Nincs játékban - Vadvéd
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínVadvédNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 200 (3981. - 4000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

4000. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-18 16:02:41
 ÚJ
>Sythra Nyrinath avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Vakmerő

//Udvar//
//Falon - őrség//
//Sadmyr, majd egyedül//

- Hát bizony, Shen...
*Egy elnéző kis mosollyal reagál az elfet illető kérdésre, hiszen tényleg, ég és föld a különbség Aranyhaj kevesebb, mint 24 óra alatti viselkedései között. Annak viszont örül, hogy a kis őrfiú nem veszi magára, hogy elfoglalta a helyét, még lehet ő is örül neki, hogy nem csak neki kell minden nap, minden órájában itt hesszelni egyedül.*
- Tudod, néha az a legjobb, ha nem történik semmi. Mert ha valami történik, az már nem semmi, sőt, valami.
*Kuncogva lendül bele az értelem nélküli magyarázásba, és jó kedélyűen figyeli a fiúcska hasonlóképp szórakozott csacsogását. Boldogan fogadja, hogy Szürkeszárny hagyja a simogatást, és elégedett vigyorral pillant Sadmyrra, miközben a finom tollakba fúrja ujjait. Aztán a madár felszáll, őrködni ugye, ahogy a fiú is megjegyzi, Sythrát pedig cseppet sem zavarja, hogy mondhatni még segítsége is van, bármi történjék.
Isqeha érkezésére egy meglepett pillantással reagál, majd félig kihajolva a toronyból nézi végig, ahogy Sadmyr kiengedi, neki pedig legyint válaszul.*
- Menj csak, tartom a frontot.
*Azzal újra egyedül is marad, vissza foglalja a székét, s békés némaságba borul. A látottakat és hallottakat emésztgeti, nézelődik, időnként Szürkeszárnyat keresi tekintetével. Elvégre még egy madár is jobb társaság tud lenni időnként, mint a kellemetlen csönd, a fattyú azonban nem tud elképzelni olyan csendet, amely annyira kellemetlen lehetne. Elvégre hónapok óta most először, az elmúlt másfél napban, kevesebbet volt csendben, mint előtte összesen, és ez valamelyest, de inkább jócskán lefárasztotta szocializálatlan kis életkedvét.*

3999. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-18 15:27:11
 ÚJ
>Ssyleana Lyzendra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75

Játékstílus: Vakmerő

//Udvarház//

*A folyosón éri Pyctát, s érzékeli, hogy egyre többen követik. Pyr közelebb megy, másokat ugyan nem lát, és nem is akar odafigyelni most senkire. Végighallgatja az elf szavait, miközben vasmarokkal szorítja torkát és gyomrát a feszültség. Jobb is, hogy Pycta beszél, addig neki van alkalma kicsit összeszednie magát. Nem törhet össze, támasznak kell lennie. Nem rogyhat meg, s Pycta sem. Ezt pedig mindenképpen tudnia kell. Kizártnak tartja, hogy személyes támadásnak indította volna Isq a kérdéseit Pycta felé, csak mindenkit megviselt az előző két nap. Mikor Pycta összefogja kezeit, Lyz rászorít, s a vezér megláthatja a smaragdszín szemekben az eltökéltséget, hogy nem hagyja ennyiben, hogy a makacs vér felszínre tör a szőke vadászlányban, s ahogy a csuhás végére ér mondandójának, ömleni kezdenek belőle a szavak, megállíthatatlan folyamként. Nem hangos szavak ezek, de annál nagyobb meggyőződéssel peregnek ajkairól.*
- Nem hagyhatsz el minket *rázza fejét* Azért hívtál minket, hogy tanácskozzunk, és mi azért is jöttünk. De annyi minden történt, az elmúlt két napban, ami megviselte a csapatot. Csak egy kis idő kellene, hogy összeszedjük magunkat.*jobban rászorít Pycta kezeire.* Nem ellened mondom, hanem érzem magamon, hogy engem is megviselt. De ha elmész, csak még jobban összeomlunk. Szükségünk van rád, *még halkabbra veszi hangját.* és neked is ránk, egy család nem hagyja csak úgy el a tagjait. Ez legalábbis biztosan nem.
*Éppen ő beszél, aki apját és nagyszüleit hagyta hátra, de nem könnyű szívvel ment ő sem. Tudja milyen fájdalom, épp ezért érződhet, hogy nem a levegőbe beszél. Hogy Pycta mint vére, mint testvére volna, s ez legalább olyan fájó.*
- Igyekszem a támaszod lenni de hagynod kell, hogy az lehessek, amiért kiválasztottál. Ha nem is értek egyet minden döntéseddel, az nem baj, én nem veszem annak, csak… *mondja megállás nélkül, semmi támadó nincs sem a hangsúlyban, sem a pillantásában, csak az érteni akarás, és az eltökéltség.* van, ami idegen nekem is, de ha megértem, ha elmondod... De hiszünk benned, én nagyon.
*Még csendesebbre veszi hangját, szinte már suttog, közelebb is lép, hogy ha nem muszáj, ne hallhassa senki.*
- Gondolj bele, ha nem vagy, Aenaevel mi lett volna? Talán már nem is élne… elhiszed nekem? *összeszorul a torka megint, feljebb szökik hangja, de ha küszködve is, nem hagyja, hogy válaszoljon Pycta, még nem.* Zsenge? Kint az erdőben, megtalálta volna valami. Ha nem vagy, Ishala talán már itt sincs, és ki tudja, mi lelte volna őt is. És Umon, láttad, milyen önuralma volt Xauzurnál, amikor Xotaráról beszéltem? Miattad élnek, és miattad erősek. Még ha nem is tűnik most úgy a szemedben, de nálad jobb vezérünk aligha lehetne. És ha személy szerint engem kérdezel, én nem is akarok más vezért.
*Befejezné, de hibádzik még egy cseppet sem elhanyagolható részlet, ami őt is megrendítette, hát még Pyctát.*
- És ha kell, előkeressük Aenae-t a föld alól is… ugye tudod?

3998. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-18 14:39:06
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Palántaültetés a vízmosásnál//
//Sadmyr//

*Nem veszi észre Sadmyrt, annyira el van merülve a gondolataiban. De talán jobb is így, most kell neki a magány. Aztán, hogy szótlan nekilát az ültetésnek, és a két nagylevelű, húsos növényt, a Nyteliket elülteti a partoldalba, a mindig kócos kis venár kölyök csak akkor merészkedik oda hozzá. Mintha csak saját magát látná tíz évvel ezelőtt! döbben rá, ahogy jobban megnézi.
A kérdésre Isq csak felnőttesen morrant egyet, amiből, ha Sadmyr nagyon akarja, kihallhatja a beleegyezést.
Így aztán már ketten szótlankodnak az ültetés körüli teendőkkel a vízmosásban, nemcsak Isqeha egyedül. De amikor végeznek az összes Vízi Ryshával, és közben Sadmyr szó ami szó készségesen és szemfülesen a félvér keze alá dolgozik, és a Pengevirágok kerülnek sorra, Isqeha intőn csak megszólal.*
- Azokkal vigyázzál! Nehogy megvágd a kezed! Kivérzi... *nem magyarázza tovább, ennyiből szót kell hogy értsen a fiú. Fürkészőn nézi egy pillanatig, de aztán folytatja tovább a munkát.
Aztan Sad óvatosan felteszi a kérdést, és látszik rajta, hogy mennyire reméli, hogy Isqeha majd válaszol. De hát mit is mondhatna neki? Ugyan mit?? Isq nagyot nyel, de az a gombóc nem akar sehogysem eltűnni a torkából. Tétován kinyúl, de aztán megembereli magát, és jóval határozottabban befejezve a mozdulatot megborzolja Sadmyr üstökét, miközben alig hallhatóan megköszörüli a torkát.*
- Mi történne? Még folyik a tanácskozás. *Miért kell megint krákognia, ki tudja?*
- Sok mindenben kell dönteni. De holnap reggel indulunk a Füves pusztára. Négy hét múlva maihhinekkel térünk vissza!
- Legközelebb Te is jössz velünk, úgy vigyázz! *vigyorog rá Sadmyrra.*

