkedik, mintha Xot egy idegen lenne. Mintha mindannyian teljesen idegenek lennének neki.
Isqeha nem tudja eldönteni, hogy mindez csupán csak egy színjáték-e, amit talán a belül lakó démon rendez a tiszteletükre, hogy elkerülje a büntetést. De ezt, őszintén, egyszerűen nem tudja elhinni. Umont látja maga előtt, és mégsem. Ott áll, kétségbeesetten és ijedten, de készen arra, hogy megvédje magát tőlük. Ha nem lenne olyan szörnyű ez az egész, fel kellene nevessen.
Nagyot sóhajt, és már elkezdené józanul magyarázni, hogy kik ők, kicsoda Umon, és mi is szomorú valóság, hogy a barát végre legalább lenyugodjon, de szerencsére Seles megelőzi, és megteszi ezt helyette.
Olyan ~hát én ezt már nem bírom idegekkel~ nézéssel Xotarára pillant, a szemét forgatva, akit Umon mindhármuk megdöbbenésére úgy fejtett le az előbb a nyakáról, mintha soha az életében nem látta volna ezelőtt.
Megvárja, mi lesz a szerzetes reakciója Seles csitító szavaira, csak utána szólal meg ő is.*
- Umon, a nevedre emlékszel? Már egy ideje itt élsz velünk, ebben az erődben. Nem akarunk bántani, a barátaid vagyunk, ahogy Seles mondja. *folytatja Seles megnyugtatónak szánt szavait ő is.*
- Azt hiszem... elszálltak az elmúlt időszakkal kapcsolatos emlékeid. Megsérültél a tarkódon. Attól lehet.
*a többiről, arról, hogy amikor Umon ideérkezett, akkor semmire sem emlékezett a múltjából, a megszállottságáról, Aenae megsebesítéséről egyáltalán nem látja értelmét most beszélni. Sajnos Umon egyelőre úgy tűnik, talán még rosszabb állapotban van, mint volt. Vagy ki tudja.*

2694. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-12 18:50:07
 ÚJ
>Denzack, a kegyetlen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Venár-tanács-Zárás//
//Novus kiképzés//

* Néhány információ felkelti a figyelmét a tanácskozás során, de nem szól semmit, mert úgy érzi a többiek biztosan nem vennék ezt jó néven. Hiszen kicsoda ő, hogy beleszóljon a társaság ügyeibe. Inkább csendben lapít végig és hallgatja a felszólaló társait. Az említett Umonon meglepődött mert, először azt hitte, hogy rájöttek saját titkára, de amikor rossz szellemekről kezdett beszélni a vezér, akkor jött csak rá, hogy nem róla van szó. A griff vadászatos dolog, viszont nem érdekli igazán, legalábbis amíg nem neki kell sasfejű madarakra vadászni fizetségként, hiszen ez egy elég veszélyes vállalkozás. Miután véget ér a nem túl izgalmas tanácskozás, Denzack elgondolkozik, hogy megemlíti saját fúvócsövét, de mielőtt bárkinek is szólhatna egy gyerek zavarja meg elmélkedését. Azt mondja a kölyök, hogy valami gyakorló térre várják pár perc múlva. *
- Nos, hát akkor jobb, ha nem váratom meg őket.
* Biccent egyet a gyerek felé, hogy kifejezze köszönetét, majd elindul megkeresni a gyakorlóteret. Egy párszor eltéved, míg végül rátalál a helyre amit keres. *

2693. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-12 18:36:42
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//Venár-tanács//
//Zárás//

- Rendben, veletek jövök. *Szól oda Isqehának.*
*Selesnek semmi sem nagyobb öröm, mint azt látni, hogy ura milyen jóízűen tömi a fejét a süteménnyel. A látványtól mosolyra szalad a szája minden rossz ellenére, ami Vadvédben történt. Mivel teli a férfi szája, Leon arcára nyom egy csókot, és nevetve nézi a jelenetet, ahogy Patkány valóban izgalomba jön a sütemény hatására. Megvakarja a kis állat hátát.*
- Menjetek, de aztán hivatkozz rám! Még a végén Banya a kezedre csap a fakanállal, mert patkányt viszel a konyhába. *Mondja neki, és megsimogatja a karját.* Ha nem bánod, én most Isqeháékkal megyek, megnézem Umont, meg szeretnék beszélni Aenae-vel is valamiről, de nem tart sokáig.
*Annyira zavarja, hogy vajon mit fog látni, hogy bele sem gondol, milyen csúnya dolog, amiért nem beszéli meg ezt a gyerek-dolgot Leonnal.* ~ Az én testem, azt teszek, amit én akarok. ~ *Zárja le magában a vitát, és akár vele jön a kalóz, akár nem, ő elindul Isqeháék után, és igyekszik felvértezni magát arra, amit látni fog. Továbbra is komoran követi őket, de ösztönösen hallgat a félelfre. Bármennyire is haragszik két legjobb barátjára, még mindig bízik bennük, ahogy eddig is tette.*

