Nincs játékban - Vadvéd
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Vadvéd | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 138 (2741. - 2760. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10707_1473675245_ember_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346
2760. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-17 17:24:05
Üzenet elküldve: 2018-03-17 17:24:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap//
- Az elf Shen. Aranyhaj.
*Ahogy Xot nevezte az elf szerint. Aki mindenféle sérelmét elmesélte fertályórányi ismeretségük során, hogy Xot gúnynevekkel illeti, hogy Leon szerint női ruhát kéne húzzon, hogy a lupusok valami gonosz szellem miatt támadtak rá.
Pycta megakasztja a mozdulatot, amivel felülne. Aenae pedig összehúzott szemöldökkel akarja az orra alá dörgölni, hogy az imént már megtette, mikor a férfi még az igazak álmát aludta, de végül mégsem teszi meg. De csak azért nem, mert az elf a karjába emeli, az első pillanatban ez ellen is tiltakozni szeretne, hiszen tud ő járni magától is, de annyira mámorítóan csodálatos érzés a férfi karjai között, hogy egy pillanatra még lüktető sebéről is megfelejtkezik. Átöleli Pycta nyakát, arcát a másikéhoz érinti. Csak akkor kapja el az idegesség, mikor Pycta arról kezd beszélni, hogy vissza kell mennie a thargokhoz. Nem szól semmit, mert remegne a hangja, a Pycta nyakát ölelő karjainak remegésén viszont nem tud úrrá lenni. Nemigen tud erre mit mondani, ha menni kell, akkor menni kell. Szíve szerint menne ő is, Umonnal persze nem. Inkább úgy csinál, mintha meg sem hallotta volna a dolgot. Igen, ez nagyon jó taktikának tűnik.*
- Nem akarok annyit feküdni, már most elegem van belőle.
*Nyafogja. Rossz beteg. Nagyon rossz, azok fényében meg pláne, hogy ő maga is nagyon jól tudja, hogy feküdnie kellene. Meg fogja enni az unalom. Vagy a penész. Vagy mindkettő.*
- Édesapámnak?
*Erre már muszáj felkapnia a fejét, mert ez a gondolat nagyon-nagyon nehezen ver gyökeret az agyában.*
- Kagan Thargodarnak?
*Kérdez vissza suttogva, persze tudja, hogy róla van szó, de azért inkább visszakérdez.*
- Hát nemtom, megígértem neki, hogy visszamegyek veled, mikor meglesz a döntés. De nyilván nem megyek. Szóval gondolom szívem minden szeretetével illene üdvözletem küldeni, nem? Vagy ilyesmi. Meg, hogy majd később látogatom meg.
*Annyira váratlanul éri ez a dolog, hogy tényleg nem tud mit mondani. Közben már a szobájukban vannak Aenae pedig újra ágyban fekszik, betakarja, kezében vízzel.*
- Nem. Nem vagyok éhes.
*Meg amúgy is elment volna az étvágya attól, hogy Pycta komolyan magára hagyja és több napra is.*
- Az elf Shen. Aranyhaj.
*Ahogy Xot nevezte az elf szerint. Aki mindenféle sérelmét elmesélte fertályórányi ismeretségük során, hogy Xot gúnynevekkel illeti, hogy Leon szerint női ruhát kéne húzzon, hogy a lupusok valami gonosz szellem miatt támadtak rá.
Pycta megakasztja a mozdulatot, amivel felülne. Aenae pedig összehúzott szemöldökkel akarja az orra alá dörgölni, hogy az imént már megtette, mikor a férfi még az igazak álmát aludta, de végül mégsem teszi meg. De csak azért nem, mert az elf a karjába emeli, az első pillanatban ez ellen is tiltakozni szeretne, hiszen tud ő járni magától is, de annyira mámorítóan csodálatos érzés a férfi karjai között, hogy egy pillanatra még lüktető sebéről is megfelejtkezik. Átöleli Pycta nyakát, arcát a másikéhoz érinti. Csak akkor kapja el az idegesség, mikor Pycta arról kezd beszélni, hogy vissza kell mennie a thargokhoz. Nem szól semmit, mert remegne a hangja, a Pycta nyakát ölelő karjainak remegésén viszont nem tud úrrá lenni. Nemigen tud erre mit mondani, ha menni kell, akkor menni kell. Szíve szerint menne ő is, Umonnal persze nem. Inkább úgy csinál, mintha meg sem hallotta volna a dolgot. Igen, ez nagyon jó taktikának tűnik.*
- Nem akarok annyit feküdni, már most elegem van belőle.
*Nyafogja. Rossz beteg. Nagyon rossz, azok fényében meg pláne, hogy ő maga is nagyon jól tudja, hogy feküdnie kellene. Meg fogja enni az unalom. Vagy a penész. Vagy mindkettő.*
- Édesapámnak?
*Erre már muszáj felkapnia a fejét, mert ez a gondolat nagyon-nagyon nehezen ver gyökeret az agyában.*
- Kagan Thargodarnak?
*Kérdez vissza suttogva, persze tudja, hogy róla van szó, de azért inkább visszakérdez.*
- Hát nemtom, megígértem neki, hogy visszamegyek veled, mikor meglesz a döntés. De nyilván nem megyek. Szóval gondolom szívem minden szeretetével illene üdvözletem küldeni, nem? Vagy ilyesmi. Meg, hogy majd később látogatom meg.
*Annyira váratlanul éri ez a dolog, hogy tényleg nem tud mit mondani. Közben már a szobájukban vannak Aenae pedig újra ágyban fekszik, betakarja, kezében vízzel.*
- Nem. Nem vagyok éhes.
*Meg amúgy is elment volna az étvágya attól, hogy Pycta komolyan magára hagyja és több napra is.*
2759. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-17 17:10:20
Üzenet elküldve: 2018-03-17 17:10:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Konyha//
//Shen, Pyr, Lyz//
*Aenae ajtaja előtt Pyrre pillant.*
- Igen, Aenae. *Aztán Shenhez fordul.*
- Kedves vagy Shen. *Mert erre már tényleg nem tud többet mondani. Furcsán kellemes, hogy ez az idegen fiú csak úgy a semmiből kiáll érte, pedig véleménye szerint semmit nem tett, amivel kiérdemelte volna. Sőt, valójában reggel megfenyegette Banyával, aztán elküldte fürdeni. *
- Igen, ő a góré. De a vezérség, nem csak megértésből áll. Na meg, néha ő is lehet elf, szerető társ és nem csak vezér. Nem igaz? Én sem vagyok csak vadász… a nap minden órájában. Vagyis remélem.
*Nevet fel kicsit zavartan, mert ő így gondolkodik, csak éppen kívülről lehet, hogy mások nem így látják.* ~Zara csaphatna már egy zenés estét… ~
- Igen Pyr, vannak zöldségek is, azt eszel, amit szeretnél. Majd keresek valamit, vagy Banya hoz a kamrából. *Mosolyog kedvesen a furcsa kis tündérre.*
- Nagyon érdekes szárnyaid vannak... sosem láttam tollas tündért. *Jegyzi meg csak úgy az észrevételt.*
- Szívesen mesélek, és igazából én is kíváncsi vagyok, ti honnan jöttetek. *Mert erről még Shent sem kérdezte reggel. Csak mikor a lépcsőhöz ér, akkor veszi észre, hogy a két fiú lemaradt, így valószínűleg ő most csak magában beszélt egy pár méteren keresztül, s nem is hallhatta, hogy Shen mit duruzsol Pyrnek. Ahogy a fiúk beérik, szépen levezeti őket a lépcsőn, egyenesen a konyha ajtajáig.*
- Ó, szia Ban'jha, készítenél nekünk egy kis vacsorát? *Köszönti kedvesen az ork szakácsnőt, a fiúknak pedig csak jelez, hogy ne szóljanak, ha nem muszáj.*
- Ejjhát mia hétkórságos ménkű ütött má' belétek, bolond banda! *Mennydörgi Lyz arcába.* Éjjel kell enni járni? *Korhol tovább, de azért kipakol egy szeletelt cipót, fekete retket, sonkát, savanyúságot. Mozdulataiból jól látszik, hogy bosszús, mert a cipó csak úgy koppan az asztalon, és csak azért nem seprűvel kergeti őket ki a konyhából, mert Lyz általában nem zavarja ilyenkor, úgyhogy most kelletlen kivételt tesz.* Osztán siessetek, nem leszek fent egész éjjel miattatok, rusnyabanda!
*Lyz gyorsan felkapkodja a vacsorának valót, és a fiúk kezébe adogatja sorban, s indítja őket inkább az érkező felé. Elegendő, ha ő kapja az áldást szemtől szembe, attól még a fiúk bőven hallhatják, hogy mit kap az elf lány a nyakába.*
- Menj csak aludni Ban'jha, majd visszapakolunk. Tényleg… Igazán… Rend marad utánunk, ígérem.* Lyz leteszi a nagy esküt, csak legyen elég ennyi. Úgy hallotta legutóbb Bajdit nyakon csűrte, mert egy csókot akart lopni, belőlük biztosan szíjat hasítana.*
- Noh! Jóvan! De holnap rajtad verem el, ha egy morzsa is kint marad! *Kezében a fakanalat Lyzre szegezi, majd méretes tenyerébe csap, villogó "orksárga" szemeivel fenyeget. * Ha még egyszer tócsát hagytok magatok után, veletek mosom fel, értetted? *Lyz persze csak pislog nagyokat, mint ha nem is tudná, miről van szó, aztán bólintva hagyja el a konyhát, hogy csatlakozzon, s egyen pár falatot.*
- Húh. * Huppan le füle hegyéig elvörösödve.* Jóétvágyat.*Hadarja, és nekifog a vacsorának. Ahogy eszik, egyre jobban érzi magát, már nem szédeleg, és jobban tud figyelni a vacsoratársaira is.*
- Pyr, te hogy kerültél ide? *Kérdezi, ami először az eszébe jut.*
- És te Shen? Merről jöttél?
//Shen, Pyr, Lyz//
*Aenae ajtaja előtt Pyrre pillant.*
- Igen, Aenae. *Aztán Shenhez fordul.*
- Kedves vagy Shen. *Mert erre már tényleg nem tud többet mondani. Furcsán kellemes, hogy ez az idegen fiú csak úgy a semmiből kiáll érte, pedig véleménye szerint semmit nem tett, amivel kiérdemelte volna. Sőt, valójában reggel megfenyegette Banyával, aztán elküldte fürdeni. *
- Igen, ő a góré. De a vezérség, nem csak megértésből áll. Na meg, néha ő is lehet elf, szerető társ és nem csak vezér. Nem igaz? Én sem vagyok csak vadász… a nap minden órájában. Vagyis remélem.
*Nevet fel kicsit zavartan, mert ő így gondolkodik, csak éppen kívülről lehet, hogy mások nem így látják.* ~Zara csaphatna már egy zenés estét… ~
- Igen Pyr, vannak zöldségek is, azt eszel, amit szeretnél. Majd keresek valamit, vagy Banya hoz a kamrából. *Mosolyog kedvesen a furcsa kis tündérre.*
- Nagyon érdekes szárnyaid vannak... sosem láttam tollas tündért. *Jegyzi meg csak úgy az észrevételt.*
- Szívesen mesélek, és igazából én is kíváncsi vagyok, ti honnan jöttetek. *Mert erről még Shent sem kérdezte reggel. Csak mikor a lépcsőhöz ér, akkor veszi észre, hogy a két fiú lemaradt, így valószínűleg ő most csak magában beszélt egy pár méteren keresztül, s nem is hallhatta, hogy Shen mit duruzsol Pyrnek. Ahogy a fiúk beérik, szépen levezeti őket a lépcsőn, egyenesen a konyha ajtajáig.*
- Ó, szia Ban'jha, készítenél nekünk egy kis vacsorát? *Köszönti kedvesen az ork szakácsnőt, a fiúknak pedig csak jelez, hogy ne szóljanak, ha nem muszáj.*
- Ejjhát mia hétkórságos ménkű ütött má' belétek, bolond banda! *Mennydörgi Lyz arcába.* Éjjel kell enni járni? *Korhol tovább, de azért kipakol egy szeletelt cipót, fekete retket, sonkát, savanyúságot. Mozdulataiból jól látszik, hogy bosszús, mert a cipó csak úgy koppan az asztalon, és csak azért nem seprűvel kergeti őket ki a konyhából, mert Lyz általában nem zavarja ilyenkor, úgyhogy most kelletlen kivételt tesz.* Osztán siessetek, nem leszek fent egész éjjel miattatok, rusnyabanda!
