Nincs játékban - Vadvéd
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínVadvédNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 144 (2861. - 2880. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2880. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-24 01:08:29
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//Seles szobája//

- Nem tőled féltem, inkább az elutasítástól, azt hiszem.
~ És milyen kár volt! Buta Seles! ~
*Seles megérti Leon aggodalmát, de abból továbbra sem enged, hogy ért valamihez, ahogy arról is minden áron meg van győződve, hogy milyen veszedelmesen ugrott neki a férfinak íjával az első találkozásukkor – még akkor is, ha Leon ezt éppen másképp gondolta. Tudja, kár lenne vitatkozni, és ő maga se örülne, ha kedvese hirtelen veszélyes kalózkodásba kezdene (bármit jelentsen is ez, mert Selesnek fogalma sincs róla, mit csinál pontosan egy kalóz), ezért csak szemét forgatja.
Már lelkifurdalása van, hogy felhozta ezt a tenger-dolgot, nem is érti, hogy jutott egyáltalán az eszébe. Ajkát beharapva néz az ágyon fekvő Leonra, és bár már indulni készül, azért visszafordul, és mellé ül az ágyra. Megfogja a kezét, és tekintete láthatóan messzi helyekre réved, amiket még elképzelni is nehéz a számára.*
- Még soha nem láttam a tengert, de ha valaha látni fogom, azt szeretném, hogy te is velem legyél. De addig is… *Nevet, hogy megtörje egy kissé a helyzet drámaiságát.* Marad nekünk az istenek verte dzsungel, vagy ahogy én hívom, erdő. Viszont felkelhetnél, de igazán. *Mondja, és felpattan az ágyról megint.* Mindig te noszogatsz, hogy moccanjak meg, mi lelt? Annyi dolgunk van ma! Illetve… Neked, nekem nincs. *Incselkedik.* De érted, mire célzok. És hol van Patkány, a másik hatalvó? *Néz körbe, mert a másik, mostanában már masnis álomszuszéknak is lennie kell valahol. Ha Patkány előkerül, megpróbálja meggyőzni, hogy másszon fel a karjára.*

2879. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-24 01:01:04
 ÚJ
>Árnytörő Xotara [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Mit suttognak a levelek//
//Aenae, kicsi Isqeha//

*Xot nem lepődik meg, amikor Aenae úrilány mivoltára hivatkozik, persze eddig nem tudta, csak sejtette, hogy valami puccos, úri környékről származhat. Azóta sejti a dolgot, mióta az egyik vacsorán látta a leányzón azt az előkelő ruhát.*
~ Azt hittem, hogy az úrilányoknak saját varrónőjük van, és nem kell ilyen dolgokkal foglalkozniuk. Hát, végül is, eddig sose beszélgettem még eggyel sem. Fogalmam sincs, mit szoktak csinálni a gazdag lányok, csak azt tudom, hogy a szobáikban hol tartják az értékes csecsebecséiket. ~
- Nem tudtam, Te szegény! A tolvaj lányok, ezzel ellentétben egész nap döglenek, majd éjszaka zsebeket metszenek, álkulcsokkal babrálnak, meg ilyenek.
*Követi Aenae integetéssel egybekötött pillantását. Xotara valami fiatal elf lánykát lát. Elsőre halványlila gőze sincs, hogy kicsoda lehet. Aztán persze összerakja magában az információ morzsáit.*
~ Ja, biztos Ő az a kis nyafka elf leány, akiről az őrök jelentettek nekem egy hata. Talán, jobb is neki, hogy még nem találkoztunk. Látom, Aenaeel már jóban vannak. Mé' nem lepődöm meg? ~
*Gyorsan végig szalad a pillantása a gyakorlótéren ácsorgókon.*
~ Pff! Mekkora mákjuk van ezeknek, hogy én nem lettem kinevezve novus kiképzőnek. Bár, amennyire Jayzit megismertem, elég tökös csávó… szerintem egy kiskanállal simán kibelezné a többi novust. A Földim.~

*Visszafordulva Aenaehez, látja, hogy a lány a levelekre mered, majd a sírás kerülgeti. A sötételf lány nem tudja, hogyan reagáljon. Fogalma sincs, hogyan kell egy síró valakit megvigasztalni. Mert, azt nyilván nem fogja mondani a vajákos lánynak, hogy: „Ne merj bőgni, vagy kitöröm a nyamvadt nyakadat! ”. De az úrilány erősen tartja magát, és nem fakad sírva. Xotara a bocsánatát kéri, és bűnbánón kifakad. Miután, Aenaere zúdította magát, _megint_, akkor javaskisasszony bizony olyat tesz, amire a mélységi lány soha nem számított volna tőle. Xotara erősen meglepődik, de a Vadvédben eltöltött hatok során, már egész kikupálódott az ilyen kedves szociális gesztusok terén, és viszonzásként, nemes egyszerűséggel, finoman megszorítja Aenae kezét. Közbevágás nélkül hallgatja végig a javaskisasszonyt, majd hálásan, így szól: *
- A laborban elhangzottak után, tutira vettem, hogy rühellsz. Ne haragudj, hogy így kifakadtam, de kösz, főleg hogy végig hallgattál, és lám, most Te erősebb voltál, mint én.
*Xotara elmosolyodik. Ekkor kurjant bele a lányos idillbe a kacsingatós Isqeha, mire Xot egy gúnyos vigyorral válaszol a fiúnak, és csípőből leszereli otromba cimboráját.*
- Szőni? Áh, dehogy! Horgolunk.
*Mondandója végén még a nyelvét is kiölti Isqre, aztán mintha az előbbi kis közjáték el sem hangzott volna, Xotara visszafordul Aenaehez és zavartalanul folytatja.*
- Rendben, Aenae! Nem hozom fel többet ezt a témát. Ha hiszed, ha nem, de megértem, hogy miért nem akarsz róla beszélni, de még előtte, hadd mondjak neked még valamit.
*Együtt érzőn megszorítja Aenae kezét.*
- Hidd el nekem, ha valaki én tudom, hogy milyen elfojtani az ilyen borzalmakat, eltemetni mélyen magadban, és naivan azt hinni, hogy ezzel el tudod felejteni az egészet, de nem így van. Soha nem fogod elfelejteni. Megtörtént, ahogy mondtad is elmúlt, de a múltad része, és így már a Te részed is. Ha akarod, ha nem, és ezt vagy elfogadod vagy, egyre jobban bele fogsz keseredni, ahogy múlik az idő. A keserűségedet pedig, akarva-akaratlanul is a környezeteden fogod kitölteni. Azokon is, akiket szeretsz.
*A mélységi lány óvva intőn megcsóválja a fejét.*
- Ne tégy úgy, mintha nem történt volna semmi! Fogad el és nézz szembe a velejáró érzéseiddel. Nem lesz kellemes, de muszáj. Ha nem megy egyedül, beszélj Pyctával, vagy Lyzzel, de beszélj róla valakivel!
*Xotara szája arra a bölcs mosolyra húzódik. Bólintva elengedi Aenae kezét. Magához veszi gyűrött levelét, de a másikat Aenae mellett hagyja, és felkel a padról.*
- Kösz még egyszer, és bocs, hogy felzaklattalak. Akkor szia! Megyek az istállóba… erről jut eszembe. A lovad megharapott. Makrancos egy jószág, de nem reménytelen. Hogy hívják?
*Pimaszul elvigyorodik, és az istálló felé, veszi az irányt.*