//Umon szobájában//
//D-szárny, első emelet//

*Seles annyira el van foglalva a gondolataival, hogy hirtelen azt sem érti, kiről beszél Isqeha. Aztán jön rá, hogy a tündér vendégről van szó, aki a tanács közben érkezett, és aki nem érezte jól magát.*
~ Isqehának lehet egy kevés dolga, főleg, mióta Aenae megsérült. ~ *Sajnálkozva néz a férfira, és már éppen arra gondol, hogy felajánlja segítségét – elvégre, ha nem is gyógyító, de elég ügyes, biztosan hasznát tudná venni az egyszerűbb feladatoknál – mikor megérkeznek az ajtóhoz. Ott áll előtte az az őr…*
~ Hogy is hívják? Béla? Jaa, igen, Bruton. ~
*Mikor belépnek, Selesen komoly aggodalom lesz úrrá. Őszintén fogalma sincs, milyen rettenetes szörnyetegre számít, aki majd rájuk tör a sötétségből, de nem talál mást, csak a legyengült, félénk szerzetest, és szívét azonnal elönti a sajnálat a szerencsétlen párát látva. Nézi, ahogy mind Isqeha, mind Xotara közeledése nem vált ki túl jó reakciót Umonból, és Seles csodálkozva néz rájuk, mert nem tudja hova tenni, miért nem ismeri meg őket a régi barátjuk. Minden bátorságát összeszedve közelebb lép hozzá, amilyen közel még tud, hogy véletlenül se higgye barátja, hogy bántani akarja. Ahogy a rémült szemekbe néz, elönti a gondoskodás vágya, és úgy néz Umonra, mintha valami kis szárnytörött madárka lenne az erdő közepén.*
- Umon, semmi baj, mi vagyunk azok, a barátaid. Én vagyok az, Seles, hát nem emlékszel? *Mondja neki kedvesen.* Nyugodj meg, nem fog bántani senki! Xot sem akar ártani neked, csak lelkifurdalása van. *Ha Umon nem riad meg jobban, mint eddig, Seles megpróbálja a hatás kedvéért megfogni a kezét, vagy legalább megsimogatni karját, és közben szemeivel a férfiét fürkészi, tekintete végigfut a sebein.* Itt vagyunk Vadvédben, és senki sem fog bántani, a szavamat adom!
~ Feltéve, hogy nem te fogod őket bántani. ~ *Jegyzi meg Seles logikája, de elhessegeti a gondolatot. Most nem ez a lényeg, hanem hogy Umon jobban legyen. Láthatóan félelmetesen össze van zavarodva, és Seles nem tudja eldönteni, hogy a fejét ért ütéstől ilyen-e, vagy a belőle kitörő démonszerű lény torzította el az elméjét. Kérdőn néz a többiekre.*

2692. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-12 17:55:49
 ÚJ
>Zaratinate Roentra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Venár tanács - Zárás//
//Novus kiképzés//