3997. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-18 10:34:11
 ÚJ
>Sadmyr A'Cahiss [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Udvar//
//Falon - őrség//
//Sythra//

*A félvér lány visszaköszön és elmondja, miért van egyedül, amire a kölyök szemei elkerekednek.*
- Shen? *Kérdi, majd belekuncog a markába, miközben Sythrára néz, talán mindketten elég jól megismerték az elfet, hogy mennyire bugyuta.*
- Ha te vagy őrségben, akkor a te helyed. *Mondja mosolyogva.*
- Ugye, hogy nem is olyan unalmas? Sokan nem szeretnek itt lenni, mert nem történik semmi, de Pycta mester mindig azt mondja, akkor jó, ha nem történik semmi. *Csacsog, ahogy az őrtorony falához megy.*
- Én szeretek itt lenni, mert innen mindent látni és az erdő nagyon szép. *Gyermekes fecsegés, de az erdő valóban szép látvány innen a toronyból, ahogy végeláthatatlan terül el körülöttük.
Szürkeszárny gyorsan felfalja a kis húst, s amikor Sythra közelebb lép hozzá, akkor érdeklődve forgatja a fejét, hol Sadmyrre, hogy a félvér lányra nézve.
Sadmyr különleges adottságát használva kéri a héját, hogy hagyja megsimogatni magát, így a //Szelídítés// hatására Szürkeszárny nem akarja megkapni a lányt, hanem hagyja megsimogatni magát, majd felreppen a magasba és körözni kezd az erőd körül.*
- Ő is őrködik. *Mosolyog szélesen Sythrára a fiú. Természetesen meghallgatja a félelf lány válaszait, de amikor kis idő elteltével egy felettébb feldúltnak tűnő Isqeha érkezik és kéri, mit kéri, követeli, hogy engedjék ki, Sadmyr máris megy, hogy kiengedje.*
- Minden rendben? *Kérdi, de a félvér kiviharzik a kapun.*
- Én megnézem, hova megy. Nem jössz? *Kérdi felnézve a toronyba Sythrára, majd megindul kifelé, Isqehát követve. Amikor látja, hogy csak a kis vízmosásig megy, akkor megtorpan, sokáig csak nézi az ifjú félelfet, majd csak akkor mer elindulni felé, amikor elkezd dolgozni valamit.*
- Segíthetek? *Kérdi félve, majd ha nem zavarják el, akkor közelebb somfordál és segíteni kezd, de csak Isqeha keze alá dolgozik, vagy amit ő mond neki.*
- Elmondod, mi történk? *Kérdi kis idő elteltével, de nagyon óvatosan.*

3996. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-18 09:56:42
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Udvarház//
//Tanácsterem//
//Pyca, Pyr, Seles, Bayde, Isqeha, Lyz//

*Isqnek sok, nagyon sok ami az elkövetkezőkben rázúdul. Ő azt várta volna, hogy Pycta megkéri, maradjon ott, és beszéljenek. Hogy Pycta elgondolkodik azon, hogy esetleg pár nappal később induljanak. Hogy megoszthatja vele a mocsári gyógynövénykert tervét a zsilipnél. Hogy mesélhet Annuról meg a madaráról. Arról, hogy Xot elment, úgy hogy otthagyott neki egy Ezüstcsörgőt, és ennyi. Arynáról, akivel végre mágiáról tud beszélni, és aki ismerte azokat, akik Vadvédet építették. Isqehát lenyűgözi az erőd, és a régi történetek!
~De mindez Pyctát egyáltalán nem érdekli, úgy látszik!! Hát jó! Még hogy hódolni? Ki mondott ilyet? Még hogy utánuk menni? Ki kér ilyet?? Nem tartozik rám?? Hát nem érdekel engem Pyr története! De hogy mit csinált, rátámadt Ishalára, nekiugrott, megverte, kérdőre vonta, annak az elmondása igenis hozzátartozik a büntetéséhez. Az is előttünk zajlik! Hát jó!! Nem tartozik rám! Csak mert én pont nem voltam ott, és nem láttam, mi is történt? Hát jó! Semmi nem tartozik rám, úgy látszik!
Én csak a buta kis füvész fiú vagyok.
Ő is csak ugyanolyan rátarti elf, mint otthon!~ kezd el komolyan haragudni, csalódottságában és elkeseredettségében. ~Lám, én meg azt hittem, hogy itt leszek valaki! Hogy megbecsül! Nem vagyok, csak egy senki!
Csak teljesítsem a döntéseket, amik nem tartoznak rám!!
A múltkor még támogatta, hogy elmenjek a Toronyba! Azóta hurcolom azt a sok aranyat, de minek, ha most meg elmegyünk keletre?? Ki tudja, mikor jövünk haza? Oda is cipeljem magammal?~
A félvér egészen belelovallja magát az önsajnálatba és a meg nem értettségbe, amikor a saját kavargó gondolatainak ködén át, amit csak tovább szít Pycta szenvtelen, elutasító hangja, és a sorjázó mondatai, eljut hozzá Seles közlése.*
- Aenae elment. *Isq épp két kézzel az asztalra támaszkodik, dacosan áll, és egy hajszál választja el attól, hogy odavágjon valamit Pyctának, valami igazán bántót, ami legalább annyira megbántja, mint ahogy ő bántja Isqehát, vagy otthagyva csapot-papot kirohanjon a tanácsteremből. De ettől a mondattól kimegy a lábából minden erő.*
- Mi van? *nyögi, és rogy le lassan, úgy, hogy észre sem veszi.*
- Hogyhogy elment? *néz értetlenül. A fókusz, ami eddig szorosan belőle fakadt, és az önsajnálat köde egy kicsit végre felszakad, kicsit másként hallgatja most már Pycta szavait, a vezéri felelősségről, meg a döntésekről, meg hogy nem kutathatja át Aenae után Lanawint. Hogy attól mert ő a laborban volt az elmúlt időben, attól még másokkal beszélgetett.
De ami azután történik, attól végleg teljesen összezavarodik. ~Lemond a vezéri tisztségről? De miért? Ránk testálja? Ő állapodott meg a tharg nagyúrral, nem mi!~ horgad fel benne megint a dac. ~Pyrt felmenti?~ fut végig aztán rajta a hideg.
Pycta meg szépen kisétál, és otthagyja őket. Lyz rögtön utána indul, Pyr is, sőt Bayde is, menteni a még menthetőt.
Isqeha is feltápászkodik, de nem Pycta után indul. Büszkeség, harag, dac, meg nem értettség, felháborodás, sértődés és még ki tudja, mi minden háborog benne, apró kérdőjelekkel és egészen halk kis hangocskákkal, amik egyelőre csak a partvonalon jeleznek.
A kapuhoz megy. Kell ő egyáltalán ide? Seles megtalálta itt az álmát, de ő? Lehet, hogy csak annyi dolga volt, hogy idekísérje a lányt. ~Hiszen az ő álma volt. Nem az enyém...~ *bizonytalanodik el. ~Lehet el kellett volna menjek Annuval... lehet.~
A kapuhoz érve felkiabál Sadmyrnek, vagy aki van épp az őrségben.*
- Nyissátok ki a kaput! Hahó! Ki akarok menni... *aztán, ha ez megtörténik, elindul, maga sem tudja, merre.
Mégis, egyszer csak ott találja magát a vízkeréknél, ahol a palántákat hagyta, a nádasban.
Leül a víz mellé, és a vizet bámulja. Sokáig ül így.
Lassan lecsillapodnak a gondolatai.
~Azt szeretném, hogy meghallgasson. Hogy úgy viselkedjen, mint Kimmeri. Hogy úgy viselkedjen, mintha az apám lenne. Milyen ostoba vagyok! Ő nem Kimmeri... és nem is az apám. Vadvéd vezetője, és rajtam kívül még vagy harmincan vagyunk itt.
Nem kérhetem tőle számon, hogy miért nem hallgat végig! Nem egy szárazdajka... de akkor ki hallgat végig?~
A nádas felett csak a szellő jár, válasz nem érkezik.
~Talán ilyen felnőttnek lenni? Meg kell tanulni együtt élni azzal, hogy nincs aki meghallgat? Csak tenni tudod, amit helyesnek gondolsz, és ennyi? ~ sóhajt. Lassan kavarja ujjával a vizet.
~Csak tenni kell. Csak tenni.~
Azzal nekilát, hogy elültesse a palántákat. Sorban mindegyiket.*