A hozzászólás írója (Árnytörő Xotara) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.24 01:12:16

2878. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-23 18:59:37
 ÚJ
>Mirazsik a Zsenge avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Novus kiképzés//

*Fura szerzetek vannak itt, amint a másik irányba is körülnéz, egy csinos elf férfi, na meg egy tollas szárnyú gyerek, akiről egy kakas jut eszébe hirtelen.*
-Erőfelmérés? Nem, nekem nem szólt senki ilyesmiről. *Vonja meg a vállát, nem valami erős, szóval őt hiába is mérnék fel.*
-Aha, szóval őket is ismered. *Vonja le a következtetést. Aenae még integet is neki, aminek örül, mert így biztos, hogy nem elmenekült Zsenge elől, hanem csak dolga akadt azzal a másik nővel, akit Xotarának hívnak.*
-Ó nekem nem is kell ilyen, én csak az íjakhoz értek, szúró és vágó fegyver nem való gyerek kezébe. *Ezzel köszöni, de nem fogadja el Jayzion gyakorlófegyverét, inkább hátrálni kezd, nehogy még befogják már őt is itt gyakorolni. Bár attól a tollas szárnyútól biztos ügyesebb. Ki is kuncogja hátrébb érve, lehet marad még egy kicsit nézni a műsort, a végén még tojást is fog tojni ebben a beállásban.*

2877. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-23 18:30:28
 ÚJ
>Denzack, a kegyetlen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Novus kiképzés//

* El is indul a pályára, ahol már csak a többiekre kell várni, legfőképp Zaratinatera. Látszólag Denzack az első, bár lehet a közelben tébláboló emberkék is ide várnak, nem tudhatja biztosan. Nem is kell sokat várnia mire megérkezik Zsenge is, akivel vált is pár szót. *
- Szia Zsenge! Elvileg valami erőfelmérés lesz az újoncoknak. Neked nem is szóltak? Igen, Xotarának hívják és úgy beszélgető partneréhez is volt már szerencsém.
* Közben megjelenik Zaratinate is és szépen lassan jön még egy pár ember, bár Shen hamar távozni kényszerül Lyz miatt. Ránk pedig várnak Zaratinate feladatai. Még Shen felbukkanása előtt a Denzack mellett álló, a szárnyai alapján tündérnek ítélhető lény, valamiféle fura üdvözlő dumába kezd. A sötételf csak értetlenkedve bambul a férfira, hogy ez meg mégis milyen nyelven beszél és mit akarhat. *
- Üdv, Jayzion.
* Ennyivel le is tudja a beszélgetést, mert ez az ismeretlen beszédstílus nem igazán tetszik Denzacknak. Miután Shen sikeresen eltávolodik a képből, Zaratine egy pár fegyverrel bombázza meg a többieket, amit Denzack sikeresen el is kap, bár a tündérnek nem igazán sikerül, sőt Zsenge például nem is kapott fegyvert. *
- Zsengének nem adtál.
* Közben átnyújtja sajátját a lánynak, aki ha akarja elfogadhatja. *
- Akkor, ha megengeditek, kezdem én. * Szeretne minél hamarabb túl lenni a beszélgetős részén a dolognak és végre belecsapni az akcióba. *
- Nos, elég jól értek a fúvócsövekhez, de azért az íjat is tudom használni. Kardforgatáshoz is értek valamicskét, de már rég használtam ilyesmi fegyvert. Azt hiszem nagyjából ennyi, de ha kíváncsi vagy még valamire akkor kérdezz nyugodtan.

2876. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-23 17:55:48
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Végre elér tűzhöz, s a szellem továbbra is fújja azt a mélabús furulyaszót. Umon egyelőre nem gyanakszik semmire, mákonyos estéje kapcsán meg van győződve egyedüllétéről és a csodálatos zenét hallva az erdőnek tulajdonítja azt.*
- Csak a szeszésén. Én kis bahát... barráttomm. *Lassan már hüppög magában és gügyögve, becézgetve szorítja magához a boros demizsont, cuppanós csókokat nyomva az oldalára.*
- Ejj. Hív a termesz... természtet. *Jelenti ki csak úgy magának, mert a bor bizony, ha fent bement, alul ki is kívánkozik, így nehézkesen feltápászkodik, majd dülöngélve megindul a sűrűbb rész felé, arra azért vigyázva, hogy nehogy úgy járjon, mint az előbb. A sötét azonban nagy úr, így két kezét előretartva tapogatózik, mert messzebb a tábortűztől már nem sok mindent látni.*
- Csaknempiszítok magam köré... hukk! *Morgolódik miközben csuhájának kötelét oldozza, hogy szét tudja azt tárni maga előtt, s a kívánkozó sugárnak végre teret engedjen. Nem tudni meddig halad előre, ahogyan azt sem tudja, hogy Leon valahol a környéken ücsörög szájára tapasztott furulyával. Mindenesetre Umon nem sokat teketóriázik, aminek jönnie kell, az jön, így hamarosan a furulyaszó és madárdalba kecses csobogás vegyül. Épp a közepén jut fülébe a túlvilági hang, mikor a furulyaszót hirtelen, mintha elvágták volna.*
- Hogyazafekete... *Ugrik egyet, csak úgy dolga végzése közben, csak arra figyel, hogy ne önmagát célozza. Nem tudni, hogy miért, talán épp az erdő akarja így, de elképzelhető, hogy éppen Leon felé sikerül spriccelni, persze ez közel sem biztos. Mindenesetre a szerzetes halálsápadtan, túlvilági fizimiskával, lógó fütykössel csattanó szandállal fordul a hang felé, miközben a természet bizony végzi a dolgát.*

2875. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-23 13:44:07
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Egy hattal később//
//Udvar//