*Lyz gyorsan felkapkodja a vacsorának valót, és a fiúk kezébe adogatja sorban, s indítja őket inkább az érkező felé. Elegendő, ha ő kapja az áldást szemtől szembe, attól még a fiúk bőven hallhatják, hogy mit kap az elf lány a nyakába.*
- Menj csak aludni Ban'jha, majd visszapakolunk. Tényleg… Igazán… Rend marad utánunk, ígérem.* Lyz leteszi a nagy esküt, csak legyen elég ennyi. Úgy hallotta legutóbb Bajdit nyakon csűrte, mert egy csókot akart lopni, belőlük biztosan szíjat hasítana.*
- Noh! Jóvan! De holnap rajtad verem el, ha egy morzsa is kint marad! *Kezében a fakanalat Lyzre szegezi, majd méretes tenyerébe csap, villogó "orksárga" szemeivel fenyeget. * Ha még egyszer tócsát hagytok magatok után, veletek mosom fel, értetted? *Lyz persze csak pislog nagyokat, mint ha nem is tudná, miről van szó, aztán bólintva hagyja el a konyhát, hogy csatlakozzon, s egyen pár falatot.*
- Húh. * Huppan le füle hegyéig elvörösödve.* Jóétvágyat.*Hadarja, és nekifog a vacsorának. Ahogy eszik, egyre jobban érzi magát, már nem szédeleg, és jobban tud figyelni a vacsoratársaira is.*
- Pyr, te hogy kerültél ide? *Kérdezi, ami először az eszébe jut.*
- És te Shen? Merről jöttél?
2758. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-17 16:38:10
Üzenet elküldve: 2018-03-17 16:38:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap//
*Aenae szavaiból kiderül, hogy kezdenek visszatérni az emlékei az előző estéről. A tollas tündért beazonosítja az előző esti, fején sálat viselő ismeretlent, akikkel együtt rátalált az alélt Aenae-re.*
- Nem álom volt. *Mondja halkan, mosolyogva.*
- Egy beteg tündért találtak odakint, akit befogadtunk. Tényleg furcsa szerzet, de nem álom. *Magyarázza a tévképzetet, miszerint a topázszemű csak álmodta a szárnyas tündért.*
- Volt vele egy másik is, egy elf, vékony, erőtlen szerzet. Ők voltak veled, amikor elájultál. *Egészíti ki, hogy teljes legyen a történet.
A kétségbeesés, amely megjelenik Aenae arcán, amikor a távozását emlegeti, marokra fogja a szívét és eszébe idézi, hogy hamarosan nem csak a szobából, de az erődből is el kell mennie. Bizonyosan két napot távol lesz, bármennyire siessenek is.*
- Nene, csak óvatosan. Isqeha összeöltött, de nagyon vigyáznod kell. *Tartja vissza a felkelni készülő topázszeműt.*
- Átviszlek a szobánkba, ha szeretnéd, de ne mozogj. *Javasolja, s ha Aenae-nek sincs kifogása ellene, a sebesüléssel átellenes oldalon tartva, a karjába emeli.*
- Óvatosan, fog meg a nyakam. *Nagyon gyengéden mozog, folyamatosan figyelve, hogy a seb hogyan ne húzódjon, de elég nehéz így.*
- Azért lennél rosszul, mert megsebesültél és bár a vágás nem veszélyes, elég hosszú, amitől nagyon óvatosan kell mozognod. *Igyekszik lassan és figyelmesen mozogni, szerencsére jó erőben van, nem okoz gondot neki Aenae súlya.*
- Aenae, nekem hamarosan vissza kell mennem a thargokhoz. Tudod, a feladat miatt. Elviszem magammal Umont, nem kell aggódnod, nem marad az erődben és nem bánthat többé. *Mondja halkan, ahogy megindul közös szobájuk felé.*
- Arra kérlek, hogy nagyon vigyázz magadra, amíg nem vagyok és kérlek, fogadj szót Isqeha-nak. Ha minden rendben lesz, egy hét és újra rendesen mozoghatsz, de addig ki kell bírnod. Ágy és pihenés. *Kifordulnak a folyosóra, ott pedig lassan közelítenek a közös szoba felé, melybe immáron ketten élnek majd együtt.*
- Nagyon sietek vissza. Szeretnél üzenni valamit édesapádnak? *Kérdi, ahogy elérik a szobát. Belöki az ajtót és a széles, kétszemélyes ágy felé indul, hogy óvatosan letegye rá Aenae-t. Takarót kerít neki és betakarja, majd az ágy melletti szekrényről vizeskorsót és kupát kerít, hogy töltsön a lánynak vizet.*
- Szeretnél enni valamit? *Kérdi, ahogy leül mellé az ágy szélére.*
*Aenae szavaiból kiderül, hogy kezdenek visszatérni az emlékei az előző estéről. A tollas tündért beazonosítja az előző esti, fején sálat viselő ismeretlent, akikkel együtt rátalált az alélt Aenae-re.*
- Nem álom volt. *Mondja halkan, mosolyogva.*
- Egy beteg tündért találtak odakint, akit befogadtunk. Tényleg furcsa szerzet, de nem álom. *Magyarázza a tévképzetet, miszerint a topázszemű csak álmodta a szárnyas tündért.*
- Volt vele egy másik is, egy elf, vékony, erőtlen szerzet. Ők voltak veled, amikor elájultál. *Egészíti ki, hogy teljes legyen a történet.
A kétségbeesés, amely megjelenik Aenae arcán, amikor a távozását emlegeti, marokra fogja a szívét és eszébe idézi, hogy hamarosan nem csak a szobából, de az erődből is el kell mennie. Bizonyosan két napot távol lesz, bármennyire siessenek is.*
- Nene, csak óvatosan. Isqeha összeöltött, de nagyon vigyáznod kell. *Tartja vissza a felkelni készülő topázszeműt.*
- Átviszlek a szobánkba, ha szeretnéd, de ne mozogj. *Javasolja, s ha Aenae-nek sincs kifogása ellene, a sebesüléssel átellenes oldalon tartva, a karjába emeli.*
- Óvatosan, fog meg a nyakam. *Nagyon gyengéden mozog, folyamatosan figyelve, hogy a seb hogyan ne húzódjon, de elég nehéz így.*
- Azért lennél rosszul, mert megsebesültél és bár a vágás nem veszélyes, elég hosszú, amitől nagyon óvatosan kell mozognod. *Igyekszik lassan és figyelmesen mozogni, szerencsére jó erőben van, nem okoz gondot neki Aenae súlya.*
- Aenae, nekem hamarosan vissza kell mennem a thargokhoz. Tudod, a feladat miatt. Elviszem magammal Umont, nem kell aggódnod, nem marad az erődben és nem bánthat többé. *Mondja halkan, ahogy megindul közös szobájuk felé.*
- Arra kérlek, hogy nagyon vigyázz magadra, amíg nem vagyok és kérlek, fogadj szót Isqeha-nak. Ha minden rendben lesz, egy hét és újra rendesen mozoghatsz, de addig ki kell bírnod. Ágy és pihenés. *Kifordulnak a folyosóra, ott pedig lassan közelítenek a közös szoba felé, melybe immáron ketten élnek majd együtt.*
- Nagyon sietek vissza. Szeretnél üzenni valamit édesapádnak? *Kérdi, ahogy elérik a szobát. Belöki az ajtót és a széles, kétszemélyes ágy felé indul, hogy óvatosan letegye rá Aenae-t. Takarót kerít neki és betakarja, majd az ágy melletti szekrényről vizeskorsót és kupát kerít, hogy töltsön a lánynak vizet.*
- Szeretnél enni valamit? *Kérdi, ahogy leül mellé az ágy szélére.*
2757. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-17 16:22:04
Üzenet elküldve: 2018-03-17 16:22:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap hajnal//
//Umon szobájában//
//D-szárny, első emelet//
*Az erőd csendes, nagyon csendes. Az ablak előtt néha repül el egy-egy ébredező madár, de már nem borít fagy mindent. Persze a szerzetes ebből mit sem vesz észre, nincs tisztában azzal, milyen évszakban és mikor érkezett ide, vagy hozták ide. A táj szép. Nagyon szép. A környező területeket erdőség borítja, buja növényzet, mely szintén ébredés előtt áll. A szunnyadó természet lassan életre kél, ahogy a távoli horizont is lassan pírba megy át, hogy az éjszaka átadja uralmát a nappalnak, s sötét jogarát annak aranyló kezébe nyújtsa. Hirtelen halk kopogás, majd rögtön ajtónyitódás hallatszik:*
- Uram. Hallottam fent van. Ezt... öö... elfelejtettem. *Az őr zavartan vakargatja fejét, s tartja kezében a tál, már kihűlt levest, mely gyanúsan kevés mennyiségnek is tűnik.*
- Milyen gondoskodó vagy, őr létedre. *A szerzetes a körülmények ellenére vidoran húzza fel egyik szemöldökét.*
- Ne sértegessen! A védmester küldi. Hogy ne lukadjon ki a bele. Egy kicsit beleettem, ha nem baj. Finom. Egyen, mer' az úrnő olyanokat szeret, mint én, délcegeket. *Húzza ki magát, amjd az asztalra teszi az ételt és becsapja maga mögött az ajtót.*
- Ha te mondod! *Umon legyint, majd csodálkozva ül az asztalhoz, s a kanalat enyhe fintorral törli el csuhájában. A leves finom, s nevéhez méltóan erőt is ad.*
- Védmester? Micsoda nevek? Miért gondoskodik így rólam? *Önkéntelenül is a barna bőrű lány jut ismét eszébe, jóllehet a védmester titulust, azt nem tudja hozzákötni, miközben megigazítja ágyát, s rendbe teszi azt a kevés dolgot, ami a szobában van. Valahogy késztetést érez rá. Mindig is arra tanították, hogy szeresse a rendet. Amint végez ismét az ablakhoz ül, s közben csuháját mélyen a szemébe húzza.*
A hozzászólás írója (Umon Palasan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.17 16:43:54
//Umon szobájában//
//D-szárny, első emelet//
*Az erőd csendes, nagyon csendes. Az ablak előtt néha repül el egy-egy ébredező madár, de már nem borít fagy mindent. Persze a szerzetes ebből mit sem vesz észre, nincs tisztában azzal, milyen évszakban és mikor érkezett ide, vagy hozták ide. A táj szép. Nagyon szép. A környező területeket erdőség borítja, buja növényzet, mely szintén ébredés előtt áll. A szunnyadó természet lassan életre kél, ahogy a távoli horizont is lassan pírba megy át, hogy az éjszaka átadja uralmát a nappalnak, s sötét jogarát annak aranyló kezébe nyújtsa. Hirtelen halk kopogás, majd rögtön ajtónyitódás hallatszik:*
- Uram. Hallottam fent van. Ezt... öö... elfelejtettem. *Az őr zavartan vakargatja fejét, s tartja kezében a tál, már kihűlt levest, mely gyanúsan kevés mennyiségnek is tűnik.*
- Milyen gondoskodó vagy, őr létedre. *A szerzetes a körülmények ellenére vidoran húzza fel egyik szemöldökét.*
- Ne sértegessen! A védmester küldi. Hogy ne lukadjon ki a bele. Egy kicsit beleettem, ha nem baj. Finom. Egyen, mer' az úrnő olyanokat szeret, mint én, délcegeket. *Húzza ki magát, amjd az asztalra teszi az ételt és becsapja maga mögött az ajtót.*
- Ha te mondod! *Umon legyint, majd csodálkozva ül az asztalhoz, s a kanalat enyhe fintorral törli el csuhájában. A leves finom, s nevéhez méltóan erőt is ad.*
- Védmester? Micsoda nevek? Miért gondoskodik így rólam? *Önkéntelenül is a barna bőrű lány jut ismét eszébe, jóllehet a védmester titulust, azt nem tudja hozzákötni, miközben megigazítja ágyát, s rendbe teszi azt a kevés dolgot, ami a szobában van. Valahogy késztetést érez rá. Mindig is arra tanították, hogy szeresse a rendet. Amint végez ismét az ablakhoz ül, s közben csuháját mélyen a szemébe húzza.*
A hozzászólás írója (Umon Palasan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.17 16:43:54
2756. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-17 16:14:10
Üzenet elküldve: 2018-03-17 16:14:10
ÚJ
![>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10707_1473675245_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
//Folyosó//
//Leon, kicsit Mirazsik//
*Mikor hallja a lány szavait, csak forgatja a szemét.*
- Jó éjszakát, új… csajszi! *Kiált vissza, bár soha nem használná alapesetben ezt a szót. Ezek szerint még sincsenek egyedül, de Leon hörrenésétől megint nevetnie kell, mint mindig, valahányszor kibukik belőle. Amit Leon mesél, viszont meglepi.*
- Pycta? A karjában? *Egyszerre kell nevetnie meg egyszerre mérges.* Így nem lesz egyszerű beilleszkednie, ha ennyit pimaszkodik. Talán majd megszokja, hogy viselkedjen. Biztos gyerek még.