A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.18 10:22:03

3995. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-18 06:46:55
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//A magánzók tízóraija//
//Umon, Medve, Vali//

- Aztán munkához látunk. *Bólint csendesen a férfi jelzésére. Igazából nem is esne nehezére egy kicsit átmozgatni magát, jóllehet a reggeli edzés üdítő volt, a munka a léleknek tesz jót. Vali jól reagálja le a bocsánatkérést, így a szerzetes megkönnyebbül, s miközben elindulnak hallgatja a lány válaszát. A suttogás különösen tetszik neki, mulattatja, de jó értelemben, pozitív hatással van rá. Ezt még senki sem próbálta így leutánozni, Umonnak még furcsán is hat. ~ Így hallanak engem a többiek is? ~ Halványan mosolyog, de arcára kedvesség van írva.*
- Ritkán van tanács, akkor általában a fontosabb kérdésekről döntenek. *Vonja meg vállát szórakozottan menet közben, közben Medve után is néz.*
- Barátom, a másik irányba! *Mosolyog, majd folytatja.* Szóval Vali, most nem tudom miről lehet szó, igazából az utóbbi időben eléggé elsodródtam a többiektől. *Immár nem vált szomorúvá az arca, semleges marad, feldolgozta már a történeteket, innentől nem csak rajta múlik.*
- Új vendégünknek tervei vannak, amiben segíteni kívánok neki. *Mosolyog Medvére utalva, ki előttük úgy cammog, mintha valójában egy medve sétálna. Van valami a fickóban, ami szimpatikus számára. Lassan beérnek az étkezőbe, a tanácsteremben végző feszült venárokat épp elkerülik, bár nem messze viharzanak ki mellőlük. Mielőtt a feltett kényes kérdésre válaszolna, mosolyogva, halkan hellyel kínálja a két társát.*
- Kérlek foglaljatok helyet, hozom az ételt. *A konyhába siet, majd hideg élelmet szervíroz, kolbászt, szárított húst, gyümölcsöt, zöldségeket és friss péksüteményt. Csak vízzel tud szolgálni, az viszont friss, mint a hajnali harmat. Miután helyet foglal, kezd bele a válaszba.*
- Kérlek fogyasszatok. Mire befejezzük minden bizonnyal választ kapunk kérdésünkre. A stigmákat illetően *mutat arcára* nincsenek titkaim. A szerzetes rendemben egy fekete fa nevű növény nedveinek, bőröm alá történő befecskendezése miatt vannak. A rend tagjai mind vezekelnek, korábban elkövetett bűnök miatt. Az én bűnöm hatalmas volt, így elég... elég sokat kaptam. A véremmel együtt mozognak, hogy mágikus-e? Nem tudom. De kiválóan fejezik ki érzelmeimet. *Vonja meg a vállát, s, hogy bizonyítékul szolgáljon lehajtott fején a stigmák apró zavart táncba kezdenek, mintha azt mondanák, egy picit kellemetlen erről beszélni. Főleg az előzményekről.*
- Barátom, értesz a szeszfőzéshez? *Fordul hirtelen Medvéhez, kissé terelve a szót. Közben Valira is néz, s önkéntelenül mosolyt csal az arcára, ahogy így hárman itt ülnek. A három szószátyár. Mindenesetre érdekes beszélgetésnek indul.*

3994. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-17 22:27:39
 ÚJ
>Valea lae'Natar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

// Indulás az étkező felé //
// A magánzók tízóraija //
// Umon és Medve //

- Köszönöm Umon.
*Umon baráti fogadtatására ténylegesen elmosolyodik, ami nem gyakori jelenség. Érkezésével nem sokkal később egy szőke elf is megjelenik, a szájában lévő étellel küszködik, ezért a bemutatkozást néma biccentéssel viszonoz. Megint zajlik az élet, ahogy eddig is, ami továbbra sincs ínyére ahogy Medvének sem túlzottan.
Az óriáslány érkezésére már nem is tudja mit tegyen, ezért úgy dönt, hogy semmit. Egyébként magában megállapítja, hogy kedvesnek tűnik, első ránézésre legalábbis ezt sugallja arca. Az idegenvezetést ő is figyelemmel kíséri, hiszen hasonlóképpen újonc még az erődben, és Valea is csak egy fürdő létezéséről tudott, azt amelyiket Pycta megmutatta első nap.
Az igazán meglepi, hogy a stigmás ember barátja eltereli Medvét, nem is tudja hova, meg miért, a lényeg, hogy a figyelem ráterelődik, ami számára szokatlan, hiszen inkább csendes árnyék szokott lenni.*
- Ó, igazán semmi gond. Látom itt állandó a tennivaló, és ezáltal rohanás.
*Ismételten suttog, utánozva Umon beszédét ahogy első nap is tette. A férfi könnyen leolvashatja arcáról, hogy igazat mond, rejtett sérelemnek semmi jele nincs, ahogy harag halvány szikrájának sem.*
- Erre ugyan tényleg semmi szükség nincs, nem történt semmi.
*Szemei ki is kerekednek a meglepettségtől. Eszébe nem jutna, hogy valaki ezért szeretne bocsánatkérő étkezésben részesíteni. Abszurdum.*
- Az ételt elfogadom, a bocsánatot nem.
*Megvonja vállait. Nem gondolja, hogy szavai félreérthetőek lennének, hiszen ezt pillanatokkal ezelőtt tisztázta. Nem is habozik tovább, kész is indulni, hiszen láthatóan valaki közülük igencsak izgága és már a tettek mezejére is lépne.*
- Tanácskozás?
*Pillant kérdőn a férfira. Eddig talán őt nevezheti leginkább barátjának, meg Pyctát, akit a tatarozás óta nem is látott.*
- Ilyenkor miről esik szó? Illetve gyakran ülnek össze?
*Kicsit kíváncsi, de igyekszik nem túl tolakodó lenni, ellenben egyértelműen jelzi Umon számára, hogy érdekli a dolog, és legyen oly' szíves mesélni neki még erről.*
- Munkához? Csak nem a tatarozás? Meg is lep, hogy úgy félbemaradt és ma senkit nem láttam kalapáccsal a kezében rohangálni, meg Pyctát szenes arccal.
*Az ebédlőbe menet szigorúan követi az ember férfit, és gondosan emlékezetébe vési az útvonalat. Krulon kérdésére csendben hallgat, valójában pont tegnap is hasonló témánál maradt félbe a beszélgetés, bár Valea valamivel finomabban kérdezett rá.*