- Öhm... Nem állítottam, hogy a kovács lesz a hibás, ha már ezzel a hasonlattal akarunk élni. *vágja rá Pycta magyarázatára.* Leszarom, mit kezd vele, amint a keze közé került, de úgy magasról, amint a pénzt megkaptuk érte. Én csak azt mondtam, hogyha én akarok valamit a kovácstól, szépen elballagok hozzá a két kis lábacskámmal, nem pedig rángatom jobbra-balra, mert az úgy nekem kényelmesebb. De... *Két kezét magasba emeli, jelezve, hogy ezzel ő el is engedte a dolgot.* ... azt csinálsz, amit akarsz. Csak jeleztem, hogy a megrendelés és a csicskáztatás között van különbség.
*Nem is érti, miért gondolta Pycta, hogy azt hiszi, majd ők lesznek a hibásak, ha valami történik. Mégis miért volnának. Zara korábban sokkal rondább megbízatásokat is teljesített, mégsem érzi magát felelősnek azért a pár ember haláláért, vagy vagyonuk elvesztéséért.
Kényelmesen hátradől, úgy néz ki, a döntés megszületett. Az ő részéről nem oszt, nem szoroz, különösképp nem foglalkoztatja az ügy. Ha kell, megy és csinálja, ha nem, hát akkor meg jót heverészik.
Már állna fel, hogy induljon ki a teremből, mikor Xotara odavet még neki valamit. Felvont szemöldökkel nézi a nőt, karjait keresztbe fonja maga előtt.*
- Ha tudnám, mi az isten bajod van velem! *Mondja halkan felnevetve.* De áh, nem is érdekel!
*Legyint egyet, aztán azzal el is hagyja a termet. Az udvar felé igyekszik, de menet közben pont ez egyik venár gyerkőc suhan el előtte. Kabátjánál fogva finoman visszarántja, mondani akar neki valamit.*
- Ácsi, ácsi, ne olyan gyorsan, kölyök! Szólj Denzacknak, Shen'eriel és... és annak a tündérnek, aki most érkezett, nem tudom a nevét. Mond nekik, hogy várom őket a gyakorlótéren, úgy... Öt perc múlva, Pycta parancsa.
*A gyerek bólint, és pillanatokon belül már se híre, se hamva. Amíg a többiek odaérnek, Zara kihoz a raktárból pár gyakorlófegyvert, majd a korlátra ülve várja amíg a három férfi megérkezik.*

2691. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-12 17:18:20
 ÚJ
>Leon Descobrat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Megfontolt

//Venár tanács - Zárás//

*Leon végighallgatja az egész beszélgetést, és végül arra jut, hogy inkább meg sem szólal. Ő nem egészen olyan nagyon vadlegyökős típus, hiszen ha ilyen böszme nagy állatokról van szó, annak hiába megy neki egy karddal, még ha az olyan jó is, mint a mostani! Még a végén agyontapossa valami, aztán hiába a nagy vívótudása egy emberméretű láb ellen!* ~Ha valaki azt mondja, hogy menjek, akkor úgy lesz! Ha nem, akkor nem!~ *Dönti el végül agában a dolgot. Egyébként Leon is osztja azt a véleményt, hogy ők sokkal járnának ha lenne egy olyan griffjük, vagy ez a másik, ez a bazinagy izé!* ~Milyen jó lenne egy saját griff! Talán az is meg tud tanulni táncolni! Akkor aztán páros táncozhatnának Patkánnyal, milyen szép is volna!~ *Mindezek után, már állna fel, hogy menjen a dolgára, hogy kissé beszélgessen szerelmével, megvitassa vele a hallottakat, de előtte Xot szól hozzá.*
-Hát de én nem is mondtam, hogy vállalom az őrséget! *Legyint egyet*
-Na jó, legyen! Miért is ne! *Azt nem is látja, hogy Bayde is kap egy pillantást a mélységitől. A süti sokkal inkább felizgatja a gondolatait, mert Leon tipikusan az a fajta ember, akit három dolog tud lázba hozni igazán! Étel, ital és Seles!*
-Ugye nem raktál bele semmit? *Vigyorog, miközben a szájába is tömi a finom falatokat. Jól is esik neki a sok megrázó hír után!*
-Nagyon finom! *Mondja, miközben éppen lenyeli a süteményt.*
-No, akkor megyek is, aztán adok Patkánynak is, mert csorog a nyakamba a nyála! *Mivel, hogy közben a kis rágcsáló, a rágcsálnivaló hatására átmászott gazdájára, de esélytelen volt, hogy gyorsabb legyen nála!*

2690. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-12 17:11:36
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Umon szobájában//
//D-szárny, első emelet//