*Elmélyülten kezdi tanulmányozni a kezébe nyomott jegyzeteket, csak azután kap észbe.*
- Persze! Majd később beszélünk! Nagyon köszönöm!! Jó pihenést! *mondja. Aryna meg már zárja is be az ajtót. Isqeha nem is csodálja, hát persze, azért szörnyű lehet neki ez az egész!
Ő mindenesetre nagyon örül neki, hogy itt van egy ősvenár. ~Vagy mi. Lassan majd csak előmerészkedik. Talán megkedvel bennünket is. Persze biztosan nagyon szar lehet neki a többiek hiánya.~ Elindul a szobájába, vissza, hogy elpakolja a jegyzeteket, de végül néhány lapot azért magánál tart. Legszívesebben már most leülne, hogy elolvassa az egészet újra meg újra. De most nincs mese, sietnie kell.
Sietve lefut a lépcsőn, ki a könyvtáron át a folyosóra, de mégsem balra, az udvarra indul, hanem gyorsan átvág a műhelyen és a Nagycsarnokba siet.
Fel akar írni valamit Umon pergamenjére, de gyorsan el is felejti, amikor a pergamen előtt ácsorogva rájön, hogy miért is üzent érte Lyz!!
Hát ma mennek a vadász növénybegyűjtő körútra! Lyz már egy hattal ezelőtt kifüggesztette itt az étkezőben! Isq nagyon ideges lesz. ~Biztosan már ott várnak rám mind a kapuban!!~
Ő meg Arynával beszélget, meg varázslatokról olvas a szobájában!
~Most??! Áá! Egy csomó dolgot össze kell szedjek még!~
Az ezután következő fertályórában Isqeha villámként cikázik Vadvéd különböző pontjai között, sehol nem töltve el kettő percnél többet. Banyánál besöpör két cipót és felhörpinti egy tejes kancsó egész tartalmát. A laborban pillanatok alatt kiürít két Szürkebogáncs nyergéhez rögzíthető fedeles kosarat, meg egy sokrekeszes bőr átalvetőt, amiben gyorsan elrejt néhány üvegcsét. Odafent a szobájában belegyömöszöl még egy tekercs kötelet, tűzszerszámot. Gyors gondolkodás után a nyakába akasztja a medált is, amit Pycta adott neki, mielőtt elhagyta az erődöt. Összegöngyöl azért és a hátára dob még egy takarót, aztán körülnéz. Más nem jut az eszébe.
Lezúg a lépcsőn, megpakolva mindezzel, odalent a konyhában még megtölti a kulacsát. Érzékeny búcsút vesz Banyától, ami abból áll, hogy a rücskösbőrű konyhatündér hörrent egyet a hírre, mely szerint Isq ma nem fog felbukkanni a konyhája környékén.
~Lyz ellátmányról biztosan gondoskodott~ úgyhogy azzal nem is zaklatja a szakácsnők gyöngyét.

Aztán belassít, és sétálós mozdulatokkal kilép az udvarra.
Egyelőre azonban a kapuban senkit nem lát. Vagyis hát ott van Bajdi, persze, őrségben, Sadmyr az istállóajtóban, Xot meg Aenaevel ~na jó, egy kis séta már használ, süt a nap~ szóval Xot Aenaevel, ami meglepő, mert nem nagyon szoktak ők egymással összeborulva beszélni. Most meg Aenae mintha Xotara kezéért nyúlna éppen! ~Mik vannak!~ lepődik meg Isqeha. ~Mi a csudáról beszélhetnek?~
Hátul Zara abajgatja az újakat, Isq felvihog, ahogy hátrafordul, mert Pyr, a tollas tündér úgy áll ott előrehajolva, valami fegyverrel a kezében, mint aki éppen a budira készül. Jayzion is ott van, hála az isteneknek már egészen helyre jött, úgy tűnik, nagyobb baj nélkül túlélte a borzoi támadást.
Zsenge, az új elf lány is ott álldogáll nem messze tőlük ~lehet ő is szeretne részt venni a kiképzésben~ gondolja Isqeha. Zara biztos észreveszi majd. Shen'eriel meg Lyz kicsit odébb beszélnek ketten. ~Egy hat alatt hogy kikupálódott! Na, Lyz legalább megvan. De hol van Seles?~ agyal Isq.
~Legalább akkor nem hagytak itt.~ mert pár pillanatig már azt gondolta, hogy nem vártak rá, hanem elmentek. De persze azért ezt nem tartotta volna valószínűnek. Inkább Lyz szemrehányó pillantásától tartott, amit a késésért fog kapni.
Odaint Lyznek, hogy előkerült, aztán elindul az istálló irányába Szürkebogáncsért. Közben odakiabál Xotéknak is, odakacsintva.*
- Hát ti meg milyen összeesküvést szőttök éppen?


A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.23 14:03:25

2874. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-23 11:08:51
 ÚJ
>Kagaenae Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

//Xot//

- Őő ja, igen. Tudod a gazdag lányok mást sem csinálnak álló nap, mint hímeznek, horgolnak meg ilyenek.
*Nem sértődik meg a mélységi szavain, hiszen ő is tudja magáról, hogy kevés dologhoz ért, ezért aztán bőven meglepő lehet, ha valamihez mégis.
Az udvar másik részén észreveszi Zsenguszt, mosolyogva odaint neki, de aztán figyelme Xotarához fordul
Rámered a két papírosra, amit Xotara lerak. Egyik keze kinyúl, hogy maga fel fordítsa, de csak egy pillantást elég rávetnie, hogy menten el is tolja maga elől. A fejét rázva sűrűn pislog, hogy nehogy a pillanatnyilag szúró szemeiből könnyek bukkanjanak ki.*
- Nem érdekelnek a történtek részletei.
*Próbálja mindezt színtelen hangon előadni, de sajnos hangja remeg. Talán cseppnyi félelemtől, kis felindultságtól meg némi dühtől. Ettől függetlenül nem szakítja félbe, lehorgasztott fejjel hallgatja és szinte alig jut el valami a tudatáig. Ő ezt az egészet elfelejteni akarja, nem érdekli a magyarázat, nem érdekli, hogy ki is az okozója, illetve, hogy ki is a vélt okozója. Nem gondolja, hogy Umon bűnéért Xotara lenne a felelős, ekkor olyat tesz, amit nem gondolt soha, hogy valaha is megtenne, de keze kinyúl a mélységi kezéért és hacsak az el nem húzódik, akkor bizony megfogja.*
- Először is nem utállak. Sosem utáltalak, nem is értem, hogy miért van ez a becsípődésed. Másodszor is, nem te vagy a felelős azért, amit mások követtek el. Asszem, hogy ezt Pyctának is mondtam. Harmadszor pedig nagyon szépen megkérlek, hogy ne hozd ezt többször fel, én szeretném elfelejteni, de úgy nem megy, ha folyton emlékeztetnek rá.
*És akkor Umon még itt sincs, hogy a puszta jelenlétével emlékeztesse a dologra. Egyelőre nem is tudja, hogy hogyan fogja kezelni azt, momentán bele sem akar ebbe gondolni, végtére is ráér akkor agyalni a kérdésen, mikor a szerzetes ténylegesen itt lesz már előtte. A sebhely amúgy is elég mementóként szolgál.*
- Szóval szeretném ha fátylat borítanánk erre. Ez a múlt. A múlt pedig elmúlt, én a magam részéről gondolni sem akarok rá és főleg nem szeretnék magam körül bűnbánó egyéneket látni. Pycta is önmagát okolja, meg te is.
*Megrántja a vállát.*
- Felőlem rágjátok magatokat ezen, de lehetőleg csak akkor, amikor nem látom. Nem szeretem a morajló szemű Pyctát, mármint de, szeretem úgy is, de akkor sokkal jobban, amikor nyugodt.
*Csak jönne már haza, akkor biztosan sokkal jobban alhatna, ha mellette lenne, addig meg kétszer is ráfordítja a kulcsot alvásnál.*