3993. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-17 21:04:54
 ÚJ
>Bayde Armannneth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Tanácsterem//
//Pyca, Pyr, Seles, Bayde, Isqeha, Lyz//

*Csak kapkodj a fejét a kibontakozó szóváltásra. Ilyesmi eddig nem volt itt megszokott, legalábbis ő még nem tapasztalta, hogy ilyen éles szavakkal illessék egymást. De talán csak túlságosan is elpuhult ebben a kellemes életben, és már az a furcsa, ha nem minden rózsaszín. Amikor pedig Pycta - Bajdi szerint - önérzetében mélyen megsértve befejezttnek nyilvánítja eddig ténykedését, és Pyrrel a nyomában elindul kifelé, értetlenül néz Isqeha és Seles felé.*
- Most meg mi a kórság van?
*Lyz is a vezér után iramodik, Badji fülében pedig még ott cseng amit Pycta az előbb vágott oda nekik: "A küldetés és annak teljesítése immár a ti feladatotok, ti tervezitek meg és hajtjátok végre, amikor és ahogyan nektek megfelel." Sóhajt egyet, és elmosolyodik.*
- Hát, akkor szabad rablás.
*Megrázza a fejét, mint aki maga is érzi, hogy ez gyenge élc volt, feláll, és a többiekre néz, akik még a teremben maradtak.*
- Gyertek, beszéljünk vele! Kár lenne érte. Merev, mint egy vasrúd, nagyjából annyira ismeri a humort, mint egy mocsári troll, de azért... Ráadásul elf is, az meg érzékeny fajta.

//Udvarház//

*Akár egyedül, akár másod- vagy harmadmagával megy ki a teremből, de a folyosón még beérheti Pyctát, aki épp Lyzzel beszél, Pyr pedig továbbra is néma, mint a sír. Egyelőre nem lép oda hozzájuk, csak pár lépésre áll meg, a falnak dől oldalt, és ha Pycta felé pillantana, csak megrázza a fejét, mint aki nem ért egyet a csuhás, minden bizonnyal indulatból született döntésével.*

3992. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-17 19:21:09
 ÚJ
>Sythra Nyrinath avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Vakmerő

//Udvar//
//Falon - őrség//
//Aranyhaj és a szemmel verés, aztán egyedül, végül Sadmyrral//

*Valójában majdnem minden szavát komolytalannak vette, miket amolyan tanácsként Aranyhajnak célzott. Legkevésbé sem gondolta, hogy ebből majd tervet, sőt, elhatározást szerez Shen, de arra talán jó volt, hogy kicsit elterelje gondolatait.
Miközben ráncos homlokkal és szinte V alakban összehúzódó szemöldökkel bámulja az elfet, úgy tűnik végül csak elhatározásra jut, Sythra pedig csak bámul, ahogy az elf megöleli. Mert hát eléggé meglepetésszerűen éri, meg úgy amúgy se szokták ölelgetni, valószínűleg akkor sem érzékelte volna, hogy meg lesz ölelve, ha egyébként Shen gesztusait figyelgette volna.*
- Aha, én már csak ilyen jó fej vagyok.
*Bámul Aranyhaj után, szinte leesett állal, döbbenten, de ajkára halvány kis mosoly kúszik, ahogy megcsóválja fejét a már hallhatatlan, de jól látható mormogásra. Megtámaszkodik újra a korláton, és végignézi Aranyhaj felemelkedését és aztán csúfos bukását, mert még ha nem is hallja tisztán, hogy mit motyog oda Lyznek, azt bárki láthatja, hogy ez se szerelmi vallomás nem volt, se semmi. Végül aztán kiürül az udvar, így Sythra visszatérhet az önmagában való morfondírozáshoz, meg a reggeli, eredeti céljához, hogy őrködjön. Mert hát őrségben van ugye, amit Shen csak úgy feladott egy kis érthetetlen szerelem kedvéért.*
- Bolond elfek...
*Sóhajt maga elé, miközben kezét térdén, állát pedig kézfején támasztva nézelődik, hogy miféle mozgás van odakinn, vagy idebenn. Ahová éppen kedve van nézni.
Nem is tudja mennyi idő telhetett el Shen távozása óta, amikor ismerős hang üti meg füleit. Lomhán fordítja ametiszt tekintetét a fiúcskára, akiben felismeri az őrt és akivel tegnap ellátták a lovakat Shennel együtt.*
- Szervusz.
*Biccent egyet Sad felé.*
- Hát tudod, most váltam egyedülivé. Shen'eriel volt itt velem, csak szerelmes.
*Sóhaj.*
- Nem zavarsz, elvégre ez a te helyed.
*Szinte kedves kis mosolyt dob a fiúnak, aztán feláll, ahogy elhangzik a füttyszó, válaszként pedig hamarost meg is hallja azt, amit a fütty illet. A héja fürkésző pillantására egy ismételt biccentéssel, meg nagyjából ugyanolyan fürkésző pillantással felel. Mindig is szerette a vadon állatait, szeretett is volna magának legalább egy madarat, édesapja viszont úgy gondolta, hogy élő embert nem illet meg egyetlen állat kitartó és gondoskodó társasága sem, kivéve amiket kifejezetten ilyen célokra találtak ki, úgy mint a ló.*
~Egyre savanyúbbnak tűnik.~
*Felsóhajt a gondolatra, és kis bűntudat is hasít bele emiatt, mert soha nem gondolta, hogy valaha is így fog gondolni apjára, azonban, ahogy az idő telik, egyre inkább úgy látja, hogy az atya egy különös és személyre szabott burokban akarta lányát tartani.*
- Üdvözöllek Szürkeszárny.
*Türelmesen megvárja, hogy a madár elfogyassza a számára kiosztott húst, majd bal kezét a madárhoz emeli, lassan és óvatosan, hogy azért meg ne kapja, de tekintetében eltéveszthetetlen érdeklődés tükröződik, és ha a madár is hagyja, úgy megsimogatja az állat fejét. Ha pedig nem, hát szomorú lesz, de az nem a világ vége.*