*A gyerek szótól megint feltolulnak az emlékei arról, ami az előbb történt, de szeretné ezt máskor megbeszélni Leonnal. Most elég neki, hogy vele van, és hogy szeretik egymást. Ezt csak fokozza, hogy Leonnak nagyon huncut ötletei támadnak, amint felbukkan, és kezét a lány csípőjére teszi. Seles szokásához híven kuncog, és belekarol, hogy a hálószoba felé induljanak.*
- Mi lenne, ha most hozzád mennénk? Én még nem is láttam a te szobádat, és úgyis közelebb van. *Mondja neki, és gyengéden csókot nyom az arcára. Ha Leon támogatja az ötletet, akkor tervéhez híven a szobájában kötnek ki, és Seles végre valóban úgy töltheti az éjszakát, ahogy az utóbbi időben álmaiban is szokta: párja szerető ölelésében.*
//Leon, kicsit Mirazsik//
*Mikor hallja a lány szavait, csak forgatja a szemét.*
- Jó éjszakát, új… csajszi! *Kiált vissza, bár soha nem használná alapesetben ezt a szót. Ezek szerint még sincsenek egyedül, de Leon hörrenésétől megint nevetnie kell, mint mindig, valahányszor kibukik belőle. Amit Leon mesél, viszont meglepi.*
- Pycta? A karjában? *Egyszerre kell nevetnie meg egyszerre mérges.* Így nem lesz egyszerű beilleszkednie, ha ennyit pimaszkodik. Talán majd megszokja, hogy viselkedjen. Biztos gyerek még.
*A gyerek szótól megint feltolulnak az emlékei arról, ami az előbb történt, de szeretné ezt máskor megbeszélni Leonnal. Most elég neki, hogy vele van, és hogy szeretik egymást. Ezt csak fokozza, hogy Leonnak nagyon huncut ötletei támadnak, amint felbukkan, és kezét a lány csípőjére teszi. Seles szokásához híven kuncog, és belekarol, hogy a hálószoba felé induljanak.*
- Mi lenne, ha most hozzád mennénk? Én még nem is láttam a te szobádat, és úgyis közelebb van. *Mondja neki, és gyengéden csókot nyom az arcára. Ha Leon támogatja az ötletet, akkor tervéhez híven a szobájában kötnek ki, és Seles végre valóban úgy töltheti az éjszakát, ahogy az utóbbi időben álmaiban is szokta: párja szerető ölelésében.*
2755. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-17 16:04:31
Üzenet elküldve: 2018-03-17 16:04:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap//
*Igen, Aenaenek szent meggyőződése az, hogy Pyctát indokolatlanul keményen fogta a mestere. Vele is hasonlóképpen viselkedett az anyja mindig, ráadásul öccseivel mindig megengedőbb volt, de Aenaenek szerencséje volt, hogy ellenpólusnak ott volt apja. Pycta esetében ugyebár hiányzott az ellenpólus. Aenae továbbra sem szívleli az öreg mestert, szóval kész szerencse, hogy nem tudja, hogy a férfi miért is képes olyan hamar eszmélni.*
- A folyosón.
*Ismétli el, aztán kicsit elnéz Pycta mellett, hirtelen beugrik neki ugyanis, hogy mi is történt az előző este.*
- Láttam valami furcsa álmot. Tollas szárnyú tündérrel. Szarva is volt, meg tök ronda volt. Fura egy álom.
*Rázza a fejét kicsit, ugyanis ő még mindig meg van győződve arról, hogy Pyr nem valódi.*
- Ne, kérlek ne menj sehová!
*itt már kicsit megemeli a hangját, még annak ellenére is, hogy Pycta egy szóval sem mondta, hogy most azonnal indulni akarna a konyhára. Aenae ebből csak annyit fogott fel, hogy itt akarja hagyni, merthogy ő cseppet sem akar itt maradni, nemhogy Pyctával, de nélküle meg aztán pláne. Arcán látszik is egy kevés kétségbeesés, hogy a férfiben felmerült, hogy magára hagyja.*
- Jól vagyok különben is! Ragyogóan! Miért lennék rosszul?
*Ezt prezentálandó újra fel is ül, sőt az ágyból is ki akar mászni, unja a fekvést, meg kényelmetlen is és az ágy is ismeretlen.*
*Igen, Aenaenek szent meggyőződése az, hogy Pyctát indokolatlanul keményen fogta a mestere. Vele is hasonlóképpen viselkedett az anyja mindig, ráadásul öccseivel mindig megengedőbb volt, de Aenaenek szerencséje volt, hogy ellenpólusnak ott volt apja. Pycta esetében ugyebár hiányzott az ellenpólus. Aenae továbbra sem szívleli az öreg mestert, szóval kész szerencse, hogy nem tudja, hogy a férfi miért is képes olyan hamar eszmélni.*
- A folyosón.
*Ismétli el, aztán kicsit elnéz Pycta mellett, hirtelen beugrik neki ugyanis, hogy mi is történt az előző este.*
- Láttam valami furcsa álmot. Tollas szárnyú tündérrel. Szarva is volt, meg tök ronda volt. Fura egy álom.
*Rázza a fejét kicsit, ugyanis ő még mindig meg van győződve arról, hogy Pyr nem valódi.*
- Ne, kérlek ne menj sehová!
*itt már kicsit megemeli a hangját, még annak ellenére is, hogy Pycta egy szóval sem mondta, hogy most azonnal indulni akarna a konyhára. Aenae ebből csak annyit fogott fel, hogy itt akarja hagyni, merthogy ő cseppet sem akar itt maradni, nemhogy Pyctával, de nélküle meg aztán pláne. Arcán látszik is egy kevés kétségbeesés, hogy a férfiben felmerült, hogy magára hagyja.*
- Jól vagyok különben is! Ragyogóan! Miért lennék rosszul?
*Ezt prezentálandó újra fel is ül, sőt az ágyból is ki akar mászni, unja a fekvést, meg kényelmetlen is és az ágy is ismeretlen.*
2754. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-17 15:47:51
Üzenet elküldve: 2018-03-17 15:47:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Mirazsik szobája//
*Kicsit szúrósan néz, hogy a cipőjébe Leon belerúgott, hogy a másik mellé kerüljön.*
-Én teljesen normálisan viselkedem, tudod gyerek vagyok. *Ezért volt jó dolga ezelőtt és persze emiatt van jó dolga most is, egy fiatalt nem hagyna senki sem magára az erdőben, egyből segítségére voltak, amit persze majd a maga módján majd meghálál az elfnek, aki megmentette és idehozta, az hogy egy ember gondjaira bízták átmeneti és reméli, hogy ez így is marad.*
-Akkor te személyzet vagy itt és nem is harcos? *Kérdez vissza félig elmosolyodva, mert hogy is van ez, most szabó vagy harcos, a kettő együtt valamelyik kárára megy.*
-Nem vagy az apám szerencsémre, hogy megmondd hogyan viselkedjek, akinek ebbe beleszólása lehet az Pycta! *Felesel persze, nehogy már ne érezze magát otthonosan és jól, nem bizony, nem ronthatja el egy felnőtt a jókedvét. Szerencsére megjelenik valami csinos nő és távozóra is fogja Leon.*
-Köszönöm, hogy elviszed Leont szép csajszi! Jó éjt! *Kiált még ki, ha már pimasznak nevezik, akkor az is lesz, álmában majd fejtegetheti mikkel bosszantsa a kioktató férfit.*
*Kicsit szúrósan néz, hogy a cipőjébe Leon belerúgott, hogy a másik mellé kerüljön.*
-Én teljesen normálisan viselkedem, tudod gyerek vagyok. *Ezért volt jó dolga ezelőtt és persze emiatt van jó dolga most is, egy fiatalt nem hagyna senki sem magára az erdőben, egyből segítségére voltak, amit persze majd a maga módján majd meghálál az elfnek, aki megmentette és idehozta, az hogy egy ember gondjaira bízták átmeneti és reméli, hogy ez így is marad.*
-Akkor te személyzet vagy itt és nem is harcos? *Kérdez vissza félig elmosolyodva, mert hogy is van ez, most szabó vagy harcos, a kettő együtt valamelyik kárára megy.*
-Nem vagy az apám szerencsémre, hogy megmondd hogyan viselkedjek, akinek ebbe beleszólása lehet az Pycta! *Felesel persze, nehogy már ne érezze magát otthonosan és jól, nem bizony, nem ronthatja el egy felnőtt a jókedvét. Szerencsére megjelenik valami csinos nő és távozóra is fogja Leon.*
-Köszönöm, hogy elviszed Leont szép csajszi! Jó éjt! *Kiált még ki, ha már pimasznak nevezik, akkor az is lesz, álmában majd fejtegetheti mikkel bosszantsa a kioktató férfit.*
2753. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-17 15:32:47
Üzenet elküldve: 2018-03-17 15:32:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Mirazsik szobája//
*Leon elég sokszor gondolja magában, hogy eléggé rosszul nevelték ezt a lányt, és ez akkor válik a leginkább szembetűnővé, amikor is felugrik az ágyra, ráadásul cipővel. A kalóz már éppen odamenne, hogy elkapja és letegye a földre, amikor megelőzi a lány, és ledobja cipőit, amiknek egyike pontosan a férfi mellett ér földet, mire amaz magában káromkodva rúgja oda a másik mellé, mert szúrja a szemét, az efféle trehányság.* ~Alig hiszem, hogy nem verték meg a szülei, amikor kicsi volt!~
-A tiéd, igen, de csak ha normálisan viselkedsz! *Persze ez alatt sok mindent érteni, és lehet, hogy a lány a jelenlegi életmódját is jónak találja. Felkúszik a szemöldöke a homloka közepére, amikor a lány kételkedni kezd az ő tehetségében a ruhák varrása terén. Nem is érti, hogyan jutottak el odáig, hogy egy gyüttment elkezdi sértegetni a saját otthonában.*
-Na idefigyeljél! Szabó vagyok! Ha nem lennék az, nem mondtam volna, hogy csinálok ruhát! Nem is hiszem el, hogyan engedhetsz meg magadnak ilyen hangnemet! *A következő mondatot már nem is tudja hozzátenni, mert megjelenik szíve választottja, aki Zsengével ellentétben finom, és nőies, és minden ízében csupa elegancia: Seles.* ~Jaj de jó, így legalább nem kell leöntenem egy pohár vízzel ezt az elfet, hogy normálisan nevelődjen!~ *Mert, hogy az lett volna a következő. A faluban a hisztis és goromba lányok ellen ez volt a megoldás. Aztán jól átgondolták a helyzetüket amíg száradtak.* ~Vagy ez a macska nevelése volt? Hozzá kell vágni valami csörömpölőt? nem, akkor ez tuti a macska! Mindegy, ugyan olyan mindegyik!~