*Ijedten ül vissza az ágyára, már végképp nem érti mi történik, mikor hallja a szomszédban az ajtócsapódást, az ajtaja előtt álló őr hangját, egészen összezavarodik. Kis idő múlva eldúl az ágyán és a plafont nézi, hamarosan a kimerültségtől elnyomja az álom. Kivételesen most ürességet érez, semmi különös álom nem zavarja meg pihenését, annál inkább egy újabb beszélgetésfoszlány.*
- Felőlem! *Hallatszik a folyosóról, majd apró léptek neszezése, egyébiránt semmi további hang. Kitörli szeméből az álmosságot és felül, majd az asztalához siet, hogy pergamenjeit tanulmányozza. Amikor ezt olvassa, valahogyan azt érzi, hogy megnyugszik, saját írását látva azt érzi, hogy nem félőrültként tengette korábban napjait, de szomorúan gondol a kolostorra, Apái hiánya kínozza. Sokáig nem tud jelenén, vagy múltján, vagy ki tudja min pontosan merengeni, mert ismét hangokat hall kintről, ezúttal jóval határozottabbakat. A zár kattan, s az ajtón egy barna hajú férfi lép be, ki mielőtt megszólal, körbekémlel a helyiségben:*
~ Mit akarhat tőlem? ~ *Kissé meg is ijed, s az asztaltól felpattanva hátrál egészen az ágyához. A barna hajú kérdését figyelmen kívül hagyva feltett kézzel reagál:*
- Mit akarnak tőlem? Miért tartanak bezárva, én nem csináltam semmit! *Utolsó szavait már kétségbeesetten kiáltja, de a legnagyobb meglepetés ezt követően érkezik, ugyanis a nyakába ugrik egy sötételf összefüggéstelen szavakkal. Egy olyan emberhez méltón reagál, mint, aki nem tudja hol van és kik érkeznek hozzá. A nyakában csüngő lányt lerázza, majd eltolja magától, s kezeit maga elé tartja, immár ökölbe szorított kézzel:*
- Én nem akarok senkit bántani! Kérem hagyjanak békén, fogalmam sincs mit akarnak tőlem! *Szemében és hangjában az ijedtség és a kétségbeesés keveredik, esze ágában sincs senkit bántani, hisz ő békés természet, melyet szerzetesi kiképzése csak erősített.*

2689. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-12 17:09:34
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Kapunál//

- Igen, bent él velünk az erődben. *Válaszol és olyan komolyan, hogy Mirazsik tudhatja, hogy nem tréfál. A csuhás számára semmi szürreális nincs ebben, neki mindig is az erdő jelentette az otthont, így furcsát sem lát egy csapatnyi, erdőben lakó halandóban.*
- A venár egy ősi foglalkozás, vadászok vagyunk. Vadakat, szörnyetegeket fogunk be, megtörjük az átkokat és őrizzük az erdő békéjét. *Magyarázza a venár szó jelentését, mely a tanácskozás óta új értelmet és súlyt kapott.*
- Ez esetben nem teszlek le és nem fogsz a földre kerülni. *Mosolyog a lányra barátságosan, szavaiban semmiféle bújtatott pajkosság vagy rejtett tartalom nincs. Persze tudja, ha Aenae most látná, akkor nagyon nem tetszene neki. Azt nem tudja, hogy féltékeny volna-e, de azt igen, hogy biztosan megszólná.*
- Nem. *Válaszol és mintha szavára tenné, máris nyílik a kapu. Ha venár nincs is a falon, egy segéd mindig figyeli a kaput és szükség esetén nyitja is vagy keres egy döntéshozó személyt. Ám most a csuhás és Xauzur áll a kapu alatt. Amint a kapu kinyílik, természetesen az irbisz az első, aki befurakodik a résen, majd saját ketrece felé indul, hogy kipihenje a vadászat fáradalmait. A csuhás, karjában a lánnyal belép, majd megindul az udvaron keresztül a kétszintes épület felé.*
- Az Erdő Szíve hozott Vadvédben, Mirazsik. *Mosolyog a lányra az udvaron átvágva.*

2688. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-12 16:20:46
 ÚJ
>Mirazsik a Zsenge avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Kapunál//

-Xauzur, aha. *Nem nyugtatja meg a lányt a kijelentés, hogy nem bánt, de jobb vigyázni vele.* Ő is ott benn lakik a többiekkel? *Érdeklődik, valahogy nem szívesen szeretne földet érni, mert túl közel lenne a vadhoz, amitől egyelőre fél és nem is tervez a közelébe menni egy jó darabig az is biztos.*
-Mit jelent az, hogy venár? *Érdeklődik egyből, mert már mondta korábban is, na de ez biztos megmagyarázza ép eszű elfek miért költöznek az Erdő mélyébe vadakkal.*
-Ha leteszel remegni fogok, mint a kocsonya, nem vagyok benne biztos, hogy megmaradnék a lábaimon és még a végén elesnék az első kis kavicsban, elterülnék a földön és megannyi veszély fenyegetne. *Nem tud nem az iribiszre nézni a mondat végén, mint a megannyi veszélyforrásra.*
-Ugye nem mennek el az őrök a helyükről hosszabb időre? *Nem szeretne kinn ragadni, be szeretne menni a biztos helyre, ahol csak kap valamit enni meg inni is, talán jut egy meleg takaró is. A gondolatba bele is szédül kicsit.*

