//Hazatérők//
//Shen, Sadmyr, pici Syth//
- Ne örülj előre… olyan fejet vágsz, mint ha már a nyakadban lógna a szobám kulcsa. *szinte sértődötten jegyzi meg, s aztán ő sem szól a kapuig.
~Talán hiba volt, hogy nem utasítottam el élből. Tiszta hülye vagyok… ugyan, mit hiszek? Nyilván minden faluban van jegyese, felesége, vagy csak egy lány, aki nyitva hagyja maga mögött az istálló ajtót, vagy kettő, akik versengenek az elsőbbségért. Az a nyomorult heg, tisztára megzavarja az agyam, a szeme végképp… Báh! ~ Szusszanva hunyja le szemeit, de mire a gondolat végére ér, és visszakozna, hogy ez cseppet sem jó ötlet, és ellenérvek sokaságát sorakoztatná fel, Sadmyr köszön ki a falon túlról.*
- Szia Sadmyr! *köszönti a neki kijáró mosollyal, korábbi tépelődését pedig gondosan elrejti. shen után ő is leszáll a lóról, s úgy várakozik a kapura. Inkább majd később tisztázza Shennel, ha kettesben lesznek. Szíve facsarodik emiatt, mégis boldog hogy újra itt vannak az erődben. Csak ez a Lyz néni megszólítás ne lenne.*
- Sadmyr, már százszor elmondtam, hogy ne nénizz! *lép közelebb a kaput nyitó fiúhoz, hogy ne mindenki előtt jegyezze ezt meg, s még hangjából is visszavesz, csak fojtott hangon fenyegetőzik.* Soha többet nem hozok neked sütit… de soha… *Persze nem gondolja komolyan. Nagyon is szereti Sadmyrt, a kis lábatlankodótól, mindig jó kedve lesz, csak erről a néni dologról szokna le. Aztán egy lány tűnik fel, aki az udvaron ácsingózik.*
- Üdv *biccen oda, de nem akarja az időt húzni most. A csapatnak is el kell mondjon néhány dolgot, de tudnia kellene, hogy a vezér megérkezett-e már.*
- Pycta megérkezett már? Beszélnem kellene vele *szól a lovász fiúhoz, mert néggyel több szájat kell ezután ellátni, és erről mihamarabb beszélnie kell a vezérrel. S ha ő nincs, akkor ő maga intézi, sőt igazából így sem szeretné ráterhelni, amit tud, megtesz azonnal.*
//Mindenki//
*Aztán a többiek felé fordul, ha már beértek a kapun. *
- Nos, megérkeztünk Vadvédbe. Egyelőre senki ne kóboroljon messzire, de az istálló arra van. *Mutat abba az irányba. Amint látja, Ishala is feltalálja magát, az itatóknál, s Relildnek is segít Sythra, minden bizonnyal ezért lépett közelebb. *
- Akinek nincs szállása, hamarosan kerítünk neki szobát, és szerintem Banya is főzött valami finomat. *végigpásztázza a csapatot.*
- A venárokat kérem, hogy vigyék el a lovakat, a többiek kövessenek! *Shen kezébe nyomja a kantárt, ezzel átruházva a közössé vált hátast.*
- Senki ne kóboroljon egyedül, az erődön belül sem. Kint pláne nem. A többiekkel az étkezőben találkozunk.
*Persze ezt már a venárok tudják, főleg a jövevényeknek szól, hogy egyelőre ne kóboroljanak. Elég hangosan beszél, hogy mindenki hallja, és elég komolyan hangzanak szavai, hogy kiérződjön, ez nem szabadon választható program, de nem is feltételezi, hogy bárki csatangolni szeretne egy idegen erődben. Még az itatóknál beszélgető Ishala is hallhatja szavait, hogy csatlakozni tudjon a kis csapathoz.
Szállás és étel kell mielőbb, és aztán, végre a saját ágyában aludhat mindenki. Nem akarja húzni az időt, így meg is indul a főépület felé.*