-Leszel szíves gondolkodni, és mire felkelsz, viselkedj normálisan! *Ezzel be is teszi maga mögött az ajtót. Nem csapja, mert azért nem szeretne felesleges hangzavart okozni. Még a végén más is megijed.*
//Folyosó//
//Seles//
-Hihetetlen, hogy ez a Pycta kiket be nem enged Vadvédbe! Képzeld, elmentem a tanácsról, erre a kapunál találtam, ezzel a lánnyal a karjaiban! Hihetetlen! *Persze nem pletykálkodni akar, csak tényeket közöl.*
-Hát nagyon nem! És még ráadásul még közönséges is a viselkedése! *Puffog egy kicsit, de amikor Seles hozzábújik, egy halk hörrenéssel minden gondja elszáll, és óvón öleli karjaiba a lányt.*
-Hát, tudod, én is egészen elálmosodtam! Viszont mit szólnál, ha adnánk egy keretet a napnak, és úgy zárnánk, ahogy kezdtük? *Simít végig a lány hátán, hogy aztán keze a csípőjén állapodjon meg.*
*Leon elég sokszor gondolja magában, hogy eléggé rosszul nevelték ezt a lányt, és ez akkor válik a leginkább szembetűnővé, amikor is felugrik az ágyra, ráadásul cipővel. A kalóz már éppen odamenne, hogy elkapja és letegye a földre, amikor megelőzi a lány, és ledobja cipőit, amiknek egyike pontosan a férfi mellett ér földet, mire amaz magában káromkodva rúgja oda a másik mellé, mert szúrja a szemét, az efféle trehányság.* ~Alig hiszem, hogy nem verték meg a szülei, amikor kicsi volt!~
-A tiéd, igen, de csak ha normálisan viselkedsz! *Persze ez alatt sok mindent érteni, és lehet, hogy a lány a jelenlegi életmódját is jónak találja. Felkúszik a szemöldöke a homloka közepére, amikor a lány kételkedni kezd az ő tehetségében a ruhák varrása terén. Nem is érti, hogyan jutottak el odáig, hogy egy gyüttment elkezdi sértegetni a saját otthonában.*
-Na idefigyeljél! Szabó vagyok! Ha nem lennék az, nem mondtam volna, hogy csinálok ruhát! Nem is hiszem el, hogyan engedhetsz meg magadnak ilyen hangnemet! *A következő mondatot már nem is tudja hozzátenni, mert megjelenik szíve választottja, aki Zsengével ellentétben finom, és nőies, és minden ízében csupa elegancia: Seles.* ~Jaj de jó, így legalább nem kell leöntenem egy pohár vízzel ezt az elfet, hogy normálisan nevelődjen!~ *Mert, hogy az lett volna a következő. A faluban a hisztis és goromba lányok ellen ez volt a megoldás. Aztán jól átgondolták a helyzetüket amíg száradtak.* ~Vagy ez a macska nevelése volt? Hozzá kell vágni valami csörömpölőt? nem, akkor ez tuti a macska! Mindegy, ugyan olyan mindegyik!~
-Leszel szíves gondolkodni, és mire felkelsz, viselkedj normálisan! *Ezzel be is teszi maga mögött az ajtót. Nem csapja, mert azért nem szeretne felesleges hangzavart okozni. Még a végén más is megijed.*
//Folyosó//
//Seles//
-Hihetetlen, hogy ez a Pycta kiket be nem enged Vadvédbe! Képzeld, elmentem a tanácsról, erre a kapunál találtam, ezzel a lánnyal a karjaiban! Hihetetlen! *Persze nem pletykálkodni akar, csak tényeket közöl.*
-Hát nagyon nem! És még ráadásul még közönséges is a viselkedése! *Puffog egy kicsit, de amikor Seles hozzábújik, egy halk hörrenéssel minden gondja elszáll, és óvón öleli karjaiba a lányt.*
-Hát, tudod, én is egészen elálmosodtam! Viszont mit szólnál, ha adnánk egy keretet a napnak, és úgy zárnánk, ahogy kezdtük? *Simít végig a lány hátán, hogy aztán keze a csípőjén állapodjon meg.*
2752. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-17 15:19:11
Üzenet elküldve: 2018-03-17 15:19:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap//
*Aenae biztosan azt mondaná, hogy a csuhás elf mestere kínozta őt, mialatt a kiképzése tartott, de akár így is fel lehet fogni. Volt, amikor egy éjszaka négyszer is felébresztette, hogy éjjeli edzést tartson neki a hold fényénél. Amikor aztán már direkt nem aludt el, hanem próbálta ébren kivárni a következő meglepetés edzés időpontját, valahogy mindig akkorra szundított el, amikor újra érkezett volna a mester, hogy ébressze. Rövid, intenzív edzések voltak ezek a meglepetések, amitől egy idő után ráállt a szervezete, hogy gyorsan helyre tegye a dolgokat magában. Ruhában aludt, hogy minél kevesebb időt kelljen töltenie öltözködéssel, szinte ez a pillanat is olyan, mint régen.*
- Örülök. *Valamiért ő is suttogásra vált, mintha a hangosabb beszéddel is fájdalmat okozhatna a topázszeműnek.*
- Nem. *Mosolyodik el, egyetlen szóval válaszolva mindkét kérdésre.*
- A folyosón ájultál el és ide hoztak. Ha jobban leszel, visszaviszlek a szobánkba. Ha enned nem is, de innod kell. Majd készítek neked a konyhán valami gyümölcslevet, kell az erő, hogy gyorsan talpra állj. *Mondja halkan, gyengéden megszorítva Aenae kezét. Örül, hogy a lány már jobban van, nagyon aggódott és aggódik még mindig, pedig hamarosan újra el kell hagynia az erődöt.*
*Aenae biztosan azt mondaná, hogy a csuhás elf mestere kínozta őt, mialatt a kiképzése tartott, de akár így is fel lehet fogni. Volt, amikor egy éjszaka négyszer is felébresztette, hogy éjjeli edzést tartson neki a hold fényénél. Amikor aztán már direkt nem aludt el, hanem próbálta ébren kivárni a következő meglepetés edzés időpontját, valahogy mindig akkorra szundított el, amikor újra érkezett volna a mester, hogy ébressze. Rövid, intenzív edzések voltak ezek a meglepetések, amitől egy idő után ráállt a szervezete, hogy gyorsan helyre tegye a dolgokat magában. Ruhában aludt, hogy minél kevesebb időt kelljen töltenie öltözködéssel, szinte ez a pillanat is olyan, mint régen.*
- Örülök. *Valamiért ő is suttogásra vált, mintha a hangosabb beszéddel is fájdalmat okozhatna a topázszeműnek.*
- Nem. *Mosolyodik el, egyetlen szóval válaszolva mindkét kérdésre.*
- A folyosón ájultál el és ide hoztak. Ha jobban leszel, visszaviszlek a szobánkba. Ha enned nem is, de innod kell. Majd készítek neked a konyhán valami gyümölcslevet, kell az erő, hogy gyorsan talpra állj. *Mondja halkan, gyengéden megszorítva Aenae kezét. Örül, hogy a lány már jobban van, nagyon aggódott és aggódik még mindig, pedig hamarosan újra el kell hagynia az erődöt.*
2751. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-17 14:36:19
Üzenet elküldve: 2018-03-17 14:36:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Csajok//
- Mármint, hogy Leonnal csak egy perc vooolt az egész?
*Kérdezi hitetlenkedve. Nem mintha tudná, hogy mi is az ideális időtartam, de az egy perc az gyászosan kevésnek tűnik. Persze ha Seles ettől boldog, akkor Aenae igazán nem akarja ezt elrontani azzal, hogy lekicsinyli a férfi teljesítményét.*
- Máskor is szoktál hallgatózni Lyz?
*Kérdezi felháborodástól hápogással vegyes röhögéssel, hiszen Seles tényleg könnyen dobja le a ruhát, ha Lyznek volt mit kihallgatnia, ezért csodálhatják most meg a cicijét is. Amit Zara is megcsodál és egyetért Aenaevel. Aenae bólogat is hozzá hevesen.*
- Hát jóóóó! Akkor megmutatom nektek! De csak kicsikét!
*Azzal minden további teketóriázás nélkül kitárja a törülközőjét. Közben meg hangos ózással mered magára, mert őt is megtalálta a hallucináció, konkrétan az, hogy mikor lenéz saját mellére, akkor úgy látja mintha azok gyönyörű dicsfénnyel ragyognának. Ilyen szép fényű ciciket meg aztán pláne nem látott soha.*
- Deszéééép!
*Elengedi a törülközőt és két kezével már fogja is saját két mellét. A fény pedig átragyog a kezein.*
- Ezezezezzzz gyönyörűűűű! Ugyeee?
*A saját csodálatos testének felfedezése közben észre sem veszi azt, hogy Seles rávillogtatja a szemét, mikor a köldöke kiszúrását pedzegeti. Ücsörög csak delirálva az asztalon, nedves hajjal, pucéran, önmagát csodálva, mikor feltűnik neki a vöröslő, alig-alig behegedt sebhely. El is kámpicsorodik. Gyorsan visszacsomagolja magát a törülközőjébe.*
- Ez olyanrondaaa!
*Nagyon szív az orrán, fel ne zokogjon újra, mert még most is leves az orra az előző bömbikéléstől. Szerencsére Seles közben továbbfűzi a gondolatot.*
- Én nem akarom Leon taperolni, de azért kössszentyű!
*Zara viszont olyasmivel robban be Aenae tudatába, amit kicsit nehezen dolgoz fel a betépett agya.*
- De hát én nem akarok mást szeretni. Jó-jó Isqeha helyes, őt talán még megtapiznám, de mást nem. És engem se tapizzon más. Nem félsz, hogy a szíved megbetegszik valami viszketéssel?
*Kérdezi összehúzott szemöldökkel, szigorúan, csípőre tett kézzel. Talán kiselőadásba is kezdene a dologról, ha Seles nem kezdené el bemutatni, hogy milyen is az, hogy ő van felül.*
- És ez miért jó?
*Kérdezi a Lyz lábán fekvő Selest, majd topázsárga pillantása Zarára vándorol, aki egy újabb módját választja annak, hogy bemutassa a felüllevést. Erre Aenaenek megint csak egy kérdése van.*
- És ez miért jó?
//Csajok//
- Mármint, hogy Leonnal csak egy perc vooolt az egész?