2687. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-12 16:14:01
 ÚJ
>Pyr Lavand avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Beteglátogató//

*Idióta vigyoránál talán csak integetése idiótább, ahogy az elfnek próbál visszaköszönni, azért egy kényszeredett mondat elhagyja száját, bár nem tudja épp melyikük van jobban meglepődve. Jobb térde magasban, bal keze szintén, haja csúcsa a turbánból meredezik:*
- Halihó! *Viszonozza félszegen amaz intését, majd elnyúlt képpel ugrik a lány felé, aki bizony bemondja az unalmast két mondat között. Szárnyaival nagyot lök magán, így konkrétan a lány alá vetődik. Megfogni nem is akarja, hisz olyan ügyetlen még, mint a sült csirke, ami repülni tanul, viszont gyorsaságával nincs akkora probléma. Nem kell nyögnie a súly alatt, a lány nem nehéz, következő mondatai nem is ennek szólnak:*
- Azannya! De büdi! Mondd, *szól fel az elfnek* leszednéd rólam? Szerintem vérzik is, mit csináltál vele? *Néz fel bátortalanul, mert már végképp azt gondolja, hogy valami egészen különös és titkos helyre keveredhetett, hallott már rémtörténeteket olyan helyekről, ahová az elmebetegeket zárják. Na ez attól sokkal rosszabb eddig. Ha az elf segít leszedni róla a lányt, ő is föláll.*
- Helló! Pyr vagyok, nem Taknyos és nem Félkegyelmű. Mondjuk azt tudom, hogy ocsmány vagyok, de azért nem szokták feldobni magukat előttem! *Hüledezik.*
- Nem kéne bevinni, valami szobába? Elég hűvös van ahhoz, hogy vértől átázott pongyolában rohangáljon. Még megfázik nekem. Az nagyon gatya, nekem elhiheted. Van benne tapasztalatom! *Közben biztos, ami biztos megfogja a lánynak azt a végét, ami még szabad, amit esetleg nem az elf fog, hogyha úgy van, becígöljék Hamupipőkét rendeltetési helyére.*

2686. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-12 15:58:40
 ÚJ
>Árnytörő Xotara [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Umon szobájában//
//D-szárny, első emelet//

*Xotara kilépve a Tanácsterem ajtaján, még fél füllel hallja, ahogy Isq beteglátogatóba invitálja Selest.*
~ Meglepődnék, ha jönne... ~
*A nagycsarnokból felcaplat a galériára, majd ott bevárja a füvész fiút, és ha jön Selest is. A galériáról a déli-szárnyba lépve a folyosókon hamar elérik Umon szobáját. A szoba előtt ott áll, hátra kulcsolt kezekkel, a kétajtós-szekrény őr, Bruton.*
- Üdv, Kruton! *Szólítja meg Xot a venárőrt.*
- Bruton! *Közli amaz, már bosszúsabban.*
- Jah, tényleg! Bocsesz! Béla, Kruton… áh, legközelebb már biztos tudni fogom. Szóval, van jelenteni való? *Legyint Xot a bosszús felhang ellenére is. A kérdésre a bumburnyák őr haptákba vágja magát, és katonásan szól.*
- Az őrizetes együttműködő volt. Viszont, járt erre egy különös tündérszerzet, de rá nem vonatkozott a parancsom.
- Remek.*Feleli Xotara elégedetten az előbbire.* Az a tündér viszont taknyos volt? *Kérdi kicsit meghökkenve.*
- Nem tűnt kölöknek.
- Jaj, ne fárassz már! Azt hiszem fejlesztenünk, kell a közös szókincsünket.
- He? *Reagál elmésen Bruton.*
- Egybefolyt taknya, nyála? Betegnek tűnt?! Merre ment? *Kérdi türelmetlenül a védmester lány.*
- Ja! Nem. Még vigyorgott is, mint a tejbetök. Arra ment. *Feleli Bruton a megfelelő irányba mutatva.*
- Értem. Kösz. Maradj továbbra is itt, míg Pycta máshogy nem rendeli!
*Biccent Brutonnak, majd a szobaajtón belépve megjegyzi Isqnek.*
- Remek mi? Most még az erődben is kereshetjük.
*Umon szobájába lépő Xotarának fogalma sincs róla, hogy a szerzetes ismét amnéziás, ahogy másnak se még az erődben. Arról meg főleg nincs, hogy a hét lakat alatt őrzött barátnak még az a paranoiás téveszméje is van, hogy ő egy fogoly, amit az előbb elhangzottak biztos csak még tovább fokoztak. A gyanútlan Xotara fejében teljesen más gondolatok járnak.*
~ Szép higgadtan bocsánatot fogok kérni… bárhogyan is fogad… ez lesz az első, aztán ha haragjában elhajt a fenébe, hát megértem. Így jártam.~
*Azonban, ahogy Xotara megpillantja a szobában ácsorgó Umont, nagy érzelmi kirohanással a barát nyakába ugrik, egy macska ügyességével egészen a küszöbtől.*
- Neee haraguuuuudj! Nem akartam olyan nyersen otromba lenni, azt se akartam, hogy ezért kitörjön belőled, ahogy az agyadat se akartam kiloccsantani! Tudom, ez az egész az én hibám. *Fakad ki Xotara bűnbánó szájmenéssel, Umon nyakában csüngve.*