2873. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-23 10:31:23
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Az Erdő Szívének teológiája//

- Ez nagyon tetszik, amit mondasz. Ez a tanítás. Azt hiszem, igaza lehet a mesterednek. Ebbe még sosem gondoltam így bele. *mondja Isqeha, ahogy végighallgatja a szemléletes hasonlatot. Szinte látja maga előtt a hatalmas fát, az ezerfelé nyújtózó ágaival, leveleivel, amiről Pycta beszél. ~A kezdet, a törekvés itt van a szemünk előtt!~ mosolyodik el, a gyenge szélben hajladozó facsemetére pillantva. Aztán tovább vándorol a tekintete, Xauzurra, aki úgy hallgatja őket, mintha legalábbis értené, miről beszélnek, ahogy sárga ragadozó szemeivel figyel.*
- Azt hiszem, a falunk, az elf falu, ahol felnőttem, egy ág, egy színes levelekkel teli ág azon a fán, amiről beszélsz. Amiről a mestered szólt. És én magam is egyetlen színes levél vagyok a sok közül. *gondol bele mélyebben a hallottakba.*
- De hogy mi az eredet, a gyökér, az esszencia, ahogy mondod, azon még sohasem gondolkodtam. Én csak átélem mindezt.
- Mi a mag? Te tudod?

2872. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-23 07:40:07
 ÚJ
>Leon Descobrat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Megfontolt

//Seles szobája//

-Féltél? Tőlem? *Nem igazán érti a dolgot, sőt, egyenes arra gondol, hogy félreért valamit, hiszen ez gyakran előfordul vele, mert tisztában van észbeli képességeivel. Hiába néz ki eszméletlen jól, és hiába oly gyönyörű a haja. Mindenből sokat és nagyot osztott neki a Tengerek Szelleme, de észből, abból nem. Leon már el is kezdi fésülgetni, és már egyébként sokkal gyorsabban megy, mert ismeri a lány szokásait valamelyest, tudja, hogy mennyire húzhatja a haját, és milyen szorosra szereti a fonást, így gyakorlatilag kérdezgetés nélkül dolgozik.*
-Aha, én is! *Válaszol a Xotos megjegyzésre, de nem akarja nagyon magyarázni a dolgot, hogy pedig nem is úgy van. és a hideg kirázza a mélységitől ha azon az otromba, női szájba nem illő hangján megszólal.* ~Főleg az a stílus amit néha megenged magának. Nyeh!~
-Bizony, hogy el! Az én legszebb kis hercegnőmnek, csak a legjobb szolgáltatás jár! *Vigyorog Seles tarkójára. A kalóz még mindig azt tartja, hogy a legjobb az lenne, ha a macskából bundát készítenének, mert akkor legalább gond se lenne vele, de ezen nézetét senki nem osztja Vadvédben sajnos.* ~Pedig milyen szép kiskabát is lenne belőle!~
-Hát, nem tudom. Én rengeteg ilyet láttam már, mint ő! *Azt már nem teszi hozzá, hogy a Bayde féléket leginkább a bordélyházakban látta. Talán nem illene ilyennel előhozakodni, mikor olyan romantikus és rózsaszín ez a reggel. A sikkantásra ő maga is megijed, és még hördül is egyet, meglepődöttségében.*
-Jól van na! *Válaszol az aggódás kérdésére.*
-Lehet, hogy három éve ott vagy, de három éve még nem voltam itt, hogy aggódjak! Attól, hogy olyan nagyon magabiztos vagy, még jöhet valami, amivel nem bírsz el! *Válaszol kissé sértődötten, majd amikor a tenger kerül szóba, elvágódik az ágyon és a plafont kezdi el tanulmányozni.*
-Persze, hogy hiányzik! Buta kérdés! *Húzza el a száját, majd hirtelen mosolyogni kezd.*
-Azt hiszem, hogy nem tudnék csak így visszamenni a tengerre, ha itt kéne hagynom téged. Képes vagyok lemondani róla, ha itt lehetek veled ebben az istenek verte dzsungelben! *Nagy szavak, és kissé mesterkéltek is, de ha elég gyakran mondja az ember, képes elhitetni még akár magával is.*


2871. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-23 07:18:12
 ÚJ
>Leon Descobrat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//

*Úgy tűnik a madárnak mégiscsak tetszik a dallam, hiszen visszacsatlakozik hozzájuk a zenélésbe. Így már nem is olyan csendes az éjszaka, mint ilyenkor szokott lenni, sőt, meglepően hangzavaros, ha egészében hallgatja valaki. Ahogy Leon füleivel figyeli a botladozást, orra megérez valamit, ami kellemesebb neki minden dallamnál, minden egyes furulyából előtörő hangnál.* ~Bor! Alkohol. Mégis mit keres itt ilyenkor ilyen fenséges ital?~ *Azonban a gondolkodás közben sem hagyja abba a játékot, hogy össze ne zavarja barátját, és, hogy az hamar eltaláljon hozzá, hiszen ha már itt vannak, jó lenne beszélgetni a férfivel, mert az mostanában nagyon elmaradt, pedig a kalóznak igénye volna rá.* ~Gyere csak Umon! Szedd már a szandálos lábaidat gyorsabban!~ *Szándékosan játszik tovább, még, ha a csuhás nem is folytatja a dúdolást. Ha most elhallgatna, talán Umon az egész előbbieket csak valami delíriumos jelenésnek venné, és nem foglalkozna vele tovább. Mikor meghallja, hogy elesett a borral, egyetlen pillanatra elhallgat, mert megijed, hátha a számára oly drága ital kiömlött, de amikor meggyőződik róla, hogy sem kiáltozás, sem jajveszékelés nem hallatszik, ahogy egyébként lenne, ha az alkohol kiömlik, továbbjátszik. Enyhén elmosolyodik amikor a férfi szellemként utal rá, de úgy dönt, a hirtelen jött fordulatot megpróbálja a saját hasznára fordítani. Elhalkítja a zenét, majd pedig, mielőtt megszólalna, még a lélegzetét is visszatartja, hogy teljes csend előzze meg szavait. Aztán pedig elnyújtva beszédét, mintha csak tényleg egy kísértet lenne, megszólal.*
-Umoooon! Boooort! Aaadd nekeeem a boroooodaaat! *Ezután újra belekezd a játékba, de sokkal halkabban, mint ennek előtte.*