3991. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-17 19:17:04
 ÚJ
>Kalynma Drathren avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Kalandtúra az udvaron//
//Kalynma, Aryna//

* Sikerül annyira elmélyülnie a természet bámulásában, hogy meglepik. Mondjuk ez részben annak is köszönhető, hogy ez a hely nyugodt és biztonságos arcot mutatott eddig felé, s nem aggódik, nem gyanakszik. Kissé megremeg, ahogy "felébred" a női hangra. *
- Oh jaj, ne haragudj, észre sem vettem, hogy erre tartasz. Elbambultam, de, te megsérültél. Jól érzed magad, nem szédülsz vagy ilyesmi?
* Kinyújtja felé a karját, na nem durván, de kész arra, hogy segítségére legyen. Már ha komollyá válik a helyzet. *
- Ühm, amúgy szia, Arya? Nem, Aryna. Néhány nevet már hallottam itt, csak még, nagyon új az egész.
* Ha Aryna úgy érzi, nem ájul el itt és rögtön, akkor kissé megnyugszik. *
- Kicsit még el vagyok veszve a sok újdonságban. De a lényegeset megjegyeztem már. Nem megyek ki a kapun kívülre, mert nagy bajba kerülök. Meg hogy a szobánk merre van.
* Szándékosan használja a többes számot, hiszen nem titkolja, hogy Sheldat és ő osztoznak egy szobán. Kicsit olyan testvéries viszonyban még. Egyelőre. *
- Nagyon szép hely, gondoltam járok idekint és felfedezem, amit lehet.

3990. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-17 18:10:38
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Udvarház//

*Nincs itt szó káoszról, minden történésnek oka, célja és következménye van. A csuhás nem szokott a levegőbe beszélni, nem szokott komolytalanul tréfálkozni, s amikor belekényszerül egy szerepbe, még akkor is tökéletesen tisztában van szavai súlyával és az azok okozta eseményekkel.
Persze arról nincs tudomása, hogy mit fog hozni egy-egy döntése, de a valódi lényege nem az eseménynek van, amit a döntés kivált, hanem a döntésnek. Egy döntésről csak a meghozatala után derül ki, hogy mennyire volt jó vagy rossz döntés. Előtte soha.
Nem látja Pyr mosolyát, de érzékeli, hogy a tündér vele tart, viszont nem néz vissza, csak egyenesen előre, eltökélten, határozottan.
Azt is érzékeli, hogy Lyzendra is megérkezik mögé, szavai fájdalmasan csengenek a fülében, ám csak akkor torpan meg, amikor az elf fővadász hangja elcsuklik.*
- Lyz, nem véletlen hívtalak benneteket oda, nem véletlen voltatok ti ott, mert tudni akartam, mekkora bizalmatok van bennem és mint hallhattad magad is, többen úgy gondoljátok, hogy rossz döntéseket hozok. Hogyan vezesselek így titeket? Hogyan mondjam meg, hogy merre legyen az irány? *A kérdései szomorúak, talán arra számított, hogy ha el nem is fogadják, de legalább meg fogják érteni.*
- Én egy egyszerű szerzetes vagyok, aki a fél életét az erdőben magányosan vagy egy vén mesterrel élte le. Nem tudom, hogyan kell vezetni egy klánt, csak reménykedtem benne, hogy egyik döntésemmel sem sodrok veszélybe senkit. Nem tudom, lehet, hogy igazatok van, ám ez csak megerősít abban, hogy nem nekem kell tovább vezetnem benneteket. *Utolsó szavainál megfogja Lyz mindkét kezét, a lány érezheti, hogy a csuhás keze alig érezhetően remeg.
Bármennyire is vigyázott, mégis történtek balesetek, Umon és Aenae esete, Xotara kirohanásai, Pyr támadása, ha ezek jelek, akkor még időben lépnie kell, nehogy valakinek komoly baja essen.*

3989. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-17 17:58:42
 ÚJ
>Mirazsik a Zsenge avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Leon szobája//

-Ő... egy éjszakára megveszik, hogy lefeküdjenek lányokkal? De hát azt lehet ingyen is bármikor a szerelmeddel nem? *Nem érti, miért kéne bárkinek fizetni ilyesmiért, na de ha ez így van, akkor van mitől félnie, hisz ha sokáig húzza a dolgot, akkor Pyr bármikor elmehet ilyen helyre és vesz magának mást. Persze ezt el is hessegetni, mert biztos benne, hogy ez nem fog megtörténni, hisz mindent megbeszélnek.*
-Oh, igaz. *Hosszú távon nem érné meg a haját eladni, na de még mindig ott vannak a nyilak, ami nem annyira fogyó eszköz mondjuk, szóval elengedi a dolgot.*
-Ugye az első szerelem meg szokott maradni? *Érdeklődik, mert úgy érzi, Leonnak nem Seles az első, ahogy a lánynak is volt más a kalóz előtt.*
-Nekem Kiryon volt a mindenem, a hősöm, a bátyám és a legjobb barátom is egy személyben. *Szomorú pillantása Zsengének a saját ölébe siklik, még mindig nagyon hiányzik neki, ezen semmi sem változtathat, talán az idő majd enyhíti, de a szívében mindig emlékezni fog rá.*
-Jó, de csak kóstolót kérek. *Úgy gondolja ezt is pohár isszák, mint mást, na de ha az üveget kapja meg, nem fog tétlenkedni, látott már felnőttet üvegből inni, szóval simán lehúz egy kortyot belőle. Nincs is olyan rossz íze, de a fejét jóval könnyebbnek érzi szinte egyből.*
-Finom. *Csuklik is egyet, de nem nagyon zavartatja magát miatta, inkább feláll és kicsit sem egyenesen megindul Leon felé az asztalhoz, hogy leüljön a közelébe, hisz a levélről van szó.*
-Én nem tudok se olvasni, se írni, se fogalmazni. *Vallja be és kicsit kuncog is magán, milyen szerencsétlen, na de van ez így.*
-De az érzéseim tiszták és igazak, szeretem és akarom őt, ölelgetni meg minden, olyan jó illata van, mint a friss szellőnek, ami az erdő kellemes illatát hozza magával és olyan puha a bőre, meg sokáig ugye meztelen mutogatta a mellkasát is. *A hátára kifekszik a szőnyegen és a plafon felé nézve rajzolja kezével a formát, amiről beszél.* Meg ott a haja is, az is olyan szép, meg a szeme! Ó az a gyönyörű kék, szinte világító szempár! *Sóhajt egyet és a kezét a mellkasára teszi.* Úgy hiányzik az ölelése is *megöleli saját magát és kicsit oldalra forgolódik a földön* olyan meleg és annyira jól esett, mint senki mástól, annyira gyengéd és még is erős... meg ott van a sok szájra puszi is, oh *sóhajt egyet* egy pillanat alatt levesz a lábamról és olyan, mint ha én is vele repülnék a föld felett.
*Az ital eléggé megoldja a kis elf száját és teljesen elragadják az érzelmei.*

3988. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-17 17:34:25
 ÚJ
>Pyr Lavand avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Udvarház//
//Tanácsterem, majd folyosó//
//Pyca, Lyz, Pyr//