A hozzászólás írója (Árnytörő Xotara) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.12 16:05:59

2685. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-12 13:30:11
 ÚJ
>Kagaenae Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//Beteglátogató//

- Xotara. A "kormos csajszi" neve Xotara. De egyébként ő ilyen, ne vedd fel, nem azért csinálja, mert gonosz és direkt bántani akarna. Biztos rám is aggatott ilyen-olyan gúnyneveket, ahogyan mindenki másra. Egyébként szerintem csak nem tudja megjegyezni rendesen mások nevét.
*Erre a gondolatra halkan felnevet, de menten be is fejezi a hahotázást, mert belenyilall a sebébe a fájdalom. Amúgy dunsztja sincsen arról, hogy Xotarának vannak-e gondok a névmemóriájával, nincsenek, inkább csak megsajnálta a nyeszlett elfet és kicsit fel akarja vidítani.*
- Ó Leon, nos igen. Ő is furcsa jelenség. Nekem az imént azt ajánlotta, hogy szívesen lecsutakol és csak kicsit mustrál meg. Meg ha nem lenne nője, akkor nem csak kicsit nézegetne. Vele sem kell törődni. Biztosan megvan a maga lelki nyomora, hogy ilyeneket mond. Lehet, hogy ő maga szeret női ruhába bújni és ezért feltételezi, hogy más is. Ez persze rögtön meg is magyarázza azt, hogy miért akar lecsutakolni másokat.
*Biztosan az állandósuló fájdalom tehet róla, hogy sokkal többet beszél, mint általában szokott, viszont amíg beszél, meg ilyen csacskaságokon elmélkedik, mint Leon öltözködési szokásai, addig sem a fájdalomra figyel.*
- Biztosan lesz ott valami a lábadra is. Bár szerintem azt Isqeha már úgyis rád kente. Én meg rossz beteg vagyok.
*Fejében szólna a vészcsengő, hogy ne menjen idegenekkel sehová, mert a mai napon már igencsak megjárta, de ugye Shen eléggé nyüzüge és ami azt illeti, még sérült is.*
- Különben neked is pihen...
*"tetned kéne a lábadat", fejezné be a mondatot, de ekkor bukkan eléjük egy igen-igen furcsa szerzet.*
- Azt hiszem, hogy ez egy hagymázas rémálom. Képzelődöm.
*Tündérnek néz ki, de nem tudta, hogy a tündérek szárnya tollas, ő inkább hártyaszerűnek gondolta mindig is, meg eleve nagyon fura az egész jelenség. Shenre néz, aki köszön neki, tehát nyilván ő is látja. Vaaagy:*
- Téged is csak képzellek, ugye?
*néz Shenre, topázsárga tekintete fel és alá cikázik a két hím között. Ez kezd egy kicsit sok lenni neki. A fájdalomtól tompa eleve, kimerült a mai naptól. A pontot az i-re a tollas szárnyú, tündérnek látszó egyed megjelenése teszi fel. Ezen a ponton érzi, hogy a lábából kiszáll minden erő, kinyúl még, hogy megtámaszkodjon a falon, de ez csak arra elég, hogy tompítani tudja az esést. A következő pillanatban pedig halk nyögés kíséretében úgy dől el, mint egy liszteszsák. Szerencse, hogy elveszti az eszméletét, mert így nem érzi, hogy a derekán egy varrat kiszakad, így a fehér hálóinget hamarost beteríti a vöröslő vérfolt.*

2684. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-12 13:25:29
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Venár-tanács//
//Zárás//