2870. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-23 06:17:32
 ÚJ
>Pyr Lavand avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Novus kiképzés//

*Miután sem érkezése, sem dicsérete nem okoz zavart, megnyugszik, majd immár tanácstalanul téblábol egyik lábát a másikra téve. Nem kell sokáig várakoznia hisz megérkezik országos cimborája, örömének hangot is ad, bár az nem sok jelentőséget tulajdonít neki, inkább nem vesz levegőt és feszít, mint egy kötözött sonka.*
- Héjj! Shenimeni! Pacsit te csacsi! *Tartja elé tenyerét, hogy amolyan férfiasan üdvözöljék egymást, de az csak feszít, így ha sikerül, ujjával megbökdösi mellkasát.* Te, allergiás vagy valamire, hogy így felpuffadtál? Ne ijesztgess! *Aggódó tekintettel méregeti, majd Zarára nézve tanácstalanul rázza meg fejét:*
- Ez teljesen kész! *Teszi szét közben kezeit, ebben a pillanatban befut a sötételf csuklyás koma.*
- Szeva! Pyr vagyok! Csapj bele, tesó! Mi a helyzet a gengben? Toljátok még a ritmust? *Fogalma sincs, hogy egy sötételffel hogyan kell beszélni, mert nem nagyon látott még egyet sem. Így csak bárgyún vigyorogva néz rá és tartja előtte is tenyerét, hogy amolyan tesósan amaz belecsaphasson. *
- Shen! Nemár! Már mész? Lyz muszáj? *Alsó ajkát szomorúan lebiggyeszti. Mindeközben Zara is felhívja a figyelmet a további teendőkre, melyre Pyr már most óriásit ásít, nagyot csámcsogva, emiatt nem is veszi észre a felé szálló gyakorlófegyvert, ami csak úgy egyszerűen pofán találja. Ijedten körbe is tapogatja magát, majd megnyugodva tapasztalja, hogy minden foga megvan.*
- Némá! Fapofa lettem! *vigyorog a többiekre, majd zavartan lehajol és felszedi a porból a fegyvert. Fordítva. A nyelével kifelé. Mindenesetre harciasan és nagyon komoly arccal veszi fel a védekező állást, ami úgy néz ki, mintha hasmars kapcsán várna a budi előtt a felszabadulásra.*

2869. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-23 01:18:19
 ÚJ
>Árnytörő Xotara [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Egy hattal később//
//Mit suttognak a levelek//
//Aenae, kicsi Lyz//

*Aenae udvarias felajánlására kicsit meglepetten pislog, és zavarában egy koránt se udvarias kérdés szalad ki a száján.*
- _Te_ tudsz horgolni?
*Xotara rögtön észreveszi magát.*
~ Bravo! Még egy pár ilyen idióta bunkókérdés, és itt hagy a fenébe. Na gyorsan, mentsük a menthetőt, mielőtt még vérig sértődik itt nekem! ~
- Mármint, ez tök fajintos! Én nem tudok.
*Míg Xotara magában évődik Aenae beleegyezik, hogy négy szem között váltsanak pár szót.*
- Kösz!
*Miután Aenae helyet foglal, Xotara is így tesz, de egyik lábával átlép a padon, és keresztben ül le, így teljesen a másik felé fordulva. A sötételf lány nem szól semmit, csak az egymásba összehajtogatott, két pergamen lapot hajtogatja ki, majd teszi le maga elé a padra, és Aenae felé tolja azokat. A felső levél az, amit Umon Aenaenek írt, az alatta lévő, amit Xotarának. Az alsó levélen látszik, hogy korábban összegyűrték, majd megpróbálták gondosan kisimítani, de láthatóan nem sok sikerrel.
Az átkozott szerzetes nem rejtette véka alá sorait, hiszen a leveleket borítékolatlanul tűzte ki a nagycsarnok hirdetményei közé. Bárki elolvashatta az elmúlt hat elején, aki arra téved és észrevette. Bár Xotarának is csak Pyctáék távozása után, este tűnt fel a falra kitűzött két levél, amiket azonnal magához is vett, hogy az Aenaenek szólót személyesen adja át.
Közben megjelenik Lyz és közli, hogy nem soká indulnak, mire Xotara tárgyilagos tömörséggel felel.*
- Jó reggelt! Persze, Lyz! Értem, és indulás előtt átnézem a lovakat.
*Nem mintha, nem bízna a lovászfiúban, de mégis csak egy gyerek, és amúgy is jobb leellenőrizni a felszerszámozott hátasokat, hogy biztosan minden rendben legyen. Most nem firtatja, hogy hova mennek és miért, hiszen eddig még nem volt rá példa, hogy lóháton mentek volna vadászni, de tudja, a főjáger el fog mondani mindent a maga idejében.
Ha Aenae elolvasta a leveleket, Xotara bűnbánó zavartsággal szól a vajákos lányhoz.*
- Gondolom ~ Pyctát ismerve. ~ a történtek részleteiről nem sokat tudsz.
*Hangja itt megremeg.*
- Bocsáss meg, kérlek!
*Szinte, rögtön kifakadva folytatja is. A laborban pragmatikusan érvelő sötételf lány, most csak csapongva magyarázkodni kezd Aenaenek, pedig a levelek után sem valószínű, hogy a lány teljesen érti mi baja is van Xotarának, és miért kéri a bocsánatát.*
- Ami Veled történt, azt részben én okoztam. Én tudtam, hogy Umon ilyen. Az nap, amikor az erődbe érkezett… a fürdőben engem is megtámadott. Akkor tör ki belőle, ha lelkileg labilis. Aztán beavattuk Pyctát. Úgy voltunk vele, jobb mindenkinek, ha hármunkon kívül senki nem tud a dologról, amíg nincs meg a megoldás, és addig is tartsuk a szemünket Umonon.
*Elhallgat.*
- De a történtek napján… dühös voltam Umonra… és ezért önző módon nem figyeltem rá elégé, és olyat mondtam, amivel szándékosan fájdalmat akartam neki okozni… de nem gondoltam komolyan és eszembe se jutott, hogy ez lehet belőle… aztán otthagytam… és utána jöttetek haza Pyctával... Te elmentél… és Umon akkor…
*Elhalnak szavai, majd mély levegőt vesz.*
- Ahogy Pyctának is mondtam, az én hibám miatt ne Umon legyen büntetve. Tudom eddig is utáltál, és most már gyűlölhetsz is, de ne Umont hibáztasd. Bocsáss meg neki! Olvashattad, hogy gyűlöli magát, pedig alapjáraton egy rendes ember… én, csak…
*Szavai elakadnak, mintha Tudatalattija súgna meg neki valamit. Valamit, amit egy karcos hang suttogott el neki, valahol, valamikor. Bűnbánó kifakadására, éppen most tudatosul benne egy érzés, mert a sötételf lány, eddig bizony nem látta a fától az erdőt.*
~ Mi?... többet jelent nekem, mint egy barát... és ő azt hiszi, hogy gyűlölöm. ~
-… rettentően sajnálom. Aenae!
*Xotara elveszi a gyűrött levelét, és rutinos mozdulattal visszadugja a vértjébe, majd várakozón Aenaere pillanat.*

