//Jayzion//
//Aenae nyomában//
*Az alvezérrel és csapatával kapcsolatos információk csak a növekvő feszültség ködén át jutnak el a csuhás tudatáig. Fellépése talán agresszívabb a kelleténél, mert a mélységi tesz egy lépést hátra, amitől a venár vezér is észbe kap és zavartan kezd pislogni, ahogy a lehetséges válaszok után kutat.*
- Azt sem mondta, merre és kivel kell találkoznia? *Igyekszik tisztán gondolkodni, de a keletkezett helyzetben ez elég lehetetlen vállalkozásnak tűnik.
Aenae valóban említette, hogy esetleg meglátogatja majd az anyját a városban vagy az apját a thargok földjén, de teljesen érthetetlen számára, hogy miért éppen most és ilyen hirtelen. Ráadásul a városban lázongások vannak, a thargok pedig háborút emlegettek. És a legnagyobb bánatára úgy érzi, hogy ez a két dolog valahol kapcsolódni fog.*
- Az Erdő Szívére. *Suttogja maga elé, Xauzur értetlenül néz hol Jayzion-ra, hol a csuhásra, akinek a fejében egymást érik a megválaszolatlan kérdések. Nem tud haragudni a mélységire, hisz Aenae el tudja dönteni, hogy mit és miért tesz és ezt nem köteles a másik tudtára adni. Mint bárki más szabadon járhat-kelhet az erődben és környékén. De mégis, mi sarkalhatta arra, hogy egyedül elinduljon. Azt sem tudhatta, hogy Umon a csuhás nélkül érkezik majd haza, de őket is megelőzte.*
- Bocsáss meg, Jayzion, nem hibáztatlak, félre ne értsd, csak Aenae nem a legtapasztaltabb vándor. *Mondja zavartan, majd pár szívdobbanásnyi ideig mérlegelni látszik a helyzetet.*
- Ne menjen senki Lyz-ék után, bízom benne, de ha holnap reggelig nem érnek haza, cselekszünk, addig senki ne induljon utánuk. *Hangja komoly és határozott.*
- A falakon mindig legyen őr, hátha visszatérnek, gyújtsatok még fáklyákat, hogy könnyebben megtalálják az erődöt a sötétben. *Adja ki a parancsokat.*
- Én Aenae után indulok, senki se hagyja el az erődöt, míg vissza nem térek. *Mondja végül, majd futva indul el visszafelé, az irbisz utána.*
- Ne haragudj, pajtás, de vissza kell zárjalak. *A ketrechez érve Xauzur méltatlankodó morgás kíséretében caplat be a ketrecbe, majd heveredik el sértődötten. A csuhás bezárja a ketrec ajtaját, majd tovább fut az istállóig.*
- Umon, senki sehova. *Mondja kurtán és köszönni sincs ideje, mert máris tovább fut, ám legalább a csuhás és az újak visszatértek.
Bocsánatot kérve szerszámozza fel újra Éjvihart és nyittatja ki a kaput, hogy kivágtasson rajta, a kölyöknek is meghagyja a Jayzion-nak megadott intelmeket, majd a telivérrel beleveszik a sötét erdőbe.
Igazából maga sem tudja, hogy mire számítson. Ha Aenae napközben elindult, akkor már rég a városban lehet, ha a tharg földek felé ment, akkor pedig elkerülték egymást. A legjobban reménykedik, hogy a Fákban Lakó kegyéből a városi állapotokat látva visszafordult vagy letáborozott az erdő szélénél. Zakatoló szívvel hajtja Éjvihart, amennyire a sötét erdő engedi. Persze ismeri a vadon törvényeit, nincs értelme a sötétben vágtázni, ezért csak annyira megy gyorsan, amennyire kockáztatni mer. Nem szeretné, hogy a telivér a lábát törje vagy őt csapja le egy alattomos gally. Így halad az ingovány felé a legtöbbször használt rejtett ösvényen.*
A hozzászólás írója (Pycta del Ventus) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.15 14:47:30