*Kérdezi hitetlenkedve. Nem mintha tudná, hogy mi is az ideális időtartam, de az egy perc az gyászosan kevésnek tűnik. Persze ha Seles ettől boldog, akkor Aenae igazán nem akarja ezt elrontani azzal, hogy lekicsinyli a férfi teljesítményét.*
- Máskor is szoktál hallgatózni Lyz?
*Kérdezi felháborodástól hápogással vegyes röhögéssel, hiszen Seles tényleg könnyen dobja le a ruhát, ha Lyznek volt mit kihallgatnia, ezért csodálhatják most meg a cicijét is. Amit Zara is megcsodál és egyetért Aenaevel. Aenae bólogat is hozzá hevesen.*
- Hát jóóóó! Akkor megmutatom nektek! De csak kicsikét!
*Azzal minden további teketóriázás nélkül kitárja a törülközőjét. Közben meg hangos ózással mered magára, mert őt is megtalálta a hallucináció, konkrétan az, hogy mikor lenéz saját mellére, akkor úgy látja mintha azok gyönyörű dicsfénnyel ragyognának. Ilyen szép fényű ciciket meg aztán pláne nem látott soha.*
- Deszéééép!
*Elengedi a törülközőt és két kezével már fogja is saját két mellét. A fény pedig átragyog a kezein.*
- Ezezezezzzz gyönyörűűűű! Ugyeee?
*A saját csodálatos testének felfedezése közben észre sem veszi azt, hogy Seles rávillogtatja a szemét, mikor a köldöke kiszúrását pedzegeti. Ücsörög csak delirálva az asztalon, nedves hajjal, pucéran, önmagát csodálva, mikor feltűnik neki a vöröslő, alig-alig behegedt sebhely. El is kámpicsorodik. Gyorsan visszacsomagolja magát a törülközőjébe.*
- Ez olyanrondaaa!
*Nagyon szív az orrán, fel ne zokogjon újra, mert még most is leves az orra az előző bömbikéléstől. Szerencsére Seles közben továbbfűzi a gondolatot.*
- Én nem akarom Leon taperolni, de azért kössszentyű!
*Zara viszont olyasmivel robban be Aenae tudatába, amit kicsit nehezen dolgoz fel a betépett agya.*
- De hát én nem akarok mást szeretni. Jó-jó Isqeha helyes, őt talán még megtapiznám, de mást nem. És engem se tapizzon más. Nem félsz, hogy a szíved megbetegszik valami viszketéssel?
*Kérdezi összehúzott szemöldökkel, szigorúan, csípőre tett kézzel. Talán kiselőadásba is kezdene a dologról, ha Seles nem kezdené el bemutatni, hogy milyen is az, hogy ő van felül.*
- És ez miért jó?
*Kérdezi a Lyz lábán fekvő Selest, majd topázsárga pillantása Zarára vándorol, aki egy újabb módját választja annak, hogy bemutassa a felüllevést. Erre Aenaenek megint csak egy kérdése van.*
- És ez miért jó?
2750. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-17 14:05:21
Üzenet elküldve: 2018-03-17 14:05:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
//Isqeha//
- Furcsa így visszahallani az összehordott butaságaimat. *Mosolyog barátjára szerényen, de már határozottan megnyugodott, és ez Isqehának köszönhető.* De én, mint anya… Hát, majd meglátjuk. Azt hiszem, nem minden olyan fekete, mint amilyennek most látom. Igyekszem majd nem félni!
*Seles óvatosan veszi a kezébe az üveget, és rápillant. Olyan furcsa számára, hogy ennyire egyszerűen le lehet mondani egy életről, és Isqehának sem kell külön rávezetnie, hogy ő maga lelkifurdalást érezzen. De az élete teljesen megváltozott, és ehhez nagyon furcsa alkalmazkodni. Minden olyan más, mint régen volt.*
~ Megpróbálom a legjobbat kihozni belőle. ~ *Biztatja magát.*
- Köszönöm, Isq! Megígérem, hogy beszélek Leonnal is, amint úgy érzem, hogy tudnék. *Az ajtóhoz indul, de töpreng egy kicsit, és visszafordul.* Ha születik gyermekem, megtanítom majd neki, hogy a legfurcsább helyeken és időkben is igaz barátokra találhat, ahogy én is. Aludj jól!
*Seles az üveget magához ölelve lemegy a folyosóra. Leon hangját hallja, meg még valakiét, de ügyesen elkerüli őket, és mielőtt bármihez kezdene, gyorsan iszik egy adagot a folyadékból, ahogy Isqeha kérte, és eldugja jó mélyre az éjjeliszekrénybe. Nem gondolja, hogy Leon megismeri a szert, vagy az ő fiókjában kotorászna, de ha mégis, akkor bőven van lehetősége még magyarázkodni. A fáradtság súlyosan ránehezedik, de már olyan régen látta Leont, hogy hiányzik neki, ezért úgy dönt, nélküle nem fekszik le, bárhol is alszanak ma. Elindul megkeresni.*
//Leon//
*Ahogy Seles a folyosón közeledik, hallja, ahogy valami kis vékony, eddig számára ismeretlen lány elfhangocska megmondja a kedves párjának, hogy mit csináljon. Nem egy irigykedős fajta, nem az beszél belőle, de ez a pökhendiség felpaprikázza, mikor odaér Leonhoz.*
- Megengedték, hogy elmenj? *Kérdezi tőle, ha a férfi kijön az új lány szobájából. Felszalad a szemöldöke.* Az új barátosnéd nem valami kedves veled, ugye tudod?
*Ha már a folyosón vannak, remélhetően kettesben, Seles odabújik Leonhoz. A mai nehézségek után ez a világ legjobb érzése, belefúrni az arcát a férfi vállába és csak pihenni az erős karok védelmében. Álmosakat pislog.*
- Én is aludnék, de én éppen, hogy egyedül nem tudok. Megmentesz, hős Leon? *Suttogja neki mosolyogva.*
- Furcsa így visszahallani az összehordott butaságaimat. *Mosolyog barátjára szerényen, de már határozottan megnyugodott, és ez Isqehának köszönhető.* De én, mint anya… Hát, majd meglátjuk. Azt hiszem, nem minden olyan fekete, mint amilyennek most látom. Igyekszem majd nem félni!
*Seles óvatosan veszi a kezébe az üveget, és rápillant. Olyan furcsa számára, hogy ennyire egyszerűen le lehet mondani egy életről, és Isqehának sem kell külön rávezetnie, hogy ő maga lelkifurdalást érezzen. De az élete teljesen megváltozott, és ehhez nagyon furcsa alkalmazkodni. Minden olyan más, mint régen volt.*
~ Megpróbálom a legjobbat kihozni belőle. ~ *Biztatja magát.*
- Köszönöm, Isq! Megígérem, hogy beszélek Leonnal is, amint úgy érzem, hogy tudnék. *Az ajtóhoz indul, de töpreng egy kicsit, és visszafordul.* Ha születik gyermekem, megtanítom majd neki, hogy a legfurcsább helyeken és időkben is igaz barátokra találhat, ahogy én is. Aludj jól!
*Seles az üveget magához ölelve lemegy a folyosóra. Leon hangját hallja, meg még valakiét, de ügyesen elkerüli őket, és mielőtt bármihez kezdene, gyorsan iszik egy adagot a folyadékból, ahogy Isqeha kérte, és eldugja jó mélyre az éjjeliszekrénybe. Nem gondolja, hogy Leon megismeri a szert, vagy az ő fiókjában kotorászna, de ha mégis, akkor bőven van lehetősége még magyarázkodni. A fáradtság súlyosan ránehezedik, de már olyan régen látta Leont, hogy hiányzik neki, ezért úgy dönt, nélküle nem fekszik le, bárhol is alszanak ma. Elindul megkeresni.*
//Leon//
*Ahogy Seles a folyosón közeledik, hallja, ahogy valami kis vékony, eddig számára ismeretlen lány elfhangocska megmondja a kedves párjának, hogy mit csináljon. Nem egy irigykedős fajta, nem az beszél belőle, de ez a pökhendiség felpaprikázza, mikor odaér Leonhoz.*
- Megengedték, hogy elmenj? *Kérdezi tőle, ha a férfi kijön az új lány szobájából. Felszalad a szemöldöke.* Az új barátosnéd nem valami kedves veled, ugye tudod?
*Ha már a folyosón vannak, remélhetően kettesben, Seles odabújik Leonhoz. A mai nehézségek után ez a világ legjobb érzése, belefúrni az arcát a férfi vállába és csak pihenni az erős karok védelmében. Álmosakat pislog.*
- Én is aludnék, de én éppen, hogy egyedül nem tudok. Megmentesz, hős Leon? *Suttogja neki mosolyogva.*
2749. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-17 13:37:42
Üzenet elküldve: 2018-03-17 13:37:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Étkező majd Mirazsik szobája//
*Mirazsik teljesen aranyos kis elf a maga módján, így természetesnek veszi, hogy mindenki kedves vele, mindig is így volt ez, na de ez csak akkor jó, amikor éhes vagy kell neki valami. Elég bosszantó, amikor már amúgy is zavarják őt mindenféle kedvességgel, amire nincs is szüksége. Itt a falak között azért könnyen találhat majd helyet magának, már azok alapján, amit eddig látott.*
-Jobb kinn, mint benn! *Vonja meg a vállát a büfögés utáni egészségére, majd elindul kifelé, majd a férfi után, a leendő szobája felé.*
-Aztaa! Ez az egész az enyém? *Befut és egyből az ágyra ugrik cipővel, majd ugrik egyet és fenékre érkezik, ledobálja a cipőit összevissza a földre, ahová esik ott puffan, majd reggel ráér keresgélni.*
-Aha, persze, majd neked szólok és nem egy szabónak, ha ruhát szeretnék! *Kicsit furán néz a férfira, mert a varrás a nők dolga és még Zsengének is meg kellett tanulnia, utálta is rendesen.*
-Most már aludnék, elmehetsz. *Int a kezével és magára húzva a takarót el is fekszik az ágyában. ~Ez a hely királyság!~ Hamar mély álomba is zuhan, hisz a fáradság egy másodperc alatt lecsapott rá, amint kényelembe és melegségbe helyezte kicsi törékeny testét az elf lányka.*
*Mirazsik teljesen aranyos kis elf a maga módján, így természetesnek veszi, hogy mindenki kedves vele, mindig is így volt ez, na de ez csak akkor jó, amikor éhes vagy kell neki valami. Elég bosszantó, amikor már amúgy is zavarják őt mindenféle kedvességgel, amire nincs is szüksége. Itt a falak között azért könnyen találhat majd helyet magának, már azok alapján, amit eddig látott.*
-Jobb kinn, mint benn! *Vonja meg a vállát a büfögés utáni egészségére, majd elindul kifelé, majd a férfi után, a leendő szobája felé.*
-Aztaa! Ez az egész az enyém? *Befut és egyből az ágyra ugrik cipővel, majd ugrik egyet és fenékre érkezik, ledobálja a cipőit összevissza a földre, ahová esik ott puffan, majd reggel ráér keresgélni.*
-Aha, persze, majd neked szólok és nem egy szabónak, ha ruhát szeretnék! *Kicsit furán néz a férfira, mert a varrás a nők dolga és még Zsengének is meg kellett tanulnia, utálta is rendesen.*
-Most már aludnék, elmehetsz. *Int a kezével és magára húzva a takarót el is fekszik az ágyában. ~Ez a hely királyság!~ Hamar mély álomba is zuhan, hisz a fáradság egy másodperc alatt lecsapott rá, amint kényelembe és melegségbe helyezte kicsi törékeny testét az elf lányka.*
2748. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-17 13:34:46