*Pycta első mozdulatára megáll és bólint. Nincs szükség érzelemre, nem jött el az idő, ezzel nem kap feloldozást. Sértettség nincs benne, de egy lépésnyire Pycta mellé áll, hogy jelezze egyetért döntésével és méltósággal viseli büntetését. Azt ezt követő pillanatokban azonban elszabadul a pokol, Pycta arcát nézi, miközben az beszél, s Pyr érzelmeit szintén visszafojtja. Ő még majdnem gyerek, nincs joga a vitába sem kézzel, sem lábbal beszállni, nincs joga érzelmeket nyilvánítani, ő egy famulus, akinek vezekelnie kell. A favágástól egyébként is úgy érzi dagad a bicepsze, ami még egy kicsit büszkeséggel is tölti el. Még nem tudja mi a venár szó jelentése, ahogy hitvallásukkal sincs tisztában. Egy biztos, a könyvtárban töltött kis ideje alatt azt már megtanulta, hogy venárnak lenni felelősség és kaland is egyben. Munkájuk hasznos és a jót szolgálja. Ha itthon vannak az erdőt védelmezik, ha feladatot látnak el, akkor azt csinálják, amihez értenek. Ezen nincs mit beszélni. Ha munka van, akkor munka van. Pyr, gyerekként ezt tudomásul vette, nem nagyon érti, hogy másoknak ez miért olyan furcsa. Soha nem élt egy helyben, volt, hogy órákon belül indulnia kellett. Egy nap? Az rengeteg idő, minden csomagol magának útravalót és irány a rengeteg. Fejét sem rázza meg, arca szenvtelen, ami furcsa egy kis tündértől. Csak akkor kerekedik el kissé szeme, mikor Pycta immár hozzáfordul. ~ Megszólított! ~ Gondolja, s már épp ujjongana magában, de amit hall, az nem tetszik számára. ~ Mi az, hogy felmentesz? ~ Nem nagyon érti, de nem is akarja. A büntetés célja egyértelmű volt, ahogy az ok is. Elindult egy úton és esze ágában sincs letérni róla. Így Pycta mondataira csak félmosollyal, halványan megrázza a fejét. ~ Nem, elf vezér, haladunk az úton tovább. ~ Arcán nincs sem cinizmus, sem értetlenség, sem szemtelenség. Inkább csak kemény elhatározás, ami egyelőre még megmarad. Sajgó kezeit ökölbe szorítja, hogy a fájdalomból érezze, neki még feladata van, mit nem felejthet. Ahogy Pycta megindul, kissé félreáll, hogy utat adjon a vezérnek, de közvetlen közelében halad utána. Hűsége megkérdőjelezhetetlen, ahogy Pycta döntése is. Iránymutatásával, vagy anélkül, de Pyr vele megy, bármit is hozzanak az istenek. Lyz ültében felugrik, melyet halványan észlel, de ezúttal nem csodálja meg a lányt. Ha Pycta elzavarja, akkor is menni fog utána, ha ajtaját becsapja előtte, akkor ajtaja elé táborozik. Némán és büszkén. Mert a tündérnek az önérzete és elhatározása a legnagyobb. A szája után. Mit most nem használhat.*

3987. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-17 16:10:17
 ÚJ
>Ssyleana Lyzendra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75

Játékstílus: Vakmerő

//Udvarház//
//Tanácsterem//
//Pyca, Pyr, Seles, Bayde, Isqeha, Lyz//

*Szótlanul figyeli a kibontakozó, s egyre csak gerjedő káoszt. Egészen úgy érzi, valami nagyon félrecsúszott, aminek nem lett volna szabad. Ahogy Pycta válaszol a feltett kérdésekre, ahogy a hangjában egyre nő a feszültség. Lyz gyomra, s vele együtt torka egyre csak összeszorul, ahogy a helyiség egyre töltődik a kimondott szavak súlyával. Mire Pycta végez a mondandójával, a szőke vadászlány, ha lehet még sápadtabb, mint eddig bármikor. A távozó vezér után csukódik az ajtó, s ő nem vár tovább, hisz ez nem lehet igaz. Ez nem valós, csak egy rémálom. Korábbi csalódottsága nyomtalanul tűnik el, ahogy meglegyinti Pycta lehetséges távozásának szele. Szótlan áll fel, s iramodik a vezér után.*

//Folyosó//
//Pycta//

- Pycta, várj meg! *szól utána, bár hangja kétségbeesettebb, mint eddig bármikor. Ha megáll a vezér, mert Lyz szemében ő mindig is az, akkor ő is megáll, egyébként pedig tartja vele az iramot.*
- Nem mehetsz el! Nem mondhatsz le! Nem... *összeszoruló torka nem engedi tovább a mondatot.*

3986. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-17 16:01:19
 ÚJ
>Leon Descobrat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20

Játékstílus: Megfontolt

//Leon szobája//

-Hát, a bordély egy olyan hely, ahol meg lehet venni a lányokat egy éjszakára. Tudod, lefeküdni velük! *Nem akarja nagyon kifejteni, talán van annyira felnőtt Zsenge, hogy tudja, miről is van szó.*
-Hát, azzal egy-két napig ellennél, aztán megint várhatsz egy fél évet mire kinő ilyen szép hosszúra a hajad. *Valószínűleg túlértékeli a loboncát a lány, de hát mire is való Leon, ha nem arra, hogy visszaigazítsa?*
-Majd rendbejön ez, ne aggódj! *Ő nem érti ezt a gondolatolvasás dolgot. Talán ez elfeknél meg tündéreknél valami különleges dolog, ami neki nem adatott meg sajnos.*
-Szóval első szerelem. Szép is az! *Ő már alig emlékszik az elsőre, de talán ugyan ilyen lelkes volt mint most Zsenge. Persze Leon minden egyes kapcsolatába hatalmas hévvel áll bele, mintha valami siheder lenne, néha ez gond is a lányoknál. Szerencsére Selessel nincs ilyesmi baj.*
-A legszebb halál, ha védsz közben valakit! Ő is így akarta, és neked nincs jogod sajnálkozni, ha egy ilyen komoly döntést meghozott a bátyád! Inkább hősként kéne rá emlékezni! *Komolyan gondolja a dolgot. Talán ha a bátyja ott és akkor nem hal meg, akkor Zsengével történt volna, és a fiú jött volna ide, és Leonnak kellett volna kitekernie a nyakát, hogy hagyott meghalni egy lányt. Nem jó eshetőség az biztos.*
-Oh, pedig a rum a legjobb dolog a világon! Kóstold csak meg! *Elő is veszi a rejtekhelyéről az italt.*
-A szavak is jobban jönnek, ha előtte iszik az emberlánya! *Nem akarja ő rászoktatni a lánykát az italra, de tudja, hogy egy becsípett lányt könnyebben tud kezelni, mint egy józant, még akkor is, ha jelenleg Zsenge nem hisztizik, hanem éppen ellenkezőleg, egészen normális, felnőttes hozzáállása van a témákhoz. Elhallgatja továbbra is az ömlengést, és mosolyog rajta, hogy mennyire beleéli magát Zsenge ebbe az éppen kialakuló kapcsolatba.*
-Remélem megmarad ez a kis szerelem ezután is, nem csak fellángolás! *Vigyorog a lányra, aki közben ledobja a nadrágot, amin Leon elkezdhet dolgozni. avatott keze ügyesen vesz vissza a nadrágból.*
-Persze, segítek! A fogalmazásban, vagy az írásban kéne? *Mert ő nem tudja, hogy Zsenge milyen képzettséggel rendelkezik emez téren.*