A hozzászólás írója (Árnytörő Xotara) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.23 01:25:30

2868. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-23 00:26:33
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Az Erdő Szívének teológiája//

*Figyelmesen hallgatja a félvér szavait, pillantása talán kifejezéstelennek tűnhet, de továbbra is ott izzik benne a hit parazsa, amikor megszólal.*
- Mindenkinek mást jelent az Erdőszellem hite, másképp tapasztalja meg, másképpen találja meg és másképp értelmezi, de az alapja ugyanaz, ugyanarról a tőről fakad. Mint a fa ágai. *Mutat a kezdődő rügyekre az alig derékig érő fácska hajtáskezdeményeire.*
- Az erős törzs adja a vallás gerincét, s arról megszámlálhatatlan hajtás, ág és gally nyúlik a magasba, ugyan ez egy fa legszembetűnőbb része, de a lényeg nem a levelek közt rejlik, de nem is a törzsben. Ó, nem. *Mosolyodik el haloványan.*
- A lényeg nem látszik, mert az a szemeknek láthatatlan, mégis tudjuk, hogy ott van és az egész hit ereje azon múlik. A hit a gyökerekben sűrűsödik esszenciává. És a gyökér vajon miből fejlődött ki? Egy apró magocskából. *Térdel le újra a földre, nem bánva egyetlen pillanatig sem, hogy csuhája alját eláztatja, sárossá teszi a frissen fellocsolt föld.*
- Ha egy hitet ismerni akarunk, akkor nem a leveleket kell megnéznünk, mert a levelek ki vannak téve a környezet romboló hatásának. Éhes élősködők telepedhetnek meg rajtuk, kígyó bújhat a sűrű lombkoronába, veszélyes és halálos. De megtépheti a szél, esetleg valaki akarattal leszakíthat egy egész gallyat, hogy saját önös céljaira használja fel. *Néz a falon túl a szélben hajladozó lombtengerre.*
- Ha egy hitet ismerni szeretnénk, a gyökereket kell megkeresni, az esszenciát, az alapot, a hit magját. *Néz fel mosolyogva az ifjú félvérre.*
- Ezt tanította nekem a mesterem egykor.

2867. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-22 22:40:19
 ÚJ
>Zaratinate Roentra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Novus kiképzés//

- Igen, a pályára. *feleli Denzacknak.* Menj csak előre, mindjárt megyek én is!
*Miután elintézte a dolgát, ő is a csuhás után megy, aki már valószínűleg vár rá a gyakorlótéren.*
- Itt is vagyok! Megvárjuk a többieket, aztán kezdünk.
*Elsőként Pyr érkezik meg, méghozzá nem is akárhogy. Zara megmosolyogja a hasonlóságot a tündér érkezése és azok között a könyvek között, ahol a tökéletes csodafiú egyszer csak a földre hull nagy szárnyakkal, majd ahogy a por felszáll körüle, mindenki megcsodálhatja a magas, izmos és természetesen borzasztó jóképű férfit. A különbség most csak annyi, hogy most Zara köhögcsélve legyezi el maga elől a felszálló port, és nem ájuldozik, mikor a férfi láthatóvá válik. Oka ennek csupán annyi, hogy tündér, na meg hogy a szemébe fújt homoktól még kicsit könnyezik is.*
- Jaj, azért legközelebb ne a homokba, jó? *Mondja, miközben szemeit dörzsöli. Pyr következő mondataival azonban máris kiegyenlítette magát.*
- Ugye? Szerintem is kurva jól néz ki! Úgy érzem, jóban leszünk...
*Cinkos mosolyt küld a férfi felé, aztán azt is elmondja neki, hogy kiképzést kell tartani, illetve először csak egy gyors felmérést, ki milyen szinten áll.
A távolból meglátja a közeledő Shent is.*
- Kicsit sietősebben, Szöszi! *Kiabál oda neki.* Elhiszem, hogy neked még jó pár száz éved van, de nekünk nem igazán.
*Így aztán ott van mind a három jómadár, neki is láthatnak a kiképzésnek. Felveszi a hordónak támasztott gyakorlófegyvereket és gyakorlott mozdulattal, egyesével odadobja őket a fiúknak. Ha el tudják rendesen kapni, az már jót jelent, és nem kell Zarának mindent a legelejéről kezdenie. Valójában nagyon is reménykedik ebben, még sosem volt kiképző, és ennek talán meg is van az oka. A tudását ugyan nem lehet megkérdőjelezni, stílusát és türelmét viszont már annál inkább.*
- Először is mondjátok el, ki mennyit tud úgy nagyjából. Aztán megnézzük gyakorlatban is ezt a tudást.
*Ekkor jelenik meg Lyz az egyik "tanítványát követelve".*
- Nem bánom, menj csak, Shen! Aztán ha végeztetek, majd becsatlakozol hozzánk. Ti pedig akkor *pillant a másik két férfira* valljatok nekem!

2866. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-22 19:30:43
 ÚJ
>Mirazsik a Zsenge avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Egy hattal később//

*Miután lekéste a beszélgetést Pyctával, így a barátnőjével volt szerencséje találkozni, akinek kötelező pihenést és gyógyulást rendeltek el. Csak hozzá járkált be a kis Mirazsik könyvekkel, hogy elüsse a napot, na meg mint kiderült létezik olyan, hogy olvasás. Nem csak úgy lapozgatják ezeket a könyveket és megnézegetik a képeket, a fekete firkák jó értelmezése az egészet értelmessé teszi. Szóval van ez az olvasás dolog, amit meg akart tanulni és ebben segített neki Aenae, mikor kiderült, hogy a pici Zsenge ehhez semmit sem konyít.