*Isqeha csak biccent Pyctának a felkészülés említésére. Sok minden áll előttük ez alatt az egy hat alatt. Be kell menni a városba, ő mindenképpen rá akar szánni egy délutánt a készletek feltöltésére ebben az utolsó téli időszakban, ott vannak a sebesültek, na és ott van ugye Umon. Xotara bökdösését érzékeli. Elmosolyodik, ahogy rápillant a fészkelődő mélységi lányra. Isq is alig várja, hogy lássa végre a magához tért szerzetest. De előbb még int Lyznek, mielőtt az elsietne.*
- Lyz! Szeretnék kimenni az erdőbe a napokban növényeket gyűjteni. Velem tartanál? Úgy kevésbé veszélyes a dolog. Nem akarok túl messzire menni. *mosolyog rá a lányra, de van néhány olyan növény, amit, ha most nem gyűjt be, ezeken az utolsó téli napokon, egy évet kell várni arra, hogy újra gyűjthető legyen. Még megvárja Lyz válaszát, aztán Xotarához fordul.*
- Menjünk!
- Seles, nem tartasz velünk? Umon... magához tért. *néz rá a lányra jelentőségteljesen. Abban bízik, minél többen lesznek ott, annál nagyobb az esély arra, hogy Umon újra önmagaként viselkedik. Meg talán Seles is megbékél ezzel a dologgal, hogy kénytelenek voltak titkolózni előtte. Pycta, érthetően, nem akarta nagydobra verni a dolgot addig, amíg nem találnak valami megoldást Umon furcsa megszállottságára.*

//Umon szobájában//
//D-szárny, első emelet//

*Így aztán elindul, egyedül, vagy többedmagában, hogy megnézze végre a magához tért rendmestert.
A déli szárny első emeletére érve benéz Pyrhez is, de meghökkenésére nem találja ott a tündért. Jó sokáig elhúzódott a tanácskozás, az igaz, nade akkor is, megígértette vele, hogy odabenn marad, amíg egészen meg nem gyógyul!*
- Biztosan megéhezett. *mondja sóhajtva a lányoknak. Ideje, meg kedve sem volt vinni ennivalót a furcsa jószágnak, az igaz, azután, hogy annyira kikérte magának.*
- Vagy nagyon elunta magát. Nem hiszem, hogy valaha is volt már bezárva egy szobában.
*Mindenesetre Pyr dolgát egyelőre félrerakja, és továbbindul Umonhoz, ahogy tervezték.
Az ajtónálló őr készségesen félreáll, hogy beengedje őket. Isqeha elég felindult érzésekkel lép be a szobába. Belépve a szokásos jellegzetes Umon hangulat fogadja őket. Egyszerű környezet, az asztalon kinyitott pergamenkötet, egy kiürült tányér ~evett, úgy látszik!~ örül meg a félvér ~biztosan az őr hozta neki~. Isq nem állja meg, hogy rá ne pillantson a pergamenoldalra. ~Gyümölcspárlatok.~ Azért nem kezd bele az olvasásába, bár eszébe jutnak Umon szeszfőzdével kapcsolatos tervei. Aztán nem tudja tovább halogatni a dolgot, Umon felé fordul. A vágások még jól látszanak az elátkozott szerzetes arcán, a tarkóján ott virít a kötés. A tekintetét keresi. Meg kell köszörülje a torkát, hogy szólni tudjon.*
- Szia Umon! Hogy érzed magad?

A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.12 13:30:22

2683. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-12 12:22:40
 ÚJ
>Shen'eriel Shianon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Lehetetlen küldetés//
//Xotara, Shen, Denzack//

- Nyugi, sokszor én se tudom, miről beszélek. *lép át nemes egyszerűséggel a témán Shen megvonva keskeny vállait. Neki semmi sem tűnik fel a zárral bajlódó kormoson, csak annyi, hogy sokáig szöszmötöl a zárral.
Aztán kattanásokat hall, amit jó jelnek vesz, vagyis annak, hogy egyre közelebb kerül az áhított szeszhez. Felélénkülve löki el magát a faltól.*
- Te hallod, Kormi, fogalmam sincs, miről beszélsz. *mondja nagy meggyőződéssel, amikor a kormos elkezd hadoválni neki Lyziről, meg valami hódítási tippről.*
- Szerinted kell nekem bármilyen tipp a hódításhoz? Nézz már rám! *mutatja meg bicepszeit bizonyítékként. Nem túl nagy, de kézzel fogható bizonyítékként.*
- Mi az, hogy epétlen? *kérdi zavartan. Mert azt gondolja, ez is valami sértés, csak ő nem érti és ezért nem is akarja kikérni magának elsőre.*
- Nem akarlak kioktatni, de a nyúlszáj az itt van. *mutat a felső ajka közepére, mert ezt még ő is tudja.* Nekem meg itt van a sebem a szám sarkában. Jó lenne, ha olyan dolgokon poénkodnál, ami megállja a helyét, mert ez így elég izzadtságszagú. *magyarázza nagy elánnal.*
- Rossz embereknek nem jó tartozni, mert ha elkapnak, akkor csúnya dolgokat tehetnek veled. Én megúsztam ennyivel. *zárja rövidre a témát.*
- Őt meg hagyd dolgozni. *int a másik kormos felé, mert úgy tűnik, az utolsó zár a legnehezebb meló.*