3985. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-17 15:39:32
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Udvarház//
//Tanácsterem//
//Pyca, Pyr, Seles, Bayde, Isqeha, Lyz//

*Sejtette-e, hogy lesznek, akiknek nem fog tetszeni a döntése? Igen. Készült-e rá? Pontosan. Persze a kérdéseket nem ismerte előre, de ettől még megfelelően felkészülhetett a válaszokból.
Isqeha kirohanását tökéletes nyugalomban hallgatja végig, csak olykor-olykor pillant egyet, ahogy lombzöld tekintetével a füvészmestert figyeli. A kérdéseit megérti a sértődését nem.*
- Igen, holnap. Azért kértem, hogy Lyzendra maradjon itt, hogy ezt kitárgyalhassam vele. *Kezd bele a nyugodt válaszba, csak a hangja cseng kissé fáradtan. A növények ügyével úgy tűnik, nem is szeretne foglalkozni, mert nem válaszol rájuk.*
- Annulien és Xotara mindketten tettük és annak következményeinek teljes tudatában mentek el. Annulien már másodszor. Mégis mit vársz tőlem? Menjek utánuk és győzzem meg őket? Miről? Ha valaki nem akar itt lenni, az ellen még az Erdő Szíve sem tehet semmit. *Aztán furcsamód Aryna-ra terelődik a szó, amit a csuhás nemigen tud hova tenni. Tud róla, hogy egykor a régi venárok közé tartozott, őt keresve találták meg Aenae-t és a kis csoportot.*
- Mit hallgatnék tőle? Akik egykor ezt a helyet lakták és vezették, akiket befogadott az Erdő Szíve, elhagyták őt. Mind, egymás után. Én itt voltam, de ők semmit, egyetlen szót, egyetlen tradíciót sem hagytak hátra. Szép lassan elment mind és nekem kellett életben tartanom az erődöt. Tettem, ahogy gondoltam és csak reméltem, hogy az Erdőszellem nem fogja kivetni magából ezt az erődöt. A saját képemre formáltam és aszerint irányítottam, akkor is, amikor olyan döntéseket kellett meghoznom, amelyeket egyáltalán nem szerettem volna. De nekem egyszerre kellett figyelnem az erdő, az erőd és minden itt lakó érdekét, a közösség érdekét, a nagyobb jó érdekét. Örülök, hogy Aryna visszatért, de kérlek, hadd ne hódoljak olyanoknak, akik egykor cserben hagyták a Fákban Lakót és azokat, akik nem venárok voltak, de itt maradtak, miközben mindenki elment. *Csak most érződik cseppnyi harag a szavaiban, vihar előtti kósza szellő.*
- Ez nem megbeszélés, hanem tanács, és mondtam, út közben lesz lehetőségünk mindent megbeszélni. *Teszi hozzá, immár újra nyugodtan.*
- A famulus ügye pedig nem tartozik rád, attól neki nem lesz jobb, ha mindenki arról beszél, mi történt. Büntetést róttam rá, ő pedig elfogadta azt, a feloldozásáról az Erdő Szíve rendelkezik. *Magyarázat kellett, hát tessék.
Aztán jön a döntés, amely szerint a füvészmester nem kíván velük tartani, mert Aryna-val menne a Mágustoronyba. A csuhás állán megfeszül egy izom.*
- Tehát döntöttél, de szépen kéred, hogy ne te legyél az, aki küldetésre megy. *Emellett a kettősség mellett nem tud elmenni, de többet nem mond, bár látszik, még nem végzett ezzel a témával. Mert, amit mondana, biztosan nem esne jól az ifjú félvérnek.
Pyr mozdulatát egyetlen pillantással állítja meg, ha a tündér mégis meg szeretné fogni a karját, nem hagyja.
Seles-nek sem tetszenek a kilátások, így ő is szót emel, a lombzöld tekintet most felé fordul.*
- Senki sem mondta, hogy az élet Erdőmélyén csupa móka és felhőtlen semmittevés. Xotara elment, ezzel a kérdéssel nem szeretnék többet foglalkozni. *Dől előre kicsit, ahogy végignéz az asztal körül ülőkön.*
- Amikor ide jöttem, féltucatnál kicsit többen voltunk az erődben, mára csaknem harminc lakója van Vadvédnek, s mindért én felelek, de senki helyett nem cselekedhetek. Mindig igyekeztem utat mutatni, befogadtam mindenkit, akiben cseppnyi jót láttam, s az egyikük csúnyán megsebesítette azt, akit szeretek. De megbocsátottam, mert tudom, hogy nem ő tehet róla, ahogy erőmből telt, mindig igyekeztem mindenki számára jól tenni, figyelembe vettem. Most az, akit szeretek, elment és én nem tudom, hol van. De nem tehetek semmit, mert nem kutathatom át egész Lanawin-t, miközben magatokra hagylak benneteket. Csak bízom az Erdő Szívében, hogy hazavezeti. *Mondja szomorúan, de határozott hangon.*
- Tehát én vagyok az, aki nem érti meg a terheket? Én vagyok az, aki nem törődik? *Kérdi, de nem várja meg a válaszokat.*
- Kaptunk egy feladatot. Egy venár-feladatot. *Néz Isqeha-ra, aki legjobban sérelmezte, hogy a csuhás nem törődik a venár hagyományokkal.*
- A küldetés határideje véges, ahogy Vadvéd erőforrásai is. Már így sincs hely lassan. de ugye ne utasítsak el senkit, aki a békét keresi. A küldetés sikeressége, a résztvevők épsége és egészsége mind-mind az én vállamra helyez terhet, mert én döntök és vezetem a csapatot és én bűnhődöm, ha valami balul sül el. De higgyétek el, mindent átgondoltam és mérlegeltem, ezután döntöttem. *Hallgat el. Mellkasa kissé szaporábban emelkedik, mint szokott, de harag jele nem látszik az arcán. Seles kérdő pillantására sem válaszol, csak kemény pillantással néz a szemébe.
Érzi Lyz felszólalásán, hogy segíteni akar, de már nem tud, a csuhás fáradtan dől hátra a székében, ami most túl kényelmetlen ahhoz, hogy jól üljön benne. Pár szívdobbanásnyi ideig hallgat csak, majd felkel ültéből, kitolja maga mögött hátra a széket.*
- De rendben. Talán az Erdő Szíve csak azt várta el tőlem, hogy segítsek helyrehozni azt, ami szép lassan elhalt, s most, hogy ez megtörtént. Nincs már maradásom. *Mondja komolyan.*
- Ezennel lemondok a Vadvért klán vezéri posztjáról, minden további, az erődhöz és a venárokhoz kapcsolódó feladatot átruházok erre a tanácsra vagy arra, kit ez a tanács vezetőnek választ. Aryna talán venárokhoz méltóbban vezeti majd ezt az erődöt. *Nem tréfál, a csuhás ritkán szokott ilyesmit.*
- Pyr. *Néz a tündérre.*
- Felmentelek az általam kirótt büntetés alól, az Erdő Szíve adjon neked feloldozást, de én már nem mutatok utat neked. *Majd visszafordul a többiek felé.*
- A küldetés és annak teljesítése immár a ti feladatotok, ti tervezitek meg és hajtjátok végre, amikor és ahogyan nektek megfelel. Köszönöm az eddigi bizalmat, de ezután én már nem vezethetlek titeket. *Fejezi be, majd felveszi az eddig asztalon lévő mesterkardot, hogy egy mozdulattal a hátára akassza a szíjra, majd megindul kifelé.
Lehet hozzá szólni, lehet ellenkezni, de elhatározása komoly. Ő mindent megtett, de mostantól láthatóan senki sem bízik benne és szerintük rossz döntéseket hoz. Megvoltak az okai, a céljai a döntésével, de elfogadja, ha a kasztvezetők másképp gondolják.
Elhalad a székek mögött és kilép a tanácsteremből, majd elindul a szobája felé.*