Üzenet elküldve: 2018-03-17 13:34:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap hajnal//
//Umon szobája//
//D-szárny első emelet//
*Valahogy furcsák az emberek. Minél kevesebbet tudnak annál nyugodtabbak, de mihelyst túl sok a zavaró tudatosság az emberek is zavarttá válnak. Jóllehet ott van még a tudatlanság ára és az apró kusza emlékképek okozta lelkifurdalás. A szerzetes ettől függetlenül kipihenten ébred, még mielőtt a nap megmutatná magát a látóhatáron. Lassan felül az ágyon, kinyújtóztatja tagjait, majd az asztalon álló félig tele pohárhoz nyúl, melyben még maradt egy kis víz. Ahogy megissza félmeztelenre vetkőzik, majd a szoba közepén törökülésbe ül, s lassú meditációba kezd. Üresség és sötétség, csak a hajnal első pírjai szűrődnek át lecsukott pilláin, nem zavarja őt semmi és senki. Az ajtó előtt álló őr szokásos némaságába burkolózva, s a hely, melyen fogva tartják csendes és nyugodt.*
- Árnytalan tájakon jár lelkem, mely könnyű, mint a semmi, s megfoghatatlan. *Utolsó gondolatait hangosan is kimondja, majd lassan feláll, s néhány nyújtó mozdulatot tesz. E kapcsán örömmel állapítja meg, hogy nem kevésbé hajlékony, mint korábban. Öklének erejét most nem akarja kipróbálni, nem akar kárt tenni semmiben. A tálkában lévő vízhez fordul ezúttal, s alaposan megmosakszik, majd a polcra támaszkodik két kezével.*
~ A sötételf... miért gondolok rád? ~ *Megmagyarázhatatlan gondolatai elárasztják, melyeket nem ért. Jáspisszemek, barna és tiszta bőr, hajlékony vadmacska test... lassan kezdi elveszíteni önkontrollját.*
- Szerzetes vagyok. Szerzetes vagyok! *Azonban nem tudja ez mit jelent, erre nem terjedt ki a kiképzés, jóllehet nem volt eltiltva a nőktől, ilyen szabály nem létezett a kolostorban. Ott, társadalmi összetételéből adódóan, mégsem találkozott szinte eggyel sem, sosem, kivéve, mikor áru érkezett, s segíteni kellett a kirakodásnál. Stigmái érdekes táncot járnak arcán, de ezúttal nem fenyegeti veszély, csak kusza gondolatait jelzik, melyek a lány körül forognak.*
- Azt sem tudom, ki vagy, te mégis ismersz engem. Én is azt érzem, ismerlek. *Lassan megrázza fejét, s kiüríti, bár nem tud szabadulni a lány szemétől és ajkának vonalaitól. Testének puritán vágyait lassan elrejti az ismét felöltött csuha, majd kezeit térdén pihentetve az ágyra ül, s merev arccal tekint ki az ablakon.*
//Umon szobája//
//D-szárny első emelet//
*Valahogy furcsák az emberek. Minél kevesebbet tudnak annál nyugodtabbak, de mihelyst túl sok a zavaró tudatosság az emberek is zavarttá válnak. Jóllehet ott van még a tudatlanság ára és az apró kusza emlékképek okozta lelkifurdalás. A szerzetes ettől függetlenül kipihenten ébred, még mielőtt a nap megmutatná magát a látóhatáron. Lassan felül az ágyon, kinyújtóztatja tagjait, majd az asztalon álló félig tele pohárhoz nyúl, melyben még maradt egy kis víz. Ahogy megissza félmeztelenre vetkőzik, majd a szoba közepén törökülésbe ül, s lassú meditációba kezd. Üresség és sötétség, csak a hajnal első pírjai szűrődnek át lecsukott pilláin, nem zavarja őt semmi és senki. Az ajtó előtt álló őr szokásos némaságába burkolózva, s a hely, melyen fogva tartják csendes és nyugodt.*
- Árnytalan tájakon jár lelkem, mely könnyű, mint a semmi, s megfoghatatlan. *Utolsó gondolatait hangosan is kimondja, majd lassan feláll, s néhány nyújtó mozdulatot tesz. E kapcsán örömmel állapítja meg, hogy nem kevésbé hajlékony, mint korábban. Öklének erejét most nem akarja kipróbálni, nem akar kárt tenni semmiben. A tálkában lévő vízhez fordul ezúttal, s alaposan megmosakszik, majd a polcra támaszkodik két kezével.*
~ A sötételf... miért gondolok rád? ~ *Megmagyarázhatatlan gondolatai elárasztják, melyeket nem ért. Jáspisszemek, barna és tiszta bőr, hajlékony vadmacska test... lassan kezdi elveszíteni önkontrollját.*
- Szerzetes vagyok. Szerzetes vagyok! *Azonban nem tudja ez mit jelent, erre nem terjedt ki a kiképzés, jóllehet nem volt eltiltva a nőktől, ilyen szabály nem létezett a kolostorban. Ott, társadalmi összetételéből adódóan, mégsem találkozott szinte eggyel sem, sosem, kivéve, mikor áru érkezett, s segíteni kellett a kirakodásnál. Stigmái érdekes táncot járnak arcán, de ezúttal nem fenyegeti veszély, csak kusza gondolatait jelzik, melyek a lány körül forognak.*
- Azt sem tudom, ki vagy, te mégis ismersz engem. Én is azt érzem, ismerlek. *Lassan megrázza fejét, s kiüríti, bár nem tud szabadulni a lány szemétől és ajkának vonalaitól. Testének puritán vágyait lassan elrejti az ismét felöltött csuha, majd kezeit térdén pihentetve az ágyra ül, s merev arccal tekint ki az ablakon.*
2747. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-17 13:14:24
Üzenet elküldve: 2018-03-17 13:14:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap//
*Gondolhatta volna, hogy ha nem marad csendben, akkor Pycta fel fog ébredni, de felszisszenése akaratlan volt. Talán nem is baj, mert a póz, amiben a férfi aludt, roppant kényelmetlennek tűnt. Így viszont a lánynak lehetősége van megfigyelni azt, hogy milyen Pycta akkor, mikor mély álmából ébresztik, még sosem látta ilyennek, de ennek főleg az lehet az oka, hogy az elf mindig előbb kel, mint Aenae. És milyen hamar képes felébredni! Aenaenek még akkor is nehezére esik általában az ébredés, ha amúgy kialudta magát.
Elmosolyodik, mikor mellé térdel a férfi, keze kinyúl, hogy megint megfoghassa a másikét. Bólogat.*
- Jól. Tegnap rosszabb volt.
*Suttogja, majd megrázza a fejét. Nem kér semmit. Pedig ennie kéne, hiszen az éhségtől fáj a gyomra, de valahogy mégsem kér. Inni sem, mikor legutóbb ivott, akkor rögtön ki is hányta, nem akar megint hányni, noha az esze tudja, hogy ha enni nem is, de inni muszáj lenne.*
- Ez nem az én szobám.
*Annak ablaka ugye ki van törve, hiszen Umon azon ugrott ki, majd utána Pycta is.*
- De nem is a tiéd.
*Hiányzik ugyanis a láda az ajtó mellől, ahová Leon lerakta a minap. Nem egészen világos Aenae számára, hogy hogyan került egy harmadik szobába, emlékei pedig eléggé ködösek is az elmúlt estét illetően. A göthös vért köhögő, sérült lábú elfig még nagyjából tiszta a történet, de hogy onnantól mi történt, azt már nem tudja. Csak reménykedhet a magyarázatban.*
*Gondolhatta volna, hogy ha nem marad csendben, akkor Pycta fel fog ébredni, de felszisszenése akaratlan volt. Talán nem is baj, mert a póz, amiben a férfi aludt, roppant kényelmetlennek tűnt. Így viszont a lánynak lehetősége van megfigyelni azt, hogy milyen Pycta akkor, mikor mély álmából ébresztik, még sosem látta ilyennek, de ennek főleg az lehet az oka, hogy az elf mindig előbb kel, mint Aenae. És milyen hamar képes felébredni! Aenaenek még akkor is nehezére esik általában az ébredés, ha amúgy kialudta magát.
Elmosolyodik, mikor mellé térdel a férfi, keze kinyúl, hogy megint megfoghassa a másikét. Bólogat.*
- Jól. Tegnap rosszabb volt.
*Suttogja, majd megrázza a fejét. Nem kér semmit. Pedig ennie kéne, hiszen az éhségtől fáj a gyomra, de valahogy mégsem kér. Inni sem, mikor legutóbb ivott, akkor rögtön ki is hányta, nem akar megint hányni, noha az esze tudja, hogy ha enni nem is, de inni muszáj lenne.*
- Ez nem az én szobám.
*Annak ablaka ugye ki van törve, hiszen Umon azon ugrott ki, majd utána Pycta is.*
- De nem is a tiéd.
*Hiányzik ugyanis a láda az ajtó mellől, ahová Leon lerakta a minap. Nem egészen világos Aenae számára, hogy hogyan került egy harmadik szobába, emlékei pedig eléggé ködösek is az elmúlt estét illetően. A göthös vért köhögő, sérült lábú elfig még nagyjából tiszta a történet, de hogy onnantól mi történt, azt már nem tudja. Csak reménykedhet a magyarázatban.*
2746. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-17 12:46:02
Üzenet elküldve: 2018-03-17 12:46:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 183
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Lehetetlen küldetés//
//Xotara, Shen, Denzack//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
- Persze Xotara, rettentő mód örülök ennek. Ja, és köszi Shen.
* Hangjában érezhető lehet a szarkazmus, de próbál inkább az utolsó nyelv feltörésére koncentrálni. Érzi, hogy közel jár, de Xotara megjegyzésére nem tudja megállni, hogy ne reagáljon. *
- Nyúlszájú, na de kérlek! Manapság mindenki fegyverrel járkál, szerintem nincs ebben semmi különös, ha sebek borítanak bárkit is. Gondolom neked is van valahol hasonló szerzeményed.
* Közben arra gondol, akitől a sebhelyt kapta. Még az első megbízásai közt volt egy egyszerű parasztember, akinek erejét igencsak lebecsülte Denzack, na persze rá is fázott, mert óvatlan volt és egy tőrrel megvágta Denzack ajkát, nem sokon múlt, hogy a szemét is kivájja, de szerencséje volt. A fickó már nem volt ilyen szerencsés, hiszen Denzack beleinél fogva lógatta fel, azóta egy ellenfelét vagy célpontját se becsüli le. Mikor már végre újra teljesen a zárfeltörésre tud koncentrálni, egy újabb kattanást hall, amiből az következik, hogy az utolsó nyelvet is eltalálta. Már csak a lakat van hátra. *
- Xotara! Tartsd így a zárban a kulcsokat kérlek, nem szeretném újrakezdeni.
* Ha Xotara vagy esetleg Shen átveszi tőle a kulcsokat, akkor nekilát a lakat feltörésének. *
//Lehetetlen küldetés//
//Xotara, Shen, Denzack//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
- Persze Xotara, rettentő mód örülök ennek. Ja, és köszi Shen.
* Hangjában érezhető lehet a szarkazmus, de próbál inkább az utolsó nyelv feltörésére koncentrálni. Érzi, hogy közel jár, de Xotara megjegyzésére nem tudja megállni, hogy ne reagáljon. *
- Nyúlszájú, na de kérlek! Manapság mindenki fegyverrel járkál, szerintem nincs ebben semmi különös, ha sebek borítanak bárkit is. Gondolom neked is van valahol hasonló szerzeményed.