2682. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-12 12:10:30
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

*Még a falak alatt járnak, amikor az elf lány magához tér, szavaira a csuhás mosolyogva fordítja lombzöld tekintetét a karjaiban tartott lány felé. Örül, hogy nem lett komolyabb baja, így is elég neki, hogy a bátyját elvesztette, most már biztonságban lesz.*
- El. *Erősíti meg a kijelentést.
Amikor Mirazsik megpillanatja Xauzur-t, ijedten kapaszkodik a csuhás nyakába, az irbisz csak egy lemondó pillantást pazarol a lány felé, majd újra az erdőt kezdi fürkészni és csendes, királyi léptekkel halad az elfek mellett.*
- Hadd mutassam be neked Xauzur-t. Nem kell félned tőle, nem bánt, de jobb vigyázni vele. *Mutatja be az irbiszt. Az említett ragadozó felnéz a csuhásra, mintha kacsintana is, majd a falak alá érve karmait kezdi élesíteni a fal fáján.*
- Igen, az Erdő Szíve hozott Vadvédben, a venárok otthonában. *Áll meg a hosszúéletű a kapu előtt, hogy felnézzen az őrtoronyra.*
- Tudsz már járni? *Kérdi kedvesen a lánytól. Talán mégis jobb volna, ha a saját lábán lépné át az erőd kapuját, mint így, a csuhás karjaiban.*
- Hahó, kinyitná nekünk valaki a kaput? *Szól fel a toronyba, hogy a szolgálatos őr beengedje őket.*

2681. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-12 11:08:20
 ÚJ
>Shen'eriel Shianon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Beteglátogató//

- Az komoly. *válaszol lebiggyesztett ajkakkal a kisugárzásos dologra. Tök menő lehet így állatokat szelídíteni, hogy van egy ilyen kisugárzása valakinek. Egy kicsit elgondolkodik rajta, hogy talán ő is megtanulhatná ezt a sutyorgós dolgot és akkor nem kellene többet félnie az erdőben, hogy megtámadja valami. Gondolataiból Aenae kérdése zökkenti ki, aki arra kérdez rá, ki köszörülte rajta a nyelvét.*
- Áh, az a kormos csajszi. Ők hoztak be az erdőből és azóta le se száll rólam. Ő nevezett el Aranyhajnak, meg Sheninek, mintha itt ilyen gyerekes tréfák mennének. Tök égő. *magyarázza, de aztán eszébe jut persze a másik hapsi is a fürdőből.*
- Ja, meg az a nagydarab fickó, valami Énmegleon. Van elég bajom anélkül is, hogy kislánynak nevez, meg női ruhát akar rám adni, aztán amikor kikérem magamnak, meg azzal fenyeget, hogy összecsomagol. Mintha olyan nagy dolog volna leverni egy náladnál negyedakkora elfet. *panaszkodik, mert az tényleg rosszul esett neki. Előbb segíteni akart rajta, még azt is felajánlotta, hogy ruhát készít neki, utána meg össze akarja verni.*
- Itt sok ilyen köcsög van? *kérdi elszomorodva.*
- Akkor gyere, elkísérlek és hátha találunk valamit, amitől az én lábam is gyorsabban gyógyul. *mosolyodik el, majd ha engedi Aenae, akkor segít neki, ha nem, akkor csak mellette biceg.
A folyosó végében aztán olyat lát, amitől majdnem elfogja a röhöghetnék. A turbános, zöld hajú, furcsán mozgó akármi látványa széles mosolyt csal az arcára, acélkék szemei vidáman csillognak.*
- Ez most valami vagy megy valahová. *suttogja oda a mellette álló lánynak.*
- Szevasz. *köszön oda a furcsa teremtménynek vigyorogva.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346