3984. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-17 10:48:25
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Csak mosolyogva bólint Seles kijelentésére, mert csakugyan úgy van, ahogy mondja. Ugyanarra gondolnak. Isqeha gondolatait más ismeri erről a témáról, a fánál elbeszélgettek erről és sok hasonló dolog merült fel ott is.
Érzi a növekvő feszültséget, haragot a lányban, ezért felé fordul, fürkészve figyeli, micsoda düh szítja most belülről a máskor oly békés lányt. Sokakról tudja, hogy sötét terheket hordoznak, hogy a múltjukban akadnak olyan események, amelyek a mai napig kísérik őket.*
- Nem hiszem, hogy az erdő vagy az Erdő Szíve bármiféle viszonzást elvárna. *Mondja halkan. Nem szeretné azt a fájó emléket boncolgatni, Seles majd megosztja vele egyszer, ha úgy érzi.*
- Az erdőnek elég, ha tiszteled és alázattal fordulsz felé és ha véded is, akkor csak a sajátodat véded, hisz mi egyek vagyunk az erdővel. *Legalábbis a csuhás így gondolja.
Kiderül, hogy Seles a mélységi lányt követve jutott el idáig, holott mindig tudta, merre is tart, mi a célja. Elgondolkodik kicsit, megvárja, míg az elhangzott szavak értelmet keressenek maguknak teológiájában.*
- A sorsok olykor egybefonódnak, de az út, amellyel eljutunk valahová, mindig különbözik. *Szólal meg végül halkan.*
- Xotara háborgó lelke még mindig nem talált megnyugvásra, remélem, te azért már igen. *Mosolyog a lányra.*
- Ha úgy is volt, hogy találkoznotok kellett, az álmod ide vezetett, ez kétségtelen. *Sóhajtja.*

3983. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-17 00:01:35
 ÚJ
>Aryna Yji avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

-Akkor majd a szobádban kiszedem a varratokat, meg bekenem a sebet, bár lehet már nincs is rá annyira szükség, de ártani nem fog.
*Meg is indulnak az említett hely felé, ahol nem is olyan rég még kétségbeesetten kopogott, hogy valami baj a lovával, na de csak kiscsikója lesz, szóval nincs semmi gond. Persze jó lett volna olvasni valamit az ellésről, na de majd felkeresi ezt a Bajdit.*
-Általában, akiknek varratot kell szedni, sokkal fájdalmasabb volt maga a seb meg az ellátás és ezt mondják, nekem ebben nincs még tapasztalatom.
*Na de ez is egy jó kis tapasztalat, megnézheti mennyire volt ügyes és hát meg is érkeznek a szobába, ahol sok rajz hever itt-ott.*
-Ugyan, nálam a könyvek szoktak kupacokban állni, semmiség. Miket szoktál rajzolni? *Érdeklődik és ha sikerül akkor megnéz egy két képet.*
-Na akkor vedd le a felsődet kérlek. *Öltöztetni nem fog az is biztos, bár kimondania ezt is kicsit zavarba hozza az elfet, na de a feladatra próbál koncentrálni inkább és ha a felső eltűnik a képből, akkor nekilát a kötést levenni, hogy megnézze a sebet, ami szépen begyógyult és sokkal jobban is néz ki.*
-Előkeresem majd a legjobb könyveket. *Bár még nem olvasott fel senkinek, na de biztos nem lehet olyan rémes, talán lehet jobban át tudja adni, ha jól hangsúlyozza a szavakat az érzéseket is.*

3982. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-16 23:48:46
 ÚJ
>Szárnyatlan Ertatsnoy avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Elindulnak a könyvtárból a fiú szobája felé, aki közben azon gondolkozik, hogy nem rakott rendet.*
~Vajon ez mennyire lesz negatív a számára? Remélem, nem befolyásol semmit!~
- Igen, ott van!
*Próbálta is használni, kisebb nagyobb sikerrel. Ebből mindig az lett, hogy a seb alját és tetejét összekente, a közepét pedig nem. Kár, hogy nincs hosszabb karja.*
- Nem lehet vészes.
*Mondja ezt a varratszedés fájdalmára. Ha túlélte, hogy letépték a szárnyait, egy kis varratszedés meg sem fog kottyanni.
Közben odaérnek a szobába, ahol láthatóan össze-vissza régi - akár több hónapos- rajzkupacok hevernek ide-oda.*
- Ne haragudj, nem tudtam, hogy jössz.
*Szabadkozik, majd gyorsan összekap párat, hogy normálisabba nézzen ki a szoba, majd leteszi őket egy asztalkára.*
- Több könyvből is felolvashatsz, én örülnék neki.

3981. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-06-16 23:39:33
 ÚJ
>Aryna Yji avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

-Igen, ezt szeretem a regényekben, hogy át lehet érezni a főszereplő érzéseit és vele lehet izgulni. *Örül, hogy ezzel nincs egyedül Ert is a jelek szerint ilyen érzelmes típus, na meg hasonlóan szégyenlős is, mint Aryna, ez már az első találkozásuknál kiderült, ami persze nem indult valami fényesen.*
-Igen... *Kicsit elréved a tekintete a távolba, de pár másodperc múlva már mosolyog is.*
-Emlékszem, hogy voltam valahol, ahol nem örültek egy tündérnek, na de itt más a helyzet. *Nem szeretné elrontani a hangulatot, most hogy boldognak tűnik végre a tündér, nem szeretné ha elmenne még is csak.*
-A szobádban van a tégely, amit adtam? *Érdeklődik, ahogy elindulnak befelé az erődbe, csak hogy merre induljanak meg, varrat szedéshez elég a fiú szobája is, nem kell hozzá semmi különleges dolog, de ha ott a kenőcs, az jól jöhet, hisz felszakadhat a seb közben.*
-A varratszedés nem túl kellemes dolog, de ha kivesszük, utána már nem lesz több fájdalom ígérem. *Örül, hogy végre gyógyítóként hasznát veszik itt, mindig is az akart lenni, de nem tudja miért kötött ki a másik mágia ág mellett.*
-Ő, persze felolvasom, de nehéz választani, melyik a kedvencem, tudod minden könyv egyedi és más miatt jó, de általában az első csókjeleneteket szeretem, az olyan meghatározó mindig. *Persze nem emlékszik, milyen is lehet a dolog, de valahogy belül mindig érezett valamit ilyenkor. Lehet ez is egy emlékforrás lenne, na de itt le is zárja a gondolatmenetet.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346