//Udvar//

Ezen a szép napon is oda indult el, na de nem találta ott a nőt, így egy nagy sóhaj kíséretében úgy dönt, ideje kimozdulni végre és találkozni másokkal is. El is indul kifelé, ahol körülnéz, lát egy ismerőst alakot, a sötét bőrűt, így felé indul meg.*
-Szia Jayzion! Mi újság? Miért gyülekeztek itt? *Néz körbe, sok idegen mindenfelé, na de egy ismerős még akar a padon egy másik sötét bőrűvel, aki viszont nő.* Nézd már van még egy olyan bőrszínű mint te, csak nőből. *Vág közbe a válaszba, amit kap miközben Xotara felé mutat kezével.*
-Ismerem akivel beszélget, Aenae a neve, nagyon jó fej. *Még bólogat is hozzá, hogy milyen igaza van, majd azért hagyja, hogy befejezze a mondatát Jayzion, ha szeretné még egyáltalán, de Zsenge azért elég érdeklődően néz, várva a folytatást.*

2865. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-22 19:19:36
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*A dúdolás madárhanggal keveredik, s mintha más is szólna halkan, mi a csendbe vegyül. Umon eleinte nem is veszi észre, még akkor sem, ha a muzsika pillanatra megszakad, mikor demizsonjához nyúl, s kortyol egyet. A tábortűz békés fénye világítja meg arcát, s érzi hőjét testén, az ágak pattogó hangja betölti az űrt, mit egyedülléte szolgáltat. Csendes az este, furcsa módon az évszak szelességétől függetlenül most pillanatokra sem rázza meg a fákat semmi sem. A pillanat szoborrá dermed a csendben, s a halk muzsikaszóban.*
~ Mi? Mi ez a hang? ~ *Az első alkalommal tűnik fel számára, hogy a madárhang és dúdolása mellett halk furulyaszót hoz az éj. Tán a csillagok kórusa is csatlakozott? Vagy angyalok bújnak meg a fák lombjai között? A szerzetes nem tudja, de dúdolás közben óvatosan forgatja fejét, míg el nem szédül. Kissé felöntött a garatra már, s nehéz a koordináció, a dallamban azonban ez gátat nem képez. A szerzetes nehézkesen feláll, demizsonjára támaszkodva, majd száraz ágért indul az erdő széléhez.*
- Arra... mintha láttam... volna. Vagyismittoménhol! *A beszéd megszakítja a dallamot, csak a madárcsicsergés és az ismeretlen kísérő szól, azonban így már elég feltűnően. Feltűnően szépen.*
- Miezazene? *Lassan nem csak a dallam, a szavak is összefolynak egy egységes folyammá, ahogy szemei előtt is homályosabbak a gallyak. Nem is csoda, hogy egy göröngyös résznél rosszul lép, s megbotlik. Úgy esik el, mint egy öregember, kinek a vállát nehéz súlyok nyomják. Lassan és komótosan, mint a fa, melynek törzsét apránként vágják át.*
- A borom... *Felmarkolva néhány ágat, térdén haladva négykézláb, próbál a tűzhöz visszajutni, közben a mélabús furulyaszó felé kiált.*
- Menjinnen, mitka... mitakarsz, szellem?

2864. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-22 19:05:07
 ÚJ
>Aryna Yji avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72

Játékstílus: Vakmerő

//A Hold ezüst ragyogása//

-Köszönöm a sajnálatod. *Vagyis jól esik neki, hogy sajnálják, na de ez a köszönöm még is elég furán hangzott. Próbál nem foglalkozni inkább most ezzel, hisz ez most tényleg szörnyű számára, fel kell dolgozza hogy most sok kíváncsi kérdést kap, főleg a többiekről. ~Vajon merre lehetnek? Hova mehettek? Miért nem tértek vissza?~ Gondolkozik el ő is a kérdésen, amit valószínű fel fognak neki tenni még.*
-Idővel, majd biztos mesélek róluk, de a jelen helyzetben még idő kell hozzá. *Lehet ha körülnéz, majd talál valamit, ami segíthet, na de egyelőre csak ki szeretné pihenni magát és búslakodna kicsit.*
-Rendben, én lepihenek, kérlek ne mondd el senkinek hogy hol a szobám még. *Mikor felkészül az ismerkedésre, majd akkor kimozdul, addig is jó lenne egy kis nyugalom, ami itt nem tart sokáig, mindig történik valami a vadvért falai között.*
-Előbb magát a mágiát kell megértened, ahhoz adhatok jegyzeteket, ha az megvan utána beszéljünk a varázslatokról. *El is indul a szobájába, hogy az asztala feletti kis polcról levegye az első kötetét. Miután amnéziás volt, ő is ezzel kezdte az újra tanulás, bár a képessége megvolt, de ha nem érti a mágia hold ágának alapjait, úgy nem megy sokra a varázslatokkal.*
-Tessék, ez jó lesz alapozni. *Nyújtja át, majd a mágusmester említése után kicsit lefagy és valami régi emlék kép jelenik meg előtte, amitől még jobban megijed Aryna.* Azt hiszem én ismertem Worenthet. *Mondja bizonytalanul, mint akinek most ugrik be a dolog, de nem tudja még hová tenni magában sem.*
-Később majd beszélünk. *Köszön el, ez már végképp sok neki, lehet pont ilyen izgalmak kellenek, hogy visszatérjenek az emlékei. Szinte beleborzong a gondolatba is, nem szeretné hogy úgy legyen, nem akar több izgalmat. Magára zárja az ajtót és fejjel beleborul az ágyába. Elmormol egy rövid igét, már csak megszokásból is, hogy nyugodtan tudjon aludni és mert az erdőben odakinn is mindig ezt alkalmazta alvás előtt.*

A varázsló elmormol egy rövid igét, majd álomba szenderül, melynek hatására kis ezüstös ragyogású fénygömbök jelennek meg a környezetében, amik őrködnek nyugalma felett. A gömbök súlyos sérüléseket is okozhatnak a támadónak (4). A hatás addig tart, míg a varázsló alszik.