* Közben arra gondol, akitől a sebhelyt kapta. Még az első megbízásai közt volt egy egyszerű parasztember, akinek erejét igencsak lebecsülte Denzack, na persze rá is fázott, mert óvatlan volt és egy tőrrel megvágta Denzack ajkát, nem sokon múlt, hogy a szemét is kivájja, de szerencséje volt. A fickó már nem volt ilyen szerencsés, hiszen Denzack beleinél fogva lógatta fel, azóta egy ellenfelét vagy célpontját se becsüli le. Mikor már végre újra teljesen a zárfeltörésre tud koncentrálni, egy újabb kattanást hall, amiből az következik, hogy az utolsó nyelvet is eltalálta. Már csak a lakat van hátra. *
- Xotara! Tartsd így a zárban a kulcsokat kérlek, nem szeretném újrakezdeni.
* Ha Xotara vagy esetleg Shen átveszi tőle a kulcsokat, akkor nekilát a lakat feltörésének. *
2745. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-17 11:31:07
Üzenet elküldve: 2018-03-17 11:31:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap//
*Az előző napi fáradtságát jól demonstrálja, hogy a csuhás nem ébred fel, amikor Aenae magához tér és kihúzza kezét a kezéből. Enyhén oldalra dőlt testhelyzetben alszik, feje a vállán pihen, csak nagyon halkan szuszog egyenletesen.
Az éjjeli éber álom mostanra eltűnt és mély, álomtalan pihenés most a része, ám annyira nem alszik mélyen, hogy a szisszenésre ne nyíljanak fel lombzöld szemei. Hirtelen nem tudja, hol van és hogyan került oda, csak azt észleli, hogy Aenae keze nincs a kezében, még az álom megfoghatatlan képeivel küzd a tekintete, hogy aztán gyorsan kitisztuljon és az ágyon fekvő, őt figyelő topázszeműre fókuszáljon.*
- Aenae. *Nyögi rekedten, ahogy felül. Nyakába azonnal fájdalom hasít, ahogy az éjjel elgémberedett izom a hirtelen mozdulatra válaszol. Csak a tekintetét szorítja össze egy pillanatra, majd Aenae mellé térdel az ágy mellett.*
- Hogy vagy? Hozzak valamit? *Kérdi gyorsan.*
- Hozzak vizet? Vagy szóljak Isqeha-nak? *Egészíti ki a kérdések sorát újabbakkal. Tekintetében aggodalom és szomorúság, hogy kedvesét így kell látnia. Az eszébe sem jut, hogy hamarosan útra kell kelnie, hogy újra megtegye a hosszú utat a thargokhoz, hogy a venárok válaszát elvigye nekik és az árban megegyezzenek.
A kérdések után csak csendben hallgat, nem törődve a nyakát marcangoló fájdalommal, majd később törődik azzal is, de most Aenae a legfontosabb.*
*Az előző napi fáradtságát jól demonstrálja, hogy a csuhás nem ébred fel, amikor Aenae magához tér és kihúzza kezét a kezéből. Enyhén oldalra dőlt testhelyzetben alszik, feje a vállán pihen, csak nagyon halkan szuszog egyenletesen.
Az éjjeli éber álom mostanra eltűnt és mély, álomtalan pihenés most a része, ám annyira nem alszik mélyen, hogy a szisszenésre ne nyíljanak fel lombzöld szemei. Hirtelen nem tudja, hol van és hogyan került oda, csak azt észleli, hogy Aenae keze nincs a kezében, még az álom megfoghatatlan képeivel küzd a tekintete, hogy aztán gyorsan kitisztuljon és az ágyon fekvő, őt figyelő topázszeműre fókuszáljon.*
- Aenae. *Nyögi rekedten, ahogy felül. Nyakába azonnal fájdalom hasít, ahogy az éjjel elgémberedett izom a hirtelen mozdulatra válaszol. Csak a tekintetét szorítja össze egy pillanatra, majd Aenae mellé térdel az ágy mellett.*
- Hogy vagy? Hozzak valamit? *Kérdi gyorsan.*
- Hozzak vizet? Vagy szóljak Isqeha-nak? *Egészíti ki a kérdések sorát újabbakkal. Tekintetében aggodalom és szomorúság, hogy kedvesét így kell látnia. Az eszébe sem jut, hogy hamarosan útra kell kelnie, hogy újra megtegye a hosszú utat a thargokhoz, hogy a venárok válaszát elvigye nekik és az árban megegyezzenek.
A kérdések után csak csendben hallgat, nem törődve a nyakát marcangoló fájdalommal, majd később törődik azzal is, de most Aenae a legfontosabb.*
2744. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-17 09:35:02
Üzenet elküldve: 2018-03-17 09:35:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Beteglátogató//
//É-szárny, emelet//
//Lyz, Pyr, Shen, Aenae, Pycta, Isq//
*A hegyesfülűre akármilyen gőgösen is nézhet az a másik lombzabáló, Shennek akkor se kerek, ahogy Lyzihez szólt. Ők csak itt segíteni akartak, erre jön, beviharzik és egyből azt hiszi, hogy neki fog pattogni mindenki. Szerencséje van, hogy Lyzi kitolja őt a szobából és a folyosón folytatják a beszélgetést, mert nem tudja, meddig tudta volna visszatartani magát.*
- Jó, én vágom, de akkor se kellene ilyen pokrócnak lennie. Ezzel senkin se segít, főleg magán nem, ha összeakasztjuk a bajszunk. *válaszol az elf lánynak. Megérti ő is a szerelmeket, meg minden, de mindennek van határa. Persze ettől ő se örülne, ha gyengédebb szálak fűznék mondjuk Lyzihez és őt érné baleset, ő még ennyire se volna nyugodt.*
- Ő itt a góré? *kérdi megilletődve.*
- Szerintem neked kellene a főnöknek lenni, sokkal megértőbb vagy. *toldja meg csak úgy, foghegyről.*
- Nem, még nem kajáltam, meg úgyis meg szeretném ismerni Banyát. Reggel azt mondtad, hogy veszett egy ork. *vigyorog, mert az evés jobb ötlet, mint itt kint szobrozni. Amikor Pyr oldalba böki, összevonja szemöldökét.*
- Biztos van. De mé' nem eszel húst? Sajnálod? Engem nem sajnáltak, amikor majdnem felfaltak azok a farkasok. *mutat le bekötözött lábára.*
- Te jó ég! Remélem, a hasad nem szokott úgy menni, mint a szád. *kerekedik el a szeme, amikor a tündér nem bír magával és a Lyzi iránti táplált érzelmeivel.
Amikor Lyzi elindul, kicsit lemaradnak, Pyr úgyis rögtönzött bemutatót tart repülésből.*
- Figyi, kishaver. Lyzi és én kezdünk összemelegedni. Látom, neked is bejön, meg minden, de értsd meg, ő az ilyen dalia elfekre bukik, mint én. Nem szeretném, ha összetörné a szíved és nekem se teszel keresztbe. Ugye megérted? *pusmog nagyon bizalmas képpel és visszafogott hangon. Nem akar ő rosszat, de valahogy le kell szerelni a Lyzire leselkedő potenciális ellenfeleket.*
- Jövünk már, Lyz. *vigyorog a lány után és délcegen megindul a konyha felé és az elf után.*
//É-szárny, emelet//
//Lyz, Pyr, Shen, Aenae, Pycta, Isq//
*A hegyesfülűre akármilyen gőgösen is nézhet az a másik lombzabáló, Shennek akkor se kerek, ahogy Lyzihez szólt. Ők csak itt segíteni akartak, erre jön, beviharzik és egyből azt hiszi, hogy neki fog pattogni mindenki. Szerencséje van, hogy Lyzi kitolja őt a szobából és a folyosón folytatják a beszélgetést, mert nem tudja, meddig tudta volna visszatartani magát.*
- Jó, én vágom, de akkor se kellene ilyen pokrócnak lennie. Ezzel senkin se segít, főleg magán nem, ha összeakasztjuk a bajszunk. *válaszol az elf lánynak. Megérti ő is a szerelmeket, meg minden, de mindennek van határa. Persze ettől ő se örülne, ha gyengédebb szálak fűznék mondjuk Lyzihez és őt érné baleset, ő még ennyire se volna nyugodt.*
- Ő itt a góré? *kérdi megilletődve.*
- Szerintem neked kellene a főnöknek lenni, sokkal megértőbb vagy. *toldja meg csak úgy, foghegyről.*
- Nem, még nem kajáltam, meg úgyis meg szeretném ismerni Banyát. Reggel azt mondtad, hogy veszett egy ork. *vigyorog, mert az evés jobb ötlet, mint itt kint szobrozni. Amikor Pyr oldalba böki, összevonja szemöldökét.*
- Biztos van. De mé' nem eszel húst? Sajnálod? Engem nem sajnáltak, amikor majdnem felfaltak azok a farkasok. *mutat le bekötözött lábára.*
- Te jó ég! Remélem, a hasad nem szokott úgy menni, mint a szád. *kerekedik el a szeme, amikor a tündér nem bír magával és a Lyzi iránti táplált érzelmeivel.
Amikor Lyzi elindul, kicsit lemaradnak, Pyr úgyis rögtönzött bemutatót tart repülésből.*
- Figyi, kishaver. Lyzi és én kezdünk összemelegedni. Látom, neked is bejön, meg minden, de értsd meg, ő az ilyen dalia elfekre bukik, mint én. Nem szeretném, ha összetörné a szíved és nekem se teszel keresztbe. Ugye megérted? *pusmog nagyon bizalmas képpel és visszafogott hangon. Nem akar ő rosszat, de valahogy le kell szerelni a Lyzire leselkedő potenciális ellenfeleket.*
- Jövünk már, Lyz. *vigyorog a lány után és délcegen megindul a konyha felé és az elf után.*
2743. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-17 09:30:45
Üzenet elküldve: 2018-03-17 09:30:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Beteglátogató//
*Valamikor éjjel megnyugszik, már nem nyöszörög, szeme sem cikázik csukott szemhéjai alatt. Most sem kifejezetten arról van szó, hogy aludna, inkább ez lehet az eszméletlenségnek az a klasszikus állapota, mikor a test és az elme is tökéletesen nyugodt és így valamicskét pihenhet.
Hajnal van, mikor eszmél, stabil oldalfekvésben fekszik a jobb oldalán, a keze az ágy mellett, a széken alvó férfi kezében. Másik keze azonban szabad, így oda tud nyúlni a lüktető oldalához. Hálóinge megkeményedett a beleszáradt vértől. Rendkívül kényelmetlen már ez a póz, amiben fekszik, teljes jobb oldala el van zsibbadva, de így legalább mindenében egyforma a diszkomfort, már ha az ilyesmit el lehet könyvelni sikerként. Megkísérli úgy kihúzni a kezét Pycta kezéből, hogy az ne ébredjen fel, aztán próbál felülni, két kézzel ez viszonylag könnyen sikerülhet is.
Összességében sokkal jobban érzi magát, mint tegnap érezte, viszont sokkal rosszabbul néz ki. Szeme alatt sötét karikák éktelenkednek, bőre meg olyan sápadt-fehér, hogy szinte átlátszó. Nem csak a sebe lüktet, de a hasa is fáj, mert előző nap semmit nem evett, sőt ha őszinte akar lenni magával, akkor be kell vallja, hogy nem is ivott. Ez magyarázatul szolgál cserepes ajkaira, és teljesen száraz nyelvére.