2863. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-22 17:40:12
 ÚJ
>Denzack, a kegyetlen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Egy hattal később//
//Zaratinate//

* Egy egész hatnak el kell telnie mire Denzack már szinte semmi fájdalmat se érez a sérülései körül, sőt már sebei is egész szépen néznek ki, sőt néhány már egyáltalán nem is látszik. Az elmúlt napok igencsak eseménytelenül teltek és arra a bizonyos állatbefogó körútra se került sor, valószínűleg azért mert a vezér éppen nem tartózkodik az erőd falain belül. A sötételf hallott ezt-azt, hogy tulajdonképpen miért is van oda, de nem érdekelte akkor sem és most sem különösebbképpen, sokkal inkább piszkálja a fantáziáját a konyhában látott plakát, hiszen úgy gondolja, hogy szerencsét próbálhatna és legalább akkor csinálna is valamit és nem lenne haszontalan a többiek számára sem. Úgy dönt, hogy meglesi még egyszer a hirdetést, hogy felkereshesse az illetékest. Miközben a papírt elemzi szóról szóra, egy női hang szólal meg a háta mögött. *
- Üdv! Igen Jayzion vagyok. Persze, most éppen ráérek. A pályára, igaz?
* Akár jön vele Zaratinate akár nem, Denzack mindenképpen elindul a kiképző pálya fele, persze csak, ha már megbizonyosodott róla, hogy ott lesz a felmérés. *

2862. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-22 15:55:49
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//Seles szobája//

- Az a csók annyira szép pillanat volt. Mindig arra gondolok, mikor rád nézek, hogy hiába féltem tőle annyira, teljesen megérte. *Selesnek tetszik az érzelgősség, szélesen mosolyog Leonra.*
*Seles szinte érezte, hogy Leon nem hagyja egyedül fésülködni, rendszeresen ő fonta a haját az utóbbi időben. Selesnek úgy tűnik, Leon nagyon szeret a lány hajával foglalkozni, de egy kicsit sem bánja a dolgot, mert annyira jó érzéssel tölti el a keze érintése. Most is csak mosolyog, és már adja is a fésűt, aztán hagyja, hogy a férfi kiegyengesse kócos frizuráját.*
- Örülök, hogy jól kijöttök Xottal. *Mosolyog elégedetten. Na, lassan minden a helyére kerül!*
~ Szebb, ha ő csinálja, mintha én. ~ *Gondol bele, és majdnem elneveti magát, ha arra gondol, hogy ő már kicsi kora óta minden nap magának fésüli és fonja a haját, a marcona kalóz mégis ügyesebb.* ~ Igaz, ő velem ellentétben látja is hátul. De akkor is ügyes. ~
- El vagyok kényeztetve! *Mondja, de közben ügyel rá, hogy ne mozdítsa a fejét.*
- Nekem nincs bajom vele, annyira félek attól a macskától, hogy még örülök is neki, hogy tud vele bánni. *Ekkor jut eszébe, hogy Bayde volt az első venár a kapunál, akivel valaha találkozott, illetve találkoztak, mert Leon és Isqeha is ott volt. Xotot korábbról ismerte, de ugye ő akkor még nem volt az. Visszajátssza magában a vicces jelenetet.* Mondjuk, nem nagyon ismerem. De van egy olyan érzésem, mintha már láttam volna, valakire nagyon emlékeztet. Azóta se jöttem rá, kire. *Nevet.* Veled nem volt még ilyen? Olyan furcsa.
*Egészen megijed a hirtelen harapdálástól, sikkant egy nagyot, aztán befogja a száját, mielőtt felébreszti a fél folyosót.*
- Leon!
- Ne aggódj, vigyázok. *Mondja, és kibontakozik Leon kezéből, mikor elkészül a haja.* Három éve majdnem minden napot az erdőben töltöttem, nem most lesz bajom, egy köpésnyire az erődtől. *Megsimogatja ujjával a férfi állát.* Nem nagyon értek ezekhez a dolgokhoz, de azt hiszem, nekem olyan az erdő, mint neked a tenger. *Feltápászkodik az ágyról, aztán elgondolkodik azon, amit az előbb mondott. Kicsit komolyabban fordul felé.* Nem hiányzik? Mármint nem azért kérdezem… Jól megvagyunk mi ketten, jobban nem is lehetnénk. De meggondolva nekem furcsa lenne az erdő nélkül egy kicsit. *A fejéhez kap.* Jaj, megint butaságokon gondolkodom, ne haragudj, nem is kell válaszolnod!

A hozzászólás írója (Selestwen Sellewennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.22 15:58:05

2861. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-22 13:33:38
 ÚJ
>Leon Descobrat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//A bánatos szandálos nyomában//

*Leonnak ha éppen egy kis szabadideje van, ami nem volt mostanában, hiszen ahogy eljött a jobb idő, minden percét, amit éppen nem Selessel, vagy az őrködéssel tölt, azt edzéssel üti el. Ahogy elkényelmesedett itt, fel is szedett magára pár felesleges kilót, bár még mindig hatalmas termete van, és izmai cseppet sem koptak, csupán egy kissé még nagyobb darabbá vált, ami zavarja hiúságát. Egyébként jelenleg is éppen fut, mert ez az egyik legjobb módja, hogy az ember formába jöjjön. Persze élvezettel vesz mindenféle testmozgást, de azt is észreveszi magán, hogy nehezebben megy a dolog, mint ennek előtte, hogy idejött.* ~Ez a korral jár Leon! Megnyugodhatsz!~ *Másik gondolat pedig azt mondatja vele, hogy nem is attól, hiszen egy darab ősz szál nincs a szakállában, és haja is ugyan olyan fényesen csillog, mint mindig, sehol nem is szürkült meg, mint ahogy sok korabelinek már ki is hullott.* ~Lehet inkább a sok vajassüti meg kalács, amit Seles süt? Nemigaz?~ *Aztán ahogy leül egy kicsit, hogy kifújja magát, és gyönyörködjön a felettük futó egy-két felhőben, amik már így is alig láthatók, meghall egy dallamot, és egyből hegyezi fülét, hogy meg is tanulhassa azt. Elég melankolikus, szomorú hangok ezek, ami bár nem tesz jót a hallgató szívének, egy muzsikus mégis fájó örömmel tudja befogadni.* ~Ki a fene fújja ezt?~ *Nesztelenül próbál közelebb ólálkodni, amikor is meglátja Umont, a csuhást, aki mintha mostanában menekülne minden elől.* ~talán még maga elől is. Szerencsétlen fickó!~ *Megfogja furulyáját, és elvonul egy kicsit messzebb, hogy ő maga ne legyen látható, azonban hallhassa a dúdolást. Aztán szájába veszi a furulya végét, és belefúj. Azonnal fel tudja venni a szívfacsaró dallamot, és csak halkan, mintegy aláfestőként csatlakozik a szerzeteshez, és kíváncsian várja a reakciót. Így már hárman szolgáltatják viszonzásképpen a muzsikát az elhallgató madárkának. A kalóz, a szandálos, és a száraz ágak kórusa.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346