Áldatlan állapot ez. Ültében fészkelődik, hogy fel tudja húzni hálóingét annyira, hogy megnézhesse a sebét. Elől könnyen ráláthat, de ott nem is annyira mély, mint hátul és nem is fáj annyira. A hátsó részt sajnos tekeredéssel sem láthatja. Kellene egy tükör. A szobában pont van egy, de nem indul el érte, csak nézi, mintha attól a kezébe repülne. Persze nem repül, következésképpen fel kellene kelnie érte, de ehhez valahogy nem érzi magában az erőt. Visszahanyatlik az ágyra és menten fel is szisszen, ahogyan ráfekszik a sebre. Kénytelen újra az oldalára fordulni, de így legalább nézheti Pyctát, aki remélhetőleg még mindig nem ébredt fel. Végül is mindegy, hogy ébren van-e, vagy alszik, mert Aenae bárhogyan szereti nézni.*
*Valamikor éjjel megnyugszik, már nem nyöszörög, szeme sem cikázik csukott szemhéjai alatt. Most sem kifejezetten arról van szó, hogy aludna, inkább ez lehet az eszméletlenségnek az a klasszikus állapota, mikor a test és az elme is tökéletesen nyugodt és így valamicskét pihenhet.
Hajnal van, mikor eszmél, stabil oldalfekvésben fekszik a jobb oldalán, a keze az ágy mellett, a széken alvó férfi kezében. Másik keze azonban szabad, így oda tud nyúlni a lüktető oldalához. Hálóinge megkeményedett a beleszáradt vértől. Rendkívül kényelmetlen már ez a póz, amiben fekszik, teljes jobb oldala el van zsibbadva, de így legalább mindenében egyforma a diszkomfort, már ha az ilyesmit el lehet könyvelni sikerként. Megkísérli úgy kihúzni a kezét Pycta kezéből, hogy az ne ébredjen fel, aztán próbál felülni, két kézzel ez viszonylag könnyen sikerülhet is.
Összességében sokkal jobban érzi magát, mint tegnap érezte, viszont sokkal rosszabbul néz ki. Szeme alatt sötét karikák éktelenkednek, bőre meg olyan sápadt-fehér, hogy szinte átlátszó. Nem csak a sebe lüktet, de a hasa is fáj, mert előző nap semmit nem evett, sőt ha őszinte akar lenni magával, akkor be kell vallja, hogy nem is ivott. Ez magyarázatul szolgál cserepes ajkaira, és teljesen száraz nyelvére.
Áldatlan állapot ez. Ültében fészkelődik, hogy fel tudja húzni hálóingét annyira, hogy megnézhesse a sebét. Elől könnyen ráláthat, de ott nem is annyira mély, mint hátul és nem is fáj annyira. A hátsó részt sajnos tekeredéssel sem láthatja. Kellene egy tükör. A szobában pont van egy, de nem indul el érte, csak nézi, mintha attól a kezébe repülne. Persze nem repül, következésképpen fel kellene kelnie érte, de ehhez valahogy nem érzi magában az erőt. Visszahanyatlik az ágyra és menten fel is szisszen, ahogyan ráfekszik a sebre. Kénytelen újra az oldalára fordulni, de így legalább nézheti Pyctát, aki remélhetőleg még mindig nem ébredt fel. Végül is mindegy, hogy ébren van-e, vagy alszik, mert Aenae bárhogyan szereti nézni.*
2742. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-17 08:12:00
Üzenet elküldve: 2018-03-17 08:12:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 929
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Étkező majd Mirazsik szobája//
-Sok mindenről, de azt nem itt fogom elmondani, vagy megmutatni! *A mondatot kétértelműnek szánja, bár nem biztos, hogy a lány venni fogja a lapot.* ~Meg vagyunk áldva ezekkel a fura alakokkal!~ *Elnézi, ahogy Mirazsik jóízűen eszik, és közben neki is megjön az étvágya, bár annyira nem, hogy szóljon is érte.* ~Majd ha itt végeztem, visszajövök enni! Az a süti nem volt elég a fél fogamra sem! Meg kell kérjem Selest, hogy csináljon nekem egyet külön!~ *Már szólna is Leon, hogy persze, kérjen nyugodtan, ám ekkor jön is Banya, és tölti újra a tányért, mint valami kedves nagymama.*
-Köszönjük! *Mosolyog rá a kalóz kedvesen, hiszen furcsa és szokatlan, hogy a nő mindenféle puffogás nélkül segít valakin.*
-Egészség! *Válaszol Leon a böfögésre. Nem valami túl nőies dolog ez, de ez a kis elf nagyon úgy tűnik, hogy csak külsőre lány. Egy ilyen után Leon nem tud másra gondolni, csak arra, hogy talán neki is valami elfuserálódott a fejében.*
-Kövess akkor, mutatom! *Az ajtóban még maga elé engedi, de aztán elvezeti az egyik szobába a földszinten, nem messze a saját szobájától. Csak azért, hogy később szemmel tarthassa a jövevényt.*
-Ruhákat találsz a szobában, ha kell! Lehet, hogy nem jó a méret. Ha nem tetszik amit találsz, keress meg, készítek neked olyat amilyet szeretnél!
-Sok mindenről, de azt nem itt fogom elmondani, vagy megmutatni! *A mondatot kétértelműnek szánja, bár nem biztos, hogy a lány venni fogja a lapot.* ~Meg vagyunk áldva ezekkel a fura alakokkal!~ *Elnézi, ahogy Mirazsik jóízűen eszik, és közben neki is megjön az étvágya, bár annyira nem, hogy szóljon is érte.* ~Majd ha itt végeztem, visszajövök enni! Az a süti nem volt elég a fél fogamra sem! Meg kell kérjem Selest, hogy csináljon nekem egyet külön!~ *Már szólna is Leon, hogy persze, kérjen nyugodtan, ám ekkor jön is Banya, és tölti újra a tányért, mint valami kedves nagymama.*
-Köszönjük! *Mosolyog rá a kalóz kedvesen, hiszen furcsa és szokatlan, hogy a nő mindenféle puffogás nélkül segít valakin.*
-Egészség! *Válaszol Leon a böfögésre. Nem valami túl nőies dolog ez, de ez a kis elf nagyon úgy tűnik, hogy csak külsőre lány. Egy ilyen után Leon nem tud másra gondolni, csak arra, hogy talán neki is valami elfuserálódott a fejében.*
-Kövess akkor, mutatom! *Az ajtóban még maga elé engedi, de aztán elvezeti az egyik szobába a földszinten, nem messze a saját szobájától. Csak azért, hogy később szemmel tarthassa a jövevényt.*
-Ruhákat találsz a szobában, ha kell! Lehet, hogy nem jó a méret. Ha nem tetszik amit találsz, keress meg, készítek neked olyat amilyet szeretnél!
2741. hozzászólás ezen a helyszínen: Vadvéd
Üzenet elküldve: 2018-03-17 01:33:23
Üzenet elküldve: 2018-03-17 01:33:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Csajok//
*Ő is félreteszi a rudat, bár még nem szívta el teljesen. Úgy érzi, elég volt ennyi is.
Aenae felhívására ő is Seles cicijeit kezdi nézni, aztán sajátjaira pillant - amit még törülköző fed -, picit meg is emelgeti, mint egy összehasonlításképp, hogy megbizonyosodjon róla, az övé mégis csak szebb. Na meg ha nem így van, azt akkor sem vallaná be magának, főleg nem most.*
- Ja, szép neki...
*Viszont ahogy rátérne sajátja dicsérésére, Lyz már egészen másról kezd beszélni pechére. Nem érti pontosan, de valami Lenonnal és Selessel kapcsolatban. Pislogva nézi a másik három lányt, hogy világosítsa már fel valaki, mert furdalja az oldalát a kíváncsiság. Aztán Aenae valami olyannal jön, hogy mindkét köldökét ki kell szúrni, holott minden normélis ember tudja, hogy csak egy köldökük van. Azt már elfelejtette, hogy imént még ő számolgatta nagy hévvel Aenae köldökeit.*
- Mi vaaan? *Szalad végül ki belőle.
Közben elnézi Selest és Lyzt a földön.*
~Jó lehet ott ülni, ha ilyen jól szórakoznak. Biztosan ez az oka.~
*Így hát aztán ő is úgy határoz, hogy csatlakozik a társasághoz odalent. Bizonytalan léptekkel a falhoz sétál, és hátát annak vetve lecsúszik a padlóra.*
~Igen, igen, így sokkal jobb!~
- Nem értelek én ám titeket! Az egyik Pyctát szereti csak, a másik Leont... Olyan unalmas egyet szeretni, de tényleg! Bezzeg én! Nyitva áll a szívem bárki előtt, bármikor.
*Széttárja karjait, arcán pedig bűbájos mosoly játszadozik, mintha valóban ő lenne a legnagylelkűbb ember a világon. Persze az imént mondottakat nem nagyon alkalmazta eddig Vadvédben, és van annyira intelligens, hogy nem is fog felesleges vitákat generálni, legalábbis józanon, tiszta fejjel. Most mégis elmereng rajta, hogy milyen lehet Pyctával vagy Leonnal egy ágyban. Vagy egyszerre mindhárom fiúval.*
- Jaj, lányok, olyan prűdek vagytok!
*Mondja jóízűen kacagva Lyz és Seles próbálkozására, hogy elmagyarázzák Aenaenek, milyen felül lenni.*
- Hát tudoood... Mikor szeretkeztek, akkor nem Pycta van felül, hanem te. Érted, nem? *Két tenyerét egymásra helyezi, úgy mutatja meg.* Ez vagy te, ez meg Pycta.
//Csajok//
*Ő is félreteszi a rudat, bár még nem szívta el teljesen. Úgy érzi, elég volt ennyi is.
Aenae felhívására ő is Seles cicijeit kezdi nézni, aztán sajátjaira pillant - amit még törülköző fed -, picit meg is emelgeti, mint egy összehasonlításképp, hogy megbizonyosodjon róla, az övé mégis csak szebb. Na meg ha nem így van, azt akkor sem vallaná be magának, főleg nem most.*
- Ja, szép neki...
*Viszont ahogy rátérne sajátja dicsérésére, Lyz már egészen másról kezd beszélni pechére. Nem érti pontosan, de valami Lenonnal és Selessel kapcsolatban. Pislogva nézi a másik három lányt, hogy világosítsa már fel valaki, mert furdalja az oldalát a kíváncsiság. Aztán Aenae valami olyannal jön, hogy mindkét köldökét ki kell szúrni, holott minden normélis ember tudja, hogy csak egy köldökük van. Azt már elfelejtette, hogy imént még ő számolgatta nagy hévvel Aenae köldökeit.*
- Mi vaaan? *Szalad végül ki belőle.
Közben elnézi Selest és Lyzt a földön.*
~Jó lehet ott ülni, ha ilyen jól szórakoznak. Biztosan ez az oka.~
*Így hát aztán ő is úgy határoz, hogy csatlakozik a társasághoz odalent. Bizonytalan léptekkel a falhoz sétál, és hátát annak vetve lecsúszik a padlóra.*
~Igen, igen, így sokkal jobb!~
- Nem értelek én ám titeket! Az egyik Pyctát szereti csak, a másik Leont... Olyan unalmas egyet szeretni, de tényleg! Bezzeg én! Nyitva áll a szívem bárki előtt, bármikor.
*Széttárja karjait, arcán pedig bűbájos mosoly játszadozik, mintha valóban ő lenne a legnagylelkűbb ember a világon. Persze az imént mondottakat nem nagyon alkalmazta eddig Vadvédben, és van annyira intelligens, hogy nem is fog felesleges vitákat generálni, legalábbis józanon, tiszta fejjel. Most mégis elmereng rajta, hogy milyen lehet Pyctával vagy Leonnal egy ágyban. Vagy egyszerre mindhárom fiúval.*
- Jaj, lányok, olyan prűdek vagytok!
*Mondja jóízűen kacagva Lyz és Seles próbálkozására, hogy elmagyarázzák Aenaenek, milyen felül lenni.*
- Hát tudoood... Mikor szeretkeztek, akkor nem Pycta van felül, hanem te. Érted, nem? *Két tenyerét egymásra helyezi, úgy mutatja meg.* Ez vagy te, ez meg Pycta.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4327-4346